hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK, MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja

"BÍZZATOK, MERT ÉN LEGYŐZTEM A VILÁGOT"

KATOLIKUS-HONLAP FÓRUM BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ
 
A hozzászólások nem a honlap szerkesztőjének, hanem az egyes hozzászólóknak a véleményét tükrözik.

(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) Végidő ??
(157) Pius-ügy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarország
(121) Világegyház
(54) Jövő/Remény
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) Mások helyett
(199) Kérdések
(34) Hitünk
(77) Fatima
(16) Assisi-ügy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASSÁG
(88) Evolúció
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A világ
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hibás?
(50) Magán üzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) Örömeink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendő?
(28) Viták
(9) Anglikán-kérdés
(2) Aláírásgyűjtés vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudomány és fejlődés
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
 
ki a hibás?
 

Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6]
 Pacsirta adatok | 2008.11.18 12:24 | 40
És akik ezt a gyümölcsöt szüretelik (engedélyezik, beleegyeznek, végignézik, egyetértenek vele , vagyis megfelelőnek tartják):
http://www.szmg.hu/index.php?open=galernez&img=59&galerid=2

 Pacsirta adatok | 2008.11.18 12:16 | 39
Néhány kép a teljesség igénye és kommentár nélkül a katolikus Szent Margit Gimnázium tavalyi (?) szalagavató báljáról. (A képek forrása az iskola nyilvános honlapjának galériája.)

http://www.szmg.hu/index.php?open=galernez&img=32&galerid=2
http://www.szmg.hu/index.php?open=galernez&img=39&galerid=2
http://www.szmg.hu/index.php?open=galernez&img=28&galerid=2


 Vágfalvy adatok | 2008.11.01 21:07 | 38
Tegnap elolvasván Eszter Asszony alábbi üzenetét, nem hittem el, amit írt, annak ellenére, hogy nem szokott "kacsát" közölni a honlapon.
Ma meggyőződhettem róla, hogy tényleg így van, és még mindig nehezen fogom fel.
Tehát holnap valóban violában mondják a misét a nom-ban!
Ez azt jelenti számomra, hogy ilyenben már nem tudok részt venni. Tisztában vagyok azzal, hogy ez már nyílt engedetlenség részemről (hiszen a hivatalos directoriumot utasítom el!)...
Félek, nem jó ez így... Ezek szerint mégis Fellay püspök úr útja a helyes, hogy az Egyház iránti szeretet az oka az ellenállásnak?

 Élthes Eszter adatok | 2008.10.31 22:52 | 37
Azt hallottam, hogy a NOM-ban vasárnap tartják Halottak napját, következésképpen vasárnap mondanak gyászmisét. Nahát ilyet! Természetesen rendesen hétfőre tolódott idén Halottak napjának ünnepe.

 G.I. adatok | 2008.10.20 15:40 | 36
Ma délelőtt volt egy kis időm, bementem a Szent Anna Székesegyházba imádkozni és sikerült elszomorodnom! Nem tudom, hogy velem van baj, vagy más is hasonlóan elszomorodott volna.
A templom Főoltárán (itt most a tényleges Főoltárra gondolok, nem a népoltárnak nevezett pingpongasztalra!), ahol tegnap Gergely Atya Tridenti misét mutatott be, egy idősebb néni négykézláb mászik végig (kifejezésem nem idősek iránti tiszteletlenség akar lenni, hanem inkább felháborodás!) és takarítja a Tabernákulum ajtaját. Az Oltáron semmiféle papír, vagy nylon nem volt (legalábbis hátulról nem látszott, csak az oltárterítő!). Kérdezem én, ezt a műveletet egy létráról nem lehetett volna megcsinálni? Vagy miért nem egy fiatalabbra bízzák ezt a feladatot, ha a néni esetleg képtelen arra, hogy létráról hajtsa végre ezt a műveletet?

 bobi adatok | 2008.08.11 20:29 | 35
"...a protestánsok egymás közötti házasságát mi többre becsüljük mint ők maguk...."

Moderálva

 Füzesi Zsolt adatok | 2008.08.06 17:42 | 34
Az attól függ!

1. Ha az elvált protestáns fél előző házassága protestánssal volt kötve, akkor a katolikus fél nem veheti el. Ha katolikussal kötötte első házasságát a protestáns fél, akkor elveheti.

