A megye földrajzi helyzete miatt jelentõs a nemzetközi átmenoforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelohelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).

Közutak
A megyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épül majd meg a nagylaki határátkelohöz. A megyében található elsorendu foút az 5-ös foút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as foút (Szeged-Nagylak). Másodrendu foutak közül legjelentosebb a 47-es foút (Szeged-Debrecen), ami Szeged és Hódmezovásárhely között az algyoi Tisza híd kivételével négysávos. További másodrendu utak a 45-ös foút (Hódmezovásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös foút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendu út a 451-es foút (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es foút (Kiszombor-országhatár). A megye buszközlekedését a Tisza Volán bonyolítja le.

Vasút
A megye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebbol hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.

A megye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)-Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok InterCity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentos forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentos vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as (Szolnok)-Tiszatenyo-Makó vasútvonal. Hódmezovásárhely-Szolnok közötti szakaszán napi 1 pár gyorsvonat is közlekedik Budapest felé. A megye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. Nemzetközi kapcsolatot biztosít a Szeged-Röszke-Szabadka vonal, de elenyészo a forgalom rajta.

Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezohegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A megye szélét érinti a Mezotúr-Orosháza-Mezohegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél. A trianoni békeszerzodéssel több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentosebb a Szeged-Temesvár vasúti fovonal volt, de Újszentiván–Gyála felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az egykori Alföld–Fiumei Vasút részeként épült, egykor a békéscsabai vonal folytatását jelento Szeged–(Röszke)–Szabadka-vasútvonal, melyen korlátozott személyforgalom van csak. A megye vasúthálózatának Apátfalva-Nagyszentmiklós felé volt kapcsolata Araddal is. Megszunt nagyvasúti vonal az 1972-ben bezárt Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal.

A megyében több kisvasút muködött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentosebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi Kisvasút volt.

Hidak
Csongrád megye nagyobb folyóin 8 állandó híd található, ebbol 6 a Tiszán, és 2 a Maroson.

Vasúti híd (147-es vonal)

Közúti híd (451-es foút)

Algyoi vasúti híd (135-ös vonal)

Algyoi közúti híd (47-es foút)

Makó, Közúti híd (43-as foút)

Makó, Vasúti híd (121-es vonal)

Szeged, Bertalan híd

Szeged, Belvárosi híd

2010 augusztusára felépül egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként.[7] Távoli terv a szegedi vasúti híd újjáépítése. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentoséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. Az híd jelentoségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók elso, júliusi akciója még nem okozott jelentos károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelohely ellen és tönkretették a felvezeto viaduktot. A harmadik, szeptember 3-i támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyébol és a folyó irányában bedolt. A gyorsan közeledo Vörös Hadsereg elol hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követo zurzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkez etet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétol a közúti forgalmat is megszüntették. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összeköto, Maroson átívelo híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelore pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezovásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A Magyarcsanádi közúti híd is megsemmisült, már mindkét hídnak csak a pillérei látszanak. A tiszai átkelést egy idoszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál. Egykor komp muködött a Hármas-Körösön is Szentes zalotai határrésze és Szele vény közöt

Forrás:www.wikipedia.hu