Budapesti Gazdasági Főiskola

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és

Idegenforgalmi Főiskolai Kar

Kereskedelmi Vállalkozások Gazdálkodása és Vezetése

Gyakorlatvezető: Dr. Gábor Miklós

A kereskedelmi vállalatok pénzintézeti kapcsolatai.

A kereskedelmi bankok hitelnyújtási feltételei

Készítette:

Kocsis Tímea

Budapest, 2005-05-03 Ker. III. évf.

Bevezetés

Dolgozatomban először általánosan szeretnék kitérni a kereskedelmi vállalatok és pénzintézetek közötti lehetséges kapcsolatokra; a cégek számára a bank kiválasztásának szempontjaira, befolyásoló tényezőire. Végül mindezt alátámasztva konkrét kereskedelmi vállalati példán keresztül mutatom be a témakört, kiegészítve az előadáson elhangzottakat.

A felkészülés során elsősorban a Kereskedelmi és Hitelbank termékeit, szolgáltatásait és ügyfélkörét vizsgáltam, ezért jellemzően az utalások is erre a bankra vonatkoznak.

1. Kapcsolatok, kapcsolódási pontok a kereskedelmi vállalatok és pénzintézetek között

Alapításakor illetve működése során minden gazdálkodó szervezet kapcsolatba kerül legalább egy hitelintézettel (kereskedelmi bankkal, szakosított- ill. szövetkezeti hitelintézettel), amely a kétszintű bankrendszerben a vállalkozások pénzforgalmi számláját vezeti. Másrészről, a hitelezés terén a vállalatok képezik a pénzintézetek legfontosabb, ugyanakkor legkockázatosabb ügyfélkörét. Ez a két terület – azaz a bankbetét és a hitel – tehát a kapcsolat alapja.

A kereskedelmi vállalatok éven belüli és éven túli hitelekért folyamodhatnak, és kedvező elbírálás esetén jellemzően folyószámla- és forgóeszköz hitelhez, illetve tartós forgóeszköz-, beruházási- és projektfinanszírozási hitelhez juthatnak.

Kifejezetten a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolható a faktorálás és forfetírozás is, melynek lényege, hogy a vállalat rövid- vagy hosszú távú vevőkövetelését adja el a banknak, így csökkentve a <kétes kintlevőségek> kockázatát (lásd: Üzleti esettanulmányok).

További kapcsolódási pont lehet a bankgarancia és bankkezesség; az üzleti bankkártyák; a kiépített POS-terminál rendszere; különböző letétek; banki pályázatokon való részvétel; értékpapír vásárlása befektetési célból (pl. letéti jegy, pénztárjegy).

Létezik olyan kapcsolat, amely jellegéből adódóan speciálisan csak a kereskedelmi vállalat és pénzintézet között jöhet létre. Olyan együttműködésre gondolok, melynek keretén belül a két fél szolgáltató partnerként áll egy harmadik fél, a fogyasztók, ügyfelek rendelkezésére. Ilyen formában valósul meg a bankkártyával kombinált vásárlói kártyák kiadása: pl. K&H SuperShop Maestro bankkártya és Visa Electron hitelkártya, amelyek adott kereskedelmi egységben (pl. Kaiser’s, Plus, OBI, Skála) történő kártyás fizetés esetén pontgyűjtésre is lehetőséget adnak, amely pontok azután a boltokban levásárolhatók, beválthatók.

Más esetekben pontgyűjtés helyett 5-15%-os kedvezmények érhetők el bankkártyával a partner üzletekben. A K&H Bank FOTEX Visa kártyája például az Azúr Rt.-nél forgalmazott termékekre 5%, az Ajka Kristály Kft. minden termékére 10%, a Fotex 2000 Kft. esetében pedig filmkidolgozáskor 15% árengedményre jogosít. (Az üzletek köre havonta változik, a felsoroltak a bank április havi tájékoztatójában szerepeltek.)

Mindezek mellett, a legfontosabb együttműködés talán az áruvásárlási hitel esetén valósul meg. Ez egy klasszikus annuitásos hitel a fogyasztók számára, amelynek törlesztése a futamidő alatt minden hónapban egyenlő összegben történik. A hitelösszeg a bank szempontjából általában nem jelentős, elbírálása a többi hiteltermékhez képest gyors. A kereskedőknek lehetővé teszi, hogy akciós jelleggel, kedvező feltételeket ajánlhassanak vásárlóiknak, növeljék a drágább termékek forgalmát, és a banki finanszírozásnak köszönhetően árbevételhez jussanak. Sok áruházlánc saját neve alatt hirdeti a hitelkonstrukciót, csak a fogyasztóval megkötött szerződésből derül ki, mely pénzintézet áll a háttérben pénzügyi szolgáltató partnerként.

