hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
J枚v艖/Rem茅ny
 Csak a j贸, rem茅nyteljes h铆rek sz谩m谩ra

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2]
 Jagiello adatok | 2011.03.02 10:08 | 54
- Mindazon谩ltal a nyugatnak saj谩t maga sz谩m谩ra el艖铆rt t枚rt茅nelmi eml茅kezetkies茅se sem k茅pes a m煤ltat 茅s ezzel a katolikus Egyh谩z k枚zponti szerep茅t a nyugat civiliz谩ci贸 kialakul谩s谩ban meg nem t枚rt茅ntt茅 tenni. Simone Weil, francia filoz贸fusn艖 铆rja: 鈥濶em vagyok katolikus, de a katolikus ide谩t, mely a g枚r枚g gondolkod谩sban gy枚keredzik, 茅s amelyb艖l az 茅vsz谩zadok sor谩n eg茅sz eur贸pai civiliz谩ci贸nk t谩pl谩lkozott, olyan valaminek tartom, melyr艖l nem lehet lemondani, ha nem akarunk els眉llyedni.鈥 A nyugati civiliz谩ci贸, mely jobban 茅s jobban elv谩lasztja mag谩t katolikus alapjait贸l, 茅ppen most tart ott, hogy ezt a leck茅t keservesen megtanulja. -

A fenti id茅zet a honlap k枚nyvt谩r谩ba nemr茅giben feltett Isten n茅lk眉li vil谩g c铆m疟 铆r谩s z谩r贸 bekezd茅se. Az eg茅sz 铆r谩s sz茅pen megszerkesztett 茅s fel茅p铆tett 铆v茅t 枚sszerombolja. Ha nem katolikus, akkor minek hozza p茅ld谩nak? Vagy csup谩n a nyugati civiliz谩ci贸 茅rt茅keit magasztalja, ami g枚r枚g b枚lcseleti majd katolikus gy枚ker疟? Simone Weil pontosan az a modernista jelens茅g, akir艖l X. Piusz 铆r a Pascendiben. Katolikus, de elhat谩rol贸dik az Egyh谩zt贸l. Hogyan van ez? Nem hi谩ba rajonganak 茅rte 茅s a munk谩ss谩ga a modernist谩k sz谩m谩ra lassan olyan, mint Szent 脕goston茅. Pilinszky b谩lv谩nya volt. Vigy谩zni kell vele. Jobb lett volna, ha az 铆r谩s v茅g茅n Szent 脕gostont贸l, vagy valamelyik 煤jkori nagy katolikus filoz贸fust贸l (biztos van ilyen) kapunk id茅zetet.

 脡lthes Eszter adatok | 2011.02.22 21:39 | 53
1. Szerintem az emberek nem az茅rt k枚vetik a p谩p谩t, mert annyira engedelmesek vagy r枚vidl谩t贸ak, hanem az茅rt, mert amit a p谩pa k茅pvisel az a k枚nnyebb, a k茅nyelmesebb 煤t. Vagyis azt a sz贸lamot, amit ma m谩r minden kereszt茅nyt艖l hallani lehet, hogy a szeretet jele, 茅s ez茅rt nagyon helyes, hogy szeretj眉k az iszl谩mot, meg a pog谩ny vall谩sokat, nem az茅rt teszik maguk茅v谩, mert val贸ban elhiszik ezt, hanem az茅rt, mert ha ez igaz, akkor nekik sem kell meger艖ltetni眉k magukat a saj谩t vall谩sukban. Hiszen, ha a nem-katolikus vall谩sok is Istennek tetsz艖ek, akkor a katolikusoknak sem kell betartani a T铆zparancsolatot meg az Egyh谩z parancsait, Ez az 枚rd枚gi ebben a vall谩sszabads谩gban meg 枚kumenizmusban, 茅s ez茅rt akkora a p谩pa felel艖ss茅ge. Hiszen ezzel a tan铆t谩s谩val a m茅g katolikusok lelki 眉dv茅t is vesz茅lyezteti. Ki az a gyerek, aki a nehezebb utat v谩lasztja, ha a tan谩rai azt mondj谩k, hogy a k茅nyelmes 煤ton is ugyanoda 茅r?

2. F. Zs-nek teljesen igaza van ezzel a papszentel茅s 眉ggyel. B谩rmikor m谩skor 鈥瀍lsikkadt鈥 volna, azt谩n az egyh谩zjog谩szok eld枚nthetik, hogy kellett-e vagy sem. De ma, amikor N茅metorsz谩gban minden e k茅rd茅s k枚r眉l forog, amikor napr贸l-napra n艖 a memorandum al谩铆r贸inak 茅s t谩mogat贸inak sz谩ma? Ekkora felel艖tlens茅get, illetve butas谩got nem lehet felt茅telezni, r谩ad谩sul pont a k枚lni 茅rsekr艖l. Ennek 眉zenet-茅rt茅ke van, 茅s k枚nnyen meglehet, hogy azt k茅sz铆ti el艖, amit a sz贸besz茅d 煤gyis m谩r mond: a c枚lib谩tus r茅szleges, illetve egyel艖re n茅met ter眉letre t枚rt茅n艖 felold谩s谩t.

3. A n茅met t茅v茅ben tegnap a k枚vetkez艖 k茅t s谩t谩ni felv茅telt l谩ttam: 1) Egy g贸tikus templomban divatbemutat贸t tartottak. Persze 鈥瀡olt鈥 templomban, de h谩t egy g贸tikus templom, az m茅g ilyen helyzetben is l谩that贸an templom. R谩ad谩sul vad modern divatbemutat贸t. 2) Egy rekl谩mban a pap a sz贸sz茅ken pr茅dik谩l, keresi a szavakat, hogy mi az, amiben marad茅ktalanul meg lehet b铆zni, azt谩n valaki bekiab谩l egy nevet, mire a fej茅re 眉t, hogy igen, ez a term茅k a legmegb铆zhat贸bb, 茅s felsz贸l铆tja a h铆veket annak megv谩s谩rl谩s谩ra. 鈥 Sz贸val, ez m谩r 鈥.

4. F. Zs-nak Vona G谩borral kapcsolatban: teljesen igaza van, nem Maga volt t煤l茅rz茅keny. Egyszer疟en elk茅peszt艖, hogy mennyire nem tudnak semmit az emberek a vall谩s煤kr贸l. Na deh谩t mi v谩rhat贸 egy egyszer疟 laikust贸l, ha a n茅met teol贸gusok, pl茅b谩nosok, spiritu谩lisok, esperesek stb. ennyit tudnak, mint amennyi a memorandumb贸l kider眉l.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.21 16:59 | 52
V谩lasz a 51. sz谩m煤 眉zenetre:
"Sajnos" egyik sem elegend艖 ahhoz, hogy kifejezetten eretneks茅gr艖l besz茅lj眉nk. Persze vil谩gos, hogy a t枚megekben leegyszer疟s铆tve, vagyis t茅vtank茅nt fog lecsap贸dni, azaz hat谩sait tekintve eretneks茅g, de egyik sem olyan, amit ne lehetne kimagyar谩zni. A Vatik谩n nagyon is j贸l tudja, hol vannak a hat谩rok 茅s hogy lehet azon a "senki f枚ldj茅n" tart贸zkodni, ami m谩r nem is a katolikus tan铆t谩s, de m茅g nem is lehet r谩s眉tni az al谩bbi felsorol谩sb贸l az 1-es pecs茅tet. Mert m谩s lenne a helyzet, ha pl. a p谩pa meleg p谩rokat adna 枚ssze, vagy n艖ket szentelne. Ekkor nem kellene semmi komment谩r; 铆gy azonban az al谩bbiak k枚z眉l v谩logathatunk az 1-es kiv茅tel茅vel.

