hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Vil谩gegyh谩z
 A katolikus Egyh谩z esem茅nyei, h铆rei

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6]
 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.07 13:08 | 101
Egy茅bk茅nt 茅szrevett茅tek m谩r, hogy minden ilyen nagyobb horderej疟, liber谩lis l茅p茅st megel艖z 茅s k枚vet 1-1 apr贸cska gesztus a r茅gi rend h铆veinek.

("Ezeknek a maradiaknak az is el茅g, ha a p谩pa felvesz egy r茅gi kazul谩t." - alapon)

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.07 12:45 | 100
"Vajon ki fogja, ki jogosult kimondani, hogy a p谩pa eretnek, vagyis 枚nmag谩t贸l be谩ll贸 kik枚z枚s铆t茅sbe esett? "

A k茅rd茅s j贸.
Mert az ugyan biztos, hogy
1. 鈥瀉 p谩pa 枚nmaga, ha nyilv谩nos eretneks茅gbe esik, azaz k枚zismerten eretnek lesz, megsz疟nik p谩p谩nak lenni, mivel megsz疟nt az Egyh谩z tagj谩nak lenni鈥. (Catholic Encyclopedia 1913.)
Az is biztos (ebben a szentek 茅s teol贸gusok konszezusa egy茅rtelm疟), hogy
2. egy p谩pai hivatalveszt茅shez elengedhetetlen, hogy eretneks茅ge deklar谩lt legyen, azaz megr枚gz枚tt 茅s nyilv谩nos (notorium et palam divulgata). A megr枚gz枚tt 茅s nyilv谩nos tagad谩s felt茅tele, hogy bizonyos, elrejthetetlen 茅s menthetetlen legyen.

Az azonban nem vil谩gos, hogy ki tudja ezt meg谩llap铆tani. Hiszen dogma, hogy senkinek 鈥 m茅g az egyetemes zsinatnak 鈥 sincs joghat贸s谩ga arra, hogy egy p谩p谩t letegyen, mert a p谩pa felett senki sem 铆t茅lhet.

Amit erre az esetre 铆rnak a szentek 茅s a r茅gi teol贸gusok (term茅szetesen eg茅szen elm茅leti jelleggel) az a mai helyzetben k枚vethetetlen.

Ezek a szentek (pl. Bellarmin Szt. R贸bert vagy Liguori Szt. Alfonz) 茅s teol贸gusok (pl. Francisco de Suarez S.J.), akik egy茅bk茅nt nem hittek ennek a lehet艖s茅g茅ben, csak elm茅letileg tartott谩k lehets茅gesnek, azt mondt谩k, hogy ha egy p谩pa (horribile dictu) m茅gis eretneks茅gbe esne, akkor:
- Vagy egy egyetemes zsinatnak be kell jelentenie, hogy a p谩pa megr枚gz枚tt eretnek, megsz疟nt katolikusnak lenni, s ez谩ltal p谩p谩nak lenni. (Az egyetemes zsinat csak nyilatkozatot tenne, hogy a p谩pa saj谩t tette folyt谩n ez a helyzet 谩llt el艖. Az ui. hogy a zsinat a p谩pa felett nem 铆t茅lhet csak azt jelenti, hogy am铆g p谩pa p谩pa, nem kezdhet ellene k谩noni elj谩r谩st. Amikor a zsinat ezt kijelent茅, akkor m谩r a p谩pa r茅g nem p谩pa, hiszen heretikus 茅s 铆gy se nem tagja, se nem feje az Egyh谩znak.)
- Vagy egy ilyen nyilatkozatnak a B铆borosi Test眉lett艖l kell j枚nnie, avagy p眉sp枚k枚k meghat谩roz贸 csoportj谩t贸l.
- M谩sok szerint nem sz眉ks茅geltetik semmif茅le nyilatkozat.

Nos az els艖 2 lehet艖s茅g ki van z谩rva, mert ezek a szentek azt vizion谩lt谩k, hogy ilyen eset (felt茅ve, de nem megengedve) egy norm谩lisan m疟k枚d艖 egyh谩zi rendszerben fordul el艖; mondjuk ha XVII. sz谩zadban l茅pett volna tr贸nra egy II. J.P. kaliber疟 ember (tudom, hogy ez anakronisztikus, csak a p茅lda kedv茅茅rt 铆rom). Ekkor azonnal beindult volna a "bels艖 elh谩r铆t谩s" g茅pezete. 脕m a helyzet nem ilyen egyszer疟, mert az 枚rd枚g belek枚p枚tt a levesbe.

Az t枚rt茅nt ui., hogy az Egyh谩z "immunrendszer茅t" el艖sz枚r liber谩lis vagy megt茅vesztett, de nem eretnek (teh谩t nem hivatalvasztett) p谩p谩k szisztematikusan legyeng铆tett茅k, majd a k煤ri谩t 茅s a p眉sp枚ki sz茅keket felt枚lt枚tt茅k 谩tlag heterodox f艖papokkal. Ezek azt谩n a maguk ember茅t emelt茅k a tr贸nra, aki azt谩n (tudatosan vagy tudt谩n k铆v眉l "nem tudom; Isten a tud贸ja") m茅g jobban beeresztette a szabadk艖m疟ves ideol贸gi谩kat. Innent艖l m谩r kiz谩r贸lag olyan emberek lettek p眉sp枚k枚k 茅s b铆borosok, akik nem tudt谩k (tudatlans谩g, t煤lf疟t枚tts茅g, rosszul felfogott lojalit谩s 茅s engedelmess茅g), nem akart谩k (eretneks茅g, szabadk艖m疟vess茅g), vagy nem mert茅k (gy谩vas谩g, karrierizmus) n茅ven nevezni a gyereket.
Ezekt艖l pedig nem lehet v谩rni, hogy b谩rmilyen test眉letben ak谩r p眉sp枚ki kark茅nt, ak谩r b铆borosi koll茅giumk茅nt vagy b谩rhogyan szembesz谩lljon a p谩pa liber谩lis megnyilv谩nul谩saival, r茅szben mert egyet茅rt, r茅szben mert f茅l (egy茅bk茅nt szerintem az ut贸bbi rosszabb).
艕k minden, ak谩r egym谩snak ellentmond贸 magatart谩s eset茅n b贸logatnak (ld. Magyar Kur铆r).
Ha a p谩pa az 贸vszer ellen sz贸l: "hith疟". Ha nem: "re谩lisan 茅s felel艖sen gondolkod贸".
Ha a p谩pa ragaszkodik a c枚lib谩tushoz: "hagyom谩nyh疟". Ha nem tenn茅: "b谩tor".
Ha a p谩pa Krisztusr贸l besz茅l: "vall谩sos" ha csupa szekul谩ris t茅m谩r贸l: "a vil谩g sors谩t a sz铆v茅n hordoz贸."
Ha kij枚n a Dominus Iesus: "karak谩n 茅s vil谩gos." Ha templomainkat m谩s vall谩soknak adja k枚lcs枚n: "toler谩ns."
(Ha kell moder谩lj谩tok:)
Ha a p谩pa sz茅pen eszik: "illedelmes. Ha b枚ffentene egyet: "term茅szetesen viselked艖."

