Szilágyi György:
Sülttök ballada

Balladámat az utcákról
régen letűnt sülttökhelyek
emlékére sütöttem ki,
(ha nem így van: sülttök legyek!)

Ó, be szép is lenne egyszer
gömbölyűen köztük élni,
és a flaszter vándorait
tökevésre ösztökélni! ...

Hisz az élet voltaképpen
olyan édes, mint a sülttök,
s noha nehéz; súlya alól
a sírig nem mentesültök ...

A világ is komplett sülttök,
Ég is sülttök, Föld is sülttök;
forog, mint egy egybesült tök,
s hogyha megáll: egybesültök ...

Van, kinek a feje sülttök,
agya sülttök, lelke sülttök;
s amint erről értesültök,
érte már nem lelkesültök ...

De a tököt szeressétek!
Olyan ez a sülttök élet,
hogy az áldott vitaminok
többsége a sülttöké lett! ...

Srácok, ha az iskolában
uzsonnátok fele sülttök,
nem kell félni attól, hogy a
felelésbe belesültök ...

Amikor meg pingpongozni
készülődtök ütőtökkel,
tömjétek meg derekasan
bendőtöket sütőtökkel! ...

Az anya, ki gyermekének
jó nagy karéj tököt leszel,
elmondhatja: fiacskám, a
töktől tökéletes leszel! ...

Alkonyatkor vacsora, vagy
pitymallatkor finom früstök,
munkaebéd munka nélkül:
sülttök!, persze, csakis friss tök!

Traktálásra szintén sülttök!
(Lehetőleg minél több tök
párologjon a tányéron,
mit a vendég elé löktök ...)

Szerezz tököt minden áron!
Érte, ha kell, menj ökölre!
S hogyha Pesten nem jutsz tökhöz,
hanyatt-homlok fuss Tökölre! ...

Aki téged tökkel ütött,
üssed vissza te is tökkel!
mert ha ő is tökkelütött;
elbánt a tök kettőtökkel ...

Tökmindegy, hogy versem végén
mi a poén, ezért menten
befejezem - nézzék el, hogy
tökre és nem makkra mentem ...