Sch眉tz Antal felsorol谩sa a leggyakoribb el铆t茅l茅sek (煤n. cenz煤r谩k) vonatkoz谩s谩ban:

1. Nyilv谩nval贸 eretneks茅g (Sententia notorie h忙retica): M谩r a megfogalmaz谩s谩r贸l ler铆, hogy 眉nnep茅lyesen defini谩lt dogm谩val 谩ll szemben.
2. Eretneks茅g (Propositio h忙retica): A tan铆t谩s l茅nyeg茅ben dogm谩t tagad.
3. Eretneks茅ggel hat谩ros t茅tel (Propositio h忙resi proxima): Egyenest ellent茅tben 谩ll a 鈥瀖ajdnem hitt茅tellel鈥.
4. T茅ves t茅tel (Sententia erronea): Teol贸giailag biztos hitigazs谩ggal 谩ll szemben.
5. Gyan煤s t茅tel (H忙resi suspecta): A t茅tel 煤gy, amint hangzik, nem eretnek, tal谩n helyes 茅rtelmez茅st is t疟r, m茅gis alapos okkal felt茅telezhet艖 m枚g枚tte a teol贸giai t茅ved茅s.
6. Megt茅veszt艖 t茅tel (Propositio captiosa): eretnek t茅telt helyes kifejez茅sekbe burkol.
7. J谩mbor lelk眉letet 鈥 sz贸 szerint: j谩mbor f眉leket 鈥 s茅rt艖 t茅tel (Sententia piarum aurium offensiva): Mely rosszul megv谩lasztott kifejez茅sekkel s茅rt.
8. Botr谩nyos t茅tel (Propositio scandalosa): Jogtalan kijelent茅s, mely tartalm谩val, hangv茅tel茅vel nyugtalans谩got kavar, ill. igazs谩gtalan az Egyh谩z m煤ltj谩val vagy jelen茅vel kapcsolatban.

Szerkesztve: 2011.02.21 17:00

 akolitus adatok | 2011.02.21 10:15 | 51
V谩lasz a 50. sz谩m煤 眉zenetre:
Ezek k枚z眉l 1 is elegend艖, hogy a p谩p谩t eretneks茅gen fogj谩k. A k茅rd茅s megint az, hogy ezt ki fogja kimondani? Mert az egy dolog, hogy p谩pa 枚n枚nmag谩t k枚z枚s铆ti ki az Egyh谩zb贸l, ha nyilv谩nval贸 eretneks茅get tesz. De ha senki sem mondja ezt meg, valamint a h铆vek igen nagy sz谩zal茅ka birka m贸dj谩ra viselkedik, akkor nagyon sokan vele egy眉tt (m谩rmint a p谩p谩val) esnek ki a katolikus Egyh谩zb贸l, mert a birka h铆v艖:
- nem ismeri a katolikus tan铆t谩st (amit ismer, arr贸l azt hiszi, hogy az a katolikus tan铆t谩s);
- k眉l枚n枚sebben nem 茅rdekl艖dik a katolikus tan铆t谩s ir谩nt (nem olvas ut谩na, vagy kiz谩r贸lag zsinat ut谩ni szakirodalomb贸l m疟vel艖dik);
- felt茅tlen elhisz mindent, amit egy pap mond (egy pap t谩n csak nem hazudik);
- puszt谩n emberi gyarl贸s谩gnak tudja be a c枚lebsz papok "botl谩sait";
...

Ezek az emberek mindenben k枚vetni fogj谩k a p谩p谩t, mert az - szerint眉k - katolikus. Akik nem botr谩nkoznak meg a mai mis茅ken, hanem elfogadj谩k azt, mint term茅szetes dolgot (hiszen ha a pap 煤gy csin谩lja, vagy nem sz贸l ellene [pl. l谩nyok ministr谩l谩sa], vagy egyenesen 艖 ad utas铆t谩st erre [a ministr谩ns purifik谩ljon helyette]), pl谩ne, ha mindezeket a p眉sp枚k csin谩lja, akkor a birka h铆v艖 megnyugszik, hogy ez term茅szetes dolog, ez katolikus. 脡s nem 茅rti, hogy mit h枚b枚r枚gnek ezek a tridentist谩k.

A h铆vek 眉dv枚z眉l茅s茅nek a k茅rd茅s茅ben teh谩t igen nagy felel艖s茅ge van az Egyh谩z klerikus tagjainak. De ez nem lehet ments茅g, csak cs枚kkenti a felel艖s茅g茅t a laikus h铆veknek. Ha most megint visszarendez艖d茅s k枚vetkezik be, az rengeteg ember 眉dv枚ss茅g茅nek a k谩r谩ra lesz, akik j贸hiszem疟en mas铆roznak a k谩rhozatba. Hiszen m谩r 15-20 茅vvel ezel艖tt riaszt贸 m茅rt茅kben megcsappant a szents茅gekhez j谩rult "h铆vek" sz谩ma. Amikor katolikus "h铆vek" semmi kifog谩solni val贸t nem l谩tnak abban, hogy 茅rv茅nyes szents茅gi h谩zass谩gokat felbontsanak, h谩zass谩got t枚rjenek, elv谩lthoz menjenek hozz谩, s mindehhez m茅g a "katolikus egyh谩z" is seg铆t艖kezet ny煤jt (ak谩r p茅ld谩j谩val, ak谩r tan铆t谩s谩val); amikor katolikus "h铆vek" semmi kivetnival贸t nem l谩tnak az 枚kumenizmusban, ak谩r nem kereszt茅ny vall谩sokkal is (iszl谩m-, zsid贸 im谩dat, keleti medit谩ci贸k, stb.); amikor katolikus "h铆vek" nem 茅rtik, hogy mi rossz van a k茅zbe谩ldoz谩ssal, a h谩zass谩g el艖tti nemi 茅lettel, 茅s m茅g sorolhatn谩nk a botr谩nyokat, amelyek manaps谩g m谩r az er茅nyes 茅let mintak茅pei.

Sajnos ma t枚meges l茅tsz谩mban vannak azok akik, akik "im谩dj谩k" Benedek el艖dj茅t, II. J谩nos P谩l p谩p谩t. 艕k azok, akik, amikor alig hunyta le szemeit 枚r枚kre, skand谩lt谩k, hogy azonnal avass谩k szentt茅. 艕k azok, akik mindent r贸la akarnak elnevezni: templomot, harangot, iskol谩t, int茅zetet. 艕k azok, akik nem fogj谩k, vagy nem akarj谩k meg茅rteni, hogy Assisi 25 茅vvel ezel艖tt mi茅rt volt botr谩nyosan katolikus ellenes, 茅s mi茅rt h枚rd眉lt眉nk fel az 煤j assisi botr谩ny megism茅tl茅s茅t艖l. 艕k azok, akik propag谩lj谩k azt, hogy a 枚kumenikus teol贸gi谩k legyenek, 茅s nem 茅rtik, hogy mi茅rt nem tan铆thatja a kispapokat egy protest谩ns teol贸gi谩t v茅gzett n艖 (b谩r lehet, hogy ez m谩r nem probl茅ma?). 艕k azok, akik sokat tanultak Schneider Dogmatika k茅zk枚nyv f枚rmedv茅ny茅b艖l, 艖k azok, akik azt hangoztatj谩k, ne csin谩ljunk m煤zeumot az Egyh谩zb贸l, akik szerint a II. VZs. az eg茅sz eddigi katolikus tan铆t谩s cs煤csa volt (szuperdogma).

