hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Magyarorsz谩g
 Mi a helyzet Sz疟z M谩ria orsz谩g谩val, a katolikus Magyarorsz谩ggal?

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12]
 Topir adatok | 2011.01.05 16:13 | 224
Magyarorsz谩g nemcsak politikai 茅s gazdas谩gi egys茅g, hanem HAZA, a magyarok haz谩ja. 脡n nem tudom, hogy ki nevezte el艖sz枚r haz谩nak, a reform谩tusok vagy a szabadk艖m疟vesek, de m谩r Szent Istv谩n felaj谩nlotta a Sz疟zany谩nak, azaz a mi haz谩nk katolikus haza. Az m谩r m谩s k茅rd茅s, hogy az id艖k sor谩n miv茅 lett. Soha fel nem adom a rem茅nyt, hogy egyszer megint felragyog teljes sz茅ps茅g茅ben.

 Jagiello adatok | 2011.01.05 09:30 | 223
V谩lasz a 222. sz谩m煤 眉zenetre:
NE ESSEN f茅lre茅rt茅s. 脡n Magyarorsz谩gr贸l 铆rtam, mint politikai 茅s gazdas谩gi egys茅gr艖l. Nem a csal谩dr贸l 茅s nem a nemzetr艖l. Csal谩dok 茅s k枚z枚ss茅gek mindig is voltak 茅s mindig is lesznek, csak egyszer 铆gy, m谩sszor pedig 煤gy h铆vj谩k 艖ket. De Krisztus J茅zus felt谩mad谩sa 贸ta ezeknek m谩r m谩s a jelent艖s茅ge. Ezek t枚bb茅 nem az els艖dleges rendez艖 elvek, hanem a katolikus kereszt茅nys茅g. Ez茅rt nem volt jelent艖s茅ge a nemzetis茅geknek a t枚rt茅nelmi Magyarorsz谩gon. "Nemzetis茅g茅re" n茅zve mindenki katolikus volt a reform谩ci贸ig. A szekt谩kat (valdiak, huszit谩k) komolyan 眉ld枚zt茅k. Csak ez ut谩n tett茅k Isten, Krisztus J茅zus hely茅re a haz谩t 茅s a nemzetet. R谩k贸czi z谩szlaj谩n m茅g "Cum Deo patria et libertate" a felirat. A reformkorban a haza lett az Isten. Majd ez ut谩n a nemzet. 脡s ut谩na a szabads谩g, testv茅ris茅g, egyenl艖s茅g. B茅ke, egyes眉l茅s, Stb. stb., stb. EZ茅rt 铆rtam, hogy nem kellene ezekkel foglalkoznunk.

 Topir adatok | 2011.01.05 00:40 | 222
脡n nem gondoln谩m, hogy a csal谩dr贸l 茅s a haz谩r贸l ne ejts眉nk sz贸t ezen a honlapon. Az 茅let眉nk r茅szei, rajtuk kereszt眉l kapcsol贸dunk a vil谩ghoz, 茅s szeretj眉k 艖ket, ak谩rmekkora bajban vannak. Keseregni val贸ban hi谩baval贸, de ha valakinel a k枚zeli hozz谩tartoz贸j谩t baj 茅ri, azt sem szeml茅li k枚z枚mb枚sen, hanem megpr贸b谩l seg铆teni rajta, megold谩sokat keres. Akolitus is megold谩sokat keres. Egyetlen v谩laszt谩sa van a magyar n茅pnek is. Mi n茅h谩nyan minden cs眉t枚rt枚k枚n 枚sszegy疟l眉nk egy 贸r谩t a haz谩茅rt, a magyar n茅p megt茅r茅s茅茅rt im谩dkozni. Isten 煤tjai nem a mi utaink, Isten gondolatai nem a mi gondolataink, 茅n nagyon b铆zom benne, hogy nem hagy el v茅gleg benn眉nket.
Magyarorsz谩g Kir谩yln艖je, k枚ny枚r枚gj 茅rett眉nk!

 Jagiello adatok | 2011.01.04 19:41 | 221
V谩lasz a 220. sz谩m煤 眉zenetre:
1. MAGYARORSZ脕G csak virtu谩lisan l茅tezik. Ez茅rt k谩r ezen keseregni. Meg kell n茅zni a "H谩bor煤 a nemzet ellen" c铆m疟 filmet. Szembe kell n茅zni a val贸s谩ggal. A filmnek nem a filoz贸fiai 眉zenetet kell megjegyezni, hanem a sz谩mokat, az adatokat 茅s a t茅nyeket, 茅s azok k枚vetkezm茅nyeit. Ezeken t煤l magam is tudok sz谩mokat 茅s t茅nyeket, 茅s k枚vetkezm茅nyeket adatokat sorolni, amelyek mind azt bizony铆tj谩k, hogy olyan, hogy 枚n谩ll贸 Magyarorsz谩g m谩r nem l茅tezik. 脡s a legt枚bb ember sz谩m谩ra olyan, hogy nemzet nincsen. Nem tudj谩k mi az.

2. Az orsz谩g szuverenit谩s谩nak egyik sarkk枚ve a hadsereg. Most az nek眉nk gyakorlatilag nincs. Azt mondj谩k: majd megv茅d az EU, meg a NATO. Persze, megv茅di az 茅rdekeit, de nem az orsz谩got. Ha Magyarorsz谩g 煤jra hadsereget szeretne, honnan j枚nnek el艖 a privatiz谩lt ingatlanok (l艖terek, rep眉l艖terek, laktany谩k). Ezek r茅gen mind "kir谩lyi" ingatlanok voltak, vagy olyanok, amelyeket gazdag csal谩dok adtak 谩t k枚zc茅lra (Ludovika akad茅mia, Orczy kert). Ezekb艖l lettek azt谩n 谩llami (kincst谩ri)=枚nkorm谩nyzati=saj谩t ingatlanok. Az alkotm谩ny ehhez a helyzethez fog igazodni, 茅s mindent, ami a huszadik sz谩zadban t枚rt茅nt, legaliz谩lni fog, farizeus m贸don. 脕llam nincs. Arisztokr谩cia nincs. L谩thatatlan urak, 茅s l谩that贸 szolg谩k vannak.

