hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Vil谩gegyh谩z
 A katolikus Egyh谩z esem茅nyei, h铆rei

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6]
 脡lthes Eszter adatok | 2010.03.26 21:44 | 21
40 茅vvel ezel艖tt a mai napon jelent meg a NOM els艖 latin sz枚vege, amit VI. P谩l p谩pa m谩r egy 茅vvel kor谩bban 眉nnep茅lyesen kihirdetett 茅s Olaszorsz谩g sz谩m谩ra f茅l 茅vvel kor谩bban, az els艖 adventi vas谩rnapt贸l k枚telez艖 茅rv茅nnyel bevezetett. Hogy hogyan lehets茅ges valamit hivatalosan el艖铆rni, 茅s promulg谩lni, ami m茅g meg sem jelent? Nos, egyesek szerint, ez a furcsas谩g elegend艖 ok ahhoz, hogy a NOM jogilag se legyen 茅rv茅nyes.
(Gondoljuk meg, m茅g Magyarorsz谩gon is csak akkor l茅p egy t枚rv茅ny 茅letbe, ha a Magyar K枚zl枚nyben megjelenik a sz枚vege - 茅s akkor az Egyh谩zban, ami sokkal "igazabb" int茅zm茅ny ez ne lenne 铆gy?)


Holnapra leford铆tom a summorum pontificum k枚vetkez艖 cikk茅t

Am 26. M盲rz 1970 erschien die erste (lateinische) Ausgabe des r枚mischen Messbuchs f眉r den neuen Ritus, der genau ein Jahr vorher feierlich verk眉ndet und f眉r den 12. Adventssonntag 1969 in Kraft gesetzt worden war. Allerdings wurde der Novus Ordo Missae von anfang an fast ausschlie脽lich in den Nationalsprachen gefeiert, und bis die ersten approbierten 脺bersetzungen herauskamen, sollte es noch Jahre dauern. Die erste deutsche Ausgabe erschien zum 1. Fastensonntag 1976. Da war nach einem Jahrzehnt der 鈥瀂elebration鈥 von Selbstgeschriebenem aus dem Ringhefter die Bindungskraft aller r枚mischen Vorgaben bereits unheilbar gesch盲digt.

Allein diese 盲u脽eren Umst盲nde des Erlasses der weit 眉ber die Vorgaben und Ermahnungen (鈥濻chlie脽lich sollen keine Neuerungen eingef眉hrt werden, es sei denn, ein wirklicher und sicher zu erhoffender Nutzen der Kirche verlange es.鈥 (SC 23)) des 2. Vatikanischen Konzils hinaus neu entworfenen Liturgie zeigen die ganze Zweifelhaftigkeit dieses von unbedingtem Neuerungswillen, Verachtung der Tradition und vielerlei pers枚nlichem Ehrgeiz angetriebenen Projektes.

Keines der seinerzeit proklamierten Ziele konnte erreicht werden. Der bereits Beginn der 60er Jahre einsetzende R眉ckgang der Zahl der Gottesdienstbesucher ging ungebremst - viele meinen: verst盲rkt - weiter, die Selbsts盲kularisierung der Kirche machte gro脽e Fortschritte, das Glaubensbewu脽tsein selbst der kleinen Minderheit ehemals 鈥瀔atholischer鈥 L盲nder, die heute noch an 鈥濫ucharistiefeiern鈥 teilnimmt, hat in alarmierendem Ausma脽 abgenommen. Der Glaube an die Realpr盲senz Christi im Sakrament des Alteres ist heute Sache einer Minderheit in der Minderheit.