A teol贸gusok 谩ltal javasolt 3. lehet艖s茅g pedig, hogy ti. "nem sz眉ks茅geltetik semmif茅le nyilatkozat" nem ad v谩laszt a k茅rd茅sre.

Nem l谩tok jelen pillanatban m谩s megold谩st, mint amit az evang茅lium ad:
"Amikor majd l谩tj谩tok, hogy a gyal谩zatos pusztul谩s ott d煤l, ahol nem volna szabad - aki olvassa 茅rtse meg! -, akkor aki J煤de谩ban van, fusson a hegyekbe." (Mk 13,14)

 akolitus adatok | 2011.01.07 10:00 | 99
V谩lasz a 98. sz谩m煤 眉zenetre:
Ezek ut谩n mit tehet眉nk? Amikor az Egyh谩z vezet艖i eretneks茅gbe esnek, akkor kinek lesz igaza: a sede-vacantist谩knak? Hiszen m茅g a piuszosok sem tagadj谩k meg a p谩p谩t. Vajon ki fogja, ki jogosult kimondani, hogy a p谩pa eretnek, vagyis 枚nmag谩t贸l be谩ll贸 kik枚z枚s铆t茅sbe esett? Hiszen erre id谩ig nem volt p茅lda. Vagy az茅rt t枚rt茅nt a II. Vzs, hogy megfelel艖 k枚rnyezetet (liber谩ris, szinkretista tan铆t谩s, hitetlens茅g, protestantizmus, stb.) biztos铆tson a s谩t谩nnak 茅s angyalainak az Egyh谩z bel眉lr艖l t枚rt茅n艖 elpuszt铆t谩s谩hoz?
A Szent X. Piusz papi k枚z枚ss茅g erre milyen v谩laszt ad? Hiszen a h铆vek 眉dv枚ss茅ge forog kock谩n.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.06 16:15 | 98
Majdnem biztos, hogy hamarosan boldogg谩 avatj谩k II.J.P.-t.
Alleluja. vagy ink谩bb: Halleluja.

脡n asszem addig leszek katolikus (a sz贸 谩ltal谩nos 茅rtelm茅ben).
Mondjuk m谩r az id茅n elkezdtem a renitensked茅st: el艖sz枚r nem fizettem be az egyh谩zi ad贸mat. Mondjuk ez nem volt nagyon neh茅z :). Egyszer疟en nem visz r谩 a l茅lek, hogy (b谩rmily csek茅ly m茅rt茅kben is) anyagilag t谩mogassam ezeket a t枚rekv茅seket. Egy谩ltal谩n semmit: sem az 枚kumenikus, sem a vall谩sk枚zi 谩rul谩st, sem a konzervat铆vnak maszk铆rozott liber谩lis kurzust, sem az emberk枚zpont煤 istentiszteleteket, sem a jelenlegi rendszer疟 papk茅pz茅st, sem a paphi谩nyb贸l anyagi hasznot h煤z贸 papi j贸l茅tet, sem az aktivit谩snak 谩lc谩zott semmittev茅st.

Mit vesz铆thetek? Legfeljebb nem esketnek meg. Ezen azonban m谩r t煤l vagyok. Vagy nem temetnek el? Az 煤j szertart谩s szerint nem is ig茅nylem. Nem keresztelik meg a gyermekeimet? Azt 茅ppen megtenn茅k, de azt meg v茅gk茅pp nem ig茅nylem az 煤j 煤zusban.


Szerkesztve: 2011.01.06 16:25

 akolitus adatok | 2011.01.05 11:01 | 97
V谩lasz a 95. sz谩m煤 眉zenetre:
Ehhez csak annyit tenn茅k hozz谩, hogy amit nem t枚r枚ltek el, azt be sem tilthatt谩k. M茅g VI. P谩l sem tilthatta be Szent V. Piusz p谩pa el艖dj茅nek 枚r枚k id艖kre sz贸l贸 rendelkez茅s茅t a szentmis茅r艖l, csak egy m谩sik hasonl贸 dokumentumot adhatott ki, m谩s c铆mmel.
Az m谩s k茅rd茅s, hogy ez a gyakorlatban a betilt谩ssal lett egyenl艖, s azt a t茅ved茅st 眉ltett茅k el a paps谩g (茅s a h铆vek) fej茅be, hogy azt a mis茅t nem szabad mondani. Pedig egy kiv茅tel m谩r megd枚nti a szab谩lyt: Pio atya sohasem v茅gezte az 煤j mis茅t, m茅gis szentt茅 avatt谩k.
Szerkesztve: 2011.01.05 11:02

 Jagiello adatok | 2011.01.04 18:39 | 96
V谩lasz a 94. sz谩m煤 眉zenetre:
NEM V脕LASZ, csak tov谩bbf疟z枚tt gondolatok.

1. J茅zusnak is olyan teste volt, amit l谩tsz贸lag meg lehetett 枚lni, el lehetett puszt铆tani. A kereszthal谩la olyan hal谩l is volt, mint minden ember hal谩la. Ha az Egyh谩z Krisztus teste, azt is meg lehet 枚lni, 茅s el艖tte igenis szenved. Sz枚rny疟 m贸don. De hiszen tudjuk. 脡s ha l谩tsz贸lag el is pusztul, a pokol kapui nem vesznek er艖t rajta, mert r茅szese az 煤j teremt茅snek. Az 眉dv枚z眉ltek ugyanis nem 茅gnek el az utols贸 铆t茅letkor.