Szerkesztve: 2011.02.21 10:16
Szerkesztve: 2011.02.21 10:26

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.19 20:17 | 50
2010 novembere 贸ta (teh谩t 4 h贸nap alatt) ez a csokor 谩llt 枚ssze a p谩pa j贸volt谩b贸l:

- a n艖k lektor谩tus谩nak lebegtet茅se
- a vall谩sszabads谩g zsinati megk枚zel铆t茅s茅nek t枚bbsz枚ri hangs煤lyoz谩sa
- II. J.P. boldogg谩avat谩s谩nak bejelent茅se
- 茅rthetetlen kinezevez茅sek
- Az assisi botr谩ny megism茅tl茅s茅nek bejelent茅se
- 2017 枚kumenikus meg眉nnepl茅se
- a S.P. kiher茅l茅se (de facto visszavon谩sa) - b谩r ez m茅g nem j枚tt ki, 茅n t茅nyk茅nt kezelem.

Szinte k茅theti rendszeress茅ggel egy 枚nmag谩ban s煤lyos 茅s nagyon is a szabadk艖m疟vesek sz谩ja铆zeszerinti botr谩ny.

Olyan mintha provok谩lni akarn谩 a trad铆ci贸 papjait 茅s h铆veit...???

Egy茅bk茅nt a csokorba sorolhatn谩m a c枚lib谩tus vit谩t is, akkor is, ha a p谩pa nem kifejezetten de az茅rt el茅g 茅rthet艖en ellene foglalt 谩ll谩st. Az ilyen memorandumok t疟r茅se (vagyis sz贸 n茅lk眉l hagy谩sa) ui. b谩tor铆t谩st jelent. Amolyan szok谩sjogot teremthet (a sz贸 nem helyes, puszt谩n anal贸g 茅rtelm茅ben). Mert mi a szok谩sjog? Olyan nem 铆rott jog, melyet hosszas gyakorlat honos铆tott meg, s amelyet a t枚rv茅nyhoz贸 is j贸v谩hagy. Ez a j贸v谩hagy谩s lehet k眉ls艖leg megnyilv谩nul贸, hallgat贸lagos, vagy f枚lt茅telezett. Hallgat贸lagos j贸v谩hagy谩sr贸l akkor besz茅l眉nk, ha a t枚rv茅nyhoz贸 tud egy szok谩sr贸l, alkalom adt谩n fel is sz贸lalhatna ellene, de nem teszi.

Itt pedig valami hasonl贸r贸l van sz贸.
Szerkesztve: 2011.02.20 15:56

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.19 18:43 | 49
Ha igaz a h铆r, akkor a S.P. gyakorlatilag vissza lett vonva.

V茅lem茅nyem szerint az a kit茅tel a legink谩bb s茅relmes, amelyik egy p眉sp枚knek (ha igaz mindez) csak abban az esetben engedi meg a r茅gi r铆tusban val贸 szentel茅st, ha az egy r茅gi r铆tus煤 k枚z枚ss茅g sz谩m谩ra vagy az Ecclesia Dei keretei k枚z枚tt t枚rt茅nik.

Ha ez a passzus t茅nyleg 铆gy benne lesz a dokumentumban, akkor az nem puszt谩n szembemegy a S.P. rendelkez茅s茅vel, mely szerint egy papnak (nemhogy egy p眉sp枚knek) b谩rmikor szabad a szents茅geket a r茅gi r铆tusban kiszolg谩ltatni, de egyenesen vissz谩bb l茅p az Ecclesia Dei Afflicta motu proprio-ban bizots铆tott lehet艖s茅gek m枚g茅. A helyzet teh谩t rosszabb lesz, mint II. J.P. pontifik谩tus谩nak v茅ge fel茅.

Egy茅bk茅nt 茅n biztos vagyok abban, hogy mindez t茅nyleg 铆gy lesz. Hiszen megszokhattuk m谩r: ha egy Egyh谩zzal kapcsolatos rossz h铆rt j贸solnak, akkor csak 2 dologban szoktak t茅vedni.
1. A helyzet hamarabb 茅lesedik, mint gondolt谩k.
2. A probl茅ma nagyobb bajt okoz, mint hitt茅k.
Szerkesztve: 2011.02.19 18:44

 脡lthes Eszter adatok | 2011.02.19 16:09 | 48
Ma hallottam egy papt贸l, hogy mi a k眉l枚nbs茅g a modernist谩k 茅s az 煤j-konzervat铆vok k枚z枚tt. 鈥濧 modernista pap r枚vidnadr谩gban mondja a NOM-os mis茅t, a neo-konzervat铆v pap pedig zsinag贸g谩ba megy reverend谩ban.鈥 Egy m谩sik helyen pedig azt olvastam, hogy egy modernista sokkal hamarabb lesz hith疟 katolikus, mint egy 煤j-konzervat铆v. Na m谩rmost, XVI. Benedek p谩pa 煤j 鈥瀠dvartart谩s谩ban鈥 tal谩n val贸ban kevesebb a modernista, de ann谩l t枚bb az 煤j-konzervat铆v.

M谩s: A leg煤jabb h铆r a Vatik谩nb贸l (l谩sd summorum-pontificum), hogy h谩rom 茅ves k茅s茅ssel tal谩n most m茅gis megsz眉letik a p谩pa 谩ltal 铆g茅rt 鈥瀐aszn谩lati utas铆t谩s鈥 a SP motu propriohoz. 脡s a h铆rek szerint megszor铆t谩sokat fog tartalmazni, azaz visszafel茅 megy.

 gy枚rgy1945 adatok | 2010.11.02 11:51 | 47
K枚sz枚nj眉 Isten眉nk, hogy nem ismerhetj眉k a j枚v艖t, mert nagyon boldogtalann谩 tenne benn眉nket annak tudata!
Minden j贸sl谩s tilos. Aki gondolkodik, j贸sl谩s n茅lk眉l is tudja m谩r a j枚v艖t. 脡s akkor tudja a legjobban, ha azt k茅ri Istent艖l. B谩rmit k茅rtek az Aty谩t贸l, az 茅n (J茅zus) nevemben megadja n茅ktek. Ezt v茅sse esz茅be minden katolikus!
B谩rmit k茅rhet眉nk, ha arra m茅lt贸ak vagyunk.
Soha nem hagy el benn眉nket Isten眉nk, ha mi 艖t v谩lsztjuk 茅let眉nk 煤tit谩rs谩nak.
"Ha te elfelejtesz engem egy napra, 茅n t茅ged elfelejtelek kett艖 napra."
Mindig ott legyen esz眉nkben Isten, 茅let眉nk minden pillanat谩ban!
Erre tan铆tsuk gyermekein ket is.

 bukovszkilaci adatok | 2010.11.02 08:32 | 46
A legfontosabb mindig a jelen pillanat Megszentel茅se!