 Prohaszka adatok | 2010.02.28 14:33 | 20
V谩lasz a 19. sz谩m煤 眉zenetre:
脕men mind a n茅gy pontra.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.27 21:50 | 19
A summorum-pontificum.de 茅rdekes cikke:
Neues aus der Ger眉chtek眉che
In Rom kursieren Ger眉chte, die eine gro脽e und gute 脺berraschung f眉r die Karwoche oder Ostern versprechen. Ein Brutbett f眉r Ger眉chte war Rom schon immer - aber heute werden sie, kaum geschl眉pft, schon per Internet in alle Welt verbreitet. Dem wollen wir uns nicht entziehen. Hier sind die lautesten:

Sector Catolico aus Spanien ist gleich mit zwei Varianten dabei:
Ger眉cht 1: Der Hl. Vater wird am Gr眉ndonnerstag das universelle Indult f眉r die Handkommunion aufheben.
Ger眉cht 2: Der Hl. Vater wird - ebenfalls am Gr眉ndonnerstag - erstmal die hl. Messe in der au脽erordentlichen Form des r枚mischen Ritus zelebrieren.
Ger眉cht 3: Eine gr枚脽ere Gruppe von Anglikanern wird zu Ostern den Beitritt zur katholischen Kirche und die Einrichtung eines ersten Ordinariates f眉r Australien bekanntgeben
Ger眉cht 4: Die Verer枚ffentlichung der lange erwarteten Instruction zu Summorum Pontificum steht unmittelbar bevor.

Die beiden ersten erscheinen uns wenig wahrscheinlich - Papst Benedikt ist kein Freund auftrumpfender Gesten - auch wenn man sich manchmal etwas mehr direktes Vorgehen w眉nschen w眉rde. Das Dritte ist eigentlich kein Gr眉cht mehr. Da脽 es einen gr枚脽eren 脺bertritt aus der Traditional Anglican Comunion geben wird, wird allgemein erwartet, auch ein Termin 鈥瀠m Ostern鈥 wurde schon des 枚fteren genannt.

Bleibt noch Nr. 4, an der nat眉rlich allen, die sich f眉r die Wiedergewinnung der alten Liturgie einsetzen, besonders gelegen w盲re. Tats盲chlich deutet auch neben der Spekulation von Ignazio Ingrao auf Rinascimento Sacro einiges darauf hin, da脽 es jetzt ernst werden d眉rfte - nicht zuletzt die schnellen Antworten von Ecclesia Dei auf Anfragen zu Zweifelsf盲llen lassen vermuten, da脽 sich etwas bewegt.

Magyarul (r枚vid铆tve): hiresztel茅sek mindig is jellemz艖ek voltak R贸m谩ra, de manaps茅g ezek az internet j贸volt谩b贸l vill谩msebesen elterjednek az eg茅sz vil谩gon. Egy spanyol lap n茅gy pontba foglalta 枚ssze a leg煤jabb h铆resztel茅seket, 1. a p谩pa nagycs眉t枚rt枚k枚n visszavonja a k茅zbe谩ldoz谩s 谩ltal谩nos enged茅lyez茅s茅t. 2. a p谩pa nagycs眉t枚rt枚k枚n tridenti mis茅t mond 3. nagy csapat anglik谩n konvert谩l h煤sv茅tkor 4. h煤sv茅tkor kiadj谩k a r茅gen v谩rt 茅s meg铆g茅rt instrukci贸kat a Summorum P-hoz.

A cikk 铆r贸ja szerint az els艖 2 pont nem val贸sz铆n疟, mert ez nem jellemz艖 a p谩pa cselekedeteire, a harmadik nem h铆resztel茅s, hanem m谩r t茅ny, 茅s a 4.-t az茅rt tartja hitelesnek, mert az Ecclesia Dei a k枚zelm煤ltban k茅tszer is gyorsan v谩laszolt ilyen jelleg疟 megkeres茅sre.
Szerkesztve: 2010.02.27 21:51

 Prohaszka adatok | 2010.02.27 19:00 | 18
V谩lasz a 15. sz谩m煤 眉zenetre:
Egyszer疟 a probl茅ma,
az 脫sz枚vets茅g megalapozta (el艖k茅sz铆tette) az 脷jsz枚vets茅get. Az 脷jsz枚vets茅gben nem Izrael Isten n茅pe, hanem minden n茅p 茅s ember. Isten gyermeke pedig minden megkeresztelt ember. Teh谩t a zsid贸k - akik nincsenek megkeresztelve - nem Isten gyermekei, csak teremtm茅nyei.
Ennyi.
Mindszenthynek igaza van abban, ha a zsinag贸g谩kban Olt谩riszents茅gr艖l sz贸l贸 茅nek hangzik fel, akkor elgondolkodhatunk a YouTub-s 茅nek bevezethet艖s茅g茅r艖l, de 茅n akkor sem fogom t谩mogatni 茅s szerintem a f贸rum t枚bbi tagja sem.
Olyan volt a "feeling"-em rond谩n fogalmazva, mintha a hitgy眉lekezet茅t hallgattam volna az ATV-n vas谩rnap Szentmise helyett. Kir谩zott a hideg 茅s s铆rhatn茅kom volt.