2. A bankválasztás lehetséges szempontjai a kereskedelmi vállalat számára

Mivel kiélezett verseny zajlik a betétek és ügyfelek megszerzéséért, ezért tartósan csak az a pénzintézet maradhat versenyképes, amely nemcsak a termékekre és szolgáltatásokra, de az ügyfelekre és azok igényire is képes hangsúlyt fektetni (– bankmarketing témaköre –).

Bankválasztáskor meghatározó a jó hírnév; a biztos, stabil háttér (azonnali és mindenkori fizetőképesség, vagyis a likviditás és szolvencia); az ügyfélorientáltság. Léteznek a nemzetközi hitelminősítő cégek (pl. a Standard and Poor’s) által nyilvánosságra hozott bankminősítő adatok (tripla A-tól C-ig tartó skálán, ahol „C” a legkockázatosabb kategória), amelyek szintén segíthetik a döntést.

Nem elhanyagolandó szempont, hogy milyen céllal kívánunk a bankhoz fordulni. A termékek, szolgáltatások színvonalának összehasonlításával látható, mely banknál legkedvezőbbek például a törlesztési feltétek, a THM**, hol a legmagasabb a betéti kamat …stb. A korlátozott tevékenységi vagy ügyfélkörrel rendelkező néhány szakosított hitelintézet (pl. Magyar Fejlesztési Bank, Jelzálogbank, Export Finanszírozási Bank) bizonyos termékek esetén értelemszerűen kedvezőbb kondíciókat kínálhat, mint a kereskedelmi bankok többsége. Az egyedi, különleges szolgáltatások, a saját ATM-hálózat, az elérhető kedvezmények sora választáskor mind vonzó lehet.

Induló kereskedelmi cég valószínűleg a számára kedvezményes hitelt nyújtó pénzintézet mellett fog dönteni. Egyes regionális bankok starthitel helyett tőkét is bocsáthatnak rendelkezésre, így tulajdonrészt szerezve a vállalkozásból, amely ezt a későbbiek során visszavásárolhatja.

Lényeges lehet továbbá a reklámok hatása; a bank arculata, a barátságos légkör; a személyes tapasztalatok, benyomások; a várakozási idő hossza; a bankfiók elhelyezkedése – közelség, kényelem – vagy egyszerűen csak a kialakult szokások (pl. korábban lakossági számláját is adott banknál vezette a vállalkozó).

A legtöbb tényezőről nyomtatott információk állnak rendelkezésre: banki tájékoztató kiadványok, üzletszabályzat (általános rendelkezések, banküzleti kapcsolatok általános szabályai, adatvédelem), szerződési feltételek, illetve segítségül hívhatók különböző Internetes programok is (pl. hitelkalkulátor, termék-összehasonlítás – www.eubankar.hu)

3. A Mini Manó Babacentrum pénzintézeti kapcsolatai

Nyári gyakorlatomat töltöttem a fent említett babaszaküzletben, amely családi vállalkozásként működik. Ruházat és felszerelés kiskereskedelmi értékesítése, bizományi értékesítés és egyéb szolgáltatások nyújtása (pl. készülék-bérbeadás) tartozik a 320 m² alapterületű üzlet tevékenységi körébe.

A vállalkozás pénzforgalmi bankszámláját a Kereskedelmi és Hitelbank vezeti. Választásuk azért esett erre a bankra, mert jó hírnévvel rendelkezik, a tulajdonos lakossági folyószámláját is itt nyitotta meg, és nem utolsó sorban, mert a fiók elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a napi pénztárzárást követően a bevételt kerülő utak közbeiktatása nélkül eljuttassák a bankba.

A számla forgalmát lényegében a napi bevételek jóváírása és a beszállítók átutalással történő kiegyenlítése adja.

