hagyom√°nyhŇĪ magyar katolikusok

SZŇįZ M√ĀRI√ĀNAK, MAGYARORSZ√ĀG KIR√ĀLYNŇźJ√ČNEK
felaj√°nlott honlapja

"B√ćZZATOK, MERT √ČN LEGYŇźZTEM A VIL√ĀGOT"

KATOLIKUS-HONLAP F√ďRUM BEJELENTKEZ√ČS REGISZTR√ĀCI√ď
 
A hozz√°sz√≥l√°sok nem a honlap szerkesztŇĎj√©nek, hanem az egyes hozz√°sz√≥l√≥knak a v√©lem√©ny√©t t√ľkr√∂zik.

(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) V√©gidŇĎ ??
(157) Pius-√ľgy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz√°g
(121) Vil√°gegyh√°z
(54) J√∂vŇĎ/Rem√©ny
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) M√°sok helyett
(199) Kérdések
(34) Hit√ľnk
(77) Fatima
(16) Assisi-√ľgy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASS√ĀG
(88) Evol√ļci√≥
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A vil√°g
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib√°s?
(50) Mag√°n √ľzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) √Ėr√∂meink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendŇĎ?
(28) Vit√°k
(9) Anglikán-kérdés
(2) Al√°√≠r√°sgyŇĪjt√©s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudom√°ny √©s fejlŇĎd√©s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
 
Bibliothecula
 Egy cs√∂ndes kis k√∂nyvt√°rszoba az elm√©lked√©sre, elgondolkod√°sra, elm√©ly√ľl√©sre. T√∂lts√©tek meg mŇĪvekkel, id√©zetekkel!

Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba


[0] [1] [2]
 √Člthes Eszter adatok | 2010.02.17 23:03 | 43

Nagyon fontos katolikus tanítás (az idézet Lorenzo Scupolitól való):

Szolg√°ljon biztos szab√°lyul, hogy oly gondolatok, melyek bŇĪneidre eml√©keztetnek, IstentŇĎl s az ŇĎ szent malasztj√°t√≥l erednek, ha al√°zatoss√°got, t√∂redelmess√©get √©s isteni bizodalmat keltenek benned. Ha viszont nyugtalans√°got okoznak, bizalmatlans√°gra √©s cs√ľggetegs√©gre vezetnek (m√©gha a dolog val√≥nak, √©s elegendŇĎnek l√°tszik elhitetni veled, hogy el vagy k√°rhozva, s hogy lej√°rtak m√°r sz√°modra az √ľdv√∂ss√©g napjai) bizonyos lehetsz benne, hogy eff√©le gondolatok az √∂rd√∂gnek k√°pr√°ztat√°sai.

 pro Christi adatok | 2010.01.26 20:49 | 42
...folytat√°s a darwinizmusr√≥l, merthogy az elŇĎbb lekorl√°tozott a sz√∂vegmezŇĎ:

Azonban!: a darwinizmus nem √≠gy fogalmazta meg t√©tel√©t, hanem ak√©ppen, hogy ezzel, mint igazs√°ggal, felt√°rja a val√≥s√°g mŇĪk√∂d√©s√©t!!!
Ekkor esik önnön csapdájába: mert ha csak hasznos, akkor nem lehet igaz. Ha igaz, akkor nem lehet hasznos önnön szempontjából. Vagyis: az elmélet általános nagyarázatigénnyel lép fel (ha nem az, akkor önnön önmeghatározása szerint sem lehet igaz!!!), de akkor megmagyarázható-e a darwinizmus létrejötte a darwinizmus elveivel?
A válasz csak egyféle lehet: nem.
Akkor viszont nem lehet bebizonyítani, hogy igaz és nem több hipotézisnél (a hipotézis viszont Russel és Whitehead óta matematikailag is semmi), mely eleve igazolni szándékozik egy eleve adott világnézetet - fosszíliák ide vagy oda.
Ha ezt a darwinista tagadja, akkor megint saj√°t m√≥dszer√©nek csapd√°j√°ba esik: ha azzal j√∂n, hogy ne j√∂jj√ľnk neki ilyen Russel √©s Whitehead-axi√≥m√°kkal (amelyben ak√°r m√©g mi egyet is √©rthetn√©nk vel√ľk), akkor viszont √∂nn√∂n egyik v√©lt igazol√≥ m√≥dszer√©t tagadja, nevezetesen a matematik√°t (dianoia).
Ez v√©lemy√©nyem szerint olyan k√©tv√°ll, amibŇĎl egyszerŇĪen k√©ptelens√©g kij√∂nnie a darwinist√°nak. Nem lehet.
Ugyanez √°ll egy√©bk√©nt mindh√°rom "nagy" XIX. sz√°zadi elm√©letre, nevezetesen a darwinizmusra, a freudizmusra √©s a marxizmusra. Egyik sem alkalmas arra, hogy sz√°moljon a teljess√©g elv√©vel (nem is sz√°molnak), valamint mindh√°rom menthetetlen√ľl legyŇĎzetik a fenti paradoxonnal. Egyik sem alakalmazhat√≥ √∂nmag√°ra, holott mindh√°rom egyetemesen igaz modell-ig√©nnyel l√©p elŇĎ. De ez igaz az eg√©sz pozitivizmusra is (Auguste Comte √©s haverjai, B√©csi K√∂r √©s hat√°sa a mai tudom√°nyra, etc).
Ha pedig a mi hit√ľnk "m√≠tosz-szerŇĪs√©g√©vel" hozakodnak elŇĎ, akkor felt√°rhatjuk nekik, hogy ezek szerint ŇĎk, akik a "gondolkod√°s" nev√©ben utas√≠tj√°k el a "m√≠toszt", ezek szerint a gondolkod√°s v√©gsŇĎ ter√ľletei √°ltal megk√≠v√°nt eszk√∂z√∂k plat√≥ni fundamentumait sem ismerik el vagy nem is ismerik azokat. Arr√≥l nem is sz√≥lva, hogy a dogm√°k pl. nem m√≠toszok. De ez m√°r egy k√∂vetkezŇĎ l√©p√©s.

Egy√©bk√©nt, a paradoxon az√©rt is j√≥ eszk√∂z, mert a paradoxon FELOLDHATATLAN ellentmond√°s. Ami nem feloldhatatlan, az nem paradoxon. Ez√©rt alkalmas a paradoxon eszk√∂ze arra, hogy - a val√≥ban gondolkodni k√©pes - gondolkod√≥ t√≠pusokat megt√©r√≠tse, illetve elt√©r√≠tse mondjuk egy szekt√°t√≥l. "Term√©szettudom√°nyos" pro √©s kontr√°val semmire sem megy√ľnk - ez√©rt mondtam, hogy szomor√ļ √©s a v√©gsŇĎ hanyatl√°s egyik hat√°rozott jele az, hogy R√≥ma elkezdett ilyen ir√°nyba mozogni.
A paradoxon feloldhatatlans√°g√°b√≥l az is k√∂vetkezik a darwinista sz√°m√°ra (IS), hogy azt csak a kiker√ľl√©s eszk√∂z√©vel lehet(ne) feloldani. De az meg nem felold√°sa a paradoxonnak, hanem MEGKER√úL√ČSE annak. Teh√°t m√©gsem oldotta fel. P√©lda erre pl. az, amikor az eml√≠tett √©s c√°folhatatlan Russel., illetve Whitehead-t√©telekre v√°laszul megbr√≥b√°lt√°k Carnap√©k h√≠vei ki√ľtni ezeket a t√©teleket. (Megpr√≥b√°lt√°k bizony√≠tani, hogy l√©tezik abszol√ļt √©rv√©nyŇĪ matematika, amely viszont azt jelenten√©, hogy a tudom√°ny nem tal√°lgat√°s, vagyis, hogy a tudom√°ny paradigm√°i nem prekoncepci√≥zus paradigm√°k csup√°n, hanem t√©nyek. Erre v√°laszul bizony√≠totta be az eml√≠tett k√©t √ļr, hogy bizony ez nem √≠gy van.) Ez√©rt fel√°ll√≠tott√°k kib√ļv√≥k√©nt az √ļn. "√©rt√©ksemleges logik√°t", amelyet most nem taglalok, a l√©nyeg az, hogy ezek feltŇĪnŇĎ m√≥don nem feloldj√°k, hanem megker√ľlik a paradoxont.