 Dimitria adatok | 2010.02.27 12:39 | 17
Mindennek megvan a maga helye 茅s ideje. Min茅l t枚bb szok谩st 茅s
jelk茅pet elsaj谩t铆tok, haszn谩lok, ann谩l ink谩bb 枚nk茅ntelen眉l azz谩 v谩lok, aki, vagy ami annak a jelk茅pnek a "tulajdonosa". 脰nmag谩ban az im谩ds谩ggal nincs gond (hiszen az Evang茅liumban J茅zus is meger艖s铆tette: Mk 12,29), de a nyelv 茅s a dallam jelk茅p, melyet mi nem haszn谩lhatunk. Katolikus templomban gregori谩nt 茅s az abb贸l kifejl艖d枚tt katolikus 茅nekeket kell 茅nekelni. Ilyen alapon azt is meg lehetne k茅rdezni, mi volna a gond, ha egy katolikus pap bocskaiban jelenne meg. De, hogy prof谩n p茅ld谩val 茅ljek: mi茅rt gond az, ha valaki 枚lt枚nyben megy t煤r谩zni (ha egyszer neki k茅nyelmes mi茅rt ne tehetn茅, na de.....)

 mindszenty adatok | 2010.02.27 09:40 | 16
Tisztelt Puer Pulcher!

脰n szerint mennyi a val贸sz铆n疟s茅ge annak, hogy valamelyik zsinag贸g谩bn f枚lhangozzon pl. 脺dv枚zl茅gy 脰r枚kk茅 脕ldott L茅ny az Olt谩riszents茅gben - kezdet疟 im谩ds谩gunk???
Mi茅rt kell a zsid贸 f艖im谩ds谩got egy katolikus templomban 茅nekelni? Sajnos a zsid贸 vall谩s kultusza egyre nagyobb teret nyer haz谩nkban. Sokan elhagyj谩k kereszt茅ny vall谩sukat, 茅s bet茅rnek a zsid贸s谩gba. El茅g beletekinten眉nk egy izraelita internetes f贸rumba, 茅s l谩thatjuk, hogy sz谩mtalan f贸rumoz贸 a bet茅r茅ssel kapcsolatos k茅rd茅seivel ostromolja a rabbikat.
Ez szerintem el茅g nagy probl茅ma!

 Puer Pulcher adatok | 2010.02.26 16:53 | 15
Ne haragudjon, kedves mindszenty, tudom, hogy a pr茅dik谩ci贸 alatt nem volna szabad a h铆veknek 茅nekelni眉k, de 煤gy 茅rzem, hogy maga nem ez茅rt linkelte be a vide贸t, ez茅rt k茅rdezem, hogy mi a baja a "Halld, Izrael" 贸sz枚vets茅gi im谩ds谩ggal. Ma ugyanis a Katolikus Egyh谩z Isten n茅pe, azaz Izrael. Tudtommal az 脫sz枚vets茅g nincs ellent茅tben a katolikus hittel.

 mindszenty adatok | 2010.02.25 09:28 | 14
脥me egy 煤jabb gy枚ngyszem! Egyszer疟en nem tal谩lok szavakat.

http://www.youtube.com/watch?v=hWDn4jDUYso&feature=related

 gilgames adatok | 2010.02.22 14:24 | 13
En uj vagok itt (es elnezest e'ktelen) Amerika bus kozeperol es az eletut vegerol. Kivancsi vagyok mit jelent a tradicio kovetese Magyarorszagon. En meg eltem, sot felnott voltam a traditionalis idokben.

