A kereskedelmi vállalatok hitelezése
A kereskedelmi vállalatok
finanszírozási politikája................... 2
Vállalati hitelek típusai... 3
Éven túli hitelek 3
Éven belüli hitelek 3
Hitelfelvételi gyakorlat................ 3
A hitelkérelem..... 3
A hiteligény elbírálása......... 4
7 tanács hitelkereső kereskedelmi
vállalkozásoknak 6
Hitelközvetítők.... 6
FORRÁSOK:
Vállalkozásfinanszírozás
Tétényi Zoltán, Dr Gyulai László
Budapest, Saldo Kiadó, 2001.
Pénzügyi ismeretek
mérlegképes könyvelői és okleveles könyvvizsgálói vizsgára készülők számára
Dr Paróczai Péterné
Unió Kiadó
Pénzügyek
BKE Pénzügyi Intézetének oktatói
Perfekt Kiadó
Bankweb
www.bankweb.hu
Bankok vállalati
kapcsolatrendszere
Uher Márta
Budapesti Külkereskedelmi Főiskola, Szakdolgozat, 2005.
Csesznák Kata
A kétszintű bankrendszer kialakulása után, 1990-ben a kereskedelmi vállalatok számára lehetővé vált a szabad bankválasztás. Ezzel a lehetőséggel csak fokozatosan élhettek, mert a korábbi hiteltartozásaik más bankokhoz kötötték őket. A bankok ekkor a magas infláció miatt fokozott óvatossággal jártak el a hosszú távú finanszírozást illetően, kihelyezéseiket csökkentették, így a bankhitel súlya is csökkent a vállalati finanszírozás terén.
1997-ben a 11-300 főt alkalmazó, mintegy 20.000 cég 60%-a vett igénybe bankhitelt, az átlagos hitelösszeg 100 millió Ft volt. Az ezred végére a források 7%-át tették ki a bankoktól felvett hitelek. A vállalkozások számottevő része önfinanszírozásra rendezkedett be, a másik részük pedig nagyvállalatokkal alakított ki partnerkapcsolatot hitelezés céljából.
A nagyobb és stabilabb vállalatok számára külföldi források is bővülő mértékben állnak rendelkezésre. Egyre általánosabbá válnak a határon átnyúló pénzügyi műveletek. 2001-ben a külföldi hiteltartozás mértéke a magyar vállalatok hitelszerkezetében elérte a 8 milliárd Eurot. A magyar cégek éppen annyi hitelhez jutottak közvetlenül külföldről, mint a magyar bankrendszertől. Ebben szerepet játszik, hogy ott alacsonyabbak a kamatok és könnyebb hosszú lejáratú hitelhez jutni.
Ma a vállalkozások külső finanszírozásában a banki hitel dominál, 50%-os részarányával. Emellett egyre nagyobb szerep jut a részvénykibocsátással történő finanszírozásnak (kb. 25%) és a szállítói áruhitelek igénybevételének (kb. 12%). Viszont a magyar vállalatok kis része használ csak bankhitelt problémái orvoslására, a vállalatok fele pedig nem is veszi igénybe azokat. 2000-ben a vállalati szektor eladósodottsága a hazai bankszektorral szemben, tehát a vállalati hitelek állománya 25% volt. Ha a külföldi hiteleket is figyelembe vesszük, akkor ez az arán 38,6%-ra módosul.
A magyar leányvállalatoknak azonban előnyösebb közvetlenül a külföldi anyavállalattól hitelt felvenni, mivel így olcsóbban juthatnak külső forráshoz. A nagyobb méretű vállalatok finanszírozásából mindinkább kiszorulnak a kereskedelmi bankok. A transznacionális vállalatok sok esetben saját nemzetközi hálózatukon belül pénzátcsoportosítással oldják meg a likviditási gondjaikat. A leányvállalatok az anyavállalatok tulajdonosi hiteleit használhatják bankhitelek helyett. Ezen kívül a nagyobb cégek, tehát az anyavállalatok jobban képesek kezelni a kockázatot. A nagyvállalatok a beszállítói hálózatuk számára is nyújtanak hiteleket, így a kis- és középvállalatok jelentős hányadát is mentesítik a bankkapcsolatok e részétől.
A nagyvállalati hitelezésnek manapság már presztízse van. Nagyobb vállalatok esetében a bankok rosszabb feltételek esetén is vállalják a hitelnyújtást, hogy egyúttal az adott ügyfél számlavezetői is lehessenek.
