Ketyere mentés 2005.

Képek száma: 35.
Képek mérete: 1.51 mebibyte.
Képek: Saját ablakban
Új ablakban
Másik keretben
Egy lapon

  Kezdőoldal
  GSM jel-elnyomó
  PMR tuning
    Iránycsatoló koaxból...
    Tápok PMR - hez
    A tápvonal csillapítás
    SWR/POWER méter PMR - hez
    Vételi erősítők
    SCRAMBLER
    Végfok 450 es rádiótelefonból
    SWR/POWER méter/1
    SWR/POWER meter/2
    Collinear antenna
    1/4 lambdás körsugárzó
    5 / 8 lambdás körsugárzó
    0,5 - 8w VÉGFOK
    A CONCORDE BASIC..
  FM adók
  Scannerek
  AGC-s mikrofon
  Történelem...
  Kapcsolat
  Hasznos LINKEK...
 
Keressük meg a "nyomkodóst" !!
"RDF adapter" PMR sávra, avagy keresd meg a "nyomkodóst"....
Mi is az az "RDF" ..?
Az RDF (Radio Direction Finding - rádio irány meghatározás) nem
ismeretlen tevékenység a köznapi életben, pl. az NHH (HIF) vagy egyéb
erre a témára szakosodott cég naponta foglalkozik ismeretlen
eredetű/helyű zavarforrások, engedély nélkül véletlenszerűen ,
időszakosan üzemeltetett műsorszóró adók felderítésével. Amatőr
gyakorlatban "rókavadászat" néven versenyeket is rendeznek, (. "
rókavadászat " - "FOX Hunting. .) amikor is elrejtenek egy előre
meghatározott frekvencián (általában 144 MHz-en vagy 3,5 MHz-en )
ciklikusan működő rádió adót (a róka ... ) és a versenyzőnek ( "
vadásznak..." ) ezt az adót kell "levadásznia", azaz megtalálnia egy
speciális RDF vevővel, vagy " RDF adapterrel " kiegészített normál FM
vevővel. Egy ilyen RDF "adapter kerül ismertetésre az alábbiakban, amely
az antennaméretezést átszámolva bármilyen frekvenciára megépíthető
egyszerűen, kis anyagköltséggel.
Ahogyan nálam kezdődött... :
A "történelem" linken látható rádiós nyomkövető ismertetésével
kapcsolatban kaptam egy mailt egy olyan illetőtől, aki nálam sokkal
jobban ért ehhez az "RDF" támához (is..:-)) . Legalábbis annyira jobban,
hogy a mérés elvének/módszerének az alapjait megosztotta velem, mivel
én még ezzel sem voltam tisztában. Ezúton is köszönet érte GG630504
Gábor HG9IEG - nek aki sokat segített nekem a téma elméleti részében.
Az RDF elmélete nagyon leegyszerűsítve...:
Az irány meghatározása arra épül, hogy a rádióvevő bemenetére egymás
után több antennát ( esetünkben kettőt ) kapcsolunk amelyek
tulajdonképpen egy kör sugarán helyezkednek el. Mivel a különböző
pozícióban lévő antennák az adótól is más más távolságra vannak, ezért
rajtuk különböző fázisú nagyfrekvenciás jel indikálható. Az antenna
forgatásakor (az irány keresésekor) vagy az egyik vagy a másik
antennán van előbb/később érkezett jel. A konkrét irányt az az eset adja
meg amikor mind a két antennán egyforma fázisú jelet indikálunk.
A legprofibb rendszerek ( NHH :-) ) 4 / 8, vagy még több antennát
használnak a pontosabb iránymeghatározás céljából, amelyeknél megfelelő
kiértékelő elektronika segítségével fokban meghatározható az adó iránya.
Ezeknél a rendszereknél az irányt manuálisan nem is kell az antennák
forgatásával keresni, mivel az antennák 360 fokos körben helyezkednek
el, "virtuálisan" körbeforgatva... Ez nagyon leegyszerűsítve ahhoz
hasonlítható mintha 1 db antennát forgatnánk körbe 360 fokban és pl 8
helyen mérnénk az antennán vett jel fázisát. Ennek a rendszernek a nagy
előnye még, hogy az esetleg mozgó adó is egy fix pontból mérhető, és
akár követhető is , mivel a vett jel fázisa mindenképpen az iránynak
megfelelően változik és indikálható.
Az elkészítendő 2 antennás "RDF adapter" :
Mivel most már én is "tudom" (sejtem...) hogyan is működik, egyre jobban
érdekelt a dolog. Addig csigáztam az idegeimet, míg egy szombat délelőtt
nekiálltam és elkészítettem a legegyszerűbb RDF adaptert, amit találtam
a hálón. Kezdésnek nem rossz, ha pusztán csak a kíváncsiság hajtja az
embert, főleg mert tokkal vonóval 1.5 - 2 óra alatt elkészül, és az
anyagköltsége sem több 1000 Ft-nál.
A gyakorlatban ennél a kütyünél a vevőbemenetre egy astabil
multivibrátorral, ( NE555 ) kis frekvenciával ( 0,5 - 2 kHz ) két db
félhullámú dipol antennát kapcsolunk felváltva. A vevőben a
multivibrátor pár kHz-es jele folyamatosan hallható, aminek az
amplitúdója (erőssége/nagysága) a keresett adó irányának megfelelően
változik. A lényeg, hogy ha az antennákon egyforma nagyságú jelet
sikerül fognunk, akkor a kisfrekvenciás jel nem hallható a vevőben.
Ekkor vagyunk irányban. A keresett adó feltehetőleg pont előttünk van.
