hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
ki a hib谩s?
 

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6]
 Admin adatok | 2010.03.25 11:19 | 120
V谩lasz a 117. sz谩m煤 眉zenetre:
Egy olvas贸 jelezte mag谩nlev茅lben az al谩bbiakat, k枚teless茅gemnek 茅rzem ezt itt k枚zz茅tenni:
Csak olvasgatom a f贸rumot.
A ki a hib谩s besz茅lget茅s 117-es be铆r谩s谩ra reag谩ln茅k:
a Magyar Kur铆ron fenn van az eml铆tett cikk, ha be铆rja valaki a keres艖be a Boulald nevet, ki is adja.
Csak az茅rt 铆rom, hogy ne t眉ntess眉k m谩r fel alaptalanul rossz sz铆nben a Kur铆rt.
K枚sz枚nettel:
F.脕.

 Jagiello adatok | 2010.03.25 10:27 | 119
V谩lasz a 117. sz谩m煤 眉zenetre:
M脡G mindig fent van, a V茅lem茅nyek rovatban. A jezsuita atya v茅lem茅ny茅nek a gy枚kere: a modernista teol贸gia m谩sk茅ppen 茅rtelmezi az Ecclesia sz贸t. Szerint眉k egyh谩z, amibe minden ember beletartozik, ha tud r贸la, ha nem. Ez茅rt lehet kisbet疟vel 铆rni, vagy "egyh谩zakr贸l" besz茅lni 茅s 铆rni. Ebb艖l logikusan k枚vetkezik, hogy ha mindenki beletartozik, azok terminol贸gi谩j谩t 茅s filoz贸fi谩j谩t is 谩t kell venni 茅s integr谩lni. Ez ellenkezik az evang茅lium tan铆t谩s谩val. A katolikus tan铆t谩s szerint Egyh谩z van, aki Krisztus titokzatos teste. Ez茅rt se lehet bel艖le t枚bb, 茅s ez茅rt aki. 脡rdemes megfigyelni, milyen tudatosan gyoml谩lj谩k az Egyh谩z sz贸t a legt枚bb katolikus foly贸iratban, k枚nyvben, 煤js谩gban. Minden眉tt egyh谩zat 铆rnak, hogy legyen ami, 茅s ne aki.

 Jagiello adatok | 2010.03.24 22:49 | 118
V谩lasz a 116. sz谩m煤 眉zenetre:
NAGYON vir谩gnyelven 铆rtam. Egyszer疟en: a jezsuita atya v茅lem茅nye egy m疟anyag vall谩st akar a katolikus helyett; igazodjunk mindenben a vil谩ghoz, mert a vil谩g nem 茅rt minket, 茅s ha majd az 艖 nyelv茅n besz茅l眉nk, akkor 艖k meg茅rtenek benn眉nket. Nem olvasta volna a J谩nos evang茅liumot? Nek眉nk nem a vil谩g nyelv茅t kell besz茅lni, hanem a vil谩gban meg艖rizni magunkat az Aty谩nak. Ha elkezdj眉k besz茅lni a vil谩g nyelv茅t, akkor nem 茅rtj眉k meg az Aty谩t. Lefogjuk zuhanyozni a m疟anyag t枚lgyf谩nkat minden 茅vben, de sose fogjuk tudni milyen a t枚lgyfalev茅l 铆ze, milyen keser疟 a makkja, 茅s hogy milyen j贸 barna fest茅ket lehet csin谩lni a k茅rg茅b艖l.
Szerkesztve: 2010.03.25 12:34

 augustinus adatok | 2010.03.24 20:41 | 117
V谩lasz a 114. sz谩m煤 眉zenetre:
Olvastam a Magyar Kur铆ron is, de most is megn茅ztem, 茅s m谩r levett茅k. Komment谩lnom tal谩n nem is kell...

 Jagiello adatok | 2010.03.24 18:47 | 116
NEKEM Boulad atya v茅lem茅ny茅r艖l a k枚vetkez艖 jut eszembe: A modernista vil谩g engem nem k茅pes meggy艖zni, hogy a technika v铆vm谩nyai 茅s a technokrata civiliz谩ci贸 az ember sz谩m谩ra 眉dv枚sebb az Isten teremtm茅nyein茅l, 茅s a feud谩lis (f枚ldalap煤) t谩rsadalomn谩l. Mert m铆g az el艖bbi lehet, hogy a k茅nyelmemet, de a gyorsabb, biztosabb hal谩lomat 茅s k谩rhozatomat szolg谩lja; b谩r az ut贸bbiban dolgoznom kell, 茅s meg kell izzadnom, s艖t olykor sz疟k枚lk枚dn枚m is, de tal谩n nagyobb az es茅lyem a lelkemet elvezetni az 眉dv枚ss茅gre 茅s eljutni az 枚r枚k 茅letre, mert azzal gazd谩lkodok, amit Isten adott 茅s teremtett. Persze s谩nt铆t a p谩rhuzam, de a l茅nyeg, a mondand贸m, ebben azt hiszem benne van. A megreform谩lt katolikus vall谩s lehet k茅nyelmesebb, technokrat谩bb (mindig csod谩lkozok, hogy m谩r nincs olyan templom, ahol ne lenne mikrofon meg hangsz贸r贸 meg vet铆t艖g茅p 茅s lassan m谩r az orgonakis茅ret is CD-r艖l megy), de k茅nyelm茅vel 茅s simul茅konys谩g谩val leszoktat a szents茅gi 茅letr艖l. 脡n nem fogok kiv谩gni egy sz茅pen vir谩gz贸, lomboz贸, susog贸 茅s 艖sszel makkol贸 t枚lgyf谩t, hogy egy sz茅p m疟anyag f谩t tegyek a hely茅be, ami mindig z枚ld, 茅s csak 茅vente egyszer kell lezuhanyolni, mert megragad rajta a por. Nem hullat lombot, nem f茅szkelnek rajta madarak, nem r谩gj谩k tarra a herny贸k.
Szerkesztve: 2010.03.25 12:33
Szerkesztve: 2010.03.25 16:46

