|
(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) Végidő ??
(157) Pius-ügy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarország
(121) Világegyház
(54) Jövő/Remény
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) Mások helyett
(199) Kérdések
(34) Hitünk
(77) Fatima
(16) Assisi-ügy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASSÁG
(88) Evolúció
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A világ
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hibás?
(50) Magán üzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) Örömeink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendő?
(28) Viták
(9) Anglikán-kérdés
(2) Aláírásgyűjtés vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudomány és fejlődés
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
|
| |
 |
A világ |
 |
| A világ Gondolatok különösen korunk világáról, sorsáról |
Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba
[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]
| Topir |
 |
adatok | 2010.06.15 15:33 | 121 |
|
Válasz a 120. számú üzenetre:
"Tradicionalisták" alatt nem a misék közönségét értem, amely misén valóban lényegtelen, hogy hányan vesznek részt rajta. "Tradicionalisták" alatt azokat a szerencséseket értem, akik megismerhették az eredeti, hamisítatlan katolikus tanítást, aszerint próbálnak élni, és megpróbálnak hozzájárulni annak megőrzéséhez.
De a 119. sz. üzenetben feltett kérdésem nem ez volt, hanem - akkor egyértelműbben - az, hogy a tradíciót és annak gyümölcseit magunknak őrizgetjük-e, vagy ezzel hozzájárulunk a világ megmentéséhez.
Az üzenet második részében érintett probléma felvet egy kérdést: Ha Isten azért engedi meg a rossz ily mértékű tobzódását, hogy ezzel észhez térjenek az emberek, akkor mi lesz azokkal, akik ez alatt a lecke alatt halnak meg, és nincs idejük itt a földön bevárni a végső megvilágosodást? Mert a rossz egyelőre fokozódik, és közben az emberek halnak meg.
|
| Élthes Eszter |
|
adatok | 2010.06.15 13:05 | 120 |
|
Azt hiszem, hogy ez a szemléletmód: "nekünk, tradicionalistáknak..." nem helyes, sőt fennhéjázó. Attól, hogy mi tridenti misére járunk, ez még önmagában nem sok érdemet jelent számunkra, és arra végképp nem ad feljogosítást, hogy magunkat automatikusan a "jók" közé soroljuk, akiknek az imáira Isten csodát fog művelni. Nagyon sok olyan embert ismerek, aki tridenti misére jár, és nagy valószínűséggel Istennél kevesebb érdeme van, mint egy NOM-ra járó jámbor, Isten parancsait teljesítő embernek.
Isten magát a régi misét, azaz a számára tetsző misét, illetve az ott kikönyörgött kegyelmeket minden bizonnyal felhasználja a lelkek üdvére, de ennek semmi köze ahhoz, hogy mi ott vagyunk-e vagy sem. A kegyelmet-kikönyörgő maga a mise, és nem mi, akik rajta esetleg részt veszünk. Sőt, nekem éppen az a benyomásom, hogy "mi, tradicionalisták" egyre hasonlatosabbá válunk a NOM-ra járókhoz, azaz mi csak "rontjuk a levegőt" az igazi szentmiseáldozat alatt, nem pedig segítjük, támogatjuk a miseszándékokat.
Ami pedig a második ügyet illeti: én azon a véleményen vagyok - és ezt próbáltam is a cikkemben vázolni -, hogy Isten azért engedi meg a rossznak ilyen nagy térhódítását, hogy a legkisebb képességgel rendelkező ember se mondhassa azt, én nem tudtam ezekről. Példa: ha az osztályban csak egy gyerek éhezik, a tanárnő mondhatja, nem vettem észre. De ha minden gyerek éhenhal, akkor igen kevéssé hivatkozhat Isten (és az igazgatója) előtt arra, hoyg ő semmiről sem tehet, neki a gyerekek külön nem szóltak, és ő nem vett észre semmit. Úgy hogy én nem lennék olyan biztos abban, hogy Isten olyan sok mindent el fog nézni a szándékosan vakoknak.
Már csak azért sem, mert mindenkinek időben elküldi a maga kis vizsgafeladatát: egész apró dolgokat, például, hogy illő módon öltözzön fel a misére, hogy engedelmeskedjen az elöljárónak, hogy hozzon áldozatot annak érdekében, hogy eljusson a misére stb. (Én a magam és a környezetem, ismerőseim életében tökéletesen felismerem ezeket a kis vizsgafeladatokat.) És ezek megválaszolásától függ minden további. Azaz Isten a bölcsődés feladatokkal kezdi, onnan halad tovább, elsőnek nem a mély vízbe dobja be az embereket. És ha valaki folyamatosan rossz válaszokat ad ezekre az apró kérdésekre - nos onnantól saját maga előtt zárja be a kaput. Isten pedig az embert saját akarata ellenére soha nem fogja üdvözíteni.
