hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Vil谩gegyh谩z
 A katolikus Egyh谩z esem茅nyei, h铆rei

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6]
 kovj0813 adatok | 2010.12.02 19:58 | 81
Kedves F贸rumoz贸k!
Szeretn茅k t谩j茅koz贸dni, hogy Katolikus Egyh谩zunk 茅s az Ortodixia k枚z枚tt milyen alapvet艖, l茅nyeges k眉l枚nbs茅gek vannak, amelyek elv谩lasztanak benn眉nket? Az 谩tv谩ltoztat谩s 茅s Krisztus Urunk Teste?
A seg铆ts茅get nagyon k枚sz枚n枚m.
K枚sz枚nettel Kov谩cs J谩nos

 Topir adatok | 2010.11.26 08:51 | 80
A legut贸bbi h铆rek alapj谩n 疟gy t疟nik, hogy a p谩pa nem b铆rta 谩llni a modernist谩k nyom谩s谩t, 茅s 枚sszeroppant. Biztosan tudjuk, hogy Isten k枚zbe fog avatkozni. Nincs m谩s v谩laszt谩sunk, mint hogy lemondunk akaratunkr贸l, 枚r枚mmel felaj谩nljuk szenved茅seinket, 茅s az igazi katolikus tan铆t谩sba kapaszkodva v谩rjuk az Urat. Nem gondoln谩m, hogy e vil谩gban b谩rmi javul谩s v谩rhat贸 lenne. A papok m茅g nehezebb helyzetben vannak, mint mi, laikus h铆v艖k.

Engedtess茅k meg egy hasonlat. Amikor az any贸som m谩r a hal谩l谩n volt, az orvos, aki j谩rt hozz谩nk, 茅rtetlen眉l mondta nekem, hogy nem 茅rti, hogyan van m茅g mindig 茅letben, orvosilag m谩r meg kellett volna halnia. 脡s 艖, az orvos k茅rdezte t艖le, hogy vajon nincs-e elint茅zetlen 眉gye itt a f枚ld枚n valakivel. Volt, 茅s ez a Valaki Isten volt. (Kor谩bban nem akart papot l谩tni, 茅n az茅rt is nem er艖ltettem, most, ut贸lag visszatekintve, l谩tom, hogy kellett volna er艖ltetni,) A betegek szents茅g茅nek v茅tele ut谩n m谩snap sz茅pen, mosolyogva 枚r枚kre elaludt. Hosszas, t眉relmes v谩rakoz谩s ut谩n Isten mag谩hoz vette.

Ez a t枚rt茅net az茅rt jutott eszembe, mert mintha Isten az Egyh谩zzal is v谩rna valamire, mintha az茅rt nem jelenne m茅g meg a F枚ld枚n, mert m茅g valami hi谩nyzik. Tudjuk, hogy a teremtett vil谩g s贸v谩rogva v谩rja Isten fiainak megnyilv谩nul谩s谩t. Ezek szerint valaminek m茅g meg kell nyilv谩nulnia. Addig is legy眉nk t眉relemmel.
Szerkesztve: 2010.11.26 08:52

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.26 00:05 | 79
V谩lasz a 74. sz谩m煤 眉zenetre:
Nem v谩lasz, hanem a saj谩t hozz谩sz贸l谩som folytat谩sa:
Eine Medienarbeit des Vatikans, die sich laufend selbst erkl盲rt, zeigt nur, dass dort Durcheinander herrscht.

Nur eins braucht er dann: Eine Mannschaft, die ihm hilft, im Tiefschnee-Fahren abseits der Piste nicht unter Lawinen zu geraten. Und genau diese Mannschaft hat Benedikt XVI. nicht.

Magyarul: "A Vatik谩nnak a m茅dia-munk谩ja, melynek 谩lland贸an saj谩t mag谩t kell kiigaz铆tania, csak azt jelzi, hogy ott 枚sszevisszas谩g uralkodik. - Csak egyre van sz眉ks茅ge (m. m. a p谩p谩nak): egy csapatra, mely seg铆t neki, hogy a m茅lyh贸ban a p谩ly谩t贸l t谩vol ne ker眉lj枚n lavina al谩. 脡s 茅ppen ez a csapat hi谩nyzik XVI. Benedeknek."

Ezt a sz枚veget az茅rt id茅zem, mert a p谩pa - 谩ll铆t贸lag - azt nyilatkozta, hogyha nem k茅pes vezetni az Egyh谩zat, akkor lemond. Nos, a fenti mondatot nem 茅n mondom, hanem Guido Horst vatikanista cikk茅b艖l val贸. Horst is azok k枚z茅 sz谩m铆t, akik mindenki m谩st szidnak, csak a p谩p谩t mentik fel minden al贸l.
Ha viszont valaki a saj谩t h谩zat谩j谩n abszol煤t vezet艖k茅nt "枚sszevisszas谩got" tud csak teremteni, 茅s k茅ptelen egy "csapatot" 枚ssze谩ll铆tani, milyen jogon hiszi, hogy egy vil谩gm茅ret疟 szervezet igazgat谩s谩ra alkalmas? Vagy ne mondjon ilyeneket.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.25 23:04 | 78
V谩lasz a 75. sz谩m煤 眉zenetre:
Igen, ez a t茅ma 煤jra 茅s 煤jra felmer眉l mindazokban, akik nem k茅pesek becsukni a szem眉ket. A honlapon a KOMMENT脕ROK oldalon tal谩lhat贸 Williamson p眉sp枚k 煤r ezzel a probl茅m谩val kapcsolatos cikke: 鈥濵osolyg贸 b铆boros鈥 c铆mmel. Ebben a p眉sp枚k 煤r nagyon 茅rtelmesen meg铆rja, hogy manaps谩g nincs senki, akinek tekint茅lye, hite lenne arra, hogy kimondja, meg谩llap铆tsa, hogy ki eretnek, 茅s ki nem. 脥gy a p谩p谩r贸l sincs senki, aki ezt meg谩llap铆thatn谩.
Gondolom, ez az茅rt is 铆gy van, mert a maihoz hasonl贸 helyzetet soha, senki, semmikor nem tartott elk茅pzelhet艖nek. Engem az is meglepett, amikor olvastam, hogy senki nem tudja biztosan, hogy h谩ny dogm谩ja van az Egyh谩znak. Azt谩n G. atya elmondta, hogy mi茅rt: mert van ex cathedra kijelentett dogma, azt谩n van zsinatkor 鈥瀉nathema鈥 kijelentett dogma, azt谩n olyan hitigazs谩g, melyet ki sem jelentettek, mert soha senki nem hitte, hogy erre sz眉ks茅g van. Nos, 茅ppen ezek az ut贸bbiak azok, illetve ez az egyh谩zi gyakorlat, hogy 鈥瀒lyen 煤gy se lesz soha鈥, ami miatt most azt谩n ekkora a baj.