Vagy pont mögöttünk. Ennél az egyszerű változatnál csak a
hangfrekvenciás jel nagyságának változására támaszkodhatunk, profibb
iránymérő műszerekben ( pl. a történelem linken látható vevő ) kétirányú
L/R műszer van, aminek a kitéréséből lehet következtetni, merre is
keressük az adót.
Mire is jó...? :
A kis szerkentyűnk remekül használható pl. egy rosszindulatú környékbeli
"nyomkodós" bemérésére, csupán csak arra kell rávennünk az illetőt, hogy
ne hagyja abba a nyomkodást. Ez roppant egyszerű, az ilyen figurákat
ugyanis könnyű felhergelni... :-))). Esetleg több lépcsőben több nap
alatt is bemérhető a tag. Legfeljebb onnan folytatjuk a keresést, ahol
előző nap abbahagytuk... Már akinek ér ennyit egy ilyen pofa
megtalálása. Én inkább csatornát váltok ilyenkor...
Az én speciális esetemben pl. egy olyasvalakit fogok ( remélem )
megkeresni, aki rendszeresen a 434 MHz - es frekvencián cseverészik a
közelemből.( szkenerrel sikerült elcsípni egy rövid beszélgetést 434,025
MHz-en ). Ami nagyon nem is zavarna, ha ilyenkor az autómat nyitni/zárni
tudnám illetve a távirányítású kapun be tudnék jutni gombnyomásra...
Ugyanis az EU szabvány a távirányítású eszközök használatára pont ezt (
434 MHz ( 433,92 MHz ) ) a frekvenciát jelölte ki. Mivel ezekben az
eszközökben általában elég nagy sávszélességű egyszerű vevőt használnak,
ezért az ennek a frekvenciának a közelében üzemeltetett keskenysávú
rádió is képes elnyomni térerőben egy impulzus üzemben működő
távirányító jelét.
Az adapter rajza:
Erről a rajzról nem sokat lehet elmondani, a feltüntetett értékekkel a
multivibrátor kb. 50 % kitöltési tényezővel 500 Hz -en ketyeg. Én kicsit
jellegtelennek találtam ezt a mély hangú frekvenciát, úgyhogy a 470 n
kondenzátort 47 n ra cseréltem, a magasab b tónusú hangokra jobban
rááll a fülem. De ez ízlés, dolga...
Az 1N4007 diódák használatát többen megkérdőjelezhetik
antennaátkapcsolási célra, én is idegenkedtem tőle, azt hittem elírás,
vagy "szándékos hiba" ahogy azt a neten fellelhető kapcsolásoknál már
sokszor észrevettem ( ennek mi értelme...?! ) . Ezért első lendületből
schottky diódákat tettem a helyükre és nem működött a dolog. Már már
feladtam amikor utolsó próbálkozásként kicseréltem a diódákat a megadott
típusra, és láss csodát az áramkör életre kelt. Kicsit utána járva a
dolognak az egyik RDF-fel foglalkozó oldalon azt írják, az 1N4007 belső
felépítése/struktúrája nagyon hasonlít az RF diódáéhoz ezért használható
erre a célra.
Úgyhogy bátran tegyétek bele, működni fog!!
Az antennák :
Az antennákat arra a frekvenciára kell méretezni, ahol keresni akarunk.
A
méretezés a (szerintem már mindenki számára ismert) egyszerű képlettel,
történhet azaz :
300000 / XXX MHz = hullámhossz mm -ben / 4 = 1/4 hullámhossz mm -ben.
Esetleg segédletet nyújthat a számolásban az ezen a linken található
számoló/méretező program.
Ez a méret 446 MHz-re, PMR-re vonatkoztatva 16,8 cm, azaz 4 db 16,8
cm-es antennapálcára van szükségünk 2 db félhullámú dipól antenna
elkészítéséhez. ( Részemről javaslom az autogén hegesztőpálcát, 27 Ft/m,
és 1 db-ból kijön a két antenna. )
A rajzon látható antennából kell 2 db-ot elkészítenünk. A két antenna
közti távolság szintén 1/4 lambda hossz. Természetesen ha más
frekvenciára akarjátok elkészíteni a kütyüt, akkor az antennákat a
frekvencia / hullámhossz arányában át kell méretezni.
A mechanikai felépítés :
A látott megoldások közül én több ötletet ötvöztem össze a készülék
felépítését tekintve. Láttam már "BRAMAC" lécre épített készüléket
próbapanelen, ( weroboard (?) panel ) és olyat is, amelynek az alap
hordozó lemeze nyáklapból volt kialakítva. Én a nyáklapos verziót
választottam azzal a plusz megoldással, hogy az antenna váltókapcsoló
áramköre közvetlenül a nyáklapra lett rámaratva, elkerülvén ezzel az
újabb mechanikai műveleteket ( elektronika rögzítése az
alaplemezhez...stb). Kétoldalas üvegszálas panelt használtam, melynek
az egyik oldalán van az áramköri rajzolat és az antennák rögzítése
bekötése, a másik oldala egybefüggő földfelület. Az egybefüggő oldalon
került elhelyezésre az elemtartó/csatlakozó is. Kompakt kivitelre
törekedtem hogy a készülék mindenképpen "egykezes" kezelhetőségű
maradjon. Létezik olyan kivitel is, amelynél az antennák és a
vezérlő/rádióvevő elkülönül egymástól, kábellel van összekötve. Az
antenna kapcsoló áramkörét végül egy árnyékoló serleggel fedtem le az
esetlegesen előforduló zavarok ellen. Ez nem szükségszerű, de jó ha van.

  Kezdőoldal
  GSM jel-elnyomó
  PMR tuning
    Iránycsatoló koaxból...