Azért lenne olyan fontos, hogy mindenki megvizsgálja saját magát, ő hogyan válaszol a naponta eléje kerülő kis kérdésekre. |
| Topir |
|
adatok | 2010.06.15 11:04 | 119 |
|
Eszter asszonynak a Williamson-püspök féle kommentárra reagáló, ma feltett remek írásán elgondolkodva a következő gondolatok merültek fel bennem:
Ha Isten akarata és tervei szerint történik, hogy csak egy kis mag őrzi meg az igazi katolikus hitet és tanítást, akkor ez kiknek az üdvösségét fogja szolgálni? Csak azét a maroknyi magét, vagy a Jézus Krisztus nevében megtévesztett jóakaratúakét is? Isten nem kívánja a bűnös halálát, a pislogó mécsest nem oltja el, menteni akarja a lelkeket.
Lehet, hogy nekünk, tradicionalistáknak az a feladatunk, hogy az Istennek tetsző áldozat bemutatásával, az igazi hit őrzésével elnyerjük Isten kegyelmét, ami - egyelőre általunk nem ismert módon és időpontban - embertársainkra is ki fog sugározni?
|
| Jagiello |
|
adatok | 2009.12.31 08:44 | 118 |
|
Fatima: Köszönöm, a bekapcsolt szövegeket persze olvastam, de most még jobban tudatosítom, miért van szükség Oroszország megtérésére. Én is voltam Fatimában, és ültem a tölgyfa alatt, ahol megjelent a Szűzanya. Nem vagyok érzelgős tipus, de Fatima volt az egyik olyan hely, ahol sírnom kellett. Őszintén megdöbbentett, hogy a bazilika környékén gyertyákon kívül nem lehetett semmit se kapni. Nem volt pénzforgalom.
Oroszországgal kapcsolatban: A fatimai Szűszanya-kérés a forradalam kitörése előtt hangzott fel. Azóta se ajánlotta fel egyik Pápa se Oroszországot. Három nemzedéknyi ember nőtt fel azóta, nagy hitetlenségben. Biztos kifejtették ezt, de azért in is leírom: biztos nem a békéért imádkozunk. Vagyis nem azért a békéért, amit a világ ad, hanem az amit Jézus ismerete ad. Ami nem babona, hanem tudatos döntés és meggyőződés, hogy ő velünk van az Egyházunkban a világ végéig. A rózsafüzéremen nekem is ott van a csodásérem. Ezután még inkább figyelek rá.
Ortodoxia: Én sokat jártam Moldvában, végigzarándokoltam az ortodox kolostorokat. Magam tapasztaltam, hogy az ortodox hit egészen más, mint a katolikus. Az egyik híres igumennel beszélgetve, az rámutatott a szobájában függő Moldva-címerre amiben egy ökörfej van (mások szerint bölény). Azt mondta ilyen az ő népe. (Ez a csau idő alatt volt.) Ott a nép körében az volt a vélemény, hogy a sok bűnük miatt kell mindezt elviselni. És hordozták is az igát. Aztán a Kárpátok másik oldalán egész más volt a helyzet. A gyergyaiak meg a csikiak - a szentföldiek (sose lettek protestánsok) az egészet helyzet okát nemzeti és érzelmi síkra terelték. Ők a románokról az mondták: a puliszka nem robban. Melyik viselkedés volt a jézusibb?
Engedelmesség: Moldvában meglátogathattunk egyszer egy remetét is, aki nagy sztarec hírében állott. Kimehettünk a kis kalibájához, ami egyórányira volt a szkittől, bent az erdőben, egy sziklaszál alatt. Csak vasárnap jön be gyóntatni a templomocskába, a liturgián részt venni, meg lelkivezetni. Hétköznap volt, azt mondták, egyet kérdezhettük tőle. Nagyon fiatal legények voltunk. Az volt a kérdés: lehet-e valaki fiatalon remete. Az öreg azt válaszolta: Nem, mert ha sikerül nekik legyőznie az ördögi kísértéséket az egyedüllétben, azt az ördög segítségével teszi. Végig kell járnia a szolgálat útját, és ha nem múlik el a hívás, és engedélyt kap az igumentől, akkor mehet remetének. Akkor bosszankodtam, milyen buta kérdést tettünk fel. Most már egyre inkább látom, nekem üzentek. Járom a szolgálat útját.
|
| Vágfalvy |
|
adatok | 2009.12.30 16:01 | 117 |
|
| Egyébként Stehlin atyának több Fatimáról szóló előadása elérhető a lengyel honlapon (http://www.piusx.org.pl/pobieranie/), ha valaki ért szlávul, nagyon ajánlom! |
| Élthes Eszter |
|
adatok | 2009.12.30 11:48 | 116 |
|
Válasz a 114. számú üzenetre:
Bár Vágfalvy már előttem megadta a választ, de amikor én fogalmaztam az enyémet ezt még nme ismertem, úgyhogy azért elküldöm ezt is:
Bár a honlapnak – úgy emlékszem – sok cikke foglalkozik a Fatima-i jelenéssel és a Szűzanya ott elhangzott kéréseivel, a következő helyeken találja meg felvetéseire a leggyorsabban a választ:
KÖNYVTÁR 1. FIÓK/EGYÉB
Oroszország felajánlása – írta: P. Matthias Gaudron
www.katolikus-honlap.hu/060604fatima.htm
KÖNYVTÁR 1. FIÓK/LELKISÉGI ÍRÁSOK
Miért éppen Oroszország felajánlása jelenti a megoldást? – Írta: Andreas Mählmann
www.katolikus-honlap.hu/0904/mahlmann.htm
és ugyanebben a fiókban:
Eljött az idő egy világméretű offenzívára – Fellay püspök felhívása
www.katolikus-honlap.hu/0904/rozsaf.htm
vagyis nem azért imádkozunk Oroszországért, mert az ott élők szeretik vagy utálják a katolikusokat, vagy mert szép folyóik vannak, hanem azért, mert
A SZŰZANYA FATIMÁBAN EZT KÉRTE A KTAOLIKUSOKTÓL, JOBBAN MONDVA A PÁPÁTÓL, és mert sokan ebben látják a megoldást az Egyház mostani válságára.