2. Ha valaki el akar venni egy olyan embert akinek korábban már volt egy merőben polgári házassága, akkor mérlegelni kell, hogy protestáns-e a személy vagy sem: ha nem protestáns, hanem katolikus, akkor a házassága semmis volt, ezért el lehet venni. Ha protestáns, akkor még mindig meg kell nézni, hogy kivel kötötte a polgári házasságot. Ha katolikussal, akkor el veheti, ha protestánssal, akkor nem veheti el.

Mindezek a látszólag furcsa szabályok a katolikus házasság-felfogás magasabb szintjéből adódnak. Vagyis mivel a katolikus félt - elvben - kötelezi magasabb rendű követelményszint és az egyház törvényei (pl. tametsi dekrétum), mindaz a katolikus-nemkatolikus közötti házasság, amely áthágja a kánonjogi kereteket egyházilag, azaz Isten előtt semmis. Ellenben a protestánsok házassága egymás között feltétlenül érvényes, hiszen a házasság szentségét, ők is ki tudják szolgáltatni egymásnak. Azaz a protestánsok egymás közötti házasságát mi többre becsüljük mint ők maguk. Ennek konzekvenciái az első két pontban foglaltak.

 Bence adatok | 2008.08.06 00:54 | 33
Azt szeretném kérdezni, hogy ha a protesánsok közötti polgári kötést az Egyház érvényesnek tekinti, akkor mi a helyzet azokkal, akik elvált protestánshoz vagy korábban csak polgári házasságot kötött
személyel kötnek házasságot templomba?

 Füzesi Zsolt adatok | 2008.08.05 23:11 | 32
233. KI SZOLGÁLTATHATJA KI A HÁZASSÁG SZENTSÉGÉT?

Válasz:
A házasság szentségét a férfi és a nő egymásnak szolgáltatják ki.

Magyarázat:
Az Üdvözítő és az apostolok a házasság körül semmi újat nem rendeltek el, és a házasságot minden népnél, úgy a zsidóknál, mint a pogányoknál Krisztus előtt is a házassági beleegyezés hozta létre, vagyis a házaságot a házasulandók szolgáltatták ki egymásnak, mint társkiszolgáltatók. Az Üdvözítő csak szentségi rangra emelte, amit mind az ószövetség, mind más népek gyakoroltak: a házassági szerződést. A római jog definíciója szerint "a házasságot nem az elhálás, hanem a beleegyezés hozza létre" (D 35, 1, 15) - Nuptias non concubinatus, sed consensus facit" (Ulpianus).
A szakadár görögkeleti egyházak abban a hiszemben vannak, hogy a szentség kiszolgáltatója az áldozópap, vagyis, hogy a házasság papi áldás nélkül nem több, mint törvénytelen együttélés (concubinatus). Ez azonban tévedés. Igaz, hogy a Katolikus Egyház is kötelezi a híveit, hogy házasságukat templomban és az Anyaszentegyház jóváhagyásával kössék meg, amint azt az egyházatyák is sűrűn hangoztatják, de ez nem teszi a katolikus papot a szentség kiszolgáltatójává. A újonnan kereszténnyé lett hívek keresztelés előtti házasságát az ősegyház is érvényesnek és a keresztelkedés után szentséginek ismerte el. Ennek megfelelően tanítottak a mindenkori pápák (I. Miklós pápa /Denz 334/; III. Ince pápa /Denz 404/), és a legnagyobb hittudósok, köztük Aquinói Szt. Tamás (Thom. Aq. Suppl. 45,4) és Szt. Bonaventúra (Bonav. Brevil. 6,13) is. Az örményeknek írt hitvallásban így tanít az Egyház: "A házasság rendes létesítő oka a jelenben szóval kifejezett beleegyezés" (Decret. pro Arm. - Denz. 702).
A Tridenti Zsinat Tametsi határozata ugyan megtiltja a nem pap előtt kötött, ún. "titkos házasságokat" - hiszen oly sok családi tragédiát okoztak -, sőt a dekrétum után kötött titkos házasságokat érvénytelennek is tekinti, ezt csak egyházjogi közbevetés és nem a kiszolgáltató megváltoztatása által teszi. A dekrétum előtti titkos házasságokat ui. érvényesnek ismeri el (Conc. Trid. ref. matr. 1), sőt a rendelkezés után is azokban az országokban, ahol a rendelet nem kötelez. Ma tehát a nem az illetékes pap és tanúk előtt megkötött házasság szigorúan tilos és érvénytelen is ugyan, de nem azért, mert hiányzik a szentség kiszolgáltatója, hanem mert figyelmen kívül hagy egy bontó akadályként fölállított feltételt (Conc. Trid.: Tametsi. - Denz. 2069. vö. CIC /1917/ canon 1094. 1.§). Az egyháznak ui. joga és kizárólagos hatalma van házassági akadályokat fölállítani, vagy azok alól felmetést adni és házassági ügyekben ítélkezni (ld. a 235. kérdést).