 Topir adatok | 2010.03.22 12:58 | 115
V谩lasz a 114. sz谩m煤 眉zenetre:
脡n is olvastam a h铆rt, 茅s 茅n is elsz枚rnyedtem. De azt谩n k茅t dolog jutott az eszembe. Az egyik az, hogy Boulad atya val贸sz铆n疟leg nem v茅letlen眉l 茅ppen most, a trad铆ci贸 fel茅led茅sekor tette ezt a nyilatkozatot, ha 艖 ilyen vesz茅lyesnek l谩tja a trad铆ci贸 t茅rnyer茅s茅t, akkor annak 枚r眉ln眉nk kell. A m谩sik pedig az, hogy ha ennyire ny铆ltan mer t谩madni a s谩t谩n, akkor k枚zel a menekv茅s.

 padreFr adatok | 2010.03.22 12:58 | 114
Henri Boulad: az egyh谩znak alapjaiban kell meg煤julnia

Az egyiptomi misztikus 茅s 铆r贸 szem茅lyes levelet 铆rt Benedek p谩p谩nak, amelyben az egyh谩z dr谩mai v谩ls谩g谩r贸l besz茅l, 茅s vil谩gegyh谩zi szint疟 egyetemes zsinat 枚sszeh铆v谩s谩t javasolja.
鈥濧z egyh谩z a megfelel艖 pillanatban el艖re 茅s nem h谩trafel茅 tekintve tudja teljes铆teni feladat谩t, hogy a vil谩g vil谩goss谩ga, a f枚ld s贸ja 茅s kov谩sz legyen" 鈥 铆rja Henri Boulad SJ a Szentaty谩nak 铆rt szem茅lyes level茅ben, amelyet nemr茅g hoztak nyilv谩noss谩gra. Boulad az egyh谩z dr谩mai v谩ls谩g谩r贸l besz茅l: 鈥濾茅rzik a sz铆vem, amikor azt l谩tom, hogy egyh谩zunk a szakad茅k sz茅l茅n 谩ll."
Boulad egy sor jelens茅get id茅z, amelyek aggodalommal t枚ltik el, p茅ld谩ul az, hogy a vall谩sgyakorl谩s Eur贸p谩ban folyamatosan cs枚kken. A szemin谩riumok 茅s nov铆ci谩tusok ki眉r眉lnek, a hivat谩sok sz谩ma 鈥瀞zabades茅sben" van, ezenk铆v眉l az egyh谩z nyelvezete 鈥瀟煤lhaladott, anakronisztikus, unalmas, 枚nmag谩t ism茅tl艖, moraliz谩l贸 茅s egy谩ltal谩n nem id艖szer疟" 鈥 fogalmaz Boulad.
鈥濫gy谩ltal谩n nem arr贸l van sz贸, hogy az 谩rral kellene sodr贸dnunk 茅s demag贸gg谩 kellene v谩lnunk, mert az evang茅lium 眉zenet茅t a maga eg茅sz kih铆v贸an megbotr谩nkoztat贸 volt谩ban meg kell jelen铆ten眉nk. Sokkal fontosabb az 煤j evangeliz谩ci贸, amelyre II. J谩nos P谩l h铆vott meg benn眉nket." Ehhez 煤j nyelvre van sz眉ks茅g, amely megfelel a hitnek 茅s 茅rthet艖en fejezi ki mag谩t a mai ember sz谩m谩ra. Meg kell 谩llap铆tanunk, hogy 鈥瀐it眉nk t煤l racion谩lis, elvont, dogmatikus 茅s kev茅sb茅 a sz铆vhez 茅s a testhez sz贸l" 鈥 铆rja Boulad, s ez茅rt a teol贸giai 茅s a katek茅zis m茅lyrehat贸 meg煤jul谩s谩t szorgalmazza.
A jezsuita azt is kifog谩solja, hogy az egyh谩zi tan铆t贸hivatal 谩ll谩sfoglal谩sai a h谩zass谩g, fogamz谩sg谩tl谩s, abortusz, eutan谩zia, homoszexualit谩s, papi n艖tlens茅g vagy az elv谩lt 茅s 煤jrah谩zasodott h铆v艖k eset茅ben m谩r senkit nem 茅rintenek meg 茅s csak 鈥瀎谩radt mosolyt vagy k枚z枚mb枚ss茅get" v谩ltanak ki az emberekb艖l. Az erk枚lcsi 茅s lelkip谩sztori probl茅m谩k t枚bbet 茅rdemelnek megk茅rd艖jelezhetetlen tan铆t贸hivatali nyilatkozatokn谩l. Lelkip谩sztori, szociol贸giai, pszichol贸giai, emberi megk枚zel铆t茅si m贸dokra lenne sz眉ks茅g, amely sokkal ink谩bb az evang茅liumnak megfelel艖 ir谩nyt k枚vet.
Ez茅rt az egyh谩znak a teol贸giai 茅s kateketikai reform mellett pasztor谩lis 茅s spiritu谩lis meg煤jul谩sra is sz眉ks茅ge van. Az el艖bbihez a t煤lhaladott strukt煤r谩kat alapjaiban kell 煤jra megfogalmazni, az ut贸bbihoz pedig 煤j lelkis茅gre van sz眉ks茅g, hogy a 鈥瀖isztik谩t 煤jra meg茅lhess眉k 茅s a szents茅geket 煤jra meg茅rthess眉k, egzisztenci谩lis 茅rtelmet adjunk nekik 茅s bevonhassuk azokat 茅let眉nkbe".
Az egyh谩z ma t煤l form谩lis 茅s formalista Boulad szerint: 鈥濧z az ember benyom谩sa, hogy az int茅zm茅ny megfojtja a karizm谩t 茅s v茅gs艖 soron csak a k眉ls艖 stabilit谩s, a tiszteletrem茅lt贸 felsz铆n, a homlokzat sz谩m铆t."