2. J茅zusnak nem "gaia" teste volt (茅rtsd, hogy minden 茅l艖t mag谩ba foglalt), hanem nagyonis egyedi, k茅zzel foghat贸, orral 茅rz茅kelhet艖, szemmel l谩that贸. Ez茅rt se lehet az Egyh谩z olyan, hogy l谩thatatlan 茅s "lelki". 脡s olyan se hogy minden kult煤r谩lis 茅s lelki "茅rt茅ket" mag谩ban foglal, mert ez ellentmond annak, hogy saj谩t arca van - ak谩rcsak J茅zusnak. Minden teremtm茅nynek saj谩t jellegzetess茅gei vannak, ez alapj谩n ismerhet艖k fel. 脡ppen J茅zus vagy az 艖 teste az Egyh谩z lenne egy nagy halom 枚sszevisszas谩g, kicsi ebb艖l, kicsi abb贸l, vagy minden mindenb艖l?

3. Teh谩t vagy J茅zust k枚vetj眉k, vagy nem. Vagy megismerj眉k, vagy nem. Vagy k眉zd眉nk 茅rte vagy nem. Err艖l sz贸l a Felt谩mad谩s 贸ta az emberis茅g t枚rt茅nete. Az Evang茅liumban feket茅n-feh茅ren le van 铆rva: vagy 艖谩ltala, vagy sehogy sem jutunk az Aty谩hoz. Ahogy Barsi Bal谩zs atya 铆rja: "Ha teh谩t valaki 茅letszents茅gr艖l besz茅l J茅zus Krisztus n茅lk眉l, az engem nem 茅rdekel."


 Topir adatok | 2011.01.04 09:27 | 95
Ne keseregj眉nk! Ez az eg茅sz 枚kumenikus-szinkretikus katyvasz addig fog csak fenn谩llni, am铆g Isten elt疟ri. Az a fontos, hogy tudjuk mi a dolgunk: ima, b枚jt, vezekl茅s, felaj谩nl谩s, hogy mi is hozz谩j谩rulhassunk ahhoz, hogy egyszer csak felragyogjon Isten orsz谩ga teljes sz茅ps茅g茅ben.
A szentmis茅t nem t枚r枚lt茅k el, s艖t, enged茅lyezt茅k a nagyhat谩s煤 r茅gi r铆tus szerintit, aminek a hat谩sa hamarosan meg fog mutatkozni a vil谩gon.
Szerkesztve: 2011.01.04 09:30

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.04 08:07 | 94
Ja 茅s m茅g valami...

Ami ebben a vil谩gvall谩si tal谩lkoz贸ban a legrosszabb, hogy a vil谩g nagy vall谩sainak egy眉tt im谩dkoz谩sa (茅s most tegy眉k f茅lre, hogy ez helyes-e vagy sem) egyenesen lehetetlen. Egy protest谩ns 茅s egy katolikus 茅ppens茅ggel tud egy眉tt im谩dkozni az Istenhez, de egy buddhista 茅s egy katolikus legfeljebb csak egyszerre im谩dkozik, de nem egy眉tt. Az egy眉tt im谩dkoz谩s ui. azonos istenk茅pet felt茅telez. Hiszen akik egy眉tt im谩dkoznak, azok ugyanazt a mennyei val贸s谩got c茅lozz谩k meg. Egy buddhista, egy animista, egy muszlim, egy hindu 茅s egy kereszt茅ny olyan elt茅r艖 k茅ppel b铆r Istenr艖l, hogy egyszer疟en nem ugyanahhoz a szem茅lyhez im谩dkoznak, teh谩t nem is im谩dkoznak egy眉tt. Egy buddhista sz谩m谩ra Isten nem szem茅ly, im谩ja teh谩t nem is lehet szem茅lyes jelleg疟, egy t枚bbistenh铆v艖 sz谩m谩ra Isten nem a legfels艖bb l茅ny, im谩ja teh谩t azt sz贸l铆tja meg, aki nincs. Amikor teh谩t 艖k im谩dkoznak, vall谩sos megnyilv谩nul谩suk gy枚keresen elt茅r egy kereszt茅nyt艖l vagy egy muzulm谩nt贸l. Olyan ez mint megh铆vni valakit vend茅gs茅gbe, hogy k眉l枚n asztaln谩l eg茅szen m谩s fog谩sokat egy眉nk egy tet艖 alatt. Egy眉tt 茅tkez茅s lenne ez vagy egyszerre ev茅s?

Ez a tal谩lkoz贸 viszont sz谩nd茅kosan nem vesz err艖l tudom谩st, 茅s azt sugallja, hogy v茅gs艖 soron minden vall谩s ugyanazt akarja 茅s ugyanarra t枚r, 茅s a legl茅nyegesebb k茅rd茅sekre (pl. a vil谩gb茅ke) ugyanazokat a v谩laszokat adja. De a vall谩s legl茅nyegesebb k茅rd茅sei nem ezek, hanem a l茅lek 枚r枚k sorsa 茅s Isten. Az hogy az 茅hez艖k szenvednek, a h谩bor煤 rossz, a betegs茅g f谩jdalmas, a gyilkoss谩g helytelen egy gyerek is tudja, ehhez nem kell Isten kinyilatkoztat谩sa.

Ak谩rhonnan fogjuk is meg a t茅m谩t, mindenhonnan az egy nagy vil谩gvall谩s (persze k眉l枚nb枚z艖 megnyilv谩nul谩saiban) szabadk艖m疟ves terve b煤jik el艖. Persze itt helye van kereszt茅nys茅gnek is, de csak mell茅rendelt (esetleg "els艖 az egyenl艖k k枚z枚tt") szerepe. De a kereszt茅nys茅g 茅ppen az茅rt volt 眉ld枚z枚tt az 贸korban, az茅rt nevezt茅k "istenteleneknek" 艖ket, mert J茅zust nem engedt茅k betenni a Pantheonba. Most pedig k茅pletesen sz贸lva, a p谩pa viszi oda. Mint ha csak azt mondan谩: J茅zus vall谩sa is sz茅p, embers茅ges vall谩s, de ugyanilyen sz茅p mindegyik.