|
| Vágfalvy |
|
adatok | 2009.12.29 23:26 | 115 |
|
Válasz a 114. számú üzenetre:
Kedves Jagiello, Oroszország azt a vigaszt jelentheti, hogy ha a Szentatya felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Oroszországot, az megtér és a béke időszaka fog újra a világra köszönteni!
Többet olvashat róla itt és itt, valamint az ezeken az oldalakon találkozó hivatkozásoknál.
Egyébként érdemes arra is gondolni, hogy a Volga-mentén, Szibériában és Közép-Ázsiában sok (nem orosz) katolikus él, és tudni kell azt is, hogy Oroszországtól nem független Fehéroroszország (ahol nagyon sok a katolikus) és Ukrajna (azon belül főleg Galícia és Kárpátalja). Az orosz orthodoxiában látok egy nagy lehetőséget, amint a Fatimai jelenés is erre utal. Az orthodoxok megtérése jelentheti számunkra a reményt.
Nem rossz dolog, ha valaki a saját családjáért imádkozik, ki merne olyat gondolni, hogy abban valami rossz lehet? Viszont emberi ésszel nem látom a legparányibb reményét sem annak, hogy valaki néhány évtized elmúltával még mindig tudjon küzdeni a világ ellen. Főleg a gyermekek a legjobban sebezhetők! Ha valami nem fog történni, akkor a legjobb családban felnőtt gyermekek is elveszhetnek. Ezért, ha valaki gyermekeiért imádkozik, azért imádkozhat, hogy "történjen valami", és ez a valami lehet pont Oroszország megtérése. (Számomra ez így logikus, de talán tévedek...)
Egyébként igen sok zsidó megtérőt ismertem Moszkvában. Ez régen volt, és lehet, hogy a 20 évvel ezelőtti tapasztalataimra nem kellett volna egyáltalán hivatkozni. Akkor több zsidó járt a katolikus templomba, mint amennyi lengyel. Hogy ez jelent-e ma valamit, lehet-e még megtért zsidókról beszélni, nem tudom. És azt is tudom, hogy katolikus vallású zsidók is vándoroltak ki Izraelbe. Hogy léteznek-e katolikusként Izraelben, szintén nem tudom...
Szerkesztve: 2009.12.30 15:49 |
| Jagiello |
|
adatok | 2009.12.29 19:30 | 114 |
|
Válasz a 110. számú üzenetre:
"További vigasz lehet számunkra Oroszország, bízom benne, hogy még ott mindig lehetnek tartalékok! Nem hiába kérte Fellay püspök úr, hogy minél több Szentolvasót ajánljunk fel erre a célra. Biztos vagyok benne, és minden szerénységem mellett is elmondhatom, hogy tapasztalatból sokkal többet tudok erről a legtöbb olvasónál."
Milyen vígasz lehet számunka Oroszország? Bár sokfele jártam, ott még nem, a Szeretben már fürödtem, de a Prutig még nem jutottam, és orosz területre sem tettem még a lábamat. Eléggé ismerem az irodalmukat, a zenéjüket, és sok értelmiségit is - tudom, mennyire katolikus ellenesek. És ha ott valaki katolikus, az biztosan nem orosz.
A Szentolvasó: Nekem mindig kéznél van. Épp adventkor szakadt el az, amit tíz éve használok. Megpróbálok szüntelenül imádkozi - éjjel is - mer nagyon rossz alvó vagyok, és csak a rózsafüzér tudja elvezeti gondolataimat a gondoktól. Még sose gondoltam arra, hogy Oroszországért imádkozzak, mindig a gyerekeim meg a családom volt és van előttem. Rossz dolog? Talán nekem segít, ha átlépek a gondok emelte börtön falán, és másokért is könyörgök? Lehet. Mi a véleménye?