Az egyiptomi jezsuita att贸l is 贸v, hogy t煤l nagy vil谩gegyh谩zi rem茅nyeket f疟zz眉nk az egyh谩z harmadik vil谩gban tapasztalhat贸 l谩tsz贸lagos 茅letereje miatt. Ez csal贸ka, mert 煤gy v茅li: minden val贸sz铆n疟s茅g szerint ezek a fiatal egyh谩zak el艖bb-ut贸bb ugyanazokat a v谩ls谩gokat fogj谩k 谩t茅lni, mint az id艖sebb eur贸pai kereszt茅nys茅g.
A jezsuita szerzetes nyomat茅kosan arra h铆vja fel a figyelmet, hogy nem szabad visszat茅rni a II. Vatik谩ni Zsinat el艖tti id艖kh枚z. 鈥濧 zsinat megpr贸b谩lt n茅gy 茅vsz谩zados lemarad谩st behozni, m茅gis az az 茅rz茅se az embernek, hogy az egyh谩z az akkor felr谩ntott ajt贸kat lassank茅nt 煤jra becsukja" 鈥 v茅lekedik. Boulad II. J谩nos P谩l p谩p谩ra is utal, aki mindig hangs煤lyozta, hogy a zsinatnak nincs alternat铆v谩ja.
Boulad a levelet szem茅lyes lev茅lk茅nt 铆rta a p谩p谩nak m茅g 2007 j煤lius谩ban, az azonban 谩ll铆t贸lag nem jutott el a p谩p谩hoz. 2009-ben Boulad elk眉ldte a levelet egy kanadai bar谩tj谩nak, aki azt k枚zz茅tette az interneten. Amikor Boulad err艖l 茅rtes眉lt, 煤gy l谩tta, az a tisztess茅ges, hogy a kair贸i nunciat煤r谩n kereszt眉l hivatalos 煤ton is elk眉ldi a p谩p谩nak level茅t, ami 2009 szeptember茅ben megt枚rt茅nt. Boulad eln茅z茅st k茅rt a nyilv谩noss谩gra hozatal k枚r眉lm茅nyei miatt.
Henri Boulad 1931-ben sz眉letett Alexandri谩ban, Libanonban tanult teol贸gi谩t, Franciaorsz谩gban filoz贸fi谩t, az Egyes眉lt 脕llamokban pedig pszichol贸gi谩t. 1983 茅s 1995 k枚z枚tt az egyiptomi karit谩sz igazgat贸ja volt, k枚zben n茅gy 茅vig a Nemzetk枚zi Karit谩sz aleln枚ke. Jelenleg az ezerhatsz谩z di谩kot befogad贸 kair贸i jezsuita koll茅giumot vezeti, ahol a di谩kok t枚bb mint fele muszlim. Sz谩mos k枚nyv茅ben ir谩ny铆tja a figyelmet a misztik谩ra, amely az 艖 felfog谩s谩ban szorosan 枚sszef眉gg a h谩tr谩nyos helyzet疟ek茅rt 茅s a sz眉ks茅get szenved艖k茅rt val贸 elk枚telezetts茅ggel.
m谩rcius 20. 15:40 - Magyar Kur铆r
***
Elsz枚rnyedve olvastam a Magyar Kur铆r c铆m疟 internetes egyh谩zi oldalon a fenti levelet.
A j贸 Loyola-i szent Ign谩c Atya m谩r r茅ges-r茅gen forog a s铆rj谩ban az 谩ltala alap铆tott J茅zust谩rsas谩ga leg煤jabb-kori tagjainak tev茅kenys茅ge miatt.
K眉l枚n枚sen a II. Vatik谩ni Zsinat liberalizmusa k枚vetkezt茅ben kidolgozott 鈥瀟eol贸giai鈥 elveik keser铆tik a Szent Alap铆t贸t, hiszen 艕 az Egyh谩z tan铆t谩s谩hoz val贸 h疟s茅g mintak茅pe volt, s ennek sz谩nta Rendj茅t is.
A modernizmus minden t煤lkap谩sa megtal谩lhat贸 n谩luk (Rahner, Teilhard, a magyar Szab贸 Ferenc, stb.) 鈥 ennek egyik 煤jabba bizony铆t茅ka a fenti Boulad-lev茅l.
Urunk J茅zus Krisztus tan铆t谩s谩ban megism茅tli az 贸sz枚vets茅gi t枚rv茅ny szavait: 鈥濻zeresd Uradat, Istenedet, teljes sz铆vedb艖l, teljes lelkedb艖l, teljes elm茅db艖l 茅s minden er艖db艖l!鈥
A sz铆v 茅s a l茅lek ragaszkod谩sa, azaz szeretete nem 谩ll biztos l谩bakon az 茅rtelem h贸dolata n茅lk眉l 茅s az 茅rtelem 谩ltal t谩mogatott akarat n茅lk眉l. Ha a hittanul谩s nem vezet az 茅rtelem h贸dolat谩hoz, akkor az eredeti b疟n miatt egy茅bk茅nt is meggyeng眉lt akarat nem tud lelki 茅s szellemi h贸dolatot kialak铆tani, legfeljebb valamilyen romantiz谩l贸 rajong谩st 鈥 ez ut贸bbi pedig el茅g gyenge l谩bakon 谩ll, sz茅lt艖l lengetett n谩dsz谩l.
Azt, hogy P. Boulad misztikus lenne, azt majd az 铆t茅letkor megtudjuk, mindenesetre az ilyen gy眉m枚lcs枚kr艖l nem 茅ppen nemes term艖f谩t lehet kik枚vetkeztetni.
Az is 茅rdekes, hogy az 谩ltala vezetett koll茅gium lak贸i j贸r茅szt a muzulm谩nok k枚z眉l ker眉lnek ki, s ez mit sem bizony铆t jobban, mint, hogy a katolikusoknak nem kell az 艖 misztik谩ja 茅s lelkis茅ge.
Rem茅lhet艖leg a Szentatya v谩laszlevele eligaz铆t谩st ad nemcsak Boulad-nak, de sz铆ves figyelm茅be aj谩nlja a jezsuit谩knak az al谩zatoss谩g er茅ny茅t, amely t枚bbre vitte az el艖d枚ket is.