Amit ui. 1x-2x b疟n n茅lk眉l meg lehet tenni, az erk枚lcsileg mindig megengedett. Mi茅rt nem 茅p铆t眉nk h谩t nagy k枚z枚s templomokat, ahol minden vall谩snak van egy kis kuck贸ja? Ezt azonban 煤gy h铆vn谩k: Pantheon. Ebb艖l pedig k枚vetkezik, hogy
AZ ASSISI ESEM脡NYEK A SPIRITU脕LIS PANTHEON K脥S脡RLETEI.
Ha ez nem eretneks茅g, akkor mi az???

Megfigyelt茅k m谩r, hogy a p谩pa h谩nyszor besz茅l a vall谩s (铆gy 谩ltal谩noss谩gban) fontoss谩g谩r贸l? Pl.:
"A vall谩s t谩rsas dimenzi贸ja ind铆tja a h铆v艖ket a k枚zj贸 egy眉ttes er艖fesz铆t茅ssel t枚rt茅n艖 megval贸s铆t谩s谩ra. Tagadhatatlan ez茅rt a vall谩si k枚z枚ss茅gek(!!!) hozz谩j谩rul谩sa a t谩rsadalom eg茅sz茅nek fejl艖d茅s茅hez: el茅g karitat铆v 茅s kultur谩lis int茅zm茅nyeikre gondolni. M茅g fontosabb azonban a vall谩s etikai hozad茅ka a politikai k枚z茅let sz谩m谩ra, ami teh谩t 茅rt茅kes hozz谩j谩rul谩s a k枚zj贸 el艖mozd铆t谩s谩hoz."
Ez mondat csak akkor igaz, ha a vall谩s sz贸t kicser茅lj眉k a katolicizmusra, de ezt a "vall谩si k枚z枚ss茅gek" kifejez茅s majdnem lehetetlenn茅 teszi, mert b谩r 茅rthet眉nk alatta egyh谩zk枚zs茅geket is, a sz枚veg枚sszef眉gg茅s m茅gis t枚bb vall谩sra utal. Ha ez az 谩ll铆t谩s igaz a vall谩sra 煤gy 谩ltal谩ban, akkor ism茅t felteszem az els艖 k茅rd茅semet: Minek a misszi贸?

A p谩pa itt (nyilv谩n a politikai korrekts茅g jegy茅ben) nem a katolicizmust v茅di, hanem a "vall谩st." Na ebben az 茅rtelemben 茅n nem akarok vall谩sos lenni. Engem nem 茅rdekel a VALL脕S. 脡n nem egy vall谩st akarok k枚vetni, hanem az igazs谩got. Az m谩s k茅rd茅s, hogy k铆v眉l谩ll贸k a vall谩s c铆mk茅j茅t ragasztj谩k r谩, 茅s egy csoportba sorolj谩k m谩s hitvall谩sokkal.

Egyszer egy茅bk茅nt Szt. P谩l is megpr贸b谩lkozott a vall谩soss谩gb贸l, mint egyetemes emberi megnyilv谩nul谩sb贸l kiindulni. 脡s noha "elszorult a sz铆ve a b谩lv谩nyokkal telt v谩ros l谩tt谩n", megpr贸b谩lt ebb艖l kiindulni: "L谩tom, testv茅rek, minden szempont贸l vall谩sos f茅rfiak vagytok. (...) 脡n azt az Istent hirdetem nektek, akit ti ismeretlen眉l is tiszteltek." Mi volt erre a reakci贸: "Err艖l majd m茅g m谩skor is meghallgatunk..." Nem v茅letlen, hogy Szt. P谩l 铆gy 铆r k茅s艖bb: "脡n pedig nem akarok m谩sr贸l tudni csak J茅zus Krisztusr贸l, a megfesz铆tettr艖l."
Szerkesztve: 2011.01.04 08:29

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.03 18:42 | 93
M谩r csak azt nem 茅rtem, mi茅rt nem fejezz眉k be a misszi贸kat?

- Ha egyszer m谩s vall谩soknak (mint vall谩soknak) pozit铆v 茅rt茅ket tulajdon铆tunk.
- Ha egyszer nem hisz眉nk abban, hogy a kereszt茅ny ima, kiv谩lt annak cs煤cspontja a szentmise nem szorul pog谩ny vall谩sok kieg茅sz铆t茅s茅re. (Ha hinn茅nk benne mis茅t monda(t)n谩nk 茅s nem m谩gusokat 茅s vaj谩kosokat h铆vn谩nk seg铆ts茅g眉l.)
- Ha egyszer gyakorlatilag megtagadjuk az "extra eccl. nul. sal." dogm谩t.

Azt sem 茅rtem, hogy a p谩p谩t mi茅rt zavarja a vil谩gban egyre er艖s枚d艖 relativizmus?

- Mikor 艖 maga oly sokat tesz az igazs谩g relativiz谩l谩s谩茅rt?
- Mikor gyakorlatilag az egyh谩z is (kis bet疟vel) tagadja az egyetlen igazs谩got; hiszen ha egyetlen igazs谩got vallan谩nk, nem dics茅rhetn茅nk azokat a vall谩sokat, akik a mi谩ltalunk igaznak tartott t茅telekkel homlokegyenest ellenkez艖t vallanak.

Az eg茅szben az a legborzaszt贸bb, hogy aki ki mer fakadni ez ellen az istenk谩roml贸 szents茅gt枚r茅s ellen, az azt a benyom谩st kelti, hogy ellens茅gesked茅st akar sz铆tani 茅s l谩tni az egyes vall谩sok h铆vei k枚z枚tt. Sz谩nd茅kosan vegy铆tik 枚ssze az embert 茅s a vall谩s谩t, holott ugyanezek az emberek mindenkit meg akarnak gy艖zni arr贸l, hogy a b疟nt 茅s b疟n枚st nem szabad 枚sszemosni (ami bizonyos vonatkoz谩sban igaz is). A vall谩sok h铆vei k枚z枚tt kell a "b茅ke" 茅s a tolernacia, ez igaz, de a vall谩sok, mint tanrendszerek k枚z枚tt (ak谩rcsak a t疟z 茅s a v铆z k枚z枚tt) term茅szetszer疟leg soha nem lesz 茅s nem is lehet b茅ke. Ha k茅t vall谩s b茅k茅t k枚t, akkor vagy mindkett艖 r茅szben, vagy az egyik teljes eg茅sz茅ben feladta 枚nazonoss谩g谩t, 茅s igaz谩b贸l megsz疟nt l茅tezni, hiszen igaznak fogadott el, vagy legal谩bbis elfogadhat贸k茅nt kezelte azt, ami az 艖 tan铆t谩s谩nak ellene mond.