    Tápok PMR - hez
    A tápvonal csillapítás
    SWR/POWER méter PMR - hez
    Vételi erősítők
    SCRAMBLER
    Végfok 450 es rádiótelefonból
    SWR/POWER méter/1
    SWR/POWER meter/2
    Collinear antenna
    1/4 lambdás körsugárzó
    5 / 8 lambdás körsugárzó
    0,5 - 8w VÉGFOK
    A CONCORDE BASIC..
  FM adók
  Scannerek
  AGC-s mikrofon
  Történelem...
  Kapcsolat
  Hasznos LINKEK...
 
Keressük meg a "nyomkodóst" !!
"RDF adapter"  PMR sávra, avagy keresd meg a "nyomkodóst"....
Mi is az az "RDF" ..?
Az RDF ( Radio Direction Finding - rádió irány meghatározás ) nem
ismeretlen tevékenység a köznapi életben, pl. az NHH ( HIF ) vagy egyéb
erre a témára szakosodott cég naponta foglalkozik ismeretlen
eredetű/helyű zavarforrások, engedély nélkül, véletlenszerűen,
időszakosan üzemeltetett műsorszóró adók ( "kalóz adók ) felderítésével,
konkrét lakossági/közületi bejelentés vagy közvetlen észlelés esetén.
Hasonló tevékenységet végeznek az "poloskairtó" cégek, de az ő
tevékenységük abban más, hogy ott nem csak az eszköz helyét kell
meghatározni, azt először indikálni kell. ( Ez a nehezebb falat... ) Így
az eszköz konkrét helyének meghatározását mindenképpen megelőzi pl. egy
spektrumanalizátoros mérés, és ha már tudják hogy "van mit" keresni X
frekvencián , akkor jöhet az eszköz tényleges helyének a meghatározása.
A szórt spektrumú eszközök ( amik "egyszerre" több frekvencián vannak
jelen ) felderítése pedig még ennél is nehezebb dió, de ez már egy másik
történet része...
Amatőr gyakorlatban "rókavadászat" néven versenyeket is rendeznek, (
"rókavadászat" - "FOX Hunting" ) amikor is elrejtenek egy előre
meghatározott frekvencián ( általában 144 MHz-en vagy 3,5 MHz-en )
ciklikusan működő, üres vagy FM modulált vivőt sugárzó rádió adót ( ez a
"róka" ) és a versenyzőnek ( "vadásznak" ) ezt az elrejtett adót kell
"levadásznia", azaz megtalálnia egy speciális RDF vevővel, vagy "RDF
adapterrel" kiegészített normál FM vevővel. Remek szabadban űzhető
sport, ( ha nem is olimpiai szám ) ami méltánytalanul került fokozatosan
háttérbe az elmúlt években, gondolom a fejlettebb "rokon" a GPS
helymeghatározásnak ( pl. geocaching ) köszönhetően. Igaz, hogy a GPS
elegánsabb megjelenésű, professzionálisabb eszköz a helymeghatározásra,
de nincs meg az a varázsa mint a rókavadászatnak. A "geocaching"-nél ha
jól tudom ( csak hallottam róla, sosem csináltam ) ismert a keresett
"virtuális kincs" pozíciója. Így azt csak természetben kell megtalálni.
A rókavadászatnál viszont ténylegesen, lépésről lépésre az adó irányát,
majd ezen keresztül magát az adó helyét kell közvetlenül meghatározni,
és ez sokkal izgalmasabb. Csak saját magunkra támaszkodhatunk, nincs a
hátunk mögött dollármilliárdokból kifejlesztett technika ( műholdak )
amit segítségül hívhatnánk.
Egy bármilyen FM rádióvevőhöz ( PMR hez is ) használható egyszerű, két
antennás "RDF "adapter" kerül ismertetésre az alábbiakban, amely az
antennaméretezést átszámolva bármilyen frekvenciára megépíthető
egyszerűen, kis anyagköltséggel.
Ahogyan nálam kezdődött... :
A "történelem" linken látható rádiós nyomkövető ismertetésével
kapcsolatban kaptam egy mailt egy olyan illetőtől, aki nálam sokkal
jobban ért ehhez az "RDF" témához ( is.. :-) ). Legalábbis annyira
jobban, hogy a mérés elvének/módszerének az alapjait megosztotta velem,
mivel számomra ismeretlen volt a rádiózásnak ez az érdekes területe.
Ezúton is köszönet érte GG630504 Gábor HG9IEG - nek, aki sokat segített
nekem a téma elméleti részében.
A fáziskésésen alapuló iránymeghatározás elve, nagyon
leegyszerűsítve...:
Az irány meghatározása arra épül, hogy a rádióvevő bemenetére egymás
után több antenna ( esetünkben kettőt ) jelét kapcsoljuk. Az antennák
kb. 1/4 hullámhossz távolságra ( félperióduson belül ) vannak egymástól,
és tulajdonképpen egy kör sugarán helyezkednek el. Mivel a különböző
pozícióban lévő antennák az adótól is más más távolságra vannak, ezért a
mérendő adó jele fáziskülönbséggel ( időkülönbséggel ) éri el a
vevőbemenetre kapcsolt antennákat. Az antenna forgatásakor ( az irány
keresésekor ) vagy az egyik, vagy a másik antenna van közelebb/távolabb
az adóhoz. A konkrét irányt az az eset adja meg amikor mind a két
antennán egyidőben jelenik meg az adó jele, azaz nincs fázis ( idő )
eltérés. El lehet képzelni hogy a fénysebességgel "közlekedő"
rádióhullám időbeli késése milyen nagyságrendű lehet, de bármilyen
hihetetlenül hangzik: a fáziskésést, azaz az időkülönbséget indikáljuk
az FM vevőben.