 Topir adatok | 2010.03.17 23:52 | 113
K茅t hat谩sos eszk枚z眉nk van a s谩t谩ni gonoszs谩g ellen. Az egyik az, hogy mi magunk - amennyire er艖nkb艖l futja - ellene mondunk, a m谩sik pedig az, hogy a gonosztettek hallat谩n Istent dics艖铆tj眉k. Ezzel cs枚kken a s谩t谩n ereje. Kisebb dolgokban a mag谩n茅letben is ki lehet pr贸b谩lni: ha valami baj t枚rt茅nik, 茅s k茅pesek vagyunk Istennek h谩l谩t adni 茅s dics艖铆teni, akkor csod谩latos m贸don j贸ra fordulnak a dolgok.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.03.17 20:29 | 112
Ma megint az eg茅sz napot a kocsiban t枚lt枚ttem, 茅s ekkor hallottam az osztr谩k h铆rekben az els艖 helyen, hogy a Munk谩s Kamara tanulm谩nyt k茅sz铆ttetett arr贸l, hogy az 谩llam mennyi p茅nzt ad a gyerekes csal谩doknak. 茅s a tanulm谩ny meg谩llap铆totta, hogy helytelen, hogy az 谩llam azokat az any谩kat seg铆ti, akik k茅t 茅s f茅l 茅vig otthon maradnak a gyermek眉kkel, mert ez azt a szellemet er艖s铆ti, hogy a f茅rfi a csal谩dfenntart贸, 茅s ez茅rt b枚lcs艖d茅ket kell 茅p铆teni, 茅s az 谩llamnak a p茅nzt meg kell vonni azokt贸l az any谩kt贸l, akik otthon maradnak a gyerek眉kkel. - Az m谩r r茅gen eld枚nt枚tt t茅ny, hogy N茅metorsz谩gban t枚bbezer 煤j b枚lcs艖d茅s helyet k茅sz铆tenek a gazdas谩gi v谩ls谩g ellen茅re, de a katolikus Ausztri谩ban ezt most hallottam el艖sz枚r.

 Topir adatok | 2010.03.11 13:39 | 111
Az Olt谩riszents茅gr艖l sz贸l贸 vit谩val kapcsolatban szeretn茅m elmondani egy (mostan谩ban t枚bbsz枚r el艖fordult) 茅lm茅nyemet. A mostani b枚jti id艖szakban t枚bbsz枚r is el艖fordult, el艖sz枚r azt hittem, hogy v茅letlen. Szigor煤 b枚jti napokon (Hamvaz贸szerda, Nagyp茅ntek), valamint p茅ntekenk茅nt keny茅ren 茅s v铆zen szoktam b枚jt枚lni. Volt 煤gy, hogy csak este jutottam el szentmis茅re, 茅s volt 煤gy, hogy hangosan korg贸 gyomorral, sz茅delegve, 茅hesen, fejf谩j贸san. Eg茅szen a szent谩ldoz谩sig. A szent谩ldoz谩s pillanat谩ban mindez, a gyomorkorg谩s, a fejf谩j谩s, 茅s az 茅hs茅g egyetlen pillanat alatt megsz疟nt, 茅s csod谩latos b茅ke, 枚r枚m, melegs茅g t枚lt枚tte el a sz铆vemet. Isten orsz谩ga jelen van!
Azt hiszem, nem a rosszat kellene ragozni, a s谩t谩n 茅s fiai 煤gyis elint茅zik majd saj谩t magukat. Akiben nincs benne az el艖zetes Isten-tapasztalat, annak 煤gyis hi谩ba magyar谩zunk. (Ezt is itt, a honlapon olvastam Szent Anzelm isten茅rveinek a magyar谩zat谩ban.)

 G.I. adatok | 2010.03.08 14:23 | 110
Sokat gondolkodtam azon, merjem-e egy谩ltal谩n feltenni... m谩r csak a cikk alapt茅m谩ja miatt is! Ami m茅g ink谩bb kiborit贸, hogy mire nem k茅pesek egyesek...
脡n teljesen ki voltam akadva, mikor ezt megl谩ttam!

http://www.deol.hu/dbarch/12/07/12-07_06.pdf
Szerkesztve: 2010.03.08 14:27

 脡lthes Eszter adatok | 2010.03.05 21:13 | 109
V谩lasz a 108. sz谩m煤 眉zenetre:
proChristi felvet茅s茅re: Nem az a c茅lom, hogy embereket z谩rjak ki a f贸rumr贸l. Nem is az 茅rdekel els艖sorban, hogy olyanok, akik nem ide tartoznak, ne 铆rjanak, hanem mindezek el艖tt az 茅rdekel, hogy a f贸rumon ne legyen megv谩laszolatlan egy olyan 铆r谩s, melynek a szellemis茅ge k谩ros, azaz nem hith疟 katolikus. B谩r ezt a f贸rumot nem sokan olvass谩k, felt茅telezem, hogy vannak k枚zt眉k olyanok, akik j贸sz谩nd茅kkal 茅rdekl艖dnek 茅s 鈥瀟anulni鈥 j谩rnak ide. Na m谩r most, ha l谩tnak itt egy olyan 铆r谩st, mely, ahogy id茅ztem: 鈥瀔铆v眉lr艖l 茅p, katolikusnak t疟nik, bel眉lr艖l viszont m茅reg鈥, 茅s amelyre nem j枚n azonnal helyesb铆t艖 v谩lasz , akkor ez rossz ir谩nyba vezetheti 艖ket 鈥 茅s engem ez zavar. Azt nem akarom, hogy a keres艖ket f茅lrevezess茅k itt.

 pro Christi adatok | 2010.03.05 03:21 | 108
(Innen m谩r term茅szetesen k枚vetkezik az, hogy hi谩nyzik bel艖l眉nk az 枚szt枚n ahhoz, hogy zsigereinkben legy眉nk k茅pesek 茅rz茅kelni, mi茅rt h谩nyingerkelt艖 茅s pimasz blaszf茅mia az - vagy m谩s -, amikor pl. magamutogat贸 csajocsk谩k 茅s n艖cik - vagy m谩sok - egoista hajlamaikat 枚nv茅l煤an 茅lik ki egy templomban, mindezt az olt谩r el艖tt 茅s, hogy mi茅rt m茅g enn茅l is s煤lyosabb dolog az, hogy ennek 枚szt枚nszer疟 meg茅rt茅s茅hez m茅g az Egyh谩z k茅pvisel艖i sem rendelkeznek zsigeri k茅szs茅ggel 茅s ehhez biztos铆tj谩k a m茅g templomot is.