Ugyanez a helyzet egy√©bk√©nt a k√©t legklasszikusabb Isten-√©rvvel is: az ontol√≥giai isten√©rvvel (Szent Anzelm) √©s Aqun√≥i Szent Tam√°s isten√©rveivel is. Ugyanis: ak√°r Tam√°st, ak√°r Anzelmet m√©g p√©ld√°ul √©n magam is percenk√©nt tudn√°m c√°folgatni, ha akarn√°m (nem akarom, mert szerintem nekik van igazuk), mert minden t√©tel c√°folhat√≥. Csak egy a b√∂kkenŇĎ a k√©t eml√≠tett szent isten√©rv√©nek c√°folatakor is: b√°rmilyen c√°folattal kiz√°r√≥lag csak megker√ľl√∂m a t√©teleiket. Tam√°s, de fŇĎleg Anzelm isten√©rve - c√°folgathat√≥ ugyan, persze - csakhogy KIKER√úLHETETLENEK √©s mindig, minden gondolkod√°s ez√©rt ezekbe az √©rvekbe t√©r vissza sz√ľks√©gszerŇĪen. M√°r, ha a gondolkod√°s becs√ľletes √©s val√≥ban m√©ly √©s elmegy az √ļt v√©g√©ig (ez ritka). Hi√°ba j√∂tt Kant, aki bebizony√≠totta, hogy Isten l√©te nem bizony√≠that√≥, √≠gy az ontol√≥giai isten√©rv sem √©rv √©s val√≥ban, Kant bizony√≠t√°sa sem c√°folhat√≥ logikusan sehogy, m√©gis, ezzel ŇĎ is csak megker√ľlte az √©rvet, nem siker√ľl nem megker√ľlnie (hi√°ba, ŇĎ is csak a Skull and Bones p√°holy tagja volt). Ha nem becs√ľletes a gondolkod√°s, akkor √ļgyis megmarad a tagad√°sban, mert akkor eleve csak √ļgy hajland√≥ gondolkodni, hogy al√°t√°massza a tagad√°s√°t. Nekem pl. fiatalon az egyik elsŇĎ gondolati alap√©lm√©nyem volt Anzelm isten√©rve, pedig akkor m√©g - √©s ut√°na m√©g √©vtizedekig! - azt sem tudtam, hogy l√©tezik Anzelm √©s l√©tezik az ontol√≥giai isten√©rv. Ez az√≥ta is velem maradt √ļgy, mint gondolkod√°som kikezdhetetlen (√°m megker√ľlhetŇĎ!) fundamentuma. Ez√©rt egy idŇĎben szinte sportot ŇĪztem abb√≥l, hogy Anzelm √©s Tam√°s t√©teleit c√°foljam √©s direkt hallgattam is ezek c√°folatait arra √©rdemes "filoz√≥fusokt√≥l", de mindig, minden k√≠s√©rlet csak a probl√©m√°k megker√ľl√©s√©nek √©s az oda val√≥ √≥hatatlan visszat√©r√©snek bizonyult - melyet persze a hitetlenek nem √≠gy l√°tnak.

Ceterum censeo: szerintem m√©g egy kellŇĎen m√©ly gondolkod√≥ sem hihet az evolucionizmusban, nemhogy az, aki emellett m√©g h√≠vŇĎnek is mondja mag√°t: annak ezt eleve √©s teljes m√©rt√©kben, eg√©sz√©ben √©s r√©szleteiben is el kell utas√≠tania. Nem is √©rtem az eg√©szet, hogyan fordulhat elŇĎ ennek ellenkezŇĎje. De biztosan korl√°tolt vagyok

 pro Christi adatok | 2010.01.26 20:43 | 41
√Čn ezt elsŇĎ megk√∂zel√≠t√©sben nem is √©rtem: aki a Credot vas√°rnaponk√©nt elmondja √©s / vagy hisz is benne, az nem lehet semmilyen form√°ban √©s semmilyen m√©r√©tkben sem evolucionista. Ez annyira evidens sz√°momra, hogy nagyon.

De: a darwinizmussal szemben alapvetŇĎen k√©t magatart√°sform√°t vehet√ľnk fel:
- nem vitatkozunk (nem is kell). Mi a Szent√≠r√°snak hisz√ľnk √©s ebbŇĎl √©rvel√ľnk, ŇĎk meg ford√≠tva. Am√≠g ŇĎk a kegyelemnek nem engednek, nem t√©rnek meg, addig ez k√©t p√°rhuzamos vil√°got jelent.
- de ha seg√≠teni akarunk m√°soknak, akkor n√©ha besz√©ln√ľnk kell errŇĎl, mik√∂zben egy tapodtat sem engedhet√ľnk. Az Isten-hit √©s az evolucionizmus (nem csak a biol√≥giai, hanem b√°rmilyen evolucionizmus!) kiz√°rj√°k egym√°st.
Pont.
Azonban, ha m√©gis egy k√≥bor √©s felk√©sz√ľltebb darwinista bele tal√°lna k√∂tni egy ilyen √°ll√≠t√°sba, akkor meg kell tudnunk v√©deni tŇĎle √∂nmag√°t ‚Äď m√°r, ha erre legal√°bb elvben hajland√≥.

Sok tud√≥s √©s k√∂zember a Nagy Bummot √©s a Teremt√©s-elleness√©get √∂sszekapcsolja Darwin t√©teleivel. De egy vonalas darwinist√°nak egy√°ltal√°n nem musz√°j tagadnia a Teremt√©st, mit√∂bb, egyenesen ak√°r vadul tagadhatja is a Nagy Bummot √ļgy, hogy k√∂zben darwinista (persze nem ez a jellemzŇĎ). Mert: Darwin egy√°ltal√°n nem foglalkozott azzal, hogy a vil√°g hogyan keletkezett.
P√©lda erre a deizmus: ha Isaac Newton - aki √©let√©t √©s munk√°ss√°g√°t arra tette fel, hogy a fizik√°j√°val IGAZOLJA A VIL√ĀG TEREMTETTS√ČG√ČT √©s Isten l√©t√©t, csak √©ppen a Gondvisel√©st tagadta -vagy Leibnitz, ha ma √©lne, sim√°n lehetn√©nek a filoz√≥fi√°jukkal egy√ľtt is darwinist√°k. Ugyanis ha valaki hisz abban, hogy az "√≥r√°smester" egyszer felh√ļzta az √≥r√°t, majd hagyta mŇĪk√∂dni, abba teljesen belef√©r a darwini elm√©let √©s az illetŇĎ elvileg ugyanakkor harcos teremt√©sh√≠vŇĎ √©s istenh√≠vŇĎ is lehet - l√°sd az eredeti angol t√≠pus√ļ szabadkŇĎmŇĪvess√©get vagy √©ppen Voltaire-t. Neki olvashat√≥k harcias kirohan√°sai az ateist√°k ellen, mik√∂zben a mi fogalmaink szerint nem volt h√≠vŇĎ. Term√©szetesen a mi fogalmaink szerint egy deista istenh√≠vŇĎ sem Istenben hisz, mivel egy nem gondviselŇĎ isten nem Isten.

SŇĎt, sok √ļn. "h√≠vŇĎ" van, aki nem tagadja az evol√ļci√≥t, de h√≠ve a teremtetts√©gnek. √Čs ez m√°r sajnos nem csak a liber√°lis protest√°nsokra jellemzŇĎ, hanem m√°r R√≥m√°ra is, amennyiben egyes katolikus "teol√≥gusok" az evol√ļci√≥ban egyenesen Isten gondvisel√©s√©nek egyik m√≥dszer√©t fedezik fel. Maga az elŇĎzŇĎ p√°pa is nyilatkozott egyszer ilyen √©rtelemben.
Az megint m√°s k√©rd√©s, hogy √©n p√©ld√°ul ezeket sem tartom h√≠vŇĎnek. Ezen nemcsak T. de Chardin "munk√°ss√°g√°t" √©rtem, hanem napjainkban is sajnos erŇĎs√∂dnek az ilyen "teol√≥giai" hangok R√≥m√°b√≥l. Ez√©rt szomor√ļ az is, hogy a p√°pa l√°that√≥lag egyre t√∂bbet foglalkozik azzal √©s nyilatkozik az√ľgyben pl., hogy vannak-e UFOk √©s, hogy asztrofizikai konferenci√°kat rendez. Mert az UFO-t√©ma nem elsŇĎsorban az√©rt irrevel√°ns, mert t√©nyleg az, hanem, mert √ľdvtanilag az √©gvil√°gon semmi jelentŇĎs√©ge sincs. Az asztrofizika pedig tudom√°ny √©s mint ilyen, hipot√©ziseken √©s paradigm√°kon alapul, de Russel √≥ta biztosnak l√°tszik, hogy mindennek, ami matematikailag bizony√≠that√≥ √©s paradigma, √©ppen ugyanolyan √©rv√©nnyel bizony√≠that√≥ az ellenkezŇĎje, illetve b√°rmi m√°s is. Ekkor pedig a tudom√°ny nem m√°s, mint paradigma, amelyre viszont √©rv√©nyes a Russel-t√©tel, valamint akkor minden tudom√°nyos √©rv merŇĎ hipot√©zis, mely egy eleve megl√©vŇĎ vil√°gszeml√©letet k√≠v√°n igazolni. Vagyis csak merŇĎ hipot√©zis akkor is, ha √©ppen mondjuk ezen hipot√©zisek alkalmaz√°s√°val mŇĪk√∂dik a f√ľt√©s√ľnk, aut√≥nk, rak√©t√°nk, biotechnol√≥gi√°nk, etc. Ez√©rt k√°r, hogy R√≥ma ilyesmibe belemegy. Ez nem R√≥ma √©s a katolicizmus dolga, ill., nem ez lenne a dolga, de fŇĎleg, ezzel csak mag√°t gyeng√≠ti.