Az adó mozog, a vevő ( ANT1 / ANT2 ) fixen áll
Ezen az animáción jól látszanak az egyes pozíciókhoz tartozó
fázisváltozások
Az fix helyről sugároz, a vételi antennák forgatásával keressük a helyes
irányt:
ANT2 jele késik ANT1-hez képest azaz "fáziskésésben" van, az antennát
irányba kell forgatni...
ANT1 és ANT2 fázisa megegyezik, azaz antennák irányban. Előttünk a
"vad"... vagy a hátunk mögött, mivel az antennák 180 fokos
megfordításakor is létrejön a "fáziseltérés 0" állapot. Ennek a
problémának a leküzdéséhez kevés a 2 db antenna... ( lásd lejjebb )
Az elkészítendő 2 antennás "RDF adapter" :
A gyakorlatban ennél a kütyünél a vevőbemenetre egy astabil
multivibrátorral, ( NE555 ) kis frekvenciával ( 0,5 - 1 kHz ) két db
félhullámú dipól antenna jelét kapcsoljuk felváltva. A vevőben a
multivibrátor pár kHz-es jele folyamatosan hallható, aminek az
amplitúdója ( erőssége/nagysága ) a keresett adó irányának megfelelően
változik. A lényeg, hogy ha az antennákat olyan pozícióba forgatjuk,
hogy azok azonos távolságra vannak az adótól ( fáziseltérés "0" ) akkor
a kisfrekvenciás jel nem hallható a vevőben. Ekkor vagyunk irányban. A
keresett adó feltehetőleg előttünk van. Azért "feltehetőleg" mert két
antennával nem lehet meghatározni hogy az adó a "hátunk mögött" vagy
"előttünk" van-e. Ehhez minimum 3 db antenna kell, a gyakorlatban 4. Ez
a "délibáb" jelenség a hátránya elkészítendő 2 antennás "RDF
rendszerünknek" a több antennás rendszerekkel szemben, de
egyszerűségénél fogva nem is lehet tökéletes. Ezt a problémát a
kétantennás rendszernél csak az "S" érték ( térerő ) megjelenítésével
lehet ki küszöbölni. Ha például nem a jó irányba indulunk el, ( nem
előttünk van az adó hanem a hátunk mögött ) akkor ahogy távolodunk az
adótól az "S" mérő is úgy mutat egyre kisebb értéket, mert a térerő
csökken. Ennél az egyszerű változatnál az "S" mérő hiányában csak a
hangfrekvenciás jel nagyságának változására támaszkodhatunk. Profibb
iránymérő műszerekben ( pl. a történelem linken látható vevő ) kétirányú
"középnullpontos" L/R műszer és "S" méter is van, amelyeknek a
kitéréséből lehet következtetni, merre is keressük az adót, és "relatív"
( térerő ) milyen távolságra van.
Mire is jó...? :
A kis szerkentyűnk remekül használható pl. egy rosszindulatú környékbeli
"nyomkodós" bemérésére, csupán csak arra kell rávennünk az illetőt, hogy
ne hagyja abba a nyomkodást. Ez roppant egyszerű, mivel az ilyen
figurákat ugyanis könnyű felhergelni... :-))). Esetleg több lépcsőben
több nap alatt is bemérhető a tag. Legfeljebb onnan folytatjuk a
keresést ahol előző nap abbahagytuk... Már akinek ér ennyit egy ilyen
pofa megtalálása. Én inkább csatornát váltok ilyenkor...
Az én speciális esetemben pl. egy olyasvalakit fogok ( remélem )
megkeresni, aki rendszeresen a 434 MHz-es frekvencián cseverészik a
közelemből ( szkenerrel sikerült elcsípni egy rövid beszélgetést 434,025
MHz-en ). Ami nagyon nem is zavarna, ha ilyenkor az autómat
nyitni/zárni tudnám illetve a távirányítású kapun be tudnék jutni
gombnyomásra... Ugyanis az EU szabvány a távirányítású eszközök
használatára pont ezt ( 434 MHz ( 433,92 MHz ) ) a frekvenciát jelölte
ki. Mivel ezekben az eszközökben általában elég nagy sávszélességű
egyszerű vevőt használnak, ezért az ennek a frekvenciának a közelében
üzemeltetett keskenysávú rádió is képes elnyomni térerőben egy impulzus
üzemben működő távirányító jelét.
Az adapter rajza:
Erről a rajzról az egyszerűsége végett nem sokat lehet elmondani, a
feltüntetett értékekkel a multivibrátor kb. 50 % kitöltési tényezővel
500 Hz-en ketyeg. Én kicsit jellegtelennek találtam ezt a mély hangú
frekvenciát, úgyhogy a 47 nF-os kondenzátort 22 nF-osra cseréltem, a
magasabb tónusú hangokra jobban rááll a fülem. De ez ízlés, dolga... Az
1N4007 diódák használatát többen megkérdőjelezhetik antennaátkapcsolási
célra, én is idegenkedtem tőle, azt hittem elírás, vagy "szándékos hiba"
ahogy azt a neten fellelhető kapcsolásoknál már sokszor észrevettem (
ennek mi értelme...?! ). Ezért első lendületből schottky diódákat tettem
a helyükre és nem működött a dolog. Már már feladtam, amikor utolsó
próbálkozásként kicseréltem a diódákat a megadott típusra, és láss csodát 
az áramkör életre kelt. Kicsit utána járva a dolognak az egyik RDF
el foglalkozó oldalon azt írják, az 1N4007 belső felépítése/struktúrája
nagyon hasonlít az RF diódáéhoz, ezért használható erre a célra. ( A
fotókon még az SMD schottky diódák láthatók. )
Úgyhogy bátran tegyétek bele, működni fog!!

{!--
"én mondom el neked, hogyan csináltam és hogyan csináld"
( én == Zsolt )
A legjobb tudásom és legjobb szándékom szerint - gg
--}
Keressük meg a "nyomkodóst" !!