3. Nek眉nk ezen a honlapon nem ezen kell r谩g贸dni. Legal谩bbis 煤gy gondolom.

 akolitus adatok | 2011.01.04 19:07 | 220
脷gy gondolom, hogy ma Magyarorsz谩gon nem j贸 ir谩nyba mennek a dolgok. El茅g csak az Alkotm谩ny k枚r眉li huza-von谩ra gondolni. Akik "f眉lkeforradalmat" emlegetnek, sutba v谩gn谩k Magyarorsz谩g t枚rt茅nelmi, a Szent Korona tanon alapul贸 alkotm谩ny谩t, s kiz谩r贸lag a preambulumban hivatkozn谩nak r谩 (ti. a Szent Koron谩ra). M茅g a magukat kereszt茅nynek nevezett p谩rt tagjai is beh贸dolnak egy alapvet艖en liber谩lis alkotm谩nyt kre谩l贸k t谩bor谩ba. Valahol ez nagyon anal贸g a II. VZs ut谩ni miserombol谩ssal: ott egy mag谩t katolikusnak nevez艖 Bugnini kre谩lt egy 煤j miser铆tust, itt egy magukat konzervat铆v-kereszt茅nynek nevez艖 p谩rtsz枚vets茅g akar kre谩lni egy 煤j magyar alkotm谩nyt. Mindkett艖re igaz, hogy be akarnak ker眉lni a t枚rt茅nelembe. (A hatalom megr茅szeg铆ti az embereket, a korl谩tlan hatalom meg s谩t谩ni dolgokra k茅pes. Az el艖jelek m谩r tapasztalhat贸ak. El茅g csak arra gondolni, hogy milyen m贸don, milyen elk枚telezetts茅g疟 emberekkel pr贸b谩lj谩k bebetonozni a hatalmukat.) Pedig ahol Isten hely茅be az embert 眉ltetik (鈥濧 n茅p szava, Isten szava, 茅s ez minden hatalom forr谩sa, ez茅rt egyik int茅zm茅ny sem lehet el艖bbre val贸bb, mint a parlament鈥︹ - id茅zet Semj茅n Zsolt minisztereln枚k-helyettest艖l), az az orsz谩g nem maradhat fenn. Tov谩bbgondol谩sra az al谩bbi linket aj谩nlom: szentkoronaradio.com/...

 Jagiello adatok | 2010.11.12 16:10 | 219
V谩lasz a 218. sz谩m煤 眉zenetre:

茅s m茅g m谩s egyebekre

1. IGEN, a szavak... az eretneks茅g sz贸 nem illett a mondanival贸hoz. Igyekeztem azt kifejezni, hogy a legjellegzetesebb eretnek munkam贸dszer, hogy mi volt a korai egyh谩zban, J茅zus idej茅ben, meg J茅zus el艖tt. Mintha nem lenne k茅tezer 茅ves az Egyh谩z. Mintha a k茅tezer 茅ves c茅drusokban megr枚gz枚tten a picit magokat vagy azt a tobozt keresn茅nk, amib艖l a f谩t ad贸 c茅drus kin艖tt. Ez a mostani modernista tudom谩ny egyik f艖 csap谩sir谩nya. C茅drus nem kell, a mag igen.

2. 脡n az茅rt is akadtam fenn a mondtam - de m谩r t煤llihegj眉k , 铆g茅rem ez az utols贸 liheg茅sem - mert 茅n nem tudtam 茅s most se tudom elk茅pzelni Istenr艖l, hogy a kereszt谩ldozat lenne a vil谩g (= Teremt茅s, vil谩gmindens茅g) 枚sszetart贸 ereje (net谩n c茅lja?), de azt nagyon meg tudom 茅rteni, hogy a kereszt谩ldozat az, ami megtartja a vil谩got; s艖t nagyonis, hogy ez茅rt nem hagyja mag谩ra mert m茅g van egyp谩r ember, aki h疟 maradt hozz谩. Megint antropog茅n leszek: a sz茅thullott nagy csal谩dban m茅g van valaki, aki a nagypap谩t eml茅kezteti az 枚v茅i kezdeti nagy szeretet茅re, de akik m谩r teljesen elfeledkeztek r贸la, 茅s bedugt谩k egy 枚regotthonba; de van egy unoka, egy d茅dunoka, aki m茅g l谩togatja , 茅s emiatt nem 谩tkozza 茅s tagadja meg a t枚bbit.

3. B谩r a v茅rem r茅szben katolikus (duhaj gr贸fi fest艖, k谩ntortan铆t贸, egy m谩rt铆r ap谩ca, akit nem fognak sem boldogg谩 茅s sem szentt茅 avatni, mert csak egyszer疟en az oroszok kiv茅gezt茅k sz枚rny疟 茅s megal谩z贸 m贸don), de az茅rt egy nagy adag hugenotta 茅s szakad谩r szerb v茅r is szorult bel茅m. Jellegzetes k谩rp谩tmedencei "misung" vagyok. Sz贸val biztos nincs meg bennem az a tiszta katolikus 茅rz茅s, ami val贸ban kellene, 茅s nem is nevel艖dtem 煤gy. 脡n val贸ban a f眉vek 茅s a f谩k bar谩tjak茅nt nevelkedtem f枚l. 脡s ebben biztos vagyok, hogy az Atya kegyelm茅b艖l. De igyekszem tudatosan magamba ojtani a katolikus 茅rz眉letet.

