|
(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
|
| |
 |
J枚v艖/Rem茅ny |
 |
| Csak a j贸, rem茅nyteljes h铆rek sz谩m谩ra |
M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba
[0] [1] [2]
| Laicus Christifidelis |
 |
adatok | 2010.02.15 18:04 | 34 |
|
V茅lem茅nyem szerint az Egyh谩z felt谩mad谩s谩r贸l csak metaforikus 茅rtelemben lehet besz茅lni (vagy m茅g 铆gy se), mert a felt谩mad谩s felt茅telezi a hal谩lt, az Egyh谩z hal谩l谩r贸l besz茅lni pedig m茅g akkor is agg谩lyos, ha felt茅telezz眉k, hogy ezt itt nem sz贸szerint kell venni. Hiszen az Egyh谩z Alap铆t贸ja F眉l枚p Cez谩re谩ja k枚rny茅k茅n meg铆g茅rte P茅ternek (茅s ez az 铆g茅ret katolikus hit眉nk szerint ut贸daira is 茅rv茅nyes): 鈥濼e P茅ter vagy. Erre a szik谩ra 茅p铆tem Egyh谩zamat 茅s a pokol kapui nem vesznek er艖t rajta. Neked adom a mennyorsz谩g kulcsait. Amit megk枚tsz a f枚ld枚n, az megk枚t枚tt lesz a mennyben is, 茅s amit f枚loldasz a f枚ld枚n az f枚loldott lesz a mennyben is.鈥 (Mt 16,18-19, B茅k茅s-Dalos ford铆t谩s).
Az Egyh谩z fogyatkozhatatlans谩ga egy茅bk茅nt hitt茅tel (Sch眉tz Antal: Dogmatika 2. k枚tet 177.oldal, reprint PAX KIAD脫 2008). Amikor az Egyh谩zr贸l, mint Krisztus misztikus test茅r艖l besz茅l眉nk, akkor gondoljunk a felt谩madt Krisztusra, aki m谩r nem halhat meg. Amikor pedig Krisztus arr贸l besz茅l, hogy a szolga nem nagyobb ur谩n谩l, ezt az Egyh谩z tagjaira lehet 茅rteni, akik r茅szes眉lnek Mester眉k sors谩ban.
Az Egyh谩z 2000 茅ves t枚rt茅nelm茅ben nem el艖sz枚r fordul el艖, hogy k铆v眉lr艖l 茅s bel眉lr艖l t谩madj谩k 茅s rombolj谩k. Szent Jeromos mondta: 鈥濬elny枚g枚tt a f枚ld, mert ari谩nuss谩 lett.鈥 A krisztol贸giai eretneks茅gek 茅s a k茅prombol谩s is nagy vesz茅lyeket jelentettek, de ezeket is t煤l茅lte az Egyh谩z. Term茅szetesen Krisztus 铆g茅ret茅ben statisztikai adatok nem szerepelnek a h铆v艖k sz谩moss谩g谩ra vonatkoz贸an.
M茅g arra szeretn茅k eml茅keztetni, hogy minden vas谩rnap a Credo-ban az Egyh谩zat szentnek valljuk, m茅g akkor is, ha bizonyos (m茅g esetleg a hierarchia magasabb fokozataiban l茅v艖) tagjai nem annyira szentek. Ez optimizmusra adhat okot, hiszen az Egyh谩z szents茅ge Alap铆t贸j谩t贸l sz谩rmazik (objekt铆v, ontol贸giai 茅rtelemben vett szents茅g), amelyet tagjainak hib谩i 茅s b疟nei sem k茅pesek megsz眉ntetni. Azt is vegy眉k figyelembe, hogy az alanyi 茅rtelemben vett szents茅g nem hivalkod贸, nem mindig l谩tszik messzir艖l, de a ma Egyh谩z谩ban is jelen van. Gondoljunk a m茅g ma is l茅tez艖 szigor煤 szerzetesrendekre (karthauziak, karmelita n艖v茅rek, szeml茅l艖d艖 茅letet folytat贸 domonkos n艖v茅rek鈥), betegs茅g眉ket, neh茅z sorsukat h艖siesen visel艖 vagy hivat谩sukat hit眉k miatt p茅ldaszer疟en gyakorl贸 h铆v艖kre鈥
|
| Topir |
|
adatok | 2010.02.14 13:14 | 33 |
|
| Krisztus m谩sodik, dics艖s茅ges elj枚vetele minden ember sz谩m谩ra 茅rz茅kelhet艖 esem茅ny lesz. Az viszont lehets茅ges, hogy addigra m谩r csak a tradicionalist谩k fogj谩k 枚rizni a hitet, vagy pedig az eg茅sz Egyh谩z 煤jra tradicionalista lesz. |
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2010.02.13 21:48 | 32 |
|
A katolikus tan铆t谩s szerint (l谩sd: Szent铆r谩s: a szolga nem nagyobb az ur谩n谩l, ha engem 眉ld枚ztek, benneteket is 眉ld枚zni fognak) az Egyh谩z, mint Krisztus misztikus teste, ugyanazt az utat j谩rja be, mint Krisztus, ugyanaz a sorsa, mint Neki. Nos, arr贸l lehet vitatkozni, hogy az Egyh谩z m谩r a s铆rban van vagy m茅g csak a keresztrefesz铆t茅s el艖tt. De most nem err艖l van sz贸, hanem az ezt k枚vet艖 id艖r艖l.