De van enn茅l is furcs谩bb is.

Tudjuk, hogy "vall谩szabads谩g" zsinati 茅rtelmez茅sben nem a k茅nyszermentess茅get 茅s a t眉relmet (tolerantia religiosa) jelenti, hanem azt, hogy az emberi m茅lt贸s谩g alapj谩v谩 emelj眉k annak a jog谩t, hogy valaki elutas铆tsa a megismert igazs谩got. Itt is 枚sszemoss谩k a "jog" k茅t 茅rtelmez茅s茅t. Az a kijelent茅s, hogy "jogom van a t茅ved茅st k枚vetni" csak polg谩ri jog茅rz茅kkel m茅rve 谩llja meg a hely茅t, abban az 茅rtelemben, hogy nem k茅nyszer铆thet眉nk senkit, hogy legyen katolikus. Azonban ez nem Istent艖l kapott jog (mint ahogyan a zsinat kifejezetten 谩ll铆tja). Mert ha Isten valamire jogot (茅s nem csak szabads谩got) ad, akkor nem j谩rhat b眉ntet茅s 茅rte, ha valaki 茅l a jog谩val. Isten ebben az esetben nem k谩rhoztathatna el senkit az eretneks茅g茅rt, legyen az a legtudatosabb, hiszen maga adott jogot a t茅ved茅sre. A t茅ved茅sben semmi tiszteletrem茅lt贸 nincs, legfeljebb a j贸hiszem疟 t茅ved艖t lehet ilyen-olyan vonatkoz谩sban (pl. kitart谩s, k枚vetkezetess茅g, sz铆vj贸s谩g stb.) tisztelettel illetni.

Sz贸val a p谩pa a vall谩sszabads谩gnak ezt az 茅rtelmez茅s茅t k枚vetve, leg煤jabb megnyilatkoz谩s谩ban helytelennek tartja az 谩llamvall谩s l茅t茅t. Rem茅lem nem gondolta v茅gig mit jelent ez a mondata. Mert egyr茅szt szembe k枚pj眉k vele 枚nmagunkat, hiszen ahol a katolicizmus 谩llamvall谩s volt, ott (nagyon helyesen) az utols贸 percig ragaszkodott ehhez a st谩tuszhoz, eg茅szen a liber谩lis-kommunista-szabadk艖m疟ves detroniz谩ci贸ig. De ez a kisebbik baj.
Ez a kijelent茅s azt is jelenti, hogy a szentatya nem tartja k铆v谩natosnak, hogy egy 谩llamban mindenki egy vall谩s煤 (horribile dictu: katolikus) legyen. Hiszen abban az esetben, ha egy orsz谩gban mindenki katolikus, akkor 贸hatatlanul 谩llamvall谩s lesz a katolicizmus, mert a t枚rv茅nyek is a katolikus moralit谩snak megfelel艖en fognak megsz眉letni, azaz a polg谩ri t枚rv茅nyek is vall谩sos t枚ltet疟ek lesznek. Ez lenne a helytelen? Ha igen, akkor tagadjuk Krisztus jog谩t az ebben vil谩gban t枚rt茅n艖 uralkod谩sra. De akkor mi茅rt 眉nnepelj眉k Krisztus Kir谩lyt, vagy egy谩ltal谩n mi茅rt mondjuk, hogy "legyen meg a te akaratod, MIK脡PPEN A MENNYBEN, AZONK脡PPEN ITT A F脰LD脰N IS"? 脡s ezzel gyakorlatilag tagadjuk, hogy mindenkinek kereszt茅nynek kellene lenni, 茅s ezzel k枚zvetve ism茅t tagadjuk az egyetlen igazs谩got, t谩mogatva ezzel a relativizmust.

Szerkesztve: 2011.01.03 18:43

 脡lthes Eszter adatok | 2011.01.02 22:56 | 92
Igaz谩n nem akarok 眉nnepront贸 lenni, vagy a m谩r elkeseredetteket m 茅g jobban keser铆teni, deh谩t ezt egyszer疟en m谩r nem lehet elviselni. Most olvastam az interneten:

01. Januar 2011, 14:32
Weltgebetstag f眉r den Frieden 2011 mit Benedikt XVI. in Assisi
Der Papst l盲dt alle christlichen Konfessionen und Weltreligionen ein, mit ihm in Assisi den 25. Jahrestag des von Johannes Paul II. gewollten Weltfriedenstages zu begehen

Rom (kath.net/as) Nach dem Gebet des Angelus am heutigen Hochfest der Gottesmutterschaft Mariens k眉ndigte Benedikt XVI. an, dass er anl盲sslich des 25. Jahrestages des Weltgebetstages f眉r den Frieden, zu dem Papst Johannes Paul II. 1986 nach Assisi eingeladen hatte, in die Stadt des heiligen Franziskus pilgern werde.

Der Papst lud alle christlichen Br眉der und Schwestern der unterschiedlichen Konfessionen, die Vertreter der religi枚sen Traditionen der Welt und im Geiste alle Menschen guten Willens ein, sich diesem Weg anzuschlie脽en, um dieser von seinem Vorg盲nger gewollten historischen Geste zu gedenken und feierlich den Einsatz der Gl盲ubigen aller Religionen zu erneuern, ihren Glauben als Dienst an der Sache des Friedens zu leben.

