Azsiai

A Közép-ázsiai juhászkutya.

Akárcsak egy hegyi folyó hömpölygése, úgy nyűgözi le a közép-ázsia ereje az embert.
A tévhitekkel, és a megfékezhetetlen vízzel ellentétben, ez a fajta rendkívül nyugodt és kiegyensúlyozott.
Megfelelő tartás mellett megbízható társa az embernek, századok óta. A fajta története egyidős a nomád állattenyésztésével,
sőt őseit – legalábbis elméletben – a kőkorszakig lehet nyomon követni.
Közép-Ázsia legtöbb nemzetsége kezdettől fogva elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott, így a közép-ázsiai juhászkutya szelekciója
a nomád állattenyésztéssel van szoros összefüggésben. A fajtát két hatalmas erő formálta: az emberi élet szükségletei és a táj zord természete.
Származási területe óriási, napjainkban Kazahsztán, Kirgisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Oroszország területének felel meg.
Sivatagtól kezdve a száraz szubtrópusi „paradicsomi” körülményeken át, vannak itt mocsarak, hegyek, sztyeppék és agyagos síkságok.
Az olykor igen mostoha körülmények ellenére is, szinte mindenütt akad annyi fű, hogy juhokat tarthassanak, így a közép-ázsiaira mindenütt szükség volt.
A nyájakat őrző kutyáknak kíméletlen körülmények között kell dolgozniuk. A nappali és éjszakai hőmérséklet különbség olykor a harminc fokot is eléri,
a kánikula naplemente után mínuszokba csap át. Annak ellenére, hogy a közép-ázsiai juhászkutya egyike a legősibb kutyafajtáknak,
jelenlegi elnevezését csak néhány évtizeddel ezelőtt, 1938 körül nyerte el. Elterjedési területe a közép-ázsiai köztársaságok: Türkménia, Tádzsikisztán,
Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgízia. A volt Szovjetunió határain kívül Afganisztánban, Kelet-Iránban és
Észak-Pakisztánban találhatunk még közép-ázsiai juhászkutyákat. Eredeti élőhelyén, a helyi viszonyoknak illetve a kutyák rendeltetésének megfelelően
különböző típusai alakultak ki a fajtának. Hagyományosan a türkmén kutyákat tekintik a legjobbaknak. Itt található a legtisztább és legegységesebb állomány.
Ezek a kutyák erős testalkatúak, igen masszív csontozattal, széles nagy fejjel, szőrzetük sűrű, erős, rövid, közepes hosszúsággal. Az első fajtaleírást
a harmincas évek végén fogalmazták, az ötvenes években tisztázták, majd az 1976-os verzió 17 évig volt érvényben. A jelenleg is érvényes
ötvenes években tisztázták, majd az 1976-os verzió 17 évig volt érvényben. A jelenleg is érvényes
ötvenes években tisztázták, majd az 1976-os verzió 17 évig volt érvényben. A jelenleg is érvényes standardet 1993-ban fogadták el.

Közép-ázsiai juhászkutya standard (FCI 335)