Megk茅rdeztem egy papot, hogyha igaz a fenti t茅tel, akkor mit jelenthet az Egyh谩z 茅let茅ben az, hogy Krisztus akkor t谩madt fel, amikor nem l谩tta senki, 茅s hogy felt谩mad谩sa ut谩n nem mutatta meg mag谩t mindenkinek, csak a kiv谩lasztottaknak, s艖t csak olyanoknak, akik hittek benne.
Vagyis, hogy ez azt jelenti-e, hogy az Egyh谩z felt谩mad谩sa is rejtetten t枚rt茅nik majd meg? Deh谩t az Egyh谩z hogyan t谩madhat fel rejtetten, amikor p谩p谩ja van? Hiszen 艖 nem mozoghat titokban!?
A pap azt felelte, hogy k茅tfajta m贸don t谩madhat fel az Egyh谩z:
1. A p谩pa "fel眉lr艖l" t茅r meg
2. Nem marad m谩s papja csak tradicionalista
Ez esetben az a t枚red茅k lesz a "felt谩madt Egyh谩z", akik a trad铆ci贸 szellem茅ben 枚sszetartva, kis g贸cokban 艖rzik a hitet.
Mindenesetre ez a gondolat, (hogy t.i. Krisztus felt谩mad谩s谩t a vil谩g nem 茅rz茅kelte) 谩talak铆totta az 茅n j枚v艖r艖l val贸 elk茅pzel茅seimet. |
| Prohaszka |
|
adatok | 2009.12.26 12:14 | 31 |
|
V谩lasz a 25. sz谩m煤 眉zenetre:
Eszter asszony,
csak meger艖s铆teni tudom, mindazokat amiket le铆rt. Mi k茅rsz谩z kilom茅terr艖l tessz眉k meg az utat, hogy Tridenti r铆tus煤 szentmis茅t hallhassunk. Az ut贸bbi id艖ben ez havi rendszeress茅g疟v茅 v谩lt. Rem茅lj眉k, hogy a mindenhat贸 megseg铆t 茅s most m谩r r枚vid id艖n bel眉l n谩lunk lesz lesz lehet艖s茅g Tredinti mis茅n r茅sztvenni. |
| Minister Primus |
|
adatok | 2009.12.24 21:17 | 30 |
|
Akinek lesz szerencs茅je 茅jf茅li Mis茅n r茅sztvenni, az legyen oly szives hogy megeml茅kezzen azokr贸l, akiknek semmilyen Mis茅j眉k nincsen (k枚zt眉k r贸lam is). Nagyon sz茅pen k枚sz枚n枚m! :)
Kegyelmekben gazdag 茅s 谩ld谩steli Kar谩csonyi 脺nnepeket kiv谩nok Mindny谩jatoknak!
|
| r.kath |
|
adatok | 2009.09.02 23:11 | 29 |
|
| A Szent Kereszt felmagasztal谩s谩nak 眉nnep茅n, 2009. szeptember 14-茅n (h茅tf艖n) 18.30 贸rakor szentmise lesz a r贸mai r铆tus rendk铆v眉li form谩j谩ban a kecskem茅ti Piarista Templomban (6000, Kecskem茅t, J贸kai u. 1.). Ezut谩n havi rendszeress茅ggel lesznek r茅gi r铆tus煤 mis茅k. Tov谩bbi inform谩ci贸: http://www.missakecskemetiensis.org |
| V谩gfalvy |
|
adatok | 2009.09.01 19:14 | 28 |
|
A teljess茅ghez hozz谩tartozik az is, hogy a Szovjet煤ni贸 ter眉let茅n 茅l艖 g枚r枚g katolikusok sok minden m谩st贸l is besokalltak. 艕nekik m谩st jelent az a katholikus-orthodox 枚kumenizmus, mint a csonkahaz谩ban 茅l艖knek.