A bankok számára a jövő üzletét inkább a kisvállalkozói üzletág fogja jelenteni, mint a nagyvállalati. Az évi 50 millió Ft-os árbevétel alatti cégek sokszor nehezen juthatnak csak hitelhez, a 0,5-1 milliárd éves forgalmúak pedig külön szakembereket alkalmaznak hitelügyintézésre. Likviditási, finanszírozási problémák kialakulását jóval megelőzően kell hitelt igényelni, mert ezután csak ritkán érdemes bankhoz fordulni. A pár millió Ft-os tőkéjű mikrovállalatok csak az ügyvezető magánfedezetével juthat rövid távú hitelhez. A kisvállalkozásokra gyakran jellemző, hogy alultőkésített, hiszen a léte és működése általában egy személyhez vagy családhoz kötődik. Ha nem akarnak új tulajdonostársat, hitelt kell felvenniük. Az ilyen méretű cégekre általában igaz, hogy az a cég juthat csak hitelhez manapság, amelynek nincsen rá szüksége.
Ha egy vállalat attól a banktól igényel hitelt, amely a számlavezetője, akkor annak a banknak rálátása van a vállalat bevételeire, kiadásaira, tőkeerejére, üzleti múltjára, piaci kilátásaira, problémáira, likviditására. Ezért tanácstalan is lehet a bankszámlavezetőtől hitelt igényelni, hiszen információk szempontjából ki van szolgáltatva a cég a banknak. Azonban előny is származhat abból, ha már régóta jó kapcsolatban áll a vállalkozás a bankkal, mint számlavezetőjével, vagy egyéb üzleti megállapodásból kifolyóan.
Éves árbevétel alapján történő kis- és középvállalatba
való banki besorolási gyakorlat
Raiffeisen => 100 millió Ft alatt mikrovállalkozás
=> 100-1200 millió Ft kis-, középvállalkozás
HVB => 300 millió Ft alatt kisvállalkozás
Citibank => 630 millió Ft alatt kis-, középvállalkozás
CIB => 200 millió Ft alatt mikrovállalkozás
=> 2 milliárd Ft-ig kis-, középvállalkozás
- Hitel nyitott hitelkeret alapján
- Àthidalási hitel
- Forgótőke / forgóeszköz hitel
- Rulírozó hitel
- Hosszú lejáratú hitel
Éven túli forgóeszköz hiteleket a bankok csak ritkán folyósítanak, vagy csak beruházási hitelhez kapcsolódóan. Ezért ezen hiteltípusok legáltalánosabb fajtája, amit a kereskedelmi bankok kínálnak, az éven túli beruházási hitelek.
Legfontosabb típusai, a folyószámlahitel, a rulírozó hitel és az éven belüli forgóeszköz hitel.
A leggyakoribb, legolcsóbb és legkényelmesebb hiteltípus a folyószámlahitel. Ennek igénybevételekor a vállalkozás folyószámlája bizonyos összegig túlhívható, ha egy váratlan helyzetben több pénzre van szüksége, mint amennyi pillanatnyilag rendelkezésére áll. A kamatot a bank csak a felvett összegre számítja fel. A hitel egyéb költségei a rendelkezésre tartási jutalék és a kezelési költség.
A hiteligénylési folyamat hitelkérelemmel indul, amelyet a bank megvizsgál, elemez, döntésre előkészít és előterjeszt a bizottságnak vagy vezetőségnek. Ennek részletessége és felszereltsége függ a hitel típusától, összegétől, a vállalat hitelképességétől, az igénylő és a bank eddigi kapcsolatától. Minden bank előírja ennek tartalmi és formai követelményeit. Hitel típustól függően léteznek eltérő formanyomtatványok. A kérelem lehet néhány oldalas és annál hosszabb terjedelmű is, az elvárásoknak és a bemutatandó információknak megfelelően. A hitelkérelem fő célja a bank meggyőzése arról, hogy az igény megalapozott és a bank számíthat a biztonságos visszafizetésről.
A hitelkérelem főbb elemei:
- vállalat neve, székhelye, ügyvezető neve
- a vállalat rövid bemutatása
- hitelfelvétel oka, kért hitel célja, összege, pénzneme, típusa, időbeni ütemezése (lehívása, igénybevétel időpontja, futamideje, visszafizetés ütemezése, esetleges előtörlesztés)
- felajánlott biztosíték (bank kikötheti hitelszerződésben)
tárgyi biztosítékok:
=> zálog (min. hitel 150%-a): lehet teljes cégvagyonon, ingatlanon, gépen, készleten
=> óvadék
személyi
biztosítékok:
=> bankgarancia
=> készfizetői kezesség (min. hitel 80%-a): másik cég vagy garancia szervezet
=>árbevétel engedményezés (min. hitel 200%-a): vevőjétől várható bevételt a bankra engedményezi
- egyéb kérések, javaslatok (üzemlátogatás, referencia, személyes találkozás)
- pénzügyi adatok, számítások, hivatalos pénzügyi mérleg (ált. 3 évre vissza), cash flow terv, várható raktárkészlet, rendelésállomány, kintlevőségek, főbb szállítók
- egyéb információk (piac bemutatása, üzleti stratégia, marketing terv, tulajdonosi szerkezet, külső befektetők)
- mérlegbeszámoló alapján jegyzett tőke, saját tőke. rövid lejáratú kötelezettség, forgóeszközök, összes eszköz, nettó árbevétel, üzemi eredmény, adózás utáni eredmény, éven belüli fennálló hitel, éven túli hitelek átlagos évi törlesztőrészlete.