4. Egy茅bk茅nt k枚sz枚n枚m egyh谩zt枚rt茅neti k枚nyvre val贸 aj谩nl谩st, a Marxot (micsoda egy riaszt贸 dolog, k眉l枚n枚sen most van egy ilyen nev疟 p眉sp枚k is), megszerzem, de kaptam egy m谩sik egyh谩zt枚rt茅netet, teljesen v谩ratlanul. A k枚nyv XXIII J谩nos idej茅ben idej茅ben 铆r贸dott , a II. vatik谩ni zsinat aty谩inak. V茅lem茅nyem szerint ez az egyik k枚nyv, ami茅rt a trad铆ci贸t 眉ld枚zik, 茅s ami茅rt az lett a II. vatik谩ni zsinat, ami lett. A vil谩gh谩bor煤 ut谩n a val贸s谩ggal nem n茅ztek szembe f茅rfi m贸don. Tal谩n nem is lehetett. De az Isten 煤tjai nem a mi 煤tjaink.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.12 10:33 | 218
Annak boncolgat谩sa, hogy mi volt J茅zus el艖tt egy谩ltal谩n nem eretneks茅g. (Vigy谩zzunk ezzel a sz贸val. T煤l er艖s ahhoz, hogy hamar osztogassuk.) Szentek 茅s nagy teol贸gusok foglalkoztak a k茅rd茅ssel (煤gy keletiek, mint nyugatiak, 煤gy 脕goston, mint Tam谩s), 茅s nem 茅rezt茅k t艖le eretneknek magukat.
Mert ugyan mi茅rt ne lehetne feltenni olyan k茅rd茅seket, amelyek val贸diak, hiszen volt J茅zus el艖tt vil谩g, nem?
Az er艖s hit nem azonos a vakhittel. Az els艖 katolikus, a m谩sodik muszlim 茅s protest谩ns specifikum: "Az茅' kell, hinni, mer' hinni kell." De mi茅rt kell? "Mer' kell." Szt. P谩l ezzel szemben azt k茅ri, hogy "legy眉nk felk茅sz眉lve arra, hogy mindig megadjuk a feleltet arra vonatkoz贸lag, hogy mi a hit眉nk alapja." M谩shol "茅rtelmes im谩d谩st" k枚vetel. Ez parancs 茅s nem v谩lthat贸 ki tekint茅lyelvi m贸don, hanem erre 茅p眉lhet r谩 (茅s kell is 茅p眉lnie) a hitelesnek elismert tekint茅lynek val贸 al谩vetetts茅ggel.

脡s 煤jra 茅s utolj谩ra le铆rom a mond贸k谩m l茅nyeg茅t, egy megk眉l枚nb枚ztet茅st:

A vil谩g fenn谩ll谩s谩nak a szentmise az oka, DE nem l茅toka, hanem c茅loka.

Nem bel艖le, hanem miatta van. Nem az eredetn茅l van, hanem a finisn茅l. (Ez az茅rt nem mindegy. Ne higgy眉nk abban, ami nincs, mert fogalmilag j贸l hangzik.) Szerintem, ha 铆gy 铆rom le egyb艖l, senki nem 茅rzi 煤gy, hogy "les枚p枚rtem" a v茅lem茅ny茅t, mert hogy nem is. Gyakorlatilag egy sz贸t pontos铆tottam, 茅s csak ennyit akartam tiszt谩zni. Ez nem sz艖rsz谩lhasogat谩s, 茅pp煤gy nem nem, mint t枚rv茅nyben a j贸ta. Az "ok" ui. el茅g sokr茅t疟 jelent茅ssel b铆r贸 sz贸, 茅s a katolikus teol贸gia - nem indok n茅lk眉l - megk眉l枚nb枚zteti a 2 okot. (Ezt a sz贸t ugyan senki nem haszn谩lta, de l茅nyeg茅ben e k枚r眉l forgott a k茅rd茅s.) Hiszen aki 2 azonos alak煤, de elt茅r艖 jelent茅s疟 sz贸 kever az t茅ves k枚vetkeztet茅sekre jut. Azt csak sajn谩lni tudom, ha hi煤s谩gi k茅rd茅st csin谩lunk abb贸l, hogy egym谩st nem kiz谩r贸 megk枚zel铆t茅sek k枚z眉l, ki茅 "gy艖z" a f贸rumon.

Eszter asszony!
Az茅rt egy kicsit b谩nt, hogy nem felt茅telezte r贸lam, hogy "a javul谩s 煤tj谩ra l茅ptem". :) A m煤lt h茅ten vettem egy illemtank枚nyvet. Boda L谩szl贸 铆rta. Az贸ta nem t煤rom az orrom. (Ezt az utols贸 mondatot viccnek sz谩ntam, ha er艖s, jelezze 茅s moder谩lom.)

Szerkesztve: 2010.11.12 10:50

 Jagiello adatok | 2010.11.12 10:19 | 217
1. Sokan belesnek abba a k铆s茅rt茅sbe, hogy k茅rdezgess茅k, mi volt J茅zus el艖tt. Ez val贸ban nem katolikus, hanem eretnek megk枚zel铆t茅se mindennek. Ha valaki az eke szarv谩ra tette a kez茅t, az ne tekintgessen h谩tra. A katolikusnak minden magyar谩zatot J茅zuson 谩t kell megragadnia.