Annak t茅tje, hogy mindezt 茅rti-茅rzi-e valaki, teh谩t ennek t茅tje nem kicsi. Mondhatni, nincs enn茅l nagyobb t茅t.
Ez茅rt mindezt nem is 脰n枚knek 铆rtam, akik mindezt vel艖b艖l tudj谩k, hanem az茅rt, hogy h谩tha ez lehet az, amit艖l valaki m茅g elgondolkozik. Hiszen a t茅t a legnagyobb 鈥 茅s r谩ad谩sul addig van id艖nk, ameddig 鈥瀉 h谩z Ura el nem j枚n鈥. Ez pedig nem tudhatjuk, mikor k枚vetkezik be. B谩rmikor. Lehet, hogy 茅vek m煤lva, de ak谩r ma 茅jjel is vagy holnap vagy a k枚vetkez艖 percben. Ezeket teh谩t v茅gig kell gondolnia mindenkinek 茅s meg kell 茅rtenie, mi a t茅tje ennek a meg茅rt茅snek vagy nem meg茅rt茅snek (ha m谩r a tiszta Istenszeretet, a puszta 鈥瀓utalom-b眉ntet茅sen鈥 fel眉l, att贸l mintegy f眉ggetlen眉l, nem viszi el a v茅gs艖 k枚vetkeztet茅sekig).
Azzal egy眉tt teh谩t, hogy b谩rkit meg铆t茅ln茅k (ezt 茅ppen nem teszem 茅s 茅ppen 茅n nem is tehetem), azzal egy眉tt, hogy 茅s miel艖tt itt megvonj谩k a hozz谩sz贸l谩s jog谩t, annyit minden emberi l茅ny meg茅rdemel, hogy ne hagyj谩k mag谩ra a puszta kiz谩r谩ssal vagy egy茅bbel csak 煤gy (amely persze indokolt is lehet), hanem megpr贸b谩ljunk mint 鈥瀞z贸cs枚vek鈥, eszk枚z枚k seg铆ts茅g茅re sietni legal谩bb m茅g egyszer, amennyi t艖l眉nk telik. M茅g akkor is, ha mindez egy m茅goly makacs 茅s 茅rtetlen, engedelmeskedi nehezen akar贸 b疟n枚s枚n, mint eszk枚z枚n kereszt眉l t枚rt茅nik is. Ez az茅rt fontos, hogy 谩t茅rezz眉k: mindez nem oktat贸sz枚veg vagy m茅gink谩bb nem 铆t茅letalkot谩s vagy 枚nc茅l煤 letorkol谩s. Ha nem csak kiz谩rtuk ezt az embert, hanem es茅lyt is adtunk neki arra, hogy elgondolkozzon ezen 茅rt茅sbeli dolgok t茅tj茅r艖l (茅s nem csak teologiz谩lt vagy a r铆tuson kereszt眉l val贸 茅rvel茅s m贸dszer茅vel, ha ezek nem haszn谩ltak, hanem puszta okfejt茅ssel, mert h谩tha...), miel艖tt j枚n a h谩z Ura, akkor m谩r nem 茅lt眉nk hi谩ba, m茅g akkor sem, ha mi magunk is ugyan煤gy ak谩r m茅g el is k谩rhozhatunk. Mert kifejezett rosszindulatot vagy rosszra val贸 t枚rekv茅st 茅n itt nem l谩ttam (mert van olyan is n茅ha), csak meg nem 茅rt茅s茅t valaminek. (De 茅n meg pl. a gyakorlat ter茅n vagyok enn茅l m茅g rosszabb.) H谩tha m茅g elind铆t valakiben valamit valami 煤gy is, hogy "l谩that贸an meg sem fordul a fej茅ben, hogy 艖 tanuljon itt valamit". De h谩tha ... Ha ak谩rki t谩vozik, legal谩bb 铆gy tegye. H谩tha ...
Szeretettel:
G谩bor

 pro Christi adatok | 2010.03.05 03:10 | 107
Ez, hogy ti. "De az csak a teste volt, nem az istensege...", ez:

1) a legtipikusabb, sz铆ntiszta gnosztikus gondolat (innen csak egy l茅p茅s az, hogy Krisztusnak l谩tszat-teste volt, mint - bocs谩nat! - egy krisn谩nak vagy m谩s "avat谩rnak", vagyis, ha ezt a gnosztikus logik谩t v茅gigvissz眉k, akkor nemhogy felt谩mad谩s, de 铆gy megv谩lt谩s sem volt! Ekkor nem maga J茅zus a Krisztus (chrestos), hanem egyfajta "Krisztus-l茅nyegis茅g", amelyet, mint EGY k眉ld枚tt a t枚bbi k枚z枚tt, 茅pp akkor 艖 hordozott, mintegy k铆v眉lr艖l belepl谩nt谩ltan, mintegy megsz谩llv谩n emberi test茅t, ameddig 艖 maga, mint ember 茅lt. De akkor, mivel 铆gy "gnosztikusan" a kereszten a "Krisztus-l茅nyeg" maga nem halt meg, ez茅rt logikusan nincs megv谩lt谩s sem olyan 茅rtelemben, ahogyan az evang茅lium azt 谩ll铆tja. Hanem, csak 煤gy, hogy J茅zust - akit arra az id艖re mintegy "megsz谩llt" a Krisztus-szellem -, mint tan铆t谩st, mint mint谩t k枚vetj眉k, vagyis 煤gy, mint egy Buddh谩t vagy m谩st 茅s akkor ez volna az EGYIK megv谩lt谩si m贸d sz谩munkra.

2) Ez egyben ugyanennyire tipikusan az iszl谩m 谩ll谩spontja is. Az iszl谩m egyik hitt茅tele, hogy J茅zus egy nagy pr贸f茅ta, nagy ember volt (mely pr贸f茅tai sor v茅g茅n Mohamed 谩ll v茅gs艖 pecs茅tk茅nt, mint mondjuk a manicheizmusban M谩ni!!!), de mivel a bel艖le a tan铆t谩s谩ban "kinyilv谩nul贸" szellem Isten, Aki nem azonos a puszt谩n ember-pr贸f茅ta J茅zussal, hanem csak mintegy bef茅szkelte mag谩t, mint "gazdatestbe", az茅rt az, ami benne Isten - teh谩t nem azonos Vele - az nem is halhatott meg a kereszten, de k眉l枚nben is, m茅g csak nem is 艕t fesz铆tett茅k meg - hiszen Isten ilyesmit nem hagyhat, mert akkor "hamis isten" volna - hanem Cirenei Simont "谩ll铆tott谩k be helyette", J茅zus pedig elillant 茅s 茅lt tov谩bb valahol, miut谩n k眉ldet茅s茅nek a tan铆t谩ssal eleget tett, mely k眉ldet茅st Mohamed (vagy M谩ni vagy m谩s) teljes铆tett be v茅gleg.