A mai állapotok? Mind-mind a hitehagyás, a rendbontás és a modernizmus eredményei. Az, hogy nem az élettel, hanem a pénzzel gazdálkodunk. Az aki megmaradt az igaz hitben, talán észre sem veszi ezeket. Csak áll, mit a gyönyörű öreg tölgy, aki körül kivágták az erdőt, és az irtást felverte a gaz. Utolsó tanú, aki a sorsára vár. |
| pro Christi |
|
adatok | 2009.12.28 23:39 | 113 |
|
4) Egyszerűen hihetelen volt számomra – még ilyen viszonyok tanúiként is -, hogy az illető fórumozó nem értette, mi a kifogásolni való abban a meghívóban. Most itt megint rosszul érzem magam, mert fontos, hogy nem az emberek közötti szeretettel van a baj (második főparancs) és nem is magával az emberrel van a baj, aki ezeket nem érti, írásából az is kitűnik, hogy milliószor buzgóbb, hűbb hívő és milliószor jobb ember is lehet valószínűleg nálam és rossz, hogy ezt meg kell magyarázni.
De: kétszer jött rám légszomj-szerű némaság. Egyszer, amikor ezt a meghívót olvastam és másodszor, amikor azt a bejegyzést olvastam, hogy az valaiknek (aki ráadásul gyakorló, elmélyült hitű katolikus – de ez még egy buddhistától vagy hindutól, egy szúfitól, taoistától, stb vagy egyszerű, jobb filozófustól is döbbenetes volna), tehát, hogy egy ilyen valaki számára mindez nem azonnal evidens és, hogy ezt annyira nem érti, hogy még meg is kérdezi – és tényleg nem egyértelmű számára. Ez annyira megdöbbentett, hogy nagyon.
Önmagán túlmutatva azért is, mert ez világosan megmutatja, hol tart tudatilag ma egy hithű és buzgó, gyakorló katolikus, a több, mint negyven éves „újkatolikus” vallási közeg hatására. A népek pedig ugyanilyen hithűen nyilván tódulnak e nemes eseményre. Rádöbbentem, hogy ez valóban egy más és új vallás, amelyre „lecserélték” a régit és mint az, amelyhez én negyven évesen, hosszas keresés után csatlakoztam. Ismétlem: ez a meghívó még egy átlagos másvallású számára is egyértelmű és evidens, lesújtó színvonalú üzenetet jelentene és nekik ezt nem kellene megmagyarázni. Sajnos, így van. Az az idők végén megmaradó, összesen hét db. hithű egyházközség sajnos reálisnak tűnik. (De nem baj, a legközelebbi, ugyanilyen bárgyú városmisszión majd mélyítjük a hitet: kár, hogy ezek hatására már az utca embere nem nagyon tud különbséget tenni egy szekta és az Egyház megnyilvánulásai között. Arra a parancsra, hogy „hirdessétek a háztetőkről”, miért nem teljes válasz az, hogy a templomok, a könyvek, a valódi hitoktatás - elvileg - mindenki elé lehetőséget kínálnak? Ki akadályoz meg bárkit, hogy ezeket észrevegye? Ez nem a „háztető”? Miért kell mindenáron utánarohanni az utcán vagy a lakásába becsöngetni annak és mindenáron bevonzani azt is, aki nem is odavaló? Nekik az jön be, ami előbb megtalálja őket. Darab-darab. Ki zárja el tőlük az utat ezek nélkül az eszközök nélkül? Nekem személyes ismerősöm is volt olyan, aki sokat gondolkodott a dolgokon, már igencsak morfondírozott azon, hogy utánanéz ennek a katolivizmusnak, de egy városmissziós dózis úgy elriasztotta, hogy azóta is… Ő gondolkodó ember és nem érti meg, hogy ez egy másfajta egyház, mint azok, akik ugyanígy rohangálnak utána az utcán Bibliát és mikrofont, gitárt lobogtatva.)
5) Visszatérve az „ugynaz az isten” témához: nemrég olvastam az egyik legnépszerűbb pap nemrég megjelent riportkönyvét. (Nagyon jó meber, olyan, amilyen én sosem leszek.) Azt írja, hogy ő tulajdonképpen ugyanabban az Istenben hisz, mint a muszlimok vagy a protestánsok, csak neki jobb, mert az ő vallása ezekhez képest TÖBBLETET biztosít. Nos, elnézve a reformáció Oltáriszentségre, egyéb szentségekre és másra vonatkozó tanait, valamint az előbb az iszlám „ugynaz az isten” istenéről leírtakat, nekem úgy tűnik, hogy a katlikus vallás ezekhez képest nem többlet, hanem MÁS. Ennél fogva akkor én pl. nem ugyanabban az Istenben hiszek, mint ez a pap, noha kettőnk emberségét össze sem lehet mérni, az ő javára. Szép kis helyzet.
Ez is már elgondolkoztatott, amikor ezt olvastam. De ennek a Jakubinyi nevű muszlimnak a keresztény híveket köszöntő szavai és a fórumon említett daloskönyv már tényleg megráztak. Köszönjük, érsek úr, bár a mai hírek szeint nagy szükség volna önre is Irakban, ahol Karácsony tiszteletére újabb templomokat robbantottak fel a muszlimok, miután csak az elmúlt héten apácakolostort és négy templomot támadtak meg. De nem kell íly messzire küzdenie magát egy kis testvéri találkozóért a felebaráti szeretet és a párbeszéd jegyében, mert más muszlim testvéreink pedig talán épp most is törögetik le a kereszteket boszniai templomok tornyairól, az „ugyanazon isten” nevében nyilván.