 pro Christi adatok | 2010.02.22 17:18 | 45
K枚sz枚n枚m 茅s eln茅z茅st, egyben megk枚vetve 艖t is.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.21 22:00 | 44
V谩lasz a 43. sz谩m煤 眉zenetre:
Kalkuttai Ter茅z anya volt, nekem megvannak a k茅pek, azt hiszem, innen val贸k:
http://traditioninaction.org/
Ezen az oldalon egy茅bk茅nt is borzalmas k茅pek l谩that贸k.
Az茅rt arra k茅rem, hogy guru-nak ne sz贸l铆tson egy p谩p谩t, ak谩rmilyen is volt.

 pro Christi adatok | 2010.02.21 20:22 | 43
Bocs谩nat a t谩j茅kozatlans谩g茅rt, de k茅t k茅rd茅s vet艖d枚tt fel bennem:
- ki az a szentt茅 avatott, aki Buddha-szobor el艖tt "im谩dkozott"? (a kor谩n-cs贸kolgat谩st 茅s a siva-p枚tty枚t azt tudom, az a Nagy Assisi Egyes铆t艖 Guru volt)
- ha a szentt茅 avat谩s azt jelenti, hogy az illet艖 biztosan 眉dv枚z眉lt (vagyis Isten boldog铆t贸 sz铆nr艖l-sz铆nre val贸 l谩t谩s谩ra jutott), akkor ez azt jelenti, hogy ez az illet艖 is ezen 谩llapotba jutott, ennek ellen茅re?

Z谩r贸jelben: ha az illet艖 ezt tette, akkor tudatlan is volt, mert a buddhist谩k sz谩m谩ra Buddha nem isten, 铆gy eredileg nem is lehet hozz谩 im谩dkozni. Amikor egy buddhista 煤gy n茅z ki, mintha im谩dkozna, akkor tulajdonk茅ppen saj谩t maga "艖seredeti tsizta tudat谩hoz" invok谩l, melyet el szeretne 茅rni 茅s amelyben a t枚rt茅nelmi Buddh谩t, mint ennek megval贸s铆t贸j谩t l谩tja csak, mivel a "minden 眉res" v茅gpontj谩ban "mindegy egy, illetve ugyanaz (kb. 茅s durv谩n nat煤r szolipszista monizmus, illetve vall谩si szempontb贸l "tiszta emberizmus, tudatizmus"). Thomas Merton (aki az egyetemen egy hindu szerzetes r茅v茅n t茅rt meg, aki nem saj谩t vall谩s谩val akarta a materializmusb贸l kir谩ngatni 艖t, hanem a Confessionest 茅s az Imitatio Christit adta a kez茅be), nos, 艖 pl. nagyra becs眉lte a buddhizmust, tanulta, foglalkozott is vele, j谩rt buddhista kolostorokban 茅s 艖 maga is megh铆vott ilyen szerzeteseket a Getszem谩ni-kolostorba (l谩sd: A csend szava, a Zen 茅s a fal谩nk madarak, stb), de az ilyen jelleg疟 k枚nyveiben ezzel egy眉tt mindig jelezte a katolikus kereszt茅ny tan铆t谩s azon pontjait, amelyekkel ez 枚sszeegyeztethetetlen. Teh谩t, ha valaki a buddha-szobor el艖tt "im谩dkozik", az nem tudja, hogy val贸j谩ban nem is tett semmit - sz贸 szerint.
Teh谩t, ki volt az 茅s 艖 most akkor 眉dv枚z眉lt?

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.21 18:34 | 42
H煤, de megmondta most nek眉nk Laicus Christifidelis, eg茅szen 鈥瀊eleborzongtam鈥.

Azoknak, akik m茅g nem ismerik ki magukat az Egyh谩z mostani v谩ls谩gos helyzet茅ben, vagy akiket leny疟g枚z枚tt Laicus Christifidelis 鈥瀖疟velts茅ge鈥, fontos tudni, hogy 茅ppen a hagyom谩nyh疟 katolikusok azok, akik tartj谩k magukat a tan铆t贸hivatal t茅teleihez.
P茅ld谩ul, a p谩pa kiad egy dokumentumot, melyben k枚telez艖en el艖铆rja a 鈥瀞okak茅rt鈥-et a 鈥瀖indenki茅rt鈥 helyett. Ez a katolikus tan铆t谩st t眉kr枚zi. Aki tiszteli a tan铆t贸hivatalt, az betartja. Hogy ugyanez a p谩pa a t茅v茅 谩ltal is k枚zvet铆tett 卢 teh谩t milli贸k 谩ltal l谩tott 卢 szentmis茅j茅ben m茅gis 鈥瀖indenki茅rt鈥-et mond, nos ez az Egyh谩znak az a 鈥瀏yakorlati鈥 oldala, amir艖l a lenti hozz谩sz贸l谩saimban sz贸 volt, 茅s amiben a tradicion谩lis katolikusok nem k枚vetik a p谩p谩t, de ez katolikus 茅rtelemben m谩r nem is a k枚teless茅g眉k.
M谩sik p茅lda: A tan铆t贸hivatal szerint csak egy Egyh谩z van, Krisztus egyetlen egyh谩zat, vagyis egyetlen vall谩st alap铆tott, a t枚bbi vall谩s t茅vtan. Ezt vallj谩k a hagyom谩nyh疟 katolikusok, azaz mi is. 脡s e tan铆t谩shoz val贸 h疟s茅g眉kben nem k枚vetik azt a p谩p谩t, aki megcs贸kolja a Kor谩nt, homlok谩ra Siva pontot ragasztat, aki olyan embert avat szentt茅, aki a Buddha szobor el艖tt t茅rdelve im谩dkozik stb. stb. M谩s p茅lda: A hagyom谩nyh疟 katolikus arra a tridenti mis茅re j谩r, ami茅rt n茅gy 茅vtizedig 眉ld枚zik, m铆g egy 煤j p谩pa ki nem jelenti, hogy ez a mise soha nem lett betiltva. De v茅g n茅lk眉l lehetne folytatni a sort.
A tan铆t贸hivatal t茅teleit a legh疟s茅gesebben 茅ppen a tradicionalist谩k tartj谩k be, 茅s a Kor谩n-cs艖k, meg a 鈥瀖indenki茅rt鈥 a gyakorlat, a napi l谩that贸 val贸s谩g, melyet nem csak hogy nem szabad, de nem is kell k枚vetni ahhoz, hogy valaki katolikus legyen. Ha minket Laicus Christifidelis 茅s a hozz谩 hasonl贸k ez茅rt 铆t茅lnek el, vagyis hogy nem k枚vetj眉k vakon a rosszat, akkor erre csak b眉szk茅k lehet眉nk.

 Laicus Christifidelis adatok | 2010.02.20 18:41 | 41
V谩lasz a 40.sz谩mu 眉zenetre:

Kedves 脡lthes Eszter!

Megnyugtatom, hogy nem vagyok sem Pisti, sem Parsifal digit谩lis reinkarn谩ci贸ja 茅s az ezen neveket haszn谩l贸 urakat pedig nem ismerem. Az persze el艖fordulhat, hogy bizonyos k茅rd茅sekben azonos a v茅lem茅ny眉nk.

