A vasgyártás nyersanyagai a .
Fontosabb vasércek: a magnetit, más néven: , a hematit, más néven: , a , más néven barna vasérc, a , más néven: vaspát, a vas-szulfid, más néven: .
Az -tartalmú ércekből a vasat, oxigén-elvonással, vagy val állítják elő.
A redukció ban, nagyolvasztóban történik.
A vaskohó részébe, a torokba adagolják a nyersanyagokat és a at. A nyersanyag a , a segédanyagok , ami salakot képez, és a koksz, amit és is.
A kohó alján forró fúvatnak be, ami elősegíti a égését.
A kohó alján a koksz dá ég el. Ez a gáz felfelé haladva rétegen megy át, ami dá redukálja. A szén-monoxid elvonja a vasérc jét.
Az olvadt a kohó alján gyűlik össze,
A nyersvasat gyártáshoz használják, ami más anyagokkal történő keverést, azaz t és a tartalom csökkentését jelenti.
A vas ellenálló, szívós fém, ezért a gépek, ok, ek legfontosabb anyaga.
Közlekedési eszközök készülnek belőle (vasút).
Mágnesezhetősége miatt elektromágnesek, motorok nélkülözhetetlen anyaga.
Mivel hőtágulásának mértéke azonos a betonéval, a korszerű, -alapú építkezések el sem képzelhetők nélküle.
A vasvegyületeket a gyógyítására is alkalmazzák.