Speciális költséggazdálkodási feladatok egy kereskedelmi vállalat példáján, a költségek alakításának szabadsága illetve determináltsága

Készítette: Tóth Zsolt

A mai Magyarországra jellemző piaci helyzet a vállalatok számára igen fontossá teszi a folyamatos és pontos költséggazdálkodást, illetve ennek fejlesztését, hiszen az elmúlt években nem egy vállalkozás ment csődbe rossz költséggazdálkodás miatt.

Esettanulmányomban egy mezőgazdasági termékek felvásárásával és ezek exportjával foglalkozó kereskedelmi vállalkozás költséggazdálkodását szeretném elemezni.

A költséggazdálkodásról általában

A költséggazdálkodás a rendelkezésre álló erőforrások, azaz mind az eszközök és a munkaerő optimális felhasználása a vállalkozás érdekében. Minőségileg más gondolkodást igényel, melynek célja az, hogy az adott ráfordításokkal minél nagyobb vállalkozási teljesítményt lehessen elérni. Így tehát a korszerű költséggazdálkodás nem feltétlenül jelent költségcsökkentést, az indokoltnál nagyobb ráfordítások megelőzésére kell törekedni.

A költséggazdálkodás alapfogalmai:

§ Költség: Egy termelő előállításra, kereskedelmi forgalomra fordított élő- és holtmunka értékének pénzben kifejezett összege.

§ Ráfordítás: Tágabb kategória az előzőnél, ugyanis olyan eszközök felhasználását is magában foglalja, melyek a vállalkozás nyílvántartásában nem jelennek meg költségként, csak az értékcsökkenés elszámolásakor. Például: beruházási ráfordítás, autóvásárlás.

§ Kiadás: Pénzügyi forgalom, az értékesítéshez szükséges feltételek ellenértékeként a vállalkozás által kifizetett pénzösszeg.

A kereskedelmi vállalat bemutatása

Fertőd központtal működő Fertőmenti kereskedőház Kft. a Fertődi kistérség vezető mezőgazdasági-termék felvásárlója és forgalmazója. A cég kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Baranya megyében.

A Kft. 15 településen rendelkezik felvásárló egységgel, továbbá központi telephellyel, raktárokkal illetve hűtőházzal. Jelentős mennyiséget képvisel a forgalomból a saját ültetvényeken megtermelt gyümölcsök eladása is.

A cégnek körülbelül 15-20 állandó partnere van, akikkel évekre visszamenőleg jó kapcsolatot ápol. A vezető elmondása szerint sikerük egyik titka, hogy mindig megbízható partnereik voltak, igy nem kerültek váratlan helyzetekbe.

Árkalkuláció, a forgalom nagyságát meghatározó tényezők

A cégnél alkalmazott haszonkulcs mértéke függ a:

-szezonális ingadozástól: elő - illetve utószezonban alapvetően magasabb haszonkulccsal lehet dolgozni, hisz ekkor kevesebb termék van jelen a piacon

-termelői kinálattól: a mezőgazdaságban a mennyiséget és a minőséget külső tényezők (pl. Az időjárás) jelentősen befolyásolják. Egy jó évben akár kétszer akkora mennyiség is lehet a piacon, mint előző évben

-kereslettől: évente változik, nehéz előrejelezni hogy szükség lesz-e adott termékre, adott országban, adott időben.

A cég árait meghatározza a piacon lévő verseny is. A beszerzés oldalán a Kft. Szerencsés helyzetben lévőnek mondhatja magát, hiszen régiójában egyedül foglalkozik ilyen tevékenységgel.

Eladási, export oldalon erős verseny van a közép-európai országok hasonló profilú vállalatai között, fontos meghatározó elem a termelés költsége, ami az ottani helyi sajátosságok függvénye.

Ez alapján ha az árakat vesszük figyelembe megállapitható, hogy beszerzési oldalról a cég rugalmasabban tudja módositani az árait, mig eladási oldalon az árak általában előre meghatározottak, vagy erősen ajánlott, hogy bizonyos árszint fölé ne menjen, hisz ekkor nem lenne rá kereslet.

Példa:

2003-ban az akácméz felvásárlási ára kb. 550 Ft volt eladási ára 650,-

2004-ben az eladási ár 600 Ft-ra csökkent, ami annak volt köszönhető, hogy az EU megnyitotta piacát több ország felé is. Ezért csökkenteni kellett a felvásárlási árat, hogy nyereséges maradjon a mézforgalmazás.

A vállalkozás költségei

A forgalom és az eladott áruk beszerzési értékének különbsége az árrés, mely tartalmazza a nyereségfedezetet, költségfedezetet, üzemeltetési költségeket illetve az elvonásokat. Az Kft éves nettó árbevétele 200 millió Ft körül mozog. Az eladott áruk beszerzési értéke 150 millió Ft.

Fix kötségek

Az központi telephelyet és néhány épületet bérli a helyi ÁFÉSZ-től, ezek havi bérleti díja 125.000 Ft.

A munkabér: dolgozók bére változó, függ a munkakörüktől, illetve teljesitményüktől is.

Hiteltörlesztés, bankköltség, biztosítási díj (Pénzügyi műveletek költségei) időszakosan, általában a tavaszi, nyári időszakban merülnek fel, hisz a Kft-nek ebben a periódusban sok pénzre van szüksége a követelések kiegyenlitésére, vagy a szállitott termékek biztositására. Bár a hitelkamatok meglehetősen nagyok, a vállalat jó adósnak számit, hiszen eddig mindig törlesztette adósságát.