Medjugorje idonkint mindenutt felmerul. En probaltam utannajarni mi is tortent (emberi reszrol).

Az a terulet a 16 sz-ig katolikus volt. Amikor a torok jott, az egyhazmegyes papok elmenekultek, es a Ferencesek vettek at a katolikus vallas vezeteset.

A monarchia valamikor a 19 sz kozepen visszavette a teruletet, elvileg helyreallitotta az egyhazmegyeket, de meghagyta a ferences plebaniakat.

Kesobb 1920 utan a szerbek es az orthodox keletiek vettek at az uralmat. Reakciokeppen a ferencesek a nemet idokbe az ustasa melle alltak (legalabb is egy reszuk) es ez elidegenitette oket sajat rendfonokuktol Romaban, aki megtiltotta a politikai eletben valo beavatkozast.

Tito alatt a diktatuta csendje volt, ami nem oldotta meg a problemat, inkabb elmelyitette a felszin alatt.

1080-ban (meg a 'jelenesek' elott) uj puspok jott, aki visszakobvetelte a ferencesektol az 'osi' plebaniakat. Egyesek elfogadtak, masok nem. Ez ellenzegeskedest szult a ferencesek es az egyhazmegye kozott.

Medjugorjet a puspok es utoda elitelte, a Romai ferences kozpont is, a szentszek tudatosan nem foglalt allast.

Az en velemenyen hogy az ellenseges kornyezetben pusztan a puspok tiltasa nem eleg indok feltetelezni hogy Medjugorje csalas. Lehet hogy az, de Schoenborn nem itelheto el a latogatasert, o nem tartozik a helyi puspok fennhatosaga ala.

Nekem nem tetszik az ellentet es viszaly az Anyaszentegyhazon belul, en hiszek az EGY, szent katolikus es apostoli Anyaszentegyhazban.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.21 22:04 | 12
Az interneten 煤jabb Medjugorje-vita kezd艖d枚tt, 煤gy t疟nik el茅g heves. A kath.net, mely m茅g hirdeti is Medjugorje-t, vagyis rekl谩mozza, 煤jabb "fordul贸kat" 铆g茅rt. Bennem felvet艖d枚tt, hogy ez a t茅ma az Egyh谩z NOM-os r茅sz茅t k茅pes lesz egym谩snak ugrasztani. Nekem ez nagyon tetszene. Vagyis most 茅ppen 煤gy n茅z ki, hogy nem a trad铆ci贸,. hanem egy ilyen egyszer疟 csal谩s lesz az, ami "elv谩lasztja a szellemeket".

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.20 21:27 | 11
A "kis l茅p茅sek politik谩j谩ban" az a "sz茅p", hogy a zsinat ut谩n, amikor papok 茅s szerzetesek ezrei, illetve h铆vek milli贸i hagyt谩k ott az Egyh谩zat az 煤j mise miatt, ez az Egyh谩zat nem 茅rdekelte. Emiatt nem lass铆totta le az 煤j铆t谩st. Most azonban, azzal a jelsz贸val, hogy ne botr谩nkoztassanak meg, vagy ne ijesszenek el senkit, hajland贸ak a "kis l茅p茅sekre". Vagyis amit igaz谩n meg akarnak tenni, azt megteszik, abban nem g谩tolja 艖ket semmi, a h铆vek felh谩borod谩sa ugyan煤gy nem, mint a kl茅rus drasztikus m茅ret疟 elfordul谩sa. Ami meg nem a zsv铆眉gy眉k, ott azonnal "bel谩t贸ak, 贸vatosa", ott r枚gt枚n esz眉kbe jut a h铆vek lelkivil谩ga. .

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.18 22:59 | 10
A kath.net-en van egy nagyon szomor煤 h铆r:
kath.net mai h铆re: http://kath.net/detail.php?id=25673&print=yes
In 116 der insgesamt rund 26.000 Pfarreien des Landes werde gegenw盲rtig die au脽erordentlichen Form des r枚m. Ritus Liturgie zelebriert

azaz: Olaszorsz谩gban a 26 ezer pl茅b谩nia k枚z眉l mind枚ssze 116-ban mondj谩k (olykor) a tridenti mis茅t. H谩t ez, ak谩rhogyan is sz谩molom, kevesebb, mint 0,5 sz谩zal茅k. Na ennyit a r茅gi mise "felt谩mad谩s谩r贸l", 茅s arr贸l, hogy az egyszer疟 n茅p mennyire akarja.