聞Wer unterwegs zu Gott ist, kann nicht anders, als den Frieden zu vermitteln, wer den Frieden aufbaut, kann nicht umhin, sich Gott anzun盲hern聯, so Benedikt XVI. abschlie脽end.

xxx


Magyarul: az a p谩pa, akir艖l azt 谩ll铆tj谩k, hogy annak idej茅n akarata ellen茅re ment csak el 茅s parancsra az Assisi tal谩lkoz贸ra, most 艖 h铆vta meg ugyanazokat annak a bizonyosnak a 25 茅ves 茅vfordul贸j谩ra. Ezzel kapcsolatban mindenkinek a figyelm茅be aj谩nlom a honlapon, Basilea Schlink anya: B茅ke minden 谩ron c铆m疟 铆r谩s谩t.

H谩t ez egyszer疟en sz枚rny疟. 脡s ezek ut谩n, mit lehet v谩rni R贸m谩t贸l?

 脡lthes Eszter adatok | 2010.12.26 17:35 | 91

Ha valaki m茅g nem tudja, hogy katolikusk茅nt mit tegyen Kar谩csonykor, az kattintson a k茅pre!


(A filmen l谩that贸 eleg谩ns nyakkend艖s 煤riember ugyanaz, aki egy-k茅t 茅vvel ezel艖tt a telev铆zi贸ban ezt nyilatkozta a 鈥濻ummorum Pontificum鈥-r贸l鈥:
鈥灻塶 ezt csak 煤gy tudom 茅rtelmezni ..., hogy a merev szab谩lyokat szeretn茅 艖 is egy kicsit t谩g铆tani (sic!) ... 脡n csak erre gondolok, hogy egy olyan kedves ... id艖s embernek a kedves kis vicce ... (he-he) ... hogy h谩t 艖 megvicceli a vil谩got."
(l谩sd: http://www.mtv.hu/videotar/?id=16309 k枚r眉lbel眉l 21:56 k枚r眉l 鈥 Forr谩s: www.katolikus-traditio.hu)

Aki nem kattintott a k茅pre, az a Be茅r Mikl贸s p眉sp枚k 煤rral folytatott interj煤 r茅szlet茅t ITTmegtal谩lja



M谩s: Kedves mindszenty, a honlapon megtal谩lja a p谩pa k茅t vagy h谩rpom 茅vvel ezel艖tti 茅jf茅li mis茅j茅t, m谩r ott is 煤gy mis茅znek, mint most, Ami贸ta az 煤j Marini van, az贸ta ezek a ruh谩k vannak. Err艖l t枚bb k茅pet is feltettem m谩r, meg t枚bb cikket is. Ezek nem mostani 煤j铆t谩sok. Amikor ezek a miseruh谩k 煤jra megjelent, ahhoz k茅pest egy kicsit megint vissza ment眉nk.

 Topir adatok | 2010.12.18 23:48 | 90
Az al谩bbi vit谩hoz illenek Gilbert K. Chesterton szavai az "Igazs谩got" c. k枚nyv茅b艖l (82.oldal):

"Ekkor azt谩n olyan 茅lm茅nyben volt r茅szem, melyet lehetetlens茅g le铆rnom. 脷gy t疟nt, mintha sz眉let茅semt艖l kezdve k茅t 贸ri谩si 茅s kezelhetetlen g茅pezettel b铆bel艖dtem volna: az egyik g茅pezet a vil谩g, a m谩sik a kereszt茅ny trad铆ci贸. A vil谩gban egy 眉reget tal谩ltam, azt a t茅nyt, hogy valamik茅ppen szeretn眉nk kell a vil谩got, de ne higgy眉nk neki, azaz szeretn眉nk kell an茅lk眉l, hogy mi magunk vil谩giass谩 v谩ln谩nk. S ekkor f枚lfedeztem, mintha kem茅ny sz枚g volna, a kereszt茅ny teol贸gia legf艖bb jellegzetess茅g茅t, mely abban a dogmatikus 谩ll铆t谩sban 枚lt枚tt testet, hogy Isten szem茅lyes l茅ny, 茅s 枚nmag谩t贸l k眉l枚n谩ll贸nak alkotta meg a vil谩got."

79. oldal:

"A felvil谩gosod谩s elk茅pzelhet艖 form谩i k枚z眉l a legrosszabb az, amit ezek az emberek Bens艖 Vil谩goss谩gnak neveznek. Valamennyi sz枚rnyvall谩s k枚z眉l a legsz枚rny疟bb a bennlak贸 Isten im谩d谩sa. Aki ismeri az embereket, tudja, hogy ez a vall谩s hov谩 juthatna, aki ismer b谩rkit is "a magasabb gondolkod谩s煤 emberek k枚r茅b艖l", tudja, hogy t茅nylegesen hov谩 vezet. Ha J谩nosnak k枚teless茅ge a benne lak贸 Istent im谩dni, oda lyukad ki, hogy J谩nosnak J谩nost kell im谩dnia. Hadd im谩dja J谩nos a napot vagy a holdat, im谩djon b谩rmit ink谩bb, mint a Bens艖 Vil谩goss谩got, hadd im谩dja a macsk谩t vagy a krokodilt, ha akad a k枚rny茅ken, csak ne az Istent, aki benne lakik. A kereszt茅nys茅g az茅rt j枚tt a vil谩gba, hogy szenved茅llyel bizony铆tsa: az embernek nemcsak befel茅 kell pillantania, hanem kifel茅 is, - megd枚bben茅ssel 茅s lelkesed茅ssel kell 茅szrevennie az isteni csapatot 茅s az isteni kapit谩nyt. Kereszt茅nynek lenni csup谩n az茅rt nagyszer疟, mert az ember nem marad mag谩ra a Bens艖 Vil谩goss谩ggal, hanem v茅g茅rv茅nyesen elismeri a k眉ls艖 vil谩goss谩got, mely t眉nd枚kl艖, mint a nap, tiszta, mint a hold, 茅s rettent艖, mint egy z谩szl贸s hadsereg."

