1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvetõ feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevõi elõzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.

A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következõk szerint állapítjuk meg:

I. RÉSZ

Bevezetõ rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet a Magyar Köztársaság területén levõ közutakon és közforgalom elõl el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.

Fogalmak

2. § A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását az 1. számú függelék tartalmazza.

A közlekedésben résztvevõkre vonatkozó általános rendelkezések

3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenõrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

(2) A gépkocsi vezetõje menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekû, továbbá gépkocsinak nem minõsülõ háromkerekû jármû vezetõje menet közben - ideértve a forgalmi okból történõ megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.

BH2002. 172. A halálos kimenetelû közúti közlekedési balesetért abban az esetben is csak az elsõbbségadásra kötelezett jármû vezetõjének a büntetõjogi felelõssége állapítható meg, ha a védett útvonalon a sebességhatárt nem jelentõs mértékben túllépõ jármûvezetõ részére az áthaladási elsõbbséget nem biztosítja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, 218/1999. (XII. 28.) Korm. r. 54. § (1) bek., KRESZ 3. § (1) bek. c) pont, 9. § (4) bek. d) pont, 26. § (1) bek. a) pont, 28. § (2) bek. b) pont, 48. § (5) bek.].

BH2001. 511. A védett úton a megengedett sebességhatár átlépésével közlekedõ gépkocsi vezetõje a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt - gondatlanságának hiányában - nem vonható felelõsségre, ha a baleset elsõdlegesen azért következett be, mert a védett utat keresztezõ jármûvezetõ az elsõbbségadásra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, jóllehet a védett úton haladó jármû sebességtúllépése nem volt megtévesztõ jellegû [Btk. 187. § (1) bek., 14. §, KRESZ 3. § c) pont, 26. § (1) bek. a) pont IV. tét., BJE 6/1998. sz.].

BH2001. 464. II. A honvédségi oszlopmenetben megkülönböztetett jelzés hiányában haladó gépjármû vezetõje eredményesen nem hivatkozhat a katonai forgalomszabályozás elmaradására, és a büntetõjogi felelõssége megállapítható a KRESZ rendelkezéseinek a megszegése miatt bekövetkezett halálos balesetért [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § (1) bek. c) pont, 9. § (1) bek., 27. § (2) bek., 42. § (1) bek., 49. § (2) bek.].

BH2001. 357. Megvalósítja a halált okozó ittas jármûvezetés bûntettét az a gépkocsivezetõ, aki a négysávos úttesten, a kijelölt gyalogátkelõhely közelében - bár szabálytalanul - áthaladó sértettet az ittassága folytán késõn észleli, és õt halálra gázolja [Btk. 188. § (2) bek. c) pont, KRESZ 3. §, 4. § c) pont].

BH2001. 100. A közúti közlekedési baleset okának kétséget kizáró módon történõ megállapítása hiányában - kizárólag a KRESZ 3. §-ának c) pontjára utalással - nem kerülhet sor sem bûnösséget megállapító, sem intézkedés alkalmazását kimondó határozat meghozatalára;

BH2001. 100. ilyen esetben bizonyítottság hiányában felmentõ rendelkezés meghozatalának van helye [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, Be. 3. § (2) bek., 61. § (4) bek., 214. § (3) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont].

BH2001. 55. Megvalósítja a halált okozó ittas jármûvezetés bûntettét a tûzoltó tehergépkocsi vezetõje, aki a jármûvét a védett útvonalat jelzõ közlekedési táblánál megállítja, majd a fõútvonalon haladó forgalmat figyelve - ittassága folytán - nem veszi észre a jármû elõtt gyalogosan áthaladó sértettet, akit halálra gázol [Btk. 188. § (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 4. § (1) bek. c) pont, 21. § (5)-(8) bek. 24. § (1) bek., 25. § (2) bek., 28. §].

BH2000. 287. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg a balra bekanyarodást megkezdõ gépkocsivezetõ, ha a mögötte segédmotoros kerékpárral - a követési távolságot be nem tartva - haladó jármû vezetõje az összeütközés elkerülése érdekében balra kormányozza a jármûvét, és ennek során halálos végû balesetet szenved [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 27. § (1) bek., 31. § (1) bek. b) pont II. ford. és (6) bek.].

BH1999. 350. A lakott területen az 50 km/óra megengedett legnagyobb sebesség nem jelentõs túllépésének a bekövetkezett balesetre nincs kihatása, ha a más jármûvezetõ által elõidézett veszélyhelyzet folytán a vádlott az azonnali fékezés ellenére sem tudta elkerülni a szabálytalanul áthaladó gyalogos elütését [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, Be. 214. § (3) bek. a) pont].

BH1998. 319. valamint az a jármûvezetõ is, aki az idõközben elhelyezett "egyéb veszélyt" jelzõ közlekedési jelzõtábla figyelmen kívül hagyása mellett az éjszakai órákban "vakon vezetve" a kivilágítatlan jármûszerelvénybe beleütközve három személy halálát okozza [Btk. 187. § (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 56. § (5) bek.].

BH1998. 206. A több ember halálát okozó, jármûvezetés tiltott átengedésének a bûntettét valósítja meg az elkövetõ, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban levõ olyan személynek engedi át a gépkocsi vezetését, aki a jármûvezetés során három gyalogos halálát okozza [Btk. 14. §, 15. §, 189. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 4. § (1) bek. c) pont, (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont és (4) bek.].

BH1997. 516. az elsõbbségadásra kötelezett jármû vezetõjét ez a kötelezettség a védett útvonalon közlekedõ jármû sebességétõl függetlenül terheli [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 26. §, 28. § (2) bek b) pont és (3) bek., 3. § c) pont].

BH1997. 516. II. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége büntetõjogi keretrendelkezés, amelynek tartalmát a KRESZ-ben foglalt igazgatási jogszabályok töltik ki; ennek körében az elsõbbségadási kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezések megelõzik a jármûvezetésre vonatkozó általános rendelkezések érvényesülését [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 3. § c) pont, 26. §, 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek].