Az egész kérdésben pedig amúgy és szerintem ismét Vágfalvy nyilatkozott meg a legjózanabbul és a legjobban, nem úgy, mint most én: köszönet érte, hogy van ilyen is.
|
| pro Christi |
|
adatok | 2009.12.28 23:32 | 112 |
|
A Mohamed-téma mind a mecsetek aktualitása miatt, mind pedig ennek a Jakubinyi nevűnek a szavai miatt folytonos és bőszült hergeltségben tartja az elmémet. Mindez a Mária Rádióban nemrég lezajlott negédes iszlám-nap után.
Épp most akartam ugyanazt leírni ide, amit Eszter Asszony feltett a „Valóban csak ilyen kevéssé szeretjük…” c. írásban.
Felbőszít az a kötelező szlogen, hogy a „könyv népei” mind ugyanazt az Istent imádják.
Valóban? Nos, a tények, ki-ki döntse el, hogy ez így van-e, pap urak.
Ez a „pap” vajon tudja-e azt, ami abban a cikkben le van írva?
…hogy Mohamed Krisztust egy jelentős prófétának tartja (aki visszatértekor felveszi az iszlámot), de önmagát Mohamed a prófétai sor – így Krisztus – pecsétjének tartja?
…hogy a muszlimok azt tanítják a kereszténységről és azt is hiszik (még a tudósaik is!), hogy a keresztények azért Isten-megosztók”, mert három istent imádnak: az Atyát, Jézust és Máriát?
… hogy a Szentháromság tana náluk halált maga után vonzó, sátáni tanításnak számít? (Ez ugyanaz az Isten volna?)
…hogy nem képesek megérteni azt (a Mária, mint Isten rögeszméjén túl, ami önmagában kriminális), hogy itt nem háromról, hanem egyről van szó?
…hogy az Evangéliumokat hamisítottnak tartják?
…hogy Mohamed hogyan, kiktől hallott a keresztény tanokról és hogyan alakult ki benne az iszlám, hogy mennyit és mit tudott, mit értett meg a zsidóktól az Ószövetségből és mit a keresztényektől az Újszövetségből?
…hogy azt tanítják: Krisztus nem halt meg a kereszten? (Korán, 4,157) …hogy nem volt megváltó, hanem egy a több ezer tanító közül?
…hogy eredetileg Allah egy pogány isten neve volt, aki sokadmagával, pl. al-Lát, al-’Uzzá és Manát istennők társaságában éldegélt saját kegyhelyén és kiket később Mohamed megtagadott és Allahot kinevezte annak, akiről szerinte az Ótestamentum is szól?
Kizártnak tartom, hogy ez a pap és a társai ne tudnák ezeket. Pedig ez a jobbik eset volna, mert a másikat nen lehet megemészteni, harmadik eset pedig nem nagyon lehetséges.
Hát igen: a jó Boulad atya! Nemrég, amikor bementem egy katolikus (könyves)boltba és Aquinói Szent Tamást kerestem, mert aktuálisan kellett volna, az eladó bezzeg úgy nézett rám, mintha elmebeteget látna, aki valami extravagánsan lehetetlen dologgal esett volna be a boltba.
Ez volna tehát az, amikor mindkét vallás tulajdonképpen ugyanazt az Istent imádja. A buddhizmus és Dalai Láma imádatról pedig már írtam korábban.
Mindezekről pár dolog jut eszembe:
1) A miséken mást nem nagyon hallok a papok beszédeiben, mint majdnem mindig csak az emberekről szóló beszédeket (hogy pl. szeressük EGYMÁST – ami önmagában persze jó, hisz a MÁSODIK főparancs) és az emberek és a társadalom, valamint a világ nemzetei közötti szeretet vonatkozásait. Mindig és mindig ezt. Az embereket. A könyörgésekben pedig már előre lehet tudni – és mindig -, hogy a népek barátságát, a népek közötti szolidaritást és egyéb világi egyetértésvágyakat fognak kérni az imák. A főpapok beszédei is rendre ilyesmikről szólnak: az emeberek és a népek közötti szolidaritásról (most nehogy beírjon ide valaki nekem címezve azt az idétlen kérdést, hogy ezzel mi a baj, mert nem vagyok rá kíváncsi: tudom én is, hogy az oroszlán és a gazella együtt legelnek a szórólapokon és ez az Isten Országa).
2) Az agymosás annyira sikeres, hogy ahol a miséből elhagyja a pap a hívek kézfogását, ott a lelkes hívek ezt mégis nagy buzgalommal sietnek megtenni (inkább nem figyelnek a mise folytatására, de a kézfogdosást egymáshoz rohangálva teljesítik, addig nem nyugodva, amíg minden elérhető felebarát sorra nem kerül. Hiszen az egymás közötti szeretetért jöttek ide, ezt nem hagyják elvenni csak úgy. Ha valaki nem jár ilyenekre, nem tudja, mi a helyzet (talán aza jobb).