Igazolás:
Tételünket negatív úton igazolhatjuk: A Szentírás nem tud újszövetségi keresztény, vagy apostolok által végzett esküvői szertartásról. Ennek oka, hogy a megkereszteltek már vagy házasok voltak, és házasságukat az Egyház elfogadta, vagy még házasság előtt álltak, és az Egyház elegendőnek tartotta a korábbi formák gyakorlását. Erre a legkézenfekvőbb bizonyíték, hogy az első keresztények nem követelték meg a már házas keresztelkendőktől az Egyház előtti újraházasodást, akkor sem, ha zsidókról, akkor sem, ha görögökről és akkor sem, ha rómaiakról volt szó.
Szt. Pál apostol így ír: "Egyébként az a hír járja, hogy paráznaság fordul elő köztetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok közt sincs, hogy ti., hogy valaki apja feleségével él. S ti még kérkedtek, ahelyett, hogy bánkódnátok, és kizárnátok magatok közül, aki effélét művel. Én ugyan testileg távol, de lélekben közel, mintha közöttetek volnék, már ítéletet mondtam afölött, aki így viselkedett" (1 Kor 5,1). Szt. Pál tehát nem hunyt szemet a törvénytelen együttélés felett, mégsem követeli, vagy akár csak említi a pogányok újraházasodását; sőt a pogányokból lett keresztényeket, ha azok házasok voltak, házasokként is kezelte: "Ott találkozott egy Akvila nevű pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából, feleségével, Priszcillával" (ApCsel 18,2). "A házasoknak nem én parancsolom, hanem az Úr: A feleség ne hagyja el férjét" (1 Kor 7,10). "A nem házasoknak és az özvegyeknek ezt mondom: Jó, ha úgy maradnak, mint én is" (1 Kor 7,8). Ha a pogány korban pap nélkül kötött házasság nem lenne érvényes házasság, értelmét vesztené az ún "páli kiváltság" (privilegium paulinum), mely szerint a keresztség felvétele előtt kötött házasság felbontható, ha a nem keresztény fél el akarja hagyni a kereszténnyé lett felet. Sőt, ha a pogány házasság nem lenne érvényes, Szt. Pál apostolnak az a parancsa, miszerint ha a hitetlen fél nem akar válni, akkor a keresztény fél köteles vele maradni (és pedig nyilván keresztény házasságkötési ceremónia nélkül, melyre a pogány fél nem lenne kapható), egyenesen bűnpártolás lenne: "A többieknek azonban én mondom, nem az Úr: Ha valamelyik testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne küldje el. S ha valamelyik asszonynak hitetlen férje van, és az szívesen marad vele, ne hagyja el férjét. Mert a hitetlen férjet megszenteli felesége, és a hitetlen asszonyt megszenteli férje. Különben gyermekeitek tisztátalanok volnának, pedig szentek. De ha a nem hívő fél elválik, hadd váljék el. Ilyen esetben a testvér vagy nővér nincs lekötve, hiszen Isten békességre hívott minket. Honnan tudod, te asszony, hogy a férfit üdvösségre vezetheted? Vagy honnan tudod, te férfi, hogy feleségedet megmentheted?" (1 Kor 7,12).
Ezekből pedig közvetlenül következik, hogy a házasságkötéshez nem kell apostoli hatalom, a kiszolgáltatót tehát máshol kell keresni. Azonban ha a papot kizárjuk, akkor már csak a menyasszony és a vőlegény marad hátra. Más lehetőség nincs.

 Élthes Eszter adatok | 2008.08.05 13:11 | 31
Sassi tökéletes okfejtéséhez egy katolikus pap válasza (lényegében ugyanaz, amit sassi írt): A pap jelenléte jogi, nem szentségi követelmény. Ő szavatolja a házasságkötés érvényességét, hiszen, ha a két ember az erdőben egymásnak mondaná ki az igent, előfordulhatna, hogy később az egyik letagadja. És ő adja az Egyház áldását a házasságra.
A házasságkötés azonban nem magánügy, hanem közösségi aktus. Isten a házasságot, azaz a családot tette meg a társadalom és az Egyház legkisebb sejtjének, ezért csak nagyon indokolt esetben maradhat titokban.
Egyébként Szent X. Pius Kompendiumjában az is áll, hogy a szentségi házasságot éppen ezért nem lehet az előtt megkötni, hogy a polgári házasságot a polgári jog szerint legalább el nem idították.