2. Sajn谩lom hogy olyan rosszat 铆rtam, 茅s bocs谩natot k茅rek, de 艖szint茅n ide铆rom: az "omin贸zus" mondat kapcs谩n Teilhard kaotikus 茅s modernista "Mise a vil谩g felett"铆r谩sa visszhangzott fel bennem. De az 谩ltalunk f贸rumozott mondatban a teremt茅s (vil谩gmindens茅g) 茅s a vil谩g nem szinonim谩k. Az Atya, (mint a j贸 apa, aki meginti fi谩t, akit j贸l ismer, nagyon j贸l ismer, v茅gtelen眉l j贸l ismer, ez茅rt tudja, hogy a szava nem 茅r semmit, de az茅rt ott van a fi谩ba vetett bizalom, hogy h谩tha m茅gis hallgat a szav谩茅ra) elk眉ldte J茅zust, hogy figyelmeztesse azokat, akiknek nem mism谩sol谩s lett volna a feladata, a t枚rv茅nyek t枚rv茅nyekkel 茅s 煤jabb t枚rv茅nyekkel val贸 magyar谩zata, hanem az Atya igazi dolgaival val贸 foglalkoz谩s. De J茅zusban kiengesztel艖d枚tt ezzel a vil谩ggal (nem a Teremt茅ssel), de nem azok miatt akik elpuszt铆tott谩k a Fi谩t, hanem azok茅rt, akik J茅zust ugyan煤gy szeretik mint 艖t, ez茅rt 艖t szeretik. Teh谩t 铆gy 茅rtem meg a szentmise vil谩g 枚sszetart贸 erej茅t (ezen elm茅lkedtem 茅jszaka). Ennek semmi k枚ze ahhoz, hogy a Teremt茅s t枚k茅letes, 茅s nem kell hozz谩 szentmise, hogy az Atya ne hagyja mag谩ra 茅s a semmibe hulljon. De 茅n is megk茅rdezek egy teol贸gust. Lehet eg茅szen ostobas谩gokat 铆rok.

3. A k谩romkod谩sra tudok sz茅p p茅ld谩t mondani. Nem elm茅let 茅s nem irodalmi hivatkoz谩s. 脡n sokat j谩rtam Moldv谩ban a cs谩ng贸 falvakban m茅g az "谩tkos id艖kben". Ott az olyan helyis茅gekben, ahol nem j谩rtak a f茅rfiak 谩t a sz茅kelyf枚ldi 茅p铆tkez茅sekre seg茅dmunk谩snak nem tudtak magyarul k谩romkodni. Rom谩nul t枚k茅letesen ment a dolog. Magyarul nem volt r谩 semmif茅le szavuk. 脡rdemes elolvasni Domokos P谩l P茅ter 茅s egyp谩r harmincas 茅vekbeli besz谩mol贸t a falvak 茅let茅r艖l, milyen szigor煤 katolikus erk枚lcs uralkodott. A f茅rfi-n艖i egy眉ttes t谩ncokat tiltott谩k, n艖k n艖kkel 茅s f茅rfiak f茅rfiakkal, l谩nyok l谩nyokkal, asszonyok asszonyokkal t谩ncoltak. Tiszt谩ban voltak az erotika, a v茅r hatalm谩val. A vas谩rnap d茅lut谩ni t谩ncmulats谩gon ott kellett legyen a pap is. Ha nem volt ott a p谩ter, elmaradt a mulaqts谩g. Persze ezt a modernista szakirodalom vehemens 茅s gy疟l枚lk枚d艖 m贸don magyar谩zza ezt a dolgot. A hagyom谩nynak m茅g most is megvannak a nyomai Moldv谩ban, a k枚z茅p- 茅s id艖sebb koroszt谩ly csak ritk谩n t谩ncol vegyesen. Viszont 茅rdemes elolvasni Sinka Fekete bojt谩rj谩t, ahol a k谩lvinista magyars谩g 谩lland贸 sz枚rny疟 谩tkoz贸d谩sban 茅lt (legal谩bbis a k枚lt艖 szerint). Nem v茅letlen tudta a bolsevista forradalom ott elhinteni a gy疟l枚lk枚d茅s konkoly谩nak magvait a n茅p k枚r茅ben.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.12 01:42 | 216
OK!

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.11 23:54 | 215
V谩lasz a 214. sz谩m煤 眉zenetre:
1. Igen, a demag贸g kifejez茅s nem volt tal谩l贸, helyesebb lett volna, provokat铆vat, vagy ostob谩t, vagy fennh茅j谩z贸t, vagy eg茅szen egyszer疟en csak 鈥瀍gy hagyom谩nyh疟 katolikus honlapra, mint ez, t枚k茅letesen nem ill艖鈥-t 铆rnom. Egy ilyen k茅rd茅s ut谩n azt eredm茅nynek nevezni, hogy egy alapigazs谩got hossz煤 vita ut谩n 鈥瀍lismert眉nk鈥, igencsak furcsa, hiszen ennek a honlapnak alapelve, hogy az igazs谩gok k茅rd茅s茅ben nem lehet semmilyen diskurzus.