"RDF adapter" PMR sávra, avagy keresd meg a "nyomkodóst"....
Mi is az az "RDF" ..?
Az RDF (Radio Direction Finding - rádio irány meghatározás) nem
ismeretlen tevékenység a köznapi életben, pl. az NHH (HIF) {!-- A magyar
hírközlési hatóságnak elég sok neve volt, és semmi garancia nincs, hogy
az NHH a legutolsó. "pl. hatóság ( most NHH )" és az nhh alatt link a
www.nhh.hu -ra --} vagy egyéb erre a témára szakosodott cég naponta
foglalkozik ismeretlen eredetű/helyű zavarforrások, engedély nélkül,
véletlenszerűen , időszakosan üzemeltetett műsorszóró adók (ún. {!-- Én
az "ún." jelzőt (?) úútáálom. Valami vagy az, vagy nem. ( másképp
"kalóz" adók) --} "kalóz adók) felderítésével, konkrét
lakossági/közületi bejelentés vagy közvetlen észlelés esetén. Hasonló
tevékenységet végeznek az ún. "poloskairtó" {!-- nem tenném idézőjelbe,
nem az ANTSZ oldala ez --} cégek, de az ő tevékenységük abban más, hogy
ott nem csak az eszköz helyét kell meghatározni, azt először indikálni
kell.
(Ez a nehezebb falat...) Így az eszköz konkrét helyének meghatározását
mindenképpen megelőzi pl. egy spektrumanalizátoros mérés, és ha már
tudják hogy "van mit" keresni X {!-- f --} frekvencián, akkor jöhet az
eszköz tényleges helyének a meghatározása.
A szórt spektrumú eszközök (amik "egyszerre" több frekvencián vannak
jelen.. {!-- amik nagyon gyorsan és álvéletlenszerűen változtatják az
adási frekvenciájukat --} ) felderítése pedig még ennél is nehezebb dió,
de ez már egy másik történet része...
Amatőr gyakorlatban "rókavadászat" {!-- a rókavadászat alá tedd a
www.ardf.hu linket --}
néven versenyeket is rendeznek, (. " rókavadászat " - "FOX Hunting"..)
amikor is elrejtenek egy előre meghatározott frekvencián (általában 144
MHz-en vagy 3,5 MHz-en ) ciklikusan működő, üres vagy FM modulált vivőt sugárzó 
{!-- tudtommal hangzó távíró ( A2A modulációs mód ) de nem FM --} rádió adót
{!-- adókat - több is van --} (ez a "róka" ... ) és a versenyzőnek ( "
vadásznak..." ) ezt az elrejtett adót kell "levadásznia", azaz
megtalálnia egy speciális RDF vevővel, vagy ún. " RDF adapterrel "
kiegészített normál FM vevővel.
{-- "azaz megtalálnia egy speciális iránymérő vevővel."
valóban speciális iránymérő vevőt, de irányított antennás normál távíró
vevőt használnak.
3.5 MHz-en a negyed hullámhossz 21 m, ami elég nehezen kezelhető erdőben
:) Szóval itt ferritantennát és botantennát használnak, a 2 antenna
összekapcsolásával kardioid karakterisztikát kapnak.
144 MHz-en 2 elemes HB9CV az elterjedt, aminek a boom-jába van építve a
vevő. --}
Remek szabadban űzhető sport, (ha nem is olimpiai szám...) ami
méltánytalanul került fokozatosan háttérbe az elmúlt években, gondolom a
fejlettebb "rokon" a GPS helymeghatározásnak (pl. geocaching
{!--http://www.geocaching.hu/--} ) köszönhetően. {!-- mert megszűnt az
MHSz, és így az állami dotáció --} Igaz hogy a GPS elegánsabb
megjelenésű, professzionálisabb eszköz a helymeghatározásra, de nincs
meg az a varázsa mint a rókavadászatnak.A "geocaching" - nél ha jól
tudom (csak hallottam róla, sosem csináltam...) ismert a keresett
"virtuális kincs" pozíciója. {!-- én sem csináltam, de én is így tudom
--} Így azt csak természetben kell megtalálni. A rókavadászatnál viszont
ténylegesen, lépésről lépésre az adó irányát, majd ezen keresztül magát
az adó helyét kell közvetlenül meghatározni, és ez sokkal izgalmasabb.
{!-- ráadásul mindig csak egy adó működik, talán 5 (?) percenként
váltják egymást --}
Csak saját magunkra {!-- magamra --} támaszkodhatunk {!-- támaszkodhatom
--}, nincs a hátunk {!-- hátam --} mögött dollármilliárdokból
kifejlesztett technika (műholdak) amit segítségül hívhatnánk {!--
hívhatnék --}.
Egy bármilyen FM {!-- ( NBFM, keskenysávú FM )--} rádióvevőhöz ( PMR hez
is ) használható egyszerű, két antennás "RDF "adapter" kerül
ismertetésre az alábbiakban, {!-- iránymérő adapter működését és
elkészítését ismertetem --} amely az antennaméretezést átszámolva
bármilyen frekvenciára megépíthető {!-- megépítheted --} egyszerűen, kis
anyagköltséggel.
{!-- Az azért nagyon előnyös, ha az adapter közvetlenül csatlakozik a
vevőhöz, amire PMR készülék csak átalakítás után képes. --}
Ahogyan nálam kezdődött... :
A "történelem" linken látható rádiós nyomkövető ismertetésével
kapcsolatban kaptam egy mailt egy olyan illetőtől, aki nálam sokkal
jobban ért ehhez az "RDF" támához (is..:-)) .
{!-- különösen, ha muszáj valaki miatt jobban belemélyednie :) --}
Legalábbis annyira jobban, hogy a mérés elvének/módszerének az alapjait
megosztotta velem, mivel számomra ismeretlen volt a rádiózásnak ez az
érdekes területe.