Mert a 20. sz谩zadban voltak b艖ven v茅rtan煤ik, akik a szt谩lini orthodoxi谩ba val贸 be枚kumeniz谩l谩s-k铆s茅rlet茅nek 谩ldozatai lettek. Teh谩t 艖k, akik m谩r egyszer megszenvedtek a hit眉k茅rt, v茅r眉kkel v茅dt茅k azt, nem akarj谩k ingyen odaadni. Ez igen sok dolgot megmagyar谩z. |
| F眉zesi Zsolt |
|
adatok | 2009.09.01 18:31 | 27 |
|
Kedves G.I.
Ezek a g枚r枚g katolikusok, nem azok a g枚r枚g katolikusok. Akikr艖l azt 铆rtam, hogy besokaltak, azok a St. Josafat tagjai, akik a piuszosokkal 谩polnak j贸 kapcsolatot, papjaikat is 艖k szentelik fel. |
| G.I. |
|
adatok | 2009.09.01 12:36 | 26 |
|
V谩lasz a 24. sz谩m煤 眉zenetre:
Zsolti!
Csak azt nem 茅rtem, ha a g枚r枚g katolikusok besokaltak az 枚kumenizmust贸l, akkor mi茅rt vezett茅k be k枚telez艖 jelleggel, p眉sp枚ki el艖铆r谩sra 2009. szeptember 1-t艖l az 枚kumenikus sz枚veg疟 Miaty谩nkot a liturgi谩ban? |
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2009.08.31 23:38 | 25 |
|
Igen, kedves akolitus, t枚k茅letesen meg茅rtem a f谩jdalm谩t, egy pillanatra elk茅pzeltem, hogy mi lenne, ha nem 茅ln茅k 70 km-re a Th枚k枚ly 煤tt贸l? 鈥 Csakhogy: volt n谩lunk egy 煤r, aki Debrecenb艖l j谩rt fel a piuszos mis茅re 16 茅ven 谩t minden h贸napban. Igaz, hogy erre csak egyszer egy h贸napban volt lehet艖s茅ge, de val贸sz铆n疟leg ereje is csak egyre futotta volna. Lefebvre 茅rsek azt mondta, a hat谩r kb. 60 km-n茅l van. Azalatt el kell(ene) utazni a mis茅re, a f枚l枚tt, otthon k枚vess眉k l茅lekben a mis茅t.
Ha valaki, h谩t 茅n tudom, hogy a mai 茅letet nem lehet a r茅gihez hasonl铆tani, ez茅rt amit most 铆rok, csak felt茅telesen fogadhat贸 el: r茅gen enn茅l sokkal nagyobb 谩ldozatot is hoztak az emberek, hogy egy mis茅re eljussanak. Van egy id艖s h枚lgyismer艖s枚m, aki ut谩l 枚regotthonban lenni, 茅s a fia mag谩hoz is venn茅, 茅s akkor otthon lakhatna, csakhogy ott nincs tridenti mise, h谩t marad a piuszos 枚regotthonban.
Sz贸val, 茅n se biztos, hogy a 70 km-n茅l nagyobb 谩ldozatra hajland贸 lenn茅k. M茅gis megkock谩ztatom azt a v谩laszt, amit a most feltett cikkemben is fejtegetek: eljutottunk a v茅gs艖 id艖kbe, amikor rendk铆v眉li helyzetre csak rendk铆v眉li v谩laszt lehet 茅s kell adni. 脡s azt is gondolom, hogy a t枚rt茅nelemben visszajutottunk az els艖 300 茅vbe, amikor a kereszt茅nyeknek fizikai m谩rt铆roms谩ga tette lehet艖v茅, hogy az Egyh谩z l茅trej枚jj枚n, fel茅p眉lj枚n. Most t艖l眉nk, azt hiszem, szint茅n m谩rt铆roms谩got v谩r el Urunk 茅s az id艖, hogy az igaz Egyh谩z megmaradhasson.
A cikkben kifejtem b艖vebben, mi a v茅lem茅nyem err艖l, 茅s mit tartok megold谩snak. Ugyan m茅g mindig nem 茅rtem a v茅g茅re, de az茅rt kider眉l bel艖le: a j贸 megold谩s csakis radik谩lis lehet. A papokn谩l szerintem k枚nnyebb lehetne a helyzet, mert 艖k 煤gyis csal谩d n茅lk眉l, csak maguk茅rt felelnek, 茅s m谩ra azt谩n t茅nyleg el茅g sok k枚z枚ss茅gben lehetne a r茅gi mis茅t mondani. Azoknak a h铆veknek, akik elfogadhat贸 t谩vols谩gban vannak a r茅gi mis茅t艖l szint茅n egyszer疟bb a helyzete. A megold谩sra v谩r贸 a nagy t谩vols谩gban 茅l艖k茅. Mivel 茅n nem tartozom k枚z茅j眉k, nincs jogom ezt a helyzetet meg铆t茅lni. De f茅lek, ak谩r teszem ezt, ak谩r nem, m谩s nincs.
