hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK, MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja

"BÍZZATOK, MERT ÉN LEGYŐZTEM A VILÁGOT"

KATOLIKUS-HONLAP FÓRUM BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ
 
A hozzászólások nem a honlap szerkesztőjének, hanem az egyes hozzászólóknak a véleményét tükrözik.

(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) Végidő ??
(157) Pius-ügy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarország
(121) Világegyház
(54) Jövő/Remény
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) Mások helyett
(199) Kérdések
(34) Hitünk
(77) Fatima
(16) Assisi-ügy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASSÁG
(88) Evolúció
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A világ
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hibás?
(50) Magán üzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) Örömeink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendő?
(28) Viták
(9) Anglikán-kérdés
(2) Aláírásgyűjtés vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudomány és fejlődés
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
 
"Nemcsak kenyérrel..."
 "Mi a teendő?" továbbgondolása folytán, mindennapi kísértéseink ellen. Kérem, hogy gondozza mindenki ezt a témát, akinek ideje és misszáléja van hozzá.

Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba

 bukovszkilaci adatok | 2010.11.02 08:23 | 9
Az ima egy mindennél fontosabb,meghitt és bizalmas párbeszéd,Istennel,ami mindig meghallgatásra talál.

 Füzesi Zsolt adatok | 2008.11.18 21:19 | 8
Sajnos szerintem az említett imával - VI. Pál pápának köszönhetően - nem lehet 7 évi búcsút nyerni, ui. megszüntette a napi/évi búcsúk intézményét. Vagyis jár búcsú az imával, mégpedig teljes búcsú a hallá óráján, illetve részleges búcsú máskor, de nem 7 év. De lássuk csak...
A napi búcsúk intézménye:
A búcsú az elégtétel egy fajtája, amelyben az Egyház Krisztus és a szentek érdemeire tekintettel (ezt nevezik az Egyház kincsestárának /thesaurus Ecclesiae/) a már megbocsátott bűnök után fennmaradt ideigtartó büntetéseket (úgy az evilágiakat, mint a tisztítótűzbelieket) relatíve aránytalan vezeklésért részben vagy teljesen elengedi. A búcsú intézménye ősrégi (még az ortodox egyház is élt vele a 17. századig, bár ma nagyon ellene van). Történelmi hátterét tekintve kezdetben a vezeklés egy fomája volt. Pl., aki két hétig eltartott egy szegényt, az 300 napi böjttől szabadulhatott meg. A 300 nap, mint ideigtartó büntetés értékelhető. Később búcsút lehetett nyerni a szegények eltartásához szükséges puszta pénzösszeggel, vagy közmunkával is (pl. út- ill. hídépítés). A tisztítótűz tanának kikristályosodásával (nagyon hamar) az ideigtartó büntetések elengedése a tisztítótűzre is kiterjedt, de ez nem önkényes vagy jogosulatlan egyházi döntés, hiszen Krisztus az Egyháznak oldó-kötő hatalmat adott, melynek értelmében a pápai döntésének hangja a másvilágon is visszhangzik. Amikor az Egyház a búcsúval elengedi az ideigtartó büntetéseket, az Egyház kincseiből megfizet az örök isteni igazságnak (Clemens PP. VI. Unigenitus. - Denz. 550; Conc. Trid. 21.c. 9. - Denz. 1541). Ez a kincsestár Krisztus és a szentek fölös érdemeiből adódik. Ezért a búcsú intézménye Krisztus művében, s a szentek közösségében gyökerezik.
Sokan még a katolikusok közül is azt hiszik, hogy a régi napi búcsúk (pl. amikor egy ima mellé ez volt írva: 100 napi búcsú) azt jelentették, hogy aki elnyerte őket, annak annyi napot engedett el Isten a tisztítótűzből, ahány napos búcsút kapott. Ebbe a tévedésbe esett a nagy ereklyegyűjtő, Bölcs Frigyes, aki 1 000 000 évnyi búcsút vélt összegyűjteni. Pedig mi sem állt távolabb az Egyháztól, mint a túlvilág ilyen mechanikus, kereskedő lelkületű szemlélete, hiszen a napi búcsú csak annyit jelentett, hogy az Egyház egy cselekedetért annyi tisztítótűzbeli szenvedést engedett el, amennyit pl. csak 100 napi böjttel lehetett volna levezekelni. Vagyis az Egyház egyes cselekedetekhez vagy imákhoz mintegy hozzáfűzte: Ha a meghatározott feltételek mellett elvégzed őket, akkor annyi büntetéstől szabadulsz meg, amennyiért a régiek 100 napig vezekeltek. És itt nem számított a dologi teljesítmény nagysága, hiszen az Isten és az Egyház nagyvonalú gesztusáról volt szó, nem az emberi erőlködésről. Azonban...
VI. Pál pápa az INDULGENTIARUM DOCTRINA kezdetű pápai konstitúciójában ezt a félreértést elkerülendő, a részleges búcsúk intézményét (meglehetősen tragikus módon) erősen megváltoztatta, és ismét a dologi teljesítményre helyezte a hangsúlyt. A részleges búcsúkat csak annyiban egészíti ki az Egyház kincstárából, hogy dupláját érje, mint maga a dologi teljesítmény. Aki tehát kevesebb áhítattal, belső odaadással végez el egy búcsúval kitüntetett imát vagy cselekményt, annak kevesebb is duplázódik meg; ellenben aki Istennek tetszőbb módon végezte el ezeket, az gazdagabban is részesül a búcsúban. Ezért Aquinói Szt. Tamás elve alapján:"a búcsúk annyit érnek, amennyit mondanak - tantum valent, quantum praedicantur" (Thom. Aq. Suppl. 25,2), vagyis annyi büntetést engednek el, amennyit az Egyház mond róluk, azt kell mondjuk, hogy amennyiben VI. Pált érvényes pápának tekintjük (márpedig annak tekintjük) az imákhoz nem állíthatók az 1968 előtti búcsúk.

