KÉMIA

FIZIKA

EGYÉB

 

A TANÁROK IS...

Kémia

A tűzoltás lényege az, hogy ne vízzel oltsuk a nagyobb tüzet, hanem habbal

(Hegyesi Mónika 7.b)

Az alumíniumot más anyag készítésére használják.

(Varga Eszter 7.b)

A cukor színe fehér, íze savanyú.

(Varga Edit 7.b)

Az égés az a kémiai átalakulás, amelyben az égő anyag megegyezik az oxigénnel.

(Varga Edit 7.b)

Halmazállapotok: vas = van, víz = van, oxigén = nincs.

(Bécsi Sándor 7.b)

A magnéziumot arra használjuk, hogy a sportolók bekenjék vele a kezüket.

(Bécsi Sándor 7.b)

Hogyan osztályozzuk az égés fajtáit? Láng, lángmag, lánghártya

(Bécsi Sándor 7.b)

A gyors égés feltételei: nagy hőt fejleszt ki, jobban világít.

(Bécsi Sándor 7.b)

A tűzoltás lényege: gyújtóspont, éghető anyag, oxigén.

(Bécsi Sándor 7.b)

A cukor fehér színű, az íze kiváló.

(Rabatin Zoltán, 7.b)

Milyen változás a cukor törése? – Középen, mert ott a legnagyobb a nyomás.

(Rabatin Zoltán, 7.b)

Milyen változás a cukor hevítése? – A cukor átalakul, mert olvadékony.

(Rabatin Zoltán, 7.b)

Melyek a gyors égés feltételei? – Világít, melegít, süt.

(Rabatin Zoltán, 7.b)

A tűzoltás lényege, hogy eloltsuk a tüzet.

(Rabatin Zoltán, 7.b)

A tűzoltás lényege, hogy a tűz valamelyik részét meggátoljuk.

(László István 7.b)

A cukor törése könnyű, mert könnyen omlik.

       (Nánási János, 7.b)

A cukor hevítése könnyű, mert hamar olvad.

(Nánási János, 7.b)

A tűzoltás lényege az, hogy elaludjon a tűz.

(Nánási János, 7.b)

Az égés oxigénnel való találkozás.

       (Búzás Gábor, 7.b)

Milyen változás a cukor törése? – Mozsárban, hevítése tűzön, mert felmelegszik és elolvad.

(Vetési István, 7.b)

Az alumíniumot edénykészítésre használják, mi abból is eszünk.

(Bíró András, 7.b)

Égéskor a hő egyesül az oxigénnel.

(Rafael Gyula)

A tűzoltás lényege, hogy minél hamarabb elaludjon a tűz.

(Mester András, 7.b)

A vegyjel kifejezi egy elem összetételét.

(Nagy Katalin, 8.a)

A tűzoltás lényege: elvonni az oxigént az anyag éghetőségétől.

(Balázs László, 7.c)

A gyors égés valamelyik feltételét megszüntetjük, és azzal el is oltjuk a tüzet, el igen.

(oláh Zoltán, 7.c)

A hidrogén legjellemzőbb tulajdonsága, hogy saját gázt alkot.

(Molnár Julianna, 7.d)

A tűzoltás lényege az, hogy az oxigént elzárjuk a levegőtől.

(Lipcsei Zsuzsanna, 7.b)

Az oxidáció kémiai folyamattal, egyesüléssel keletkezik.

A vegyületek súlyának aránya áttetsző.

Megmutatja a vegyjel, hogy milyen anyag, és az anyag nevének rövidítése, egy elem meg egy atomot jelöl.

Bomláskor egy vegyület egymásra hatásából egy másik két vegyület keletkezik.

A képlet megmutatja a vegyérték és a vegyjel számítását.

A vegyjel megmutatja a számnak a vegyértékét.

Mit fejez ki a vegyjel? – Egy jel egy atom.

(Balogh József, 8.d)

Egyesülés = egy atomból egy víz.

A cukor törése fizikai, mert van halmazállapota és olvad.

A cukor hevítése kémiai, mert más oxigén keletkezik.

A cukor törése fizikai, mert nem keletkezik átalakulás.

A tűzoltás lényege: rongy, homok, víz, pohár, nemesgázok.

A ház összeomlása lassú égés.

