A fluorral csak rendkívül óvatosan és meggondoltan szabad dolgozni. A gumikesztyű és a gumikötény például fluor hatására meggyulladhat, a fluor a bőrön súlyos égési sebeket okoz, belélegzése a légzőszerveket és a tüdőt károsítja, ami tüdővérzést és halált is okozhat. A gondatlanul végzett fluoros kísérletek közben tönkremehetnek az ember fogai, megszűnhet a körömképződés. A fluor vagy vegyületei kis mennyiségben is megtámadhatják a fogzománcot. Fokozatos és hosszas, vagy krónikus fluormérgezés (ha az ivóvízben túl sok fluor van) a csontok merevségéhez, törékenységéhez vezet. Ha a szervezetben fluorfelesleg van, akkor a különféle szövetekben — különösen a véredények falán — a kalciumvegyületek lerakódnak, és ettől a szövetek rugalmatlanná, törékennyé válnak. A véredények törékenysége veszélyes jelenség, amelyet vérzés, néha elvérzés követ.

Mindezek ellenére bizonyos mennyiségű fluor nélkülözhetetlen az emberi és az állati szervezetek normális működéséhez. A fluor a csontok és a fogak alkotórésze. A szervezetbe az ivóvízzel jut. Az ivóvíznek kb. 5 tonnánként kb. 1 gramm fluort kell tartalmaznia. Ha azonban a víz 0,00005 %-nál nagyobb mennyiségben tartalmaz fluort, egy speciális fogbetegség, a fluorózis alakul ki: a fogzománc feketedik, töredezik, végül a fogak kihullanak.

Ennek a romboló elemnek az elnevezése a latin “fluere” = folyni szóból származik. Ennek az a magyarázata, hogy a középkorban a fémkohászatban az olvadás megkönnyítésére használt ásvány fluortartalmú volt. Ez az adalék folyósabbá tette az olvadékot és elősegítette a salakképződést.

Ipari jelentősége csak két fluortartalmú ásványnak van: a folypátnak (fluoritnak) és a kriolitnak. A kriolit (a görög “kriosz” = hideg és a “lithosz” = kő szavakból), az un. jégkő a földkéregben ritkán fordul elő. Kriolit-lelőhelyek vannak Grönlandban. Akármilyen messze is volt Grönland, a különböző országok kénytelenek voltak hajókon onnan szállítani a kriolitot. Nélküle ugyanis nem lehet alumíniumot előállítani. Az alumínium-iparon kívül kriolitot igényel a fémmagnézium és a berillium előállítása is.

A hűtőszekrény folyadéka szintén fluorvegyület. Ez az anyag a difluor-diklór-metán, melyet a hűtőtechnikában freon néven ismernek. Képlete: CF₂Cl₂. A freon a hűtőszekrény felső részében elhelyezett speciális csövekben elpárolog, eközben a környezettől hőt von el, lehűtve azt.

A fluornak van egy olyan vegyülete, amely oxidatív tulajdonságaiban semmivel sem marad el a fluortól. Ez a klór-trifluorid. A tűzállóságáról ismert üveggyapot és azbeszt klór-trifluoridban könnyen lángra lobban. A víz, a tűzoltás ősi eszköze klór-trifluoriddal érintkezve robban!

A fluor-hidrogén vizes oldata, a folysav a legtöbb fémet, sőt még az üveget is feloldja. Ezt a savat csak olyan edényben lehet tartani, amelynek belső felületét paraffinnal vonták be. Manapság a paraffint különféle műanyagok váltották fel, újabban polietilénből készült edényben tárolják és szállítják. A folysavnak ezt a tulajdonságát gyakorlati célokra is hasznosítják: segítségével maratják be az üvegekbe a különböző feliratokat és díszítéseket.