BH1996. 459. II. Az esti órákban bekövetkezett közúti baleset esetén a büntetõjogi felelõsség megállapítása szempontjából a láthatóság és észlelhetõség konkrét lehetõségét a bizonyítási kísérlet során mindenkor a baleset idõpontjában fennálló tényleges adatok figyelembevételével kell megállapítani [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 26. § (4) bek., 21. § (1) bek., (3) bek. b) pont].

BH1996. 184. A közúti baleset gondatlan okozása vétségében nincs helye a bûnösség megállapításának, ha az éjszakai órákban a tehergépkocsiját vezetõ terhelt a jármûvének elõzése közben a fõútvonalon tiltott módon és kivilágítatlanul haladó kerékpárost a jármûve visszapillantó tükrével ellöki, és ezáltal a kerékpáros súlyos testi sérülést szenved [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, 26. § (4) bek., 34. § (1) bek. d) pont].

BH1995. 690. A lakott területen a fõútvonalon jelentõs sebességtúllépéssel haladó személygépkocsi vezetõjének a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatti felelõssége megállapítható, ha a védett útvonalra szabálytalanul ráhajtó kerékpárost halálra gázolja, de a megengedett legnagyobb sebességgel haladása esetén vagy azt csekélyebb mértékben túllépve a balesetet a gépkocsi megállításával elháríthatta volna [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 26. § (1) bek. a) pont IV. tétel].

BH1995. 689. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nincs helye a bûnösség megállapításának, ha a halálos baleset nem a terhelt közlekedési szabályszegése, hanem a sértettnek a jármûvezetõ által nem észlelhetõ és így el nem hárítható közrehatása folytán következett be [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 24. §].

BH1995. 502. A halált okozó ittas jármûvezetés bûntettében nem állapítható meg a szeszes ital hatása alatt álló gépjármûvezetõ bûnössége, aki a kijelölt gyalogos-átkelõhelyhez érkezve a jármûve sebességét megfelelõen (11-13 km/óra) csökkenti, és az átkelõhelyre féktávolságon belül lelépõ idõs sértett a kezében vizet tartalmazó vödörrel a terhelt gépkocsijának az oldalához ütközve sérülést szenvedett, de nem ez, hanem egy korábbi balesetével összefüggésben végzett mûtéti beavatkozás miatt hosszú idõn át történt ápolásának eredményként fellépett tüdõgyulladás vezetett a halálához [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 21. § (6) bek., 43. § (2) bek., (4) bek. b) pont].

BH1995. 446. ez a jogi értékelés a két jármûvezetõnek a balesetet közvetlenül megelõzõ kritikus szakaszban végzett tevékenysége idõszükségletének az egybevetésével végezhetõ el [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, 26. § (1) bek. a) pont III. ford., 28. § (2) bek. b) pont].

BH1994. 580. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége nem állapítható meg annak az autóbuszvezetõnek a terhére, aki a fõútvonalra ráhajtás elõtt az elsõbbségadási kötelezettségét megfelelõen teljesítette, és a baleset kizárólag a védett útvonalon haladó személygépkocsi vezetõjének sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ-szabályszegése miatt következett be [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 26. § (1) bek. a) pont III. ford.].

BH1994. 578. A halált okozó ittas jármûvezetés bûntette miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidõre felfüggesztése téves, amikor a baleset kizárólag a vádlott KRESZ-szabályszegésekben megnyilvánuló magatartása miatt következett be [Btk. 89. § (2) bek., 188. § (2) bek. c) pont, 83. §, KRESZ 3. § c) pont, 4. § (1) bek. c) pont, 26. § (1) bek. a) pont].

BH1992. 297. A közúti baleset okozása esetén a gépjármû vezetõjének a büntetõjogi felelõssége nem állapítható meg olyan esetben, ha a baleset kizárólag a kerékpárját ittasan és szabálytalan módon toló gyalogos magatartása miatt következett be [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 3. § c) pont, 21. § (3) bek. b) pont].

BH1986. 352. Közúti veszélyeztetés megállapításának szempontjai [Btk. 186. §, KRESZ 3. § c) pont.].

BH1981. 351. A közúti baleset csak akkor "kijelölt gyalogosátkelõhelyen" elkövetett, ha az úttesten van ilyen útburkolati jelzés [Btk. 187. § (2) be. b) pont. KRESZ 3. § c) pont, 17. § (1) bek. a) pont, 43. § (2) bek.].

FBK 1995/20. Közlekedési balesetért való felelõsség elbírálásánál a vádlottnak nem róható fel az észlelés hiánya, ha és pusztán ez vezetett a baleset bekövetkezéséhez. Az útburkolat szennyezettségére nem kell számítania a jármûvezetõnek, és annak a vádlott által történt észlelése külön vizsgálandó [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont]

A jármûvezetés személyi feltételei

4. § (1) Jármûvet az vezethet, aki

a) a jármû vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármû vezetésétõl eltiltva nincs;

b) a jármû biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

(2) A jármû vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetõleg a vezetõ nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetõnek vezetés közben magánál kell tartania.

BH2001. 357. Megvalósítja a halált okozó ittas jármûvezetés bûntettét az a gépkocsivezetõ, aki a négysávos úttesten, a kijelölt gyalogátkelõhely közelében - bár szabálytalanul - áthaladó sértettet az ittassága folytán késõn észleli, és õt halálra gázolja [Btk. 188. § (2) bek. c) pont, KRESZ 3. §, 4. § c) pont].

BH1998. 163. Az ittas jármûvezetés megállapítása szempontjából a szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amelynél a véralkoholkoncentráció foka, valamit a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a jármûvezetõ már nem képes a biztonságos vezetésre (Btk. 188. §, KRESZ 4. §).

