1988. évi I. törvény

a közúti közlekedésrõl

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvetõ feltételeinek, az abban résztvevõ személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elõsegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ korszerû jármûállomány és közúthálózat kialakítását, mûködését, a közutak védelmét.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevõkre, a közúti jármûvekre (a továbbiakban: jármû), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.

(2) A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott jármûvekre, azok üzembentartójára, illetõleg vezetõjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés, egyezmény, megállapodás eltérõen nem rendelkezik.

(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármûvekre, azok üzembentartójára, illetõleg vezetõjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerzõdés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

(4) A Magyar Honvédség és a fegyveres testületek tagjaira, jármûveire és magánútjaira jogszabály eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg.

(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út mûtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elõl el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A közúti közlekedésben résztvevõk alapvetõ jogai és kötelezettségei

3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elõl el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - jármûvezetõként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és jármûvek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.

(2) A közút kezelõje a közlekedés résztvevõit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentõsen befolyásoló körülményekrõl.

4. § (1) A közúti közforgalmú személyszállítást végzõ jármûvön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja.

(2) A közúti közforgalmú személyszállítást végzõ jármû üzembentartója köteles az utazási feltételekrõl, menetrend alapján közlekedõ jármû üzembentartója ezen kívül a jármû közlekedésének idõpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeirõl az utasokat tájékoztatni.

5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.

(2) Közúton jármûvet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármû vezetéséhez elõírt engedéllyel rendelkezik.

(3) A jármû vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetõleg a vezetõ nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.

(4) A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott jármûvel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.

6. § (1) Jármûvel az út-, a forgalmi, az idõjárási és a látási viszonyoknak megfelelõen kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármû sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) Jármûvel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.

(3) Aki jármûvel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveknek elsõbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellõ ideig jelezni kell.

(4) Útkeresztezõdésben - ha közúti jelzésbõl vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkezõ jármûnek van elsõbbsége.

7. § (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad.

(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetõleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyrõl a közlekedés többi résztvevõjét tájékoztatni.

(3) Az a jármûvezetõ, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles errõl a rendõrséget vagy a közút kezelõjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetõsége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevõjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).

7/A. § (1) A közúti balesettel érintett jármûvek vezetõi - a rendõrhatóság értesítésének, illetve a rendõri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlõen igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett jármûvek hatósági jelzését közölni.

(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármû vezetõje nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelõsségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen biztosítóintézetének bejelenteni.

A közúti közlekedéssel összefüggõ állami feladatok

8. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggõ állami és önkormányzati feladatok:

a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenõrzése;

b) a közúti közlekedés szervezeti és mûködési feltételeinek meghatározása;

c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása;

d) a tömegközlekedés mûködtetésének biztosítása;

e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatása;

g) a jármûvek mûszaki vizsgálata;

h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.

(2) A hazai jármûállomány rendeltetésszerû, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ mûködtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelõ- és kenõanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.

9. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggõ állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.

(2) A közúti közlekedéssel összefüggõ önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselõ-testülete gondoskodik.

9/A. §

9/B. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képezõ, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetõleg azok egyes szakaszai - és a mûtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: mûködtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik, vagy a mûködtetést koncesszióba adhatja.

(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képezõ közutak és mûtárgyaik mûködtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a mûködtetést koncesszióba adhatja.

(3)

(4) A koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képezõ, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetõleg azok egyes szakaszai - és a mûtárgyaik mûködtetésére a közlekedésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter egyetértésével;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képezõ közutak és a mûtárgyaik mûködtetésére az önkormányzat képviselõ-testülete

írja ki.

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenõen - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptõkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tõkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetérõl nyújtott tájékoztatás);

d)

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltõ és szervizállomások, pihenõhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió idõtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és mûtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.

(2) A koncessziós szerzõdés egy alkalommal - eredeti idõtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

A közúti közlekedés fejlesztése

10. § (1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a népgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.

(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.

11. § (1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak összefüggõ rendszert alkossanak.

(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás idõbeli ütemezésénél - a következõ gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:

a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,

b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,

c) a települési környezetre gyakorolt hatások,

d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erõforrásokra, különösen a termõföldre gyakorolt hatások és kockázatok,

e) az elérhetõség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítõ hatás,

f) nemzetközi együttmûködés elõsegítése,

g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,

h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,

i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggõ egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

A közúti forgalom szervezésének elvei

12. § (1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevõi kellõ idõben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehetõ legkevesebb közúti jelzõtáblát kell használni. A forgalomban résztvevõk továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelõ tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.

(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthetõ, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedõk figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elõsegítõ közérdekû tájékoztatást tartalmaznak.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegõjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelõje a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.

(5) A közút kezelõje a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérõ módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja.

(6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelõhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevõ gyermekeket, idõskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.

13. § (1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fûzõdõ érdekeket - a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett - összhangba kell hozni.

(2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a mûemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülõhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelõ várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.

14. § (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)

a) a közút kezelõje a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,

b) a rendõrség, tûzoltóság és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben,

c) a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben

jogosultak.

(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetõleg az ok megszûnésekor haladéktalanul el kell távolítani.

(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb idõtartamra történõ lezárásából eredõ kárt az intézkedõ szerv köteles megtéríteni.

15. § (1) A miniszter - rendeletben - meghatározott jármûvek közlekedését a közút kezelõjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

(2)

(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetõleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelõje díj és pótdíj szedését rendelheti el.

(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj vagy útdíj, valamint pótdíj megfizetésérõl a gépjármû tulajdonosa (üzemben tartója) gondoskodik.

(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelõje vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetõleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának idõpontjától számított 60 napos jogvesztõ határidõn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhetõ.

16. § (1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentõsen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.

(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a fõpolgármester, illetõleg a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve feladata.

A közúti közlekedés résztvevõinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése

17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.

18. § (1) A közúti közlekedési szakemberek képzése állami közép- és felsõfokú oktatási intézményekben vagy tanfolyamokon történik.

(2) A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhetõ. Az iskolavezetõi, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység az erre vonatkozó jogosultság megszerzése alapján végezhetõ. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenõrzi, illetõleg ellátja annak szakfelügyeletét.

(3) A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végzõ jármûvezetõ és közúti közlekedési szakember idõszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.

(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a jármûvezetõnek

a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve

b) akit a bíróság közlekedési bûncselekmény elkövetése miatt a jármûvezetéstõl eltiltott, továbbá

c) akinek vezetõi engedélyét a közúti közlekedési elõéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

(5) A vezetõi engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a jármûvezetõnek, ha az eltiltás csak jármûkategóriára vagy jármûfajtára terjed ki, és az a vezetõi engedély visszavonásával nem jár.

(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérõ módon végzõket 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedõ bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.

