|
(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) Végidő ??
(157) Pius-ügy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarország
(121) Világegyház
(54) Jövő/Remény
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) Mások helyett
(199) Kérdések
(34) Hitünk
(77) Fatima
(16) Assisi-ügy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASSÁG
(88) Evolúció
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A világ
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hibás?
(50) Magán üzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) Örömeink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendő?
(28) Viták
(9) Anglikán-kérdés
(2) Aláírásgyűjtés vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudomány és fejlődés
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
|
| |
 |
Evolúció |
 |
Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba
[0] [1] [2] [3] [4]
| Pisti |
 |
adatok | 2008.07.24 13:22 | 28 |
|
de hát ez az idézet pont azért hibás, mert összekeveri a hitet és a természettudományt... ennek a képtelenségét próbálom pár éve elmagyarázni.
kedves Zsolt!
az elektromos áram egy természettudományos elmélet... "a nagyobb potenciálú pontból a kisebb potenciálú pontba galvanikus kapcsolat esetén elektromos áram folyik." de ezt nem lehet bizonyítani, mert természettudományosan semmi sem bizonyítható. ezért tkp. minden elmélet "hipotézis". ami nekünk fontos: természettudományosan lehetetlen megcáfolni a hitet, ez logikai képtelenség. az olyan kijelentésekkel, hogy "utálom az evolúciót", azt a benyomást keltjük, mintha a hitet meg kellene védeni a természettudományos elméletekkel szemben, ami azonban teológiai tévedés.
(ha a keresztények természettudományos elméletek ellen küzdenek, akkor az emberek azt fogják hinni, hogy ezekkel az elméletekkel tényleg meg lehet cáfolni a hitet. ezt a tévképzetet kell azonban eloszlatni.)
kedves Atti!
ahogy írtam, természettudományosan semmi sem bizonyítható. Ön természettudományos tényeket olyan biztos tényekként kezel, mint pl. a teológiai igazságok, pedig nem azok. (csak a fórum miatt a magázás.) honnan tudja, hogy Isten nem hatezer éve teremtette a világot, a dinoszauruszok csontjaival együtt...? ez egyáltalán nem irreális "hipotézis". hogyha ebbe belegondol, akkor rájön, miért értelmetlen, sőt káros a feljebb említettek miatt a dinoszauruszok kontra kereszténység "hitvita". valójában maga a vita a teológiai tévedés. |
| Élthes Eszter |
|
adatok | 2008.07.24 12:08 | 27 |
|
| Kissé meglepett: látom oldalakkal le vagyok maradva, kedves Zsolt, előbb nyugodtan elolvasom az egészet, aztán írom meg, hogy össze tudom-e egyeztetni a vélemnényemmel, amit írt. Addig csak ezt az idézetet küldöm (ezt már előre elkészítettem): Idézet Dr. William J. Quweneel holland biológus diákoknak szóló Teremtés vagy evolúció című könyvecskéjének zárófejezetéből: "És te, te mit akarsz most tenni? Azt tervezed, hogy annyi tényt vizsgálsz meg előítéletek nélkül, annyi könyvet olvasol el az evolucionistáktól és teremtéshívőktől is, amennyit csak tudsz, hogy aztán a végén a legmegfelelőbb tudományos magyarázatot kiválaszthasd közülük? Ezt verd ki a fejedből! Nem a tudományos érvek alapján fogsz végül az evolúció vagy a teremtés mellett dönteni, hanem a hited alapján! Egyetlen ember sem képes, ha az élet- és világszemléletéről van szó, a tudományos érvek alapján előítéletektől mentes, elfogulatlan döntést hozni." |
| Pisti |
|
adatok | 2008.07.24 10:54 | 26 |
|
sajnos a tudományfilozófia anyagot nem tudom on-line megmutatni, de itt egy másik tárgy:
http://hps.elte.hu/~kutrovatz/courses/demark.htm
itt is vannak hasznos filozófiai anyagok, meg egy kicsi a teremtésről is. |
| Pisti |
|
adatok | 2008.07.24 10:36 | 25 |
|
én sohasem vallottam a kettős igazság elméletet! az relativizmus, és szembenáll az igazság létével. ezért ezt igaztalan rágalomnak tartom. itt inkább filozófiai tájékozatlanságról, ismeretek hiányáról van szó. ugyanis a természettudomány természettudomány, ahol nincsenek "igazságok", minden elmélet egyfajta hipotézis. azzal csak egy nevetséges, hamis képet festünk a kereszténységről, ha olyasmiket mondunk, hogy "a törzsfejlődés ellentmond Isten teremtésének". az lenne sokkal inkább a feladatunk, hogy a tudományfilozófiai ismereteink elmélyítése után tisztázzuk az emberek számára, hogy a tudomány eredményei épp Isten teremtését támasztják alá. (nem bizonyítják, mert természettudományos bizonyítás nem létezik.) ez lenne a keresztény ember kötelessége.