Ism茅t elolvastam az 脰n 谩ltal h铆vatkozott dokumentumot arr贸l, hogy kiknek van sz谩nva ez a f贸rum. Ebben a dokumentumban olvastam, hogy a f贸rum azok sz谩m谩ra van 鈥瀉kik vagy m谩r d枚nt枚ttek az igaz katolikus tan铆t谩s mellett, vagy j贸 sz谩nd茅k煤an keresik az igazs谩got, 茅s ez茅rt tanulni, t谩j茅koz贸dni szeretn茅nek鈥. Eddig 煤gy gondoltam, hogy 茅n a katolikus tan铆t谩s mellet d枚nt枚ttem 茅s folyamatosan a katolikus tan铆t谩s mellett d枚nt枚k (term茅szetesen ezzel nem nagyon kellenne d铆csekednem, hiszen Szent P谩l 铆rja valahol, hogy aki 谩llni l谩tszik, vigy谩zzon, hogy el ne ess茅k). A katolikus tan铆t谩st sz谩momra az Egyh谩z tan铆t谩sa jelenti, az Egyh谩z pedig ott van ahol P茅ter ut贸dja van (mindenf茅le id艖beli korl谩toz谩s n茅lk眉l, teh谩t nemcsak 1965-ig). Az 艖sr茅gi mond谩s szerint: 鈥瀠bi Petrus ibi Ecclesia鈥.

Azt hiszem ez a v茅lem茅ny nem egyeztethet艖 枚ssze az 脰n 谩ltal eml铆tett 鈥瀐agyom谩nyos鈥 katolikus tan铆t谩ssal. (Ez csak minden jelz艖 n茅lk眉li katolikus tan铆t谩s.) Tulajdonk茅ppen ezt eleve tudhattam volna, hiszen egyszer m谩r le铆rtam a f贸rumon val贸 els艖 fell茅p茅semet lez谩r贸 眉zenetemben (Magyarorsz谩g, 50.眉zenet): 鈥濧zt hiszem, hogy az az 谩ll铆t谩s, amelyet ezen a f贸rumon mindenkinek el kell fogadnia, valahogy 铆gy hangzik: aki a 2.Vatik谩ni zsinat ut谩n P茅ter ut贸daira 茅s/vagy a tan铆t贸hivatalra hallgat, t茅v煤ton j谩r. Nekem nem ez a v茅lem茅nyem.鈥 Ekkor m谩r befejezettnek tekintettem a honlapon val贸 szerepl茅semet, de olvasv谩n a m谩sodik fell茅p茅semet kiv谩lt贸 眉zenetet 煤gy gondoltam, hogy lustas谩g 茅s s茅rt艖d枚tts茅g lenne, ha nem h铆vn谩m fel a figyelmet az 谩ltalam l谩tott probl茅m谩ra.

Nos 茅n megtettem, amit 煤gy v茅ltem, hogy meg kellett tennem 茅s ezzel be is fejeztem a f贸rumon val贸 akt铆v szerepl茅semet. A f贸rum olvas贸inak minden j贸t k铆v谩nok.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.20 11:37 | 40
Ne f谩radjon, kedves Laicus Christifidelis, nem kell visszat茅rnie az emberi jogokra. Ennek a honlapnak pontosan el茅g err艖l a t茅m谩r贸l annyi, amennyit Maessen atya ezzel kapcsolatban elmondott.
A f贸rumoz谩ssal kapcsolatban szeretn茅m felh铆vni a figyelm茅t a honlap k枚vetkez艖 cikk茅re a MAGYARORSZ脕G oldalon (amit egy茅bk茅nt itt a f贸rumon is meg lehet valahol tal谩lni): "A honlap f贸ruma tudatosan elveti a liberalizmus egyik alapdogm谩j谩t'
(Egy茅bk茅nt st铆lusa k铆s茅rtetesen hasonl铆t Parsifal (vagy tal谩n Pisti) st铆lus谩hoz, k茅rd茅ses azonban, hogy 艖k v谩lasztottak volna-e egy ennyire a II. Vatik谩ni Zsinathoz k枚t枚d艖 nevet?)

 Laicus Christifidelis adatok | 2010.02.19 21:58 | 39
V谩lasz a 37.sz谩mu 眉zenetre:

Egy vit谩nak akkor van 茅rtelme, ha nem 枚nc茅l煤, ha a r茅sztvev艖k 茅s a vit谩t figyelemmel kis茅r艖k sz谩m谩ra hasznos inform谩ci贸kat, szempontokat ad, tov谩bb谩 a vit谩ban r茅sztvev艖k bizonyos nyitotts谩got mutatnak a t枚bbi r茅sztvev艖 v茅lem茅ny茅vel szemben. Term茅szetesen a nyittots谩gnak is vannak hat谩rai. C茅lszer疟nek l谩tom r枚viden 枚sszefoglalni a vit谩ban elhangzott 谩ll铆t谩sokat, ez tal谩n seg铆t az 谩ll谩spontok tiszt谩z谩s谩ban 茅s a f茅lre茅rt茅sek elker眉l茅s茅ben:

A sz枚veg, amely arra k茅sztetett, hogy le眉ljek a sz谩m铆t贸g茅p el茅, 铆gy hangzott:

鈥濧 katolikus tan铆t谩s szerint (l谩sd: Szent铆r谩s: a szolga nem nagyobb az ur谩n谩l, ha engem 眉ld枚ztek, benneteket is 眉ld枚zni fognak) az Egyh谩z, mint Krisztus misztikus teste, ugyanazt az utat j谩rja be, mint Krisztus, ugyanaz a sorsa, mint Neki. Nos, arr贸l lehet vitatkozni, hogy az Egyh谩z m谩r a s铆rban van vagy m茅g csak a keresztrefesz铆t茅s el艖tt. De most nem err艖l van sz贸, hanem az ezt k枚vet艖 id艖r艖l.鈥 (32. 眉zenet).

Ezzel az 谩ll铆t谩ssal kapcsolatban l茅nyeg茅ben az volt a probl茅m谩m, hogy az Egyh谩z hal谩l谩nak lehet艖s茅ge nincs teljesen 枚sszhangban Krisztus P茅ter apostolnak tett ig茅ret茅vel (amely 铆g茅ret P茅ter ut贸daira is kiterjed) 茅s az Egyh谩z fogyatkozhatatlans谩g谩nak dogm谩j谩val. Az 谩ll铆t谩st ink谩bb az Egyh谩z tagjainak sors谩r贸l lehetne megfogalmazni (34. 眉zenet).

A 35. 眉zenetben erre a k枚vetkez艖 鈥瀡谩lasz鈥 茅rkezett: 鈥濫lvileg ugyan mindaz igaz, amit L.Ch. 铆rt, de a gyakorlatban 鈥 sajnos 鈥 kicsit 谩rnyaltabb a k茅p.鈥

A 36. 眉zenetben els艖sorban azzal foglalkoztam, hogy ezekben a k茅rd茅sekben nem helyes az elm茅let 茅s a gyakorlat szembe谩ll铆t谩sa.