(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezetõ és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság felvette a jármûvezetõ képzõ iskolavezetõi, illetve a jármû szakoktatói névjegyzékbe. A tanfolyami képzést követõ vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során az eljárásba a vizsgabiztost közremûködõként bevonja. Az eljárásba közremûködõként csak olyan személy vonható be, aki a külön jogszabály szerinti szakmai feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság felvette a vizsgabiztosi névjegyzékbe.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott névjegyzékek adattartalma:

a) név és születéskori név,

b) születés helye, idõpontja (év, hó, nap),

c) anyja neve,

d) lakóhelye,

e) erkölcsi bizonyítvány száma,

f) továbbképzésen történt részvétel idõpontja,

g) képesítõ okmány száma, a kiadás dátuma,

h) a névjegyzéket vezetõ közlekedési hatóság megnevezése,

i) a névjegyzékbe vétel száma, idõpontja,

j) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma, érvényessége,

k) a névjegyzékbõl törlés oka és idõpontja.

(10) A (9) bekezdés a), h) és j) pontjában meghatározott adatok nyilvánosak.

(11) Az iskolavezetõt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a névjegyzékbõl törli, ha:

a) kötelezõ továbbképzésen nem vett részt;

b) nem rendelkezik érvényes vezetõi engedéllyel;

c) a névjegyzékbe történõ felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;

d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi;

e) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott;

f) az iskolavezetõi, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten megsérti.

(12) A (11) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékbõl való törlés határozott idõre, legfeljebb azonban öt évre történhet.

(13) A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítésérõl

a) a közúti jármûvezetõk részére a vizsgaigazolást,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt

a közlekedési hatóság adja ki.

Az utazó munkavállalók munkaideje

18/A. § (1) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közremûködõ azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idõ, a megszakítás és pihenõidõ tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ jármûvek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.

(2) A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidõkeret idõtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

18/B. § A 18/B-18/J. §-ok alkalmazásában:

a) munkaidõ: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen

aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idõ, amely magában foglalja a vezetési idõt, a be- és kirakodásra fordított idõt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezessél töltött idõt, a jármû takarításával és karbantartásával töltött idõt, valamint a jármû, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó elõírások teljesítésére fordított idõt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendõrségi, vám-, határõrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülõ bármely hatósági eljárás idõtartamát,

ab) a be- és kirakodásra történõ várakozás ideje, amennyiben ennek idõtartama elõzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerzõdés jelen rendelkezéstõl eltérhet, és a be- és kirakodásra történõ várakozás idejét rendelkezésre állási idõnek minõsítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;

b) rendelkezésre állási idõ:

ba) minden olyan idõ, amely nem minõsül munkaidõnek és pihenõidõnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármû vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási idõnek minõsül különösen: a jármû kompon vagy vasúton történõ szállításához kapcsolódó kíséreti idõ, a határátlépéssel és idõtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggõ várakozással töltött idõ,

bb) több gépjármûvezetõs járatok esetében a jármû vezetési ideje alatt a jármûvet vezetõ személy mellett, vagy a fekvõhelyen eltöltött idõ;

c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végzõ vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármû, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;

d) közúti szállításban közremûködõ személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõ;

e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõ:

ea) közúti árufuvarozói vagy autóbuszos személyszállító engedély alapján önálló vállalkozási tevékenység keretében személyek és áruk továbbítására jogosult,

eb) az ea) pontban meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan, munkaszerzõdéssel vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal nem rendelkezik,

ec) tevékenységét szabadon szervezheti;

f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi idõszámítás szerint, hétfõ 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedõ idõszak.

18/C. § (1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidõkeretet kell megállapítania.

(2) A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerzõdés legfeljebb hat hónapos munkaidõkeretet állapíthat meg.

(3) A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidõkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidõkeret nem állapítható meg.

(4) A munkaidõkeret átlagában a heti munkaidõ a 48 órát nem haladhatja meg.

(5) A heti munkaidõ - kollektív szerzõdés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a 60 órát nem haladhatja meg.

(6) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy - kollektív szerzõdés rendelkezése esetén legfeljebb hat - hónapos idõszakban az egybeszámított munkaidõ heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidõkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában - a 60 órát ne haladja meg.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszûnt vagy megszûnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett.

(8) A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés idõtartamát is figyelembe kell venni.

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által elõírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött idõrõl.

18/D. § (1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenõen a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetõségeken belül - törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenõidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.

(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.

18/E. § (1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése elõtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.

(2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidõnek minõsülõ idõ elsõ 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minõsül.

(3) A rendelkezésre állási idõnek minõsülõ idõszakot és elõrelátható idõtartamát - az indulás elõtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idõ kezdetét megelõzõen - a munkavállalóval ismertetni kell.

18/F. § (1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.

(2) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces idõszakokra a munkavállaló feloszthatja.

(3) A rendelkezésre állási idõ és az ezt közvetlenül követõ munkaidõ együttes idõtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

(4) Ha a munkavégzési idõ és az azt követõ rendelkezésre állási idõ együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követõ elsõ lehetséges idõpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenõidõt kell tartani.

18/G. § (1) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi idõszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti idõszakra esik (a továbbiakban: éjszakai idõszak), a napi munkaidõ - ha kollektív szerzõdés, illetve munkaszerzõdés eltérõen nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.

(2) Éjszakai idõszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg.

18/H. § A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást három évig megõrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló részére - kérésre - átadni.

18/I. § A munkavállalót a rendelkezésre állási idõre az Mt. 148. §-a (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.

18/J. § A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d)pontja, 127. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérõ rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

18/K. § Az 50 km távolságot meg nem haladó járathosszon menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatatást végzõ gépjármû vezetõjének a munkabeosztását - a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapul vételével - úgy kell meghatározni, hogy a vezetési szünetek (megszakítások), valamint a vezetési- és pihenõ idõk mértéke és aránya a gépjármû vezetõjének biztonságos vezetésre alkalmas állapotát folyamatosan biztosítsa.

A jármûvek használata

19. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A település területén levõ taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.

(3) A közforgalmú személyszállításra az üzemben tartót szerzõdéskötési kötelezettség terheli.

(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton is elõterjeszthetõ.

20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban

a) meghatározott engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),

b) meghatározott okmány meglétéhez kötött sajátszámlás áru- és személyszállításra,

c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési idõre, a megszakításra és pihenõidõre, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi közúti fuvarozást végzõ jármûvek személyzetének munkájáról szóló kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési idõre, a megszakításra és pihenõidõre,

d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben és az e törvényben a menetíró készülék és tachográf korong használatára,

e) a veszélyes árut szállító közúti jármûre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetõleg továbbítására,

f) a gyorsan romló élelmiszerek és élõ állatok közúti szállítására,

g) a bérelt jármûvekkel végzett közúti áruszállításra,

h) a közúti közlekedési szolgáltatási és bejelentési kötelezettséghez kötött áru- és személyszállítási, továbbá a sajátszámlás szállítási tevékenységet végzõ jármûvek mûszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira,

i) a nemzetközi kombinált árufuvarozásra,

vonatkozó rendelkezések megsértõi bírságot kötelesek fizetni.