BH1996. 409. A megkülönböztetõ jelzést indokolatlanul használó és szeszes ital hatása alatt álló rendõrrel szemben, aki az úttesten áthaladó gyalogost halálra gázolja, végrehajtandó szabadságvesztés és a közúti jármûvek vezetésétõl eltiltás kiszabása indokolt [Btk. 89. §, 188. § (2) bek. c) pont, 348. § (1) bek., KRESZ 4. § (1) bek. c) pont, 14. § (1) bek. d) pont, 26. § (1) bek. a) pont, 43. §, 49. § (2) bek.].

BH1996. 301. A súlyos testi sértést okozó ittas jármûvezetés bûntette miatt emelt vád alól a másodfokú eljárásban hozott felmentõ ítélet törvénysértõ, ha a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felvett bizonyítás eredményét nem veti össze az elsõfokú eljárásban értékelt bizonyítékokkal, és így teljes határozottsággal nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt nyilvánvaló szeszes ital fogyasztása és a közlekedési szabályszegései, valamint a bekövetkezett súlyos eredmény között az okozati összefüggés fennáll-e [Be. 240. §, 258. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 188. § (2) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. a) és c) pont, 25. § (2) bek., 26. § (1) bek., a) pont IV. ford.].

BH1994. 645. A szeszes italtól befolyásolt állapotban történt jármûvezetés tényére és az ennek alapján kiszámított alkoholértékre vonatkozóan a kísérleti jelleggel alkalmazott levegõbefúvásos méréssel mûködõ mûszer (Siemens Alcomat) - mint bizonyítási eszköz - által szolgáltatott, és az igazságügyi orvos szakértõ véleményével alátámasztott adat az ittas jármûvezetés vétségében való bûnösség megállapítására alapul szolgálhat [Btk. 188. § (1) bek., Be. 5. § (3) bek., 61. §, 217. § (1) és (3) bek., 218. § (1) bek., KRESZ 4. § (1) bek. c) pont].

BH1994. 581. A szeszes italt fogyasztott, de alkoholos befolyásoltság alatt nem álló személy részére a jármûvezetés átengedése akkor valósítja meg a jármûvezetés tiltott átengedésének vétségét, ha az átvevõ ténylegesen alkalmatlan volt a jármû vezetésére; ennek hiányában az átengedõ magatartása szabálysértést valósít meg [Btk. 189. § (1) bek., Sztv. 116/A. § (1) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. c) pont és (2) bek.].

BH1991. 303. A közúti baleset gondatlan okozása vétségének és az ittas jármûvezetés vétségének bûnhalmazatban történt téves megállapítása a súlyos testi sértést okozó ittas jármûvezetés bûntette helyett, amikor az alkoholos befolyásoltság a balesettel okozati összefüggésben áll [Btk. 12. § (1) bek., 187. § (1) bek., 188. § (2) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. c) pont, 28. § (1) bek. a) pont].

BH1987. 335. A közúti jármûvet engedély nélkül vezetõ személyre is vonatkoznak a közlekedés szabályai - A saját használatú ut közforgalom elöli elzárásának szabályai [Btk. 184. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (3) bek., 20/1984. (XII. 21.) KM sz. r. 2. § (7) bek., KRESZ 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.]:

BH1985. 164. A nemzetközi fuvarozásban szolgálatot teljesítõ gépkocsivezetõ ittassága és az ellenõrzést végzõ személyekkel szemben tanúsított agresszív magatartása olyan súlyos fegyelmi vétség, amely a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazását vonja maga után [1967. évi II. törvény 55. §, KRESZ 4. § (1) bek.].

BH1978. 108. Súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség valósul meg annak részérõl, aki a jármû vezetését olyan személynek engedi át, akirõl tudja, hogy sem jármûvezetõi jogosítványa, sem megfelelõ jártassága nincs és az átvevõ a gyakorlatlanságával összefüggésben súlyos testi sértéssel járó balesetet okoz [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 43. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 4. § (2) bek., 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

A jármûvek közlekedésben való részvételének a feltételei

5. § (1) A közlekedésben olyan jármûvel szabad részt venni,

a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van;

b) amely a jogszabályban meghatározott mûszaki feltételeknek megfelel, és

c) amely az utat és tartozékait nem rongálja és nem szennyezi.

(2) A vezetõ, mielõtt a jármûvel a telephelyrõl (garázsból stb.) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezõen elõírt világító- és fényjelzõ berendezések állapotát (mûködését) - az adott körülmények között indokolt módon - ellenõrizni.

(3) Ha a jármû az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg;

a) az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezetõ a jármûvel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni;

b) a vezetõ a jármûvel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.

(4) A jármû hatósági engedélyét - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a vezetõnek vezetés közben magánál kell tartania.

(5) A hatósági jelzést a jármûvön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy letakarni tilos.

(6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjármûvet - a "H" betût feltüntetõ - államjelzéssel kell ellátni.

(7) A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármû közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.

(8) Rendkívüli idõjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti jármûveknek a Magyar Köztársaság területére történõ beléptetése - külön jogszabály alapján - feltételhez köthetõ vagy korlátozható.

BH2000. 399. A közút fenntartójának felelõsségétõl függetlenül a közutat beszennyezõ is köteles az ebbõl eredõ károkért helytállni [Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 34. §, 35. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. (KRESZ) 5. § (1) bek. c) pont, 63. § (2) bek.].

BH1996. 242. A közúti baleset okozásának vétsége miatt nem állapítható meg a bûnössége annak a gépkocsivezetõnek, aki éjszaka, tompított világítással és csökkentett sebességgel haladva a kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpárral, sötét ruhában közlekedõ és ittas sértettet a féktávolságon belül észleli és emiatt elüti, ha a sértett még a reálisan elvárható sebességnél lassabb haladása esetén is csak a féktávolságon belül lett volna észlelhetõ [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 5. § (1) bek. a) és b) pont, 26. § (4) bek.].

