A bazilika öt évszázadon át - az államalapító uralkodásának kezdetétől a török hódoltság koráig - a középkori magyar állam legjelentősebb helye volt. Falai között koronázták a királyokat és királynékat, benne tartották az uralkodók mennyegzőjét, és itt temették el tizenöt királyunkat. A székesegyházban állt a trónus, itt őrizték a koronát, a királyi hatalom jelvényeit, az ország kincstárát és levéltárát. Negyvenhat országgyűlés színhelye volt, s egy-egy törvénynapon több ezren zsúfolódtak össze a hatalmas boltívek alatt. Székesfehérvár fejlődését elősegítette, hogy keresztül haladtak rajta a Szentföldre vezető zarándokutak és a fontos kereskedelmi útvonalak, falai között tartották a királyi heti piacokat. II. Endre idejében, 1222-ben Fehérvár határában hirdették ki az Aranybullát. A 15. században várfallal vették körül a várost. A tatárjárást követően Székesfehérvár szerepe mérséklődött, mert IV. Béla Budára helyezte át az ország fővárosát. Ettől függetlenül Fehérvár szakrális és kultúrális szerepe továbbra is jelentős maradt. 1543-ban a stratégiailag fontos várost a török elfoglalta és 145 évig uralma alatt tartotta. A török időkben Istolni Belgrád - Alba Regia török neve - épületeit dzsámikká, mecsetekké alakították át. A királyi bazilikát kirabolták, a templomot lőporraktárnak használták. Ez okozta pusztulását is, mert állítólag egy villámcsapás következtében felrobbant és teljesen leégett. Más verzió szerint a visszavonuló török csapatok robbantották föl bosszúból a katedrálist. Azóta soha nem építették újjá, ma is csak kiásott romjai láthatók. A törökök, 1688-ban történt kivonulásuk után 200 düledező házat, néhányszáz lakost, 14 tehenet és 13 lovat hagytak maguk után. A török uralom idejét követően ismét növekedett a város lakossága, német és morva betelepülők vetették meg lábukat a falak között. A német telepesek hamarosan vezető szerepet játszottak a város életében, és ez hosszú időre meghatározta Székesfehérvár - német nevén Stuhlweissenburg - szellemét. "Németpártisága" sok szenvedést hozott a városra a Rákóczi féle szabadságharc alatt. Lakói sokat szenvedtek a kurucok blokádja, valamint a labancok hatalmaskodásai és harcai miatt. A 19. század első felében a német érzelmű város egyre inkább magyarrá vált. 1814-ben a városi tanács határozatot hozott arról, hogy a tanácsülések jegyzőkönyvét német és latin helyett magyarul vezessék. Ez időben több neves személyiség fordult meg hosszabb-rövidebb időre Fehérvár falai között, mint például Vörösmarty Mihály, Reguly Antal, Ybl Miklós, Vajda János és Petőfi Sándor. A város Kossuth Lajos iránti tiszteletét azzal fejezte ki, hogy 1888. augusztusában diszpolgárává választotta. Az erről szóló oklevelet gróf Károly Gábor Turinban adta át Kossuthnak. A 19. században a Székesfehérvár múltját, mint a magyar történelem fontos örökségét kutató régészeti feltárások szenzációt keltettek. Felszinre került a bazilika alapjainak jelentős része, számos sír és épületmaradvány. Az 1930-as években ismét a figyelem középpontjába került a város. Az akkori építkezések eredményeként kialakult a belváros mai arculata, létrejött a romkert, a magyarok afféle "siratófala", ahol számos felszinre hozott emlék került elhelyezésre. Székesfehérvár időközben az ország egyik legnagyobb vasúti és közúti csomópontjává vált. A második világháborúban - stratégiai helyzeténél fogva - Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. Épületeinek harmada vált lakhatatlanná és mintegy 10 ezer polgár vesztette életét, vagy tünt el a harcok során. A háború után Székesfehérvár soha nem tapasztalt fejlődésnek indult. Mig a háború kitörése előtt 47 ezer volt lakosainak száma, addig napjainkban meghaladja a 120 ezret, s az ország egyik legjelentősebb ipari városává fejlődött. Kultúrális élete is pezsgő: iskolaváros lett. Gimnáziumai, szakközépiskolái mellett főiskolája is működik. A város zenei életének reprezentásai, kórusai, zeneiskolájának zenekarai számos külföldi vendégszereplésen szereztek magas szintű elismerést Alba Regiának. Nemzetközi vonatkozásban is a figyelem középpontjába került a város, különösen az 1989-es rendszerváltást követően. Számos külföldi érdekeltség vetette meg itt a lábát, különösen az ipari negyedben. Nemzetközi események színhelyévé vált a város, gyakran keresik föl külföldről érkezett delegációk. A honfoglalás 1100. évfordulója, a magyar államiság megalakulásának és a keresztyénség felvételének közelgő 1000. éves jubileuma a közvélemény figyelmét ismét Székesfehérvárra irányitja. A város polgárai, köztük mi, mai hívők is tisztelettel emlékezünk a közös múltra és a tanulságokat levonva, Istenbe vetett reménységgel tekintünk a jövőbe... |