(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenõrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendõrség, a katasztrófavédelmi hatóság és az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.

(3)

(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértõjével szemben 50 000 forinttól 800 000 forintig terjedõ bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértéséért többen is felelõssé tehetõk, a meghatározott bírság összegét a felelõsök között felelõsségük arányában kell megosztani.

(5) A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.

(6) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történõ befizetéssel történhet. A megfizetett bírság, illetõleg a pénzkövetelés biztosítás összegét külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerõre emelkedéséig letétként kell kezelni.

(7) A jármûvet a bírság, illetõleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani. A jármû nem tartható vissza abban az esetben, ha

a) az ellenõrzõ hatóság számára igazolt a kötelezett fizetési készsége,

b) a rakomány tulajdonságai miatt aránytalan kárt okozna a jármû visszatartása (pl. élõállat-szállítás).

(8) A jármû részére, a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármû forgalmi engedélyét - az elismervény egyidejû kiállítása és jármûvezetõ részére történõ átadása mellett - a visszatartás idõtartamára el kell venni.

(9) A jármû vezetõjét az átvétel elismerése mellett angol, német vagy orosz nyelven a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyrõl és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott rendelkezésekrõl.

(10) A jármû visszatartásából eredõ, az üzembentartót ért kárért az eljáró hatóság felelõsséggel nem tartozik.

(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármûvel végzett tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását

a) belföldi forgalomban közlekedõ jármû esetén

aa) a közlekedési hatóság és a Rendõrség,

ab) az (1) bekezdés c)-e) pontja tekintetében a vámhatóság is,

b) nemzetközi forgalomban közlekedõ jármû esetén a közlekedési hatóság, a Rendõrség és a vámhatóság,

c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a munkaügyi hatóság is,

d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának, feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltõ- és ürítõjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság is

jogosult ellenõrizni. Belföldi forgalomban közlekedõ jármû - (1) bekezdés a) és b), valamint f)-i) pontjában meghatározott - ellenõrzésébe a vámhatóság is bevonható.

(12) Amennyiben a közúti jármûvel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történõ belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Rendõrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármû belépését megtagadhatja, és errõl a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíti.

(13) A közlekedési hatóság látja el az e § szerinti ellenõrzések koordinációját.

21. § (1) A gépjármû üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjármûvel

a) a megengedett legnagyobb sebességre,

b) a vasúti átjárón való áthaladásra,

c) a jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülék jelzéseire,

d) a jármûvel történõ megállásra és várakozásra,

e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

f) a behajtási tilalomra, a kötelezõ haladási irányra,

g) a természet védelmére

vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes elõírások betartásra kerüljenek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes elõírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedõ közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott elõírás megszegését követõ 60 napon belül szabja ki. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsõfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzõlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthetõ, ha az aláírás és a bélyegzõlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.

(4) A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármû üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személy közigazgatási bírsággal sújtandó.

(5) A (3) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármû-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármû-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.

(6) A beszedett bírság felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza.

21/A. § (1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármû - a szabályszegés idõpontját megelõzõen - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelõzõen - kezdeményezte a megfelelõ hatóság eljárását.

(2) Ha a gépjármûvet az üzemben tartó a szabályszegést megelõzõen más személy használatába adta, és ezt a használatba vevõ személy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjármûvek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a (4) bekezdés szerinti adatok megállapíthatóak, a közigazgatási bírságot a használatba vevõ személlyel szemben kell kiszabni.

(3) Ha a gépjármûvet használatba vevõ személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerõs határozatban megállapított bírságot határidõig nem fizette meg és azt tõle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzemben tartót külön határozattal kell kötelezni.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza

a) a gépjármû hatósági jelzését,

b) az üzemben tartó és a használatba vevõ személy nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét,

c) a használatba vevõ személynek a gépjármû vezetésére jogosító engedélye számát,

valamint

d) azon idõszak megjelölését, amelyre a gépjármû használatát a használatba vevõ az üzemben tartótól átvette.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti igazolást az üzemben tartó a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézbesítését követõ 8 munkanapon belül küldheti meg a hatóságnak. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat a gépjármû használatra történõ átvételét a nyilatkozat keltét megelõzõ, a (4) bekezdés d) pontja szerint megjelölt idõszakra is igazolhatja.

21/B. § (1) A közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás a szabálysértési eljárás ugyanazon jogsértés miatt történõ lefolytatását nem érinti.

(2) Szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló elõírás megsértése miatt a 21. § (1) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

A közúti jármûvek üzemeltetésének mûszaki feltételei

22. § (1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármû gyártható vagy hozható be külföldrõl, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetõleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármû vagy jármûsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.

(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenõrizni, hogy a jármûtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott mûszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.

(3) Jármû egyedi elõállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság elõzetes engedélye szükséges.

(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett jármûtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló mûszaki egységek típus-meghatározó mûszaki adatairól nyilvántartást vezet.

22/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott, a közúti jármûvekkel, jármû-alkatrészekkel és önálló mûszaki egységekkel kapcsolatos

a) típusjóváhagyás kiadásának hatósági eljárása vagy a jármû gyártója által kezdeményezett visszahívása során hamis nyilatkozatot tevõ,

b) típus-jóváhagyási, illetve üzemelési határérték vizsgálati eredményt meghamisító,

c) típusjóváhagyás visszavonását vagy gyártói visszahívást eredményezõ adatokat vagy mûszaki elõírásokat visszatartó,

d) hatástalanító berendezés alkalmazási tilalmat megszegõ és

e) információhoz való hozzáférés biztosítási kötelezettségét nem teljesítõ

gyártóval szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedõ bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.

(2) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történõ befizetéssel történhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását a közlekedési hatóság ellenõrzi.

23. § (1) Jármû - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követõen - abban az esetben helyezhetõ forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének jogszerûségét, a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás fedezetének meglétét és a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.

(2) A jármû forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos jármûnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg.

(3) A hatósági engedély és jelzés kiadása elõtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés elõtti vizsgálat) ellenõrzi, hogy a jármû megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek.

(4) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármû forgalomba helyezés elõtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenõrzi.

(5) Egyedileg elõállított (összeépített) vagy átalakított jármû esetén a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármû megfelel-e az elõzetes engedélyben foglaltaknak. Elõzetes engedély nélkül elõállított vagy átalakított jármûre hatósági engedély és jelzés nem adható.

(6) A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármû forgalomba helyezését a jármû belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetõleg a jármû behozatalát követõ legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.