 sassi adatok | 2008.08.05 12:59 | 30
A házasság jellegénél fogva nem pusztán két ember közössége, hanem közösségi, társadalmi érték is. A házasság a család, mint a társadalom alapsejtjének az alapja, és a jövendő nemzedék bölcsője. Ezért házasságot nem lehet a társadalomtól elszigetelten kötni (kivéve bizonyos szükséghelyzetekben). Az Egyház oldó-kötő hatalmánál fogva előírja a katolikus híveknek az un. kánoni formát, a házasság érvényességhez (vagyis nem csak a "szabályosságához"). Nem katolikusokat ez a forma nem köti, vagyis ha két evangélikus polgári házasságot köt, azt a katolikus egyház érvényesnek tekinti. Keresztények között a házasság szentségi házasság, más esetben pedig természetjogi. Bizonyos speciális esetekben a csak természetjogi házasság felbontható.

 Bence adatok | 2008.08.05 01:37 | 29
Egy szentség érvényességének az is feltétele, hogy azt kell tenni annak aki szentséget kiszolgáltatja, amit az Egyház tesz, tehát ezért nem jön létre például kertben a házasság, mert nagy valószínűséggel az ott lévők nem azt kívánják tenni amit az Egyház tesz, ha jól gondolom. És azt szertném kérdezni szintén ezzel a témával kapcsolatban, hogy a "polgári kötés" házasságnak számít -e vagy seM?

 Élthes Eszter adatok | 2008.08.05 00:01 | 28
Szent X. Pius Kompendiumjában így folytatja - miután elmagyarázta, hogy maguk a jegyesek szolgáltatják ki egymásnak a házasság szentségét: "Mire szolgál akkor az az áldás, amit a plébános (vagy annak megbízottja) a házasulandóknak ad? Válasz: Az áldás, amit a plébános a jegyeseknek ad, nem szükséges ahhoz, hogy a szentség létrejöjjön, hanem azért adja, hogy kapcsolatukat az Egyház nevében megszentelje és Isten áldását lehívja rájuk."
És tovább még egy fontos dolog, ami miatt a mai házasságok szétesnek: "A házasság szentsége: 1. növeli a megszentelő kegyelmet; 2. különleges kegyelmet ad, hogy a friggyel járó minden házastársi kötelességet lelkiismeretesen teljesítsék."
Vagyis az Úr és az Ő Egyháza is tudja, hogy nehéz két embernek együtt élnie, ez csak Isten különleges kegyelmével lehetséges.

 Élthes Eszter adatok | 2008.08.04 23:39 | 27
Válaszomat szokás szerint az internet kikapcsolása után, illetve újra bekapcsolása előtt írtam meg, úgy hogy, amikor fogalmaztam, még nem tdutam, hogy Pisti már megadta a helyes választ.

 Élthes Eszter adatok | 2008.08.04 23:35 | 26
Kedves Pacsirta, miután hozzászólásodat a Ki a hibás topicba írtad, úgy értelmezem, hogy azzal nem értesz egyet, hogy a cikk azt írja, a jegyesek egymásnak szolgáltatják ki a szentséget. Pedig ez valóban így van. Így áll a zsinat előtti katekizmusban: "A jegyesek az esketésnél a plébános és két tanú előtt kinyilvánítják, hogy egymást házastársul akarják venni. Ezzel kötik meg a házasságot. A házasság szentségét ők szolgáltatják ki maguknak." Szent X. Pius Kompendiumjában ugyanez áll: "E szentség (a házasság) kiszolgáltatói maguk a jegyesek, akik egymásnak szolgáltatják ki és egymástól fogadják a szentséget." - úgy hogy az utolsó kérdésedre a válasz: nem mehetnek ki a fa alá. Egyébként a honlap KÖNYVTÁR oldalának ELSŐ FIÓK és KATEKIZMUSOK alfiókjában találsz egy katekizmust, ott megtalálod a választ erre a kérdésedre is.