脡s m茅g egy: 煤jra felteszem a k茅rd茅st, amit a cikkben is k茅rdeztem, 茅s amit 茅n itt senkit艖l nem v谩rok el, de amir艖l itt most besz茅l眉nk: mi茅rt k茅pesek a krisn谩sok, a Jehova tan煤i megtenni az elk眉l枚n眉l茅st, a saj谩t 鈥瀎aluba鈥 k枚lt枚z茅st 茅s a katolikusok, 茅n sem, mi茅rt nem?
|
| F眉zesi Zsolt |
|
adatok | 2009.08.31 16:42 | 24 |
|
Azt se felejts眉k el, hogy a Szt. Jozaf谩t k枚z枚ss茅g biz谩nci szertart谩s煤.
Ez nem lekicsinyl茅s akart lenni, hanem csak azt akartam al谩h煤zni, hogy ez t茅ny is mutatja, hogy 1. a r贸mai papok ott sem jeleskednek, 2. a dolog nem - vagy nem els艖sorban ritu谩lis - k茅rd茅s, hanem dogmatikai, hiszen a g枚r枚g katolikusok (茅rtsd val贸ban katolikusok, nem csup谩n katolikus p茅nzb艖l 茅l艖 ortodoxok) is besokaltak a modern teol贸giai k茅pz茅st艖l, a g枚rkat ab煤zusokt贸l 茅s legf艖k茅ppen az 枚kumenizmust贸l. |
| akolitus |
|
adatok | 2009.08.31 14:24 | 23 |
|
V谩lasz a 22. sz谩m煤 眉zenetre:
Valami miatt nem tudom szerkeszteni az im茅nt elk眉ld枚tt hozz谩sz贸l谩somat. A 3. mondatom kiss茅 茅rtelmetlenne siker眉lt. Teh谩t: Ukrajn谩ban teh谩t vannak olyan papok - akik nem elk眉l枚n眉lve egym谩st贸l, nem megalkudva m煤l贸 f枚ldi poz铆ci贸k茅rt, vagyont谩rgyak茅rt, hamis h谩l谩lkod谩s茅rt a f枚l枚tt眉k 谩ll贸k ir谩nt, ink谩bb feladj谩k a r茅gi r铆tus ir谩nti vonzalmukat f枚ldalatti mozgalomm谩 degrad谩lj谩k a trad铆ci贸 ir谩nt elk枚telezett, 茅rdekl艖d艖 茅s a trad铆ci贸t megismerni v谩gy贸 h铆veket -, akik v谩llalj谩k az esetleges megvet茅st, len茅z茅st, elk枚telezettek a r茅gi r铆tus ir谩nt. Magyarorsz谩gon sajnos elk眉l枚n眉lve, egy-egy egyh谩zmegy茅ben, vagy szerzetes k枚z枚ss茅gben vannak ilyen papok. |
| akolitus |
|
adatok | 2009.08.31 14:18 | 22 |
|
V谩lasz a 21. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves Eszter!
Engem is 茅rdekelne az egy-k茅t 枚tlete, hogy mit lehetne csin谩lni?