(7) Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármû forgalomba helyezése elõtt a közlekedési hatóság - a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés elõtti vizsgálat mellõzésével - a jármû eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján, szemle alkalmazásával állapítja meg a jármû nyilvántartásba veendõ mûszaki adatait.

24. § (1) Az üzemben tartó felelõs azért, hogy a forgalomban tartott jármûve a mûszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen.

(2) A jármûvek megfelelõségét idõszakos vizsgálaton a közlekedési hatóság ellenõrzi.

(3) A gépjármû és pótkocsija, valamint a mezõgazdasági vontató és a lassú jármû megfelelõségének ellenõrzésében közremûködõként részt vehet a külön jogszabály szerinti személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezõ szerv vagy szervezet (a továbbiakban: kijelölt vizsgáló állomás).

(4) Az idõszakos vizsgálat keretében végzett jármû mûszaki megvizsgálás - a külön jogszabály szerinti feltételek alapján a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett -vizsgabiztos közremûködésével történik.

(5) Az idõszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenõrzi.

(6) Ha a jármû az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, az idõszakos vizsgálatot végzõ közlekedési hatóság a jármû forgalomban tartását megtiltja és errõl informatikai rendszere útján - gépjármû, mezõgazdasági vontató, lassú jármû és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási szervet értesíti.

(7) A 23. § (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetõleg a (3) bekezdés alapján idõszakos vizsgálatot végzõ kijelölt vizsgáló állomást a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.

24/A. §

25. § E törvénynek

a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az állati erõvel vont jármûvekre, a kézikocsikra és a lassú jármûvek külön jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,

b) a hatósági engedélyre, a hatósági jelzésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezései a két- és háromkerekû segédmotoros kerékpárokra,

c) az idõszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,

d) a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, elõállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetõleg a forgalomba helyezés elõtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb, két- és háromkerekû segédmotoros kerékpárokra

nem terjednek ki.

25/A. § A közúti forgalomban

a) a gépkocsi,

b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekû motorkerékpárt is (quad)],

c) a mezõgazdasági vontató,

d) a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad),

e) a pótkocsi,

f) a lassú jármû

- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

26. § A jármûállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású jármûveknél a gyártó, importból származó jármûveknél az importáló feladata

a) a jármûvek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal való ellátása,

b) a vevõszolgálati javítóhálózat megszervezése,

c) a mûszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,

d) a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés.

27. § A jármûjavítási és karbantartási tevékenység végzésének feltételeit, a javításhoz és karbantartáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetõleg a jármûjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelõ- és kenõanyagokra vonatkozó minõségi követelményeket jogszabály vagy szabvány határozza meg.

28. § (1) A jármûvek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az idõszakos vizsgálaton (24. §) túl, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármû telephelyén végzett mérésekkel ellenõrzi.

(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a miniszter, a közlekedésrendészetért felelõs miniszter és a környezetvédelemért felelõs miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezõ, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minõsülõ igazolólap kiállítására is.

(3) A gépjármûvek tüzelõanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körû ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvezõ irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy jármûsorozatban történõ behozatal keretében megvalósuló forgalomba helyezés elõtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelõanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.

(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelõanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket - az idõközben megjelenõ gépjármûtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.

Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

29. § (1) Az országos közutak építtetõje - a magántõke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévõ, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetõi feladatainak ellátásáért felelõs, részvénytársasági formában mûködõ gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezelõje építtetõnek minõsül a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerzõdés szerinti felújítási, karbantartási, illetõleg fejlesztési feladatok tekintetében. Az építtetõ - a magántõke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam javára és nevében jár el. Az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, illetve kisajátított földrészlet a Magyar Állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtetõ vagyonkezelésébe kerül, amelyet köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Az építtetõ a vagyonkezelõi jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot annak kézhezvételétõl számítottan haladéktalanul köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére tájékoztatásul megküldeni. Ezen ingatlanok vagyonkezelõi jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(2) Az építtetõ - a magántõke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a beruházás elõkészítéseként teljes körûen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület elõkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelõzõ régészeti feltárást, közmûkiváltást, illetve -fejlesztést, terület-elõkészítést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtetõ építési szerzõdéseket köt a megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a mûszaki átadás-átvételt. Az építtetõre a gyorsforgalmi utak közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.

(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak ideiglenes, valamint végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a NIF Zrt. az utakat, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket is magában foglaló földterületet, mint állami vagyont a vagyonkezelõi jogának egyidejû megszûnése mellett közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) az MNV Zrt. részére, amelyet az MNV Zrt. a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe ad és azzal vagyonkezelési szerzõdést köt. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelõ beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a NIF Zrt. azt a vagyonkezelõ részére adja át, amely köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerzõdésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetõi feladatokat az út kezelõje látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerzõdés rendelkezései szerint számol el.

(5) Az út létesítését, korszerûsítését (a továbbiakban együtt: építés), a forgalom részére átadását, megszüntetését, elbontását - mint fontos közérdekû és közcélú tevékenységet - a közlekedési hatóság engedélyezi. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.

(6) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelõvé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

(7) A közforgalom elõl elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elõl el nem zárt magánutat a közforgalom elõl elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelõjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelõnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehetõ létesítményhez vezetõ utakat, valamint az azokhoz tartozó belsõ úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elõl el nem zárt magánútként kell megépíteni.

(8) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelõje köteles azt elbontani.

(9) A járdák és a gyalogutak építésének, korszerûsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat - a fõvárosban a kerületi önkormányzat-jegyzõjének hatáskörébe tartozik.

(10) A fõvárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levõ közutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjének hatáskörébe tartozik.

(11) A fõvárosi önkormányzat tulajdonában lévõ vagy az építés után a tulajdonába kerülõ közutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik.

(12) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkezõ közlekedési hatóság feladata.

(13) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérõ szabályokat állapíthat meg.

(14) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményezõ új közút építése vagy meglévõ közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további beruházás (pl. útszélesítés, új elkerülõ út építése, forgalomcsillapító szabályozás) megvalósítására vonatkozó igény a szükséges hozzájárulások, beleegyezések megadásának feltételeként akkor terjeszthetõ elõ érvényesen, ha egyébként a településen az átadást követõ évben - az elvégzett hatásvizsgálatok szerint - létrejövõ forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés meghaladja a 25%-ot, és

a) az eltûrhetõ forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy

b) a jogszabályban foglalt egyéb elõírás (pl. elõírt környezeti határérték) az útépítést követõen nem teljesül.

29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytõl eltérõ útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetõt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírság

a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendõ díj tízszereséig, engedélytõl eltérõ útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,

b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig

terjedhet.

(3) A bírság ismételten kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg.

29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetõk. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítõt vehet igénybe.