脡n csak ahhoz tudom tartani magam, amit Lefebvre 茅rsek mondott, hogy t. i. ez a mai helyzet 鈥瀐ittitok鈥, nem tudjuk j贸zan 茅sszel felfogni, meg amit Mae脽en atya mondott, hogy ha valamikor kider眉l, hogy az utols贸 p谩p谩k nem voltak p谩p谩k, 艖 lesz a legkev茅sb茅 meglep艖dve, 茅s hogy ez a helyzet addig fog tartani, am铆g kib铆rjuk. Persze ez ut贸bbi nem ad garanci谩t arra, hogy nem 艖r眉l眉nk meg k枚zben. Szerintem ugyanis, csak akkor lehet ezt kib铆rni, ha az ember kikapcsolja az agy谩t, vagy valami sz疟k, napi dologgal 谩lland贸an eltereli a figyelm茅t, mondjuk a saj谩t kis szem茅tdombj谩ra koncentr谩l csak. Ezek viszont mind oda vezetnek, hogy elvesz铆tj眉k az esz眉nket, hiszen az 茅sz, az 茅rtelem szerint mindennek nem szabadott volna bek枚vetkeznie.

脡n eml茅kszem, hogy egyszer azt 铆rta, hogy lassan fokozatosan a n艖ket is fel fogj谩k szentelni, 茅s akkor komolyan megfontolja a kil茅p茅s茅t. Nos, ahogy a prefektus 煤r mondta, a p谩pa fontol贸ra vette a n艖k hivatalos lektori hivatal谩t. H谩t ez bizony az a bizonyos els艖 l茅p茅s.

A ma feltett k茅t cikk gy枚ny枚r疟en k枚r眉lj谩rja ezt a t茅mak枚rt. 鈥濧 h茅t fot贸j谩n鈥 egy b铆boros l谩that贸, olyan valaki, akit 茅ppen most kre谩lt a p谩pa b铆boross谩, 茅s aki a k枚zelm煤ltban is m谩r sz谩mtalanszor bizony铆totta, hogy az 鈥灻簀鈥 vall谩s h铆ve. A m谩sik XII. Pius enciklik谩ja, melyben az is 谩ll, hogy Isten olykor az茅rt engedi meg, hogy Egyh谩z谩nak f艖bb tagjai alkalmatlanok legyenek a hivatalukra, hogy az egyszer疟 h铆vek er茅ny茅t n枚velje. Nos, a katolikusoknak erre imm谩r 60 茅ve b艖ven ny铆lik lehet艖s茅g眉k.
Azt谩n XII. Pius p谩pa azt is 铆rja, hogy 鈥濧tyai l茅lekkel buzd铆tunk h谩t mindenkit, aki b谩rmi okb贸l szomor煤s谩gban, szorong谩sban 茅l, hogy tekintsen bizalommal az 茅gre 茅s aj谩nlja fel keserveit annak, aki b艖s茅ges jutalmat fog neki visszafizetni. Eml茅kezzenek mindny谩jan arra, hogy szenved茅s眉k nem hi谩baval贸, hanem, ha t眉relemmel viselik, nagy haszn谩t l谩tja az Egyh谩z is, de nagy haszn谩t l谩tj谩k 艖k maguk is.鈥

Egy茅bk茅nt az enciklik谩t az茅rt tettem fel, mert katolikus hitigazs谩g, hogy minden kegyelem forr谩sa az Egyh谩z. Vagyis csak azok 眉dv枚z眉lhetnek, akik ehhez az Egyh谩zhoz tartoznak (t茅nylegesen vagy v谩ggyal). Amib艖l k枚vetkezik, hogy minden im谩nk csak annyiban jut el a Mindenhat贸hoz, hogy az Egyh谩z im谩j谩hoz t谩rsul. Ez ad bizonyoss谩got a katolikusnak, hogy az Egyh谩z mindent kik枚ny枚r枚g a sz谩m谩ra, neki csak az Egyh谩z k枚z枚ss茅g茅be kell tartoznia (a parancsok megtart谩s谩val). Ez茅rt nem 鈥灻﹔eznie鈥 kell, ahogy a protest谩nsok 茅s az 鈥灻簀鈥 vall谩s h铆vei mindenben 茅rz眉letet keresnek, hanem csak 鈥瀟udnia鈥, hogy az Egyh谩zhoz, 茅s az Egyh谩zon kereszt眉l annak Fej茅hez tartozik, 茅s amire sz眉ks茅ge van azt az Egyh谩zon kereszt眉l J茅zus Krisztus 茅rdemei茅rt megkapja.

H谩t, nincs m谩s h谩tra, mint ebben b铆zni 茅s kitartani, m茅g akkor is, ha 鈥 mint p茅ld谩ul 茅n 鈥 m谩r 茅rezz眉k, hogy ha ez 铆gy megy tov谩bb, akkor ez elm茅nk elborul谩s谩val vagy idegeink t枚nkremenetel茅vel fenyeget.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.25 19:19 | 77
Azt hiszen az sem v茅letlen, hogy egy buzi prosti szerepel a p谩pai p茅ld谩ban.

Ez a keresett p茅lda arra j贸, hogy r谩茅bresszen, hogy abban az esetben, amikor am煤gy sem j枚het l茅tre a gyermek fogan谩sa (azonos nem疟ek k枚z枚tt), akkor a "felel艖ss茅g茅rzet" egy alapvet艖en helytelen eszk枚z 谩ltal is enyh铆t艖 k枚r眉lm茅ny.

Ez s谩t谩ni (pedig 茅n ker眉l枚m az ilyen er艖s kifejez茅seket), ui. itt nem arr贸l van sz贸, hogy a homoszexu谩lis prostit煤ci贸 enyh铆t艖 k枚r眉lm茅nye az 贸vszerhaszn谩lat (ahogyan a p茅lda sugallja), hanem arr贸l, hogy az 贸vszerhaszn谩lat s煤lyosb铆t贸 k枚r眉lm茅nye a homoszexu谩lis aktus, 茅s annak s煤lyosb铆t谩sa a prostit煤ci贸.

Ez a halmozottan 茅gbeki谩lt贸 b疟n teh谩t csak az茅rt lett haj谩n谩l fogva el艖r谩ngatva, hogy 谩ltala egy 茅rthet艖 indokot csin谩ljanak az 贸vszertilalom fal谩n val贸 r茅s眉t茅shez,, amit lassan-lassan k枚vet majd a tov谩bbi "茅rthet艖" engedm茅ny, melyek j贸val kisebb s煤llyal esnek majd latba.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.25 18:30 | 76
AZ 脫VSZER 脡S M脕S PRAKTIK脕K KATOLIKUS MEG脥T脡L脡SE

