Hol szoktak hibázni a szülők a lázcsillapításkor?

A leggyakoribb hiba, hogy nem megfelelő lázcsillapítót használnak. Ezért nagyon fontos, hogy a gyermek súlyához, életkorához igazítva, mindig frissítsék fel a házi patikájukat gyermekorvosuk tanácsai alapján!

Ügyeleti tapasztalatom, hogy a legtöbb orvos-hívás azért történik, mert nem megfelelő módon csillapítják a lázat. Vagy kis dózisban adnak lázcsillapítót, vagy mert nem merik hűtőfürdetni a lázas beteget, vagy a borogatást csak a csuklóra és a bokára teszik.

Milyen lázcsillapítókat tartsanak otthon?

Csecsemő és kisded korban feltétlenül legyen kúp formájában is lázcsillapítójuk, és miután ilyenkor is hajlamosak még a gyermekek a lázgörcsre, célszerű olyan kúpot is tartani, amely ennek a megelőzésében nélkülözhetetlen. Ilyen a Germicid-C és az Antipyretikus kúp. Ezt akkor célszerű beadni, ha hirtelen szökik fel magasra a láz, vagy pedig éjszakára, amikor kevésbé van szem előtt a beteg gyermek. Ha rendszeres lázcsillapításra használják, előfordulhat, hogy hatástalan lesz. Ennek az az oka, hogy ennek a kombinált kúpnak (lázcsillapító+idegrendszeri görcsoldó) a görcsoldó komponense éppen azt a májban található enzimet serkenti, amelyik a lázcsillapító komponens lebontását, átalakítását végzi. Ennek az lesz a következménye, hogy gyorsabban válik hatástalanná a lázcsillapító amidazophen, mint ahogy ki tudná fejteni hatását. Rendszeres lázcsillapításra az aminophenazon, a paracetamol, és az ibuprofen tartalmú kúpokat használják!

Olyan gyereknél, aki hajlandó bevenni a tablettát vagy a szirupot, s nem is túl magas a láza, nem fenyeget a lázgörcs veszélye, nem hány, lehet oldat vagy tabletta formájában is adni a hasonló nevű és gyártmányú készítmények közül, de mindig a megfelelő adagban!
Milyen formában adjuk a lázcsillapítót?

A kúp felszívódása gyorsabb és megbízhatóbb, mint  a szájon át adott gyógyszeré. Abban az esetben, ha hányt is a beteg, ne is kísérletezzenek a tabletta vagy az oldat beadásával. Ilyenkor csak a kúp jöhet számításba. Nagyon gyorsan emelkedő láz esetén, vagy ha már eleve 39 C fok feletti hőmérsékletet mértek, a gyorsabb hatás elérése érdekében is kúpot adjanak. Amikor már nagyobb a gyermek, akkor viszont igyekezni kell elkerülni a kúp nem túl kellemes beadását.
Probléma akkor van, ha a gyereknek hasmenése és hányása is van, mert ilyenkor csak injekcióval tudunk gyógyszert a szervezetébe juttatni, vagy az alábbi módszerekkel lehet csak a lázát csillapítani.

Mikor és hogyan kell hűtőfürdőt, vagy hűtőborogatást alkalmazni?

Erre akkor van szükség, ha 39-40 C fok körüli a láz, s attól lehet tartani, hogy tovább is fog emelkedni, (ekkor is előzze meg azonban a lázcsillapító kúp beadása) illetve, ha a megfelelő lázcsillapító hatástalannak vagy elégtelennek bizonyult és nem akar a láz legalább 38,5 C fok alá menni. Ilyenkor ugyanis újabb lázcsillapítót egy ideig nem lehet adni, még injekció formájában sem, tehát az orvos sem tud egyebet tenni, mert nem lehet túllépni a megengedett napi, adagot.

A hűtőfürdő hatásosabb, mint a borogatás, kivitelezése egyszerűbbnek és a beteg számára is elviselhetőbbnek látszik. (Kb. olyan hőmérsékletű vízbe kell ültetni a gyermeket, mint amilyen hőmérsékletű a kicsi, s azt 2-3 perc alatt hideg víz hozzácsorgatásával hűtsék le 32-34 C fokig.) Ez elegendő ahhoz, hogy átmenetileg levigye a lázat. Ha szükséges, a fürdetést többször is lehet ismételni, míg aztán újra lehet majd 2-3 óra elteltével gyógyszert adni.

A hűtő borogatás kellemetlenebb a beteg számára, megfelelő módon elvégezve megközelítheti a hűtőfürdő hatékonyságát. Ehhez azonban az egész törzset kell körültekerni állott vizes borogatással, s felmelegedése után cserélni kell!