ehhez el kellene mélyíteni a saját filozófiai ismereteinket. tájékozódni kellene az általunk vizsgált tudományterületeket illetően. de én semmi ilyesmit nem tapasztalok, mintha mindenki megállt volna a fejlődésben, csak a korábbi, filozófiailag - és így teológiailag is - hibás vélémenyek ismételgetését látom. |
| Parsifal |
|
adatok | 2008.07.24 09:19 | 24 |
|
A "Visio"-elméletről:
A Teremtés könyve "Ádám perspektívájából" meséli el a történteket.
A 6 nap, 6 álomban eltöltött nap, amely alatt Isten látomásokban (valóság és szimbólumok keverve) közölte Ádámmal a világ teremtését.
Az ún. "második" teremtéstörténettel kell kezdenünk. Ádámi perspektíva. fölébred, ott van egy "Kert" közepén... Elvisz előtte állatokat Isten valóságosan (nem az összeset!) neveket ad nekik - a név hatalom valami fölött. Látja a magasabbrendű állatok nemi dimorphizmusát, föltámad benne a kiegészülés vágya, és ekkor Isten "mély álmot" (héberül: tardéma) bocsát reá.
Ekkor hat eltöltött nappal visszakanyarodunk az első teremtéstörténethez, ahol szimbolikusan elmeséli Isten a világ teremtését.
Gyakorlatilag olyan, mint egy filmben visszapörgeti neki az időt. Pl. az első nap az, amikor a földet vastag széndioxid felhő borította, és ezért csak azt látta, hogy világosság van és sötétség. Ezért jön "később" a Nap, a Hold és a csillagok "föltevése" az égre. A kitisztult képkockán már látja őket. Ez fontos a legprimitívebb embereknek is. A csillagok helymeghatározást, és időmeghatározást adnak.
"Geocentrikus" perspektívából vetíti az álomban Ádám szívébe Isten a képeket.
Ez volt az igazhitű biblikus magyarázat, amely a 'kreacionista' és 'scientista' csapdákat is kikerüli. |
| Parsifal |
|
adatok | 2008.07.24 09:12 | 23 |
|
A TEREMTÉS KÖNYVÉNEK ELSŐ HÁROM FEJEZETE
* Pápai Biblikus Bizottság
* pápa tekintélyével
* kinyilvánította (1909. június 30.):
+ Minden rész betű szerinti értelmezése téves.
+ A kizárólagosan szimbolikus, allegorikus, mítikus magyarázat téves.
+ Történeti, szó szerinti kilenc tény.
+ "Yom" szó értelmezésre szorul. "Visio"-elmélet támogatása.
* "az értelem és az akarat vallásos engedelmességével" kell fogadni
A "Visio"-elmélet a mai természettudományos és szövegkritikai eredményeknek sem mond ellent.
SZÓ SZERINT KELL VENNI
1.
A makrokozmosz Isten általi, az idő kezdetén végbement teremtése.
2.
Az ember rendkívüli teremtése.
3.
Az első asszonynak az első férfiúból való megalkotása.
4.
Az emberi nem egysége.
5.
Az ősszülők eredeti megigazultsága:
a megszentelő kegyelem, az épség, és a halhatatlanság állapotában.
6.
Isten által az ősszülőknek adott, engedelmességük kipróbálása végett adott parancsa.
7.