Az ukr谩n p茅ld谩ja tetszik, de a mondatban van egy kulcs: "...egy Szent Josephat k枚z枚ss茅get l茅trehozni a r茅gi r铆tust k枚vet艖 papjaik r茅sz茅re, 茅s a magyarok nem." Ukrajn谩ban teh谩t vannak olyan papok, akik nem elk眉l枚n眉lve egym谩st贸l, nem megalkudva m煤l贸 f枚ldi poz铆ci贸k茅rt, vagyont谩rgyak茅rt, hamis h谩l谩lkod谩s茅rt a f枚l枚tt眉k 谩ll贸k ir谩nt, ink谩bb feladj谩k a r茅gi r铆tus ir谩nti vonzalmukat f枚ldalatti mozgalomm谩 degrad谩lj谩k a trad铆ci贸 ir谩nt elk枚telezett, 茅rdekl艖d艖 茅s a trad铆ci贸t megismerni v谩gy贸 h铆veket. Sajnos itt Debrecenben ez folyik. Hivatalos enged茅ly nincs, kifog谩s van b艖ven (templomfest茅s, megfelel艖 pap hi谩ny, stb.), h谩tha belef谩radnak a "sz茅ls艖s茅ges" h铆vek a k茅rv茅nyek 铆r谩s谩ba, s feladj谩k az eg茅szet. 脷gy 茅rzem, itt erre megy ki az eg茅sz: h煤zzuk csak az id艖t, h谩tha elfelejt艖dik az eg茅sz, h谩tha XVI. Benedek sem h煤zza sok谩ig, h谩tha egy modernista p谩pa fogja k枚vetni... folytassam? S, k枚zben m茅g a trad铆ci贸 ir谩nt elk枚telezett h铆vekben is megbomlik az egyet茅rt茅s, s van, aki soknak tal谩ln谩 az 1, azaz egy vas谩rnapi tradicion谩lis mis茅t is egy olyan v谩rosban, ahol vas谩rnaponta legal谩bb 15 NOM van. Itt g艖zer艖vel folyik a paps谩g but铆t谩sa, hogy a trad铆ci贸 ellen forduljanak, s 铆gy egy-egy pap, maximum 煤ri passzi贸b贸l, amikor 茅ppen r谩茅r - de sajnos nem nagyon 茅r r谩 - elmond egy-egy tradicion谩lis mis茅t, s akkor jaj de boldogok vagyunk, hogy ilyen is van. Egyfajta Sirat贸falk茅nt funkcion谩l a r茅gi mise, amelyen n茅ha r茅szt vesz眉nk, siratjuk a r茅gi dics艖s茅get, de fel茅p铆teni sohasem fogjuk. Nos, ameddig ilyen a hozz谩谩ll谩s, addig nem is lesz jobb. Am铆g a papjaink f茅lnek a Szentatya adta joggal 茅lni, ameddig nem hajland贸ak k眉zdeni a r茅gi mise teljes jog谩茅rt, am铆g kicsinyes 茅rdekeket v茅denek, addig nem is lesznek itt olyan papok, akik t疟z枚n-v铆zen 谩t ki谩lln谩nak a r茅gi mis茅茅rt. Tal谩n k茅nyelemszeretetb艖l? Hiszen mennyivel k茅nyelmesebb magyarul mis茅zni, mint megtanulni latinul 茅s 煤gy v茅gezni a mis茅t. Mennyivel egyszer疟bb sutba v谩gni a reverend谩t, s ink谩bb vil谩giasan 枚lt枚zk枚dni, nem kit疟nni a t枚bbi ember k枚z眉l. Mennyivel jobb egy zs铆ros pl茅b谩nia, mint egy szeg茅ny falusi pl茅b谩nia. Mennyivel jobb egy luxusaut贸val j谩rni, mint egy Suzukival. Mennyivel egyszer疟bb a rosszul megszerkesztett Liturgia Hor谩rumot v茅gezni, mint a Brevi谩riumot. S, v茅g眉l, de nem utols贸sorban mennyivel jobb 茅s egyszer疟bb be谩llni azok k枚z茅, akik szapulj谩k a trad铆ci贸t, mint b谩tran megv茅deni azt. |
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2009.08.30 12:47 | 21 |
|
Kedves Zsolt, van r谩 egy-k茅t 枚tletem, mit lehetne csin谩lni. Els艖nek vakon b铆zni kellene Istenben. M谩sdoszor elgondolkozni azon, hogyan lehets茅ges, hogy az ukr谩nok - direkt 艖ket hozom fel, hiszen nyugaton sok ilyen van, de mondjuk azoknak van p茅nz眉k, de az ukr谩noknak nincs - k茅pesek egy Szent Josephat k枚z枚ss茅get l茅trehozni a r茅gi r铆tust k枚vet艖 papjaik r茅sz茅re, 茅s a magyarok nem. Hogyan lehet, hogy minden orsz谩gb贸l van m谩r piuszos pap, csak n谩lunk nem. Tudom, mir艖l besz茅l, m茅gis az a v茅lem茅nyem, hogy azt kapjuk, amit meg茅rdeml眉nk. Magyarorsz谩gon sehol, nincs olyan k枚z枚ss茅g, amely VAL脫BAN ki茅rdemeln茅, hogy legyen egy val贸di tradicionalista papja.
Szerkesztve: 2009.08.30 13:02 |
| F眉zesi Zsolt |
|
adatok | 2009.08.29 11:11 | 20 |
|
| F眉zesi Zsolt |
|
adatok | 2009.08.29 11:10 | 19 |
|
Nos, a h铆rek rovatban eml铆tett 2 p眉sp枚k (az esztergomi 茅s a k枚lni 茅rsek) mell茅, akik elutas铆tj谩k b谩rmilyen r茅gi r铆tus煤 k枚z枚ss茅g leteleped茅s茅t, hozz谩 vehet眉nk 2 m谩sik magyar p眉sp枚k枚t is, aki kifejezetten elutas铆tottak egy ilyen kezdem茅nyez茅st: a debrecenit 茅s a v谩cit. Az h铆r, r茅szleteiben 茅s id茅zetekkel t疟zdelve m茅g 茅rdekesebb lenne, de nincs felhatalmaz谩som, hogy papokat megnevezzek, vagy konkr茅tumokat elmes茅ljek.