 Petrvs adatok | 2009.12.15 10:00 | 9
K枚sz枚nj眉k az angliai esem茅nyekkel kapcsolatos cikket. Nagyon megr谩z贸. Szerencse, hogy mi m茅g t谩vol vagyunk az ilyen esem茅nyekt艖l. Ausztri谩ban 茅s N茅metorsz谩gban szint茅n ilyen a helyzet. Most It谩lia l谩tszik beh贸dolni... A kereszt茅ny vil谩g elesett az iszl谩m h贸d铆t贸kkal v铆vott harcban(?!)

 脡lthes Eszter adatok | 2009.12.13 20:43 | 8
A mai mis茅re egy眉tt 茅rkeztem egy f茅rfivel 茅s k茅t mintegy 10-12 茅ves gyerek茅vel, akik a Pius K枚z枚ss茅g t枚rzs-h铆vei k枚z茅 tartoznak, a f茅rfi 茅s fia rendszeresen ministr谩lnak, 茅s egy茅b m贸don is r茅szt vesznek a k枚z枚ss茅g 茅let茅ben. Nos, 煤gy n茅ztek ki, mintha gyalogt煤r谩ra induln谩nak, a kisl谩nyon elny疟ttnek kin茅z艖 farmer, tornacip艖. Azt hittem, nem l谩tok j贸l.
Este szok谩som szerint elmentem a temet艖be 茅s az ottani templomban meglepetve l谩ttam, hogy a n茅polt谩rt kitett茅k. El艖sz枚r nagyon meg枚r眉ltem, azt谩n l谩ttam, hogy a mell茅khaj贸ba tett茅k. Ekkor azt hittem, hogy m谩r a h茅tk枚znapi mis茅t sem akarj谩k a fali olt谩rn谩l v茅gezni, de azt谩n nagy zajt hallottam, 茅s v茅gre meg茅rtettem: koncert lesz. Sok gyerek j枚tt, 艖k is hangszert szorongattak a kez眉kben. A n茅polt谩rt csak az茅rt vitt茅k ki, hogy az emberek a tabern谩kulum el艖tt, a szent茅lyben zen茅lhessenek.
Mindez Salzburgban, illetve Freilassingban t枚rt茅nt.

Amikor az 贸kori kereszt茅nyek a katakomb谩kban, vagy a kommunizmus alatt a barakkokban vettek r茅szt a szentmis茅n, akkor a p眉sp枚k眉k, vagy a p谩pa vezette 艖ket. Ha vel眉nk is ez t枚rt茅nne, m茅g h艖snek is k茅pzelhetn茅nk magunkat. 脷gy mint 茅n, amikor kirohantam, 茅s ink茅bb a minus 10 fokban a temet艖i J茅zus szoborn谩l mondtam el a R贸zsaf眉z茅rt. De 铆gy nem h艖s, hanem csak balek voltam/vagyunk.

 V谩gfalvy adatok | 2009.10.20 12:21 | 7
V谩lasz a 6. sz谩m煤 眉zenetre:
"Nem ez volt az els艖 r茅gi p眉sp枚ki mise a Szent P茅ter D贸mban. A Summorum Pontificum 贸ta sz谩mos olt谩rn谩l l谩tni papokat, akik r茅gi r铆tusban mis茅znek, 茅s a "s枚t茅t 茅vekben" is r茅gebben, a kript谩ban a magyar k谩polna adott rejtett mened茅ket a r茅gi liturgi谩nak."