Istent艖l ered艖 rend alapj谩n, a t茅vedhetetlens茅g ig茅ny茅vel megfogalmazott, 艖sr茅gi egyh谩zi tilalom alatt 谩llnak: mechanikai eszk枚z枚k (铆gy a modern 贸vszer 茅s spir谩l is), term茅ketlenn茅 t茅tel, megszak铆tott k枚z枚s眉l茅s 茅s ebb艖l term茅szetesen k枚vetkez艖en a fogamz谩sg谩tl贸 tablett谩k.
Az Egyh谩z teh谩t nem engedi elv谩lasztani a nemi aktust a nemz艖 aktust贸l (semelyik jav谩ra sem) mert 1., ez a kinyilatkoztat谩s, 茅s neki nincs joga m谩st tan铆tani, 2., mert a fogamz谩sg谩tl谩s sz眉ks茅gszer疟en 茅s r枚vid 煤ton elvezet a m疟vi abortuszhoz 茅s az 茅lettel val贸 felel艖tlen j谩t茅khoz, vagyis az emberi 茅lettel 茅s mag谩val az Istennel szembeni tiszteletlens茅ghez. Ezt a tapasztalat 茅s egyes protest谩ns felekezetek gyakorlata is messzemen艖en al谩t谩masztja. A fogamz谩sg谩tl谩s 茅s a terhess茅gmegszak铆t谩s k枚z枚tti p谩rhuzamot sok protest谩ns teol贸gus is meg谩llap铆totta: Thomas Scott (anglik谩n 鈥 18. sz谩zad): 鈥濷nan megr枚gz枚tt magatart谩sa nem csak term茅szetellenes, 茅s 枚nmag谩ban megvet茅sre m茅lt贸, hanem irigys茅ggel 茅s rosszindulattal teljes is volt, s艖t a gyilkoss谩g term茅szet茅t is mag谩ban hordta; hasonl贸 alapon arra is gerjedhetett volna, hogy meg枚lje a neki sz眉letett, de a b谩tyj谩nak sz谩m铆tott gyermeket, ha b眉ntetlen眉l megtehette volna." 鈥 Scott itt vil谩gosan felismerte, hogy a fogamz谩sg谩tl贸 mentalit谩s az abort谩l贸 (gyermekgyilkos) lelk眉letet alak铆t ki (legal谩bbis t谩rsadalmi szinten). Ui. ha erk枚lcsileg elfogadhat贸 lesz a szex 枚r枚mszerz艖 term茅szet茅nek elv谩laszt谩sa a szex 茅letad贸 term茅szet茅t艖l, akkor el艖sz枚r az 煤n. 鈥瀞teril szex鈥漹谩lik erk枚lcsileg elfogadhat贸v谩. Ami azt jelenti, hogy pl. a maszturb谩ci贸 is erk枚lcsileg toler谩ltt谩 v谩lik. Hiszen az is 枚r枚mszerz艖 tev茅kenys茅g, mert ha nemi 枚r枚mnek nem kell 茅letad贸nak is lennie, akkor el kell fogadni, mint 谩rtatlan (s艖t hasznos) sz贸rakoz谩st. Ezut谩n a homoszexu谩lis szex is erk枚lcsileg elfogadhat贸v谩 lesz. Hiszen ha a partnerek szeretik egym谩st, 茅s a szexu谩lis aktusuk 枚r枚mszerz艖, 茅s 茅p铆ti az egym谩s ir谩nti 鈥瀞zeretet眉ket鈥, ill. ha ennek az 枚r枚mszerz茅snek nem kell egyben (potenci谩lisan) 茅letad贸nak is lenni, akkor a szodomita nemi aktus ink谩bb er茅ny, mint b疟n. Azt谩n a h谩zass谩g el艖tti szex is erk枚lcsileg elfogadhat贸v谩 v谩lik, addig ameddig fogamz谩sg谩tl谩st haszn谩lnak, ameddig megpr贸b谩lj谩k elker眉lni az 茅let tov谩bbad谩s谩t. Azt谩n a prostit煤ci贸 is erk枚lcsileg elfogadhat贸v谩 v谩lik, v茅g眉l a szex a legf艖bb emberi 茅rt茅kk茅 lesz, amit nem 谩rny茅kolhat be a gyermekt艖l val贸 f茅lelem, 茅s 铆gy a "hiba" ut贸lag is kiv茅dhet艖 lesz. Ez a program minden眉tt lezajlott, ahol csak egy fikarcnyi engedm茅nyt tettek, azaz minden m谩s felekezetn茅l.
Mer 茅rdemes felid茅zni, hogy eredetileg a t枚bbi felekezet is osztozott a katolikus tan铆t谩son. 1930-ig az 枚sszes kereszt茅ny hithagyom谩ny 鈥 katolikus, protest谩ns 茅s ortodox 鈥 azt vallotta, hogy a fogamz谩sg谩tl谩s erk枚lcsileg rossz.
Luther M谩rton: 鈥濷nannak egy rosszindulat煤 茅s megr枚gz枚tt gazembernek kellett lennie. Ez a leggyal谩zatosabb b疟n. Ez sokkal f枚rtelmesebb, mint a v茅rfert艖z茅s vagy a h谩zass谩gt枚r茅s. Tiszt谩talans谩gnak nevezz眉k, igen, egy szodomita b疟nnek, mely k茅ts茅gtelen眉l az Isten 谩ltal a teremt茅skor megalap铆tott term茅szeti renddel 谩ll szemben, k枚vetkez茅sk茅ppen On谩n meg茅rdemelte a hal谩lt Istent艖l.鈥
K谩lvin J谩nos: 鈥濧z ond贸 sz谩nd茅kos elfolyat谩sa a f茅rfi 茅s a n艖 k枚z枚s眉l茅s茅n k铆v眉l egy sz枚rny疟s茅ges dolog. Tudatosan kil茅pni a k枚z枚s眉l茅sb艖l, az茅rt, hogy az ond贸 a f枚ldre folyj茅k, dupl谩n sz枚rny疟s茅ges dolog.鈥 (Ez 茅rthet艖 m贸don ma az 贸vszerre is vonatkozna, hiszen l茅nyeg茅ben ugyanaz t枚rt茅nik kis k茅sleltet茅ssel.)
Johann Lange: 鈥濷nan b疟ne egy sz枚rny疟 erk枚lcstelens茅g, p茅ld谩ja annak, amit艖l k谩rhoztatva elborzadunk. Ez az istenk茅pis茅g elleni b疟n, 茅s az 谩llatok szintj茅re val贸 lealacsonyod谩s. Onan b疟ne, mivel h谩zass谩gban k枚vette el, a legterm茅szetellenesebb erk枚lcstelens茅g 茅s a legut谩latosabb t茅ved茅s.鈥