3) Ezen k铆v眉l minden pog谩ny vall谩ssal 茅s filoz贸fi谩val is megegyezik ez a felfog谩s, azok ugyanis hihetetlen眉l soksz铆n疟ek, de egyben megegyeznek (vall谩sok 茅s filoz贸fi谩k egyar谩nt, kiv茅tel n茅lk眉l): m谩s a test - 茅s ez a l茅lek b枚rt枚ne - 茅s l茅nyegileg m谩s a l茅lek (m谩r ahol van, mert a pl. a buddhizmusban ez sincs). Ez茅rt az 枚sszes pog谩ny vall谩s 茅s filoz贸fia megegyezik abban, hogy amennyiben egy "isteni k眉ld枚tt" 茅rkezik a f枚ldre, akkor annak csak amolyan "felvett" teste van, mely az 艖 hal谩l谩val term茅szetesen nem hal meg, hiszen az olyan "nem isteni" dolog volna. Ez茅rt logikusan mind tagadj谩k a felt谩mad谩st is 茅s csak a lelkecske, mint valami szubtilis iz茅 lengedez 枚r枚kk茅val贸an, m谩r ha siker眉l megszabadulnia a k枚rforg谩sb贸l (de a buddhizmusban pl. 煤jfent m茅g ez a "lelkecske" sincs, ott m茅g ez is teljesen hom谩lyos 眉gy, viszont rendk铆v眉l b枚lcs, "r谩tekint艖" attit疟ddel megfilozof谩lj谩k mindezt a k枚d枚t). Az Evang茅liumok szerint azonban J茅zus a Krisztus is, teljes val贸j谩ban, Aki teljes val贸j谩ban, teljes isteni 茅s emberi mivolt谩ban, TELJESEN MEGHAL a kereszten (茅s persze ilyen 茅rtelemben 茅s ett艖l Maga Isten persze, hogy nem "s茅r眉l" 茅s nem hal meg) 茅s 脡PPEN EZ脡RT lehets茅ges csak a felt谩mad谩s 茅s: a megv谩lt谩s. (De akkor viszont, ha a szentmise a Golgota-esem茅ny ID艕 FELETT 脕LL脫, teh谩t nem id艖ben visszatekint艖, hanem 枚r枚k jelen idej疟) megjelen铆t茅se, akkor ebben a teljes ember 茅s teljes Isten Krisztusnak KELL "logikusan" jelen lennie!
脡s - t枚bbek k枚z枚tt, emiatt az unik谩lis testmeg茅rt茅s miatt IS - ez茅rt van az, hogy szerintem az Evang茅liumr贸l minden 茅p gondolkod谩s煤 ember sz谩m谩ra elvileg sik铆t az, hogy ez egy teljesen unik谩lis valami, de f艖k茅nt ez az - t枚bbek k枚z枚tt -, ami arra ind铆t egy gondolkod贸 l茅nyt, hogy akkor tal谩n ez az egyetlen vall谩s lehet az, amely 茅ppen ez茅rt, egyed眉lik茅nt "ford铆tott ir谩ny煤" az 枚sszes t枚bbivel szemben: vagyis, ez lehet az egyetlen, amelyet nem az ember spekul谩lt ki, hogy a b疟neset ut谩n valahogy visszaer艖lk枚dj枚n, visszaevezzen Eredet茅hez, hanem itt - egyed眉lik茅nt - ford铆tva van: itt - 茅s nem m谩shol - Isten ereszkedett le az emberhez.
A Krisztus ut谩ni spekul谩ci贸k teh谩t ebben mind megegyeznek a Krisztus el艖tti spekul谩ci贸kkal, de abban nem, hogy a Krisztus ut谩niak - 茅rtelemszer疟en - sokkal durv谩bb 茅s kifejezett, tagad谩sb贸l sz眉letett blaszf茅mi谩k, m铆g a Krisztus el艖ttiek 茅rtelemszer疟en jobb vagy rosszabb, r茅szben 枚szinte keres茅sb艖l is t谩pl谩lkozhat贸 tapogat贸z谩sok (melyeket Krisztus id艖 feletti m贸don is k茅pes "megv谩ltani" - iylen 茅rtelemben "sz谩lla al谩 poklokra", a tagad谩st azonban nem v谩ltja meg, mert az m谩r az ember szabad d枚nt茅se, amennyiben van lehet艖s茅ge ismerni az "alternat铆v谩kat")! 脡s az茅rt van az, hogy nincs 眉dv枚ss茅g az Egyh谩zon k铆v眉l. Ha viszont a teljes Krisztus nem halt meg a kereszten, akkor mindez, az apostoli hit mer艖 koholm谩ny!