BH1987. 335. A közúti jármûvet engedély nélkül vezetõ személyre is vonatkoznak a közlekedés szabályai - A saját használatú ut közforgalom elöli elzárásának szabályai [Btk. 184. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (3) bek., 20/1984. (XII. 21.) KM sz. r. 2. § (7) bek., KRESZ 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.]:

FBK 1993/12. Nem közokirat-hamisítás bûntettét - hanem közúti közlekedési szabálysértést valósít meg, aki más gépkocsijának forgalmi engedélyét mutatja fel az intézkedõ rendõrnek, és más gépkocsira szóló forgalmi rendszámot szerel a gépkocsijára [Btk. 274. § (1) bek. b) pont, az 1/1976. (I. 10.) BM rendelet, a KRESZ 5. § (1) bek. e) pont, a 17/1968. (VI. 14.) Korm. rendelet 51. § a) pont]

II. RÉSZ

Közúti jelzések

A rendõr jelzései

6. § (1) A forgalmat az útkeresztezõdésben irányító rendõr karjelzései:

a) a rendõr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása

- a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezõk részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a jármûvel - ha jelzõtábla nem tiltja - az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;

- a kinyújtott karra merõleges irányból érkezõk részére a továbbhaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet; a jármûvel az útkeresztezõdésnél - a kijelölt gyalogosátkelõhely, illetõleg a megállás helyét jelzõ útburkolati jel, ezek hiányában az útkeresztezõdés elõtt - meg kell állni;

b) a rendõr függõlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levõ gyalogos pedig köteles az áthaladást mielõbb befejezni; a jármûvel az a) pontban említett helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkeresztezõdésen mielõbb át kell haladni;

c) ha a rendõr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövõ forgalom felé fordítja, a jobbról érkezõ jármûvek - a rendõr mögött - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkezõ jármûvek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezõk részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;

d) ha a rendõr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkezõ jármûvek - a rendõr elõtt - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a balról érkezõ jármûvek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezõk részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;

e) karjelzés hiányában a rendõr vállával párhuzamos, illetõleg vállára merõleges irányból érkezõk részére - értelemszerûen - az a) pont rendelkezései az irányadók;

f) ha a rendõr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást.

(2) Ha a rendõr a forgalmat nem útkeresztezõdésben irányítja,

a) a jármûvek megállítására

aa) karjának vagy fehér szegélyû piros tárcsának függõleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetõleg síppal ad jelzést,

ab) menet közben a megkülönböztetõ fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyû piros tárcsának, piros vagy fehér fényû lámpának fel-le mozgatásával, illetõleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegû felirattal;

b) a megkülönböztetõ fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetõleg rendõrségi helikopterrõl hangszórón keresztül adott, a követendõ közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelõ módon kell az úton közlekedõ jármû vezetõjének eljárnia.

(3) A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendõr jelzésével nem ellentétesek.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerûen irányadók a szolgálatban lévõ katonai forgalomszabályozó, a határõr, a vám- és pénzügyõr, a tûzoltó által, valamint a forgalmat ellenõrzõ közlekedési hatóság közúti ellenõre által adott jelzésekre is.

A jelzõõr jelzései

7. § A jelzõõr jelzõtárcsával vagy - feltartott, illetõleg vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényû lámpával adott jelzésére meg kell állni.

A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek

8. § (1) A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényû) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. A fényjelzõ készülék folyamatos zöld fény jelzésnél folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítõ hangjelzést is adhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelzõ készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;

b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett idõtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levõ gyalogos pedig köteles az áthaladást mielõbb befejezni;

c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett fényjelzõ készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, a (2) bekezdés rendelkezései - értelemszerûen - az úttestet keresztezõ kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.

(4) Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelzõ készüléket nem helyeztek el, a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában említett fényjelzõ készülék jelzései - értelemszerûen - irányadók a gyalogosokra is.

BH1978. 149. Útkeresztezõdésben az áthaladási elsõbbségadásra kötelezett jármû vezetõjének kötelessége a fõútvonal forgalmának gondos megfigyelése, és a védett útvonalra való ráhajtás elõtt nem elég feltételeznie az ott közlekedõ jármûnek haladási irányát, hanem errõl meggyõzõdést kell szereznie [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., KRESZ 8. § és Függelék III/b. pont].

A jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek

9. § (1) A jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek:

a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelzõ készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényû) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;

b) a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelzõ készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy kerékpárt mutató zöldfényû) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;

c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztezõ villamos, illetõleg a megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelzõ készülék: két (felül kör alakú piros, alul kör alakú sárga fényû) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad;

d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelzõ készülék: egy (kör alakú sárga fényû) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést - idõszakonként - az a) pontban említett fényjelzõ készülék is adhat;

e) a forgalmi sáv foglaltságát jelzõ vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelzõ készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, középen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sorrendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelzõ készüléket - a (3) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelzõ készüléket a bal oldalon, illetõleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelzõ készülék jelzése - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - a fényjelzéssel szemben közlekedõ minden jármûre vonatkozik.

(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, illetõleg felett - az (1) bekezdés a) pontjában említett - külön fényjelzõ készülék mûködik,

a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélsõ forgalmi sávban;

b) a belsõ forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belsõ forgalmi sávban;

c) a forgalmi sáv felett elhelyezett készülék jelzése az alatta levõ forgalmi sávban közlekedõ jármûre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelzõ készülékek fényjelzéseinek a jelentése:

a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzõtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;

b) a felfelé, illetõleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsõbbséget kell adni;

c) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkeresztezõdésnél - a kijelölt gyalogos átkelõhely, illetõleg a megállás helyét jelzõ útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelzõ készülék elõtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkeresztezõdésen mielõbb át kell haladni;

d) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni;

e) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat, hogy zöld fényjelzés következik;

f) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.

(5) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelzõ készülék mellett elhelyezett kiegészítõ lámpa nyilat mutató zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban - a fényjelzõ készülék más fényjelzésétõl függetlenül - tovább szabad haladni.

(6) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelzõ készülék mellett elhelyezett kiegészítõ lámpa "BUSZ" feliratú fehér fényjelzést ad - a fényjelzõ készülék más fényjelzésétõl függetlenül -, az autóbusz-forgalmi sávban közlekedõknek tovább szabad haladni.