Visszet√©rve a tompaelm√©jŇĪ √©s metafizikailag frusztr√°lt Darwinra: ŇĎ mind√∂ssze utaz√°sai sor√°n azt vette √©szre, hogy 1) van a vil√°gban rossz, amely rossz l√°tsz√≥lag felesleges rossz 2) voltak a F√∂ld√∂n fajok, amelyek m√°r nem l√©teznek.
√ćgy a darwinizmus, reductio ad minimum, a sallangok n√©lk√ľl, mind√∂ssze a k√∂vetkezŇĎ n√©gy √°ll√≠t√°st jelenti, annak ellen√©re, hogy persze, a darwinizmus egyben √©s folyom√°nyk√©nt legt√∂bbsz√∂r teremt√©s-elleness√©get is jelent:
1) Az organizmusok szaporodnak √©s ennek sor√°n sz√ľks√©gszerŇĪen t√ļlszaporodnak, amennyire csak tudnak.
2) Ennek sor√°n a tulajdons√°gaikat √∂r√∂k√≠tik (ez szerintem eleve k√©rd√©ses, ha a biol√≥giai hajlamokon t√ļltekint√ľnk, pl. betegs√©gek, stb),
önmagukat reprodukálják és a tulajdonságaikat is.
3) Ennek során hibák, mutációk jelennek meg. Ezek a környezet szelektáló hatására vagy megmaradnak vagy nem.
4) √öj tulajdons√°gok jelennek meg. Ergo a fajok nem eleve adottak. Ennek modern folyom√°nya a m√©melm√©let, amely azt mondja, hogy ez nem csup√°n a DNS-re igaz, hanem a gondolati archet√≠pusok is ugyan√≠gy viselkednek √©s versenyeznek a t√ļl√©l√©s√©rt: ezek a m√©mek √©s szerint√ľk a vall√°sok is ilyen m√©mek hordoz√≥i, melyek a vall√°sok gazdatestjeiben, mint egyfajta szellemi DNS-ek, k√ľzdenek a fennmarad√°s√©rt.

Darwin √©s a darwinizmus teh√°t ez√©rt nem √≠rta le a f√∂ldi √©let keletkez√©s√©t, ez√©rt igaz, hogy ez nem ezt √∂nmag√°ban m√©g √°ll√≠tja, ez√©rt enged teret a deizmusnak, sŇĎt, annak a ronda √©s perverz eretneks√©gnek is, amely a teremt√©s √©s Isten hit√©vel √©s a gondvisel√©ssel √∂sszeegyeztethetŇĎnek tartja az evol√ļci√≥t. Ez√©rt lehet egy √ļn. "h√≠vŇĎ" (nem a mi fogalmaink szerint) ak√°r darwinista is, ez√©rt lehet egy nem h√≠vŇĎ, de nem is erŇĎs ateista, azaz agnosztikus gyenge ateista is darwinista, mik√∂zben mindezek egy√ļttal harcosan tagadhatj√°k is a nem-teremtetts√©g elv√©t vagy a Nagy Bummot.

A Nagy Bumm ugyanis m√°s komolys√°gi szintet k√©pvisel, mint a darwinizmus, holott mindkettŇĎ a hitetlens√©gen, mint prekoncepci√≥zus √∂nigazol√°son alapul √©s mindkettŇĎ csup√°n semmi t√∂bb, mint paradigma, te√≥ria (l√°sd Russel √©s Alfred North Whitehead). A Nagy Bumm, b√°rmilyen komoly pofesszorok is a h√≠vei, egy bulv√°rszintŇĪ felt√©telez√©s, abszol√ļt komolytalan, b√°rmilyen komolyan is taglalj√°k √©s b√°rmennyire is iskolai tananyagg√° v√°lt. A Nagy Bumm csak egy k√©preg√©ny-szintŇĪ, szellemtelen j√°t√©k. A darwinizmus ellenben t√©nyleg ellenf√©l, mert ugyan√ļgy k√©pes √©rvelni, mint mi √©s tud felmutatni fossz√≠li√°kat, etc. (Ami ezen t√ļlmutat, az meg m√°r hit √©s a hitbŇĎl val√≥ meg√©rt√©s - l√°sd Szt. Anzelm vagy az Angyali Doktor, nem pedig ford√≠tva, de hit√ľk az nekik nincs, teh√°t abb√≥l ad√≥d√≥an nem is fognak elgondolkodni.)

√Ām van valamink a darwinist√°val szemben, - ha m√°r vitatkozni akarunk vagy arra k√©nyszer√ľl√ľnk vagy szeretn√©nk embert√°rsainkat mintegy szolg√°latk√©ppen gondolkoz√°sra √©s megt√©r√©sre k√©sztetni. Ez pedig √ļgy l√°tom, soha, sehol nem ker√ľl sz√≥ba, pedig olyan egyszerŇĪ, hogy ebbŇĎl a fog√°sb√≥l a darwinista nem tud kij√∂nni.
Plat√≥n √≥ta tudjuk (akire az eg√©sz vitatkoz√≥ patrisztika-filoz√≥fia √©p√ľl a Szent√≠r√°son k√≠v√ľl), hogy a nyelv max. a tal√°lgat√°s szintj√©t (doxa) m√°r meghalad√≥, de a kiz√°r√°sos-logikus, sz√ľks√©gszerŇĪen v√©g√ľl k√∂rbe√©rvelŇĎ gondolkod√°st (dianoia) m√©g nem meghalad√≥ ter√ľletet szolg√°lja (vagyis az "√©letet"), ez√©rt nem alkalmas a v√©gsŇĎ igazs√°gok (no√©ton) kifejez√©s√©re egzakt form√°ban. Ez√©rt van sz√ľks√©g a k√∂lt√©szet, a m√≠tosz eszk√∂z√©re, mert a nyelv √∂nmag√°t meghalad√≥ eszk√∂ze a k√∂lt√©szet √©s a m√≠tosz (l√°sd: a barlang hasonlat az √Āllamban, vagy a sz√°rnyasfogat-hasonlat a Phaidroszban - erre nemr√©g - vagyis Er√≥sz plat√≥ni √©rtelmez√©s√©re m√©g XVI. Benedek p√°pa is hivatkozott, hozz√°t√©ve, hogy eretnekgyan√ļs az az √ļjdivat√ļ hozz√°√°ll√°s, amely a g√∂r√∂g filoz√≥fi√°t kiz√°rn√°, csak a zsid√≥ hagyom√°nyt meghagyva a katolikus teol√≥gi√°b√≥l, mivel mindenk√©ppen csak Isten munk√°ja lehet az, hogy az elŇĎbbi legal√°bb olyan m√©rt√©kben dolgozott az Egyh√°z tan√≠t√°s√°ban - ha nem jobban -, mint maga az √ďtestamentum zsid√≥ Istenfelfog√°sa √©s √ľdvt√∂rt√©netis√©ge).

A nyelv ilyet√©n hat√°rait felismerve folyamodik az √©rvel√©s egy filoz√≥fiai-k√∂lt√©szeti eszk√∂zh√∂z, a paradoxonhoz: ugyanis a dianoia itt √ľtk√∂zik - sz√ľks√©gszerŇĪen - √∂nmaga fal√°ba.
Ez √°ltal a fordulat √°ltal ad√≥dik Szent P√°lnak √©s a dogmatik√°nak azon t√©tele, miszerint Isten, ha nem is teljesen megismerhetŇĎ az elhom√°lyosult √©rtelem sz√°m√°ra a Kinyilatkoztat√°s n√©lk√ľl, de mindenk√©ppen felismerhetŇĎ a j√≥zan √©sz √°ltal. (M√©g Szt. P√°l is hivatkozik a paradoxon eszk√∂z√©re: a hazug kr√©taiakn√°l, azt hiszem, a Tituszhoz, 1,12-ben.)
√ćgy, ha egy darwinist√°t meg szeretn√©k szorongatni, hogy gondolkozzon el, akkor semmik√©pp sem √°ll√≠tan√©k olyat neki, amit Darwin nem √°ll√≠tott, nem kutatott √©s ami ŇĎt nem is motiv√°lta.
SŇĎt, l√©teznek k√∂nyvt√°rnyi nagyon erŇĎs tudom√°nyos √©rvek a darwinizmus ellen (kreacionista tud√≥sok is vannak), de viszont ir√°nyban ez ugyan√ļgy fenn√°ll. Ez√©rt, ha a m√°sik oldalon nincs hit, hanem eleve √∂nmaga hitetlens√©g√©t akarja igazolni v√©lt k√©nyelembŇĎl, akkor √ļn. "bizony√≠t√©kokkal" nem sokra megy√ľnk.