 Jagiello adatok | 2010.12.17 14:12 | 89
V谩lasz a 86. sz谩m煤 眉zenetre:
- AZ ELLENS脡G 茅s a Gyilkos nem ugyanaz. Az el艖bbit lehet 茅s kell szeretni. Ez ut贸bbinak csak megbocs谩tani lehet. Amikor az ellens茅g a Gonosz eszk枚ze, harcolni kell ellene, 茅s nem buta 枚k枚rk茅nt a v谩g贸h铆dra menni. Az ellens茅gnek megvan a lehet艖s茅ge a megt茅r茅sre. A modernista egyh谩zzal pontosan ez a gond: a rosszul 茅rtelmezett j茅zusi tan铆t谩s miatt 枚nmag谩t puszt铆tja el, mert p茅ld谩ul azt hiszi, hogy mindent, m茅g a Gonoszt is szeretni kell, 茅s j贸t kell neki tenni. S艖t, a leg煤jabb tan铆t谩s szerint minden j贸 - mert Isten csak j贸t k茅pes tenni; 茅s rossz, gonosz dolog tulajdonk茅ppen nem is l茅tezik. Mintha az eredend艖 B疟n 茅s annak minden k枚vetkezm茅nye nem l茅tezne. Akkor J茅zus hal谩l谩val az Atya minek is engesztel艖d枚tt is ki a vil谩ggal? Minek a kereszt 谩ldozata? Minek vagyunk itt mi egy谩ltal谩n?

 脡lthes Eszter adatok | 2010.12.16 20:56 | 88
Augustus, amennyire 茅n tudom, a karizmatikusok 茅s nem a hagyom谩nyos katolikusok h铆ve, ezzel a h谩tt茅rrel 茅rthet艖ek csak a hozz谩sz贸l谩sai. 艕k a "szeretet, szeretet" vall谩s h铆vei, akik 枚sszekevernek mindent, k眉l枚n枚sen a Gonoszt, nagy G-vel, az esend艖 b疟n枚ssel. 脥gy alakul ki azt谩n a mai velej茅ig gonosz vil谩g. J茅zus azt mondta, hogy m茅g a sarudr贸l is verd le a port, ha hitetlenekkel tal谩lkozol, 茅s azt谩n olyanokat mondott, hogy Jaj, nektek - 茅s itt felsorolt egy csom贸 v谩rost, meg embert - rosszabb sorsotok lesz, mint Sodom谩nak, meg Gomor谩nak volt. Azt谩n olyat is mondott, hogy a vil谩g gy疟l枚lni fog benneteket, mert engem is gy疟l枚lt. Meg olyat is, hogy nem lehet egyszerre k茅t 煤rnak szolg谩lni. De a legfontosabb, hogy azt is mondta, hogy az id艖k v茅gezet茅n sok hamis pr贸f茅ta j枚n, akik m茅g az igazakat is megt茅vesztik, 铆gy azok is elveszn茅nek, ha nem r枚vid眉ln茅nek meg azok a napok. 脡n nagyon rem茅lem, hogy nagyon megr枚vid眉lnek.

 Topir adatok | 2010.12.16 17:17 | 87
V谩lasz a 86. sz谩m煤 眉zenetre:
Az ellens茅g szeretete nem jelenti a rossz helyesl茅s茅t. J茅zus nem helyeselt egyetlen rossz, gonosz, b疟n枚s cselekedetet sem, hanem n茅ven nevezte, 茅s el铆t茅lte. Nem az embert, hanem a benne l茅v艖 rosszat, azaz a gonosz, rossz, b疟n枚s cselekedetet. Ezt napjainkban sem lehet m谩sk茅pp tenni, egy katolikusnak k枚telez艖 茅szrevennie a rosszat is, ha m谩s茅rt nem, az茅rt, hogy elker眉lje.

 Augustus adatok | 2010.12.16 09:42 | 86
V谩lasz a 84. sz谩m煤 眉zenetre:
Jaj, bocs谩nat, 茅s a l茅nyeg: h谩t a hegyi besz茅d, az ellens茅gszeretetr艖l.

 Augustus adatok | 2010.12.16 09:34 | 85
V谩lasz a 84. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves Jagiello, roppant k枚nny疟 dolgom van: "Aty谩m, bocs谩ss meg nekik, mert nem tudj谩k mit cselekszenek." Vagy: "Nem akarom 茅n a b疟n枚s hal谩l谩t, hanem, hogy megt茅rjen 茅s 茅ljen" - ez, ha j贸l tudom, Izaj谩s, de sz谩mtalan lenne. Javaslom, n茅zzen ut谩na. 脡s a "Gonosz, aki kezdett艖l fogva gyilkos", nem azonos a megt茅vedt, gyenge 茅s b疟n枚s emberekkel.

 Jagiello adatok | 2010.12.15 17:13 | 84
V谩lasz a 83. sz谩m煤 眉zenetre:
AKKOR nek眉nk nagyon m谩s a fogalmunk a szeretetr艖l meg a kereszt茅nys茅gr艖l. Megk茅rem, hogy ha v谩laszol, adjon legal谩bb egy id茅ztet J茅zust贸l, vagy valami utal谩st, hogy a Gonoszt, aki kezdett艖l fogva gyilkos, szeretni kell. 脡n nemcsak Angli谩ban nem szeretem, de m茅g idehaza sem.

 Augustus adatok | 2010.12.15 14:13 | 83
V谩lasz a 82. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves Jagiello, azt hiszem egyet茅rthet眉nk abban, hogy azt, aki meggyilkol minket, nem Angli谩ban "kell" szeretni, hanem a kereszt茅nys茅gben - mint Krisztus.

 Jagiello adatok | 2010.12.03 18:53 | 82
A NEMR脡G a honlapon eml铆tett 茅s komment谩lt Samuel Gregg cikk kapcs谩n, nagyon nagy 谩ltal谩noss谩gokban az al谩bbiak.