A tegnapi p眉sp枚ki mise viszont ann谩l jelent艖sebb, hogy lehet艖v茅 tette a r茅gi liturgia visszat茅r茅s茅t a bazilika legjelent艖sebb helyeire.
(Ide m谩r csak egy k枚lt艖i k茅rd茅s k铆v谩nkozna, vajon mikor fog a Szentatya a "rendk铆v眉li" r铆tusban mis茅zni?)

 akolitus adatok | 2009.10.20 09:30 | 6
V谩lasz a 5. sz谩m煤 眉zenetre:
Nem tudok n茅met眉l, csak egy sz贸 sz煤rt szemet: t茅nyleg a magyar k谩poln谩ban t枚rt茅nt mindez? (die ungarische Kapelle in der Krypta)

 脡lthes Eszter adatok | 2009.10.19 22:03 | 5
Tegnap a SP megjelen茅s茅nek 2. 茅vfordul贸ja alkalm谩b贸l tartott konferencia cs煤cspontjak茅nt Burke 茅rsek, a Signatura eln枚ke a Szent P茅ter d贸mban, ugyan csak a Szents茅gi k谩poln谩ban, 眉nnep茅lyes nagymis茅t celebr谩lt a r茅gi r铆tusban. Az internetes besz谩mol贸k szerint a k谩polna kicsinek bizonyult. Itt most a summorum-pontificum idevonatkoz贸 cikk茅t m谩solom be, egy煤ttal felh铆vom a figyelmet, hogy k茅peket 茅s k茅t vide贸felv茅telt is lehet tal谩lni a mis茅r艖l az interneten a k枚vetkez艖 c铆mek alatt.

K茅pek:
http://www.orbiscatholicus.org/ =>
Vide艖k:
http://www.youtube.com/watch?v=5iRrf1k53Oc&feature=player_embedded =>

http://www.youtube.com/watch?v=SnfJyEDo1nc&feature=player_embedded =>

H枚hepunkt der 2. Konferenz zu Summorum Pontificum, die am vergangenen Wochenende in Rom stattfand, war das Pontifikalamt in der Vollform des r枚mischen Ritus, das Erzbischof Burke, Pr盲sident der Signatura und neuernanntes Mitglied der Bischofskongregation, gestern in der 眉berf眉llten Sakramentskapelle der Peterskirche in Rom zelebrierte.

Dieses Pontifikalamt war nicht die erste alte Messe in der Peterskirche. Seit Summorum Pontificum kannn man an den zahlreichen Alt盲ren der Kirche immer wieder Priester bei der Zelebration im alten Ritus antreffen, und auch in den "dunklen Jahren" vorher bot die ungarische Kapelle in der Krypta der alten Liturgie eine verborgene Heimstatt. Mit dem gestrigen Pontifikalamt hat jedoch erstmals ein hochrangiges Mitglied der Kurie und ein Vertreter der j眉ngeren Generation, die die Zukunft der Kirche in den n盲chsten Jahren bestimmen wird, die R眉ckkehr der alten Liturgie an einem der prominentesten Pl盲tze der Basilika unterstrichen.

Erste Bilder zeigt John Sonnen auf Orbis Catholicus secundus, von ihm stammen auch zwei kurze Videos auf Youtube. Eins; Zwei.

 脡lthes Eszter adatok | 2009.07.10 23:40 | 4
A V谩gfalvy 谩ltal m谩r eml铆tett 煤jdons谩ghoz, m. m. a p谩pa 煤j motu proprioj谩hoz, mely az Ecclesia Dei 煤j strukt煤r谩j谩r贸l sz贸l egy adal茅k: Msgr. Perl "kir煤gt谩k". M茅g csak 70 茅ves, de az Ecclesia Dei-n茅l bet枚lt枚tt tiszts茅g茅b艖l felmentett茅k. Pedig tavaly az 艖 sz谩m谩ra kre谩ltak egy 煤j posztot: az aleln枚ki hivatalt. 脡s 艖 m茅g azt hitte, hogy Hoyos ut谩n 艖 lesz az eln枚k 茅s v茅gre p眉sp枚kk茅 szentelik. Az exsultet.net szerint nagyon megviselte a dolog. Vannak olyan tradicionalista oldalak, melyek szint茅n nem 枚r眉lnek ennek a v谩ltoz谩snak.