 脡lthes Eszter adatok | 2010.03.03 21:14 | 106
V谩lasz a 101. sz谩m煤 眉zenetre:
脡n nem 茅rtek a teol贸gi谩hoz, 茅s nem tudok innen-onnan latinul id茅zni, de azt vil谩gosan 茅rzem, hogy gilgames 茅szj谩r谩sa nem katolikus. Ahogy egy teol贸giailag k茅pzett ismer艖s枚m fogalmazott: 鈥瀏ilgames 铆r谩sai tipikusan modernista sz枚vegek, m茅rgezett gy眉m枚lcs: k铆v眉lr艖l 茅p 茅s sz茅p, bel眉lr艖l hal谩los m茅reg.鈥
Laikusk茅nt a k枚vetkez艖 dolgok jutottak eszembe 铆r谩sait olvasva:
1. Egyszer egy ismert katolikus megmutatott nekem egy k枚nyvet, amiben k茅pek is voltak: az egyiken Sz疟z M谩ria verte a kis J茅zust, a m谩sikon a gyermek J茅zus 茅ppen p鈥 (a dolg谩t v茅gezte). 脡n akkor m茅g nem voltam katolikus, evang茅likusk茅nt sem foglalkoztam a vall谩ssal, de amit l谩ttam, felh谩bor铆tott 茅s m茅lys茅gesen tasz铆tott. 艕 viszont azzal 茅rvelt, hogyha J茅zus val贸ban ember (is) volt, akkor ezek teljesen norm谩lis 谩br谩zol谩si lehet艖s茅gek.
Nos, azt hiszem 鈥 ahogy Williamson p眉sp枚k mondja 鈥, hogy a modernizmus nem csak egy eg茅szen 煤j vall谩s, de a modernist谩k 茅szj谩r谩sa, szellemis茅ge szint茅n valami teljesen m谩s, legf艖k茅ppen nem katolikus, azaz egy katolikus sz谩m谩ra nem k枚vethet艖. Az 艖 gondolatmenet眉k v茅g茅n val贸ban logikusan 谩ll az a J茅zus, akit a 鈥濲茅zus Krisztus, a szuperszt谩r鈥-ban 茅s m茅g sokfel茅 elgondolnak. 脡s azt a protest谩ns szellemis茅get t眉kr枚zik, hogy az ember term茅szete az 艖sb疟n k枚vetkezt茅ben teljesen 茅s helyrehozhatatlanul megromlott. Azt hiszem, k茅ptelenek elk茅pzelni, hogy mi az a szent, 茅s azt is, hogy valaki egy谩ltal谩n szent lehet. 脡s nem csak elk茅pzelni nem tudj谩k, de elfogadni sem, darabokra akarj谩k szedni, m茅ly-anal铆zist akarnak elk枚vetni rajta, 煤gy ahogy egy tud贸s sz茅tszed valamit, ami ismeretlen sz谩m谩ra. Mivel a szent mint olyan teljesen idegen t艖l眉k, 艖k is sz茅tszedik, 茅s belemagyar谩znak mindent.

2. B谩r megt茅r茅sem j贸 p谩r h贸napig folyamatosan tartott, az茅rt voltak kulcs茅lm茅nyei. Ezek k枚z眉l tal谩n a legfontosabb az a pillanat volt, amikor felfogtam, hogy Isten v茅gtelen t枚bb, mint az ember, 茅s hogy mi m茅g porszemek sem vagyunk hozz谩 k茅pest. Vagyis, gilgames p茅ld谩j谩ra utalva, nem hogy negat铆v 茅lm茅ny volt sz谩momra, hogy a 鈥瀔枚t茅l v茅g茅n nincs senki鈥, hanem kifejezetten ez a 鈥瀞enki nincs ott鈥 volt a megt茅r茅sem nagy l枚k茅se. Mert ha ott lenne, akkor a t枚bbi vall谩s 鈥瀔枚tele v茅g茅n鈥 is ott lehetne valaki. Viszont az, hogy nincs ott, mutatja, hogy abszol煤t f枚l枚tte 谩ll egyed眉lik茅nt mindenen, vagyis nek眉nk olyan Isten眉nk van, aki egyed眉lik茅nt a leghatalmasabb. Teh谩t Isten nem a mi dimenzi贸nkban van, hanem a f枚l枚tt, 茅s ez adja a biztons谩got sz谩munkra.

Elhiszem, hogy unalmas dolog, hogy el艖bb ut贸bb mindenkit megk茅r眉nk a t谩voz谩sra, de engem zavar, hogy olyan 铆r谩sok 谩lljanak ezen a f贸rumon, melyek modernista, vagy m茅g ann谩l is rosszabb szellemis茅get t眉kr枚znek, r谩ad谩sul 煤gy, hogy az 铆r贸juknak l谩that贸an meg sem fordul a fej茅ben, hogy 艖 tanuljon itt valamit.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.03.02 03:03 | 105
K枚sz枚n枚m. Eddig nem vettem 茅szre.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.03.01 21:00 | 104
Zsolt, nem vette 茅szre, hogy szerkesztehti a hozz谩sz贸l谩s谩t? Csak az茅rt mondom, mert ha bel茅p 煤jra, j贸 lenne kijav铆tania a lenti r茅szt, mert 铆gy f茅lre茅rthet艖. Bel茅p, 茅s a "szerkeszt茅s" sz贸 megjelenik mindig Maga 谩ltal 铆rt hozz谩sz贸l谩s felett, 茅s akkor jav铆that tetsz茅se szerint.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.03.01 13:46 | 103
Szerkesztve!
Szerkesztve: 2010.03.02 03:03

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.03.01 13:45 | 102
Kedves Gilgames!

Ha j贸l 茅rtem, 脰n abb贸l vezeti le (szerintem s煤lyosan t茅ves) elm茅let茅t, hogy az Eucharisztikus 脕ldozat Krisztus egyetlen kereszt谩ldozat谩nak v茅r n茅lk眉li meg煤j铆t谩sa (ha tetszik: realiz谩l谩sa). 脡s mivel a Golgot谩n nem halt meg az istens茅g, az Eucharisztia is csak azt 'tartalmazza', ami Krisztus kereszthal谩l谩nak k枚vetkezm茅nyek茅nt megsemmis眉lt, fel谩ldoztatott.

Ez logikus is lenne, de egy mozzanatot figyelmen k铆v眉l hagy. A legm茅lt贸s谩gosabb Olt谩riszents茅g v茅tele sor谩n Krisztusnak nem a term茅szetes test茅ben r茅szes眉l眉nk, hanem a term茅szetfeletti, megdics艖眉lt test茅ben. (Ennyiben igaz, hogy Szentmise a kereszthal谩lon t煤l a felt谩mad谩s eml茅kezet is) Erre utaltam, amikor id茅ztem Aquin贸i Szt. Tam谩s 煤rnapi szekvenci谩j谩t:

"Aki veszi, meg nem osztja, - meg nem t枚ri, nem szakasztja, - oszthatatlan eledel. / Veszi egy 茅s veszik ezren, - r枚vids茅get nem l谩t egy sem, - fogyasztj谩k, 茅s nem fogy el."

J茅zusnak nem egy testi darabk谩j谩t (f眉l茅t, karj谩t, k枚rm茅t stb.) vessz眉k, hanem a TELJES Krisztust, 煤gy az Istent, mint az embert.