(7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkeresztezõdésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt elõreláthatólag nem lehet elhagyni.

(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelzõ készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára szabad utat jelez;

b) a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévõ forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint - a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni;

c) az "X" alakú piros fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebbõl az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.

(9) Ha a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja, a "Fõútvonal" jelzõtábla, valamint az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák jelzései nem irányadók.

A közúti jelzõtáblákra vonatkozó közös rendelkezések

10. § (1) A közúti jelzõtáblák a jármûvezetõk részére

a) az útvonal típusát jelzik,

b) az elsõbbséget szabályozzák,

c) utasítást adnak,

d) tilalmat, illetõleg korlátozást jeleznek,

e) veszélyt jeleznek, vagy

f) tájékoztatást adnak.

(2) A jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla adhat útmutatást a jelzõtábla jelzésének értelmezésére.

(3) A jelzõtáblákat - a (4)-(6) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzõtáblát a bal oldalon, illetõleg az úttest felett megismételhetik. A jelzõtábla jelzése - a (4) és az (5) bekezdésben említett kivétellel - a jelzõtáblával szemben közlekedõ minden jármûre vonatkozik.

(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzõtábla jelzése az alatta levõ forgalmi sávban közlekedõ jármûvekre vonatkozik.

(5) A fényjelzõ készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelezõ haladási irányt jelzõ tábla jelzése azokra a jármûvekre vonatkozik, amelyekre a fényjelzõ készülék jelzése irányadó.

(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelzõ táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzõtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

Útvonaltípust jelzõ táblák

11. § (1) Az útvonaltípust jelzõ táblák:

a) "Autópálya" (1. ábra);

b) "Autópálya vége" (2. ábra);

c) "Autóút" (3. ábra);

d) "Autóút vége" (4. ábra);

e) "Fõútvonal" (5. ábra);

f) "Fõútvonal vége" (6. ábra).

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

(2) Ha az útkeresztezõdésben a fõútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelzi; a kiegészítõ tábla az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatán a fõútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel (7. ábra).

(3) Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (8. ábra).

7. ábra

8. ábra

Az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák

12. § (1) Az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák:

a) "Elsõbbségadás kötelezõ" (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben elsõbbséget kell adni a keresztezõ (betorkolló) úton - illetõleg, ha a jelzõtábla alatt az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatát feltüntetõ kiegészítõ tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) - érkezõ jármû részére. Ha a kiegészítõ táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsõbbséget kell adni.

BH1982. 486. II. A helyszíni bírságolást a kártérítési felelõsség mértéke szempontjából nem lehet egy tekintet alá esõnek tekinteni a szabálysértési hatóság marasztaló határozatával [1968. évi I. tv. 84. §, 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 79. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, KRESZ 12. §].

9. ábra

10. ábra

10/a. ábra

b) "ÁLLJ! Elsõbbségadás kötelezõ" (11. és 12. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésnél - a megállás helyét jelzõ útburkolati jel elõtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkeresztezõdésbe való behaladás elõtt - meg kell állni, és az a) pontban említett úton érkezõ jármû részére elsõbbséget kell adni. A vasúti átjáróra a megállás után a 39. §-ban foglaltak szerint szabad ráhajtani.

c) "A szembejövõ forgalom elsõbbsége" (13. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszûkületben elsõbbséget kell adni a szembejövõ jármû részére;

11. ábra

12. ábra

13. ábra

14. ábra

d) "Elsõbbség a szembejövõ forgalommal szemben" (14. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszûkületben a jármûnek elsõbbsége van a szembejövõ jármûvel szemben.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (15. ábra).

15. ábra

16. ábra

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére az a) pontban említett táblával azonos ábrájú - "STOP" feliratot és az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (16. ábra).

(4) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett "ÁLLJ! Elsõbbségadás kötelezõ" jelzõ táblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelzõ útburkolati jel elõtt - ilyen útburkolati jel hiányában a jelzõtábla elõtt - meg kell állni és tovább haladni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy vasúti jármû nem közlekedik.

Utasítást adó jelzõtáblák

13. § (1) Az utasítást adó jelzõtáblák:

a) "Kötelezõ haladási irány" (17-19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben a táblán lévõ nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítõ tábla (18/d. ábra) azt jelzi, hogy a menetrend szerint közlekedõ autóbusz vagy a kerékpáros a jármû jelképét feltüntetõ kiegészítõ táblán lévõ nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.

a/1. "Kötelezõ haladási irány veszélyes anyagot szállító jármû részére" (18/a., 18/b., 18/c. ábra), azt jelenti, hogy az útkeresztezõdésben a veszélyes anyagot szállító jármûnek a táblán megjelölt irányban kell továbbhaladnia;

b) "Kikerülési irány" (20-22. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblát - illetõleg azt az akadályt vagy egyéb tárgyat, amelyen a táblát elhelyezték - a táblán levõ nyíl által jelzett irányban kell kikerülni;

17. ábra

18. ábra

18/a. ábra

18/b. ábra

18/c. ábra

18/d. ábra

19. ábra

20. ábra

21. ábra

22. ábra

c) "Körforgalom" (23. ábra); a tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetõtõl balra essék;

23. ábra

d) "Kötelezõ legkisebb sebesség" (24. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni - kivéve ha ez a sebesség az út-, a forgalmi, az idõjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné; a jelzõtábla hatályát csak a "Kötelezõ legkisebb sebesség vége" tábla (25. ábra) oldja fel;

24. ábra

25. ábra

e) "Kerékpárút" (26. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a kétkerekû kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek; a segédmotoros rokkantkocsi, gépi meghajtási kerekes szék, illetõleg a kétkerekû segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzõtábla nem tiltja. A kétkerekû segédmotoros kerékpár, segédmotoros rokkantkocsi a kerékpárúton legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhet. A kerékpárúton más jármû közlekedése tilos;

26. ábra

f) "Kerékpárút vége" (26/a. ábra);

26/a. ábra

g) "Gyalogút" (26/b. ábra); a tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál; jármû közlekedése a gyalogúton tilos;

26/b. ábra

h) "Gyalogút vége" (26/c. ábra);

26/c. ábra

i) "Gyalog- és kerékpárút" (26/d. és 26/e. ábra);

26/d. ábra

26/e. ábra

j) "Gyalog- és kerékpárút vége" (26/f. és 26/g. ábra).

