Budapesti Gazdasági Főiskola

Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskolai Kar

Kereskedelmi Szak

III. évfolyam

Egy induló kereskedelmi vállalkozás tőkeigénye és működési tőkeszükséglete

Budapest, 2005-05-05 Készítette: Horváth Anikó

Egy induló kereskedelmi vállalkozás tőkeszükséglete

Sajnos azzal az megállapítással kell kezdenem, hogy a jelen gazdasági helyzetben nem könnyű induló kereskedelmi vállalkozást találni, így a kezdeti tőkeszükséglet tárgyalásakor képzeljünk el mi egy vállalkozást, mindenki gondolhat arra esetleg, amit ő szeretne megvalósítani. Én azt a vállalkozást képzelem el indulóként, melyről dolgozatom második felében írok a működési tőkeigény elemzésekor, bár meg kell, hogy jegyeznem, hogy a vállalkozás indulásáról nincsenek hiteles adataim.

Egy vállalkozás indításakor alapvetően kétféle tőkeszükségletet kell elkülönítenünk:

1. Csak az induláskor felmerülő és egyben egyszeri költségek.

2. A folyamatos működéshez szükséges kiadások.

Az első csoportba tartoznak az alapítás költségei (pl.: cégbírósági bejegyzés), az üzlethelyiség, a berendezések és szükséges gépek megvétele, a kezdő árukészlet feltöltése, ha szükséges, az üzlethelyiség átalakításának költségei, a nyitást megelőző reklámkampány költségei, valamint ide tartozik még minden egyéb kiadás, ami a vállalkozás indításával kapcsolatos.

A második csoportba az üzemeltetés költségtételei tartoznak, melyeket a későbbiekben majd részletesen megnézzük a LUX Üzletház esetében, ezeket a kiadásokat mindaddig az induló tőkéből kell finanszírozni, míg a vállalkozás nem lesz önfinanszírozó saját bevételei felhasználásával, vagyis el nem éri a fedezeti pontot.

A tőkeszükséglet számos forrásból fedezhető, de az induló vállalkozás esetében ez jelentős problémákat vethet fel, hiszen azt mindenki könnyen beláthatja, hogy senki sem szívesen fekteti bele tőkéjét egy olyan kereskedelmi vállalkozásban, ami teljesen kockázatos és bizonytalan a jövedelmezősége, inkább egy már bevezetett, ismert és egyben biztosan működő vállalkozás választanak a befektetők. A kereskedelmi bankok is sokszor olyan biztosítékokat kérnek a hitelnyújtáshoz, amik nem szerezhetők meg, vagy ha igen, akkor is megkövetelik a hitelkérelem elbírálásakor, hogy a vállalkozó vegye ki saját részét a kockázat viseléséből, így egy új vállalkozás tőkeszükségletének finanszírozására marad mindenekelőtt a vállalkozó saját vagyona és esetleg a család vagy a barátok megtakarításai.

A továbbiakban nézzük meg részletesen is a kereskedelmi vállalkozás kezdeti tőkeszükségletét!

A kereskedelmi vállalkozás kezdeti tőkeszükséglete:

Ø Alapítási költségek: melyek az új vállalkozás létrehozásának eljárási költségei. Például, mint már említettem a bejegyeztetés költségei és az ezzel kapcsolatosan felmerülő ügyvédi díjak. Az alapítási költségek a vállalkozás létrejötte előtt merülnek fel, így ezeket mindenképpen meg kell előlegezni saját forrásból, de a későbbiekben ráterhelhetők a megalakult cégre.

Ø A vállalkozás egyszeri (beruházási) költségei: e költségek nagy része is szintén a vállalkozás indítása előtt merül fel. Ezek a telephellyel kapcsolatos költségek, nézzük például, hogy mik lehettek ezek a LUX Üzletház esetében, mindenekelőtt maga az üzlethelyiségként szolgáló ingatlan értéke a hozzá tartozó telekkel együtt, az üzlethez tartozó (más területen lévő) raktárhelyiség vételi ára és berendezések beszerzési költségei. Tehát az indításhoz több éves beruházásra van szükség, így fontos megemlíteni, hogy az évenkénti beruházási költségigényt mai értékre kell diszkontálni. Az egyszeri költségek tárgyalásakor, mint már említettem, bele kell venni a kezdő árukészlet beszerzési költségeit és a vállalkozás megismertetéséhez szükséges reklám, illetve promóciós tevékenységek költségét.