Ezúton is köszönet érte GG630504 Gábor HQ9IEG {!-- HG9IEG --} - nek, aki
sokat segített nekem a téma elméleti részében.
A fáziskésésen {!-- ( TDOA, Time-Difference-Of-Arrival, érkezési idő
különbségén ) --} alapuló iránymeghatározás elve, nagyon
leegyszerűsítve...:
Az irány meghatározása arra épül, hogy a rádióvevő {!-- ...m --}
bemenetére egymás után több antenna (esetünkben kettőt ) {!-- után két
antenna --} jelét kapcsoljuk. {!-- kapcsolom --}
{!-- kapcsolom --}
Az antennák kb 1/4 hullámhossz távolságra ( félperióduson belül ) vannak
egymástól, és tulajdonképpen egy kör sugarán helyezkednek el.
{!-- "és tulajdonképpen egy kör sugarán helyezkednek el." ez nem kell.
--}
Mivel a különböző pozícióban lévő antennák az adótól is más más
távolságra vannak, ezért a mérendő adó jele fáziskülönbséggel {!-- ü --}
(időkülönbséggel ) éri el a vevőbemenetre kapcsolt antennákat.
Az antenna {!-- antennák --} forgatásakor (az irány keresésekor) vagy
az egyik, vagy a másik antenna van közelebb/távolabb az adóhoz. A
konkrét irányt az az eset adja meg amikor mind a két antennán egyidőben
jelenik meg az adó jele, azaz nincs fázis ( idő) eltérés.
El lehet képzelni hogy a fénysebességgel "közlekedő" rádióhullám időbeli
késése milyen nagyságrendű lehet,
{!-- tök mindegy, a fázis számít, a hullámhossz pedig 446 MHz-en 0.67 m
--}
de bármilyen hihetetlenül hangzik : a fáziskésést, azaz az
időkülönbséget indikáljuk {!-- indikálhatod --} az FM {!-- FM, ez
esetben PM --} vevőben.
Az adó mozog, a vevő ( ANT1 / ANT2) fixen áll
Ezen az animáción jól látszanak az egyes pozíciókhoz tartozó
fázisváltozások
Az fix helyről sugároz, a vételi antennák forgatásával keressük {!--
keresem --} a helyes irányt:
ANT 2 jele késik ANT 1 hez képest azaz "fáziskésésben" van, az antennát
irányba kell forgatni...
ANT 1 és ANT 2 fázisa megegyezik, azaz antennák irányban. Előttünk {!--
előttem --} a "vad"... vagy a hátunk {!-- hátam --} mögött, mivel az
antennák 180 fokos megfordításakor is létrejön a "fáziseltérés 0 "
állapot. Ennek a problémának a leküzdéséhez kevés a 2 db antenna...(lásd
lejjebb)
Az elkészítendő 2 antennás "RDF adapter" :
A gyakorlatban ennél a kütyünél a vevőbemenetre egy astabil
multivibrátorral, (NE555) kis frekvenciával (0,5 - 1 kHz)
felváltva két db félhullámú dipól antenna jelét kapcsoljuk {!--
kapcsolgatom --} felváltva.
A vevőben a multivibrátor pár kHz es jele folyamatosan hallható, aminek
az amplitúdója (erőssége/nagysága) a keresett adó irányának megfelelően
változik.
A lényeg, hogy ha az antennákat olyan pozícióba forgatjuk, {!-- forgatom
--} hogy azok azonos távolságra vannak az adótól (fáziseltérés "0" )
akkor a kisfrekvenciás jel nem hallható a vevőben. {! jelet nem hallom a
vevőből --} Ekkor vagyunk {!-- vagyok --} irányban.
A keresett adó feltehetőleg előttünk {!-- előttem --} van. Azért
"feltehetőleg" mert két antennával nem lehet meghatározni hogy az adó a
"hátunk mögött" {!-- hátam mögött --} vagy "előttünk" {!-- előttem --}
van - e. Ehhez minimum 3 db antenna kell, a gyakorlatban {!-- legalább
--} 4. Ez a "délibáb" jelenség a hátránya elkészítendő 2 antennás "RDF
rendszerünknek" {!-- rendszernek --} a több antennás rendszerekkel
szemben, de egyszerűségénél fogva nem is lehet tökéle tes.
Ezt a problémát a kétantennás rendszernél csak az "S" érték (térerő)
megjelenítésével lehet kiküszöbölni. Ha például nem a jó irányba
indulunk {!-- indulok --} el, (nem előttünk {!-- előttem --} van az adó
hanem a hátunk {!-- hátam --} mögött ) akkor a hogy távolodunk {!--
távolodom --} az adótól az "S" mérő is úgy mutat egyre kisebb értéket,
mert a térerő csökken.
{!-- Szokásos iránymérési eljárás, hogy a vevőt saját antennájával
közvetlenül a mellemhez szorítom. Egész testemmel forogva, annak
árnyékoló hatását kihasználva a legkisebb térerőnél éppen a hátam mögött
lesz a mérendő adó --}
Ennél az egyszerű változatnál Az "S" mérő hiányában csak a
hangfrekvenciás jel nagyságának változására támaszkodhatunk. {!--
támaszkodhatok, ami nem csak a fáziskülönbség mértékétől, hanem a
térerőtől is függ --}
Profibb iránymérő műszerekben ( pl. a történelem linken látható vevő)
{!-- ide egy link oda --} kétirányú "középnullpontos" L/R {!-- L/R (
bal/jobb --} műszer és "S" méter is van, amelyeknek a kitéréséből lehet
következtetni, merre is keressük {!-- keressem --} az adót, és "relatív"
(térerő) milyen távolságra van.