Isten parancsának áthágása a "Kígyó" alakjában megjelenő Ördög rábeszélésére.
8.
Az ősszülők természetfeletti, eredeti megigazult állapotából való kivetése;
és eredeti természetük külső megroncsolódása.
9.
Az eljövendő Helyreállítóról szóló ígéret.
Ezen okokból nem érthetek egyet sem a fundamentálprotestáns "mindent szó szerint értelmezni" eretnekséggel sem, és Pisti kriptonominalizmusával ("veritas duplex") elméletével sem, amit a modernista hittankönyvek sugallnak. |
| Bence |
|
adatok | 2008.07.23 22:35 | 22 |
|
| A dínószauroszok létezésén és ebből adódó bizonyos zavaron már én is gondolkoztam. A Biblia azt nem írja, hogy Ádám és Éva mennyi időt töltött a paradicsomba, lehet, hogy a mai időszámításba több évszázad is lehet. Szerintem Az is lehetséges lehet hogy ez idő alatt éltek a Földön a dínószauroszok és mire Ádámot és Évát Isten kiűzte a paradicsomból elpusztultak, például azért, hogy tudjon az ember lakni a Földön. Az ilyen megközelítésről mi a véleményük? |
| Minister Primus |
|
adatok | 2008.07.23 21:57 | 21 |
|
Kedves Zsolt! Köszönöm! Találtam benne azt is, ami érdekel! :)
Kedves Pisti... Te se láttál élő dínót - én se láttam élő dínót. De hogy nem csirkecsontokból vannak összerakva azok a csontvázak a múzeumokban, abban biztos vagyok. Annyi csontot pedig nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. |
| sassi |
|
adatok | 2008.07.23 21:22 | 20 |
|
A témával kapcsolatban.
www.jesenius.hu/files/kreacionizmus.rtf
Protestáns írás, tudtommal a kreacionalizmus is elsősorban protestáns jelenség (azért is, mivel a protestáns "csak a Szentírás" elv miatt nagyobb bajban lehet egy protestáns, ha a Szentírást nem lehet betű szerint érteni. Mert akkor ugye értelmezés szükséges, tanítóhivatal...). Ami az írásban protestáns mivolta miatt esetleg vitatható, vagy pontosításra szorulna, nem érinti a mondanivalója lényegét.
Nekem különösen a kutyás vicc hasonlat tetszik benne.
|
| Pisti |
|
adatok | 2008.07.23 19:37 | 19 |
|
kedves Zsolt!
az, hogy 1 + 1 = 3, tényleg kisebb tévedés, mint hogy 1 + 1 = 100, de azért nem tennék lényegi különbséget... az elektromosság is hipotézis. ezért lenne érdemes először tisztázni, hogy mi az a természettudomány...
nézz utána a feltámadás utáni eseményeknek, egyértelmű ellentmondások vannak. tehát valamelyik Evangélium biztos hazudik. irodalmi műfaj...? most akkor Isten az embert a teremtés végén teremtette, vagy nem?! az egyik teremtéstörténet hazudik. nyilván, csak arra szerettem volna rámutatni, hogy ezt így nem lehet... |
| Füzesi Zsolt |
|
adatok | 2008.07.23 19:07 | 18 |
|
Pisti!
Szerintem ez az állítás túlzó és bántó (egyszerűen nem értem miért kell, mindig ilyen stílusban vitatkozni, na mindegy..):
"az, hogy "nem fogadom el az elektromosságot", nem különbözik attól, hogy "nem fogadom el a törzsfejlődést"."
Komoly ellenérvek születtek már az evolúció ellen is, melyek, ha vitathatók is, ugyanolyan értékű hipotézisek (!) mint az evolúció. Ahogyan bánt, amikor nem tartják katolikusnak azt, aki el tudja fogadni az evolúciót, ugyanúgy sért, hogyha hívő emberek kvázi lehülyézik azokat, akik fenntartással élnek a fejlődéselmélettel szemben.
A farkas - kutya hasonlatod nem jó: a farkas ui. ebben az értelemben ugyanúgy kutya, mint egy vizsla. Ezzel nem lehet igazolni az evolúciót.