Ellenben megpr√≥b√°ln√©k - a fenti okfejt√©sbŇĎl kiindulva - egy paradoxont el√©je √°ll√≠tani.
Nevezetesen:
Mi van akkor, ha a darwini elméletet önmagára alkalmazzuk: lássuk, hogy érvényes-e akkor a darwinizmus?
Ekkor paradoxon, vagyis feloldhatatlan ellentmond√°s √°ll elŇĎ, mert:
a darwinizmus a hasznoss√°g elv√©n alapul, √≠gy ha valami nem hasznos, akkor az szerinte nem lehet igaz. Az √©rv√©nyess√©g szempontj√°b√≥l egyed√ľli szempontk√©nt azt tartja, hogy valami a t√ļl√©l√©s szempontj√°b√≥l hasznos-e vagy haszontalan? Ami √≠gy hasznos, az felt√©tlen√ľl igaz √©s teljesen igaz, ami nem hasznos a t√ļl√©l√©s szempontj√°b√≥l, az pedig nem lehet igaz √©s akkor az a valami semmilyen m√©rt√©kben sem lehet igaz.
√Ām: ha a darwinizmust √∂nmag√°ra alkalmazzuk, akkor a darwinizmus nem lehet igaz, mert aszerint mindent a t√ļl√©l√©s√©rt folytatott harc hasznoss√°ga igazol. Teh√°t, ha a darwinizmus igaz, de c√©lszerŇĪ a t√ļl√©l√©s szempontj√°b√≥l, akkor a darwinizmus nem lehet igaz, hanem csak hasznos. Ha pedig CSAK hasznos, akkor nem igaz.

Azonban!: a darwinizmus nem √≠gy fogalmazta meg t√©tel√©t, hanem ak√©ppen, hogy ezzel, mint igazs√°ggal, felt√°rja a val√≥s√°g mŇĪk√∂d√©s√©t!!!
Ekkor esik önnön csapdájába: mert ha csak hasznos, akkor nem lehet igaz. Ha igaz, akkor nem lehet hasznos önnön szempontjából. Vagyis: az elmélet általános nagyarázatigénnyel lép fe

 √Člthes Eszter adatok | 2010.01.26 20:02 | 40
Most valami nagyon szab√°lytalan dolgot fogok mondani: Tiszt√°ban vagyok, hogy ha van ennek a honlapnak f√≥ruma, akkor be kell tartani bizonyos j√°t√©kszab√°lyokat. √Čn megpr√≥b√°lom ezeket betartani. De most teszek egy k√≠v√©telt:

√Čn szem√©ly szerint olyan m√≥don irt√≥zom az evol√ļci√≥t√≥l, √©s annyira az a megingathatatlan MEGGYŇźZŇźD√ČSEM, hogy az evol√ļci√≥ alap-k√©rd√©se az Isten-hitnek, hogy felsz√≥l√≠tok minden f√≥rumoz√≥t, hogy ide ne √≠rjon t√∂bb√© olyan hozz√°sz√≥l√°st, ami az evol√ļci√≥t b√°rmely form√°j√°ban igaznak tartja, vagyis v√©delmezi. B√°r Ouweneel val√≥ban reform√°tus, de az√©rt nagyon logikusan √©rvelt: Vagy teremt√©s vagy evol√ļci√≥, ez pedig azt jelenti, hogy vagy Isten vagy ateizmus. Nincs is-is, csak vagy-vagy van. Az √ďda a szellemhez c√≠mŇĪ k√∂nyvemben t√∂bb t√≠z oldalt sz√°ntam ennek a t√©m√°nak, a honlapon is van belŇĎle.

K√©rek midnenkit, hogy tartsa tiszteletben: ennek a honlapnak ez a szellemis√©ge: az evol√ļci√≥ abszol√ļt kereszt√©nyellenes, mert az elvei (v√©letlen, az erŇĎsebb gyŇĎz stb) teljes m√©rt√©kben kereszt√©nyellenesek. Ez√©rt m√©g egyszer k√©rem, hogy evol√ļci√≥ mellett ne √≠rjanak t√∂bbet. M√©g akkor sem, ha fel vannak h√°borodva ezen a f√≥rum-ellenes k√©r√©sen. Aki m√©gis ilyet √≠r, azt a j√∂vŇĎben t√∂r√∂lni fogom.

 Augustus adatok | 2010.01.26 13:52 | 39
V√°lasz a 38. sz√°m√ļ √ľzenetre:
ElŇĎsz√∂r is eln√©z√©st k√©rek, nem annyira szem√©ly szerint √∂ntŇĎl, ink√°bb a honlapt√≥l, mert idŇĎk√∂zben beleolvasgattam a f√≥rum "Evol√ļci√≥" rovat√°ban √≠rt √ľzenetekbe - ez az√©rt nagyban √°rnyalja a k√©pet. A k√∂nyvet sajnos nem tudom megk√ľldeni, de az egyik szerzŇĎnek a t√°rgyban elhangzott elŇĎad√°s√°t igen. A katolikus-reform√°tus hozz√°sz√≥l√°s kompatibilit√°s√°r√≥l csak annyit: legal√°bb annyira, amennyire az a honlap k√∂nyvt√°r√°ban l√©vŇĎ ultraprotest√°ns Ouweneel mŇĪve. Teilhard tan√≠t√°s√°t√≥l pedig magam is irt√≥zom, hasonl√≥k√©ppen a fent eml√≠tett elŇĎad√°s szerzŇĎje. Az nemhogy nem katolikus, de nem is kereszt√©ny. √Čs m√©g egy: nem tudom a Hiszekegyet latinul...

 Jagiello adatok | 2010.01.26 09:21 | 38
V√°lasz a 37. sz√°m√ļ √ľzenetre:
Az √©n eredeti √ľzenetem egy √ļjs√°gcikkrŇĎl sz√≥lt. Megtal√°lhat√≥ az vil√°gh√°lon, r√∂gt√∂n. Nem k√≠v√°nok belemenni gy√ľm√∂lcstelen √ľzenetv√°ltogat√°sokba, mert m√°r az eleje √≠gy indul: valamit felvetek, √©s arra nincs v√°lasz, hanem el- vagy mell√©besz√©l√©s. Ismert taktika. Ez azt hiszem katolikus f√≥rum, ez√©rt √≠gy "zsigerbŇĎl" m√°r megk√©rdezem: mennyire kompatibilis egy katolikus-reform√°tus hozz√°sz√≥l√°s ehhez a fontos k√©rd√©shez? Nem olvastam a k√∂nyvet, de ha megk√ľldi, veszem a f√°radts√°got, √©s sz√≠vesen elolvasom, √©s vit√°zok r√≥la mag√°nban.

Sok√°ig olyan voltam, mint maga (tegy√ľk fel, nem provok√°lni akar). √Čn is "rem√©ltem" sejteni, hogy tal√°n ki lehet engesztelni az evol√ļcionista tan√≠t√°st a katolikus tan√≠t√°ssal (sz√°nd√©kosan nem √≠rok kereszt√©nyt). Nekem is volt Teilhard korszakom, fŇĎ mŇĪv√©t m√©g franci√°ul is megszereztem; de volt √©s van egy koll√©g√°m, akivel k√∂zel k√©t √©vtizede polemiz√°lok. K√©t √©vtized ut√°n javasolta, hogy most, meg√©rtem arra, hogy elolvassam a Pascendi-t, ami itt van a honlap k√∂nyvt√°r√°ban. Elolvastam, √©s √∂ssze√°llt a k√©p.

V√©g√ľl: A katolikusok minden vas√°rnap √©s √ľnnepnap elmondj√°k a Credo-t. Mondja el maga is, suttogja maga el√© a mondatokat (latinul m√©g hat√°sosabb, mert akkor csak az √©rtelm√©hez √©s nem az √©rzelmeihez is sz√≥l), √©s gondolkodjon rajta. M√°r az elsŇĎ mondat ut√°n meg√ľtk√∂zik. Nem kompatibilis az evolucionista tan√≠t√°ssal. A hitt√©tel nem kompatibilis a darwinizmussal. Mert b√°rhogy is n√©zz√ľk, hit√ľnk szerint az Atya mindent teremtetett, sz√°munkra felfoghatatlan m√≥don (az eredeti h√©ber sz√∂veg azt az ig√©t haszn√°lja, amit arra a mozdulatra alkalmaznak, amikor megnyesik a szŇĎlŇĎt), √©s az √©leten kereszt√ľl √©rtj√ľk meg ŇĎt, ez√©rt lett a vil√°gban √©let (J√°nos 1,4-5). A modernek ezen √°tl√©pnek, √©s m√°r azt tan√≠tj√°k, hogy az √©let a szervezŇĎdŇĎ anyag egyik tuljadons√°ga. Micsoda k√°roml√°s! √Čs ef√∂l√∂tt szemet h√ļnyjon egy katolikus?