3) Mindezen érzésekért ráadásul magamat szoktam okolni, hogy biztosan én keresek mindenen csomót és rosszindulatú vagyok.
|
| Jagiello |
|
adatok | 2009.12.28 10:06 | 111 |
|
Válasz a 110. számú üzenetre:
Köszönöm a választ. Vigaszt persze nem semmiképp sem jelenthet az, hogy mi még nem vagyunk ott, ahol lehetnénk. Mert nem érdemes azon töprengeni, mi lett volna ha... Ami van, az a miénk, azzal kell sáfárkodni. Nekem ez komoly felismerés volt, mert ehhez a közösséghez püspök és nagyon megbecsült papok is tartoznak.
Én ezeket talán azért is írtam le, hogy bennem is tudatosuljon: hol lehet még hallani az igazi Pásztor hangját. Ez nem lehet fejveszett menekülés, hanem tudatos döntés és felismerés.
|
| Vágfalvy |
|
adatok | 2009.12.28 00:04 | 110 |
|
Válasz a 108. számú üzenetre:
Már lassan 15 éve lesz annak, hogy először vettem részt hagyományos latin szentmisén. Berlinben vitt el egy magyar vitéz úriember - akinek ezért igen sok hálával tartozok. Tőle tudom, hogy milyen összetűzésbe került gyermekei nevelése során az ottani jezsuita iskolavezetéssel. Hasonlókat mondott el olyan dolgokról, amik több mint 20 éve történhettek, mint Ön most.
Ha ez vigaszt jelenthet valakinek, merem állítani, hogy mi még mindig nem tartunk ott, ahol Németország 20 éve tartott, bár nem tagadható, hogy igen rövid időn belül nem azt a szintet, de talán a mait is utolérjük. További vigasz lehet számunkra Oroszország, bízom benne, hogy még ott mindig lehetnek tartalékok! Nem hiába kérte Fellay püspök úr, hogy minél több Szentolvasót ajánljunk fel erre a célra. Biztos vagyok benne, és minden szerénységem mellett is elmondhatom, hogy tapasztalatból sokkal többet tudok erről a legtöbb olvasónál. Msg. Fellay többször is kihangsúlyozta az imahadjárat fontosságát, és más piuszos atyák is megerősítették ebben a híveket. De mindezek nélkül is jó tudomásul vennünk, hogy a 12 millió Szentolvasó elimádkozásának célkitűzése mögött komoly indíték áll.
Bevallom sokkal jobban örülnék, ha az alábbi hozzászólások olyan szándékkal íródtak volna, hogy mindenkiben még jobban tudatosuljon az összefüggés az imahadjárat és a mai állapotok között. Jobban mondva, úgy gondolom, valahol mindenki erre akart utalni, csak a "menekülés útvonala" nem lett teljesen tisztázva... |
| Jagiello |
|
adatok | 2009.12.27 22:45 | 109 |
|
Válasz a 106. számú üzenetre:
Rossz napom volt, hát rossz híreket terjesztek. Nem valami katolikus dolog. De hogy licitáljak, szerintem az legalább olyan rettenetes, hogy a Vatikán asztrobiológiai konferenciát rendezett, és a dialógus érdekében nagy hitetleneket is meghívott (ha kell, küldöm a linket). A mi drága szeretett Anyaszentegyházunk is belesétál olyan ostoba világi csapdákba, mint az asztrobiológia és annak "teológiai" és egyéb vonatkozásai. |
| Jagiello |
|
adatok | 2009.12.27 22:20 | 108 |
|
Válasz a 104. számú üzenetre:
Ilyen is van. De ilyen is van: legkisebb fiam egy igen tiszteletreméltó sokat üldözött katolikus közösség által vezetett kiscsoportba jár. A nyári táborozáshoz minden gyerek kapott egy "dalosfüzetet", hogy majd ebből énekelnek az esti tábortűznél meg az áhitatok alatt. A dalosfüzetet nagy körültekintéssel és szeretettel állították össze.
A dalosfüzet 28 nyomtatott A/5-ös oldaból állt. Ebből az első, a névreszóló címlap. A 2-14. oldalakig Beatrice, Bojtorján, Fonográf, Halász Judit, Hobo, Illés, Kaláka, Képzelt riport, Kft, Koncz Zsuzsa, Máté Péter, Republic, 11 Fol Celsius, Tolcsvay, Omega, Sebő [József Attila], Zorán és amerikai néger zene (Ohio és A börtön ablakában, stb. ), majd a 15-24 oldalig válogatott mindenfélék szerző megjelölése nélkül dalok (pl. Alain delon [!] szeretnék lenni, Barbie-dal, Hollári, Kaktusz Pedró, stb.), köztük egypár magyar népies műdal (Sárgán virágzik a tök..., Szász forintnak...). És a 25-28 oldalakon egyházias énekek, amiből két zsolozsmás himnuszon kívül (Immár a nap, Ragyogva fénylik már a nap) semmi, de semmi hagyományos és katolikus, csak többnyire rossz gitárénekes parafrázisok. És ez a magyar katolicizmus krémje.