 脡lthes Eszter adatok | 2009.06.04 22:17 | 3
N茅h谩ny mai 煤jdons谩g:
1. Mik枚zben Regensburg p眉sp枚ke, a k眉l枚nb枚z艖s茅gek fenntart谩sa mellett, de m茅gis csak hajland贸 volt sz贸ba 谩llni a piuszosokkal 茅s ahogy a honlap cikk茅ben is 谩ll: a f茅lre茅rt茅seket tiszt谩zni, addig Fulda p眉sp枚ke, Algermissen p眉sp枚k, ma megjelent k枚zlem茅ny茅ben 鈥 melyet egy Fuld谩ban l茅trehozott 煤j piuszos k谩polna most vas谩rnapi szentel茅se miatt adott ki 鈥 贸vta a katolikusokat, hogy a piuszos k谩poln谩ba j谩rjanak mis茅re. Mind a kath.net, mind a summorum-pontificum hozza a h铆rt, melynek legfontosabb mondata: 鈥濭ottesdienste und Sakramentenspendungen durch Priester der Piusbruderschaft sind seitens der Katholischen Kirche nach wie vor nicht gestattet. Somit ist die geplante Weihe als ein die Einheit der Kirche gef盲hrdender Akt der Piusbruderschaft anzusehen. Katholischen Gl盲ubigen ist eine Teilnahme daran nicht erlaubt.鈥
Magyarul: istentiszteletek 茅s szents茅gek kioszt谩sa a piuszos papok 谩ltal a katolikus Egyh谩z oldal谩r贸l tov谩bbra sem megengedettek. Ezzel a tervezett k谩polna-szentel茅s az Egyh谩z egys茅g茅t vesz茅lyeztet艖 aktus. Katolikus h铆veknek az ezen val贸 r茅szv茅tel nem megengedett.鈥
A summorum-pontificum erre a k枚vetkez艖 mondatot f疟zte hozz谩: 鈥濫s w盲re sicher interessant, die Meinung von Kennern des kanonischen Rechts zu diesem letzten Satz zu erfahren.鈥 Magyarul: biztos 茅rdekes lenne egy a k谩nonjogban j谩ratos ember v茅lem茅ny茅t megtudni err艖l a mondatr贸l.

2. Mik枚zben a p眉sp枚k枚k nagy r茅sze tov谩bbra is 煤gy tekint a piuszosokra, mint a lepr谩sokra, ahogy ezt XVI. Benedek p谩pa kifejezte, a piuszosok 茅s p茅teresek k枚z枚tt egy figyelemrem茅lt贸 esem茅ny zajlott le. P眉nk枚sdkor a piuszosok 艖sid艖k 贸ta nagy zar谩ndoklatot rendeztek, mely Chartres-b艖l P谩rizsba vezetett, mind az elej茅n, mind a v茅g茅n szentmis茅vel. Miut谩n kett茅 v谩ltak, 1989-t艖l a piuszosok tov谩bbra is megtartott谩k ezt a zar谩ndoklatot, m铆g a p茅teresek megv谩ltoztatt谩k az ir谩nyt, 茅s ugyanebben az id艖ben az ellenkez艖 ir谩nyba mas铆roztak, vagyis P谩rizsb贸l Chartres-be. Eddig is el艖fordult, hogy ek枚zben tal谩lkoztak, s艖t, ugyanabban az erd艖ben t谩boroztak le, 茅s ilyenkor nem falt谩k fel egym谩st. Id茅n azonban a Williamson-botr谩ny miatt a p谩rizsi v谩rosaty谩k kitiltott谩k a piuszosokat a r茅gi hely眉kr艖l, vagyis nem mis茅zhettek a r茅gi hely眉k枚n. Ez茅rt a p茅teres zar谩ndoklat vezet艖je id茅n a zar谩ndoklat alatt tal谩lkozott Mgr. Fellay p眉sp枚kkel. A piusbruderschaft.de, vagyis a n茅met piuszos honlap ezt 铆rja e tal谩lkoz谩sr贸l: 鈥濫s war ihm ein ausdr眉cklicher Wunsch, seine Solidarit盲t mit der Priesterbruderschaft St. Pius X. angesichts der Angriffe der Pariser Stadtverwaltung deutlich sichtbar zu machen.鈥 Magyarul: ez a (p茅teres) kifejezett k茅r茅s茅re t枚rt茅nt, hogy 铆gy fejezhesse ki hat谩rozottan szolidarit谩s谩t a Szent X. Pius Papi K枚z枚ss茅ggel a p谩rizsi k枚zigazgat谩s t谩mad谩sai miatt.