A tudom√°ny fŇĎ√°ramlat√°ban k√©nyelmesen evezŇĎk azzal magyar√°zz√°k, hogy a Credo akkor sz√ľletett, amikor m√©g nem voltak term√©szettudom√°nyos eredm√©nyek. Persze, ezt mondj√°k, mert modernist√°k. √Čn tudom, hogy a foly√≥ als√≥bb szakasz√°n hatalmas zuhatag van. Hal√°los m√©lys√©gekbe zuhog ott a v√≠z (√©rdemes megn√©zni a Misszi√≥ c√≠mŇĪ filmet, onnan veszem a k√©pet). √Čn ink√°bb kievezek a foly√≥ sz√©l√©re, kik√∂t√∂k, √©s a cs√≥nakomat az erdŇĎben vezetŇĎ keskeny √∂sv√©nyen viszem a h√°tamon, elhagyva a zuhatagot. Mindezt jelk√©pesen is lehet √©rteni.



 Augustus adatok | 2010.01.25 09:35 | 37
V√°lasz a 35. sz. √ľzenetre:
Az √ČLŇźVIL√ĀG evol√ļci√≥j√°val kapcsolatban aj√°nlom figyelm√©be K√≥kay J√≥zsef - Magyar Imre k√∂nyv√©t: Elmosta-e az evol√ļci√≥t az √∂z√∂nv√≠z? K√©t h√≠vŇĎ kereszt√©ny (katolikus, illetve reform√°tus) paleontol√≥gus szakember √≠r√°sa, amely r√∂viden helyre teszi az eg√©sz k√©rd√©sk√∂rt, teljesen szinkronban Egyh√°zunk tan√≠t√°s√°val. Egy√©bk√©nt Proh√°szka Ottok√°r minden tov√°bbi n√©lk√ľl elfogadta az √©lŇĎvil√°g evol√ļci√≥j√°r√≥l sz√≥l√≥ darwini tan√≠t√°st - igaz, vette a f√°rads√°got a t√°rgyi szakirodalom tanulm√°nyoz√°s√°hoz, sŇĎt geol√≥gus szakemberrrel elment f√∂lt√°r√°sokhoz. Nem tett m√°st, mint nyitott sz√≠vvel √©s elm√©vel elfogadta szt. √Āgoston tan√≠t√°s√°t, miszerint ha tudom√°nyos vizsg√°l√≥d√°saink sor√°n, teljesen egy√©rtelmŇĪen olyasmire bukkanunk, ami L√ĀTSZ√ďLAG ellentmond a Szent√≠r√°snak, nyugodtan higyj√ľnk a j√≥zan esz√ľnknek - nyilv√°n a Szent√≠r√°st √©rtelmezt√ľk rosszul, azt kell fel√ľlvizsg√°lnunk. Egy√©bk√©nt v√°ltozatlanul nem √©rtem az √©lŇĎvil√°g evol√ļci√≥j√°r√≥l sz√≥l√≥ tudom√°ny √©s az erre alapozott zagyva, √©s val√≥ban rossz ideol√≥gi√°k √∂sszemos√°s√°t. A J√©zus nev√©ben hirdetettekkel kapcsolatban csak annyit, elsŇĎsorban pl. a mai szekt√°k tan√≠t√°saira gondoltam, nem f√©lv√©n att√≥l, hogy ezen a f√≥rumon az Egyh√°z, illetve J√©zus Krisztus elleni t√°mad√°snak veszik.

 Topir adatok | 2010.01.22 15:34 | 36
K√∂sz√∂n√∂m a Pascendi Dominici Gregis-t √©s a Darwin cikket is! NagyszerŇĪ olvasm√°nyok!

 Jagiello adatok | 2010.01.22 14:37 | 35
V√°lasz a 34. sz√°m√ļ √ľzenetre:
Nem olvasta a cikket. Akkor nem ezt √≠rta volna. Darwin nem volt paleontol√≥gus. A cikkben senki se v√°dolta Darwin szem√©ly√©t, viszont az √°ltala szakmai nyelven √©s tudom√°nyos m√≥dszerek seg√≠ts√©g√©vel le√≠rt gondolatok, el√©rt eredm√©nyek √©s megfogalmazott meg√°llap√≠t√°sok magukban hordozz√°k mindannak a sz√∂rnyŇĪs√©gnek a "objekt√≠v" igazol√°s√°t, ami a XX. sz√°zadban megt√∂rt√©nt, √©s ami most t√∂rt√©nik √©s majd k√∂vetkezik. Egy√©bk√©nt ez a k√©rd√©s: "Mi mindent hirdettek √©s k√∂vettek el m√°r J√©zus Krisztusra hivatkozva?" nagyon nem h√≠vŇĎ ember toll√°ba val√≥, √©s egy idŇĎben ezt is nagy √ľtŇĎk√°rty√°nak hitt√©k azok, akik nem szeretik a mi Urunkat. Aki b√°r csak elj√∂nne v√©gre, hogy √°tkarolhassam a l√°b√°t, √©s leborulhassak elŇĎtte (l√°sd M√°t√© 28,9). Nagyon aj√°nlom, tanulm√°nyozza a Pascendi Dominici Gregis c. enciklik√°t. Itt van a honalp k√∂nyvt√°r√°ban. Magyarul van. Ennek ellen√©re √©n m√°r h√°rom h√≥napja em√©sztem. K√∂telezŇĎ olvasm√°ny kellene, hogy legyen minden katolikus sz√°m√°ra.

 Augustus adatok | 2010.01.22 10:58 | 34
A 33. sz. √ľzenethez: Darwin paleontol√≥gus volt. Hogy az ŇĎ szakmai, tudom√°nyos munk√°ss√°g√°nak eredm√©nyeire, meg√°llap√≠t√°saira hivatkozva milyen ideol√≥gi√°kat kre√°ltak, √©s ezen ideol√≥gi√°k alapj√°n miket k√∂vettek el, az teljesen m√°s k√©rd√©s, abban neki felelŇĎss√©ge nincs, annak ŇĎ nem oka. Mi mindent hirdettek √©s k√∂vettek el m√°r J√©zus Krisztusra hivatkozva?

 Jagiello adatok | 2010.01.21 21:07 | 33
Aki j√≥l tud angolul, annak felh√≠vom a figyelm√©t egy nagy fontos cikkre: The Sunday Times (London), November 8, 2009: Charles Darwin and the children of the evolution. A vil√°gh√°l√≥n k√∂nnyen megtal√°lhat√≥. A cikk arr√≥l sz√≥l, hogy elm√ļlt a Darwin √©v (2009), nagy hŇĪh√≥val √©s csindadratt√°val, de bizonyos dolgokat nagyon elhallgattak. T√∂bbek k√∂z√∂tt, hogy a Darwin nev√©hez k√∂t√∂tt evol√ļci√≥s elm√©let motiv√°lt t√∂bb egyetemista gyilkos √°mokfut√≥t is. √Čs az, hogy Darwin elm√©let√©ben m√°r k√≥dolva voltak a XX. sz√°zad legborzalmasabb ideol√≥gi√°i: a n√°cizmus √©s a bolsevizmus. B√°r √ļjs√°g√≠r√≥ √≠rta, √©s nagyon j√≥ tollal, az√©rt kell legyen igazs√°g abban, amit √≠rt, mert a hivatkoz√°sai leellenŇĎrizhetŇĎek √©s helyt√°ll√≥k. A cikket olvasva m√©g ink√°bb megerŇĎs√∂dik a tudat: Mivel az Egyh√°z volt az egyetlen, aki felismerte az evol√ļci√≥s elm√©leten alapul√≥ modernizmus s√°t√°ni jelleg√©t, √©s minden erej√©t erre a k√ľzdelemre ford√≠totta. Bennem m√°r-m√°r az is megfogalmaz√≥dott, hogy ez√©rt robbantott√°k ki az I. majd a II. vil√°gh√°bor√ļt, √©s nagy horderejŇĪ dolgoknak is ez volt az ind√≠t√©ka. Le sem merem √≠rni...
Szerkesztve: 2010.01.21 21:11

 Horv√°th Beatrix adatok | 2010.01.12 09:16 | 32
Szentcsal√°d-vas√°rnapi pr√©dik√°ci√≥: A helyes engedelmess√©g abba a hierarchi√°ba illeszkedik, ahol a legtetej√©n √°ll√≥ el√∂lj√°r√≥ Istennek veti al√° mag√°t √©s ez jogos√≠tja fel, hogy lefele elv√°rja az engedelmess√©get, √©s √≠gy az al√°rendelt tulajdonk√©ppen Istennek engedelmeskedik, amikor az el√∂lj√°r√≥j√°nak al√°veti mag√°t. Ha ez nem √≠gy van, √©s az el√∂lj√°r√≥ nem engedelmes Istennek, Vele ellenkezŇĎt parancsol vagy k√©r, akkor k√∂zvetlen√ľl Istennek tartozunk engedelmess√©ggel, √©s nem a neki engedetlen el√∂lj√°r√≥nak.