Megdöbbentő volt ezt a "dalosfüzetet" kézbe venni. Amikor szóvá tettem a rettenetes szövegeket (a zenéről nem is mertem szót ejteni) ,és kértem, hogy a gyerekek érdekében ezt beszéljük meg, mi szülők, olyan döbbenetes reakciót kaptam, amit nem vártam. Nagyon elgondolkodtam ezen, és újracsak megerősítést kaptam: végidők felé járunk. Ez a katolikus közösség a mostani magyar katolikus egyház krémjét neveli. És ez nem Jézus nyelve, és mivel erre tanítják a gyerekeket, ők nem fogják megismerni a Pásztor hangját. Amikor ezt magyaráztam nekik, egyszerűen nem értették. A mai katolikus hit a gitáros zenéjével, a mindent befogadni akarásával, a nyitottságával a világ minden szemetére, a városmisszióival, a pénzért szervezett hoteles-fürdőszobás zarándoklataival nem biztos, hogy az üdvösségre vezeti a lelkeket. Bár lehet, jobban érzik magukat a világban a hívek, jobban tudnak gazdálkodni a pénzzel, de a Teremtett világgal már nem tudnak gazdálkodni, és a lelkük halhatatlansága miatt se nagyon aggódnak.
Az idők végezetéig csak hét helyi "egyház" marad. Hét, szám szerint és valóságosan. Akiket mi talán nem ismerünk, vagy csak egyet-kettőt-hármat, és akiknek ugyanúgy megvannak a bűnei, de ami közös bennük a hűség és a töretlen ragaszkodás Jézushoz, a mi Urunkhoz. Ezért fontos a hagyomány, és ahol töretetlen a hagyomány, ott még kell, hogy értsék Jézus szavát. |
| Vágfalvy |
|
adatok | 2009.12.27 15:47 | 107 |
|
Válasz a 106. számú üzenetre:
Talán Jakubinyi György érsek karácsonyi üzenetére tetszik gondolni? http://magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=30397&rovat=1 |
| Élthes Eszter |
|
adatok | 2009.12.26 21:54 | 106 |
|
Ennél én még borzalmasabbat tudok: A kath.neten jelent meg a következő cikk:
In der Schweiz dauern die provokant-ironischen Proteste gegen das Ende November beschlossenen Minarettverbot an. Die Rote Fabrik in Zürich, ein alternatives Kulturzentrum, montierte jetzt auf ihren Kamin einen Halbmond, wie der Züricher «Tages-Anzeiger» (Donnerstag) berichtet. In Bellinzona im Tessin wurde in der Kirche Sacro Cuore eine Krippe mit Minaretten errichtet. In Zürich hängten einzelne Privatleute Leuchtgirlanden-Minarette an ihre Hausfassaden.
Bereits seit gut zwei Wochen hängt am Turm einer reformierten Kirche in Zürich ein zehn Meter langes Banner mit der Frage «Bin ich auch ein Minarett». Die Kirche müsse sich nach der Annahme der Minarettinitiative bemerkbar machen und für die Religionsfreiheit einstehen, begründete Pfarrer Anselm Burr die Initiative. In Lausanne errichtete der Besitzer eines Schuhgeschäfts ein sechs Meter hohes Minarett auf dem Dach seines Gebäudes.
Vagyis, Svájcban nemcsak nem-keresztély intézmények és személyek raknak ki házuk falára, vagy tetejére minarettet, hanem egy katolikus templomban a betlehemi jászolt minarettekkel díszítették. Egy református templom tetején pedig egy 10 méter nagyságú zászló leng ezzel a felirattal: "Én is minarett vagyok?" A helyi pásztor szerint a vallásszabadságért akartak ezzel síkra szállni.
A többi szövegben nem-templomi minarett-melletti kezdeményezésekről írnak.
Persze, ha fópapjaink karácsonyi beszédeire gondolunk, joggal tehetjük fel a kérdést, mi okuk lenne a keresztényeknek, hogy másként viselkedjenek. |
| pro Christi |
|
adatok | 2009.12.26 19:27 | 105 |
|
Egy friss hír - azt hiszem, ez már a végjátszma kora lehet:
"Deklaráltan egyház- és keresztényellenes szervezet megalakítását jelentették be a szervezők karácsonykor Ausztriában.
A baloldali liberális bécsi lap, a Der Standard „A Központi Tanács a vallástalanokat kívánja képviselni” című cikkében tájékoztat egy újonnan alakult osztrák szervezetről, mely a közel 1,8 millió ateista érdekeit kívánja képviselni a nyilvánosság előtt. A Felekezeten Kívüliek Központi Tanácsa ateista és agnosztikus csoportokból és magánszemélyekből áll.
A szervezet a politika és a média tárgyalópartnere kíván lenni a vitákban az egyház intézmények ellenpólusaként. Például az óvodai keresztek ügyében, vagy az istenkáromlást tiltó büntetőjogi paragrafusok esetében.
Annak, hogy úgy döntöttek, Karácsonykor lépnek a nyilvánosság elé, ennek „nincs különösebb oka” Heinz Oberhummer fizikus, a Központi Tanács elnöke szerint. „Természetesen ez a család és a szeretet ünnepe. A kereszténység nem bérelte ki magának az ünnepet” – fogalmazott a Science Busters nevű ismeretterjesztő műsor alapítója."