A r茅gebben k茅sz眉lt dogmatikai tank枚nyvek, k茅zik枚nyvek egy t茅telt megfogalmaz谩sa ut谩n megadt谩k a t茅tel min艖s铆t茅s茅t (notae et censurae ecclesiasticae, a min艖s铆t茅sek le铆r谩s谩t ld. p茅d谩ul Sch眉tz Antal: Dogmatika 1.k枚tet 59.oldal reprint PAX KIAD脫 2008). A tan铆t贸hivatal (pl. a Szent Officium) is haszn谩lta ezeket a min艖s铆t茅seket. A m铆n艖s铆t茅sek megmondt谩k, hogy a t茅tel/v茅lem茅ny vajon hitt茅tel-e (de fide), hittud贸sok 谩ltal谩nos v茅lem茅nye-e (sententia communis), val贸sz铆n疟 v茅lem茅ny-e (sententia probabilis), eretnek-e (sententia haeretica) stb. Szerintem nem 谩rtana egy kicsit ilyen min艖s铆t茅sekre is gondolni, amikor egyes 谩ll铆t谩sokat katolikus tan铆t谩snak, m谩s 谩ll铆t谩sokat pedig nem katolikusnak mondunk. 脡n a 32. 眉zenetben megfogalmazott v茅lem茅nyt a 鈥瀞ententia pia鈥 (j谩mbor v茅lem茅ny) min艖s铆t茅ssel l谩tn谩m el, ha eltekintek az Egyh谩z felt茅telezett hal谩l谩val kapcsolatos problematikus megfogalmaz谩st贸l. Ha ezt is figyelembe venn茅m, ink谩bb a 鈥瀞ententia piarum aurium offensiva鈥 min艖s铆t茅st adn谩m. Ez a min艖s铆t茅s arra utal, hogy egy v茅lem茅ny a rosszul megv谩lasztott kifejez茅sek miatt 鈥瀉 j谩mbor f眉leket s茅rtheti鈥 (egy kicsit furcs谩n hangzik, de az 茅n esetemben pontosan err艖l volt sz贸, an茅lk眉l, hogy 茅rdemtelen眉l magamat j谩mbornak tartan谩m). A l茅nyeg azonban az, hogy a 32.眉zenetben megfogalmazott v茅lem茅nyt nem nevezn茅m katolikus tan铆t谩snak (de fide vagy valami ehhez k枚zeli min艖s铆t茅s). Lehet valaki katolikus an茅lk眉l, hogy ezt elfogadja.

Egy茅bk茅nt az Egyh谩z j枚v艖j茅vel kapcsolatban egy 茅rdekes olvasm谩nyt aj谩nlan茅k egy orosz ortodox teol贸gust贸l/filz贸fust贸l: Vlagyimir Szolovjov Az Antikrisztus t枚rt茅nete c. 鈥瀍lbesz茅l茅s茅t鈥 (ha valaki m茅g nem tal谩lkozott vele, megtal谩lhat贸 Az orosz vall谩sb枚lcselet vir谩gkora c. k枚nyvben, Vigilia kiad贸 1988).

Az emberi jogokkal kapcsolatos k茅rd茅sekre k茅s艖bb szeretn茅k visszat茅rni.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.02.18 19:00 | 38
Nem tudom, j贸 helyen kapcsol贸dok-e be a vit谩ba, nem is akarok vitatkozni, csak szeretn茅m megosztani az 茅n elk茅pzel茅semet a Krisztus 茅lete - Egyh谩z t枚rt茅nelme p谩rhuzamr贸l.

Biztos vagyok benne, hogy az Egyh谩z, mint a Krisztus misztikus Teste, vagyis a tov谩bb茅l艖 Krisztus le fogja m谩solni (ut贸v茅telezni fogja) Alap铆t贸j谩nak 茅s l谩thatatlan fej茅nek 茅let茅t. 脡s ez t枚bb, mint alleg贸ria.
Az 茅n n茅zetem szerint ez a p谩rhuzam az al谩bbi m贸don 铆rhat贸 le:

- Kr. sz眉let茅se - Egyh谩z sz眉let茅se (P眉nk枚sd)
- Betlehemi gyermekgyilkoss谩g - A korai egyh谩z眉ld枚z茅sek
- J茅zus gyermeks茅ge,- A n枚vekv艖 Egyh谩z, amely az茅rt teljes tan铆t贸i hatalommal b铆r (V枚. a kiskor煤 Kr. kioktatja az 铆r谩stud贸kat)
- Nyilv谩nos fell茅p茅s - Nyilv谩nos Egyh谩z (konstantini fordulat)
- A J茅zus 3 茅ves tan铆t贸 tev茅kenys茅ge - az Egyh谩z elterjed茅se az eg茅sz vil谩gon.
- Vita a farizeusokkal - vita a hit ellens茅geivel.
- Vir谩gvas谩rnap - az Egyh谩z utols贸 dics艖s茅ges korszaka (I. V.Zs - a hitlet茅tem茅ny teljes defin铆ci贸ja: p谩pai infallibilit谩s).
- Elfogat谩s - az utols贸 egyh谩z眉ld枚z茅s kora.
- A nagytan谩cs el艖tt 茅s Pil谩tus el艖tt - az Egyh谩z el铆t茅l茅se 茅s 眉ld枚z茅se (mert kirekeszt艖, 谩lszent stb. stb.) V枚. az EU kish铆j谩n el铆t茅lte m谩r a p谩p谩n n茅h谩ny koton miatt.
- P茅ter tagad谩sa 茅s az apostolok sz茅tfut谩sa, ill. f茅lelme - a II. V. Zs. 茅s nagyj谩b贸l a mai helyzet, a p谩pas谩g 茅s a p眉sp枚k枚k vil谩gnak val贸 megfelelni akar谩sa.
- Kereszt - az Egyh谩z l谩tsz贸lagos megsemmis铆t茅se.
- FELT脕MAD脕S - Kr. dics艖s茅ges visszat茅r茅se, 茅s az Egyh谩z apote贸zisa. A dics艖s茅ges Egyh谩z ui. a mennyben is megmarad, azaz csak az marad meg.

Szerintem ez a Jelen茅sek k枚nyv茅nek logik谩ja.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.18 17:02 | 37
V谩lasz a 36. sz谩m煤 眉zenetre:
Ez a Laicus Christifidelis-szal folytatott p谩rbesz茅d igen k眉l枚n枚sen alakul. Szerintem arra a helyzetre hasonl铆t, mint amikor egy j谩r贸kel艖 megl谩tja, hogy egy n谩dfedeles h谩z teteje 茅g, 茅s beszak铆tva a h谩z ajtaj谩t, figyelmezteti a bent l茅v艖ket a vesz茅lyre, mire egy m谩sik j谩r贸kel艖 铆gy oktatja ki: 鈥濵iel艖tt valaki bemegy egy h谩zba, el艖bb kopogtatni illik, majd megv谩rni a bebocs谩t谩st. Azt谩n le kell t枚r枚lni a l谩bat, sz茅pen udvariasan k枚sz枚nni stb. stb.鈥
De lehetn茅k enn茅l durv谩bb is, 茅s hasonl铆thatn谩m az itt felhozott pontokat a farizeusok sz艖rsz谩lhasogat谩s谩hoz, akiknek J茅zus azt mondta, hogy mik枚zben a t枚rv茅ny bet疟it hangoztatj谩k 茅s k枚vetelik, annak szellem茅r艖l felejtkeznek el.
Ugyanis a vit谩s pont, vagyis mondand贸m l茅nyege csup谩n ez volt: 鈥濰a az Egyh谩z v茅gre olyan lesz, mint amilyennek az ezen a honlapon, illetve f贸rumon megsz贸lal贸k 鈥 a hagyom谩nyh疟 katolikusok 鈥 szeretn茅k, azt val贸sz铆n疟leg csak 艖k, illetve csak azok veszik majd 茅szre, akik ezt v谩rj谩k, m铆g a vil谩g, illetve azok, akik a mostani helyzeten nem tal谩lnak semmi kivetnival贸t, nem.鈥 Ez volt a mondand贸m, semmi t枚bb. Erre ugyan semmilyen reag谩l谩s nem j枚tt, de j枚tt a sz艖rsz谩lhasogat谩s, melyben m谩r lassan 脕d谩m 茅s 脡v谩n谩l tartunk, ami persze nem baj, hiszen tanulni j贸 茅s hasznos.