Adminisztrációs költségként a könyvelő fizetését emliteném, ami 80.000 Ft/hó, illetve a vámköltségeket, vagy az áruk előzetes bevizsgáltatásának költségeit

Reklámköltségük változó összegű. Ide sorolnám több sportegyesület anyagi támogatását, cserébe a cég molinójának kihelyezéséért, illetve a mezeken a logó feltüntetését. Folyamatban van honlapjuk elkészitése is, ennek költségét is ide sorolnám.

Beruházás költségei: a cég minden évben végrehajt valamilyen fejlesztést, mely általában kapacitásbővités céljait szolgálja. A beruházás tervezésekor figyelembe veszik a cég hosszútávú terveit, valamint a megtérülés várható idejét. Sajnos a beruházásokat befolyásolja az előző évben elért nyereség mértéke, hisz alapvetően ebből történik a beruházások finanszirozása.

Bérleti dij	1.500.000,- (éves)
Dolgozói bér	70.000/hó (átlagosan)
Pénzügyi műveletek költségei	változó
Adminisztrációs költségek	257.500,- (éves)
Reklámköltségek	300.000,- (éves)
Beruházási költségek	Változó

Változó költségek

Rezsiköltség, mely a szezonalitáson alapul, és az egyik legnagyobb részét a hűtőház energiafelhasználása jelenti a nyári hónapokban, ekkor az évi átlagos rezsiköltség többszörösét is elérheti a havi összeg

Telefonköltség, mely igencsak függ a szezonalitástól, hiszen a cég profiljából adódóan a tél holtszezonnak számit, mig a nyár főszezonnak.

A szállítási költség a beszerzések és teljesitések gyakoriságától függ, itt szintén kiemelném a szezonalitást ami igen jelentős hatással van rá.

	-tól	-ig
Rezsi	30.000	120.000
Telefonköltség	20.000	50.000
Szállitási költség

A költségek nagyságát meghatározó tényezők

A kereskedelmi vállalkozások költségeinek egy részét a vállakozás menedzsmentje közvetlenül nem tudja befolyásolni, tehát a költségek egyrészről determináltak. Azonban a költségek másik részének nagyságát a menedzsment közvetlenül képes befolyásolni, például szabadon dönthet affelől, hogy mekkora összeget fordít reklámra, illetve tevékenységének népszerűsítésére.

A költségalakulást befolyásoló legfontosabb tényezők:

1. áruforgalom nagysága

2. forgalom összetétele

3. forgalom készletigénye

4. kereskedelmi munka minősége

5. különböző díjtételek változása

Fontos megemlíteni, hogy az áruforgalom növekedésére vagy csökkenésére nem egyformán reagálnak a különböző költségfajták, egyes költségek nagysága hosszabb ideig stagnál (FC), míg más költségek folyamatosan nőnek-csökkennek (VC). – lásd előző pont!

Mivel egyes termékek forgalmazása a többihez viszonyítva jelentősen nagyobb ráfordítást igényel (ide sorolnám a gyorsan romló gyümölcsöket, vagy azokat, amelyek óvatos bánásmódot követelnek meg a szállitáskor, raktározáskor), ezért a készletek összetételének változása is befolyásolja a költségek nagyságát.

Speciális költséggazdálkodási megfontolások

Az hogy egy vállalkozásban magasak a költségek, nem feltétlenül jelentik azt, hogy a cég veszteséges.

A költségek nem egy lineális vonal mentén mozognak, cégeknek nem szabad attól félniük, hogy megnöveljék a költségeiket. Persze ez az állitás csak abban az esetben igaz, ha a egységre jutó költségnövekedés legalább ugyanakkora bevételnövekedéssel jár.

Bizonyos esetekben egyszeri költségnövekedés – FC - (például beruházás, fejlesztések, melyek közvetlenül kapcsolódnak a kereskedelmi tevékenységhez) utólagos költségcsökkenéssel jár – VC -, ezáltal növekszik a profit is. Ilyen jellegű tervezésnél elengedhetetlen a hosszútávú pénzügyi tervezés, amely a megtérülést vizsgálja.

Kétféle módszert lehet alkalmazni a költségek kimutatására: az összköltségszámitást, illetve a költségnormativa-számitást (egységre jutó költségszámitás).

Az elemzett vállallat összköltséget és költségnormativákat is használ.

Összköltség számitásokat végez pénzügyi tervezéskor, vagy likviditási mérleg készitésekor. Ezzel a módszerrel képes áttekinthetően megvizsgálni a költségei nagyságát, hisz viszonylag kevés tétellel kell számolnia. Ezzel a módszerrel vizsgálja meg az értékesítési, szállítási, raktározási költségeit.

Költségnormativát számol – kilométerre jutó költség, egységnyi termékre jutó költség – amennyiben meg szeretnék tudni, hogy adott termék megtérül-e, érdemes-e vele dolgozni.

Példa:

Méz exportálásakor kiszámolják az egy kilométerre jutó szállitási költséget, ezt belekalkulálják az árrésbe, igy biztositják, hogy minden esetben nyereséggel záruljon egy-egy szállitás.