A szentíráskritikád sem áll:
Az evangéliumok különbségei éppen a Szentírás hitelességét támasztják alá:
1. mutatva, hogy a sugalmazott írók, meg sem kíséreltek "igazítani" a hallottakon.
2. s ennek ellenére ilyen csekély különbség és lényegi azonosság mutatható ki a kezdeti szóbeli továbbadás és a szájhagyomány torzító hatása ellenére.
3. Az evangéliumok különbségei 1-2 kivételtől eltérően nem is ellentmondások, sokkal inkább kiegészítések. Egyik ezt hallagat, el, a másik azt. Egyik ezt említ meg, a másik azt.
A 2 teremtéstörténet 2 külön irodalmi műfaj. Pontosabban más szempontból közelít: az egyik a világ és a teremtés isteni eredetére világít rá, a másik teremtéselbeszélés az ember perspekítávájából tekint a kezdetekre. |
| Pisti |
|
adatok | 2008.07.23 18:52 | 17 |
|
| ja, a Szentíráshoz: Jézus feltámadásának körülményeit az Evangéliumok eltérően írják le. most akkor melyik Evangélium igaz, és melyik hazudik?! vagy teremtéstörténetből is van rögtön kettő... (az ember teremtésének ideje eltér.) melyik az igazi...? |
| Pisti |
|
adatok | 2008.07.23 18:50 | 16 |
|
| ui.: az utóbbi pár évtizedben is pl. rengeteg kutyafajtát tenyésztettek ki. ugyanígy keletkezett a kutya a farkasból párezer év alatt. a genetika, a tenyésztés "mindennapos" dolog, mint pl. az elektromos áram. az, hogy "nem fogadom el az elektromosságot", nem különbözik attól, hogy "nem fogadom el a törzsfejlődést". |
| Pisti |
|
adatok | 2008.07.23 18:46 | 15 |
|
kedves Eszter!
Ön keveri a szezont a fazonnal. ahhoz, hogy természettudományos kérdésekről tudjunk beszélni, először tisztázni kellene, hogy mi az a természettudomány. ehhez tudományfilozófiára van szükség. én egyszer már elmondtam a saját mondókámat, ugyanazt tudom ismételni: amíg a tudomány értelmével nincs tisztában, addig fölösleges bármilyen kérdésbe belemenni. ehhez kapcsolódik a következő gondolat...:
kedves Atti!
honnan tudja, hogy biztosan léteztek dinoszauruszok?! avagy miért foglalkozik a német író a dinoszauruszokkal, ő honnan tudja, hogy biztosan voltak...? csak számomra furcsa, hogy valaki a dinoszauruszok létét tényként kezeli, a korukat pedig nem. mindkettő természettudományos tény. hogyha az ember tudja, hogy mi az a természettudomány, akkor megfelelően tudja kezelni ezeket a tényeket. pl. szénizotópos módszerrel nagyon jól behatárolható egy lelet kora, de még a kis bizonytalanságok ellenére is elmondható, hogy a dinoszaurusz és az ember között többmillió év van. |
| Füzesi Zsolt |
|
adatok | 2008.07.23 18:32 | 14 |
|
Félre ne értsen senki. Én nem propagálom az evolúciót. Az ember külön teremtésének és a fajok egymásból való kifejlődésének ellentétre is hiába hívják fel a figyelmemet.
A teológia ui. nem természettudomány. Nem azzal foglalkozik, hogy egy-egy tudományos hipotézis igaz-e vagy sem, hanem azzal hogy összeegyeztethető-e a kinyilatkoztatással vagy sem. |
| Füzesi Zsolt |
|
adatok | 2008.07.23 18:19 | 13 |
|
Kedves Attila!
A kátében csak közvetve találtam választ, nem tudom elég-e.
Kedves Eszter asszony!
Ha futja az idejéből, kérem olvassa már el ezt a 2 kérdést, és mondja meg, hogy a válaszok összeegyeztethetők-e az Ön felfogásával?
115. MIKOR ÉS MENNYI IDŐ ALATT TEREMTETTE ISTEN A VILÁGOT?
Válasz:
A teremtés idejéről annyi állítható bizonyossággal, hogy Isten örök teremtő tevékenységgel úgy alkotta meg a világot, hogy az időben kezdődött.