3. Miut谩n az eddigiekb艖l is l谩thattuk, hogy az Egyh谩zban minden a legnagyobb rendben van, a hit t枚retlen眉l ortodox, a papok, p眉sp枚k枚k 枚nfel谩ldoz贸an v茅dik a hitet, apostolkodnak, nem maradt m谩r m谩s tennival贸ja a Vatik谩nnak, mint hogy a kil茅pni sz谩nd茅koz贸 papok laiciz谩l谩s谩nak folyamat谩t megk枚nny铆ts茅k. Ez meg is t枚rt茅nt: a kl茅rus kongreg谩ci贸 most kiadott ezzel kapcsolatos dokumentum谩t a p谩pa m谩r janu谩rt 31-茅n j贸v谩hagyta. Akkor most m谩r nyugodtak lehet眉nk, az utols贸 tennival贸 is elint茅z茅st nyert: a Vatik谩n mind az Egyh谩z k眉ls艖, mind bels艖 ellens茅geit lek枚telezte. Hurr谩! A Krisztus 眉gy茅茅rt folytatott harc a legjobb 煤ton halad!

Szerkesztve: 2009.06.04 22:18

 脡lthes Eszter adatok | 2009.05.14 11:40 | 2
M谩jus 15-茅n, vagyis holnap, p茅nteken a n茅met SWR (S眉d-West-Rundfunk) ad贸n (szatellittel Magyarorsz谩gon is foghat贸) a Nachtcaf茅 m疟sorban 21:45-t贸l (vagy 22:00 ?) 23:30-ig a k枚vetkez艖 t茅m谩r贸l lesz sz贸: 鈥濵ennyire szavahihet艖 az Egyh谩z?鈥
A t茅v茅vit谩ban a Pius K枚z枚ss茅g egyik papja is r茅szt vesz.
Az ad谩s el艖zetese 铆gy sz贸l: 鈥濨谩r a hit sok embernek ad tart谩st, egyre t枚bben engedik meg maguknak, hogy kritikusan szeml茅lj茅k az Egyh谩zat. Id艖szer疟ek m茅g a dogm谩k? A hivatalos egyh谩zban a sz贸sz茅kekr艖l nem kellene friss sz茅lnek f煤jnia? Ki megy m茅g fenntart谩s n茅lk眉l a templomba?鈥

A Szent X. Pius Papi K枚z枚ss茅g n茅met ker眉let茅nek vezet艖je, Pater Schmidberger mindenesetre el茅rte, hogy 鈥 mik枚zben a n茅met p眉sp枚ki konferencia t枚bbsz枚r kijelentette, hogy nem hajland贸 vel眉k sz贸ba 谩llni 鈥 egyre gyakrabban h铆vj谩k meg 艖ket t茅v茅ad谩sokba az Egyh谩zzal kapcsolatos vit谩kra. Az eredm茅ny nem ismert. Egy azonban biztos: annak idej茅n a vil谩gon 煤gy szereztek tudom谩st az emberek Lefebvre 茅rsekr艖l, vagyis 煤gy tudt谩k meg, hogy nem 谩llnak egyed眉l a NOM-mal kapcsolatos probl茅m谩ikkal, hogy Lefebvre 茅rsek egy id艖ben 谩lland贸 vend茅ge volt a t茅v茅ad谩soknak. 脷gy hogy most sokan e t茅v茅vit谩kon kereszt眉l tudj谩k meg, hogy egy谩ltal谩n l茅teznek tradicion谩lis katolikus k枚z枚ss茅gek. 脡s ez m谩r Isten aj谩nd茅ka.


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!