26/f. ábra

26/g. ábra

g/1. "Gyalogos övezet (zóna)" (26/h. ábra); a jelzõtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármû közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt idõszakot megjelölõ kiegészítõ tábla van - a jelzett idõszakon kívül - az ott lakók jármûvei, illetõleg az út kezelõje által kiadott engedéllyel rendelkezõk jármûvei, valamint a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítõ táblán jelzett idõszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármû - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.

26/h. ábra

h/1. "Gyalogos övezet (zóna) vége" (26/i. ábra)

26/i. ábra

i/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)" (26/j. ábra); a jelzõtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármû közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérõ színû burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzõtábla alatt idõszakot megjelölõ kiegészítõ tábla van - a jelzett idõszakon kívül - az ott lakók jármûvei és a közútkezelõ engedélyével rendelkezõk jármûvei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítõ táblán jelzett idõszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármû - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.

26/j. ábra

j/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna) vége" (26/k. ábra)

26/k. ábra

k) "Hólánc használata kötelezõ" (26/1. ábra); a jelzõtábla azt jelzi, hogy az úton közlekedõ jármûnek (gépkocsi, mezõgazdasági vontató, lassú jármû) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.

26/l. ábra

k/1. "Hólánc használata kötelezõ vége" (26/m. ábra);

26/m. ábra

k/2. Ha a k) pontban említett jelzõtáblát közúti határátkelõhelyen helyezték el, csak azok a jármûvek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc.

(2) Ha az (1) bekezdés g) vagy i) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg, ezen az idõszakon kívül - legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetõleg a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül - célforgalomban jármûvek (más jármûvek) is közlekedhetnek a gyalogúton, illetõleg a gyalog- és kerékpárúton. Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.

A jármûvek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzõtáblák

14. § (1) A jármûvek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák:

a) "Jobbra bekanyarodni tilos" (27. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben jobbra bekanyarodni tilos;

27. ábra

28. ábra

b) "Balra bekanyarodni tilos" (28. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben megfordulni és balra bekanyarodni tilos;

c) "Megfordulni tilos" (29. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos;

29. ábra

30. ábra

d) "Sebességkorlátozás" (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos;

e) "Legkisebb követési távolság" (31. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a jármûveknek egymást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban követniök tilos; ha a táblán tehergépkocsik jelképe van, a tilalom az egymást követõ jármûvek közül csak a 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, a mezõgazdasági vontatókra és a lassú jármûvekre vonatkozik;

31. ábra

32. ábra

f) "Elõzni tilos" (32. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton elõzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekû motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erõvel vont jármûnek és kézikocsinak gépjármûvel való elõzésére, továbbá az úttest közepén levõ vágányon haladó villamos elõzésére;

g) "Tehergépkocsival elõzni tilos" (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel elõzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekû motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erõvel vont jármû és kézikocsi elõzésére, továbbá az úttest közepén levõ vágányon haladó villamos elõzésére;

33. ábra

34. ábra

h) "Kötelezõ megállás" (34. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblával megjelölt helyen megállás nélkül továbbhaladni tilos; a táblán levõ felirat a megállási kötelezettség indokát tünteti fel;

i) "Szélességkorlátozás" (35. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - szélesebb jármûvel közlekedni tilos;

35. ábra

36. ábra

j) "Magasságkorlátozás" (36. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - magasabb jármûvel közlekedni tilos;

k) "Hosszúságkorlátozás" (37. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - hosszabb jármûvel (jármûszerelvénnyel) közlekedni tilos;

37. ábra

38. ábra

l) "Súlykorlátozás" (38. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb össztömegû jármûvel (jármûszerelvénnyel) közlekedni tilos;

m) "Tengelyterhelés-korlátozás" (39. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan jármûvel közlekedni tilos, amelynek tengelyterhelése - bármelyik tengelyén - a táblán megjelöltnél nagyobb;

39. ábra

40. ábra

n) "Mindkét irányból behajtani tilos" (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;

o) "Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos" (41. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra gépjármûvel - kivéve a kétkerekû motorkerékpárt -, valamint mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos;

41. ábra

42. ábra

p) "Motorkerékpárral behajtani tilos" (42. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra kétkerekû motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel behajtani tilos;

q) "Autóbusszal behajtani tilos" (42/a. ábra) a tábla azt jelzi, hogy az útra autóbusszal - kivéve a menetrend szerint közlekedõ autóbuszt - behajtani tilos;

42/a. ábra

r) "Tehergépkocsival behajtani tilos" (43. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival - kivéve a legfeljebb 2500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegû, zárt kocsiszekrényû tehergépkocsit -, valamint vontatóval, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (44. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû ilyen jármûvel tilos behajtani;

43. ábra

44. ábra

s) "Mezõgazdasági vontatóval behajtani tilos" (45. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos;

45. ábra

t) "Jármûszerelvénnyel behajtani tilos" (46. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra jármûszerelvénnyel - kivéve a vonójármûbõl és egytengelyes vagy félpótkocsiból álló jármûszerelvényt - behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (47. ábra), csak olyan jármûszerelvénnyel tilos behajtani, amelyben a pótkocsi (bármelyik pótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege ezt a súlyhatárt meghaladja;

46. ábra

47. ábra

u) "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" (48. ábra);

48. ábra

v) "Kerékpárral behajtani tilos" (49. ábra);

49. ábra

w) "Kézikocsival bemenni tilos" (50. ábra);

x) "Állati erõvel vont jármûvel behajtani tilos" (51. ábra);

50. ábra

51. ábra

y) "Veszélyes anyagot szállító jármûvel behajtani tilos" (52. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útra veszélyes anyagot szállító jármûvel behajtani tilos;

52. ábra

y/1-2.