Az 1930-ban tartott anglik谩n Lambethi Konferenci谩ig nem volt egyetlen egy olyan kereszt茅ny hithagyom谩ny, amely j贸v谩hagyta volna a fogamz谩sg谩tl谩st. Az 1930-as Lambethi Konferencia is csak 鈥瀔iv茅teles鈥 k枚r眉lm茅nyek k枚z枚tt fogadta ezt el, azonban ez a kis r茅s elegend艖 volt ahhoz, hogy az 谩radat 谩tt枚rje a g谩tat. Annak ellen茅re, hogy a legt枚bb protest谩ns felekezet el铆t茅lte akkor a Lambethi Konferencia d枚nt茅s茅t, 20-30 茅ven bel眉l szinte mindannyian megv谩ltoztatt谩k tan铆t谩sukat a fogamz谩sg谩tl谩st illet艖en.
M谩ra a Katolikus Egyh谩z lett az egyetlen, amely tartja mag谩t ehhez a tan铆t谩shoz, m茅gpedig a Biblia egy茅rtelm疟 tan铆t谩sa 茅s az Egyh谩z kezdetekt艖l vil谩gosan megfogalmazott hagyom谩nya alapj谩n:
Onan t枚rt茅net茅t manaps谩g sokan 煤gy akarj谩k 茅rtelmezni, hogy itt Isten nem a maszturb谩ci贸 茅rt茅k疟 fogamz谩sg谩tl谩st b眉ntette hal谩llal, hanem azt, hogy Onan nem t谩masztott gyermeket meny茅nek, 茅s ezzel megszegte a levir谩tusi k枚telezetts茅g茅t. (Ti. a zsid贸kn谩l t枚rv茅ny volt, hogy ha valaki gyermektelen眉l 枚zveggy茅 lett, akkor a meghalt f茅rj testv茅r茅nek k枚teless茅ge 鈥瀎eles茅g眉l vennie鈥 az 枚zvegyet, s gyermeket t谩masztani neki, hogy a csal谩d ne haljon ki. Ezt nevezik levir谩tusnak, azaz s贸gorh谩zass谩gnak.) Azonban van itt egy neh茅zs茅g. Egyb艖l azt olvassuk a k枚vetkez艖 versekben, hogy J煤da 茅s Sela ugyan铆gy nem teljes铆tett茅k ezt a k枚teless茅get, pedig J煤da m茅g 铆g茅retet is tett r谩. Teh谩t, ha Isten az茅rt b眉ntette volna meg Onant hal谩llal, mivel nem teljes铆tette s贸gori k枚teless茅g茅t, akkor J煤d谩t 茅s Sel谩t mi茅rt nem b眉ntette meg semmivel? M谩sr茅szr艖l pedig a s贸gori k枚teless茅g elmulaszt谩sa nem j谩rt hal谩lb眉ntet茅ssel! A Szent铆r谩s azt mondja, hogy az, amit 鈥瀟ett鈥, ker眉lt az 茅let茅be, 茅s nem az, amit 鈥瀗em tett鈥. Nem teljes铆tette a levir谩tusi k枚teless茅g茅t. Ink谩bb egy fogamz谩sg谩tl贸 m贸dszerhez ny煤lt. Az茅rt kellett meghalnia, mert a magj谩t a f枚ldre ontotta, 茅s nem az茅rt, mert nem teljes铆tette k枚teless茅g茅t. A M谩sodik T枚rv茅nyk枚nyvben megtal谩ljuk azt a b眉ntet茅st, ami azoknak j谩rt, akik nem teljes铆tett茅k a levir谩tusi feladatukat. A b眉ntet茅s眉k nem hal谩l, hanem nyilv谩nos megsz茅gyen铆t茅s (MT枚rv 25,5-10).
A szentaty谩k er艖teljes elutas铆t谩s谩b贸l is vissza lehet arra k枚vetkeztetni, hogy a v茅dekez茅s az els艖 sz谩zadokban sem volt ismeretlen.
El茅g csak Szt. 脕gostont id茅zni: 鈥濼iltott m贸don 茅s erk枚lcstelen眉l 茅l feles茅g茅vel, aki a gyermekfogamz谩st megakad谩lyozza.鈥
A tan a XX. sz谩zadra sem v谩ltozik.
XI. Piusz p谩pa 铆gy 铆r: 鈥濧 h谩zass谩gi jog gyakorl谩sa term茅szet茅n茅l fogva a gyermeknemz茅sre ir谩nyul; teh谩t a term茅szet elleni v茅tek 茅s bens艖 l茅nyeg茅ben ocsm谩ny 茅s tisztess茅gtelen dolgot tesznek, akik annak c茅lj谩t 茅s hat谩s谩t meghi煤s铆tj谩k (Casti conubii).鈥
De Mindszenty b铆boros sem fukarkodik a kem茅ny kifejez茅sekkel: 鈥濧z egyetlen, ami a par谩zna k茅jelg茅st a t枚rv茅nyszentes铆tette 茅rintkez茅st艖l megk眉l枚nb枚zteti, a h谩zass谩gi fajfenntart谩s. Ha a fajfenntart谩s c茅lj谩t 谩lland贸an vagy id艖legesen kiz谩rj谩k a h谩zasok, a h谩zas茅let is k枚z枚ns茅ges 茅s b疟n枚s 茅letviszony; a csal谩di szent茅ly b疟ntanya, a h谩zast谩rsak b疟nt谩rsak. L谩zad贸k茅nt szembehelyezkednek a Teremt艖 nyilv谩nval贸 akarat谩val. Ha valaki azon mesterkedik, hogy ne legyen 茅let abb贸l az 茅rintkez茅sb艖l, amit az 脷r az 茅letre rendelt, vagyis ha az 茅rintkez茅st k枚zvetlen眉l az 脷r ellen kit疟z枚tt c茅l ellen v茅gzi, 茅s mag谩t a fogamz谩st meghi煤s铆tja, belekont谩rkodik a Teremt艖 terv茅be, megzavarja az 茅let tiszta forr谩s谩t.鈥
De ugyan铆gy tan铆t VI. P谩l is. Ennek dokumentumai: Human忙 vit忙 (1968), Qu忙stio de abortu (1974); Persona humana (1975). M茅g II. J谩nos P谩l is a hagyom谩nyos felfog谩st tette mag谩茅v谩: Familiaris consortio (1981); Donum vit忙 (1987); Catholic忙 Ecclesi忙 Catechismus (1992); Veritatis splendor (1993); Evangelium vit忙 (1995), ill. Besz茅d a Human忙 Vit忙 megjelen茅s茅nek 20. 茅vfordul贸j谩n a moralist谩k nemzetk枚zi kongresszus谩n (1988. XI. 12.).
A II. Vatik谩ni Zsinatnak volt egy epiz贸dja, amikor Suenens b铆boros t枚r枚ltetni akarta a h谩zass谩g c茅ljainak rangsorol谩s谩t. Erre olyan felz煤dul谩s t谩madt, mint soha el艖tte. V茅g眉l Brown b铆boros szak铆totta f茅lbe a z煤gol贸d谩st: 鈥灻搗akodjuk ett艖l! 脥gy az Egyh谩z leg艖sibb hagyom谩nya ellen cselekedn茅nk!鈥 - H谩t ez t枚rt茅nt most a napokban...
Szerkesztve: 2010.11.25 18:44