Felépítési típus: Durva, erőteljes csontozatú, erős izomzatú kutya. Gyakran találkozni lazaságra hajlamos egyedekkel. A vastag bőr, jól fejlett és
rugalmas kötőszövettel, a nyaktájékon gyakran ráncokat képez.
Hibák: Elhízás, túlsúly.
Súlyos hibák: Gyenge felépítés, rachitis, gyenge izomzat.
Formátum: A formaindex (testhossz elosztva a marmagassággal, majd mindez szorozva százzal) kanoknál 100-100, szukáknál 102-108.
Hibák: Enyhe eltérés a megadott indextől.
Súlyos hibák: Nagymértékű eltérés a standard által megadott indextől.
Marmagasság: Kanok 65, szukák 60 cm felett.
Hibák: Kanoknál 60-64, szukáknál 58-60 cm közötti marmagasság.
Súlyos hibák: Kanoknál 60 cm alatti, szukáknál 58 cm alatti marmagasság.
Magatartás/karakter (wesen): Nagyon nagy mozgásigényű, de nyugodt, kiegyensúlyozott kutya. Az uralkodó reakció az aktív védekezés.
Hibák: A bátorság túlzott hiánya, félénkség.
Súlyos hibák: Túl alacsony ingerküszöb, gyávaság.
Nemi jelleg: Nagyon kifejezett. A kanok férfiasabb és erőteljesebb felépítésűek, mint a szukák. A nemek közötti különbség nagyon határozott.
Súlyos hibák: Feminin kanok. Egy heréjűség vagy rejtettheréjűség.
Szőrzet: Durva, egyenes szőrzet, jól fejlett aljszőrzettel. A fejen és a végtagok mellső részén a szőr rövid, testhez simuló.
A szőr hosszúsága szerint két típust különböztetünk meg:
Hosszúszőrű (7-8 cm) a hátvonalon és a test felső részein, különösen a fülön, a nyakon, a végtagok hátulsó felén és a farkon.
Rövid- (3-5 cm) és simaszőrű.
Súlyos hibák: Nagyon rövid szőrzet és hiányzó aljszőrzet, puha, göndör vagy hullámos szőrzet.
Szín: Fehér, fekete, szürke, szalmaszínek, rókavörös, barnás sárga, csíkos, foltos vagy márványozott.
Fej: Tömeges, széles koponya erősen fejlett járomcsonttal. Lapos homlok, csak kissé hangsúlyos stop. Az orrhát kissé rövidebb, mint az agykoponya,
széles a szemek között és szinte egyáltalán nem vékonyodik az orrtükör irányában. Elölről és felülről nézve a fang szögletes,
miközben a profil csonka kúp formájú, vastag, a szájzugra lógó felső ajkakkal. Az orrtükör erőteljes és fekete.
Barna orrtükör a világos szőrszínű kutyáknál megengedett.
Hibák: Kicsi fej, nagyon erősen kiugró járomcsont, ívelt homlok, nagyon hangsúlyos stop, kiugró szemöldökívek, rövid vagy hosszú fang.
Ráncos bőr a fejen.
Súlyos hibák: Keskeny, könnyű fej, hegyes vagy ívelt fang.
Fülek: Kicsik, lelógóak, mélyen tűzöttek, háromszögletűek (kölyökkorban rövidre vágják).
Hibák: Magasan tűzött, kupírozatlan fülek.
Szemek: Sötétek, egymástól messze ülők, kerekek, egyenesen fekszenek.
Hibák: Világos vagy ferdén fekvő szemek. Lelógó szemhéjak. Fehér szaruhártya-foltok.
Fogak: Fehérek, erősek, szoros záródásúak. A metszőfogak töve egy vonalon helyezkedik el. Ollós harapás.
Hibák: A kutya korának nem megfelelő kopás. Letört fogak, amennyiben nem változtatják meg a fogzáródást.
Több mint két P1 foghiány vagy egy P1 és egy P2 foghiány. Enyhe sárgás elszíneződés.
Súlyos hibák: Kicsi, vékony fogak. Rendezetlenül elhelyezkedő metszőfogak. Minden eltérés a szabályos ollós harapástól.
Egy hiányzó metszőfog vagy szemfog. Erősen sérült fogzománc.
Nyak: Rövid, izmos, mélyen hordott. A hátvonallal kb. 30-40 fokos szöget alkot.
Hibák: Hosszú, nyújtott nyak, elégtelen izomzat, nagyon határozott lebernyeg.
Mellkas: Széles és mély, ívelt bordákkal. A mellkas alsó vonala a könyök magasságában vagy annál mélyebben húzódik.
Hibák: lapos vagy kissé fejletlen mellkas. Észrevehetően lelógó bőr a mellkas alatt.
Súlyos hibák: Lapos, szűk, vézna, elégtelenül fejlett mellkas.
Has: Enyhén felhúzott.
Hibák: Túlzottan (agárszerűen) vagy elégtelenül felhúzott (terjedelmes) has.
Mar: Erősen kiemelkedő, különösen a kanoknál. A marmagasság 1-2 centiméterrel magasabb a farnál.
Hibák: Alacsony, a hátvonalból nem megfelelően kiemelkedő mar.
Hát: Erőteljes, egyenes, széles.
Hibák: Puha vagy enyhén ívelt hát.
Súlyos hibák: Nyerges vagy pontyhát.
Ágyék: Rövid, széles, enyhén ívelt.
Hibák: Hosszúkás, egyenes vagy túl erősen ívelt ágyék.
Súlyos hibák: Hosszú, keskeny vagy beesett ágyék.
Far: Széles, izmos, szinte vízszintes.
Hibák: Enyhén ferde far.
Súlyos hibák: Keskeny, rövid, erősen ívelt far. Nagyon magas far.
Farok: Magasan tűzött, sarlószerű, lelógó. A csánkízületig ér. Rövidre kupírozzák.
Hibák: Kupírozatlan farok.
Mellső végtagok: Elölről nézve egyenesek és párhuzamosak. Hosszuk a talajtól a könyékig kissé meghaladja a marmagasság felét.
A lapocka és a felkar kb. 100 fokos szöget zár be. Egyenes, erős, hosszú alkar. Rövid, széles, erőteljes, merőleges lábközép.
Hibák: Enyhe eltérés a vállízület megadott szögelésétől. Enyhén kifelé vagy befelé forduló mancsok, kissé puha lábtő.
Súlyos hibák: Túl meredek váll vagy túl szűk lapockazáródás. A végtagok csontjainak deformálódás. Puha lábtő.
Erősen kifelé vagy befelé forduló mancsok.
Hátulsó végtagok: Párhuzamosak, a térd- és a csánkízület magasságában kissé tágak. Rövid lábszár. A lábközép erőteljes, merőleges.
Hibák: Kis eltérés a párhuzamostól, enyhén szűken álló csánkízületek. Kissé meredek szögelés.
Súlyos hibák: Kifejezett eltérés a párhuzamostól. Görbe végtagok. Túlzottan meredek szögelés.
Mancsok (mellsők és hátulsók): Erőteljesek, oválisak, zártak.
Hibák: Nyitott, hosszúkás, lapos mancsok.
Súlyos hibák: Erősen nyitott, nagyon lapos mancsok.
Jármód: A nehéz, rövid ügetés és galopp a fajtára jellemző jármód. Ügetésben a végtagok egyenes vonalban mozognak,
miközben a mellső végtagok némileg megközelítik a középvonalat.
Hibák: Csekély eltérés az előírtaktól.
Súlyos hibák: Meredek, gátolt mozgás.
Tenyésztésből kizáró hibák: Minden eltérés a szabályos fogzáródástól, azaz az ollós harapástól. Egy metszőfog vagy egy szemfog,
egy P3 vagy P4 vagy egy M hiánya.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.

(Forrás: kutya.hu)