53. ábra

z) "Behajtani tilos" (53. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebbõl az irányból behajtani tilos.

z/1. "Korlátozott sebességû övezet" (53/a. ábra) jelzõtábla azt jelzi, hogy a "Korlátozott sebességû övezet vége" (53/b. ábra) jelzõtábláig az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos.

53/a. ábra

53/b. ábra

(2) Ha a jelzõtáblán az (1) bekezdés o)-x) pontjában említett táblák jelképei közül több van feltüntetve, az útra a jelképekkel jelzett valamennyi jármûvel tilos behajtani (54., 55. ábra).

54. ábra

55. ábra

(3) Ha az (1) bekezdés n)-y) pontjában említett jelzõtábla alatt kiegészítõ táblán "Kivéve célforgalom" felirat van, a tilalom nem vonatkozik arra a jármûre, amelynek úticélja a táblával megjelölt úton van.

(4) Ha az (1) bekezdés o)-x) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán "Kivéve áruszállítás" felirat van, áruszállítást végzõ jármûvel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha úticélja a jelzõtáblával megjelölt úton van.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzõtábla hatálya arra az útkeresztezõdésre terjed ki, amelyik elõtt azt elhelyezték.

(6) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett jelzõtábla hatálya a táblánál kezdõdik és a következõ útkeresztezõdés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzõtábla a tilalmat elõbb feloldja.

(7) A "Sebességkorlátozás vége" jelzõtábla (56. ábra) az (1) bekezdés d) pontjában említett tábla, az "Elõzési tilalom vége" jelzõtábla (57. ábra) az

56. ábra

57. ábra

58. ábra

59. ábra

(1) bekezdés f) pontjában említett tábla, a "Tehergépkocsira vonatkozó elõzési tilalom vége" jelzõtábla (58. ábra) az (1) bekezdés g) pontjában említett tábla, a "Mozgó jármûvekre vonatkozó tilalmak vége" jelzõtábla (59. ábra) pedig az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett valamennyi tábla hatályát feloldja.

(8) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzõtáblát a "Lakott terület kezdete" jelzõtáblával együtt helyezték el, a sebességkorlátozás hatálya a teljes lakott területre kiterjed.

(9) Ha az (1) bekezdés a)-d) és z/1. pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idõszakban áll fenn.

(10) Ha az (1) bekezdés n)-y) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idõszakban áll fenn; azzal a jármûvel, amellyel a nem tiltott idõszakban az útra behajtottak, a tiltott idõszak kezdetéig az utat el kell hagyni.

(11) Ha a "Kivéve célforgalom" vagy a "Kivéve áruszállítás" feliratú kiegészítõ tábla idõszakot is megjelöl, az útra célforgalomban is csak ebben az idõszakban szabad behajtani és azt a megjelölt idõszak végéig el kell hagyni.

(12) Az (1) bekezdés n)-t) pontjában említett jelzõtáblánál az út és közmû építésére vagy fenntartására, köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai gyûjtõ- és kézbesítõ szolgálat ellátására szolgáló jármûvel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a munka végeztével a jármûvel az utat haladéktalanul el kell hagyni.

(13) Az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett jelzõtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) a tilalom ellenére behajthat, ha úticélja a jelzõtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthetõ meg. A jármûvel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzõtábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", illetõleg "Kivéve.....(tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítõ tábla van, az útra engedéllyel rendelkezõ vagy a kiegészítõ táblán feltüntetett jármûvel, továbbá kerékpárral és konflissal szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelõje adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkezõ, vagy oda (onnan) áruszállítást végzõ természetes és jogi személyek részére. A felsoroltakon kívüli egyedi engedélyek kiadására a megyei, fõvárosi közlekedési felügyelet (a továbbiakban: közlekedési hatóság) jogosult.

(15) Ha az (1) bekezdés a), b), n) és z) pontjában említett jelzõtábla alatt az 59/a. ábra szerinti kiegészítõ táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra van, a jelzõtáblával jelzett tilalom a menetrend szerint közlekedõ autóbuszra és/vagy kerékpárra nem vonatkozik.

59/a. ábra

Megállási és várakozási tilalmat jelzõ táblák

15. § (1) A jármûvek megállását vagy várakozását tiltó jelzõtáblák:

a) "Megállni tilos" (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy mûszaki okból szükséges megállást kivéve - megállni, valamint várakozni tilos;

60. ábra

61. ábra

b) "Várakozni tilos" (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán levõ felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a jármûvek meghatározott körére nem terjed ki;

c) "Korlátozott várakozási övezet" (61/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton "Korlátozott várakozási övezet vége" (61/b. ábra) tábláig a várakozás a 113. és 114. ábra szerinti kiegészítõ táblán feltüntetett idõtartamig, illetõleg feltételekkel engedélyezett.

61/a. ábra

61/b. ábra

b) "Várakozni tilos" (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán levõ felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a jármûvek meghatározott körére nem terjed ki;

c) "Korlátozott várakozási övezet" (61/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton "Korlátozott várakozási övezet vége" (61/b. ábra) tábláig a várakozás a 113. és 114. ábra szerinti kiegészítõ táblán feltüntetett idõtartamig, illetõleg feltételekkel engedélyezett.

61/a. ábra

61/b. ábra

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzõtáblák hatálya a táblánál kezdõdik és a következõ útkeresztezõdésig tart, kivéve

a) ha a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,

b) ha ellenkezõ értelmû jelzõtábla a tilalmat elõbb feloldja,

c) a (3) bekezdésben említett esetet.