 Pacsirta adatok | 2008.11.17 08:14 | 7
"2008. november 16.
vasárnap: PÜNKÖSD UTÁNI HUSZONHETEDIK VASÁRNAP
Ezen és a következő huszonötödik vasárnapon a szentmisét a Pünkösd utáni huszonharmadik vasárnapról vesszük, de az olvasmányokat (szentleckét és evangéliumot), valamint a három imádságot (a könyörgést, a csendes és az áldozás utáni imádságot), ha a pünkösd utáni utolsó vasárnap előtt
24. vasárnap is van, akkor a Vízkereszt utáni 6. vasárnapról
25. vasárnap is van, akkor a Vízkereszt utáni 5. vasárnapról
26. vasárnap is van, akkor a Vízkereszt utáni 4. vasárnapról
27. vasárnap is van, akkor a Vízkereszt utáni 3. vasárnapról mondjuk."

A szentmise mégis a Vk. ut. 6. vasárnapról volt. Miért?

 Élthes Eszter adatok | 2008.11.16 00:02 | 6
Fuchs atya hívta fel a figyelmünket egy imára, aminek végzéséhez Szent X. Pius pápa búcsút rendelt. Mondta, hogy benne van a Schott-ban (ez olyan név, mint nálunk a Szunyogh Xavér-ban, vagyis annak a papnak a neve, aki a német nyelvű misszálét összeállította: Anselm Schott O.S.B.). Most megtaláltam az imát és a hozzá való búcsúk leírását: Tehát az ima:

Teljes búcsú a halál órájában
Uram, Istenem, már most alázatosan és készségesen elfogadom kezedből a halált, akárhogyan is találjon egykor engem a Te akaratodból, minden félelmével, gyötrelmével és fájdalmával együtt

Azok a hívek, akik életük valamely pillanatában valódi Isten-szeretetből és bűnbánó szívvel elhatározzák, hogy a halált, bármilyen legyen is az, Isten kezéből minden félelmével, gyötrelmével és fájdalmával együtt nyugodtan és készségesen elfogadják, 7 év búcsút nyernek. Aki életében legalább egyszer felkelti magában ezt a szándékot, és a teljes búcsú elnyeréséhez szükséges feltételeket teljesíti (gyónás, szentmise-látogatás, áldozás, ima a Szentatya szándékára), halálának pillanatában teljes búcsút nyer.