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.25 16:45 | 75
Kedves Eszter asszony!

Az elm煤lt napok esem茅nyei felvetettek bennem egy m谩r sokat feszegetett k茅rd茅st. De nem provok谩lni akarok. Ha a gondolat m谩r esetleg t谩rgyalva volt 茅s/vagy t煤l er艖s, t谩vol铆tsa el. 脡n az茅rt elk眉ld枚m:

M. Davis cikke nyom谩n:

Azzal a k茅rd茅ssel, hogy vajon egy t枚rv茅nyesen uralkod贸 p谩pa eretneks茅gbe eshet-e, sz谩mos m疟 foglalkozik.
Az 1913-as "Catholic Encyclopedia" 铆gy sz贸l:
"A p谩pa 枚nmaga, ha nyilv谩nos eretneks茅gbe esik, azaz k枚zismerten eretnek lesz, megsz疟nik p谩p谩nak lenni, mivel megsz疟nt az Egyh谩z tagj谩nak lenni". Sok teol贸gus vizsg谩lta a p谩pa eretneks茅gbe es茅s茅nek lehet艖s茅g茅t, 茅s e konszenzusukat id茅zi az el艖bb eml铆tett m疟. A p谩p谩nak nyilv谩nval贸an katolikusnak kell lennie. Ebb艖l kifoly贸lag, ha a p谩pa megsz疟nik katolikusnak lenni, aligha maradhat Krisztus Helytart贸ja, az Egyh谩z l谩that贸 feje, hiszen hogyan lehetne egy olyan k枚z枚ss茅g feje, amelynek nem is tagja? Bellarmin Szt. R贸bert egyh谩zdoktor tan铆tja: "A nyilv谩nos eretneks茅gbe es艖 p谩pa 枚nmaga 谩ltal megsz疟nik p谩p谩nak 茅s az Egyh谩z l谩that贸 fej茅nek lenni, mivel megsz疟nik kereszt茅nynek 茅s az Egyh谩z tagj谩nak lenni, ez茅rt az Egyh谩znak jog谩ban 谩ll el铆t茅lnie 茅s megb眉ntetnie az ilyen szem茅lyt. Minden egyh谩zaty谩nak ez a konszenzusa." Szt. R贸bert - term茅szetesen - elm茅leti eshet艖s茅get t谩rgyalt, mik枚zben meg volt arr贸l gy艖z艖dve, hogy a gyakorlatban lehetetlen, hogy a p谩pa eretneks茅gbe essen. Azonban mivel a konszenzus 茅ppen abb贸l indul ki, hogy ez lehets茅ges, Szt. R贸bert sz眉ks茅gesnek l谩tta, hogy az elvi lehet艖s茅g megval贸sul谩sa eset茅re tiszt谩zza a gyakorlati teend艖ket: "K枚nnyebb 煤t azt v茅lelmezni, hogy mindez a gyakorlatban sohasem fordulhat el艖. Azonban ki nem z谩rhat贸, s noha a k枚zv茅leked茅s pedig az ellenkez艖j茅t vallja, ez茅rt hasznos megvizsg谩lni a k茅rd茅st, hogy mi a teend艖 akkor, ha m茅gis el艖fordulna az, hogy egy p谩pa eretnekk茅 v谩lik." Hozz谩 hasonl贸an a nagy jezsuita teol贸gus, Francisco de Suarez azt gondolta, hogy Isten "kegyes gondvisel茅se" sohasem fogja megengedni, hogy az, akinek a "t茅vedhetetlens茅g" megadatott, alaki t茅ved茅sbe ess茅k, a neki adott 铆g茅ret - "Ego autem rogavi pro te ..." (Lk 22:32) - miatt. De Suarez - ak谩rcsak Bellarmin - hajland贸 elfogadni egy eretnek p谩pa elm茅leti lehet艖s茅g茅t, k眉l枚n枚sen azon t茅ny folyt谩n, hogy sz谩mos "egyetemes zsinat foglalkozott a k茅rd茅ssel elm茅leti szinten". Ligouri Szt. Alfonz egyh谩zdoktor v茅lem茅nye szerint Isten sohasem engedn茅 meg, hogy a Pontifex Maximus nyilv谩nos vagy titkos eretnek legyen, ak谩r mint mag谩nszem茅ly is: "Val贸sz铆n疟s铆thet艖, hogy Bellarmin b铆bornok v茅lem茅nye igaz, miszerint Isten nem engedte, nem engedi, 茅s nem fogja megengedni sohasem, hogy a r贸mai p谩pa, ak谩r mint mag谩nszem茅ly, nyilv谩nos vagy titkos eretnekk茅 v谩ljon." Ha az a k茅ptelens茅g 谩ll el艖, hogy egy p谩pa alaki eretnek (hereticus formalis) lesz egy de fide hitt茅tel makacs tagad谩sa 谩ltal, hogyan lehetnek biztosak a krisztush铆v艖k abban, hogy 艖 elvesz铆tette hivatal谩t, mivel megsz疟nt katolikusnak lenni? Hiszen dogma, hogy senkinek - m茅g az egyetemes zsinatnak - sincs joghat贸s谩ga arra, hogy egy p谩p谩t letegyen, ill. a p谩pa felett senki sem 铆t茅lhet. Ezzel kapcsolatban nagy tekint茅lyek nyilatkoznak 煤gy, hogy ha egy p谩pa makacsul tagad egy igazs谩got, amelyet isteni 茅s katolikus hittel kell vallani, miut谩n ez bizonyoss谩 v谩lt, 茅s felel艖s tagjai az Egyh谩znak erre figyelmeztett茅k (hasonl贸an ahhoz, ahogy Szt. P谩l megfeddte Szt. P茅tert), akkor egy egyetemes zsinatnak be kell jelentenie, hogy a p谩pa megr枚gz枚tt eretnek, megsz疟nt katolikusnak lenni, 铆gy megsz疟nt p谩p谩nak lenni. Fontos megjegyezn眉nk, hogy az egyetemes zsinat nem 铆t茅lkezik vagy leteszi a p谩p谩t, mivel erre nincs hatalma. Csup谩n nyilatkozatot tesz az Egyh谩z fel茅, hogy a p谩pa saj谩t tette folyt谩n ez a helyzet 谩llt el艖. M谩s tekint茅lyek v茅lem茅nye szerint egy ilyen nyilatkozatnak a B铆borosi Test眉lett艖l kell j枚nnie, avagy p眉sp枚k枚k meghat谩roz贸 csoportj谩t贸l, m铆g m谩sok szerint nem sz眉ks茅geltetik semmif茅le nyilatkozat. Abban minden v谩ltozat k茅pvisel艖je egyet茅rt - Bellarmin Szt. R贸bert nyom谩n -, hogy egy p谩pai hivatalveszt茅shez elengedhetetlen, hogy az deklar谩lt legyen, azaz megr枚gz枚tt 茅s nyilv谩nos (notorium et palam divulgata). A megr枚gz枚tt 茅s nyilv谩nos tagad谩s felt茅tele, hogy bizonyos, elrejthetetlen 茅s menthetetlen legyen.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.22 23:18 | 74
"A p谩pa hajland贸 lenne lemondani
XVI. Benedek p谩pa egy r贸la megjelent 煤j k枚nyvben arr贸l besz茅l, hogy nem habozna a visszavonul谩st贸l, ha 煤gy 茅rzi, hogy alkalmatlan a katolikus egyh谩z vezet茅s茅re."

Az egyik magyar h铆rport谩l szerint ez is benne van a k枚nyvben.

Ha a p谩pa azt nem tudja szab谩lyozni, hogy mi 茅s mi ne jelenjen meg a saj谩t lapj谩ban, a L'Osservatore-ban, akkor vajpn alkalmas-e enn茅l sokkal nagyobb feladatok megold谩s谩ra?