Ez煤ttal Maessen aty谩t 茅rtem csak el, 煤gy hogy Laicus Christifidelis 煤jabb v谩lasz谩ra t艖le k茅rtem autentikus feleletet. Az 1. pontj谩hoz nincs mit hozz谩tennem.
2. J茅zus a term茅szetfeletti le铆r谩s谩ra szakadatlanul a nagyonis f枚ldi 茅letb艖l vett p茅ld谩kat. A magvet艖r艖l, a must谩rmagr贸l, a juhokr贸l, a sz艖l艖r艖l stb. stb.: 鈥濧 mennyek orsz谩ga hasonl铆t a kov谩szhoz, melyet fogott az asszony鈥︹ (Mt 13,33), hogy csak egyetlen egyet id茅zzek a megsz谩ml谩lhatatlan sokb贸l. Ha a megfoghatatlant egy m谩sik megfoghatatlanhoz hasonl铆tjuk, hogy megvil谩g铆tsuk, akkor ez ostobas谩g. A term茅szetfelettit, a 鈥瀖isztikust鈥 v茅ges emberi agyunk sz谩m谩ra csak nagyon is v茅ges, evil谩gi dolgokkal vil谩gos铆thatjuk meg, hiszen a mi f枚ldh枚z ragadt agyunk csak ezt tudja elk茅pzelni. 脡s ebb艖l azt谩n k枚vetkeztethet a term茅szetfelettire. 脷gy hogy Magyarorsz谩got, ami r谩ad谩sul Sz疟z M谩ria orsz谩ga, egy谩ltal谩n nem szents茅gt枚r茅s p茅ld谩nak hozni az Egyh谩zra.
A p茅ldabesz茅d sohasem jelent 鈥瀙谩rhuzamba 谩ll铆t谩st鈥 (amit Laicus Christifidelis a szememre vet). Amikor J茅zus a kov谩sszal val贸 s眉t茅st a mennyhez hasonl铆tja, nem teszi 艖ket p谩rhuzamba, vagyis nem helyezi a s眉t茅st a mennyel egy szintre. 脡n sem helyeztem az Egyh谩zat Magyarorsz谩ggal k枚z枚s szintre, csak megvil谩g铆tottam egy sz谩munkra vil谩gos p茅ld谩val a mondand贸mat.

3. Fogalmam sincs, ezt melyik mondatra sz谩nta v谩laszul. Hiszen ezt senki sem vitatta. A k茅rd茅s csak az, hogy ez a 鈥瀎olyamatosan lesznek olyanok鈥 h谩ny emberb艖l fog 谩llni. K眉l枚n枚sen ha a mai helyzetet n茅zz眉k, r谩ad谩sul J茅zus ezen mondat谩nak t眉kr茅ben: 鈥濩sak az a k茅rd茅s, amikor az Emberfia elj枚n, tal谩l-e hitet a f枚ld枚n?鈥 (Lk 18,8) Ilyet ugyanis csak az mondhat, aki azzal sz谩mol, de legal谩bbis lehets茅gesnek tartja, hogy semmit nem tal谩l, illetve ebben az esetben, mivel az 铆g茅rete 枚r枚k茅rv茅ny疟, 鈥瀗agyon keveset鈥. Pont ezt 铆rtam: hogy ez a kev茅s, lehet ak谩r egy is, mert ha csak egyetlen egy pap bemutatja a szentmise谩ldozatot, az m谩r maga bizony铆t茅k az Egyh谩z megl茅t茅re. (Amikor J茅zus az Egyh谩zat megalap铆totta 鈥 11 f艖 volt a l茅tsz谩m.)

4. Val贸j谩ban az eg茅sz v谩laszt csak az茅rt 铆rom, mert ez a 4. pont nem 谩llhat reakci贸 n茅lk眉l ezen a helyen. Els艖nek azt kell lesz枚gezni, hogy olyan fogalmakkal, melyeket a vil谩g egy bizonyos dologra haszn谩l, egy katolikusnak nagyon 贸vatosan kell b谩nnia. Hiszen ilyenkor az a vesz茅ly 谩ll fenn, hogy a k茅t t谩bor m谩st 茅rt ugyanazon kifejez茅s alatt. Egy katolikus 谩ltal谩noss谩gban az 鈥瀍mberi jogokr贸l鈥 ez茅rt akkor sem besz茅lhet, ha az embernek val贸ban vannak katolikus 茅rtelemben is jogai, hiszen a vil谩g nagy r茅sze ma ezen m谩st 茅rt.

Az els艖 k茅rd茅s, amit Maessen aty谩nak feltettem, 铆gy hangzott: 鈥濾annak-e az embernek Isten el艖tt jogai?鈥 鈥 V谩lasz: A b疟nbees茅s, vagyis az engedetlens茅g 贸ta nincsenek. De, mivel Isten 煤gy d枚nt枚tt, hogy Megv谩lt贸t ad nek眉nk, a b疟n miatt elvesztett jogainkb贸l visszaadta, mert vissza KELLETT adnia a megt茅r茅shez val贸 lehet艖s茅get, vagyis az 眉dv枚ss茅g眉nk elnyer茅s茅hez el茅gs茅ges kegyelmet 鈥 amit persze mi vissza is utas铆thatunk.

M谩sodik k茅rd茅s: 鈥濴ehet-e katolikus 茅rtelemben emberi jogokr贸l besz茅lni, 煤gy hogy ez alatt, azt 茅rtj眉k, amit a vil谩g 茅rt emberi jogok alatt?鈥 鈥 V谩lasz: Arr贸l az emberi jogokr贸l, melyet a francia forradalom 贸ta neveznek 铆gy a vil谩gban, term茅szetesen nem, mert ezek teljesen elszakadtak Istent艖l (鈥瀡ollkommen losgel枚st vom Gott鈥). Katolikus 茅rtelemben csak az Istennel szembeni k枚teless茅geink ut谩n 茅s Istent艖l val贸 f眉gg茅sben lehet emberi jogokr贸l besz茅lni. A katolikus 茅rtelemben vett emberi jogok egy objekt铆v norm谩hoz vannak k枚tve, vagyis a term茅szetjoghoz (鈥瀗icht losgel枚st vom Gott鈥). Ha valaki ezek szerint cselekszik, akkor vannak jogai, ha viszont ezeket megs茅rti, akkor nincsenek jogai.

Harmadik k茅rd茅s: 鈥濵ondjon n茅h谩ny ilyen katolikus 茅rtelemben vett emberi jogot.鈥 鈥 V谩lasz: P茅ld谩ul jog az 茅lelemhez, a lak谩shoz, a testi szabads谩ghoz, senkit nem szabad k茅nyszer铆teni a hitre.