Ez √©rv√©nyes a gyerek-sz√ľlŇĎ viszonyra is. A gyermeket nevelni kell, √©s nem b√°lv√°nyozni. A gyerek elsŇĎsorban Isten√©, hasonl√≥an ahhoz, ahogy J√©zus sem J√≥zsef√© volt, hanem Isten√©, csak J√≥zsefre volt b√≠zva. √Čs nekik m√©g a gyermek J√©zust is nevelni√ľk kellett megtan√≠tani az √©letben sz√ľks√©gesekre (pl. √°csmesters√©g), nem pedig ‚Äěk√∂rbeim√°dni‚ÄĚ, √©s minden v√°gy√°t azonnal kiel√©g√≠teni, pedig a gyermek J√©zus egyszersmind maga volt a f√∂ls√©ges Isten. J√©zus nem parancsolt a sz√ľleinek, pedig Isten is volt, hanem al√°vetette mag√°t nekik a hierarchi√°nak megfelelŇĎen.

 √Člthes Eszter adatok | 2009.12.28 12:17 | 31
Újabb tanmese: most rövid, de szintén igaz

T√∂r√∂csik Mari mes√©lte nekem a k√∂vetkezŇĎ igaz t√∂rt√©netet:
Egyik darab pr√≥b√°ja k√∂zben a rendezŇĎ √°lland√≥an veszekedetett vele. Mindig tal√°lt valami kifog√°solni val√≥t a j√°t√©k√°ban, √°lland√≥an √ļjra √©s √ļjra kezdette vele az egyes jeleneteket. Mari egy idŇĎ ut√°n nem b√≠rta tov√°bb √©s megk√©rdezte a rendezŇĎt: ‚ÄěMi√©rt csak engem dirig√°l, mi√©rt nem sz√≥l a m√°sik sz√≠n√©sznek is?‚ÄĚ A rendezŇĎ √≠gy v√°laszolt: ‚ÄěNeki minek sz√≥ljak, ŇĎ √ļgyse tudja megcsin√°lni, amit kellene, neki f√∂l√∂sleges a b√≠r√°l√≥ sz√≥, az utas√≠t√°s. De Maga k√©pes j√≥l megcsin√°lni, ez√©rt akarom mag√°b√≥l kihoznia legjobbat.‚ÄĚ

Rem√©lem, √©rthetŇĎ a t√∂rt√©net. Ha valakinek nem eg√©szen vil√°gos, akkor elmagyar√°zom.

 Jagiello adatok | 2009.12.12 21:16 | 30
Minthogy ez egy kis k√∂nyvt√°rszoba, amit a honlap szerint mŇĪvekkel √©s id√©zettekkel kell f√∂lt√∂lteni, itt aj√°nlok egy k√∂nyvet, amit szerettem volna magyarul is megjelentetni a Darwin √©vre, de nem siker√ľlt. A c√≠me: Explore Evolution. The Arguments for and against Neo-darwinism. Ez a vil√°gh√°l√≥s honlapja: , ahol a k√∂nyv√∂n t√ļl olvashat√≥k a k√∂nyvet √©rt kritik√°k √©s a v√°laszok. Aki tud ennyire angolul, az elgondolkozhat √©s elm√©ly√ľlhet.

 Horv√°th Beatrix adatok | 2009.12.07 20:47 | 29
Ha kicsit megk√©sve is, de v√©gre jelentkezem egy kis besz√°mol√≥val a Graz-i templomszentel√©srŇĎl. (Abba a kis magyar ‚Äěk√ľl√∂n√≠tm√©nybe tartoztam, akik ott lehett√ľnk ‚Äď k√©t pap √©s nyolc laikus.)
MielŇĎtt az ismertet√©s√©be kezden√©k, megpr√≥b√°lom mag√°t az √©lm√©nyt le√≠rni.
Tal√°n valamit visszaad belŇĎle, ha azt mondom, 3-4 √≥r√°n kereszt√ľl abban a fens√©ges √©rz√©sben l√©tezt√ľnk, hogy a vil√°gon a legnagyobb hatalom az Egyh√°z, ilyen nincs m√©g egy, √©s ehhez tartozni, az a legnagyszerŇĪbb dolog a F√∂ld√∂n.
Az a jelk√©prendszer, a szimb√≥lumok gazdags√°ga, amely a szertart√°s sor√°n elŇĎtt√ľnk kibontakozott, √©s amelyet Fellay p√ľsp√∂k a szentbesz√©d√©ben a teljes r√©szletess√©g ig√©nye n√©lk√ľl ismertetett (t√ļl hossz√ļ lett volna az am√ļgy is hossz√ļ szertart√°s mellett, ŇĎ maga mondta, de az√©rt hozz√°tette, hogy √≠gy is besz√©lni fog legal√°bb h√°romnegyed √≥r√°t ‚Äď nem b√°ntuk! sŇĎt) az Egyh√°z m√©lyen gy√∂kerezŇĎ, szikl√°ra √©p√≠tett √©s ma is √©lŇĎ volt√°t mutatta meg nek√ľnk, teljes hiteless√©ggel.
Nem egy j√≥l begyakorolt ‚Äěsz√≠nielŇĎad√°st‚ÄĚ l√°ttunk, hanem az Egyh√°z √©let√©be von√≥dtunk bele, a ma divatos kifejez√©s szerint ‚Äěakt√≠v r√©szv√©tellel‚ÄĚ, hiszen a kis f√ľzetk√©kbŇĎl k√∂vett√ľk, √©s t√∂bb ima-v√°lasszal-√©nekkel a h√≠vek is megsz√≥laltak.
Teljesen Isten szent sz√≠ne elŇĎtt √©reztem magam, ez √≠gy le√≠rva persze nem sokat mond, hiszen minden szentmis√©n az Ňź sz√≠ne elŇĎtt √°llunk, de ez m√©g t√∂bb volt, nemcsak hittem, de szinte tapasztaltam a jelenl√©t√©t, ahogy pl. az olt√°r felszentel√©se ut√°n a teljesen el√©gŇĎ t√∂mj√©n-viasz-√°ldozat f√ľstje sz√°llt fel a f√©lhom√°lyban l√©vŇĎ templomban, bet√∂ltve az eg√©sz teret (az olt√°r d√≠szes fel√∂lt√∂ztet√©s√©re csak ezut√°n ker√ľlt sor).
K√∂zben a f√©rfiszk√≥la v√©gig √©nekelte a megfelelŇĎ zsolt√°rokat .... elmondhatatlan. Nem a k√∂z√©pkorban, hanem szinte m√©g r√©gebbi idŇĎkbe visszamenve √©rezt√ľk magunkat, j√≥lesŇĎen volt ‚Äěf√©lelmetes‚ÄĚ az eg√©sz.

Nagyon sz√©pen kifejtett, erŇĎt √©s hitet sug√°rz√≥ √©s ad√≥, atyai szeretettel tan√≠t√≥ pr√©dik√°ci√≥t hallottunk Fellay p√ľsp√∂k √ļrt√≥l. Bennem tal√°n a legjobban az elej√©n mondottak visszhangzanak m√©g mindig. Az a r√©sz, amikor azt magyar√°zta, hogy mi√©rt kell k√≠v√ľlrŇĎl-bel√ľlrŇĎl lemosni a falakat legelsŇĎ mozzanatk√©nt, √©s mi√©rt van ŇĎ ekkor lil√°ban.
Azt mondta, hogy ugyan ebben az √©p√ľletben nincs semmi rossz, nem is t√∂rt√©nt itt semmi szennyes dolog, de a F√∂ld√∂n minden meg van jel√∂lve az eredeti bŇĪn jel√©vel, teh√°t Isten szem√©vel n√©zve a legnagyszerŇĪbb dolog is szennyes, √©s ahhoz, hogy megszentelhess√ľk √©s el√©je vihess√ľk, le kell mosni szenteltv√≠zzel legelŇĎsz√∂r, mert Isten el√© semmi szennyes dolog nem ker√ľlhet. √Čs nem is puszt√°n szenteltv√≠zzel, hanem speci√°lis, erre az alkalomra k√©sz√ľlt gregori√°n v√≠zzel mosta, amelyben a szenteltv√≠zen k√≠v√ľl hamu √©s bor van. Ezek mind Krisztus jelk√©pei, a szenteltv√≠z a romolhatatlans√°g√©, a hamu a keresztf√°n teljesen megsemmis√ľlt embers√©g√©√© √©s a bor, mint a legnemesebb anyag, az istens√©g√©√©.