Az üzletben az ellenérték fizetése kizárólag készpénzben történhet, jóllehet a vevők igényelnék a bankkártyás fizetési módot, amely újabb kapcsolódási pontot jelentene a pénzintézettel. Korábban tervezték a POS-rendszer kiépítését, de takarékossági szempontokból végül nem valósult meg: a bank ugyanis minden tranzakció – vagyis kártyás fizetés – után 3%-ot vonna le az árbevételből, ami a többnyire kis tételű vásárlások esetén nem volna kedvező, szükségszerűen áremelkedéshez vezetne bizonyos árucikkeknél.

(Megjegyzés: megoldás lehetne, hogy alsó összeghatárt szabnak a kártyás fizetés esetére.)

A működés és a készletek finanszírozását próbálják saját tőkéből illetve a visszaforgatott nyereségből megoldani. Hitelfelvételre ritkán kerül sor, akkor is elsősorban folyószámla-hitelről van szó. Ennek előfeltétele a bankszámlához kapcsolódóan az ún. ügyfélszerződés megkötése, amelyben a bank meghatározta azt a keretet, amely lehetővé teszi, hogy a folyószámla negatív egyenleggel rendelkezzen az automatikus lehívások következtében. A hitelkeret ebben az esetben határozatlan időszakra áll fenn, a törlesztés pedig a beérkező jóváírásokból történik.

Előfordult a vállalkozásnál rövid lejáratú forgóeszköz-hitel felvétele is, amely átmeneti hiány pótlására, illetve nagyobb mennyiségű készlet beszerzésére ad lehetőséget. A Mini Manó rendszeresen jelen van az EXPO-n évente kétszer megrendezésre kerülő „Kismama- és bababörzén”, utóbbira ekkor lehet szükség. Szintén forgóeszközt finanszírozó hitelből valósult meg a bérbe adandó készülékek (légzésfigyelők, bébiőrzők, csecsemőmérlegek) beszerzése, és ezzel együtt a tevékenységi kör bővítése.

A hitelfelvétel minden esetben a K&H Banktól történt, mivel kedvezőek voltak az aktuális feltételek (THM, törlesztés, kamatláb), valamint mert a hitelt folyósító bank általában feltételként köti ki, hogy az ügyfél nála vezesse pénzforgalmi bankszámláját is.

Az üzlet két haszongépjárművel rendelkezik, melyek közül a Ford Transit típusú gépkocsihoz a Merkantil Bank Rt. gépjármű-finanszírozási konstrukcióján keresztül jutott hozzá.

Utószó

A felkészülés során számos esetben azt tapasztaltam, hogy a cégek nem szívesen engednek betekintést pénzügyeikbe. Ez az oka annak, hogy a konkrét példák is tényleges összegek, számszerű adatok nélkül szerepelnek a dolgozatban.

„A másik oldalon” azzal a problémával szembesültem, hogy a pénzintézetek nem elsősorban nemzetgazdasági ágak szerint csoportosítják ügyfeleiket (a K&H Banknál <egyéni- és kisvállalkozások>, <közép- és nagyvállalatok> illetve <önkormányzatok> vannak nyilvántartva), ezért nehéz volt egyértelműen a kereskedelmi vállalatokra vonatkozó jellemzőket meghatározni.

Megállapítható az is, hogy általánosan elterjedt a pénzintézetekkel szemben egyfajta ellenszenv, banki hitelfelvételre csak a legvégső esetben szánják rá magukat a vállalkozások. A hitelintézetek védelmében annyit szeretnék felhozni, hogy számukra hatalmas felelősség és kockázat a hitelszerű kihelyezések sorozata, ezért érdekük és kötelességük vizsgálni a vállalatok hitelképességét, ami gyakran sok dokumentum bekérését, elhúzódó hitelbírálatot és döntési procedúrát jelent. Ha elutasítják a vállalkozás hitelkérelmét, bizonyos – de nem alapvetően kizáró – okokból, az nem jelenti automatikusan azt, hogy egy másik pénzintézetnél nem érdemes hitelhez folyamodnia.

Felhasznált irodalom:

A Nemzetközi Bankárképző Központ által kiadott Banküzemtan bankügyintézőknek című tankönyv

A Kereskedelmi és Hitelbank által kiadott tájékoztató dokumentumok: Üzletszabályzat, Hirdetmény vállalati ügyfelek részére, Általános Szerződési Feltételek, egyéb tájékoztatók

A 2003-as nyári szakmai gyakorlatról készített házi dolgozat

Magyar Hírlap adatbázis

Honlapok:

www.khb.hu

bank.lap.hu