Magyarázat:
Amint fentebb említettük, az "első teremtés", vagyis az anyag, az idő, a tér, a természeti és matematikai törvények teremtése nem időben történt. Nem is történhetett időben, hiszen az idő feltételezi a teret, a tér pedig az anyagot. Ezért az első teremtéssel kapcsolatban nincs értelme feltenni a "mikor" kérdést. Az egyházatyák véleménye és bölcseleti érvek alapján a legvalószínűbb, hogy az első teremtés egy pillanat alatt ment végbe.
A másodteremtés idejét illetően, amely alatt azt értjük, hogy Isten a rendezetlen őskáoszt rendezett világgá alakította, azon kívül, hogy az időben történt, nem uralkodik egyetértés. Az Egyház még nem döntött tekintélyének teljes súlyával, és nem is biztos, hogy fog, mert ez a kérdés a teológia és természettudomány határterülete, és mindkét részről nagy a veszélye az illetéktelen határátlépésnek.
A közvetett teremtést a Szentírás a hatnapos teremtéstörténetben (hexaëmeron) írja le. Ennek értelmezése még nem teljesen tisztázott, és számos szabad vélemény uralkodik az Egyházban, melyek bár nem egyenlő mértékben elfogadottak, elítélve vagy támogatva sincsenek. Egy biztos, a Szentírás nem téved és nem téveszt meg, azonban mindenkor figyelemmel kell lenni a sugalmazott író szándékára és az irodalmi műfajokra. A Szentírás egyetlen hiteles helyének valódi (!) értelme és a természettudomány biztos (!) eredményei között sem lehet igazi eltérés. Aquinói Szt. Tamás figyelmeztet: "A Szentírás igazmondásából nem szabad engedni, de helytelen értelmezéssel a hitetlen tudósok gúnyolódásának sem kell kitenni" (Thom. Aqin. STh. I. 68 1, c). Ennek figyelembe vételével néhány elképzelés valószínűségük sorrendjében:
1. A legnagyobb fokban valószínű nézet, hogy a hexaëmeron szó szerint értelmezendő, azonban a szószerintiséget nem primitív és túlzó módon kell felfogni. Nem minden vonatkozásban igényli ui. a szent szöveg, hanem csak ott alkalmazandó, ahol a kinyilatkoztatott igazság és a szöveg természete megköveteli. Mindamellett (bizonyos határok között) szabad más felfogást is követni. A szentatyák álláspontja ezen a ponton ui. nem egységes és nem is egyértelmű. Némelyek szó szerinti értelemben magyarázták a teremtéstörténetet, mások allegórikus magyarázatot követtek, és éppen nem a legkisebb tekintélyűek (Alexandriai Szt. Kelemen, Órigenész, Szt. Ágoston, Szt. Atanáz és Nüsszai Szt. Gergely). Úgy gondolták, hogy vagy a másodteremtés is egy pillanat alatt ment végbe, vagy egyáltalán nem tudjuk, mennyi időt vett igénybe. A bibliai hat napot pedig látomásként (visio) magyarázták: Eszerint a teremtéstörténet az Ádámnak adott (feltételezett) őskinyilatkoztatás (revelatio archaica) hű bizonyítéka, mely még a mózesi rögzítést megelőző, népies szájról-szájra történő továbbadás ellenére is őrzi eredeti formájának nyomait. A hat nap nem a teremtés hat napja, hanem átélt hat nap, melynek reggele és estéje a jelenés kezdetét és végét jelentette. Eszerint Isten hat (hét) éjszakán kinyilatkoztatta Ádámnak (mások szerint Mózesnek) a teremtés titkát, melynek lényege, hogy a világ mindenestül Istentől származik. A teremtett dolgok egymásutánja nem tényleges, hanem logikai sorrend, melyben a megelőző mű mindig előfeltétel a következő számára. Aquinói Szt. Tamás ezt a felvetést szellemesnek, és a Biblia tekintélyének védelmére fölöttébb alkalmasnak találta. Ezt a hipotézist látszik alátámasztani, hogy a második teremtéstörténet nincs tekintettel az elsőre (megváltozik a teremtés sorrendje: az elsőben az embert teremti utolsónak, a másodikban elsőnek), vagyis úgy tűnik, hogy maga a sugalmazott író sem akart dokumentumszerű anyagot közölni a világ kialakulásáról. Pusztán korának nyelvén vallási igazságokat akart átadni az őskinyilatkoztatás népi mondákban megőrzött változatának a Bibliába való beépítésével. A történetek kiválasztásában azonban Isten irányította a szerzőt, így az mindenestül az isteni kinyilatkoztatás terméke, s mint ilyen, nem vethető kritika alá (Vö. XII. Piusz: Humani generis ill. Mediator Dei). Mivel Ádám Éva teremtését is álomban (tardema) látta, nem alaptalan a fölvetés, hogy az egész látható világ teremtését is látomás keretében mutatta meg neki Isten, annál is inkább, mert később is rendszerint álmokban és látomásokban közölte kinyilatkoztatásait. Az elméletnek az ad különös tekintélyt, hogy még jóval az evolúciós elmélet előtt született, és nem árnyékolja be a gyanú, hogy utódvédharcokat folytat a Szentírás tekintélyének megőrzéséért, és egyeztetésnek tünteti fel azt, ami tulajdonképpen a kinyilatkoztatott igazság tartalmának kényszerű csökkentése. Az elmélet hittudományos minősítése: valószínű vélemény (sententia probabilis): súlyosabb belső okkal támogatható nézet; ill. általános nézet (sententia communis): szabad vélemény, melyet általában a teológusok kinyilatkoztatott igazságként vallanak.
2. A másik hipotézis elkötelezett a hat teremtési nap abszolút szó szerintisége mellett. Mivel a természettudomány ezt megingatni látszik, mélyen hívő tudósok kidolgozták az ún. tudományos kreacionizmus tételeit, mely több-kevesebb sikerrel tisztán a természettudományos eredmények alaposabb vizsgálatával próbálja igazolni, hogy tudományosan nem cáfolható, sőt egyenesen igazolható a hat teremtési nap és a viszonylag fiatal világ feltételezése. A hipotézissel több ponton lehet vitatkozni, de számos eredményüket nem lehet mindenestül asztal alá söpörni. Azonban vigyázni kell, nehogy rossz érvekkel támasszuk alá állításainkat, mert ezzel éppen a megvédeni kívánt Szentírás tekintélyét csorbítanánk. Aquinói Szt. Tamás hangsúlyozza az elvet: "Mikor tudományosan akarjuk képviselni a kinyilatkoztatott igazságot, óvatosnak kell lennünk; ha a hitigazságot gyönge észokokkal támogatjuk, a hitetlenek kigúnyolnak, mert azt gondolják, hogy ama gyönge érvek alapján fogadjuk el igaznak, amit a hit nyújt" (Thom. Aquin. Summa contra gentiles. I. 13. fin.). Ennek az elméletnek is vannak túlzó követői, akik erős hittel ugyan, de naiv lelkülettel nem látják és nem is akarják látni a problémákat. Nemcsak betű szerint veszik a teremtéstörténetet, hanem a mai értelmezési modellekkel keverve többet is belemagyaráznak, mint ami benne van. Az elmélet minősítése: jámbor vélemény (sententia pia): teológiailag nem kötelező és nem is cáfolható tanítás, amely azonban összhangban van az egyházias érzülettel.
3. Más teológusok a hat napban hat nagyobb periódust látnak. Ez az elmélet azonban számos problémát vet fel. A Biblia világosan hat 24 órás ciklust említ. Ha a hat napból a napot szimbolikusan magyarázzuk, akkor miért vesszük szó szerint a hatos számot? Ugynanazon mondat egyik felét szimbolikusan, másikat szó szerint értelmezni nem szokása a katolikus egzegézisnek. Túl ezen, a hat periódus nem felel meg a természettudományok által általánosan elfogadott evolúciós vagy földtörténeti sorrendnek (előbb van Föld és a világosság, mint a Nap). Ha pedig sem az evolúció híveit nem elégíti ki, sem a hagyományos felfogásnak nem felel meg, feleslegesnek tűnik az elmélet terjesztőinek igyekezete. Továbbá itt is fokozottan érvényes Aquinói Szt. Tamás intése az óvatosságra. Ennek ellenére a nézet még ma is népszerű és tolerálható. Teológiai minősítés: általános nézet (sententia communis): szabad vélemény, melyet több hittudós támogat.