Mire is jó...? :
A kis szerkentyűnk {!-- szerkentyűm --} remekül használható pl. egy
rosszindulatú környékbeli "nyomkodós" {!-- csatornapatkány :) --}
bemérésére, csupán csak arra kell rávennünk {!-- rávennem --} az illetőt
hogy ne hagyja abba a nyomkodást. Ez roppant egy szerű, mivel az ilyen
figurákat ugyanis {!-- "ugyanis" nem kell --}könnyű felhergelni...:-))).
Esetleg több lépcsőben több nap alatt is bemérhető a tag. Legfeljebb
onnan folytatjuk {!-- folytatom --} a keresést ahol előző nap
abbahagytuk... {!-- abbahagytam --} Már akinek ér ennyit egy ilyen pofa
megtalálása. Én inkább csatornát váltok ilyenkor...
{!-- 145 MHz-en az amatőrsávban elég sok szabad csatorna van. De egy
valódi fanatikus csatornapatkány utánam hangol :( Másrészt átjátszón fél
Magyarországot és környékbeli országot tud zavarni. Ha én egy
amatőrtárssal csak átjátszón keresztül ( pl. Kazincbarcika - Galyatető (
HG6RVA ) - Budapest ) tudok forgalmazni, akkor nincs lehetőségem másik
csatornára kapcsolni :( --}
Az én speciális esetemben pl. egy olyasvalakit fogok (remélem )
megkeresni, aki rendszeresen a 434 MHz - es frekvencián cseverészik a
közelemből.
{!-- Nos, 8/2002. IHM 6. számú melléklet a 8/2002. (XII. 25.) IHM
rendelet 9.  (2) bekezdéséhez A rádióamatőr szolgálat
frekvenciahasználati feltételei
www.hamradio.hu/HG9IEG/IHM0286.HTM
szerint 432 .. 438 MHz az amatőrszolgálat részére elsődleges jelleggel
kiosztott frekvencia. Nekem ( gg ) itt 150 W van engedélyezve :)
Gondolom tudod, az mire képes!
Szóval jó esélyed van, hogy amatőrre akadsz :) Vagy valami drótnélküli
fejhallgatóra...
--}
( szkenerrel sikerült elcsípni egy rövid beszélgetést 434,025 MHz-en
)Ami nagyon nem is zavarna ha ilyenkor az autómat nyitni/zárni tudnám
illetve a távirányítású kapun be tudnék jutni gombnyomásra... Ugyanis az
EU szabvány a távirányítású eszközök használatára pont ezt ( 434 MHz
(433,92 MHz) ) a frekvenciát jelölte ki. {!-- sajnos --} Mivel ezekben
az eszközökben általában elég nagy sávszélességű egyszerű vevőt
használnak, ezért az ennek a frekvenciának a közelében üzemeltetett
keskenysávú rádió is képes elnyomni térerőben egy impulzus üzemben
működő távirányító jelét.
{!-- stimm. de az amatőrszolgálat rádiószolgálat, amely elvben
zavarvédelmet élvez, ellentétben az LPD, PMR, CB készülékekel, amely NEM
rádiószolgálat --}
Az adapter rajza:
Erről a rajzról az egyszerűsége végett nem sokat lehet elmondani, a
feltüntetett értékekkel a multivibrátor kb 50 % kitöltési tényezővel 500
Hz -en ketyeg. Én kicsit jellegtelennek találtam ezt a mély hangú
frekvenciát, úgyhogy a 47 n kondenzátort 22 n ra cseréltem , a magasabb
tónusú hangokra jobban rááll a fülem. De ez ízlés, dolga... Az 1N4007
diódák használatát többen megkérdőjelezhetik antennaátkapcsolási célra,
én is idegenkedtem tőle, azt hittem elírás, vagy "szándékos hiba" ahogy
azt a neten fellelhető kapcsolásoknál már sokszor észrevettem (ennek mi
értelme...?!) . Ezért első lendületből schottky diódákat tettem a
helyükre és nem működött a dolog. Már már feladtam amikor utolsó
próbálkozásként kicseréltem a diódákat a megadott típusra, és láss csodát 
az áramkör életre kelt. Kicsit utána járva a dolognak az egyik RDF
el foglalkozó oldalon azt írják, az 1N4007 belső felépítése/struktúrája
nagyon hasonlít az RF diódáéhoz ezért használható erre a célra. (A
fotókon még az SMD schottky diódák láthatók )
Úgyhogy bátran tegyétek bele, működni fog!!
{!-- ez a rész nagyon szuper! --}
{!-- Mérés közben nem kell erőltetned az adásra kapcsolást. --}
Az antennák :
Az antennákat arra a frekvenciára kell méretezni ahol keresni akarunk.
{!-- frekvenciára méreteztem, ahol keresni akarok --} A méretezés a
(szerintem már mindenki számára ismert) egyszerű képlettel, történhet
azaz :
300000 / XXX MHz = hullámhossz mm -ben / 4 = 1,4 hullámhossz mm -ben.
{!--
l = 300 / f
ahol
l = hullámhossz méterben
f = vivőfrekvencia MHz-ben
--}
Esetleg segédletet nyújthat a számolásban az ezen a linken található
számoló/méretező program.
Ez a méret 446 MHz -re, PMR re vonatkoztatva 16,8 cm, azaz 4 db 16,8 cm
-es antennapálcára van szükségünk {!-- volt szükségem --} 2 db
félhullámú dipól antenna elkészítéséhez. (Részemről javaslom az autogén
hegesztőpálcát, 27 Ft/m, és 1 db -ból kijön a két antenna.)