A p√ľsp√∂k a belsŇĎ mos√°s befejezt√©vel √°t√∂lt√∂z√∂tt a lila pal√°stb√≥l az aranysz√≠nŇĪbe, mert m√°r le volt mosva a szenny, k√∂vetkezhetett a ‚Äěmegvil√°gos√≠t√°s‚ÄĚ (Erleuchterung), a falak megken√©se. Arr√≥l is besz√©lt m√©g, hogy az√©rt √°ll√≠t el√©nk szimb√≥lumokat az Egyh√°z, mert ha csak egy pillanatra megmutatn√° mag√°t nek√ľnk Isten az Ňź teljess√©g√©ben, nem tudn√°nk f√∂lfogni √©s nem b√≠rn√°nk ki. Az t√∂rt√©nne vel√ľnk, mint az apostolokkal a T√°bor hegy√©n illetve a Getszem√°ni kertben a katon√°kkal az elsŇĎ ‚Äěkit kerestek‚ÄĚ k√©rd√©s-v√°lasz ut√°n.
Kit√©rt m√©g az elŇĎbb eml√≠tett, ma oly divatos ‚Äěakt√≠v r√©szv√©telre‚ÄĚ is; azt mondta, ez a mi sz√°munkra abb√≥l √°ll, hogy mindig, mikor a szentmis√©re j√∂v√ľnk, hozzuk magunkkal becs√ľlettel a saj√°t kereszt√ľnket √©s tegy√ľk oda J√©zus√© mell√© a Golgot√°ra, t√©nylegesen mindent, ŇĎszinte, odaad√≥, bŇĪnb√°n√≥ l√©lekkel. Lakom√°r√≥l √ļgy eml√©kszem, egy sz√≥ se hangzott el.

M√©g az is nagyon megkap√≥ volt, hogy a falak lemos√°sa ut√°n k√∂z√©pen a botj√°val hamuba √≠rta a p√ľsp√∂k a g√∂r√∂g illetve latin ABC betŇĪit, Andr√°s-kereszt alakban, annak jel√©√ľl, hogy Isten birtokba veszi a talajt is, melyen az √©p√ľlet √°ll. Hallottuk, ahogy a bot v√©ge kopog, √©s k√∂zben zengett a zsolt√°r ...
A pr√©dik√°ci√≥ban arra is kit√©rt, hogy minden Isten√© a F√∂ld√∂n, mi√©rt kell akkor m√©gis birtokba venni. Az√©rt, mert b√°r val√≥ban minden az √Ėv√©, minden√ľtt jelen van, de ezeken a birtokba vett helyeken m√©g k√ľl√∂nlegesebben van jelen, mint m√°shol.
A p√ľsp√∂k √°ltal mondott k√∂ny√∂rg√©sek arr√≥l is sz√≥ltak, hogy Isten k√ľl√∂nlegesen hallgassa meg az im√°kat, melyeket ezen a szent helyen mondanak majd neki, √©s minden teher enyh√ľlj√∂n meg.

Egysz√≥val: elmondhatatlan. √Čn e szombat √≥ta m√°r m√°shogy l√©pek be egy templomba, mint ezelŇĎtt.

√Čs a hazafel√© √ļton √°tsuhant rajtam pl. az a gondolat is, hogy mi lesz azok ‚Äějutalma‚ÄĚ vajon, akik a zsinat ut√°n nagy buzgalmukban sz√©tvert√©k az √≠gy felszentelt olt√°rokat? √Čs hogyan tekint le Isten az asztalokon bemutatott √°ldozatokra? Net√°n, mint K√°in√©ra, tudniillik, hogy ‚Äěnem kedves elŇĎttem...‚ÄĚ?
Ha ezeket tudj√°k a papok, hogyan mernek az asztalon mis√©zni, meg sportcsarnokokban? Akkor 40 √©ve f√∂l√∂sleges, net√°n k√°ros dolgokat tesznek √©s f√©lrevezetik a h√≠veket... V√©g√ľl nem csoda, ha itt tart a vil√°g. A mennyis√©g csak Marxn√°l csap √°t minŇĎs√©gbe, Istenn√©l nem. De ebbe jobb nem belegondolni, m√©g j√≥, hogy Isten irgalmas, √©s van k√ľl√∂nbs√©g az objekt√≠v √©s szubjekt√≠v bŇĪn√∂ss√©g k√∂z√∂tt....

 √Člthes Eszter adatok | 2009.11.04 21:27 | 28
M√§der atya k√∂nyv√©nek v√©gefel√© az egyik fejezetben (a ford√≠t√°sban m√©g nagyon a k√∂nyv elej√©n j√°rok) ezt √≠rja, hogy ‚Äěha Isten azt akarja, hogy valami eg√©szen az ŇĎ mŇĪve legyen, akkor mindent, amit az emberek csin√°lnak, semmiss√© tesz, √©s egyed√ľl Ňź cselekszik‚ÄĚ. Ezt M√§der atya azzal kapcsolatban √≠rta 1919-ben (!), hogy az emberis√©get nem lehet emberi erŇĎvel megmenteni. Nos, ma ugyanilyen helyzetben vagyunk.

 √Člthes Eszter adatok | 2009.09.06 14:42 | 27
Az Egyh√°z szeptember 3-√°n √ľnnepli Szent X. Pius p√°p√°t. Mivel ez a nap id√©n munkanap, √ľnnep√©lyes k√ľlsŇĎs√©gekkel a Szent X. Pius Papi K√∂z√∂ss√©g ma, vagyis szeptember 6-√°n, a vas√°rnapi szentmis√©n eml√©kezett meg patr√≥nus√°r√≥l, a nagy p√°p√°r√≥l.
Ez alkalommal Salzburgban G√∂ttler atya (az a pap, aki a tridenti mise-oktat√≥filmen szerepel) nagyon √©rdekes √©s tanuls√°gos dolgokr√≥l besz√©lt. Megpr√≥b√°lok egy-k√©t dolgot visszaadni besz√©d√©bŇĎl:
A modernizmus, amit X. Pius p√°pa annyira vil√°gosan felismert, val√≥j√°ban az agnoszticizmusb√≥l keletkezett. Vagyis abb√≥l a tanb√≥l, mely azt √°ll√≠tja, hogy az objekt√≠v val√≥s√°got az ember nem k√©pes felismerni, minden csak olyan, amilyennek az ember l√°tja. De mivel az emberek sokf√©l√©k, a vil√°got is sokf√©lek√©ppen l√°tj√°k. Az embernek teh√°t csak szubjekt√≠v benyom√°sai lehetnek a vil√°gr√≥l. √ćgy Isten sem az emberen k√≠v√ľl l√©tezŇĎ l√©ny, hanem benne van mag√°ban az emberben ‚Äď ez az az √Čnre-vonatkoz√°s, amit a honlap PROTEST√ĀNS oldal√°n tal√°lhat√≥ ‚ÄěAz √ČN a hitben Luther M√°rtonn√°l‚ÄĚ c√≠mŇĪ cikkben Paul Hacker fejt ki ‚Äď, vagyis olyan, amilyennek az ember saj√°t ‚ÄěIsten-√©lm√©nye‚ÄĚ √°ltal megtapasztalja. Ennek az egyenes k√∂vetkezm√©nye, hogy Isten annyif√©le, ah√°ny ember, √©s hogy minden ilyen embercsin√°lta isten a mennybe viszi a benne h√≠vŇĎt. Teh√°t nem l√©tezik egy objekt√≠v, az emberen k√≠v√ľl √©s evil√°gon fel√ľl √°ll√≥ igazs√°g, hanem sok kicsi igazs√°g van, miden egyes ember, vall√°s, meggyŇĎzŇĎd√©s igazs√°ga. Magyarul: mindenkinek igaza van, eg√©szen addig, am√≠g az emberek viszonylagos b√©k√©ben elviselik egym√°st. Az egyetlen c√©l teh√°t az evil√°gi b√©ke fenntart√°sa, a vall√°sszabads√°g kiv√≠v√°sa, a j√≥l√©t megteremt√©se, hogy mindenki szabadon,s aj√°t elk√©pzel√©sei szerint, sz√ľks√©g √©s √°ldozat, szenved√©s n√©lk√ľl √°lmodhasson a saj√°t isten√©rŇĎl.

Szent X. Pius p√°pa √©ppen az√©rt volt szent, mert fel√ľlemelkedett ezen a vil√°gon: p√©ld√°ul nemcsak szeg√©nyen sz√ľletett, de szerette is a szeg√©nys√©get, nem lett rabja semmilyen evil√°gi v√°gynak ‚Äď ugyan e vil√°gban, de nem a vil√°gb√≥l √©lt. √ćgy v√°lt k√©pess√© arra, hogy k√≠v√ľlrŇĎl l√°ssa a dolgokat, hiszen ezeket csak ily m√≥don lehet vil√°gosan meg√≠t√©lni.

Ha nem l√©tezik egy a vil√°gon k√≠v√ľl √°ll√≥ val√≥s√°g, akkor ebbŇĎl az is k√∂vetkezik, hogy csod√°k sincsenek. Holott Isten, aki a vil√°g felett l√©tezŇĎ szem√©ly, √©s aki kinyilatkoztatta mag√°t az embereknek, e kinyilatkoztat√°s igazs√°g√°t csod√°ival bizony√≠totta. De a csoda, mely a term√©szet t√∂rv√©ny√©t √°tl√©pi, azok sz√°m√°ra, akik csak e vil√°gban √©lnek, nem l√©tezhet.
A modernista sz√°m√°ra teh√°t t√∂bb igazs√°g is van egyszerre. A p√°pa tudatosan nem tanulm√°nyozta soha Aquin√≥i Szent Tam√°s munk√°it. Az √ļ. n. liturgikus reformjai teh√°t nem az igazs√°g felismer√©s√©bŇĎl sz√°rmaznak, hanem egyfajta nosztalgi√°b√≥l, azokb√≥l a vall√°si eml√©keibŇĎl, melyeket gyermekkor√°ban meg√©lt √©s nagyon szeretett. Szerinte annak is igaza van, aki azt mondja, hogy 2 x 2 az 4, de annak is, aki szerint 2 x 2 az 5. Ugyanis, √ļgy nem lehet √°ll√≠tani, hogy 2 x 2 = 4, ha egy√ļttal nem teszik hozz√°: √©s nem 5. Ugyanis az igazs√°g elismer√©se kiker√ľlhetetlen√ľl egy√ľtt j√°r a hazugs√°g, a t√©ved√©s tagad√°s√°val √©s elvet√©s√©vel.

Az objekt√≠v igazs√°g elvet√©s√©bŇĎl k√∂vetkezik az is, hogy a modernist√°k X. Pius p√°pa reformjait a maguk igazol√°s√°ra igyekeznek kihaszn√°lni. Ňźk √ļgy √©rt√©kelik, hogy a nagy p√°pa utas√≠t√°sai csak egy ‚Äěhomog√©n √°lland√≥ fejlŇĎd√©s = evol√ļci√≥‚ÄĚ kezdŇĎ l√©p√©seit jelentik. Holott X. Pius p√°pa sz√°nd√©ka √©ppen ennek ellenkezŇĎje volt: ‚Äěmindent Krisztusban restaur√°lni‚ÄĚ, vagyis minden olyat megsz√ľntetni √©s betiltani, amit a modernista √°ramlatok hoztak magukkal, √©s minden olyat megteremteni, lehetŇĎv√© tenni, √ļjra alkalmazni, ami a modernizmus terjed√©s√©t megakad√°lyozhatja, ami az igaz, tradicion√°lis katolikus hitet erŇĎs√≠ti.

A Szent X. Pius Papi K√∂z√∂ss√©g, csak√ļgy mint minden hagyom√°nyhŇĪ katolikus h√≠vŇĎ, a nagy p√°pa szellemis√©g√©t k√∂vetŇĎ ember, a k√©s √©l√©n t√°ncol: egyfelŇĎl ŇĎriznie √©s csorb√≠tatlanul tov√°bbadnia kell a hitet, amit elŇĎdeitŇĎl kapott, m√°sfelŇĎl hŇĪnek kell maradnia a p√°p√°hoz. Ez olyan feladat, mely felŇĎrli az erŇĎt. √Čs olyan, amit az ember √∂nmag√°t√≥l nem k√©pes mag√°b√≥l felmutatni: kiz√°r√≥lag Isten kegyelme tarthatja meg ebben a sz√©d√≠tŇĎ helyzetben.

K√∂r√ľlbel√ľl ennyi, amit G√∂ttler atya besz√©d√©bŇĎl megjegyeztem.

√Čn k√©t dolgot szeretn√©k ehhez hozz√°fŇĪzni: ezen a k√©s √©l√©n val√≥ egyens√ļlyoz√°shoz, vagyis a mostani v√°ls√°gban val√≥ kitart√°shoz szerintem elengedhetetlen√ľl sz√ľks√©ges, hogy tudjuk, mi mi√©rt t√∂rt√©nik, mi√©rt viselkednek a modernist√°k √ļgy ahogy. Egy p√©ld√°val √©lve: szerintem kisebb f√©lelmet okoz, ha valaki tudja, hogy egy meglazult falb√≥l omlanak a fej√©re a t√©gl√°k, mintha azt hiszi, hogy k√≠s√©rtetek sz√≥rakoznak vele, vagyis ahhoz, hogy megk√ľzdj√ľnk egy helyzettel, ismern√ľnk kell annak mozgat√≥rug√≥it.
Ez√©rt kell tudnunk, honnan ered a modernizmus, mibŇĎl alakult ki, milyen emberi becsv√°gyak √°llnak m√∂g√∂tte. Lefebvre √©rsek √ļjra √©s √ļjra ezt mondta: ‚ÄěAz√©rt utas√≠tjuk vissza a NOM-t, mert protest√°nss√° tesz, √©s mi nem akarunk protest√°nsok lenni.‚ÄĚ Magyarul, a modernizmus nem m√°s, mint a protest√°ns szellemis√©g elfogad√°sa, √©s a katolicizmusba val√≥ √°t√ľltet√©se. Ezt tudnunk kell, ha ellent akarunk √°llni, ki akarunk tartani az igaz katolikus hit mellett.

Ez√©rt szeretn√©m mindenki figyelm√©be aj√°nlani a PROTEST√ĀNS fi√≥k cikkeit. M√©g ha nehezek is, belŇĎl√ľk pontosan meg√©rthetŇĎ, mi folyik ma k√∂r√ľl√∂tt√ľnk.


 √Člthes Eszter adatok | 2009.07.24 22:51 | 26
A gloria.tv megtal√°lhat√≥ Stephan Maessen atya j√ļlius 4-i pr√©dik√°ci√≥ja, amibŇĎl pr√≥b√°ltam id√©zni a honlapon Aki tud n√©met√ľl, meg van sz√°less√°v√ļ internete, annak nagyon tudom aj√°nlani:
http://gloria.tv/?media=29754
http://gloria.tv/?media=29754&connection=dialup

T√©vedtem, ez nem az a pr√©dik√°ci√≥, csak ahhoz hasonl√≥. Ami a honlapon van, azt pr√©dik√°lta j√ļlius 4-√©n.
Szerkesztve: 2009.09.06 14:44

 g√°bor adatok | 2009.07.12 11:54 | 25
A k√∂nyv windows-osoknak olvashat√≥bb form√°tumban is let√∂lthetŇĎ:

http://www.ppek.hu/k290.htm

A "help" (hlp) form√°tumot kell let√∂lteni a g√©pre (az elsŇĎ a list√°n), majd r√°kattintva lehet is olvasni, ak√°r fejezetek szerint is, valamint keresni is lehet benne.

 V√°gfalvy adatok | 2009.07.11 23:51 | 24
Ezen a címen:
"http://www.piar.hu/pazmany/konyvek/rwiltg01.txt"
olvashat√≥ elektronikus form√°ban is Ralph M. Wiltgen verbita atya mŇĪve, a "Rajna a Tiberisbe √∂ml√∂tt". Tal√°n csak √©n vagyok √≠gy megk√©sve, a hetekben idegen nyelven vettem meg, nem is sejtettem, hogy csak otthon kellett volna sz√©tn√©znem.
K√ľlf√∂ld√∂n a Piusz k√∂z√∂ss√©gn√©l minden√ľtt √°rulj√°k. Itt a modernist√°k k√∂z√∂tt is hirdetik (tal√°n k√ľlf√∂ld√∂n is).
Biztos annyira figyelmetlen vagyok, hogy bár valaki felhívhatta rá a figyelmet, nem vettem észre.


  MAGYARORSZ√ĀG KIR√ĀLYNŇźJE, K√ĖNY√ĖR√ĖGJ √ČRETT√úNK!