4. Manapság sokan tartják azt a sok szempontból kifogásolható szabad véleményt, hogy a Szentírás hat napjának semmiféle történeti mondanivalója nincs, és a Teremtés könyve pusztán a babiloni világkép felhasználásával hirdeti az igazságot: semmi sem áll fenn öröktől, semmi (se nap, se hold, se csillagok) nem isten, csak az egy örök és igaz Isten, akitől minden más létező származik. Eszerint az elmélet szerint a teremtés azért van 6 + 1 napra felosztva, mert a Szentírás ezzel akarja megalapozni a szombat megszentelését, és a hetes ciklust. Ez a periodista magyarázat azonban éppen nem alapozza meg a szombat megszentelését, hiszen szerinte a szentírási alap semmiféle tényre, semmiféle történeti igazságra nem támaszkodik. Éppen az az elmélet legfőbb hibája, hogy körbejár: Azért kell a szombatot megszentelni, mert meg van írva, hogy Isten a hetedik nap megpihent. De ha Isten nem pihent meg, és főleg nem hat nap után, akkor miért írták meg? Azért, hogy a zsidók szenteljék meg a szombatot? Ez így a hibás logikai kör klasszikusát szolgáltatná. Rossz fényt vet a teóriára, hogy gyakorlatilag a keresztényellenes és ateista Friedrich Delitzsch pánbabilonista és mitikus magyarázatának feljavítása, melyet annyira szétszedett a keresztény ellenkritika, hogy eredeti formájában tarthatatlan maradt, de némely részigazsága miatt még a katolikus hit közvetlen közelében is megtűrik. Éppen ezért minősítése: megtűrt vélemény (sententia tolerata): szabad kérdésben olyan vélemény, amely sokak szerint ellentétben van a józan teológiai állásponttal, azonban a tanítóhivatal rosszallását még nem vívta ki.
A fenti négy teória nem azonos teológiai értékű vagy valószínűségű. A minősítésük az általános nézettől a megtűrt véleményig tart. Természetesen a fentieken kívül még sok más elmélet is született a teremtéstörténet értelmezésére, de ezek mind a fenti négy valamelyikével rokoníthatók, ezért általánosságban kijelenthető, hogy " mivel egyik vélemény sem kötelez a hit engedelmességével " aki katolikus akar maradni, a fenti négy elmélet közül kell választania, legalábbis amíg nincs dogmaértékű egyházi állásfoglalás.
Igazolás:
A másodteremtés leírása. Azért nevezzük másodteremtésnek, mert a leírás nem a sem |
| Füzesi Zsolt |
|
adatok | 2008.07.23 18:15 | 12 |
|
Itt van pl. Noé és dínók kérdése:
Mit kell szó szerin venni? Ami a történetből egyenest következik:
1. Volt egy páratlan méretű vízözön, melyet sok más népi mítosz is megőrzött (pl. Gilgames).
2. Az emberiség kipusztult.
3. A katasztrófa Isten büntető ítélete volt az emberek felett, hogy az isteni igazság megfellebbezhetetlenül érvényre jusson, hirdetve, hogy az Ő erkölcsi törvényei nem relativizálhatók.
4. Volt egy hatalmas bárka, melyen sok állat volt.
Mi az, ami nem feltétlenül következik a szövegből:
1. Nem kellett végigsöpörnie az özönvíznek egész földön, hiszen elegendő volt csak az emberlakta vidéket kipusztítani, amely az emberiség hajnalán igen kis terület volt (ez mind biblikus, mind evolúcionista alapon igaz). Az emberiség száméra így is kipusztult a világ (az általa ismert világ).