 Jagiello adatok | 2010.11.13 10:59 | 73
V谩lasz a 72. sz谩m煤 眉zenetre:
EZEN a honlapon milli贸nyi bizony铆t茅k van arra, hogy a zsinati egyh谩z nem katolikus. Ezek is ilynek. Rettenetesek 茅s undor铆t贸ak. Kell-e t枚bb enn茅l? Kell-e enn茅l t枚bb ezekn茅l? 脡n a keresztet emeln茅m magasba. Azokat, viszont, akik Krisztus茅rt nap mint nap meghozz谩k az 谩ldozatot nek眉nk nagyon kell t谩mogatnunk. 脡n abban nagy jelet l谩tok az 茅letem foly谩s谩hoz, hogy pont Fuchs atya sz眉let茅snapj谩n 茅s annak el艖est茅j茅n tal谩lkoztam vele el艖sz枚r.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.13 10:31 | 72
1. A p眉sp枚kkongreg谩ci贸 prefektusa szerint a p谩pa komolyan fontol贸ra vette, hogy a 2008-as p眉sp枚ki szin贸duskor elhangzott k茅r茅st, miszerint a lektori hivatalt hivatalosan is bet枚lthess茅k n艖k, teljes铆tse. Err艖l 谩rulkodik az a dokumentum (Verbum Domini), melyet most adtak ki, 茅s amelyben az (az egekig ki谩lt贸 hazugs谩g) 谩ll, hogy "ismeretes, hogy az Evang茅lliumot a pap vagy a diak贸nus olvassa fel, ezzel szemben az els艖 茅s m谩sodik olvasm谩nyt a latin trad铆ci贸ban az ezzel megb铆zott lektor: egy f茅rfi vagy egy n艖."
A sajt贸, ahogy ez v谩rhat贸 volt 茅s logikus is, a p谩pa ezen 煤jabb int茅zked茅s茅t a n艖k diak贸nuss谩 szentel茅s茅hez vezet艖 煤t egyik l茅pcs艖fok谩nak tartja.




2. Okt贸ber 31-茅n az osztr谩k r谩di贸 (vagy telev铆zi贸) "katolikus" mis茅t k枚zvet铆tett, melyben a pap 煤gy tett, mintha k茅t laikussal, egy f茅rfival 茅s egy f茅rfiruh谩ba 枚lt枚z枚tt n艖vel koncelebr谩lna. Amint a k茅pen l谩that贸, ezek ott 谩lltak mellette az 谩tv谩ltoztat谩s k枚zben 茅s vele egy眉tt mondt谩k az 谩tv谩ltoztat谩s szavait. - Az 眉gynek semmilyen k枚vetkezm茅nye nincs.

3. Az Als贸-ausztriai tarto谩ny megyeh谩z谩j谩n ki谩ll铆t谩s l谩that贸, melynek f艖 atrakci贸ja egy kondomba 枚lt枚ztetett 茅s ond贸val bepiszk铆tott Sz疟z M谩ria szobor. A "m疟v茅sz" k枚z枚lte, hogy a Lourdes-i giccses M谩ria-tisztelet ind铆totta arra, hogy "pubert谩s" 枚szt枚nnel bepiszk铆tsa a Sz疟zany谩t. A szobrot a tiltakoz谩sok ellen茅re eddig nem t谩vol铆tott谩k el, holott m谩r hivatalos feljelent茅st is 茅rkezett a b铆r贸s谩gra.

4. A n茅metorsz谩gi Freiburg-i fiatalokkal foglalkoz贸 lelkip谩sztor k枚zz茅tett egy fiataloknak sz贸l贸 煤j Credo-t. (nem vicc!) A Credo a szerevezet hivatalos honlapj谩n megjelent, azzal a k铆s茅r艖 sz枚veggel, hogy ezent煤l a mis茅n a fiatalok ezt mondj谩k. Elk茅peszt艖 a tartalma, majd igyekszem leford铆tani. Id艖k枚zben a megy茅sp眉sp枚k (a n茅met p眉sp枚ki kar eln枚ke) azt nyilatkozta, hpgy "t茅ved茅s t枚rt茅nt" 茅s mostant贸l fogva csak az ker眉lhet fel az internetre, amit el艖tte vel眉k egyeztetnek. Arr贸l egy sz贸t sem sz贸lt, hogy mi lesz az 煤j sz枚veg sorsa.

5. Nem baj, a f艖, hogy lesz megint vil谩gifj煤s谩gi tal谩lkoz贸, hogy a p谩pa k枚nyvet 铆r, Vasula j贸l van 茅s az egyh谩zi tilt谩s ellen茅re j谩rja a vil谩got, hogy Medjugorje-be egyh谩zi tilt谩s ellen茅re papok vezette csoportok 谩ramlanak. 脡s egy谩ltal谩n, 枚r眉lj眉nk, hiszen szeress眉k egym谩st, 茅s a J贸isten 煤gyis alig v谩rja, hogy minden csak elk茅pzelhet艖 gazs谩g茅rt megbocs谩sson nek眉nk. 脡s mire van az Egyh谩znak pillanatnyilag a legnagyobb sz眉ks茅ge, ha nem arra, hogy a n艖k hivatalosan is ott 谩llhassanak a szent茅lyben.

 bukovszkilaci adatok | 2010.11.02 12:16 | 71
" szeress茅tek ink谩bb ellens茅geiteket is 茅s tegyetek J贸t haragosotokkal." Nektek lehetnek ellens茅geitek,de Ti nem lehettek senkinek ellens茅ge...Egyetlen harc megengedett,mindenkinek az 枚nmag谩ban jelentkez艖 gonosz elleni harc,de ez is csak J茅zussal gy艖zhet艖 le,mert 艖 gy艖ztese k眉ls艖 茅s bens艖 vil谩gunknak egyar谩nt.

 gy枚rgy1945 adatok | 2010.11.02 11:43 | 70
Nem vil谩gegyh谩z, hanem vil谩gegyh谩zak vannak.
Mi a katolicizmus harcosai vagyunk.
Els艖dleges feladatunk harcolni a katolicizmus mindenkori gy艖zelm茅茅rt!
El艖re, h铆v艖 testv茅rek, t疟z枚n, v铆zen 谩t!
A pokol kapuja nem 谩ll铆that meg benn眉nket!

Az egyh谩zunkban megjelent b疟nt nagyra n枚velt茅k ellens茅geink a szabadk艖m疟vesek.
Az 艖 c茅ljuk, hogy benn眉nket megsemmis铆tsenek.
Nem!
Mi fogjuk 艖ket megsemmis铆teni!
Nevets茅gess茅 tenni. 艕k a S谩t谩n h铆vei. V铆gasztal贸djuk: az 枚rd枚gnek is van 枚rd枚ge.
A leg煤jabb elt茅velyed茅s a k谩osz akar谩sa. Ezt k眉l枚nb枚z艖 k谩b铆t贸szerekkel 茅rik el 枚nmagukon vagy m谩sokon. A k谩osz m茅g az 枚rd枚gn茅l is rosszabb: ez az 艖sgonosz. Ez ellen harcol sz疟ntelen疟l Isten.
Legy眉nk isten harcosai!
Non nobis Domine, non nobis, sed nomini Tuo da gloriam!
(Nem mi茅rt眉nk, Uram, nem mi茅rt眉nk, hanem a Te nevednek dics艖s茅g茅re!)

