Öcsi

... kedélyeddel megnyerted a társaságot ...
... amikor először láttalak, csak egy nagy joviális macit láttam, akiből dőlt a szó ...
... szeretted az életet, talán habzsoltad is ahol lehetett ...
... igazad volt ...
... egyszer élünk ...
... Te már tudod, meddig ...
... nehezen vetted a levegőt, szívproblémával küzdöttél, már régóta vártad a billentyűcserét célzó műtétet ...
... amikor Balatonfüreden találkoztunk, jóérzésekkel telve mutattad a szépen gyógyuló sebeket ...
... együtt örültünk a sikernek, új életet nyertél ...
... nyertél, és éltél is vele ...
... azóta keveset tudtunk rólad ...
... barátok egymást kérdezgettük, mi van veled ...
... míg eljött a tegnap ...
... kósza hír jött csak, még nem tudunk többet ...
... elmentél ...
... megint egy baráttal kevesebb ...
... megint kevesebben lettünk ...
... megint kevesebbek lettünk ...
... megint egy darab az életünkből ...
... hiányozni fogsz, Öcsi ...
... egy vígasztaljon téged is, minket is: még mesélünk az illatos vadászmezőkön ...

2011. február 14.