2. Ebből következően nem kellett minden állatból felvennie a bárkára, csak abból,a mire szüksége volt egy kis család élelmezéséhez, ill. ami ezen állatok életbenmaradásához és gyors elszaporodásához - a táplálkozási lánc ágasbogas összefüggésein keresztül - fontos volt.
3. Nem kell azt hinni, hogy a vízözön előtt nem volt szivárvány, csak azt, hogy nem volt a szövetség jelképévé téve. Abban az értelemben nem volt, ahogyan ma a szivárványra tekint a hívő emberiség.
Summa summarum: a dinoszauruszoknak nem kellett feltétlenül a vízözöntől kipusztulniuk. Erre számos más magyarázat is kínálkozik, de ezek egyike sem a teológia területére tartozik. |
| Füzesi Zsolt |
|
adatok | 2008.07.23 18:04 | 11 |
|
Legyünk óvatosabbak, mert ez peremterület.
1. Ne csináljunk dogmát abból, ami nem az (csak az ember külön teremtése dogma). A szó szerinti értelmezés követelménye nem azonos a primitív magyarázattal.
2. Ne egyesítsük a hangunkat azokéval, akik a szó szerinti értelmezést elutasítják.
DE!
Aquinói Szt. Tamást és XII. Piusz pápát követve a szó szerinti értelemezés is sok lehetőséget enged, még ebben a kérdésben is. Szt. Tamás szerint, ha valós kérdésket tesznek fel a biblia tekintélyét illetően, akkor nem lehet a Biblia tekintélyére hivatkozva érvelni (Summa contra gentilles). Ez protestáns vakhithez vezet: "Így van, oszt kész. Ha nem hiszed, elkárhozol." Ez kifele nem érv. Sőt, ha nagyon vasaljuk, azt sugalljuk, hogy nincs igazi válaszunk, és magunk sem értjük, amit hiszünk. A katolikus hit értelmet kereső hit ("fides quaerens intellectum").
Folyt. köv. |
| Minister Primus |
|
adatok | 2008.07.23 15:08 | 10 |
|
Na mindegy.
Én sem származtatom magamat a majmoktól, és nem hiszem, hogy millió éveket töltött az Úr a megteremtésünkkel, csupán az érdekelt volna, hogy vajon mi lehetett a terve a dinókkal... Mert hogy léteztek, az biztos...
Törölhetik a témát. |
| Élthes Eszter |
|
adatok | 2008.07.23 14:19 | 9 |
|
| Nekem az evolúció az egyik sarkalatos témám. Az ilyen mondatoktól, mint pl. "utolsó dinoszaurusz-leletek és az első ember-leletek között van pármillió év..." a falnak szoktam menni. Szerintem egy keresztény vagy hisz a Bibliában és akkor egészen, vagy nem hisz. Hogy kiválogatom a magam számára azt, ami nekem tetszik, és azt elfogadom, ami nem tetszik, arra pedig azt mondom, hogy "azt nem kell szó szerint érteni" - ez számomra elfogadhatatlan. Ennek ellenére, nem megyek bele az evolúció vitába. Tapasztalatom ugyanis az, hogy e téren senkit nem lehet se pro se kontra meggyőzni. Maga Pisti, ahogy én látom, elfogad egy tekintélyt egy adott pillanatban, aztán az érintett téma a Maga számára le van zárva. Nagyon sok tekintély, mind Isten szavára támaszkodva elveti az evolúciót, de azok éppen azok közé tartoznak, akiknek a tekintélyét éppen nem fogadja el. - Az Óda a szellemhez című könyvemben hosszú oldalakat szenteltem az evolúció ostobaságának. De - éppen e tapasztalatból - úgy látom, teljesen meddő és fölösleges erről vitázni. Aki a majomktól akarja magát származtatni és valóban elhiszi, hogy Istennek milliárd évekre volt szüksége a teremtéshez, az higgye. Én teremtés-hívő vagyok, egész megtérésem úgy indult, hogy erről olvastam, és ahogy mondtam, a falnak megyek a több száz millió évtől. De ezzel a magam részéről befejeztem az e témához való hozzászólást. Azzal az utolsó mondattal, hoyg szerintem egy hagyományhű katolikus nem hihet az evolócióban. |
|