(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló külön jogszabályban meghatározott

a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az építtetõ, a vagyonkezelõ, a közmûvek tulajdonosa (kezelõje), az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszhoz csatlakozik,

b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, illetõleg amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejûleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,

c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerõs,

d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.

(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az elsõ fokú határozat - a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezési elsõ fokú határozata - a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

29/C. § Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtetõ a 29. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.

30. § Közút építése érdekében - az építtetõ kérelmére - az érintett ingatlanra belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési tilalmat kell elrendelni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervébe és a területrendezési terv közlekedésfejlesztési fejezetébe felvett közút esetén az építési tilalom - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kivételesen, legfeljebb egy ízben öt, illetõleg tíz évvel meghosszabbítható. Az építési tilalom az ingatlan ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja.

31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetõen helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttmûködhetnek. Az együttmûködés (a továbbiakban: útépítési együttmûködés) formáját a résztvevõk maguk határozzák meg.

(2) A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttmûködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevõ, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevõk által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elõl el nem zárt magánutakból áll. Az állami tulajdonban lévõ közutak országos közútnak, a helyi önkormányzatok tulajdonában lévõ közutak helyi közútnak minõsülnek. Magánútnak minõsülnek a természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok tulajdonában álló területen lévõ utak. Magánútnak minõsül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévõ, közforgalom elõl elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévõ elsõrendû árvízvédelmi fõvonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.

(2) A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásban közútként feltüntetni a közparkokban elhelyezhetõ épületek megközelítéséhez és a közparkok, valamint a területükön elhelyezkedõ létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat, továbbá a közparkokban levõ vagy azokon keresztülvezetõ gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentõsége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, illetve a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkezõ közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelõ, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követõen az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minõsítésérõl határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követõen az utak tulajdonjogának egymás javára - helyi és országos közutak esetén térítés nélkül - történõ átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.

(4) Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben fejezeti kezelésû célelõirányzatként kell megállapítani. Ennek kezelését a miniszter által alapított költségvetési szerv végzi.

33. § (1) A közút kezelõi:

a) a koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;

b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján

ba) a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggõ üzemeltetésre alapított társaság, költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik vagy

bb) a külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet;

c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett helyi közutak és mûtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetõleg a 9/B. § (2) bekezdése szerint szerzõdés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet;

d) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levõ ingatlanon fekvõ magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõ (használó) tekintendõ.

(2) A közút kezelõje, az út használatáért díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (3) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelõje, az út használatáért díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (3) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A közút kezelõje, az út használatáért díjszedésre jogosult szervezet a díjfizetés ellenõrzésének elõsegítése érdekében, valamint a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv a díjfizetés ellenõrzése érdekében a külön jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl. A közút kezelõje, valamint az út használatáért díjszedésre jogosult szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szervnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szervek a felvételek készítéséhez és továbbításához közremûködõt vehetnek igénybe.

(4) A (2) bekezdés szerinti, a 21. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyító felvételt kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõ eszközzel lehet készíteni.

(5) Az országos közutak kezelõinek tevékenységét a miniszter által alapított költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelõi szolgáltatást finanszírozza és - az üzemeltetésre vonatkozó szerzõdésben meghatározott - szolgáltatási színvonal biztosítását ellenõrzi.

33/A. § (1) A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott idõtartamban történõ használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni.

(2) Az országos közutak Kormány által rendeletben meghatározott egyes szakaszainak használatáért a megtett távolsággal arányos díjat (útdíj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. Az útdíj fizetésre kötelezettek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3)

(4) A használati díjakból származó bevételt a közlekedési hálózat egésze fejlesztésének lehetõvé tételére, a közlekedési szektor javára és a teljes közlekedési rendszer javítására kell felhasználni.

(5) Az útdíj a díjfizetéssel érintett autópályák, autóutak és országos közutak építésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására és fejlesztésére fordítható és az e célokat szolgáló költségvetési elõirányzat bevételét képezi.

33/B. § (1) A díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szerzõdés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelõ által mûködtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(2) Használati díj és útdíj egyidejûleg nem vethetõ ki egy jármûkategóriára egyazon útszakasz használatáért.

(3) A használati díj és az útdíj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjármûvek nemzetisége vagy a gépjármûvek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a jármûvek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(4) A használati díj és az útdíj beszedésére jogosult szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén a külön jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, valamint a (8) bekezdésben meghatározott szerv a díjfizetés ellenõrzése és a külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztõ határidõ eredménytelen elteltének idõpontjáig kezelhetik a használati díjjal, illetve az annak meg nem fizetése esetén fizetendõ pótdíjjal összefüggõ, külön jogszabályban meghatározott jármû-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.

(5) Amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek, illetve a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv vagy az általuk - az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter egyetértésével a miniszter által jóváhagyott megállapodás alapján - megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat idõpontjától számított 60 napos jogvesztõ határidõn belül kötelesek postára adni a külön jogszabály szerinti pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizetõ üzemben tartó (gépjármûvezetõ) a helyszíni ellenõrzés alkalmával az ellenõrzésrõl kiállított jegyzõkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell pótdíj fizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhetõ.

(6) Az útdíj szedésére jogosult - külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott - szervezetet a miniszter jogszabályban jelöli ki.

(7) A használati díj szedésére a 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt közút kezelõje vagy az általa megbízott szervezet jogosult.

(8) A 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti, külön jogszabály szerint díjköteles utak díjfizetés ellenében történõ használatának ellenõrzésére a közlekedési hatóság jogosult.

34. § (1) A közút kezelõje - az országos és a helyi közutak kezelésérõl szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(2) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelõje alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentõsebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelõjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértõ vagy veszélyeztetõ helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelõjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

(3) A közutat, annak mûszaki, minõségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelõnek nyilván kell tartania.

(4) A közút megrongálódását a közút kezelõje - az országos és a helyi közutak kezelésérõl szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztetõ helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevõket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetõleg a közutat lezárni.

(5) A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésrõl a közút kezelõje gondoskodik.

(6) Közút mellett, kijelölt pihenõhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhetõ el. Ha közút mellett, kijelölt pihenõhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezõje azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelõje értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelõ a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezõjével szemben érvényesíti.

35. § Az út kezelõje a kezelõi kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követõen haladéktalanul kell a közút kezelõjéhez bejelenteni.

A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata

36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelõjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelõje feltételeket írhat elõ.

(2) Az igénybevételt kérõ a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben, vagy ha a közútkezelõ a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a rá külön jogszabályban meghatározott határidõn belül nem nyilatkozik, a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt engedélyezheti, illetõleg a feltételeket módosíthatja.

(3) Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételrõl is - a közút kezelõjének hozzájárulásával - az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérõ a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elõírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételérõl az engedélyezõ hatóság a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt.

37. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közmûépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelõ hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban elõírt feltételektõl eltérõen vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelme alapján - az igénybe vevõt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban elõírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmû építése vagy fenntartása céljából a kezelõ hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérõen vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § Kezelõi hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehetõ igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmû, közmûalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csõvezeték halasztást nem tûrõ kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

39. § (1) Útcsatlakozás létesítéséhez

a) a közút kezelõjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet,

b) a meglévõ közút vagyonkezelõjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak.

(2) A kérelmezõ a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az útcsatlakozást engedélyezheti, illetõleg a feltételeket módosíthatja.

(3) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették és az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.

(4) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelõjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a jármûvek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.

40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevõ, illetõleg az útcsatlakozás létesítõje felelõs.

41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelõje) köteles gondoskodni.

(2) A közút kezelõje a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) annak felújítására, korszerûsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) a felújításra, korszerûsítésre, megszüntetésre kötelezheti.

42. § (1) Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti.

(2) A közút mellett levõ terület használata jogszabályban meghatározott esetekben kártalanítás nélkül korlátozható.

(3) A közút mûtárgyának minõsülõ burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezetõ létesítménybe a közút területén kívüli területekrõl származó vizeket bevezetni csak a közút kezelõjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérõ vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

42/A. § (1) A közút kezelõjének hozzájárulása szükséges

a) külterületen a közút tengelyétõl számított ötven méteren, autópálya, autóút és fõútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bõvítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegû építmény elhelyezéséhez, bõvítéséhez, kõ, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bõvítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplõ közlekedési, közmûépítési területen belül nyomvonal jellegû építmény elhelyezéséhez, bõvítéséhez.

(2) Ha a közút kezelõje a feltételek teljesítéséhez is köthetõ hozzájárulását megtagadja, vagy a hozzájárulás iránti kérelem elõterjesztésétõl számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy a kérelmezõ az elõírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmezõ a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti vagy a közút kezelõje által elõírt feltételeket módosíthatja.

(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetõleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.

43. § (1) A közút kezelõje a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerû használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédmûvet, illetõleg - kártalanítás ellenében - azon, az alatt vagy felett mûtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles tûrni a közúti jelzés elhelyezését az ingatlannak nem minõsülõ építmény, továbbá a villany-, telefon- és egyéb oszlop tulajdonosa is.

(3) A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdõ, fasor vagy cserjesáv telepíthetõ. Az erre a célra telepített vagy alkalmas erdõt védelmi rendeltetésû erdõnek kell nyilvánítani. A telepítéshez meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy kezelõi jogát.

(4) A közút, illetõleg az épülõ közút melletti ingatlan a fenntartási, építési munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében - kisajátítás nélkül - meghatározott idõre igénybe vehetõ.

A közúti közlekedés ellenõrzése

44. § (1) A közúti közlekedés ellenõrzésének ki kell terjednie

a) a közúti közlekedés rendjére,

b) a közúti forgalom szabályozására,

c) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemeltetésének szabályszerûségére, illetve a jármû üzemeltetésére vonatkozó elõírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez elõírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenõrzését is,

d) a jármûvek mûszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelõségére,

e) a jármûvek összeépítésére és átalakítására vonatkozó elõírások megtartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek minõsége tanúsításának meglétére,

f) a jármûfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására,

g) a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére,

h) a közút kezelõjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött jármûvek közlekedésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendõrség; a b), d), e) és h) pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendõrség; a b) és e)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság; a c) és d) pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a továbbiakban együtt: ellenõrzõ hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a külföldi jármûvek ellenõrzését a rendõrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzési jogosultságát köteles igazolni.

(3) Az ellenõrzõ hatóság jelzésére a jármû vezetõje a jármûvet köteles megállítani, személyazonosságát és jármûvezetési jogosultságát igazolni, a jármû és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenõrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenõrzés során az ellenõrzõ hatóság a jármûhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen idõlegesen elveheti, továbbá a jármû mûszeres ellenõrzõ vizsgálatát vagy kötelezõ javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történõ közlekedésre a jármû vezetõjét utasíthatja. A kötelezõen elrendelt javítás elvégeztetésérõl az ellenõrzõ hatóságnak meg kell gyõzõdnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részérõl felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármû üzembentartójával. A jármû vezetõjének vezetési és pihenõidejére vonatkozó - a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - elõírások megsértése esetén az ellenõrzõ hatóság a pihenõidõ letöltését rendeli el.

(4) Ha az ellenõrzés alá vont jármû a külön jogszabályban össztömegre, tengelyterhelésre és méretre meghatározott elõírásoknak nem tesz eleget, illetve mûszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az ellenõrzõ hatóság a jármû továbbközlekedését - ellenõrzési jegyzõkönyv kiállításával, a forgalmi engedély idõleges, elismervény átadása melletti helyszíni elvételével és várakozóhely kijelölésével is - megtiltja. Az elismervényen fel kell tüntetni az elvett forgalmi engedély visszaadásának helyét is. A jármû a közúti forgalomban történõ részvétellel - a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig - a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármû, a hiányosságok megállapítását követõen - az ellenõrzés helyét - nem a közúti forgalomban történõ részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történõ visszatérése egyértelmûen kizárható, az ellenõrzõ hatóság eltekinthet a várakozó hely kijelölésétõl.

(5) A forgalmi engedély idõleges helyszíni elvételérõl kiállított elismervény - a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követõen - a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történõ közlekedésre jogosít. A forgalmi engedély visszaadást megelõzõen az ellenõrzõ hatóság újabb ellenõrzést végezhet.

(6) A közúti ellenõrzések során - ha a jármû üzembentartója nincs jelen - az ellenõrzõ hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseirõl a jármû vezetõjét is tájékoztatja.

(7) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjában megjelölt ellenõrzéseket a jármû telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott jármûfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenõrizheti.

(8) A közlekedési hatóság önálló közúti ellenõrzési tevékenységet végezhet más közlekedési hatóság illetékességi területén is.

A gépjármûvezetõkre vonatkozó szociális elõírások ellenõrzése

44/A. § (1) A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet) meghatározott illetékes hatóság a Magyar Köztársaság tekintetében a közlekedési hatóság.

(2) Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben:

a) a gépjármû vezetõjére és a gépjármû üzemben tartójára meghatározott kötelezettségek ellenõrzése,

b) a közúti és telephelyi ellenõrzést végzõk képzésének, továbbképzésének, valamint az ellenõrzési és vizsgálati módszerek kialakítása,

c) a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végzõ mûhelyre vonatkozó követelmények ellenõrzése, valamint

d) az ellenõrzéshez szükséges tachográfkártyák (a gépjármûvezetõi kártya, az ellenõri kártya, a mûhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése

- a 20. § (11) bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenõrzõ hatóságok feladatkörét meghatározó elõírások sérelme nélkül - a közlekedési hatóság feladata.