1. Ne feledj眉k, Anglia az els艖 orsz谩g, ahol 枚tsz谩z 茅ve m谩r nem v茅di az Egyh谩zat az 谩llam, mert protest谩ns.
2. A skizma ut谩n mindent monopoliz谩lt a kir谩ly, a szerzetesrendeket feloszlatt谩k, a katolikuss谩got t疟zzel-vassal irtott谩k.
3. A lakoss谩g nagy r茅sz茅t gy枚k茅rtelen铆tett茅k, a f枚ldalap煤 termel茅si m贸dr贸l (annak minden 谩gazat谩t l茅p茅sr艖l l茅p茅sre feladva, ahogy halmoz贸dott a t艖ke) 谩tt茅rtek a k枚nny疟- majd neh茅ziparra, v茅g眉l p茅nzgazd谩lkod谩sra, aminek els艖sorban kereskedelem az alapja.
4. A gyarmatokon az embereket kizs谩km谩nyolt谩k, a term茅szeti javakat elrabolt谩k.
5. Mihelyst lehet艖s茅g ny铆lt, megalap铆tott谩k az Egyes眉lt 脕llamokat.
6. Ezut谩n az anyaorsz谩gba bev谩ndorolt t枚bbmilli贸 ember a forr贸茅g枚vi gyarmatokr贸l.
7. Ma Londonban minden t铆z ember k枚z眉l tal谩n ha h谩rom eur贸pai. Aki igazi angolt besz茅l, vannak olyan v谩rosr茅szek, ahol nem 茅rtik meg, mert az ottani "angol" olyan m茅rt茅kben lepusztult, vagy nem is besz茅lnek angolul. Mindenki a p茅nz nyelv茅t besz茅li.

- Nos, ezut谩n az 枚tsz谩z 茅v ut谩n, katolikusk茅nt 茅ljen valaki Londonban, 茅s mondja azt, hogy ez a j枚v艖 t谩rsadalma, ahol a katolikusoknak kov谩szk茅nt kell 茅lnie. Nem. Nem. Soha. 脡n sokat 茅ltem Kentish Townban, ahol Marx sz茅p nyugodtan 铆rta "A t艖k茅"-t a ker眉leti k枚nyvt谩rban, m铆g kint az 铆r vend茅gmunk谩sok fel茅p铆tett茅k a vasutat 茅s t枚bb templomot meg iskol谩kat (ez茅rt Londonnak ez viszonylag katolikus r茅sze ma is, mert sok a lengyel - gondolom a templomok miatt). De ezek a templomok egym谩s ut谩na z谩rnak be, az iskol谩kat laikusok viszik, mert az ap谩c谩k kihaltak. A templomokat nem lehet megk眉l枚nb枚ztetni a protest谩ns templomokt贸l, 茅s sokszor bizony n艖i 谩ldoztat贸 van, s艖t 艖k v茅gzik az igeliturgi谩t, ha nincs pap. Egy茅bk茅nt a pap ny谩ron legt枚bbsz枚r "szabads谩gra" megy 茅s vend茅gpap mis茅zik helyette. Angolul mis茅zik, sokszor nem lehet 茅rteni. Hol szlov谩k, hol lengyel, hol filipp铆n贸, stb. Kereszt煤t m谩r nincs a templomban, de ki vannak f眉ggesztve a kisgyerekek infantilis megmosolyognival贸 firk谩lm谩nyai. Igazi klub茅let folyik, a pap csak egy a sok k枚z眉l. Van els艖 oszt谩ly煤 sakkbajnok, 茅s vil谩gh铆r疟 lepketud贸s is k枚zt眉k.

- Oxfordban sokat vend茅geskedtem egy olyan anglik谩n szerzetesrendn茅l, ami a High Church-h枚z tartozott. A szerzetesrend kihal贸ban, a harmadrendj眉k elt疟n艖ben, papjaik nincsenek m谩r. Ez a High Church k铆v谩n most katoliz谩lni, k眉l枚n r铆tusk茅nt, ami gyakorlatilag a mi tridenti r铆tusunk. De ez az anglik谩n hagyom谩ny a helyiek szerint sokkal ink谩bb sznob, mint igazi h铆v艖. Ehhez a High Church-h枚z tartozott a most boldogg谩 avatott Newman b铆boros, 茅s tal谩n Williamson p眉sp枚k 煤r is itt kapta hivat谩s谩t. Angli谩ban m茅g mindig az a mond谩s j谩rja, hogy aki Angli谩ban katolikus, az biztos 铆r bev谩ndorl贸 vagy katoliz谩lt zsid贸. Angol katolikus nincs, mert egyszer疟en kiirtott谩k 艖ket. S艖t, az igazi angol zsigereiben nem szereti a katolikust, 枚tsz谩z 茅v alatt sikeresen 谩tnevelt茅k. Teh谩t ez a High Church az, aki katoliz谩lni akar, de nem azt kapja, amire sz谩m铆t. Kap a nyak谩ba egy j贸 nagy adag modernizmust.

- V茅g眉l egy vallom谩s: 茅letem egyik fontos mozzanata az volt, amikor egy hosszabb londoni tanulm谩ny煤t sor谩n megp谩ly谩zhattam volna egy 谩ll谩st, amit lehet, meg is kaptam volna. Egyik nap munka ut谩n a szob谩mba felvittem a Pesti Esti-hez hasonl贸 londoni kult煤r谩lis programaj谩nl贸t, csak hogy 谩tlapozzam. Sose tettem el艖tte, 茅s ut谩na se. (A Pesti Esti-t meg se fogom.) Ott ny铆lt ki, ahol az volt 铆rva "Gay and Lesbian". Programok t枚bb oldalon kereszt眉l. Nem akartam hinni a szememnek. Akkor azt mondtam: ide te nem j枚hetsz, ebbe a Szodom谩ba, ahol te 枚r枚kre idegen maradsz, 茅s csak az茅rt p谩ly谩zod meg az 谩ll谩st, hogy a gyerekeidnek tal谩n jobb legyen. Itt nem lehet jobb. Nos k茅rdezem, aki forgatja a Pesti Esti-t, van-e benne meleg programaj谩nl贸? Biztos vagyok benne, hogy van. Mi is eljutottunk od谩ig, ahova London, csak m茅g a n茅pek nem keveredtek olyan m茅rt茅kben. Az ottaniaknak m谩r teljesen norm谩lis a homoszexualit谩s, 茅s az eg茅szen k枚z枚ns茅ges h茅tk枚znapi emberek (akikr艖l azt hinn茅 az ember, hogy m茅g norm谩lisak) is eg茅szen meg眉tk枚znek, ha el铆t茅l艖en besz茅l valaki r贸luk. Angli谩ban mindenkit szeretni kell. M茅g azt is, aki t茅ged meggyilkol. Csak a macsk谩dat ne b谩ntsa.

Szerkesztve: 2010.12.03 19:17


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!