1807. november 19-én HUMPHRY DAVY előadást tartott Londonban, amelyben abban az időben hihetetlen dolgokról számolt be. Davy elektromos árammal elbontotta a marólúgot, és egy új, különleges anyagot állított elő, amely annak alkotórésze volt. Megállapította, hogy a marólúg nem egyszerű anyag, mint ahogy régen hitték, hanem vegyület. Elektromos áram hatására (az áramot az akkori idők leghatalmasabb Volta-féle oszlopaiból nyerték, melyeket egyenesen Davy rendelésére készítettek), a levegő nedvességével érintkező, az azt magába szívó lúg felbomlott, több, kémiailag hasonló, de mégis különböző elemre.

Az anyagokat csak később nevezték el. 1810-ben HILBERT a káliumot vezette be (az arab “al kali” szó lúgot jelent), 1811-ben BERZELIUS a nátriumot ( arabul a “natrum” szódát jelent).

Davy hallgatóságának bemutatta az általa előállított nátriumot, és kísérletekkel igazolta kémiai tulajdonságait. Petróleum alatt az üvegedényben ezüstösen csillogtak a fémdarabkák, de amikor Davy vízbe dobta őket, a többi fémmel ellentétben nem süllyedtek el, hanem a víz felületén ide-oda futkostak, miközben csillogó cseppekre estek szét.

A nátrium rendkívül aktív fém. Szabad állapotban ezért nem fordul elő. Vegyületei közé tartozik a jól ismert kősó, amely nátriumból és klórból áll. A só az élő szervezetekben a legfontosabb fiziológiai folyamatok fenntartásában vesz részt. Biztosítja a vérben és a szövetek nedveiben az állandó ozmotikus nyomást, az izmok összehúzódási képességét, meghatározza a szív ritmusát, a gyomorsavban sósavat képez, amely segít az elfogyasztott tápanyagot megemészteni. Az ember egy év alatt az élelmiszerekkel 3-6 kg sót vesz magához. A Föld tengereiből kivonható só egész mennyiségével a teljes szárazföldet 130 m magasan lehetne behinteni.

A fémnátrium olvadáspontja 97,7 ^oC. Ha nem lépne reakcióba a vízzel, a forró vízben megolvadna.

A napalm nevű gyújtókeverékhez nátriumot is adagolna, ugyanis ha vízzel oltják, nátriumtartalma miatt az égés még hevesebb lesz.

A fémnátriumot jó eredménnyel alkalmazzák hőkicserélő közegként az atomreaktorokban. Az aktív zónában keletkező hőt kémiailag tiszta, olvadt nátrium szállítja el.

Alkalmazzák a nátriumgőz-lámpában is. A nátriumgőz-lámpát neonnal töltik meg, és kis mennyiségű fémnátriumot adnak hozzá. A cső bekapcsolásakor a kisülés a neonban megindul. A közben keletkező hő a nátriumot elpárologtatja, és a kezdetben piros fénnyel világító neoncső sárga fényt ad: a nátriumgőz színét. Ezek a csövek erős fényűek, jó hatásfokúak. Gazdaságosságuk alkalmassá teszi őket, hogy autósztrádák, pályaudvarok, kikötők világítására használják.