 Jagiello adatok | 2010.08.25 18:30 | 69
Hogyan 煤julhat meg az egyh谩z a botr谩nyok okozta v谩ls谩g ut谩n? - ez a c铆me a Magyar Kur铆r cikksorozat谩nak. Ebben minden benne van. Meg煤jul谩s. Egyh谩z, mint k枚zn茅v. Botr谩nyok. V谩ls谩g. Mintha az Egyh谩z nem haj贸zott volna sikeresen k茅t 茅vezred viharos tenger茅n, mindenf茅le meg煤jul谩s n茅lk眉l. Mi茅rt okozna v谩ls谩got az Egyh谩znak a vil谩g mesterked茅se? Ha val贸ban v谩ls谩got okoz, akkor az a v谩ls谩g a vil谩g kedve szerinti v谩ls谩g. Az Egyh谩zat gyal谩zz谩k 茅s 眉ld枚zik, 茅s ez茅rt k枚r枚tte botr谩nyokat, keltenek de mindezeket J茅zus el艖re megmondta, 茅s ez茅rt 枚r眉lni kell. Az 枚r枚m igazi 茅rtelm茅ben. Akkor h谩t mi ez az eg茅sz? Modernizmus, amit艖l olyannyira 贸vott szent X. Piusz p谩pa.

 Jagiello adatok | 2010.08.12 16:29 | 68
V谩lasz a 67. sz谩m煤 眉zenetre:
SAJNOS t煤l bonyolult vagyok, nem vagyok k茅pes meg茅rtetni magamat. Minthogy a magyar-kur铆ros h铆r 煤gy ker眉lt fel, hogy "m茅lys茅gesen egyet茅rtek vele", az茅rt 铆rtam a k茅t sarkalatos megjegyz茅st. Az egyik sarok: (1) nincs judeo-kereszt茅nys茅g, amit nem lehet felv谩ltani a z枚ld etik谩val - mert olyan sincs. (2) Az el艖bbib艖l k枚vetkezik az, hogy az eg茅sz politika. Tov谩bbl茅pve ebb艖l: J茅zus megk茅rdezte, hogy a d茅n谩ron kinek az arck茅pe van. Nos a cs谩sz谩r茅. Ez茅rt az a cs谩sz谩r茅. A p茅nz az 枚v茅, ha k茅ri, oda kell neki adni (nem csak a fel茅t, amin az arck茅p van, az eg茅szet...). Nos ki茅 a politika, k眉l枚n枚sen a modernista politika a v谩laszt谩si boh贸ckod谩saival 茅s kongresszusaival, amit teljes eg茅sz茅ben a p茅nz 茅s a m枚g枚tte lev艖 hatalmak mozgatnak? Ha k茅rik, csin谩lj谩k. Oda kell nekik adni. Vagy ha csin谩ljuk, egyenesen csin谩ljuk. De azt kevesen merik.


 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.08.11 10:32 | 67
A judeo-kereszt茅nys茅g kifejez茅s term茅szetesen zavar贸 茅s helytelen (a kifejez茅s haszn谩lat谩nak ok谩t is nyilv谩n tudjuk), de most nem erre akartam r谩vil谩g铆tani. Ebben az 枚sszef眉gg茅sben ez mell茅kes.

 Topir adatok | 2010.08.10 22:31 | 66
V谩lasz a 64. sz谩m煤 眉zenetre:
Ahogyan a Gondolatok fi贸k 103. 眉zenete remek眉l 枚sszefoglalta, a kommunizmus 茅s a liberalizmus 茅destestv茅rek, egy t艖r艖l fakadnak, mindkett艖 az ember isten ellen val贸 l谩zad谩sa, csak m谩s form谩ban.
A judeo-kereszt茅nys茅g fogalomzavara viszont nekem is b谩ntja a szememet. Mit akar ez mondani? Hozz谩tesz vagy elvesz a sima "kereszt茅nys茅g" fogalomt贸l? Mit akar hangs煤lyozni? Azt, hogy J茅zus zsid贸 volt, vagy azt, hogy J茅zus gyilkosai zsid贸k voltak? Tudtommal 脕brah谩m 枚r枚k枚sei J茅zus Krisztus 贸ta a kereszt茅nyek.

 Jagiello adatok | 2010.08.10 20:13 | 65
V谩lasz a 64. sz谩m煤 眉zenetre:
1. NEM SZERETN脡K VIT脕T ind铆tani ezzel: de olyan, hogy judeo-kereszt茅nys茅g, nem l茅tezik. Ez is modernista mism谩sol谩s. A kereszt茅nys茅g 煤gy sz眉letett, hogy az 脷r J茅zusra igent mondtak. A judaizmus 煤gy sz眉letett, hogy az 脷r J茅zusra nemet mondtak. Ezek ketten, mint t疟z 茅s v铆z. J茅zus vil谩gosan megmondta: szavatok legyen igen 茅s nem. Igenetek legye igen, 茅s nemetek legyen nem. Mi kereszt茅nyek voltunk k茅tezer 茅v 贸ta, 茅s azok is vagyunk. Legy眉nk b谩r cig谩nyok, g枚r枚g枚k, magyarok, n茅metek, zsid贸k. A mi nemzetis茅g眉nk a vil谩g szerint: katolikus.

2. 脡s a term茅szetv茅delem kapcs谩n: cinikus dolog ez az eg茅sz term茅szetv茅delmesdi. Hogy "v茅dj眉k" a term茅szetet, ha m谩r t铆zmilli贸 emberb艖l tal谩n csak ha ezer k茅pes megk眉l枚nb枚ztetni egy t枚lgyet egy b眉kkt艖l, 茅s 枚tsz谩z az, aki tudja, mire j贸 vagy nem j贸 a f谩ja 茅s a makkja? Ki tud megk眉l枚nb枚ztetni egy varj煤t egy holl贸t贸l, vagy egy t眉csk枚t egy bog谩rt贸l? A legt枚bb ember azt se tudja, mi az hogy term茅szet. Csak 茅rzelg艖s, r贸zsasz铆n k茅pei vannak, amit a k茅perny艖j茅n egy gombnyom谩sra v谩ltogathat. Vagy a kocsij谩t贸l t铆z m茅terre meggy枚ny枚rk枚di, de ha esni kezd az es艖, hanyatt homlok menek眉l vissza a m疟anyagjai k枚z茅. Viszont a term茅szetv茅delem arra nagyon is j贸, hogy politik谩t csin谩ljanak 茅s csin谩lnak is bel艖le.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.08.10 19:39 | 64
A Magyar Kur铆rb贸l (茅s m茅lys茅gesen egyet茅rtek vele):

"Az ausztr谩l z枚ldek olyanok, mint a dinnye: k铆v眉l z枚ldek, bel眉l v枚r枚s枚k 鈥 铆rta George Pell b铆boros, Sydney 茅rseke a k枚zelg艖, augusztus 21-i ausztr谩l v谩laszt谩sok alkalm谩b贸l megjelent cikk茅ben, amelyben arra figyelmeztetett: a z枚ld etik谩t arra tal谩lt谩k ki, hogy lecser茅lj茅k vele a judeo-kereszt茅nys茅get.