Ø A fedezeti pont eléréséig felmerülő folyamatos (üzemeltetési) költségek: ide tartoznak a tulajdonosoknak és alkalmazottaknak történő kifizetések (jelen példánkban ez éves szinten 5 millió forintot tesz ki), a bérleti díjak (mivel a LUX Üzletház saját tulajdonban van, nincs bérleti díj, de ilyenkor is érdemes figyelembe venni ennek alternatív költségét), a készletek utánpótlási költségei, valamint a telefon és a közszolgáltatások díja (éves szinten 200.000 forint). Végezetül meg kell még említeni a biztosítás költségét is, ha van ilyen tétel. A felsorolt költségeket tehát mindaddig saját forrásból kell fedezni, míg a vállalkozás eléri azt a pontot, hogy árbevételei megegyeznek a folyamatos ráfordításokkal, természetesen, ahogy a vállalkozás bevételt ér el, egyre csökken ezen ráfordítások saját tőkéből történő finanszírozásának igénye.

Most pedig térjünk át egy olyan vállalkozás tőkeigényének elemzésére, mely már évek óta nyereségesen működik Keszthelyen.

Egy kereskedelmi vállalkozás működési tőkeszükséglete

A LUX Üzletház példája

A legtöbb vállalkozás elindításához, majd működtetéséhez jelentős tőke befektetése szükséges, nincs ez máshogy az általam vizsgált Lux Üzletház esetében sem.

Bevezetésképpen pár szó a vizsgált vállalkozásról:

A LUX Üzletház 1996. december 10-én jött létre Keszthelyen, profilja vegyi áru, tapéta és festék kiskereskedelem.

A kezdetekkor még nem a mostani helyén működött az üzlet, a jelenlegi épület egy magtár jellegű műemlék épület, mely egykor árverezésre került, de így sem sikerült eladni, majd ezt követően két évvel nagyon kedvező áron vásárolták meg a LUX Üzletház tulajdonosai.

A bolt alapterülete 250 m², melyhez tartozik még egy emelet a tapéták bemutatására, így az eladótér összesen 350 m²-t tesz ki, valamint ezek felett van még 300 m² terület, ami jelenleg kidolgozás alatt áll.

A raktár az üzleten kívül található, melynek alapterülete 100 m².

A vállalkozás közepes forgalmat bonyolít le, ami éves szinten 160 milliót tesz ki, vevőköre tulajdonképpen 3 megyéből tevődik össze, Somogy megye, azon belül is Marcali és környéke, Zala megye és Veszprém megye.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az ilyen jellegű vállalkozások manapság sorra mennek tönkre a környékben a nem megfelelő vezetés miatt, ezt történt például Győrött is.

A kereskedelmi vállalkozás folyamatos működéséhez tőkére van szükség, mellyel fedezni kell a működési költségeket, de mik is tartoznak ide pontosan? Az üzemeltetési költségek- köztük a tulajdonosok és az alkalmazottak bére és közterhei, a bérleti díjak -amikkel a vizsgált vállalkozás esetén nem számolunk, mert mint már említettem az üzlethelység a vállalkozás saját tulajdonában van-, az árukészlet utánpótlásának költségei, a raktározási költségek, a közüzemi díjak, a postai és egyéb költségek.

Most pedig nézzük akkor részletesen az üzemeltetés költségtételeit! (Éves szinten.)

Készletek beszerzési értéke: mint már azt mindenki tudja, hogy az ELÁBÉ nem költség, mivel nem az árrés nyújt rá fedezetet, de mégis kell itt ezzel foglalkoznunk, mert a beszerzést is finanszírozni kell és felmerülhet ezzel kapcsolatosan még szállítási költség is, példánkban a nagykereskedő saját maguk viszik árujukat az üzletbe, és ezért nem kell előre fizetni.

Alkalmazottak bére és egyéb juttatásaik: 4 fő alkalmazott dolgozik, bérük együttesen és éves szinten 5millió forint költséget jelent, természetesen beleértve a társadalombiztosítást is, egyéb juttatás nincs az alkalmazottak számára, tehát prémiumot se kapnak.

Bérleti díjak: mint már említettem, nincs ilyen tétel, csak alternatív költségként kell vele számolnunk

Javítási és karbantartási költségek: 1millió forint.

Kézbesítés és szállítmányozás: ha van ilyen tétel, bele van építve a vételárba.

Reklámköltségek: a korábbi években ez 1millió forintot tett ki, de nem hozta meg a várt eredményeket, így már nem költ a vállalkozás reklámra, szerintük sokkal hatásosabb a „szóbeszéd az ügyfelek között”.