(Balogh Ottó, 8.a)

A metángáz égése: fény + hő = fény + hő + szag

(Szűcs Gergely, 7.d)

Hogyan mutatnád ki borszeszégővel és gyufával, valamint selyemmel, hogy melyik kémcsőben van a nátrium-hidroxid? – A borszeszégő és a gyufa alkotórészeire bomlik.

(Bíró András, 8.b)

Az a kémiai átalakulás, amelyben az anyagok megmaradnak, az anyagmegmaradás törvénye.

(Nagy Mihály, 8.a)

A lúgok hatására a színtelen fenolftalein-oldat megfelelő színűre változik.

(Schmidt Zsolt, 8.c)

A műtrágyákat két csoportra osztjuk: ivaros, és ivartalan. Ivaros például a hipermangán.

(Gombkötő Veronika, 7.d)

A kalcium-hidroxid a mész tüzes változata.

(Hidvégi Tibor, 8.d)

Ha a vizet elektromos áram alá igazítjuk, akkor az oxigénre és hidrogénre oszlik fel és a hidrogén tovább ég.

(Gógán Lajos, 7.e)

A savas esők kioldják a mészkőből a meszet és csak a kő marad vissza.

(Nagy László, 8.c)

A telített szénhidrogénekben kettőnél kevesebb szénatom kapcsolódik lánccá.

(Polgár Tamás, 8.d)

A paraffinból kőolajat állítanak elő.

(Fekete Zoltán, 8.d)

A nátrium-klorid főleg konyhasó formájában fordul elő.

(Darabant Ildikó, 8.c)

A brómvegyületeket főleg fényképezésre használják, de ha fényt kap, elromlik a felvétel.

(Nánási Katalin, 8.d)

Fogok egy kémcsövet és addig teszek bele sót, míg vezetni nem fogja az áramot.

(Háló István, 7.b)

A hidrogén elég az oxigénnel és szén-dioxid keletkezik.

(Varga Zsolt, 7.d)

A foszfor a legmérgesebb anyag.

(Pap István, 8.a)

A klór azért nem fordul elő elemi állapotban, mert akkor kihalnának az élőlények.

(Szilágyi János, 8.d)

A kén-dioxid kénből és dioxidból áll.

(Varga B. Zoltán, 8.d)

A fa elszenesíti a fapálcikát.

(Varga B. Zoltán, 8.d)

A száraz lepárlás lényege:

- Nincs benne víz.

- Szerves vegyület égetése oxigén kizárásával

- Víz nélkül melegítünk valamilyen anyagot.

(Gergely Csilla, 8.d)

(Fekete Gábor, 8.c)

Mondjunk még egy anyagot, amely a nátrium-hidroxidhoz hasonlóan nedvszívó! – A pióca.

(Oláh Zoltán, 8.b)

A vastárgyakat olajozással, festéssel, zsírozással lehet megóvni a korróziógátlástól.

(Csongrádi Krisztián, 8.d)

A könyvben levő periódusos rendszerre mutatva: - Tanár úr, ezt a keresztrejtvényt is meg kell fejteni?

(Remeczki Tibor, 8.d)

A vas fontosabb ércei: a vörösvasérc, a barnavasérc és a vaspánt.

(Balog Katalin, 8.d)

Az alkálifémek állandóan vegyülnek.

(Szilágyi János, 8.d)

Az alumíniumot timföldgyártásra használják.

(Rácz Margit, 8.d)

A telített szénhidrogének fajtái: metán, etán, propán, bután és azután.

(Nagy Márta, 8.e)

Mi a nátrium-klorid hétköznapi neve? Nem tudjátok? Akkor segítek! Ez az a fűszer, amely minden ételt elront, amiből hiányzik!

- Megvan, tanár úr! A lekvár!

(Szűcs Szabolcs, 7.e)

A benzint motorok hígítására használják.

(Nagy Julianna, 8.f)

Az etilént etilalkohol és kénsav keresztezésével állítják elő.

(Surman Zoltán, 8.b)

A bakelit nőre keményedő műanyag.

(Békési Sándor, 8.a)

A polimerizáció vizet szív fel, a kondenzáció vizet ad le.

(Pusztai Bernadett, 8.e)

A szőlőcukornak igen nagy a fehérjetartalma.

(Kiss Csaba, 8.f)

Az atom semleges, mert túlsúlyban vannak benne az oxonium-ionok.

Az atom semleges, mert egy rendszámból áll.

(Felmérés)

A csillagok azért nem esnek le az égről, mert hidrogénből állnak, ami felfelé száll.