De maga J茅zus mondja a Szt. J谩nos evang茅lium谩nak 6. fejezet茅ben:
"脡n vagyok a mennyb艖l al谩sz谩llott 茅l艖 keny茅r." 鈥
M谩rpedig a mennyb艖l csak az istens茅g sz谩rmazik. Krisztus emberi term茅szete szerint f枚ldi Any谩t贸l sz眉letett. Isteni term茅szete szerint 枚r枚kt艖l fogva sz眉letik az Aty谩t贸l, vagyis a mennyb艖l. Tov谩bb谩 a kalcedoni dogma tov谩bbra sem engedi meg Krisztus k茅t term茅szet茅nek elv谩laszt谩s谩t. Ahol jelen van J茅zus teste, jelen van az Isten is.

Az eg茅sz k枚z茅pkori j谩mbors谩g 茅s egyh谩zias olt谩rtisztelet erre 茅p眉lt. Gondoljon csak Szt. Gertrudisz megrend铆t艖 im谩j谩ra, k眉l枚n枚s tekintettel az utols贸 mondatra, amely kifejezetten c谩folja 脰nt:

"脺dv枚zl茅gy, 谩ldott l茅gy, legm茅lt贸s谩gosabb Olt谩riszents茅g, annyi dics茅rettel, amennyit cselekedetekben tan煤s铆tani, sz谩jjal kimondani, gondolattal felfogni 茅s sz铆vvel 茅rezni, az angyalok 茅s emberek szellemi erej茅vel elgondolni 茅s el茅rni lehet, mert 枚r枚k dics茅retre vagy m茅lt贸, 脷risten眉nk, aki lelk眉nket szent testeddel 茅s v茅reddel t谩pl谩lod. 脺dv枚zl茅gy, 谩ldott l茅gy legm茅lt贸s谩gosabb Olt谩riszents茅g, annyi dics茅rettel, amennyit az im谩dand贸 Szenth谩roms谩g mindenhat贸s谩g谩val m疟vel, tud谩sban megismer, j贸s谩gban 贸hajt, mert hat谩rtalan dics茅retre vagy m茅lt贸, J茅zusunk, 茅l艖 Isten Fia, aki az Olt谩riszents茅gben nemcsak embers茅gedet, hanem istens茅gedet is ny煤jtod a lelkeknek, akik t茅ged tiszta sz铆vvel magukhoz fogadnak. 脕men."

Ami pedig az el铆t茅l茅st illeti. Az att贸l f眉gg. Nekem val贸ban nincs joghat贸s谩gom senki felett sem 铆t茅lkezni, az Egyh谩znak azonban nem csak joga, hanem k枚teless茅ge is megb茅lyegezni a notorius t茅vtan铆t贸kat. Ha nem teszi, k枚teless茅gmulaszt谩ssal v茅tkezik (nyilv谩n nem maga a misztikus test, hanem annak hanyag, irenista hivatalnokai). Szt. P谩l apostol ezt t枚bbsz枚r is s煤lyozottan tan铆tja, 茅s 茅ppen az 铆t茅lkez茅s sz贸t haszn谩lja. A p茅teri kulcsok hatalma meg egyenesen megk枚veteli az ilyen 茅rtelmez茅st. - Az 茅n olvasatomban legal谩bbis ezt jelenti az Egyh谩z tan铆t谩sa.

Tisztelettel:
Zsolt



Szerkesztve: 2010.03.02 03:02

 gilgames adatok | 2010.03.01 13:17 | 101
Valasz a 99 uzenetre

Kedves Zsolt.

Ez az ahogy en latom. Isten vegtelen, egyedulvalo, oszthatatlan, egyszeru. Benne nincsenek megkulonboztetesek, fokozatok. Amikor majd szinrol szinre latjuk ot (es nem csak tukor altal homalyban) akkor valamilyen szintig mi is at fogjuk erezni ezt a oszthatatlnasagot.

A teremtmenyek azonban vegesek, sokasag, megosztottak es osszetettek. Es foleg az a mi megertesunk, felfogasunk. Mi csak reszletekben, fokozatokban vagyunk kepesek gondolkozni. Ebbol kozvetkezik hogy a hit miszteriumait ugy kell elfogadnunk ahogy azt az Egyhaz kimondja.

Az Oltariszentseg akkor realizalodik amikor a pap, az Anyaszentegyhazon kerusztul Jezus megbizatasabol azt mondja: "Ez az en testem". Ezt komolyan kell venni. Nem azt mondja: ez Jezus Kristus embersege, hanem ez a O teste.

Vagy itt vagy valahol masutt valaki beidezett a videot, amelyben egy politikus szeretoje megkapja az Oltariszentseget a kezebe, a felet leharapja es a masik felet a baratja ingzsebebe teszi. Ez szentsegtores, de csak az elkovetok es egyetertok serulnek altala, az Istent ez nem erinti, es nem is ereintheti.

A theologia ezt ugy mondta, hogy a mi viszonyunk az istenhet 'relatio rationis ratiotinatae' : olyan kapcsolat ameltik csak a gondolkodasban van megalapozva, es nem az elgondolo hanem az elgondolt (a teremtett ember) gondolkodasaban. Nehez megerteni, en amikor 18 eves koromban megertettem beteg lettem. Ez olyan hogy fuggunk egy kotelen, lenezunk, alattunk a melyseg van, atlathatalan; felnezunk es a kotel vegen nincsen semmi.

Isten nem fugghet tolunk, a mi latasunktol, megertesunktol, magatartasunktol, cselekedeteinktol, csak mi fuggunk tole. A testet odaadta ertunk, a szegyen fajan, annyira hogy szegyenteljes halalt halt. De az csak a teste volt, nem az istensege, meg csak nem is a teljes embersege.

Ha ez igy igaz akkor az is igaz hogy a jelen levo testehez hozza gondolhatunk erzelmeket, egyedulletet minden veszely nelkul. Ez termeszetesen csak a mi veges reszleges gondolkodasunk, a mi megertesunk. nem Isten oszthatatlansaga.

Ebbol az is kovetkezik hogy nincs jogunk elitelni azokat akik maskepp gondoljak azt amit mi sem ertunk meg. Mi nem szavakat imadunk, nem formakat mint a farizeusok, hanem az (Eucharistiaban es az Egyhazban) a testevel kozottunk levo Jezus Christuszt, a kapcsolatunkat istenhez. (Mediator Dei)

laszlo


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!