A b铆boros az 茅rseks茅g honlapj谩n is megjelent cikk茅ben kifejti: term茅szetesen mindenki agg贸dik a k枚rnyezet miatt, k枚zt眉k 艖 is. Azonban az ausztr谩l z枚ld p谩rt eln枚ke, Bob Brown egy 1996-ban megjelent, Peter Singer filoz贸fussal egy眉tt 铆rt k枚tet茅ben azon n茅zet茅nek adott hangot, hogy az emberek is csak 谩llatok, maximum okosabbak a t枚bbin茅l, de tudatoss谩g tekintet茅ben ugyanazon vagy hasonl贸 szinten vannak, 茅s nem magasabb rend疟ek; valamint hangot adott abortusz- 茅s eutan谩ziap谩rti gondolatainak is. A z枚ldek t谩mogatj谩k az azonos nem疟ek 鈥瀐谩zass谩g谩t鈥. Ez a z枚ld etika hivatott felv谩ltani a judeo-kereszt茅nys茅get.

Sok z枚ld r谩ad谩sul 煤gy gondolja, meg kellene tiltani, hogy a k枚z茅letben megjelenjen a vall谩s. Term茅szetesen k枚vetkezetlenek e t茅m谩ban, mert a katolikus egyh谩z szoci谩lis szerepv谩llal谩s谩t 眉dv枚zlik, p茅ld谩ul a menek眉lt眉gy ter茅n is, de hogy a vall谩sos jelleg疟 茅rvel茅s b谩rhol is megjelenhet a k枚z茅letben, azt tagadj谩k.

George Pell szerint a z枚ldek egy csoportja olyan, mint a dinnye: k铆v眉l z枚ld, bel眉l v枚r枚s. Egy r茅sz眉k r谩ad谩sul szt谩linista volt, 茅s t谩mogatta a Szovjetuni贸t. Ellenzik a felekezeti iskol谩kat, 茅s elvenn茅k azok jogait. A canberrai Calvary k贸rh谩z ellen is t谩mad谩st int茅ztek, mert az int茅zm茅ny nem hajland贸 abortuszt v茅gezni.

A sydney-i 茅rsek lesz枚gezi: sz眉ks茅g van eg茅szs茅ges t谩rsadalomra, de a z枚ldek politik谩ja nem praktikus, dr谩ga, 茅s nem seg铆t a szeg茅nyeken. A z枚ldpolitika 茅dess茅gnek 谩lc谩zott m茅reg 鈥 vonja le a k枚vetkeztet茅st az ausztr谩l b铆boros.

Az 茅rsek cikk茅re Bob Brown, az ausztr谩l z枚ld p谩rt eln枚ke 煤gy reag谩lt a Sydney Morning Herald h铆rad谩sa szerint: George Pell az ausztr谩l sz茅ls艖jobb retorikai eszk枚zeivel 茅l, 茅s az 艖 z枚ld n茅zeteik szerinte sokkal k枚zelebb 谩llnak az ausztr谩lok 茅s az ausztr谩l katolikusok t枚bbs茅g茅nek gondolkod谩s谩hoz, mint a b铆boros茅i. 脷gy v茅li, az aranyszab谩ly etik谩j谩t elvesztette Pell, 茅s az most a z枚ldek茅. Szerinte az egynem疟ek 鈥瀐谩zass谩g谩t鈥 a katolikus t枚bbs茅ge is t谩mogatja, valamint Pell n茅zetei a h谩zass谩gr贸l elfogultak 茅s diszkriminat铆vak. "

 脡lthes Eszter adatok | 2010.07.28 23:03 | 63
V谩lasz a 62. sz谩m煤 眉zenetre:
Mikrobi-nak 铆rt v谩laszomban azt 铆g茅rtem, hogy folytatni fogom a v谩laszad谩st, de azt谩n 煤gy t疟nt, nem fontos, 茅s ez茅rt ez a folytat谩s elmaradt. Pedig - mik茅nt ez most kider眉lt - sz眉ks茅g lett volna r谩.

Sz贸val azt akartam aj谩nlani, hogy a j枚v艖ben, ha valaki felbukkan itt, akkor az illem azt k铆v谩nja, hogy bemutatkozz茅k. Vegy眉k 煤gy, hogy ez a f贸rum egyfajta "枚sszeszokott" t谩rsas谩g, ha valaki az 茅letben egy ilyen csapatba botlik, akkor k枚sz枚n, bemutatkozik, hallgat, figyel, 茅s azt谩n szer茅nyen elmondja, hogy mit akar.

Magyarul: e f贸rumnak a t枚rzstagjai t枚bb 茅ve ismerik egym谩st, sokan tudj谩k, melyik azonos铆t贸 kit takar. Persze mindig j枚nnek 煤jak, 茅s az 煤jonnan j枚v艖k sok mindent nem tudhatnak, ami a m煤ltban t枚rt茅nt, 铆gy sokszor "mell茅fognak". Jobb lenne ez茅rt, ha ink谩bb k茅rdezn茅nek, 茅s csak azut谩n mondan谩nak v茅lem茅nyt. 脡s az is j贸 lenne, ha el艖bb t谩j茅koz贸dn谩nak arr贸l a helyr艖l, ahova bel茅pnek. Ez az 茅letben is 铆gy ildomos, 茅s mint mondtam, ez a f贸rum az illemet k枚veti, nem az 煤j vil谩g barb谩r szok谩sait. Nos, mindezt MIkrobi "berobban谩sakor" akartam meg铆rni, de 煤gy l谩tom Mucsi-ra is vonatkozik.

A f贸rum ny铆t贸lapj谩n, 茅s itt a f贸rumon is t枚bbsz枚r elhangzott, ki az az Admin. Az Admin a f贸rum adminisztr谩tora (ahogy ezt a nev茅b艖l ki lehet k枚vetkeztetni), teh谩t igen furcsa azt felt茅telezni, hogy a fenntart贸 ne ismern茅. A t枚bbi 艖t 茅rt kritika pedig a mi kett艖nk 眉gye. Val贸 igaz, hogy olykor kem茅nyen sz贸lt k枚zbe, a j枚v艖ben ez nem fog el艖fordulni. De akkor is 艖 az, aki ezt az eg茅sz programot kezeli, gondozza, egy谩ltal谩n l茅trehozta, ami茅rt csak k枚sz枚nettel tartozom.

Csak az茅rt 铆rtam ide ezt a v谩laszt, mert az el艖ttem lev艖kh枚z sz贸l, de azt k茅rem, hgyha valaki folytatni akarja ezt a t茅m谩t, akkor ezt ne ebben a topicban tegye, mert ennek a t茅m谩nak itt (VIL脕GEGYH脕Z) semmi keresnival贸ja nincs.

 Mucsi adatok | 2010.07.27 15:17 | 62
Igaz, hogy Admin kifejez茅sm贸dja k铆v谩nnival贸t hagy maga ut谩n, m谩r csak ez茅rt is elgondolkodtat贸, hogy mi keresnival贸ja van itt.
M茅gis megk茅rdezn茅m, hogy valaki ut谩nan茅zett-e, ki ez az ember? A honlap fenntart贸ja tud r贸la valamit? Azt gondolom, manaps谩g k枚nnyen ki lehet valakir艖l ezt-azt der铆teni, ez茅rt aj谩nlan谩m, hogy valaki tegye meg. Nem 茅rzem feladatomnak, hogy 茅n tegyek ilyet egy ilyen nyilv谩noss谩g el艖tt!


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!