(Kendrella Zsolt, 8.c)

A keverék olyan többkomponensű rendszer, amely lehet egykomponensű is.

(Zoltán Edit, 7.e)

Az oldatok összetevői: az oldott anyag és az oldatlan anyag.

(Lipcsei László, 7.a)

Száraz lepárláskor az anyag szenes tulajdonságai jelennek meg.

(Pacsa Péter, 8.d)

A fémek jól vezetik az áramot és a hőt, sőt a vizet is, ha csövet készítünk belőlük.

(Szűcs Szabolcs, 8.e)

Vasgyártáskor a koksz és a belőle keletkező szén-monoxid redukálódik.

(Szilágyi Ildikó, 8.d)

A vaskohóban először a nyersvasat, aztán beindítják a vaskohót, és a végén kifolyik a felesleges nyersvas. Azután a nyersvasat átfolyatjuk egy másik kohóba, ottan megfagyasztják és a végén kifolyik a tiszta nyersvas.

(Mucsi László, 8.e)

Ha 0,7 %-ra leredukálják az alumíniumot, akkor kapnak vasat.

(Szerencsi Éva, 8.d)

A vaskohóban további egyesülések jönnek létre, és kijön a salak és utána a nyersvas.

(Bartyik Borbála, 8.e)

A kémia órán a kémcsövet szeszkazánnal melegítjük.

(Salamon György, 7.a)

A disszociáció a vegyületek vízmolekulákra való szétesése.

(Kovács Anna, 8.a)

Melegítéskor a vízből először a száraz részecskék párolognak el.

(Jantyik Tibor, 6.b)

Kémiai változáskor az anyag belső energiája változik, fizikai változáskor meg a külső energiája.

(Lévay Viktória, 7.b)

A sósavnak sósavas a kémhatása.

(Apáti Gyula, 8.c)

A klór a színéről kapta a nevét, mert a color az színt jelent.

(Govrik Ákos, 8.c)

Az oxigén a parázsló gyújtóst lángra lobbantja.

(Lévay Viktória, 7.b)

A desztillált víz jól vezeti a vizet.

(Gurcsó Andrea, 7.c)

A levegő 20 %-a levegő.

(Csonka Mónika, 7.c)

A desztillált víz olyan víz, amely csak vizet tartalmaz.

(Barabás Hajnalka, 7.c)

Ez a folyamat azért egyesülés, mert ellentéte a bomlás.

(Baji Zoltán, 7.c)

A kénsav lángra lobbantja a vizet.

(Nyíri Anikó, 7.d)

A szén-dioxid előállításakor a szén és a hidrogén oxigénné válik.

(Római László, 7.e)

A levegő a levegőben vízzé ég el.

(Ilyés Péter, 7.e)

A levegő légnemű gázokból tevődik össze.

(Püski László, 7.e)

Változatok a jódtinktúrára:

-     Jóddiktatúra (Hidvégi János, 7.e)

-     Jódtinta (Balogh Zsolt, 7.a)

Mivel a hidrogén nemfém, ezért, rideg, törékeny, nem munkálható meg.

(Mucsi Edit, 8.c)

A kálium-permanganátot kálium-pergamennek nevezik.

(Apáti Gyula, 8.c)

A klór olyan gáz, amely szobahőmérsékleten légnemű.

(Gál Ildikó, 8.c)

A klór a medencék vizében fordul elő.

(Dobi Mariann, 8.c)

A keményítő több száz szőlőcukor keményítőjéből áll össze.

(Lipcsei Imre, 8.a)

A keményítő napfény, fotoszintézis és víz keveréke.

(Vrbovszky János, 8.e)

A szőlőcukrot keményítő vagy cellulóz készítésére használják.

(Szabados Ildikó, 8.a)

A cellulóz vízzel szőlőcukorrá egyesül.

(Szatmári Ildikó, 8.a)

A papírgyártáshoz először a vizet beáztatják.

(Medve Zoltán, 8.c)

A szénsav gyártásakor a szenet és az oxigént vízbe vezetik.

(Baji Csaba, 8.e)

A szénsav a répcelaki gázfeltörő állomáson fordul elő.

(Baji Csaba, 8.e)

A salétromsav tömény vízben oldódik.

(Vas Anikó, 8.e)

A kénsavat hígításra használják.