2. A 4. pont 脰nnek IS sz贸lt. 脡s m茅g t枚bbeknek, akik viszont nem k茅rdeztek vissza. 脰n igen, ez茅rt 脰nnek v谩laszolok.
a) Az 脰n m煤ltkori 鈥瀟煤lkap谩sa鈥 nem szem茅lyemet 茅r艖 modortalans谩g volt, hanem t谩gabb 茅rtelemben Isten rendj茅nek a megs茅rt茅se. 脰n azzal v茅dekezett akkor, hogy a k枚z茅pkorban is durv谩n, k枚z枚ns茅gesen besz茅ltek az emberek, p茅ld谩ul P谩zm谩ny P茅ter is. G. atya megmondta nekem, hogy 脰n mire c茅lzott azzal a kipontozott sz贸val, de azt is, hogy P谩zm谩ny mikor haszn谩lta azt a kifejez茅st 茅s hol. Vagyis, nem mindegy, hogy ki, mit, hol 茅s mi茅rt mond. Ez茅rt ism茅tlem 谩lland贸an, hogy disztingv谩lni tudni kell. Amit P谩zm谩ny egy pr茅dik谩ci贸ban a megt茅rni nem sz谩nd茅koz贸knak 鈥瀌枚rgedelemk茅nt鈥 odakiab谩l, eg茅szen biztos, hogy t谩rsas谩gban h枚lgyek el艖tt nem ism茅tli meg. G. atya ezek ut谩n k茅t 15. 茅s 16. sz谩zadban 铆r贸dott 鈥瀒llemtan鈥 k枚nyv c铆m茅t 茅s klerikus szerz艖j茅t is elmondta, de sajnos, nem jegyeztem fel 艖ket. 脡s arra is figyelmeztetett, hogy teljesen t茅ves 谩ll铆t谩s azt mondani, hogy a k枚z茅pkor embere k枚z枚ns茅gesen besz茅lt, vegy眉k csak p茅ld谩nak a lovagkor eszm茅nyeit.
脰n miut谩n bocs谩natot k茅rt t艖lem, azt is elmondta, hogy a maga r茅sz茅r艖l befejezte a t茅m谩t, el艖tte meg kifejtette, hogy nem szereti a j贸modort, mert 鈥 valamilyen viselked茅s (nem tudom, mit 铆rt pontosan, tal谩n k茅pmutat贸t?) velej谩r贸j谩nak tekinti, 茅s nem is akar m谩smilyen lenni, mint amilyen.
脡n 茅ppen az 脰n ezen v茅leked茅se ut谩n nagyon fontosnak tartottam a f贸rumon imm谩r sokadszor elism茅telni egyik alapelvemet, amit nem gy艖z枚k el茅gszer le铆rni, hol a f贸rumra, hol mag谩ra a honlapra: Ez pedig 铆gy hangzik: a j贸 illem, a j贸 modor, a j贸 茅rz茅s katolikus fogalmak 茅s k枚vetelm茅nyek. Ezek egy眉tt az 鈥瀍mbernek lenni, emberk茅nt viselkedni鈥 fogalomhoz tartoznak, 茅s e n茅lk眉l 鈥 szerintem 鈥 senki nem lehet j贸 katolikus.
脷gy v茅lem, hogy Isten, aki a saj谩t k茅pm谩s谩ra teremtette az embert, a durva emberb艖l 鈥瀌r谩gak枚vet鈥 akar farigcs谩lni (J茅zus mondta: legyetek szentek, ahogy mennyei Aty谩tok szent), 茅s ebbe nem csak a hiter艖ss茅g, az er茅nyek, hanem az 鈥瀍mberi ember鈥 is beletartozik.
Ennek az a k枚vetkezm茅nye, hogy aki katolikus, vagyis Isten k茅pm谩sa akar lenni, az nem mond le arr贸l, hogy megtanuljon Isten k茅pm谩sak茅nt viselkedni a mindennapokban. Vagyis, ha valakit arra figyelmeztetnek, hogy rossz a modora, akkor az csak az egyik 鈥 茅s nem a fontosabb 鈥 r茅sz, hogy eln茅z茅st k茅r, a fontosabb az, hogy bel谩tja, hogy meg kell tanulnia helyesen viselkedni.

b) Az angol kir谩lyn艖 anglik谩n, 茅s csal谩dja viselked茅se azt mutatja, hogy saj谩t rokonait is elfelejtette idejekor谩n megnevelni a j贸 modorra. Mint az a) pontban eml铆tettem az 脰n viselked茅se nem az 茅n szem茅lyemet 茅rinti, hanem egyfajta objekt铆v viselked茅si k贸dexet, amit 茅n, valah谩nyszor az ellent茅t茅vel tal谩lkozom, mindig sz贸ba fogok hozni.

c) 脡s hogy mikor tal谩lkoztam az 脰n r茅sz茅r艖l megint a m煤ltkorihoz hasonl贸 durva viselked茅ssel? Nos, el茅g nagy baj, hogy nem veszi 茅szre, de ami m茅g nagyobb baj, hogy t枚bben m谩sok se.
Az 脰n katekizmusai, amiket komoly katolikus szerz艖k k枚nyveib艖l 枚ssze谩ll铆tott, nagyon 茅rt茅kesek 鈥 茅n is t枚bb 铆zben feltettem 艖ket a honlapra. A mostani k茅rd茅s azonban nem dogmatikai volt, vagyis 铆gy direkt a katekizmusokban nem tal谩lhat贸 meg. A probl茅m谩ra egy FELSZENTELT PAP 脰n el艖tt megadta a helyes, t枚k茅letes v谩laszt. 脰n ezt 鈥 szinte 鈥 teljesen figyelmen k铆v眉l hagyva, mintegy les枚p枚rte, de legal谩bbis laikushoz elengedhetetlen m贸don fel眉l铆rta.
Ezt a kis t枚rt茅netet 谩thelyezve az internet vil谩g谩b贸l a gyakorlati 茅letbe, a jelenet 铆gy zajlott le.
A hallgat贸s谩g 眉l egy teremben 茅s k茅rd茅st tesz fel, r谩ad谩sul olyan k茅rd茅st, ami nem dogmatikai, aminek nem egy teol贸gia-professzor a szak茅rt艖je, hanem olyan valakik, akiknek egyed眉l van felhatalmaz谩suk a szentmis茅t bemutatni, Krisztus kereszthal谩l谩t v茅rtelen眉l meg煤j铆tani. Bej枚n egy ilyen valaki, azaz egy felszentelt pap reverend谩ban 茅s v谩laszt ad a k茅rd茅sre. A hallgat贸k megk枚sz枚nik. Erre berobban egy laikus, 茅s csaknem fittyet h谩nyva az el艖z艖 v谩laszra, valami eg茅szen m谩s fejteget茅sbe kezd, majd fogadja a gy枚ny枚r疟s茅gt艖l szinte f茅l谩jult hallgat贸k rajong贸 k枚sz枚netnyilv谩n铆t谩sait. Akik ezzel akt铆v r茅szesei v谩lnak a laikus el艖ad贸 modortalans谩g谩nak.