(forrás: MNO) |
| Dimitria |
|
adatok | 2009.12.22 00:13 | 104 |
|
Válasz a 103. számú üzenetre:
És mikor fog ez hozzánk is eljutni.......már előre félek! :(
De biztatásul álljon itt egy ellenpélda. Én állami fenntartású iskolában dolgozom, negyedik éve rendezünk karácsonyi hangversenyt, az elsőn és az elmúlt heti alkalmon alsóstól gimnazistáig és tanárokkal bezárva három kórus énekelt kizárólag hagyományos karácsonyi dalokat, kórusokat (magyar karácsonyi népénekek, népdalok, gregorián dalcsokor! és egyéb hagyományos karácsonyi énekek). A közte lévő két évben külön volt két-két koncert az alsós-gimnazista és felsős kórusoknak. Van egy nagy "központi" adventi koszorúnk, és majdnem minden osztálynak van saját a termében (osztályfőnök függő). Nálam a gyerekek készítették (hagyományos színekben), minden óra végén adventi ének kíséretében gyertyát gyújtunk. A gyerekek már igénylik és nagyon hiányolnák, ha nem lenne. Utolsó héten (kicsit előre, hiszen karácsonykor nem találkozunk), volt egy szép kis karácsonyfánk, villogó "izék" helyett mézeskaláccsal. Ma kis harmadikosok járták a gimnazista osztályokat, mindenhová bekopogtak kis betlehemes játékkal (mint régen a falvakban), holnap a felsősöknek fogják bemutatni. A szülők hálásak, nagyon örülnek minden hasonló kezdeményezésnek, rengeteg köszönetet kapok én is és kollégáim is, pedig bizony sokféle felekezetű és felekezet nélküli gyermek jár hozzánk. Vajon meddig tartható ez a szép hagyomány...? Én szeretnék bízni benne, hogy még sokáig nem ér el minket a vész! |
| Élthes Eszter |
|
adatok | 2009.12.21 22:19 | 103 |
|
Hogy ennyi borzalom után (lásd: Ki a hibás topicot), legyen még egy kis "örömünk" így karácsony táján, itt a következő szép hír:
Schweiz (kath.net)
Das Lied "Stille Nacht, heilige Nacht" ist in den Schulen des Kantons Zürich nicht erwünscht. Dies hat das Volksschulamt angeordnet wie der "Landbote" berichtet. Man wolle keine religiösen Gefühle verletzen und verhindern, dass muslimische Kinder Weihnachtslieder über Gottes Sohn Jesus singen müssen. Im Schreiben des Volksschulamts heißt es: "Von der aktiven Teilnahme an Handlungen und Liedern mit religiösen Inhalten – um Beispiel solchen, die Jesus als Gottes Sohn bezeichnen - soll abgesehen werden." Zu den beanstandeten Liedern gehören unter anderem: Alle Jahre wieder, Der Heiland ist geboren, Es ist ein Ros entsprungen, Ihr Kinderlein kommet, O du selige Nacht und eben Stille Nacht, heilige Nacht. Nicht zensuriert werden Weihnachtslieder wie "O Tannenbaum".
Ami magyarul annyit tesz, hogy Svájc egyik kantonjéban megtiltották, hogy az általános iskolákban a gyerekek karácsonyi dalokat énekeljelen, amelyekben Jézust Isten fiának nevezik, nehogy a mohammedán gyerekeket bántsa. Eközben Németországban az általános iskolákban külön tantermet kell berendezni a mohamedánok imádkozására, rendelte el a bíróság. És Meisner érsek, Köln psüpüöke, aki maga is nagyon dícséri a minaret meg mecset építést, szomorúan állapította meg, hogy a törököknél, Tarsusban még mindig nem engedélyezik a katolikus templomot. |
| pro Christi |
|
adatok | 2009.11.26 01:12 | 102 |
|
Jól olvastam, hogy a pap akarta leszedetni? (Bár van logika az ő érvében is, feltéve, hogy az nem csak ürügy. De akkor is.)
Amúgy jó ilyenről értesülni, oly korban, amikor katolikus egyetemek takarják le minden gond nélkül az IHS-monogramot a saját intézményükben, ha az odaérkező illuminátus fontosember erre szelíden megkéri őket:
http://kaplonyibaratok.ro/vilagegyhaz-hirei/417-letakartak-az-ihs-monogramot-obama-beszede-alatt.html
Szóval, ez karakán volt az illetőtől.
(Egyébként én pl. néha direkt belelapozok a népszabadságba is: ismerni kell legalább valamennyire azt, amit nem kellene ismernünk, de lehet, hogy most ostobaságot írtam le. Mitöbb: régebben direkt belehallgattam még a klubrádióba és az atv-be is olykor, ugyanezért. De ezekre ma már nem vagyok képes - hiába, én is öregszem, nem bírok már annyit, mint régen. A népszabadság is mindenképpen jó teljesítmény, férfimunka volt: ebben erőt érzek, virtust -:)
A cikk jó. |
|