 Élthes Eszter adatok | 2008.11.15 23:12 | 5
A honlapon a HÍREK oldalról el lehet jutni az ünnep oldalra, ahol a Szunyogh misszáléból olvashatóak az aktuális hónap ünnepnapjai. Vagy ezt a címet beírva:
www.katolikus-honlap.hu/unnep.htm

 Pacsirta adatok | 2008.11.15 18:51 | 4
November 15., szombat: Nagy Szent Albert püspök, hitvalló és egyháztanító ünnepe

A szent evangélium szakasza Szent Máté szerint. (5, 13-19.)
Ti vagytok a föld sava; hogyha a só megromlik, mivel sóznak? Semmire sem való többé, hanem hogy kivettessék és eltapodtassék az emberektől.
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen helyzett város.
Sem gyertyát nem gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a gyertyatartóra, hogy világoskodjék mindazoknak, kik a házban vannak.
Úgy világoskodjék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőitsék Atyátokat, ki mennyekben vagyon.
Ne véljétek, hogy fölbontani jöttem a törvényt vagy a prófétákat; nem jöttem fölbontani, hanem beteljesíteni.-
Mert bizony mondom nektek, míg elmúlik az ég és föld, egy betű vagy egy pont el nem marad a törvényből, míg mind meg nem lesz.
A ki tehát felbont egyet e legkisebb parancsolatok közől, és úgy tanítja az embereket, legkisebbnek fog hivatni mennyeknek országában; a ki pedig megcselekszi és tanítja, az nagynak fog hivatni mennyeknek országában,

(A mondat befejezése - Mt 5, 20:
Mert mondom nektek: Hogyha nem lesz tökéletesebb a ti igazságtok az irástudókénál és farizeusokénál, nem mentek be mennyeknek országába.)

 Pacsirta adatok | 2008.11.14 19:04 | 3
November 14: Szent Jozafát püspök és vértanú ünnepe

A szent evangélium szakasza Szent János szerint. (10, 11-16.)
Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja az ő juhaiért.
A béres pedig, és a ki nem pásztor, kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyván a juhokat, elfut; és a farkas elragadozza és elszéleszti azokat.
A béres azért fut, mert béres, és nincs köze a juhokhoz.
Én vagyok a jó pásztor, és ismerem enyéimet, és ismernek engem enyéim;
a mint engem az Atya ismer, és én ismerem az Atyát; és életemet adom az én juhaimért.
Egyéb juhaim is vannak, amelyek nem ez akolból valók; azokat is el kell hoznom, és hallgatni fogják az én szómat, és egy akol leszen s egy pásztor.

 Pacsirta adatok | 2008.11.13 22:50 | 2
November 13: Szent Didakus hitvalló ünnepe

A szent evangélium szakasza Szent Lukács szerint. (12, 32-34.)
Ne félj, te kisded nyáj! mert tetszett Atyátoknak, hogy országot adjon nektek.
Adjátok el, a mikkel birtok, és adjatok alamizsnát. Készítsetek magatoknak erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset mennyekben, hova a tolvaj nem közelít, és mit a moly meg nem ronthat.
Mert a hol kincsetek vagyon, ott leszen szivetek is.

 Pacsirta adatok | 2008.11.13 22:43 | 1
November 12: Szent I. Márton pápa és vértanú ünnepe

A szent evangélium szakasza Szent Lukács szerint. (14, 26-33.)
Ha ki hozzám jő, és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és fiait, atyjafiait és nővéreit, sőt még önnön lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
És a ki nem viseli keresztjét, és nem jő utánam, nem lehet az én tanítványom.
Mert kicsoda az közőletek, ki tornyot akarván építeni, először leülvén, nem számlálja föl a szükséges költségeket, ha van-e tehetsége bevégezni,
nehogy miután alapot vetett, és be nem végezheti, mindnyájan, a kik látják, csúfolni kezdjék őt,
mondván: Ez az ember építeni kezdett, és el nem végezhette?
Avagy mely király az, ki harczra kelendő más király ellen, leülvén, először fel nem gondolja, ha tízezerrel szembeszállhat-e azzal, ki húszezerrel jő ellene?
Különben még annak távollétében követséget küldvén, békekötést kér.
Igy tehát mindaz tiközőletek, ki nem mond le mindenről, a mit bir, nem lehet az én tanítványom.


  MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!