d) 脰n nem az 茅n 谩ll谩spontommal helyezkedett szembe 鈥 ez egy谩ltal谩n nem jelentene probl茅m谩t, hanem egy felszentelt pap茅val. (Ha ezt csak az茅rt tette, mert felt茅telezte, hogyha 茅n azt 铆rom, hogy G. atya dikt谩lja nekem a v谩laszt, val贸j谩ban hazudok, 茅s 茅n fogalmazom azt, akkor a s茅rt茅s velem szemben nagy.)

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.11 17:10 | 214
Kedves Eszter asszony!

Az 1. pont sem demag贸g k茅rd茅s, hiszen igen hossz煤 vit谩kat eredm茅nyezett. Eredm茅nye is lett: a pokol torn谩c谩nak doktr铆n谩ja.

A 4. pont szem茅lyesen nekem sz贸l, vagy csak 谩ltal谩nos eligaz铆t谩s?

Ha nem nekem sz贸l, akkor ne olvassa tov谩bb.

Ha nekem sz贸l, akkor 茅n is mondan茅k valamit a j贸 modorr贸l:
- Ha a multkori "t煤lkap谩somra" c茅loz, az茅rt egyr茅szt bocs谩natot k茅rtem, melyet illik elfogadni, ellenben nem illik ez ut谩n burkoltan sem c茅lozgatni.
- Kisebb v茅ts茅geket illik nem 茅szrevenni, 茅s nem illik r枚gt枚n reag谩lni. Pl. ha az angol kir谩lyn艖vel vacsor谩zn茅k (ami 艖t bizony谩ra iszonyattal t枚lten茅 el) 茅s elkezden茅m a fogamat piszk谩lni, vagy nem odaill艖 dolgokat feszegetni, 艖 bizony谩ra "nem venn茅 茅szre" az els艖t, 茅s nem reag谩lna a m谩sodikra.
- Ha az neh茅zs茅g, hogy m谩s 谩ll谩spontra helyezkedem, mint 脰n (茅s ez m谩r t枚bbsz枚r okozott k枚z枚tt眉nk s煤rl贸d谩st), akkor nem l谩tom be, hogyan fogalmazhatn谩m meg udvariasabban (贸vatosabban) az 谩ll谩spontomat, mint ahogyan tettem.

Szerkesztve: 2010.11.11 17:10

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.11 15:51 | 213
A legfontosabbat elfelejtettem:
G. atya (茅s Pio atya) felszentelt pap, k枚vetkez茅sk茅ppen mint "m谩sodik Krisztus" egy laikusn谩l sokkal-sokkal-sokkal k枚zellebbi kapcsolatban 谩ll a szentmise miszt茅rium谩val. 脡s 艖 teljesen vil谩gosan 茅s r枚viden, t枚m枚ren megmagyar谩zta a "szentmise tartja 枚ssze a vil谩got" 茅rtelm茅t. J贸 lenne cs枚ndben ezt 谩telm茅lkedni.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.11 13:12 | 212
V谩lasz a 208. sz谩m煤 眉zenetre:
1. Ez pontosan olyan 茅rtelmetlen 茅s demag贸g k茅rd茅s, mint az, hogyha J茅zus v谩ltotta meg az embereket, akkor J茅zus kereszthal谩la el艖tt minden ember elk谩rhozott?

2. Az emberr茅 lett Krisztus, aki egyszerre val贸s谩gos Isten 茅s val贸s谩gos ember, k枚ti 枚ssze a vil谩got Istennel. Krisztus emberr茅 v谩l谩s谩nak oka a kereszthal谩la (a Bibli谩ban mondja: ez茅rt az 贸r谩茅rt sz眉lettem). A kereszt谩ldozat 茅rdemeit aktualiz谩lja a szentmise, onnan sz谩rmazik minden kegyelem, mely n茅lk眉l az ember 谩llatt谩 aljasul, 茅s k茅ptelenn茅 v谩lik az 眉dv枚z眉l茅sre. A vil谩g pedig sz茅tesik. Lehet, hogy ideig-贸r谩ig Isten fizikailag nem puszt铆tja el (vagyis nem tesz vele 煤gy, mint Szodom谩val 茅s Gomorr谩val), de MAG脕RA HAGYJA, az pedig a fizikai hal谩ln谩l is rosszabb, 茅s egy谩ltal谩n nem felel meg a katolikus "vil谩g" fogalomnak

3. Tov谩bbra is 谩ll铆tom, hogy ez katolikus hit眉nk alapigazs谩ga, melyet nem magyar谩zni, hanem 茅rezni, 茅s e szerint 茅lni kell. Katolikusnak lenni, soha nem azt jelentette, hogy k枚nyvt谩rnyi adatot kell ismerni, hanem katolikus 茅rz眉lettel kell 茅lni. A tud谩s nagyon j贸 dolog 茅s nagyon fontos, de nem helyettes铆ti az 茅rz眉letet. Vagyis, egy katolikus tud贸s lehet, hogy val贸j谩ban nem katolikus, de egy katolikus 茅rz眉let疟 parasztasszony, akinek ez az 谩ll铆t谩s: a "szentmise tartja 枚ssze a vil谩got" a legbiztosabb pont az 茅let茅ben, akkor is katolikus, ha fogalma sincs ennek teol贸giai magyar谩zat谩val.