{!-- A félhullámú dipól teljes hossza ( pálcavégtől pálcavégig )
h = 0.96 * l / 2 = 0.48 * l = 144 / f
h = dipólhossz méterben
l = hullámhossz méterben
f = vivőfrekvencia MHz-ben
Azaz 446 MHz-en 32.2 cm.
--}
A rajzon látható antennából kell {!-- kellett --} 2 db - ot
elkészítenünk. {!-- elkészítenem --} A két antenna közti távolság
szintén 1/4 lambda hossz. {!-- gyakorlati tapasztalat alapján --}
Természetesen ha más frekvenciára akarjátok {!-- akarod --} elkészíteni
a kütyüt, akkor az antennákat a frekvencia / hullámhossz arányában át
kell méretezni. {!-- méretezned --}
{!-- A vékony félhullámú dipól szabadtéri impedanciája 73 ohm. És
szimmetrikus. Ennek ellenére jelen alkalmazásban megfelelően illeszkedik
az 50 ohm-os aszimmetrikus vevőmhöz. --}
A mechanikai felépítés :
A látott megoldások közül én több ötletet ötvöztem össze a készülék
felépítését tekintve. Láttam már "BRAMAC" lécre épített készüléket
próbapanelen , (weroboard (?) panel ) és olyat is amelynek az alap
hordozó lemeze nyáklapból volt kialakítva. Én a nyáklapos verziót
választottam azzal a plusz megoldással, hogy az antenna váltókapcsoló
áramköre közvetlenül a nyáklapra lett rámaratva, {!-- nyáklapra marattam
--} elkerülvén ezzel az újabb mechanikai műveleteket.( elektronika
rögzítése az alaplemezhez...st b) Kétoldalas üvegszálas panelt
használtam, melynek az egyik oldalán van az áramköri rajzolat és az
antennák rögzítése bekötése, a másik oldala egybefüggő földfelület.A BNC
csatlakozó egy crimpelhető típus (ilyen volt...) de lehet forrasztható
vagy csavaros megoldásút is használni {!-- használnod --} "ala carte ".
Én egy az egyben beforrasztottam úgy, hogy a helyét kireszeltem a
nyáklemezből. Az egybefüggő oldalon került elhelyezésre {!-- oldalra
tettem --} az elemtartó/csatlakozó {!-- ...t --} is. Kompakt kivitelre
törekedtem hogy a készülék mindenképpen "egykezes" kezelhetőségű
maradjon. Létezik olyan kivitel is amelynél az antennák és a
vezérlő/rádióvevő elkülönül egymástól, kábellel van összekötve. Az
antenna kapcsoló áramkörét végül egy árnyékoló serleggel fedtem le az
esetlegesen előforduló zavarok ellen.Ez nem szükségszerű, de jó ha van.
{!-- szuper leírás! gratula! --}
A kész szerkentyűről a fotókon is látható, a forrasztáskor kicsapódó
gyanta maradványokat pl. nitrohígítóval mossátok {!-- mosd --} le,
nehogy nemkívánatos ohmos/kapacitív átvezetéseket okozzon. {!-- te
tudod... --}

Szia Zsolt!
Nos, nem tudom, befejezettnek tekinted-e az RDF-es oldaladat.
Én még három részt elég fontosnak tartok, amit jó lenne, ha
beillesztenél. Az egyik a dipól hossza, ami képlet most számomra kissé
félreérthető ( XXX MHz... sor ) A másik a dipólhossz közvetlen számolás,
amit jó lenne, ha beírnál ( 144 / f ). A harmadik pedig a 73 ohm-os
megjegyzéseim.
??? Volt már valamilyen visszajelzésed az RDF-es oldaladdal
kapcsolatban?
vy 1001001 de Gábor
----
Az antennák :
Az antennákat arra a frekvenciára kell méretezni ahol keresni akarunk.
{!-- frekvenciára méreteztem, ahol keresni akarok --} A méretezés a
(szerintem már mindenki számára ismert) egyszerű képlettel, történhet
azaz :
300000   /  XXX MHZ = hullámhossz mm -ben / 4 =   1,4 hullámhossz mm -ben.
{!-- ( helyette )
l = 300 / f
ahol
l = hullámhossz méterben
f = vivőfrekvencia MHz-ben
--}
Esetleg segédletet nyújthat a számolásban az ezen a linken található
számoló/méretező program.
Ez a méret 446 MHz -re, PMR re vonatkoztatva 16,8 cm, azaz 4 db 16,8 cm
-es antennapálcára van szükségünk {!-- volt szükségem --} 2 db
félhullámú dipol antenna elkészítéséhez. (Részemről javaslom az autogén
hegesztőpálcát, 27 Ft/m, és 1 db -ból kijön a k ét antenna.)
{!--
A félhullámú dipol teljes hossza ( pálcavégtől pálcavégig )
h = 0.96 * l / 2 = 0.48 * l = 144 / f
h = dipolhossz méterben
l = hullámhossz méterben
f = vivőfrekvencia MHz-ben
Azaz 446 MHz-en 32.2 cm.
--}
A rajzon látható antennából kell {!-- kellett --} 2 db - ot
elkészítenünk. {!-- elkészítenem --} A két antenna közti távolság
szintén 1/4 lambda hossz. {!-- gyakorlati tapasztalat alapján --}
Természetesen ha más frekvenciára akarjátok {!-- akarod --} elkészíteni
a kütyüt, akkor az antennákat a frekvencia / hullámhossz arányában át
kell méretezni. {!-- méretezned --}
{!-- A vékony félhullámú dipól szabadtéri impedanciája 73 ohm. És
szimmetrikus. Ennek ellenére jelen alkalmazásban megfelelően illeszkedik
az 50 ohm-os asszimmetrikus vevőmhöz. --}

Verzió: 2012-01-03 ( 2005 .. 2011-11-20 00:28:21 UTC )