(3) A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a tachográf kártyán rögzített - tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben meghatározott - adatokat tartalmazza.

(4) A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenõrzési feladatkörrel rendelkezõ magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogszabályok szerinti ellenõrzési feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatot.

(5) A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát követõ öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplõ adatokat.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései végrehajtásának ellenõrzése során a közúti szállítást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésérõl szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet hazai végrehajtásának részletes szabályait a miniszter, a tachográf kártyák kiadásával, és azok ellenõrzésével kapcsolatos díjakat a miniszter - az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzések tagállami végrehajtásához kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:

a) a 44. § (1) bekezdésének c), d), e) és h) pontjában, továbbá az e § (2) bekezdésében meghatározott közúti és telephelyi ellenõrzési feladatok ellenõrzõ hatóságok közötti folyamatos koordinációja,

b) a más tagállam közúti ellenõrzõ hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információcsere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenõrzések biztosítására, valamint

c) az ellenõrzõ hatóságok által végzett közúti és telephelyi ellenõrzések statisztikai adatainak gyûjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére.

45. § (1) Az országos és a helyi közút kezelõje útellenõri szolgálatot mûködtet. Az útellenõri szolgálat mûködésének feltételeit a miniszter által megállapított keretek között a közút kezelõje határozza meg.

(2) Az útellenõr feladata

a) a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,

b) a közúti jelzések láthatóságának, épségének és mûködésének ellenõrzése,

c) a közút mellett végzett - a közút forgalmát érintõ - tevékenységek ellenõrzése,

d) a közúttal és a forgalommal kapcsolatos információk szerzése és továbbítása,

e) a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhetõ halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességérõl a kezelõ haladéktalan értesítése.

(3) Feladatainak ellátása során az útellenõr intézkedik, figyelmeztet, a szabálytalan magatartás megszüntetésére felhív, illetõleg büntetõ, szabálysértési feljelentést tesz, vagy közlekedési hatósági eljárást kezdeményez.

(4) Az útellenõrt fokozott büntetõjogi védelem illeti meg.

(5) A külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történõ használatának ellenõrzésére jogosult szerv, illetve az általa megbízott gazdálkodó szervezet

a) a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj megfizetésének ellenõrzése és a pótdíj behajtása, valamint

b) az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából

olyan elektronikus ellenõrzési rendszer mûködtetésére is jogosultak, amely az érvényes úthasználati jogosultsággal nem rendelkezõ gépjármû rendszámát, áthaladásának helyét és idõpontját az adatellenõrzést követõen rögzíti.

Vegyes és záró rendelkezések

46. §

46/A. § A közlekedési hatóság jogosult:

a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,

b) a jármûvezetõk utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a jármûvezetõ,

c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közremûködõ jármûvezetõ,

d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben - jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember

személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett elõéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minõsítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.

46/B. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott érvényesítõ címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Felhatalmazást kap a közlekedésrendészetért felelõs miniszter és a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes rendeletben szabályozza.

46/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott ellenõrzõ hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármû ellenõrzésérõl felvett ellenõrzési jegyzékben megjelölt, a gépjármûvezetõre vonatkozó személyes adatok (név, állampolgárság, születési hely, születési idõ, anyja neve, lakcím, a vezetõi engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma), a kísérõ nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megõrizni.

(2) A közlekedési hatóság jogosult a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó személyes adatainak [név, állampolgárság, anyja neve, lakcím, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képesítésérõl szóló bizonyítványának érvényessége (alágazat, veszélyességi osztályok)] kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megõrizni.

(3) A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)-(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.

(4) A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenõrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenõrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítõ lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenõrzés alapján indult eljárás lezárását követõ öt évig jogosult.

46/D. § (1) A jogszerû vizsgáztatás, vizsgálat és ellenõrzés, illetve a visszaélések kiszûrése és a megfelelõ felelõsségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) a közúti jármûvezetõk vizsgáztatása,

b) a jármûvek mûszaki vizsgálata,

c) a közúti jármûvek telephelyi ellenõrzése és

d) a jármûvezetõ-képzés feltételeinek ellenõrzése során a vizsgáztatásról, vizsgálatról és ellenõrzésrõl - adatrögzítés nélkül - elektronikus berendezéssel közvetlen kép- és hangmegfigyelést végezni.

(2) A közlekedési hatóságnak lehetõvé kell tenni, hogy - a vizsgázó erre irányuló kérése esetén - az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga letétele az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés nélkül is megtörténhessen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közvetlen megfigyelésrõl a közlekedési hatóság köteles mindenki számára jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó személyek tájékozódását elõsegítõ módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

a) az adott területen elektronikus megfigyelõrendszer alkalmazásáról (térfigyelés),

b) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott közvetlen megfigyelési rendszert alkalmazó üzemeltetõrõl, továbbá a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseirõl.

46/E. § A közlekedési hatóság vezetõje a feladat- és hatáskörében jogosult államtitkot, illetve szolgálati titkot képezõ adat minõsítésére.

46/F. § A közlekedési hatóság központi szerve által elsõ fokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, valamint a kifejezetten rávonatkozó rendelkezés tekintetében ez eljárás egyéb résztvevõje a határozat és az önálló jogorvoslattal megtámadható végzés bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétõl számított 30 napon belül kezdeményezheti.

47. § A törvény alkalmazásában:

a) Közületi szerv: az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, a gazdálkodó szervezet, a részvénytársaság, a korlátolt felelõsségû társaság, a külföldi részvétellel mûködõ gazdasági társulás és az egyesület.

b) Importáló: a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerzõdéseirõl szóló jogszabály szerinti külkereskedelmi társasági szerzõdés esetén a belföldi vállalat, bizományi szerzõdés esetén a megbízó, szállítási szerzõdés esetén a megrendelõ, saját számlára történõ import esetén a külkereskedelmi vállalat, önálló külkereskedelmi joggal felruházott gazdálkodó szervezet által behozott jármû esetén a gazdálkodó szervezet.

c) Közúti jármû: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes jármûfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.

d) Tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedõ gépjármûvekkel végzett közforgalmú személyszállítás.

e) Közúti személyszállítás: a közúti jármûvel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármû gépjármûvezetõvel együtt történõ rendelkezésre bocsátása.

f) Közúti árufuvarozás: a közúti jármûvel végzett árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármû gépjármûvezetõvel együtt történõ rendelkezésre bocsátása.

g) Vevõszolgálati javítóhálózat: a jármûvek garanciális javítását és alkatrészellátását végzõ szervezetek rendszere.

h) Út: a jármûvek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a jármûvek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetõleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévõ, közforgalom elõl elzárt utat is.

i) Közforgalom elõl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzõtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítõ táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve.

j) Az út mûtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezetõ létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló mûtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló mûtárgy: áteresz.