4. Meggy艖z艖d茅sem, hogy egy katolikus h铆v艖nek egy bizonyos fok ut谩n - 茅s az felt茅telezhet艖, hogy ezt a bizonyos pontot e honlap l谩togat贸i m谩r el茅rt茅k, k眉l枚nben nem lenn茅nek itt -, nem a nagy tud谩s, hanem a m谩r megszerzett tud谩snak a gyakorlatba val贸 谩ttev茅se a feladata. P茅ld谩ul a j贸 modor, a m谩sok tisztelete, az al谩zat megszerz茅se stb....

 Topir adatok | 2010.11.11 11:43 | 211
V谩lasz a 209. sz谩m煤 眉zenetre:
脡n is nagyon k枚sz枚n枚m!

 Jagiello adatok | 2010.11.11 09:55 | 210
V谩lasz a 209. sz谩m煤 眉zenetre:
1. NAGYON k枚sz枚n枚m! Ez m茅g tiszt谩bb 铆gy. 脡n a "vil谩got" ebben a sz枚vegk枚rnyezetben 煤gy 茅rtelmezem, hogy az Aty谩t贸l tudatosan elk眉l枚n枚l艖 modernista vil谩g. Ami val贸ban csak az茅rt nem hullik sz茅t, mert az Atya meg艖rzi azokat benne, akik J茅zus茅i. 艕k, akik a szentmis茅ben J茅zust hirdetik, am铆g csak el nem j枚n. Akkor mindarr贸l kider眉l, ami nem J茅zus茅, hogy semmi, 茅s ez egy茅rtelm疟 lesz azoknak is, akik oda tartoznak. Ez csak sententia pia.
2. 脡s m茅g egy pia sentantia. A Szenth谩roms谩gos Isten szeretete az, aminek k枚vetkezm茅nye lett az 茅let. Minden 茅let J茅zus茅rt lett, mert az Atya annyira szerette a Fi煤t. S谩nta p茅lda: a f茅rfi 茅s a n艖 kapcsolata. Ez茅rt szents茅gi a katolikus h谩zass谩g, mert mag谩ban hordozza az 茅let tov谩bbad谩s谩t. Nem tartja meg mag谩nak.
Szerkesztve: 2010.11.11 10:01

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.10 23:31 | 209
"A Szentmise tartja 枚ssze a vil谩got."

Ez egy sz茅p mondat, 茅s j贸l 茅rz茅kelteti a l茅nyeget, de sz贸 szerint nyilv谩n nem igaz. Ez olyan, mint az a kijelent茅s: "Ha tudn谩 a templom, mi folyik benne, 枚sszed艖lne." Ez is sz茅p, 茅s amit k枚z枚lni akar, az igaz is, de nem sz贸 szerint. Sz贸 szerint a fenti mondat t茅nyleg el茅g modernista 铆z疟.

Pi贸 Atya is a 204-ben id茅zett mondat谩val a Mise fontoss谩g谩t hangs煤lyozta, de kijelent茅s茅t nyilv谩n nem sz谩nta prec铆z l茅telm茅leti 茅s teremt茅steol贸giai meg谩llap铆t谩snak, m谩r csak az茅rt sem, mert r枚gt枚n szembe lehetne vele 谩ll铆tani a k茅rd茅st: 脡s hogy volt a dolog a Nappal Krisztus el艖tt? A teol贸gia az ilyen mondatokat 铆gy min艖s铆ti: "J谩mbor v茅lem茅ny" (Sententia pia): azaz dogmatikailag nem pontos megfogalmaz谩s, amely m茅gis 枚sszhangban van az egyh谩zias 茅rz眉lettel.

A vil谩got Isten "szava" tartja 枚ssze, vagyis Isten a mindens茅get akarat谩val, teremt艖 erej茅vel tartja fenn. Ugyanaz az er艖 tartja 枚ssze teh谩t a vil谩g elemeit, amely az els艖 teremt茅skor a semmib艖l el艖h铆vta, a m谩sodteremt茅skor pedig form谩ba rendezte 艖ket. Ezt nevezik creatio continua-nak. Mely nem kisebb dolog, mint maga a teremt茅s. Ha Isten egy pillanatra is mag谩ra hagyna egy teremtm茅nyt, az r枚gt枚n visszahullana az 艖sk谩oszba, 茅s a semmibe.

Az igaz, hogy a vil谩g Isten dics茅ret茅re (茅s m谩sodlagosan az ember boldog铆t谩s谩ra) lett teremtve. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a v茅gtelen眉l f枚ls茅ges Isten a k茅r茅sz茅let疟 ember dics茅ret茅re szorulna. Istennek senki sem adhat olyat, amivel 艕 ne rendelkezne. Ez茅rt az 谩ll铆t谩s csak azt jelenti, hogy a teremt茅s mint m疟 kinyilv谩n铆tja Isten bels艖 t枚k茅letess茅g茅t 茅s dics艖s茅g茅t. P.Sch眉tz szavaival: "Nem hi煤s谩g h谩t Isten r茅sz茅r艖l, hogy a teremt茅snek t枚rv茅ny茅v茅 tette a dics艖铆t茅st. A vil谩g dics艖铆t艖 茅neke ui. nem h铆zeleg Istennek, 茅s eln茅mul谩sa nem hagyna 疟rt a lelk茅ben. Hanem mik茅nt a j贸l v茅gzett m疟 dics茅ri a mester茅t, akkor is, ha az a hi煤s谩gt贸l eg茅szen ment, 煤gy a vil谩g is minden ide谩lis 茅s re谩lis mozzanat谩ban hirdeti az abszol煤t Val贸nak teremt艖i b枚lcsess茅g茅t." 脡s hozz谩tehetj眉k: Isten nem az茅rt akarja a dics茅retet, hogy s眉tk茅rezzen benne, hanem mert akarja az igazs谩got. Az pedig, hogy 艖 dics艖 茅s a l茅tez艖 Maximum, nos, ez a legfels艖bb igazs谩g. Teh谩t noha a vil谩g Isten dics艖s茅g茅re lett teremtve, ez nem 煤gy igaz, hogy Isten az茅rt teremtette 茅s tartja f枚nn a vil谩got, hogy 艖t dics艖铆tse.

