1., ELEMEK
Azonos protonszámú atomok halmazai (azonos atomokból álló anyagok). Kémiai változással nem bonthatók egyszerűbb anyagokká. (Egy komponensű egyszerű anyagok.)

A., FÉMEK
Az Au és a Cu kivételével szürkék, fémfényűek. Szobahőmérsékleten a Hg kivételével szilárdak. A hőt és az elektromosságot vezetik, jól alakíthatók, megmunkálhatók. Elektronvonzó képességük kicsi, a kémiai reakciókban e^–-t adnak le, illetve + kationná alakulnak, emiatt redukáló hatásúak.
Az elemek nagy része fém. Kevés kivételtől eltekintve vegyületeikben fordulnak elő.

B., NEMFÉMEK
Változatos színű, nem csillogó anyagok. Többségük gáz vagy szilárd halmazállapotú. A hőt és az áramot nem vezetik (kivéve a grafitot). A szilárdak törékenyek, nem munkálhatók meg. Elektronvonzó képességük nagy, a kémiai reakciókban e^–-t vesznek fel, ezért kovalens kötést alkotnak, vagy – anionná alakulnak, emiatt oxidáló hatásúak.
Az elemek kisebb részét teszik ki, elemi állapotban csak a N₂, O₂, S, a C és a nemesgázok fordulnak elő.

C., FÉLFÉMEK
Átmenetet jelentenek a fémek és a nemfémek között. (Si, Ge, As, Se).

2., VEGYÜLETEK
Halmazaikban különböző atomok kapcsolódnak össze kémiai kötéssel. Kémiai változással keletkeznek és bonthatók fel. Bennük az alkotó elemek tulajdonságai nem ismerhetők fel. Alkotórészeik aránya szigorúan állandó. (Egy komponensű összetett anyagok.)

* Fémek oxidjai
Általában ionos kötésű vegyületek. Ionrácsot alkotnak, szilárdak.

B., SAVAK
Olyan vegyületek, amelyek nemfém-oxidból és vízmolekulából keletkeznek. A molekula víz jelenlétében H⁺-iont (p⁺-t) képes leadni, így hidrogén-ionra és savmaradék-ionra bomlik.
Vizes oldatuk az oxonium-ionok (H₃O⁺) túlsúlya miatt savas kémhatású.
* A savak keletkezése:

* A savak reakciója vízzel:
Sav + víz ® oxonium-ion + savmaradék-ion
H₂SO₃ + 2 H₂O ® 2 H₃O⁺ + SO₃^2– (szulfit-ion)
H₂SO₄ + 2 H₂O ® 2 H₃O⁺ + SO₄^2– (szulfát-ion)
HNO₃ + H₂O ® H₃O⁺ + NO₃^– (nitrát-ion)
H₃PO₄ + 3 H₂O ® 3 H₃O⁺ + PO₄^3– (foszfát-ion)
HCl + H₂O ® H₃O⁺ + Cl^– (klorid-ion)

C., BÁZISOK
Fémionból (vagy az azt helyettesítő ammónium-ionból [NH₄⁺]) és hidroxid-ionból (OH^–) álló vegyületek. Vizes oldatuk a hidroxid-ionok miatt lúgos kémhatású, ezért a vízben oldódó bázisok a lúgok.
* Bázisok keletkezése:
— Fémek és víz reakciójával: 2 Na + 2 H₂O ® 2 NaOH = nátrium-hidroxid
— Ammónia és víz reakciójával: NH₃ + H₂O ® NH₄OH = ammónium-hidroxid
— Fém-oxidok és víz reakciójával: CaO + H₂O ® Ca(OH)₂ = kalcium-hidroxid
* Bázis és víz reakciója:
Ha a bázis oldódik vízben, fém-ionra és hidroxid-ionra esik szét (disszociál). Ekkor az oldat kémhatása lúgos lesz: NaOH ® Na⁺ + OH^–.
Vízben nem oldódó bázisoknak nincs lúgos kémhatása [Al(OH)₃].

D., SÓK
Ionvegyületek, amelyek fémionból és savmaradék-ionból állnak.
Tudományos nevüket a két ion nevéből képezzük.
A sók csoportosítása savmaradék-ionjaik szerint történik:
— a sósav sói a kloridok (nátrium-klorid = NaCl)
— a kénessav sói a szulfitok (kalcium-szulfit = CaSO₃)
— a kénsav sói a szulfátok (réz-szulfát = CuSO₄)
— a salétromsav sói a nitrátok (ammónium-nitrát = NH₄NO₃)
— a foszforsav sói a foszfátok (nátrium-foszfát = Na₃PO₄)
— a szénsav sói a karbonátok (kalcium-karbonát = CaCO₃)
A sók keletkezése:
1., Fém és halogén-elem reakciójával: Ca + Cl₂ ® CaCl₂
2., Fém és sav reakciójával: Ca + 2 HCl ® CaCl₂ + H₂
3., Bázis és sav reakciójával (közömbösítés): Ca(OH)₂ + 2 HCl ® CaCl₂ + 2 H₂O

3. KEVERÉKEK
A keverékek olyan összetett (több komponensű) anyagok, amelyekben az alkotórészek között nincs kémiai kapcsolat. Ezért fizikai változással keletkeznek és bonthatók fel. Az alkotó részek eredeti tulajdonságai megmaradnak, arányuk pedig változtatható.

Vissza *

GYAKORLÓ FELADATOK