NÉV: HIDROGÉN (Hydrogenium = “vízképző”)

KÉMIAI JEL: H₂

ANYAGSZERKEZET:
rendszám = 1

a.: ATOMSZERKEZET: 1 p⁺, 1 e^–, 0 n⁰, 1 e^–-héj, 1 külső e^–

b.: HALMAZSZERKEZET:
2 atomos, apoláris kovalens kötésű molekula,
szerkezeti képlete: H — H, 1 mol tömege = 2 gramm

FIZIKAI TULAJDONSÁGOK:
színtelen, szagtalan gáz, a legkönnyebb gáz (14-szer kisebb sűrűségű, mint a levegő), vízben nem oldódik

KÉMIAI TULAJDONSÁGOK:
Éghető gáz, égésekor víz keletkezik: 2 H₂ + O₂ ® 2 H₂O

Oxigénnel alkotott keveréke robban (durranógáz)

Egyes oxigéntartalmú anyagokból képes oxigént elvonni (redukálószer):
CuO + H₂ ® H₂O + Cu

A hidrogén nem mérgező gáz.

ELŐFORDULÁS:
a.: Tiszta állapotban a világűrben (csillagok, csillagközi gázködök)
b.: Leggyakoribb vegyületei a víz (H₂O), a szénhidrogének (kőolaj, földgáz), a fehérjék, a cellulóz, a különböző savak alkotója.

ELŐÁLLÍTÁS:
a.: Laboratóriumban valamilyen sav és fém reakciójával: pl.: sósavban cinket oldunk: 2 HCl + Zn ® ZnCl₂ + H₂
b.: Iparban vízbontással: 2 H₂O ® 2 H₂ + O₂

FELHASZNÁLÁS:
Régebben léghajók, léggömbök töltésére.
Oxigénnel keverve magas hőmérsékletű lángok előállítására (hegesztés, lángvágó*)
Sósav gyártására
Margarin gyártására **

ÉRDEKESSÉGEK:
* A hidrogén-oxigén lánggal történő fémvágás feltalálói a tűzbiztos páncélszekrények betörői voltak, akik 1896-ban alkalmazták először ezt a módszert Hannoverben egy acélfal kivágására.
** A margarin növényi olajokból készül, “keményítéssel”. A növényi olajok folyékonyságát a molekulában levő kétszeres kovalens kötés okozza. Megfelelő körülmények között az olajon átbuborékoltatott hidrogén gáz a kettős kötés helyén beépül az olaj molekulájába, így az margarinná szilárdul.

Vissza