Kereskedelmi vállalkozás üzleti értékének megállapítása alku-folyamat keretében

 

 

 

Mikor kerülhet sor egy kereskedelmi vállalkozás értékeinek meghatározására?

 

            Alapvetően egy vállalkozás életében történő értékesítés, felvásárlás, vagy cégek közötti bárminemű integráció során, amikor is az új vagy kibővülő tulajdonosi kör információkra szeretne szert tenni, hogy az alkufolyamat keretében a megállapításra kerülő áron milyen vállalati értékekhez juthat hozzá.

Továbbá felmerülhet a vállalati értékek meghatározásának és ismeretének szükségessége hitelfolyamatok során. Mind hiteligény (banki, szállítói hitel), mind hitelnyújtás (vevő) esetén. (hitelkeret, kondíciók meghatározásához)

Az üzleti érték meghatározó a vállalat piaci sikérében, lehetőségeiben, megítélésében (szállítók, vevők, forgalom, részvény) mivel az tartalmaz olyan tételeket is, amelyek kiegészítik a cég vagyonát nem „vagyoni”, pénzben közvetlenül nem feltétlenül kifejezhető értékekkel is.

 

Vagyonértékelés módjai:

 

A vállalati vagyon értékelés legegyszerűbb módja, a könyv szerinti érték megállapítása, amely általában naprakészen rendelkezésre áll. A vállalati mérleg adataiból származtatható. Fontos szerepe van az eszközökkel való gazdálkodás elszámolásában, ellenőrzésében, de nem megbízható mutató.

A könyv szerinti érték, korrekcióra szorul, mivel nem mindenben tükrözi megfelelően a piacnak megfelelő értékeket, továbbá számvitel módszerekkel akár kedvezőbben is feltüntethető egy vállalat, mint az valójában.

A megfeleltetés során kaphatjuk meg a cég piaci értékét. Részben nevezhetnénk újra-beszerzési értéknek, amely számításakor a vállalat eszközeinek jelenlegi piaci árát csökkentve az elszámolt értékcsökkenéssel (fontos, hogy az értékcsökkenési leírás helyesen tükrözze az amortizációt) kapjuk a vállalat értékét = „a meglévő eszközök piacról való beszerzésének költsége adott időpontban a műszaki állag figyelembevételével.” Hasznos olyan eszközöknél, melynek ára jelentősen változott.

Részvényeknél és más értékpapíroknál a névértéket kell korrigálni az árfolyam nyereség vagy veszteséggel. Piaci eladhatóságuk szerint kell leértékelni vagy esetleg az árát emelni a készleteknek.

Fontos az immateriális javak értékmeghatározása, hiszen egy a vállalat tulajdonában lévő szerződéses jog, szabadalom, kifejlesztett szoftver jelentős értékkel bírhat, (lehetséges, hogy egy jog vagy szerződés alul van értékelve, nehéz ezt megállapítani és az időben is változhat) emelve ezzel a „cégvagyont”.

 

Pl.:

könyv szerinti érték                                           +/-                                              piaci érték

 gyártógép: 500 000 Ft                            écs.: 150 000 Ft                                   350 000 Ft

 franchise jog megvétele:                          eltelt5évben nőtt a                        jelenleg egy ilyen jog

            2m Ft volt                                 jogot eladó piaci sikere                      megvétele: 3m Ft

 készleten nyilvántartott áru:                új termék piaci megjelenése                   25% -s leértékelés:

            300 000 Ft                                                                                              225 000 Ft

Az üzleti érték egy „immateriális jószág”, amely kiegészíti a vállalat tisztán piaci értékét, és annál több is végső eredményben. Akkor mit is tartalmaz, mivel több az üzleti érték?

Több, mert tartalmazza a vállalt láthatatlan (felszín alatti) vagyonát, a

Tudástőkét:

o        Ügyféltőke: vevőkkel, beszállítókkal kiépített tartós ügyfélkapcsolatok, a kialakított piaci arculat, stb.

o        Szervezeti tőke: a menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.

o        Munkatársak kompetenciája: az a képesség, hogy az emberek dologi vagy eszmei vagyont hozzanak létre

o        Rt. esetén a részvényesek láthatatlan saját tőkéje

o        Dolgozókkal szembeni feltételes kötelezettség vállalások

 

Ezek az értékek, pl.: vállalat eladások esetén goodwill-ként láthatóvá vállnak és kapcsolódnak a vállalat látható vagyonához, lásd. ábra:

 

 

 

 

Látható vagyon

 

Láthatatlan (felszín alatti) vagyon

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Részvénytársaságok esetén lényegesen egyszerűbb módszer lehet az üzleti érték megállapítása, hiszen azt a részvények az árfolyamon keresztül jól reprezentálják.

Az üzleti érték a piaci áron értékelt saját tőke és a könyv szerinti idegen tőke összege.

A saját tőke piaci értéke, a részvények piaci árfolyamának és a részvények könyv szerinti értékének hányadosa szorozva a mérleg szerinti saját tőkével.

Az üzleti érték lényegében azt a prémium faktort tartalmazza -amely a vállalat piaci megítéléséből ered-, amellyel így több a könyv szerinti értéknél.

 

A MOL Rt. üzleti értéke részvényárfolyam alapú méréssel:

 

            BÉT árfolyam: 15 880Ft / részvény – névértéken: 1000 Ft

            a 2004-es éves jelentés mérlege alapján:

            Saját Tőke értéke: 735m Ft

            Idegen Tőke értéke: 512m Ft (rövid lej. Köt.) és 320m Ft (hosszú lej. Köt.)

 

            Jól látható, hogy a saját tőke piaci értéke körülbelül 16 szorosa a névértéknek, ehhez hozzáadva az idegen tőkét = 12 590m Ft.

 

 

Egy beruházás, egy üzleti döntés, akár egy bejelentés is növelheti vagy csökkentheti a vállalat üzleti értékét, mivel a piac élénken reagál, és a részvényárfolyamok ezt nagyon jól tudják jelezni. Egy beruházás esetében az üzleti érték változása nem csupán a beruházás által történt vagyonváltozás mértékére utal, hanem az ez által elérni kívánt vállalati jövedelmezőség változására is.

Tehát az üzleti érték a vállalat jövedelemtermelő képessége, a várható profitbevételek jelenbeli értéke, azaz a jövőbeli diszkontált nyereségek összege.

 

 

 

 

Az üzleti érték tartalmát sok tényező határozhatja meg. A vállalati eszközök, a tudástőke összetétele, a részvények és azok árfolyama, a jövedelemtermelő képesség.

Természetesen fontos, hogy egy vállalat megvásárlásakor felmerülnek kérdések.

Amihez biztosan hozzájutok azok az eszközök, de nem mindegy, hogy milyen azok piaci értéke, a vállalati tudástőke hogyan rendeződik át a felvásárlás folyamán, hogyan reagál a piac és, az hogyan befolyásolja a részvényárfolyamokat, és megmarad-e, vagy hogyan változik majd a jövedelemtermelő képesség, tudja-e majd az új tulajdonosi kör és az általa kinevezett esetleges új menedzsment legalább az eddigi eredményeket produkálni?

 

 

 Fontos lenne megérteni az üzleti érték jelentőségét, mert miközben az utóbbi években mind szélesebbre nyílik a rés a könyv szerinti és az üzleti érték között, sokszor még ma is csak a számvitel információi az egyetlenek, amelyek alapján üzleti döntések születnek.

Fontos a két érték különbsége, és a köztük való átjárhatóság lehetősége.