(Durkó Katalin, 8.d)

A kénsav olajszerű, éghető gáz, az alapanyag egyik legfontosabb szere.

(Varga Tamás, 8.d)

A klór a víznél nagyobb sűrűségű éghető gáz.

(Ilyés Mihály, 8.d)

A klór az emberre ártalmas redoxi-reakció.

(Fodor Zoltán, 8.d)

A vasból vasmeteoritokat gyártanak.

(Jantyik Tibor, 8.b)

A Martin-kemencébe oxigént fújnak be, és a szén feljön a kemence tetejére.

(Nagy Szabolcs, 8.c)

A H₂O legfontosabb tulajdonsága, hogy vízben nem oldódik.

(Szűcs Róbert, 7.e)

A metilalkohol kismértékben halálos, nagy mértékben még ártalmasabb.

(Kerepeczki Zoltán, 8.e)

Ha a gázolajat és a diesel-olajat kettéválasztjuk, pakurát kapunk.

(Molnár Adrienn, 8.a)

A petróleumot benzinnek használják.

(Egeresi Erika, 8.a)

A mol megmutatja a számok tömegét.

(Varga Tamás, 8.d)

Minden vegyjelnek azonos az elektronszerkezete.

(Durkó Katalin, 8.d)

Az atom kémiai kötések kapcsolata.

(Juhos Imre, 8.d)

Az acélgyártás lényege, hogy kokszot adnak hozzá, 2 %-ra lesűrítik és ebbe raknak timföldet.

(Pocsai György, 8.d)

Az acél olyan vas, amelyben a nyersvas tömege 1,7 grammnál kevesebb.

(Süveges Tímea, 8.c)

Az az atom, amelynek egy külső elektronja van, lökött lesz felvenni még hetet, ha úgyis kicsi az elektronvonzó képessége.

(Megyeri Ágnes, 8.c)

Vannak légnemű fémek is. Ilyen például az űrhajó.

(Kovács Nikoletta, 8.a)

Az oxigén orkán erősségű.

(Korda Sarolta, 7.c)

A rézgálic-oldat azért kék, mert a víz kioldja belőle a kék festéket.

(Fodré Balázs, 8.a)

A kénsav erős vízelvonószer, a szerves anyagokat elmeszesíti.

(Fábián Rita, 8.a)

A szmog egy mérgezett füst.

(Pataki Tamás, 7.b)

A vaskohót salakkal fűtik.

(Medvegy Mercédesz, 8.a)

Fizika

A víz fajsúlyát literben mérik.

(Nagy Ildikó 7.b)

Nagyon sok a légnyomás a Földön, a legtöbb, a legsűrűbb pedig a levegőben.

(Pocsai Margit, 7.d)

A Földet a légnyomás tartja.

(Kertész Gábor, 7.b)

Arkhimédészt Torricellinek hívták.

(Pocsai Sándor, 7.d)

Helyes-e azt mondani, hogy vettem 1 kg súlyú kenyeret? – Nem, mert Békésen csak 3 kilósat lehet kapni.

Ez a test négy másodperc per szekundumos sebességgel halad.

(Csarnai Edit, 8.a)

Az ék olyan egyszerű gép, amely háromszögekből van összetéve.

(László Tibor, 8.a)

Mi a különbség a párolgás és a forrás között? – Abban megegyezik, hogy mind a kettő forr, és abban különbözik, hogy az egyik párolog, a másik csak forr.

(Szöllősi Ferenc, 6.b)

Azonos, hogy a gőz különböző.

(Horváth Gábor, 6.b)

Az üvegcsőbe vizet teszünk, és az feloldódik.

(Fesető Piroska, 8.b)

Mikor mozog a Földön egy test úgy, mint egy „magára hagyott test”? – Ha például a Földet egy lejtően leeresztjük.

(Hargitai Tibor, 6.d)

Minél nagyobb a munka, annál nagyobb a munkavégzés.

(Balázs Edit, 6.d)

Erőhatás közben akkor van energiaváltozás, ha a testet felemeljük, mert akkor a hőenergiája magasabb lesz.

(Herbert Erzsébet, 6.d)

A rövidlátő szemnek az a hibája, hogy a szempilla közelebbre gyűjti össze a fényt.

(Nyárfádi András, 8.c)

A fénysugarak összetartóan verik vissza a fényt.

(Német Rita, 8.c)

Minek a mértékegysége a km/h? – Az autónak.

