Reafashion Kft. árrés-politikája, árkalkulációja és árképzési rendszere.

A piacok globalizálódásával egyre inkább nehézséget jelent, az árak meghatározása. Számos vállalat ezért inkább úgy gondolkozik, hogy kiszámolja a költségeit, és az adott iparágban „szokásos” haszonkulccsal számol. Egy másik módszer lehet az, hogy az árakat a piac határozza meg, alakítja ki, és ehhez igazodik a vállalat. Fontos szempont, hogy az árnak pozitív hatása van, és ezért úgy kell meghatározni az árakat, hogy azok megváltoztassák az üzleti eredményt. Az ár könnyen megronthatja pl.: a vásárlókkal korábban kialakított jó kapcsolatot, és a versenytársak is gyakran használják fel az árképzést a vállalat piaci részesedésének növeléséhez. Véleményem szerint szükséges, hogy a vállalat árképzési rendszerének kialakításába bevonjunk olyan személyeket is, akik közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal. (Hiszen teljesen más képet látnak a vásárlókról azok, akik az irodában ülnek).

Nehéz meghatározni, azt az árat, amely egyszerre biztosít nyereséget és vonzó a vevők különböző csoportjai számára is. Különböző kutatásokkal, felmérésekkel, piacszegmentációval, egymáshoz kapcsolódó termékek árazásával stb. kikalkulálhatjuk a legmegfelelőbb árakat, de szerintem igazi előnyöket akkor érhet el egy vállalkozás, ha az általánostól eltérően cselekszik. Ez viszont költségekkel jár (pl.: kutatás-anyaggyűjtés, fejlesztés, stb.), ami később kifizetődik.

Az előadás egy outlet áruház példáján mutatta be az árkalkuláció ill. az árrés-politika kialakítását. Az outletek tulajdonképpen olyan áruházak, melyek a szezonból visszamaradt, márkás termékeket kínálják viszonylag olcsó árakon. Tehát a sportruházati és divatcégek általában ilyen boltokon keresztül jelentős árkedvezménnyel adnak túl raktáron maradt termékeiken. Ha ugyanis egy-egy kollekció kb. 60 százalékát teljes áron sikerül értékesíteniük, akkor nekik tulajdonképpen mindegy, milyen áron kel el a még raktáron maradt készlet. Az outletbolt árképzése ebben különbözik a szezon végi leárazásokkal operáló kiskereskedőkétől: utóbbiak általában elmaradt hasznukat próbálják pótolni a vevőcsalogató akciókkal. Magyarországon az outlet factory-k viszonylag újnak számítanak, melynek több oka is van: Egyrészt az uniós csatlakozás előtt a

korábban kötött szerződések értelmében a neves ruhamárkákat gyakran csak egy-egy kizárólagos importőr forgalmazhatta. Másrészt, mert csak mostanra alakult ki az outletcenterek legfőbb vevőkörének számító márkatudatos, fizetőképes, autóval rendelkező társadalmi réteg Magyarországon.

A Reafashion Kft. Profilja, ruházati kis- és nagykereskedelem és kifutó modellek (ruházat) forgalmazása. A vállalkozást 2001-ben alapították, székhelye Nyíregyháza. Két kiskereskedelmi üzlethelyiséggel és egy nagykereskedelmivel rendelkezik. A súlyozott átlag árrés szintje: 44%. Lényeges, hogy nem használ fix haszonkulcsot a termékek fogyasztói árának kialakításánál, hanem azt, az átlagos árszínvonalhoz igazítja, aminek felső határa 7000-9000Ft között mozog. Az árrés nagyság még más tényezők is befolyásolják, ilyenek: beszerzési ár, divatosság, szezonalítás. Például, ha a termék beszerzési ára 8000Ft és divatos, sőt márkás is, akkor sem lesz a fogyasztói ára 9000Ft-nál több. A beszerzés csak magyar és európai gyártóktól történik, így csökkentik a szállítási költséget. Az árukészlet desszortált, az árképzése pedig keresletorientált. A célcsoport a kis és közepes jövedelemmel rendelkező réteg. A vevőkörre az árérzékenység a jellemző, ezért olcsó és közepes árú termékeket forgalmaznak. Az árpolitika legfőbb célja a vevők befolyásolása, és általa az értékesítés növelése. Ennek egyik hatékony eszköze, a törzsvásárlói kártya, amelyet a vevők már 5000Ft feletti vásárlás esetén megkapnak. A kártya átlagosan 20% kedvezményre jogosít. Az üzletek állandó akciókkal várják a vásárlókat, pl.: kettőt fizet, hármat vihet, vagy 20-50% engedmények, vagy minden termék azonos áron stb..

Én személy szerint nem szeretem ezeket, az akciókat, mert általában az ilyen áruk vagy silány minőségűek vagy ugyanazt a terméket egy másik helyen fél áron, akció nélkül megvásárolhatom, illetve "tucatárut" árulnak. A másik dolog, amivel nem értek egyet, hogy szerintem egy jó outlet márkás és jó minőségű árukat forgalmaz, ezért a célközönsége nem tartozik az alacsonyabb életszínvonalúak közé. Ha belegondolunk a márkás termékeket jóval alacsonyabb áron kínálják, de ez az ár még mindig magasabb, mint az átlagos, márkajelzés nélkülieké.

KÉRDÉSEK:

1. Az ingatlanpiac árképzési sajátosságai

2. Az árrés és a haszonkulcs összefüggései

Az ingatlan, mint vállalkozás, új terület a hazai piacon. Az ingatlan árának meghatározásakor, figyelembe kell venni az ingatlan környezetét (közlekedés, zöldterületek, kert, terasz, szomszédok, zaj, állatok, stb.), a nagyságát, tájolását és a helyiségek kialakítását, a felhasznált alapanyagokat, a rezsit és az egyéb járulékos költségeket. Ezek nagyon fontos tényezők, hiszen így tudom kikalkulálni, hogy mennyiért hasznosíthatom az ingatlanomat, mint befektetést. (Pl.: kiadhatom, vagy használhatom és később nagyobb haszon reményében el is adhatom) Egy ilyen befektetés előtt, érdemes tájékozódni arról, hogy az ingatlanbefektetés többet tud-e hozni a banki kamatnál, mennyi idő alatt térül meg, és mennyi lenne a banki kamat. Ha azzal, hogy befektetjük a pénzünket az adott ingatlanba, több haszonhoz jutunk, mintha bankba tettük volna, akkor érdemes megvalósítani. (Ki kell számolni, mennyibe kerül a beruházás, és mekkorák a havi bérleti díjak. Aktuális banki kamatok mellett azt is kiszámoljuk, hogy mennyit kamatozna ugyanaz az összeg a bankban. Ha az ingatlanbefektetés éri meg jobban, elfogadjuk.)

Az árrést általában a nagyobb vállalatok, míg a haszonkulcs fogalmát inkább a kisebbek használják. A haszonkulcs az mindig egy konkrét termék tervezett eladási árának képzésére használt arányszám. Az árrés az összes forgalmazott termék eladási ára +/- felárak, ill. fizetési vagy árengedmények és az összes áru beszerzési árának különbsége. Az árrés vállalati szintű árkategória és az egy időszakban megvalósult helyzet eredményét mutatja.