 Pacsirta adatok | 2008.08.04 22:56 | 25
Köszönöm a választ és elnézést kérek, én voltam tudatlan. El nem tudtam volna képzelni, hogy nem felszentelt ember szentséget szolgáltathat ki. (Bár végül is végveszélyben bárki keresztelhet is, jól tudom?)
A házassággal ez régen is így volt? Akkor mi a pap szerepe a szertartásban, csak az egyházi nyilvántartás? Vezethet ez pl. oda, hogy a jegyesek kimennek egy fa alá ketten, és ott kiszolgáltatják egymásnak a szentséget, és az érvényes?

 Pisti adatok | 2008.08.04 21:26 | 24
ebben mi a furcsa...? az egyház tanítása szerint a házasságot a házasulandók szolgáltatják ki egymásnak. lehet, hogy Csaba testvér szövege valakinek negédes, de teológiailag nem hibás.

 Pacsirta adatok | 2008.08.04 19:15 | 23
Ezt most találtam. Idézet a dévai Csaba testvér házasulandók számára szervezett lelkigyakorlatra meghívó leveléből:
"Tavasz van, a Szent Ferenc Alapítvány két nevelője, Ciobotárú György, és Csiby Éva, egy éves jegyesség után házasságot köt március 29-én. Meghívtak, a helyi plébános engedélyével, hogy mint az egyház hivatalos tanúja, mint pap, részt vegyek, az ö nyilvános szerelmi vallomásuknál. Mit mostanig nagy szeretettel egymás fülébe sugdostak, azt most szeretnék Isten szent színe előtt, a templomban, szüleik, barátaik, a rokonok előtt hangosan kimondani. A házasság szentségét nem a pap szolgáltatja ki a jegyeseknek, hanem ők ajándékozzák egymást meg, a nyilvános szerelmi vallomásukkal, melyet tudatosan vallanak meg Isten és az Egyháza színe előtt."
Az egész cikk megtalálható itt:
http://www.hirporta.hu/?m_op=view&id=14318&sid=

 Bence adatok | 2008.07.23 22:45 | 22
Elnézést, hogy egy kicsit elterem a szót az alaptémááról, a Pacsirta által felvetett tekintély témával kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy Jézus megmondta Natália nővérnek, hogy az Anyaszentegyházra jön egy nehéz kor, amikor a hagyományokat nem fogják figyelembe venni (vagyis valószínűleg II. Vatikáni Zsinat óta tartó időre gondolhatott Jézus), de azt is megmondta, hogy végűl az Anyaszentegyház meg fog újulni a pápának is ez lesz a megszólítása, hogy pápa testvér, a papoknak pedig az, hogy pap testvér. Tudom egy tradicionalistának finoman fogalmazva például a pápa pápa testvér kifejezés furcsának tűnik. Én is a tisztelet megadás pártolója vagyok az egyházi előjárók iránt, de szerintem újra kéne gondolnunk a tekintély fogalmát.

 Pacsirta adatok | 2008.07.21 22:05 | 21
Eszter felvetésére: a más vallásúak számára nem Jézus a Bíró, a Király. De nagyon meg fognak lepődni azon, hogy haláluk napján mégis előtte kell megálniuk és számot adniuk a viselt dolgaikról. Ez biztosan más megítélés alá fog esni, mint a Szentatya "sóvárgása". (Ki mennyi talentumot kapott...)
A Szentatya nem sóvároghat más vallás spiritualitása iránt, csak azon ügyködhetne, hogy elmélyítse a sajátját, illetve, hogy hirdesse az Evangéliumot a más vallásúaknak: felemelve ezzel őket.
Nagyon rossz érzésem van azzal kapcsolatban, hogy a pápától szélsőséges megnyilatkozások érkeznek, hol nagyszerű, hol a katolikus hit szerint elfogadhatatlan dolgok. Ilyenkor csak arra tudok gondolni, hogy nem látunk a kulisszák mögé. Hogy nem egy ember nyilatkozik, hanem egy apparátus dolgozik, ahová az ördög be-be veri a maga kis ékjét.
Vágfalvynak: ez az egyik kedvenc vesszőparipám. Ti., hogy nincs tanítás a templomban. Nincs elmondva 100x (a hitigazságokon kívül), hogy nem kukoricázunk a templomban... De ki mondaná el, akit magát sem foglalkoztatják ezek a dolgok? Egy kisvárosi Bazilikában voltam egyszer misén, amikor hazafelé sétálva elmentünk egy pocakos, kopaszodó öregúr mellett, aki szürke nadrágban és pulcsiban cigarettázott a járdán. Ha nem böknek meg, hogy ez volt a pap, aki a misét tartotta, észre sem veszem őt. Ezek a papok elvárják a tekintélytiszteletet? Milyen alapon?


  MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!