k) Az út tartozéka: a várakozóhely, pihenõhely, a vezetõoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló mûszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzõtábla, jelzõlámpa, segélykérõ telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédõ erdõsáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésû erdõ), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggõ üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlõ eszközök és hálózatok.

l) Közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggõ rendszere.

m) Az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsût, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezetõ létesítményt is magában foglaló - külsõ széle.

n) Az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet.

o) Útcsatlakozás: útnak, jármûforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltõ-állomás) területének, illetõleg a jármûvek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása.

p) Útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.] szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi vagy mezõgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkezõ magánszemélyek és jogi személyek.

r) Kerékpárút: jelzõtáblával kerékpárútként megjelölt közút.

s) Gyalogút: jelzõtáblával gyalogútként megjelölt, illetõleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttõl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

t) Belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van.

u) Iskolavezetõ: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami képzést irányító személy.

v) Szakoktató: a közúti jármûvezetõk képzését végzõ személy.

w) Vizsgabiztos: a közúti jármûvezetõk vizsgáztatását végzõ személy.

48. § (1) Ez a törvény 1988. július 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,

2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,

3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerzõdések szabályait,

4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,

5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemben tartásának általános szabályait,

6. a közúti jármûvek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,

7. a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését,

8. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait,

9. a közúti közlekedés szabályait,

10.

11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait,

12. a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévõ alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket,

13. a közúti szállítást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésére vonatkozó szabályokat,

14. a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármûvel történõ közlekedés idõszakos és területi korlátozására vonatkozó szabályokat,

15. a közúti áruszállításra, árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét,

16. a veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárás szabályait,

17. a közúti jármûvekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, típusbizonyítványokra, mûszaki vizsgálatokra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét és az ellenõrzés részletes szabályait,

18. a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének feltételeit,

19. az útdíj alapjául szolgáló költségek felosztásának, valamint az útdíj számításának elveit, a díjköteles utak használatáért történõ elektronikus díjfizetést lehetõvé tévõ rendszer bevezetésére, üzemeltetésére, az úthasználati díjak beszedésére, ellenõrzésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat, a 33/A. § (2) bekezdése szerinti útdíj fizetésére kötelezettek körét,

20. a 21. §-ban meghatározott bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését,

21. a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását,

22. a 33. § (3) bekezdése szerinti közremûködõ igénybevételére vonatkozó szabályokat,

23. a 29. § (1) bekezdése szerinti elszámolás és vagyonkezelésbe adás részletes szabályait,

b) a miniszter, hogy

1. a közúti közlekedési szolgáltatások végzésének, valamint az azokhoz használt jármûvek üzemben tartásának részletes szabályait,

2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait,

3. az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezésérõl szóló szabályokat,

4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályait,

5. az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének mûszaki és eljárási szabályait,

6. a közutak ellenõrzésének szabályait,

7. a közutak tervezésére és a mûszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,

8. a közúti hidak nyilvántartására és mûszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat,

9. az útépítés felügyeleti ellenõrzés szabályait,

10. az útépítésre, illetõleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki követelményeit, valamint megfelelõségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (mûszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minõségi követelményeket,

11. a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeit,

12. a közúti jármûvek mûszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,

13. a közúti jármûvezetõk pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait,

14. a gépjármûfenntartó tevékenység végzésének szabályait,

15. a gépjármûvek vámkezelését megelõzõ vizsgálattal kapcsolatos szabályokat,

16. a nemzetközi forgalomban közlekedõ gépjármûvekre vonatkozó szabályokat,

17. az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait,

18. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait,

19. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait,

20. a veszélyes áruk szállításának és szállításra való feladásának szabályait a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekkel összhangban,

21. a vonatkozó nemzetközi szerzõdések hatálya alá nem tartozó jármûvekkel történõ veszélyes áru szállítás szabályait,

22. a közúti jármûvek újrafelhasználható alkatrészei szakszerû kinyerésének (bontásának) feltételeit, és e tevékenység végzésének személyi, dologi és szakmai feltételeit,

23. a közutak forgalombiztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának) szakmai szabályait,

24. a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályait,

25. az alagutak tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes mûszaki szabályait,

26. a 33. § (4) bekezdése szerinti eszközre vonatkozó követelményeket,

27. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást meghaladó jármûvek közúti közlekedésérõl, a közútkezelõi és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeirõl szóló szabályokat,

c) a miniszter, a közlekedésrendészetért felelõs miniszter és a környezetvédelemért felelõs miniszter, hogy a közúti jármûvek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat együttesen,

d) a közlekedésrendészetért felelõs miniszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját,

e) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a felügyeleti és az ellenõrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait,

f) a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság kivetésének részletes szabályait és a bírság felhasználásának rendjét az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben,

g) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben

1. a külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott, a külön jogszabály szerinti díjköteles utak használatáért díjszedésre jogosult szervezetet,

2. a díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve az erre irányuló koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait,

3. a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj, valamint ezek megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj, illetve a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén a többletpótdíj mértékét,

4. a fizetés módját és feltételeit, valamint

5. a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján,

h) a közlekedésrendészetért felelõs miniszter, hogy a diplomáciai mentességet élvezõ képviseletek és személyek gépjármûveinek különleges rendszámmal való ellátásának, a rendszámok kiadásának és visszavonásának rendjét és feltételeit, továbbá a külföldön kiállított vezetõi engedélyek használatának rendjét a külpolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben,

i) a közlekedésrendészetért felelõs miniszter, hogy a közúti jármûvek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármû hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét,

j) a honvédelemért felelõs, valamint az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy - a közlekedésért felelõs miniszterrel egyetértésben - a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek személyi állománya, jármûvei és magánútjai tekintetében az eltérõ rendelkezéseket

rendeletben állapítsa meg.

(4) A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérõ rendelkezéseket is megállapíthat.

(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

49. § (1) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl, 15. cikk, 18. cikk, 19. cikk (1) bekezdése, 21. és 22. cikk, 27. cikk 2. pontja;

b) az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyû személygépjármûvek és haszongépjármûvek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történõ típusjóváhagyásáról és a jármûjavítási és karbantartási információk elérhetõségérõl, 13. cikk.

(2) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjármûvekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról, 2. cikk b) és c) pontja, 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, (3)-(4) és (9)-(10) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végzõ személyek munkaidejének szervezésérõl, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvénnyel együtt;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeirõl és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl, 2. cikkének (1) és (2) bekezdése;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2006/38/EK irányelve (2006. május 17.) a nehéz tehergépjármûvekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról, 1. cikk 1. pont c) és e) alpontja, 1. cikk 2. pont a) és e) alpontja, 1. cikk 7. pont b) alpontja.