A l茅nyeg, hogy az elkesered茅s hat谩r谩n vagyok. Ez az 煤j egyh谩z, ahol csak teheti, 2 l谩bbal tapossa az igazs谩got. Ha van 茅rv眉nk, amit m茅g tegnap szapultak, ha kell, b谩tran el艖veszik a moj铆rt贸b贸l, 茅s 茅rvet kov谩csolnak bel艖le maguknak, hogy ellen眉nk ford铆ts谩k (茅ppen mint a kommunist谩k). Itt mindenkivel szemben "toler谩nsak", csak vel眉nk nem. MIT LEHET CSIN脕LNI? |
| pro Christi |
|
adatok | 2009.08.06 17:54 | 18 |
|
| Barsi atya szentmis茅j茅nek felv茅tele 茅s az elm茅lked茅s ffelker眉lt van a Gloria TV friss anyagai k枚z茅! |
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2009.07.23 23:20 | 17 |
|
脡ppen most olvastam a kath.net-en ezt, ami al谩t谩masztja az alant mondottakat:
Die Menschenw眉rde und die zentrale Rolle des Menschen seien letztendlich der Schl眉ssel f眉r alle Herausforderungen, auch f眉r eine verantwortliche Politik, mahnte Merkel. Die evangelische Christin f眉hlt sich best盲rkt durch die Sozialenzyklika Papst Benedikts XVI.:
Vagyis Merkel kancell谩rasszonynak is nagyon tetszik az enciklika, "meger艖s铆ve 茅rzi mag谩t 谩ltala", id茅z is bel艖le, l谩sd kath.net cikket. mert "az ember m茅lt贸s谩ga 茅s az ember k枚zponti szerepe jelenti minden probl茅m谩ra a megold谩s kulcs谩t."
脡n eddig azt hittem, hogy egy kereszt茅ny sz谩m谩ra Isten, Isten t枚rv茅nyei, Krisztus parancsai jelentik a megold谩st. Deh谩t 煤gy l谩tszik, t茅vedtem...
Szerkesztve: 2009.07.23 23:21
Szerkesztve: 2009.07.23 23:27 |
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2009.07.23 22:39 | 16 |
|
A HONLAP topicban foly贸 vit谩hoz, k眉l枚n枚sen Kansas utols贸 megjegyz茅s茅hez. 鈥 A p茅ld谩i nagyon meggy艖z艖ek, csak鈥 Ez a helyzet jobban hasonl铆t ahhoz az orvosi esethez, ahol a beteget megm茅rgezt茅k, 茅s am铆g a m茅reg ki nem 眉r眉l a test茅b艖l, am铆g a kr铆zisen t煤l nem esik, addig igenis az orvosok is a leger艖sebb antibiotikummal 茅s m茅regtelen铆t艖vel kezelik. Csak ha a beteg m谩r t煤ljutott a kr铆zisen, m谩r legy艖zt茅k az 鈥瀍llens茅get鈥, p茅ld谩ul antibiotikummal a bakt茅riumokat elpuszt铆tott谩k, j枚het a lass煤 ut贸kezel茅s. 鈥 Miel艖tt Barsi atya azt mondta volna, hogy az Egyh谩zban valami nagyon j贸 indult el, azel艖tt azt is mondta, hogy nagyon nagy baj van az Egyh谩zban. Hogy a NOM miatt az Isten-f茅lelem teljesen elt疟nt. 鈥 Az t茅ny, hogy valami elindult. B谩r szerintem j贸form谩n csak a paps谩g k枚reiben, k眉l枚n枚sen a fiatal papok k枚reiben. A h铆vekn茅l szinte m茅g semmi nem l谩that贸 ebb艖l. Viszont az m茅g nagyobb t茅ny, hogy az 鈥瀍llens茅g鈥 er艖sebb, mint valaha. Ezt a janu谩r 21. ut谩ni vil谩gm茅ret疟, pokol-铆z疟 hiszt茅rikus t谩mad谩s vil谩gosan megmutatta. Vagyis visszat茅rve az orvosi p茅ld谩hoz, a bakt茅riumok, a m茅reg itt 贸ri谩si er艖vel m疟k枚dik, 茅s minden er艖vel megpr贸b谩lja 鈥 脡S SIKERREL, MERT NEKI VANNAK AZ ER艕SEBB FEGYVEREI 鈥 a kis l茅p茅seket ellens煤lyozni, elt枚r枚lni, megsemmis铆teni, legal谩bbis ami a hat谩sukat illeti. Az Egyh谩z m茅g nem jutott el a kr铆zis ut谩ni 谩llapotba, ahol m谩r csak el艖re lehet, szabad, kell n茅zni.
