A semmi határán

A férfi csak megy.
Járja a rászabott útját.
Eddig is azt járta. Egész életében azt járta.
Fújtak szelek. Csendesek, viharosak.
De volt, hogy csak a szélcsend némasága vette körül.
***
Burok.
Talán kristálygömb, sugárzó. Talán forgószél csendes magja.
De az út most elhomályosult.
Mindenütt. Előtte, mögötte, mellette.
Nincsenek képek. Nincsenek arcok, tárgyak.
Csak érzések vannak.
Meg a ködfal. Ott az úton keresztben.
És a burokban nincs semmi és senki más.
Nem hallik se ki se be a hang.
Csak egy hang tört be ellenállhatatlanul.
Csak egy hang jár körbe a kristályfalon.
Körbe-körbejár.
Csak dobol végtelen sorokban.
***
"Megyek el,
nem tudom, mért?
Most mért megyek el?!
Nekem kell ez a hely!
Megyek el,
nem tudom, mért?"
***
Te tudod?

2011. június 30.