Éven belüli forgóeszköz finanszírozása esetén kért
cégadatok
- múltbeli pénzügyi adatok
- jelenlegi működési feltételek
- utolsó 2 lezárt év mérlegbeszámolója
- a cég eddigi fejlődésének adatai
- elvárt az eddig nyereséges működés
- elvárt a jó tőkeellátottság
- a megfelelő likviditás előnyt jelent
- tulajdonosi struktúra, egyéb cégtulajdonosi érdekeltség bemutatása
- adatok a piaci és ágazati részesedésről
- felajánlott biztosíték
Éven túli hitelek esetén kért adatok
- ugyanazok az adatokat várják el, mint az éven belüli hitelek esetén
- a hitel futamidejére vonatkozóan elkészített üzleti terv
- a hitel futamidejére elvárt eredmény meghatározása
A hiteligény elbírálása folyamán a bank illetékes alkalmazottjai azt döntik el, hogy a hitel visszafizetésre kerül-e az előírt időpontra. A bírálás függ attól, hogy a vállalkozás milyen fajtájú hitelt akar felvenni.
A vállalat működését biztosító (készlet vásárlására nyújtott) forgóeszköz hitel elbírálásánál a bank a vállalkozás helyzetét, a cég közeli jövőjét értékeli.
A hosszabb lejáratú, konkrét beruházási igényt (pl. bolt építését) kielégítő projekthitel / beruházási hitel esetében az elbírálás általában nem a vállalat múltbeli tevékenységén alapszik, hanem a megcélzott projekt minősítésén.
A kisebb kereskedelmi vállalatok beruházási hiteligényénél a következők alapján döntenek a bankok:
- legalább 1 éves nyereséges működés (kezdő vállalkozások csak nagyon ritkán juthatnak ilyen hitelhez)
- az üzleti terv alapján számított megtérülés, a futamidő alatt (a hitel törleszthető a az adózott nyereségből)
- előnynek számít a biztos piaci kereslet (ha például egy ismert nagyvállalattal áll kapcsolatban)
- megfelelő biztosíték
A kereskedelmi bankok kétféle hitelbírálati rendszert alkalmaznak, az objektív és a szubjektív elbírálási rendszert. Az objektív döntési rendszer használatakor a mérlegadatok és mutatók elemzése alapján pontozzák a vállalatokat. Vizsgálják a cég tőkeellátottságát, a jövedelmezőségét, a likviditását, a cash flow-ját, a készlet forgási sebességét. Ha a vállalat adatai alapján eléri a megadott ponthatárt, a hitel folyósítható. A szubjektív bírálati rendszer használata során a bank a vállalat tulajdonosi viszonyait, a vezetés szakmai képességét, a cég piaci és ágazati helyzetét, partnereit, meglévő bankkapcsolatait, hitelállományát, számviteli és adatszolgáltatói rendszerét pontozza. A ponthatárok és a bírálati szokások a bankoknál változóak, egyedileg kidolgozottak és felépítésük is bankfüggő.
Gyors hitelbírálat
Ha a vállalat adatai megfelelők, céljai világosak és minden dokumentum rendelkezésre áll, lehetőség van gyors hitelbírálatra. Gyorsíthatja a folyamatot, ha van megfelelő biztosíték és a vállalat rövid távú hitelt igényel. Az éven belüli hitelek esetében a bírálati és a szerződéskötési idő 1-4 hét.
CIB => 3-7 nap
K&H => 20 millió Ft alatt, 2-3 nap
Citibank => 15 millió Ft alatt, max. 48 óra
Raiffeisen => 5 munkanap
Hitelfelvételt kizáró okok:
- csőd, felszámolás alatt álló vállalkozás
- köztartozással rendelkező cég
- 60 napon túli lejárt tartozással rendelkező vállalat
- veszteséges cég
Elősegíti a hitelhez jutást:
- legalább 1 éves működés
- összes éves hiteltörlesztés ne legyen több a nettó árbevétel 20-30%-nál
- kisebb cégeknél az összhitel ne legyen több, mint a saját tőke 2 vagy 3 szorosa
- likviditása legyen elfogadható (kötelezettségek ne nagyon haladják meg a követeléseket)
ˇ A vállalatok ne csak egy hitelintézethez adják be hitelkérelmüket. Így összehasonlíthatóvá válnak a bankok kondíciói. Ha pedig valamelyik hitelintézetnél elutasítják a kérelmet, a másik, már folyamatban lévő eljárással időt nyerhetnek a cégek.