Ami Benedek p谩p谩t illeti: a Szentl茅lek seg铆ts茅ge a vil谩gegyh谩z vezet茅s茅re minden p谩p谩nak megadatott, 煤gymond ez egy眉tt j谩r a p谩pas谩ggal, beletartozik abba az 谩llapotbeli kegyelembe, melyet a p谩pa kap. K茅rd茅s, hogy egy er茅lyesebb p谩pa mit tudna tenni. Mindenesetre az nagy seg铆ts茅g lenne a katolicizmus sz谩m谩ra, ha egy olyan p谩p谩nk lenne, aki nem csak szereti a trad铆ci贸t, de maga is 煤gy katolikus, ahogy ezt a zsinat el艖tt 茅rtett茅k (煤gy is mondhatn谩m, nem modernista). Ezzel kapcsolatban mindig ez a t枚rt茅neti p茅lda jut eszembe: Nagy Konstantin ugyan megadta az Egyh谩znak a szabads谩got, de lelk茅ben 艖 m茅g nem volt kereszt茅ny (a gyakorlatban sem, hiszen csak hal谩la el艖tt keresztelkedett meg). Sz谩m谩ra a katolicizmus ink谩bb politikai, hatalmi t茅nyez艖 volt. Fiai sz谩m谩ra csak煤gy, azt谩n j枚tt Julianus aposztata, 茅s csak 艖 ut谩na j枚tt az els艖 MEGGY艕Z脰D脡SB艕L katolikus cs谩sz谩r, Jovianus. An茅lk眉l, hogy tiszteletlen lenn茅k: t茅ny, hogy a p谩pa igazi modernista volt. Az is t茅ny, hogy most l茅p茅seket tesz a trad铆ci贸 fel茅. De nagy k茅rd茅s, hogy ezt meggy艖z艖d茅sb艖l vagy egy茅b okokb贸l (p茅ld谩ul Lefebvre 茅rsek miatt 茅rzett lelkiismeretfurdal谩sb贸l, vagy a vissza茅l茅sekkel szemben 茅rzett ellenszenvb艖l, vagy egyszer疟en sz茅p茅rz茅kb艖l, nosztalgi谩b贸l) teszi-e. Hogy neki fontos lenne a r茅gi mise, annak semmi jele nincs, hiszen m茅g mindig nem celebr谩lt saj谩t maga r茅gi mis茅t.
Ami engem illet, nekem Barsi atya elm茅lked茅se az茅rt tetszett, 茅s az茅rt tartom nagyon rossz jelnek Ranjith 茅rsek meneszt茅s茅t, mert 艖k ketten kimondt谩k azt, amit m谩s nem (a piuszosokon k铆v眉l): hogy a NOM nem j贸. Am铆g a p谩pa 茅s a Hittani Kongreg谩ci贸 abb贸l indul ki, hogy mindk茅t r铆tus ugyanolyan j贸, addig j枚het ezersz谩mra kis l茅p茅s, l茅nyeg茅t tekintve nem fog t枚rt茅nni semmi. Addig igenis kinek-kinek gusztusa, hogy melyiket celebr谩lja, hiszen ehhez joga van.
Azt谩n mire ide谩ig jutottam az 铆r谩sban, az is eszembe jutott, hogy egy谩ltal谩n h谩ny kis l茅p茅sr艖l besz茅lhet眉nk. T枚bb mint n茅gy 茅ve p谩pa, 茅s 茅n azalatt az id艖 alatt k茅t, azaz kett艖 l茅p茅sr艖l tudok (Summorum Pontificum 鈥 amit mint tudjuk nem hajtottak v茅gre a legt枚bb helyen, 茅s m茅gse 茅r ez茅rt senkit retorzi贸 a motu proprioban foglaltakkal ellent茅tben; 茅s a kik枚z枚s铆t茅s felold谩sa 鈥 茅n t枚bbr艖l nem tudok). Ezek nem 鈥瀔is鈥 l茅p茅sek, hanem apr贸csk谩k, nagyon apr贸csk谩k, pl谩ne, ha egy p谩pa m谩r 80-n fel眉l van, 茅s a vil谩g olyan gyorstemp贸j煤, mint ma. Viszont egyetlen olyan esetr艖l sem hallottam, ahol olyan valaki ellen elj谩rtak volna, aki s煤lyosan megs茅rti a katolikus tanokat, vagy fegyelmet. P茅ld谩ul nem hallottam, hogy a linzieket b谩rki is felel艖ss茅gre vonta volna stb. stb. Soha nem hallottam, hogy b谩rhol a vil谩gon a legborzalmasabb liturgia-vissza茅l茅sek miatt b谩rkit is b谩rmif茅le elmarasztal谩s 茅rt volna. 脷gy gondolom, hogy az olyan kis l茅p茅sek, illetve az olyan vezet茅s, ahol 鈥瀉 rosszakat鈥 soha nem b眉ntetik meg, ahol soha senkit nem vonnak k茅rd艖re, semmit nem 茅r. Szerintem el茅g lenne egyetlen p眉sp枚k枚t felel艖ss茅gre vonni, hogy nem tartja be a motu proprioban foglaltakat, a t枚bbi m谩r meggondoln谩, hogy mit tesz.