(Hidvégi István, 8.e)

Ha az áram iránya megváltozik, felcserélődik az Észak-déli irány.

(Hidvégi István, 8.e)

Ha áramot vezetünk a relébe, kiesik a vasmag.

(Domokos Andrea, 8.d)

Az áram hőhatása: a pólusok fokozatosan melegítik egymást, és erre a pólusok elmozdulnak.

(Nánási Zoltán, 8.b)

Azért a főzőlap melegszik fel, mert a hő egy úton megy és nem tud továbbmenni.

(Dobi Brigitta, 8.d)

Indukciókor a mérőműszer mutatója jobbra-balra dülöngél.

(Pataki Andrea, 8.b)

Ha valakinek mínusz negyven fokos láza van, megfagy a lázmérőben a higany.

(Uhrmann Kristóf, 8.c)

A szórólencse nagyított képet ad, mert a lencse szétszórja a képet.

(Szabados Edit, 8.f)

A szórólencse kicsinyít, ezért nagy tárgyak megnézésére használjuk.

(Gergely Csilla, 8.d)

A biztosíték úgy működik, hogyha a vezeték túlságosan felmelegszik, a porcelán megolvad.

(Kolarovszki Ernő, 8.e)

A biztosíték a feszültséget és az áramerősséget biztosítja.

(Fazekas László, 8.e)

A fénytani eszközök mindig egy ponton találkoznak.

(Mucsi László, 8.e)

A párhuzamos kapcsolást ampermérővel mérjük.

(Marti Nikoletta, 7.e)

A soros kapcsolás a fogyasztók rendszeres mozgása az áramkörben.

(Kovács István, 7.e)

A híd egyik végét görgőkre helyezik, hogy szét tudjon gurulni.

(Kozma Krisztián, 7.d)

Az ampermérő megmutatja, hogy hány mérés a határ.

(Nagy Zoltán, 7.e)

Soros kapcsolásnál az áram útja kétfelé megy, a mellékágon és a főágon. Például az ampermérő ki-be kapcsolója.

(Bálint Mihály, 7.e)

A kapcsoló az áramforrást szolgáltatja.

(Szűcs Róbert, 7.e)

Mit olvasol le a műszerről, ha a méréshatár öt volt? – Öt óra tíz percet.

(Varga Mária, 7.e)

A töltést élesztőkóppal mérjük.

(Marti Nikoletta, 7.e)

A feszültség felére csökken, mivel ha az áramforrás feszültsége a felére csökken, akkor felére csökken a fogyasztón áthaladó feszültség is.

(Juhos Attila, 8.b)

A sorosan kapcsolt fogyasztóknak csak egy útjuk van, és a rajtuk mért feszültség egyenlő az áramerősség feszültségével.

(Bondár Nóra, 8.b)

Ha megfogjuk a lencsét és a széle domború, akkor a lencse homorú.

(Oláh Anikó, 8.b)

A gyorsulás megmutatja, hogy 1 másodperc alatt bekövetkező gyorsulás gyorsulásának növelése.

(Nagy Zoltán, 8.e)

A megtört fénysugár a beeső fénysugár és a beesési merőleg által megszilárdul.

(Varga Mária, 8.e)

Ha a lencsét oldalról nézzük, meg lehet látni, hogy milyen vastag a tükör vékonysága.

(Nagy Zoltán, 8.e)

A lencse a fókuszponton áthaladva nem változtat irányt.

(Petneházi Krisztián, 8.e)

Elektromágnesnek nevezzük azt az áramjárta vasmagot, amelybe tekercset iktatunk.

(Király Bánk, 8.b)

Arkhimédész törvénye megegyezik a kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

(Vetési Márta, 7.d)

Egy folyadékba vagy gázba merülő test ugyanannyi súlyú folyadékot vagy gázt nyom ki, mint a kiszorított gáz vagy folyadék súlya.

(Hidvégi Zsolt, 7.d)

Minden test egyenlő az általa kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

(Szabó Szabolcs, 7.d)

A jég fajhője azt mutatja meg, hogyha 1 kg 1 C-fokos jeget elégetünk, akkor 2,1 kJ munkát végzünk.

(Csávás István, 6.c)

Az olvadóbiztosító védi a fogyasztót a felhasználástól.

(Hegyesi Imre, 8.d)

Egy jármű akkor mozog egyenletesen, ha nem göröngyös az út.