A teremt茅s oka egyed眉l Isten v茅gtelen j贸s谩ga, min茅lfogva Isten a legf艖bb j贸t, 脰nmag谩t k枚z枚lni akarta (Ezt id茅zem is: "Causa creationis bonitas Dei sola est, per quam sese et summum bonum communicare voluit").

Mi茅rt teremtette h谩t Isten a vil谩got? Erre a k茅rd茅sre az isteni akarat f枚lt茅tlens茅ge 茅s abszol煤ts谩ga miatt Szt. 脕goston v谩lasz谩n谩l t枚bbet nem kaphatunk: 鈥濰a valaki azt k茅rdi: mi茅rt alkotta Isten a mennyet 茅s a f枚ldet?, azt kell neki felelni: mert akarta. 脡s ha tov谩bb s眉rget: mi茅rt akarta?, akkor valami nagyobbat akar az Isten akarat谩n谩l; ann谩l pedig nem fog nagyobbat tal谩lni. F茅kezze h谩t mag谩t az emberi vakmer艖s茅g, 茅s ne keresse azt, ami nincs." Aquin贸i Szt. Tam谩s sem fontolgat, ink谩bb 谩ll铆t: 鈥濶ullo modo voluntas Dei causam habet 鈥 Isten akarat谩nak semmilyen m谩s oka nincs."

Ha teh谩t az a vil谩g fenn谩ll谩s谩nak az ok谩t az ember form谩lis istendics茅ret茅ben keress眉k is (amelynek val贸ban a szentmise a legt枚k茅letesebb aktusa), akkor ez csak m谩sodlagos vagy ink谩bb k枚zvetett ok. Teh谩t szerintem a k茅rd茅ses mondat (ha sz贸 szerint vessz眉k) egy kicsit er艖s.
Szerkesztve: 2010.11.11 09:11

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.11.10 22:50 | 208
脡s am铆g nem volt Szentmise, mi tartotta 枚ssze a vil谩got?

 Jagiello adatok | 2010.11.09 08:06 | 207
V谩lasz a 206. sz谩m煤 眉zenetre:
K脰SZ脰N脰M, most m谩r 茅rtem. Nem tehetek r贸la, nekem az 茅rz茅seimet tudatos铆tani kell. Eddig f艖k茅nt 茅rz茅sb艖l 茅ltem, 茅rz茅seim vezettek. Ezek eredm茅nyeivel 茅s gy眉m枚lcsivel szembes眉ltem. Ez茅rt nekem nem el茅g 茅rzeni. M茅g egyszer k枚sz枚n枚m.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.08 21:56 | 206
V谩lasz a 205. sz谩m煤 眉zenetre:
Az ember l茅legzik, 茅s 茅vezredek 贸ta az a tapasztalata, hogyha nem l茅legzik, akkor meghal. Ez茅rt nem sokat gondolkodik, egy谩ltal谩n nem gy谩rt semmilyen tant, hogy mi茅rt l茅legzik, hanem egyszer疟en csak l茅legzik. 脡s akkor j枚n a felvil谩gosult, modern ember, aki azt mondja, hogy csak azt teszem, 茅s csak azt hiszem, amit 茅rtek. K枚vetkez茅sk茅ppen csak akkor fogok l茅legezni, ha pontosan elmagyar谩zz谩k nekem 茅s 茅n meg茅rtem, hogy mi茅rt. A baj csak az, hogy am铆g a l茅lehz茅s mi茅rtj茅t tanulja megfullad 茅s meghal.

Most besz茅ltem G. aty谩val, hogy m茅gis mit 铆rjak v谩laszk茅nt, 茅s 艖 ezt dikt谩lta::
Szentmise n茅lk眉l a vil谩g a l茅tok谩t vesz铆ten茅 el. Isten 枚nmag谩茅rt teremtette a vil谩got, 艕 a vll谩g l茅toka 茅s c茅lja. Az embernek, a teremtett vil谩gnak az a feladata, hogy Istent dics艖铆tse. Ezt a dics艖铆t茅st Krisztus dics艖铆t贸 茅s engesztel艖 谩ldozata teljes铆ti. A vil谩gnak csak ez谩ltal van l茅tjogosults谩ga.

Visszat茅rve az els艖 r茅szhez. Azt hiszem, katolikusnak lenni egyet jelent, ezt az igazs谩got 茅rezni, m茅gha a pontos magyar谩zathoz egy pap tud谩sa vagy a katekizmus is kell. Am铆g ezt valaki nem 茅rzi, addig hi谩ba tanulja, vagy tan铆tj谩k neki. Az 茅rz茅st pedig nem a tan铆t谩sb贸l fogja megszerezni.

 Jagiello adatok | 2010.11.08 19:10 | 205
V谩lasz a 204. sz谩m煤 眉zenetre:
M脡G most sem 茅rtem. Nem akarok filozof谩lgatni, mert biztos elcs煤szn茅k valahol. Mi annak teh谩t a teol贸gi谩ja, hogy a mise tartja 枚ssze a vil谩got? Ki mondta ezt? Vagy milyen dogm谩hoz kapcsolhat贸? Biztos van valaki, aki meg tudja 铆rni. F眉zesi Zsolt? De ezzel j贸 lenne 谩tmenni egy m谩sik topikba. (Hit眉nk?)


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!