ˇ A kérelmet még időben kell benyújtani. A hitelfelvételre a kisebb vállalatoknak már a cég alapításakor érdemes gondolni. A hitelkérelem benyújtására időben és tudatosan fel kell készülni. Ha már felmerültek a vállalat likviditási gondjai, hitelképessége romlik és csak nagyon nehezen juthat hitelhez. A hitelintézet által előzetesen ígért folyósítási dátum csúszhat, hiszen a bírálat több banki alkalmazott munkáját igényli.
ˇ A hitelbírálat után, de jóval a szerződés aláírása előtt tüzetesen át kell nézni a hitel valamennyi elemét. Ehhez érdemes szerződéstervezetet, részletes ajánlatot kérni a banktól.
ˇ Minden lehetséges költséget figyelembe kell venni. A hitelintézetek számos elnevezéssel illetik a különböző díjakat, jutalékokat.
ˇ Alaposan és pontosan kell a hitelintézet által kért valamennyi adatot bemutatni. A készségesség és korrekció gyorsabbá teszi a bírálati eljárást, míg a fölösleges viták és adatok lassítják a folyamatot.
ˇ Érdemes hiteltanácsadók segítségét igénybe venni. Persze csak akkor, ha a cégnek nincs tapasztalata a kölcsönszerzésben. A tanácsadót rendkívül körültekintően, referenciák felmutatását igényelve kell kiválasztani.
ˇ A hitelintézettel történő egyeztetésnél törekedni kell minden tényező megismerésére, akár többször is rákérdezve azokra. Lehet, hogy a hitel mellett más megoldás (támogatási, pályázati konstrukció) is létezik a szükséges forrás biztosítására.
Ha a vállalat nem áll régi, jó kapcsolatban egy
bankkal sem, a bank nem ad ingyenes tanácsokat és nincs lehetőség személyes
konzultációra, most létesít először azzal a bankkal kapcsolatot, amelytől
hitelt akar igényelni, nem alkalmaz a cég ezzel a területtel foglalkozó
szakembert, akkor előnyös, ha hitelközvetítő szolgáltatásait veszi igénybe. A
közvetítői cégek egyszerre több intézet ajánlatát összehasonlítva találják meg
a vállalat számára legmegfelelőbb konstrukciót, hasznos tanácsokat adnak a
finanszírozási forma kiválasztására és a vállalat segítségére vannak a
hitelkérelem elkészítésénél. A cég igényei, elvárásai szerint keres
partnerbankot és kiválasztja a célra legalkalmasabb hiteltípust. A közvetítőknek,
szakmai elismertségük végett könnyebb meggyőznie a banki illetékest a hitel
folyósításáról. Általában a hitelösszeg 3%-áért, vagyis jutalék fejében
dolgoznak. A hitelközvetítőktől mindig referenciát kell kérni. Azok közül kell
választani, akik a bankkal megállapodást kötöttek vagy szerepelnek a jegyzett
közvetítők listáján. Azok a közvetítők, amelyek egy bankkal ügynöki
megállapodást kötöttek és annak nevében szerződést is írhatnak alá, A
ügynököknek nevezik (240 fő, PSZÁF honlapján). Azok az ügynökök, akik saját
nevükben dolgoznak, a hitelt előkészítik, B ügynököknek hívják (900 fő,
Pénzügyi Közlöny). Hitelközvetítő segítségének igénybevétele, konzultációs
időszak után a kérelmek 10-15%-t utasítják el.
CIB => 15-20 vállalati közvetítővel dolgozik együtt
hitel helyett más finanszírozási
formákat is ajánlhatnak
Raiffeisen => együttműködési formában veszi őket
igénybe
pozitív
elbírálás esetén, gyors folyósítás, keretszerződés
(évenkénti
felülvizsgálat)
Citibank => nincs kapcsolatban közvetítőkkel
mobilbankári tanácsadó csapat készíti fel az ügyfeleket
meghatározzák a hitelképességet és a maximálisan felvehető összeget
(Nettó árbevétel 50-100%, hitelképesség szerint)
így nem kerül elbírálásra hiányos kérelem
HVB => nincs kapcsolatban közvetítőkkel