(Hidvégi József, 8.b)

A munkát úgy számítom ki, hogy a munka jelét leírom, és megállapítom, hogy miből jön ki.

(Darvasi János, 6.d)

A primer tekercs az elektromos áramot feltranszformálja, a szekunder tekercs letranszformálja, és így megkapjuk a kívánt áramerősséget.

(Czira Sándor, 8.a)

A vasmag a tekercsből kiáramló elektromos áramot összegyűjti, és így kevesebb lesz asz elhasznált elektromos áram.

(Czira Sándor, 8.a)

A primer tekercs bevezeti az áramot a vasmagba, így a vasmagból elektromágnes keletkezik.

(Kiss Tímea, 8.a)

Ha a csengő áramköré zárjuk, az elektromágnes a rugóra erősített elemet megolvasztja, és az áramkör élesedik.

(Priskin Petra, 7.a)

Az erőkar a forgatónyomaték és a hatásfok legrövidebb távolsága.

(Szabó Gábor, 7.a)

Más

Mit jelent az a mondat, hogy „Lajos királynál fent a tányért váltja? – Azt, hogy Toldi György Lajos király szakácsa volt.

(Cs.Szabó, 6.a)

Sült leves.

(Cs.Szabó, 6.a)

Addig kunyerált, míg rávetette az anyját.

(Kónya Sándor, 8.a)

Matyit az anyja elengedte a vásárra, hátha ott kupac lesz belőle.

(Adamik László, 8.a)

Petőfi bal kezével tűzte fel az érdemjegyét.

(Adamik László, 8.a)

Emléke sír a lakaton még…

(Kónya Sándor, 8.a)

A 8.a orosz fordításaiból:

…ők csinálnak és írnak. (Pándi Zoltán)

…hány tsz van a tehénben? (Pándi Zoltán)

…teát énekelek reggel

A nincstelenek az összes vagyonukkal elmenekültek.

(László Tibor, 8.a)

Mióta az USA-ban megszűnt a földművelés, állatokat tenyésztenek.

(Nagy Ibolya, 8.a)

A lavina ellen úgy védekeznek, hogy a hegy lábához barikádokat építenek.

(Pikó Gábor, 8.a)

A halaknak csőre van.

(Sebestyén Mariann, 8.b)

A légy rovar, mert rovarirtóval irtják.

A levél részei: a levélnyél és a levéllapát.

A pontra merőlegest állítok.

(Adamik László, 8.a)

Téves az a feltevés, hogy a jól megvert fa nem fog többet teremni.

(Szilágyi Klára, 8.a)

A begyűjtés és feldarabolás után célszerű a muskátli hajtásait egy napig árnyas helyen fagyasztani.

(Nagy Ágnes, 8.a)

Mi most a Mikulást és a Télapót egyszerre tartjuk meg.

(Pikó Gábor, 8.a)

A majomnak erszénye és tülkös szarva van.

(Bécsi Sándor, 7.b)

A légynek tejmirigye van.

(Szerencsi Ilona, 7.c)

Mikor lőtték fel a Kohoutek-üstököst?

(Fekete Ildikó, 7.b)

Milyen zeneművet hallgattunk az elmúlt órán? – Egressy Bébi: Kaka induló.

(Kis Miklós, 5.c)

A szúnyogok úgy repülnek, mint egy szakasz járőr.

(Szűcs Zoltán, 6.b)

Program a 7. napra: Kirándulás Kiskunhalasra. A halastó megtekintése.

(Környezetvédelmi verseny, 6.b csapata)

Jaj, szétgurultak a tökeim!

(Zoltán Gábor, 6.a)

Petőfi Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és szabadszombaton ját iskolába.

(Szűcs Éva, 7.d)

A mi utcánk egy másik kis utcába torkolódik, másik vége egy társadalmi munkával épült kövesútra nyúlik. A mi utcánknak két oldala van, egy páros és egy páratlan oldal.

(Nagy Gabriella, 5.a)

Én a Teleky utcában lakom. Nevét gróf Teleky Lászlóról kapta, aki Kossuth híve volt. Közben sok út torkollik bele. A fák is rügyeznek és van, amelyik már meg is bokrosodott.

(Farkas Edina, 5.a)

Az iskolától nem messze van a házunk, és ott a túloldalon a libák iszogatnak.

(Kádas Imre, 5.a)

Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem,

Majd kilenc-tíz ember régi öltönyében.