脡s m茅g egy: b谩r nem olvastam az 煤j enciklik谩t, de valakit艖l, aki eddig m茅g soha nem mondott t茅ves dolgot, azt a v茅lem茅nyt hallottam r贸la, hogy a p谩pa elfogadja a mostani rendszert, a demokr谩ci谩t, csak jav铆t谩sokat aj谩nl, jav铆t谩sokat akarna. Hogy a p眉sp枚k枚k az茅rt 枚r眉lnek ennek az enciklik谩nak annyira, mert 艖ket, vagyis a vil谩ggal val贸 kiegyez茅s眉ket igazolja, mert ez a rendszeren bel眉li kritika csup谩n. Mintha a mai t谩rsadalom bel眉lr艖l rendben lenne, csak egy-k茅t igaz铆t谩sra szorulna. Ez csak bel眉lr艖l j枚v艖 ETIKAI k枚vetelm茅ny, ahelyett, hogy k铆v眉lr艖l, Isten fel艖l, a katolikus tan fel艖l n茅zn茅, 茅s aszerint 铆t茅ln茅 meg. Mert a modernist谩kra az a jellemz艖, hogy a hit 鈥瀖aias铆t谩s谩ban鈥 (Verheutigung) 茅lnek, ez茅rt 茅rzik 煤gy, hogy be kell avatkozniuk a napi politik谩ba. Holott a mai t谩rsadalmi berendezked茅s katolikus szemmel alapjaiban 鈥 nem csak r茅szleteiben, melyek jav铆that贸ak 鈥 el铆t茅lend艖, elfogadhatatlan. Ez a vil谩g anti-katolikus alapelvekre 茅p眉l, ez茅rt nem lehet rajta toldozgat谩ssal seg铆teni, hanem csak 煤gy, ha teljes eg茅sz茅ben lebontj谩k 茅s 煤jat, katolikusat 茅p铆tenek hely茅be. De a p谩p谩nak az enciklika szerint nem ez a v茅lem茅nye. V茅g眉lis ez 谩ll a szentmis茅re is, hogy visszat茅rj眉nk kiindul贸 pontunkhoz.
Szerkesztve: 2009.07.23 23:28 |
| 脡lthes Eszter |
|
adatok | 2009.07.21 17:12 | 15 |
|
脷gy gondolom, 茅s Barsi atya is erre utalt, hogy szentmis茅j茅t, illetve elm茅lked茅s茅t els艖sorban a fiatal papok kedv茅茅rt engedte k枚zvet铆teni. Nem a h铆veknek 鈥 akik eddig is eljuthattak tridenti mis茅re, ha nagyon akartak (volna) 鈥, hanem azoknak a papoknak sz贸lt teh谩t, akik ebb艖l mer铆tettek b谩tors谩got, hogy maguk is komolyan foglalkozzanak a r茅gi r铆tussal. 脡s ha innen n茅zz眉k, akkor nagyon nagy jelent艖s茅g疟 volt.
M谩s: akolitusnak a HONLAP topicban teljesen igaza van. Slamposan fogalmaztam: nem foglalkoztam azokkal a templomba j谩r贸kkal, akik foglalkoznak a vall谩sukkal. Az a v茅lem茅nyem ugyanis, hogy sajnos ilyenek nagyon kevesen vannak, 茅s r茅gen is kevesen voltak. A t枚bbs茅g - azt hiszem - 茅vsz谩zadok 贸ta csak megszok谩sb贸l, illend艖s茅gb艖l 茅s hasonl贸 okokb贸l j谩rt templomba. Ha nem 铆gy lett volna, nme j枚hetett volna l茅tre az a l茅gk枚r, amiben a II. V.Zs-ra sor ker眉lhetett. |
|