Telefon és közszolgáltatások: 200. 000 forint, ennek jelentős része faxolásra megy el.

Adók és jogosítványok: 1,5 millió forint, melyben benne van a helyi iparűzési adó és a kommunális díjak.

Biztosítási díjak: 200.000 forint, a biztosítás tűz-, víz- és elemi károkra terjed ki.

Egyéb költségek: 450. 000 forint, 300. 000 forint az étkeztetés és a munkaruházat, 150.000 forint az utazási támogatás az alkalmazottak részére.

Mint már említettem az üzletház évi 16 milliós forgalmat bonyolít le, természetesen, mint minden vállalkozás estében, itt is figyelembe kell venni a kereslet szezonális ingadozását, mely a következő értékeket veszi fel negyedévekre bontva (tavasszal 100%):

I. negyedév	II. negyedév	III. negyedév	IV. negyedév
30%	100%	70 %	30%

Az áruforgalmi folyamat pénzáramának előrejelzése:

Fontos feladat az előrebecsült eredmény közelítése a valósághoz a pénzáram meghatározásával. A jövőbeni készpénzigény előrejelzésének hiánya miatt már sok kisvállalkozás vallott kudarcot, míg egy pontos cash–flow előrebecslés a legjobb eszköz a fizetőképesség folyamatos figyelemmel kísérésére és fenntartására.

A kisvállalkozásoknál a bevételek és kiadások felmerülése az év során sokat ingadozhat. Az előrebecslés célja annak megállapítása, hogy mennyi a befolyó és a kifizetendő készpénz egy meghatározott időtartam alatt, és előrevetítve látható legyen az ebből fakadó többlet vagy hiány. A cash-flow előrejelzéssel becsülheti fel a vállalkozó, hogy mennyi a teljes várható készpénzbefolyás időszakonként (havonta) és a kifizetendő számlák volumene. A cash-flow alapján lehet a készpénzszükségletet becsülni, majd ha szükséges külső pénzügyi források igénybe venni. Ha a vállalkozás értékesítésének jelentős része nem készpénzes, hanem határidős értékesítés (jelen esetben 30- 45 nap), külön figyelni kell a cash-flow előrejelzés kidolgozásánál a következő tényezőkre:

Készpénzes és banki átutalásos eladások aránya: 75 % készpénzes eladás és a maradék 25% átutalásos eladás az összes értékesítésben, de az átutalásos fizetés összegben közel hasonló, mint a készpénzes vásárlások összege.

A vásárlók fizetési szokásai: forintban vagy EUR- ban fizetnek.

A készletekért és anyagokért 30- 45 nap, ritka esetben 60 nap elteltével kell fizetni.

Az alkalmazottak bérét havonta rendezik.

A közszolgáltatási díjakat és egyéb költségeket szintén havonta kell fizetni.

A készleteket sajnos a jelen gazdasági helyzetben csak szűkítik és csak a gyorsabban forgó árufajtákkal kereskednek.

Tehát akkor nézzünk egy cash-flow kimutatást a tervezett 12 hónapra vetítve!

1. Havi nyitó pénzkészlet (Házipénztárban + bankban + befektetésben): 2.000.000 HUF
2. Havi bevételek= készpénzes eladások+ hitelre történő eladások befolyása+ befektetésből származó bevételek+ egyéb készpénzbevétel: 1. 400.000 HUF
3. Bevételek összesen: 12 *1.400.000 = 16. 800. 000 HUF
4. Nyitó készpénz+ bevételek összesen: 3. 400.000 HUF
5. Havi kiadások= készletek és új anyagok+ bérek+ adók+ közszolgáltatások+ telefon+ postaköltség+ felszerelések+ biztosítási díjak+ reklám és promóció+ járművel kapcsolatos kiadások+ egyéb utazás+ egyéb készpénzkiadás: 700. 000 HUF
6. Kiadások összesen: 8.350. 000 HUF
7. Készpénztöbblet hó végén: 700. 000 HUF
8. Kumulált cash-flow: +7.650.000 HUF

A működő vállalkozás pótlólagos tőkeigénye:

A működő vállalkozás fejlődése során is tapasztalható, hogy időnként pótlólagos tőkeigény léphet fel. A tőkeigényt különböző összefüggések okozzák, melyek a következők:

Ø A forgalomváltozás illetve a készletek forgási sebessége változása eltérő üteméből adódó pótlólagos tőkeigény, mely a LUX Üzletház esetében 2.000.000 forintot tesz ki. A tőkeigény csak akkor jelentkezik, ha nő az átlagos készlet. Ilyenkor is van azonban lehetőség a tényleges tőkeigény csökkentésére a fizetési kondíciókkal történő kompenzálással. Fordítva, ha a forgási sebesség jobban gyorsul, mint ahogy a forgalom nő, akkor csökken az átlagos árukészlet volumen és ezzel a tőkeigény is.