(Baji Piroska, 6.a)

Az emlékezetem elég jó, de amikor kérdeznek, semmi nem jut az eszembe.

(Bondár Zoltán, 8.a)

Elég eredeti gondolataim vannak, de kell 20 percet várni, míg valami kipattan.

(Medgyesi Ernő, 8.a)

-     Nekem az idén hármasom lesz oroszból.

-     Nekem is annyi lenne, ha bruttósítanák.

(Gregorics Mihály, 8.a)

Úgy néz ki, mint egy liba, pedig lúd.

(Király Bánk, 1.b)

- Gyerekek, olvassátok el ezt az olvasmányt Claude Debussyről! Ha találtok benne ismeretlen szót, jelezzétek! Nos, ki talált benne olyan szót, amelyet nem ismer?

- Én, tanár néni!

- Melyik az?

- Claude Debussy!

(Pocsaji Attila, 8.b)

Amikor matematika órán belépett igazgató néni, Szeder Ági éppen kukorékolt.

(Király Bánk, 2.b)

Az 1848-as szabadságharcban Arany János vadőr volt.

(Lipcsei Imre, 7.a)

Babilon főterén állt Báder tornya.

(Gyebnár Attila, 5.o)

Az Egyenlítő a Kongó medencén folyik át.

(Szabó Anita, 8.a)

Afrika északnyugati részén van az Atlasz folyó.

(Szabó Anita, 8.a)

A Duna-Tisza közén helyezkedik el a Bükki nemzeti park.

(Varga Zoltán, 8.a)

A racka juhok csoportját ménesnek nevezik.

(Varga Zoltán, 8.a)

A legmérgesebb kígyó a kolibri.

(Lovas Roland, 6.a)

A legnagyobb kiterjedésű szárazföldeket konténernek nevezik.

(Lipcsei Imre, 5.a)

A szemfogból lesz az agancs.

(Herpai Gabriella, 5.a)

A ló páros lábú patás állat.

(Kámán Zsolt, 6.a)

Női hímivarsejt.

(Janurik Lajos, 6.c)

Bartók Béla művei: A csodálatos margarin

A csodálatos narancs

Mozart apja Leopárd Mozart volt.

Mozart: Szöktetés a kócerájból.

II. Rákóczi Ferenc belefulladt a Rodostóba.

Péter jól tulajdonsága, hogy becsületes, jőképű és nem szereti a lányokat.

(Földesi Gergely, 6.e)

Kati rossz tulajdonsága, hogy köpköd, anyázik, verekszik. Jó tulajdonsága, hogy a lányokat is veri.

(Szűcs Róbert, 6.e)

Az ősemberek úgy vadásztak, hogy szakadékot ástak a mamutnak.

(Hégely László, 5.b)

József Attila úgy halt meg, hogy a vasút alá esett.

(Darányi Zsolt, 8.e)

A tanárok is…

Azt választották meg rajtitkárnak, akire én is gondoltam: nagyon ügyes, szorgalmas és agresszív.

(Andrássy Béláné)

Több oldalról megvilágította a megoldás lehetőségének egyik oldalát.

(Király Gyula 1.)

Csokonai felment Pestre és megnézte a Martinovics-féle összeesküvés kivégzését.

(Hőgye Imréné)

Hol van az, ahol nincs?

(Hőgye Imréné)

Telve hittel, költői reménnyel… Mit lökdösi a másikat?

(Hőgye Imréné)

Ha tudom, hogy tudom…

(Hőgye Imréné)

Ha a lottón tizenkettesed lenne…

(Hőgye Imréné)

Az esküvő után Petőfi és felesége néhány napot Koltón költenek.

(Nagy Ibolya)

A költő az ellenséges képekből vonja le a tanulságot.

(Hőgye Imréné)

A falu ad a városnak tejet, húst, vajat és vajaskenyeret.

(Pataki László)

Kikaparja a tüzet a gesztenyéből.

(Gábor Áronné)

Velem nem egyezik a feladat száma.

(Stefanovits Judit)

Éretten a fáról szedett őszirózsa az igazán finom.

(Ráczné)

Az igazi bennsőséges külső az mindjárt más.

(Izsó Gábor)

Ha ránézek egy lóra és egy majomra, rögtön látom, hogy én a majomtól származom.

(Molnárné Bányai Sára)

Az üstökös olyan csillag, amelynek magja van és csóválja a farkát.

(László Imréné)