Hányás esetén hol szokták a legtöbb hibát elkövetni?

A legtöbb szülő tudja, hogy a hányáskor folyadékot veszít a gyermek, ami igen veszélyes lehet. Fél, tehát  hogy a beteg kiszárad, és ezért rögtön a hányás után jól megitatja. Szerencsés esetben teával, de sajnos néha tartósítószert tartalmazó gyümölcslével, vagy tejjel. Emiatt viszont rövid időn belül újra fog hányni a beteg gyermek. Ezzel azt lehet elérni, hogy nem csak az ivásszünet miatti folyadékhiány következik be, hanem még az igen fontos, a szervezet vegyhatásáért felelős Na ionokat is veszít, sőt a gyomorváladékkal további folyadékot is kihány.

Ha ezt elég „következetesen” csináljuk, ebből az ördögi körből ki sem tudunk törni, a gyomornak nincs ideje megnyugodni, és egyenes következmény lesz a kiszáradás, a kórház. A kiszáradás veszélye miatt kórházba került csecsemők, gyermekek, a következő sémával végül is elkerülték az infúziót, a vénába juttatott cukros, sós folyadék adását.

1. A hányást követő 1-1,5 órában még teát se adjunk. Ennyi időt ki lehet bírni étlen szomjan - pláne, ha ez éjszaka van, amikor amúgy sem szokott enni a gyermek.

2. Ha ismétlődik ez idő alatt a hányás itatás nélkül is, akkor onnan számítsuk az 1-1,5 órát.

3. Az előzőleg elkészített - decinként 2 kk cukrot és egy csipetnyi sót tartalmazó - hideg teából adjunk egyelőre csak 1-2 kávéskanállal. Várjunk 10-15 percet és ismét adjunk 1-2 kávéskanál teát. Így ismételjük 1-2 órán keresztül, s csak utána, ha megszűnt a hányás, adjunk eleinte kicsit több teát, majd egyre gyakrabban. Ne adjuk a nagyobb gyermekneknek a kezébe a poharat vagy kisebbnek cumisüveget, mert akkor nagyobb mennyiséget ihat egyszerre, ami növeli a hányás veszélyét! A szülő is csak kanállal adja a teát, mert így jól látható a mennyiség, és követhető, hogy mennyit ivott a gyerek!