Ø A választékbővítés is növelheti a tőkeigényt az emelkedő átlagos készletnagyság miatt. Fordítva a választék szűkítésével általában gyorsítható, a szűkebb választékú árukészlet forgási sebessége, ezzel csökkenthető az átlagos árukészlet nagysága és a tőkeszükséglet. Az általam vizsgált üzlet esetében az utóbbi eset a jellemző.

Ø Fejlesztések, beruházások finanszírozási igénye. A fejlesztések és a beruházások tőkét igényelnek, viszont ezt a vállalkozás menedzsmentje a beruházások megfelelő időzítésével a számára szükséges módon befolyásolhatja, a LUX Üzletház jelenleg nem folytat beruházást, de ennek becsült összege 3.000.000 forintot tenne ki.

A tőkeigény kielégítésének lehetőségei: a bevételek a vizsgált esetben fedezik a kiadásokat, de ha pótlólagos tőkeigény merül fel, akkor azt a vállalkozás tulajdonosai saját forrásból előre megfinanszírozzák.

Most pedig nézzünk egy táblázatot a LUX Üzletház éves összesített forgalmára:

	Értékesítési forgalom	Nyitó készlet	ELÁBÉ	Záró készlet	Forg.növ. volumen indexe	Értékesítés árindexe	Árrés százalék
Vegyiáru	11.200.000	1.190.000	6.720.000	1.190.000	0	2%	9%
Festék	112.000.000	11.900.000	67.200.000	11.900.000	0	5%	18%
Tapéta	36.800.000	3.910.000	22.080.000	3.910.000	0	5%	25%

Összegzésképpen még pár gondolat:

Dolgozatom zárásaként szeretnék még pár szót szólni arról, hogy számomra milyen tanulsággal szolgált a kiadott feladat elvégzése és hogy milyen következtetésekre jutottam. Első és talán egyik legfontosabb megállapításom az volt –a dolgozatomat is így kezdtem - hogy nehéz manapság induló vállalkozást találni és talán még ennél is nehezebb feladat egy olyan vállalkozást találni, ami hajlandó nekünk diákoknak a valóságnak megfelelő hiteles információkat szolgáltatni üzlete pénzügyi helyzetéről, erről egyszerűen senki sem beszél szívesen. Véleményem szerint ez azzal magyarázható, hogy sok esetben a vállalkozás könyvelése nem felel meg teljesen a gazdasági tevékenységnek, mert ha nincs mit rejtegetni egy vállalkozásnak és büszke elért sikereire, akkor miért ne beszélne erről szívesen másoknak is. Természetesen, mint már a dolgozatomból kiderült, azért lehet megfelelő és segítőkész vállalkozást találni környezetünkben.

Az induló vállalkozás esetében szerintem mindenképpen a legnagyobb problémát a tőkeigény előteremtése jelent, hisz szinte csak a rendelkezésünkre álló saját forrásból gazdálkodhatunk, ami sok esetben nem bizonyul elegendőnek, és itt jön be a külső forrásból történő finanszírozás problémája és nehézségei.

Egy működő vállalkozás esetében pedig a legfontosabb kategória az árbevétel és egyben a nyereség nagysága, hiszen ebből kell fedezni a felmerülő működési költségeket. Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy vállalkozásnak pótlólagos tőkeigényre van szüksége, elsősorban ezt saját forrásból fogja finanszírozni, amennyiben erre van lehetőség, majd természetesen ezt a pénzösszeget a későbbi bevételekből félre teszik a tulajdonosok. Véleményem szerint a jelen gazdasági helyzetben nagyon jó eredménynek számít egy több éven át sikeresen működő és egyben nyereséges kisvállalkozást vezetni a „multikkal” egyre jobban terített piacon.

Felhasznált források:

· BGF- KVIFK dr., Gábor Miklós- Sólyom Csaba: Kereskedelmi Vállalkozások Gazdálkodása És Vezetése II.

· A LUX Üzletház tulajdonosai.

· Internet.