Emberi jogokr贸l 煤gy, ahogy Laicus Christifidelis tette, katolikus 茅rtelemben nem lehet besz茅lni, k眉l枚n枚sen nem 煤gy, ha nem tiszt谩zza el艖bb, hogy mit 茅rt 鈥瀍mberi jogok鈥 alatt. M茅gpedig az茅rt nem, mert ez alatt a sz贸 alatt m谩r t枚bb mint k茅t 茅vsz谩zada egy teljesen Istent艖l f眉ggetlen铆tett, mag谩t贸l az embert艖l megalkotott jogokat 茅rt眉nk. Ezeknek pedig nem csak az a baja, hogy 鈥瀊evettek k枚z茅鈥 m茅g 煤jabb 鈥瀍mberi鈥 jogokat is, hanem az, hogy m谩r a deklar谩l谩suk egy Istent艖l meg nem engedett, s艖t T艖le bitorolt cselekedet volt.
(l谩sd e k茅rd茅sr艖l XIII. Le贸 茅s XII. Pius p谩pa enciklik谩it)

 Laicus Christifidelis adatok | 2010.02.17 23:06 | 36
脡n sem tartom magam teol贸gusnak, de - ill艖 tisztelettel 鈥 n茅h谩ny megjegyz茅st tenn茅k az id茅zett atya v茅lem茅ny茅hez:

1. J茅zus F眉l枚p Cez谩re谩j谩n谩l nem elvi 铆g茅retet tett, hanem 铆g茅retet, amelyet az Atya egysz眉l枚tt Fia szavatol az 枚sszes gyakorlati k枚vetkezm茅ny茅vel egy眉tt (ezt m茅g le铆rni is f茅lelmetes, de ez az Egyh谩z j枚v艖j茅vel kapcsolatos optimizmusunk alapja).

2. Magyarorsz谩g egy (nek眉nk nagyon fontos) t枚rt茅nelmi 茅s f枚ldrajzi k茅pz艖dm茅ny, ezzel szemben az Egyh谩z Krisztus misztikus teste, Isten n茅pe, Krisztus jegyese. Ez茅rt amikor az Egyh谩z 鈥瀎elt谩mad谩s谩t鈥 Magyarorsz谩g felt谩mad谩s谩val 谩ll铆tjuk p谩rhuzamba, nem biztos, hogy 鈥瀠gyanaz a helyzet鈥.

3. Val贸ban az Egyh谩z megl茅t茅t nem tagjainak sz谩ma hat谩rozza meg, hanem Alap铆t贸j谩nak sz谩nd茅ka. Ennek k枚vetkezm茅nye, hogy az Egyh谩zban a v茅gs艖 id艖kig folyamatosan lesznek olyanok, akik bemutatj谩k a szentmise谩ldozatot, 茅s dolgoznak a lelkek 眉dv枚ss茅g茅n.

4. Az emberi jogokkal val贸 foglalkoz谩s 枚nmag谩ban v茅ve m茅g nem lenne el铆t茅lend艖, hiszen az Egyh谩z illet茅kes az erk枚lcs ter眉let茅n is, az emberi jogokkal kapcsolatban pedig vannak erk枚lcsi k茅rd茅sek is. V茅gs艖 soron az emberi jogok is Istent艖l sz谩rmaznak, de nem kiz谩r贸lagosan a kinyilatkoztat谩son kereszt眉l, hanem az Isten 谩ltal teremtett emberi term茅szetb艖l is k枚vetkeznek. (Azonban val贸sz铆n疟, hogy a kereszt茅nys茅g n茅lk眉l soha nem sz眉lettek volna meg az emberi jogokkal kapcsolatos dokumentumok.) A bajok egyr茅szt ott kezd艖dnek, amikor egyesek az emberi jogok k枚z茅 bevesznek olyan jogokat is, amelyek nem emberi jogok, hanem 鈥瀓ogok鈥 a szabadoss谩gra, a devianci谩ra, a b疟nre. A m谩sik probl茅ma pedig az, amikor n茅melyek (vagy sokan) elfeledkezv茅n az Egyh谩z term茅szetfeletti k眉ldet茅s茅r艖l, az emberi jogok el艖mozd铆t谩s谩t teszik az Egyh谩z kiz谩r贸lagos feladat谩v谩

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.17 17:02 | 35
V谩lasz a 34. sz谩m煤 眉zenetre:
Mivel nem vagyok teol贸gus, ism茅t az el艖z艖 hozz谩sz贸l谩somban eml铆tett paphoz fordultam a v谩lasz茅rt. 脷gy hogy most itt megint az 艖 v茅lem茅nye k枚vetkezik:
Elvileg ugyan mindaz igaz, amit L.Ch. 铆rt, de a gyakorlatban 鈥 sajnos 鈥 kicsit 谩rnyaltabb a k茅p.
Vegy眉k azt a p茅ld谩t, amikor Magyarorsz谩g 鈥瀎elt谩mad谩s谩r贸l鈥 besz茅l眉nk. Magyarorsz谩g sem halott, pap铆ron, a t茅rk茅pen, s艖t m茅g val贸s谩gos hat谩rokkal is l茅tezik, de az茅rt joggal v谩rjuk a felt谩mad谩s谩t, vagyis azt, ami val贸ban az a Magyarorsz谩g, ami 1000 茅vvel ezel艖tt megalakult, amelynek kir谩lyn艖je Sz疟z M谩ria stb. Vagyis nem a testbeli, hanem az erk枚lcsi felt谩mad谩sr贸l van sz贸.
Az Egyh谩zzal ugyanez a helyzet. Az Egyh谩z feladata Isten dics艖铆t茅se 茅s az, hogy a lelkeket 眉dv枚ss茅gre vezesse. Nos, Isten dics艖铆t茅se helyett mostanra az emberi jogok dics艖铆t茅se lett a gyakorlatban a legfontosabb tev茅kenys茅g眉k, a lelkeket pedig nem az 眉dv枚ss茅gre, hanem 鈥 nagyon nagy sz谩zal茅kban 鈥 a roml谩sba vezetik. Akik nem e kett艖t teszik, hanem megpr贸b谩lj谩k az Egyh谩z eredeti feladat谩t teljes铆teni, azokat kik枚z枚s铆tik, kiz谩rj谩k, 眉ld枚zik, elbocs谩tj谩k stb. 茅s szinte a legfontosabb 鈥 agyon hallgatj谩k.
Sz贸val a gyakorlatban megval贸sul贸, azaz az erk枚lcsi, a szellemi felt谩mad谩sr贸l besz茅ltem.
Mikor J茅zus azt mondta, hogy az Egyh谩z 枚r枚kk茅 fennmarad, akkor nem tette hozz谩, hogy Egyh谩z alatt h谩ny f艖s int茅zm茅nyt 茅rt. Azt hiszem, am铆g marad ak谩r egyetlen pap is, aki azt teszi, 鈥瀉mit az Egyh谩z mindig 茅s mindenhol tett鈥, vagyis a katolikus szentmise谩ldozatot mutatja be, addig val贸s谩gosan fenn谩ll az Egyh谩z. Am铆g igaz katolikus szentmise van, addig Egyh谩z is van. Vagyis az Egyh谩z megl茅t茅t nem a tagjainak a sz谩ma, hanem az hat谩rozza meg, hogy l茅tezik-e m茅g olyan katolikus pap, mely a fent felsorolt k茅t feladatot elv茅gzi.

A probl茅ma, amit eredetileg felvetettem, az volt, hogy ez a felt谩mad谩s 鈥 ha Krisztus p茅ld谩j谩t vessz眉k 鈥 a vil谩g el枚l rejtetten fog v茅gbemenni, s艖t, csak azok veszik majd 茅szre, akik hisznek. A vil谩g, s艖t a liber谩l-katolikusok sem fogj谩k 茅szrevenni. Ha ez 铆gy van, akkor viszont ez azt is jelenti, hogy nem nagy csod谩kkal, nem a sajt贸t el谩raszt贸 nagy esem茅nyekkel fog az igazi tavasz, az erk枚lcsi, szellemi 茅s lelki meg煤jul谩s megt枚rt茅nni, hanem a vil谩g el枚l rejtetten.


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!