Megkésett fény

Bekopogtatott a Hold. Rég hallotta, hiányolja Földfivére szép dalát. Hosszú a csönd, s lehet, fájó a némaság. Telő arcán mosoly már hiába rezdül, lekéste tűnő vihar bősz hullámait. De visszhang nélkül, hiábavalón megfárad a legszebb dal is.
És a kék óceán most nyugodt, szelíd dagály és csendes hullámok járják csak át. Nem dalol az óceán, hiába már a megtelt arc bakacsin éjben. Tycho hegyén a kristály-csillanást súlyos por lepi már.

2012. május 4.