(3) Az (1) bekezdésben említett jelzõtáblák alatt - a tábla síkjára merõlegesen - elhelyezett kiegészítõ táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdõdõen vagy a tábláig áll fenn (a nyíl iránya a korlátozás alá esõ terület felé mutat, 62. ábra), illetõleg a tábla elõtt és után egyaránt fennáll (63. ábra).

62. ábra

63. ábra

(4) Ha az (1) bekezdésben említett jelzõtáblák alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idõszakban áll fenn.

(5) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõtartamot jelöl meg, a jelzõtábla csak a megjelölt idõtartamot meghaladó várakozást tiltja.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítõ tábla feltünteti azt az idõszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll (61/c. ábra). Ilyen helyen az áruszállító jármû a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig maradhat; más jármû - akár 5 percnél hosszabb ideig is - akkor tartózkodhat, ha a vezetõ a jármûnél marad és áruszállító jármû érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetõvé teszi.

61/c. ábra

(7) Az (1) bekezdésben említett jelzõtáblák alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (63/a. ábra) az útpadkán történõ megállási (várakozási) tilalomra is utal.

63/a. ábra

(8) Az (1) bekezdés c) pontjában említett "Korlátozott várakozási övezet" jelzõtábla a 14. § (14) bekezdésében meghatározott jelzõtáblával és kiegészítõ táblával együtt is alkalmazható. Ebben az esetben a várakozás feltételeire a kiegészítõ táblán feltüntetettek az irányadók.

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzõtáblák alatt elhelyezett kiegészítõ tábla (63/b. ábra) azt jelzi, hogy az itt szabálytalanul várakozó jármûvet elszállítással eltávolíthatják.

63/b. ábra

(10) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában említett jelzõtáblák (113. és 114. ábra) és a 15. § (1) bekezdés c) pontjában említett jelzõtábla (61/a. ábra) alatt elhelyezett kiegészítõ tábla (63/c. ábra) azt jelzi, hogy a jelzõtáblákkal meghatározott várakozási szabályokat megszegõ jármûvet kerékbilincs alkalmazásával rögzíthetik.

63/c. ábra

Veszélyt jelzõ táblák

16. § (1) A veszélyt jelzõ táblák:

a) "Veszélyes útkanyarulat balra" (64. ábra), "Veszélyes útkanyarulat jobbra" (65. ábra);

64. ábra

65. ábra

b) "Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok"; a tábla azt jelzi, hogy az úton egymás után két vagy több veszélyes útkanyarulat van; a tábla jelzi azt is, hogy az elsõ útkanyarulat balra (66. ábra) vagy jobbra (67. ábra) vezet;

66. ábra

67. ábra

c) "Veszélyes lejtõ" (68. ábra), illetõleg "Veszélyes emelkedõ" (69. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jelentõsebb lejtõ, illetõleg emelkedõ van; a táblán levõ szám a veszélyes útszakasz legnagyobb lejtésének, illetõleg emelkedésének a százalékos mértékét jelzi;

68. ábra

69. ábra

d) "Útszûkület" (70-71. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az úttest szélessége a megelõzõ útszakaszhoz képest számottevõen csökken;

70. ábra

71. ábra

e) "Szembejövõ forgalom" (72. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton - a korábbi forgalmi rendtõl vagy a megelõzõ útszakasz egyirányú forgalmától eltérõen - kétirányú forgalom van;

72. ábra

73. ábra

f) "Kompátkelés vagy nyitható híd" (73. ábra);

g) "Rakpart vagy meredek part" (74. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út közvetlenül a vízparton vagy szakadék mellett vezet;

74. ábra

75. ábra

h) "Bukkanó" (75. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a kilátás korlátozott;

i) "Egyenetlen úttest" (76. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelõzõ útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van, vagy az úttesten sebességcsökkentõ bordákat (küszöböket) alakítottak ki;

76. ábra

77. ábra

j) "Csúszós úttest" (77. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest erõsen csúszóssá válhat;

k) "Kavicsfelverõdés" (78. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a jármûvek kerekei - az úttest laza szerkezete miatt - kavicsfelverõdést idézhetnek elõ;

l) "Kõomlás" (79. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestre - kõomlás következtében - nagyobb kövek kerülhetnek;

78. ábra

79. ábra

m) "Úton folyó munkák" (80. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében útjavítási, karbantartási vagy egyéb hasonló munkálat folyik;

80. ábra

81. ábra

n) "Mélyrepülés" (81. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út felett alacsonyan repülõ légijármû tûnhet fel;

o) "Oldalszél" (82. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton gyakori az erõs oldalirányú szél;

82. ábra

83. ábra

p) "Gyalogosátkelés" (83. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelõhely van;

q) "Gyermekek" (84. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésével fokozottan számolni kell;

84. ábra

r) "Állatok"; a tábla azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élõ állatok (85-86. ábra) megjelenésével fokozottan számolni kell;

85. ábra

86. ábra

s) "Forgalomirányító fényjelzõ készülék" (87. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jármûvek forgalmát irányító fényjelzõ készülék van;

87. ábra

t) "Egyenrangú utak keresztezõdése" (88. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkeresztezõdés van, amelyben a jobbról érkezõ jármûnek van elsõbbsége;

88. ábra

89. ábra

u) "Útkeresztezõdés alárendelt úttal" (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkeresztezõdés van, amelyben a jármûnek elsõbbsége van a keresztezõ úton érkezõ jármûvel szemben; a jelzõtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsõbbséggel rendelkezõ útba (89/a. ábra). A jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla mutathatja az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsõbbséggel rendelkezõ út vonalvezetését (89/b. ábra);

89/a. ábra

89/b. ábra

90. ábra

v) "Sorompó nélküli vasúti átjáró" (90. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja (91. ábra);

91. ábra

92. ábra

93. ábra

x) "Sorompóval biztosított vasúti átjáró" (92. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzõtábla alatt elhelyezett - a v) pontban említett - kiegészítõ tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja;

y) "Villamos" (93. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az utat villamospálya keresztezi;

z)  "Egyéb veszély" (94. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton az a)-y) pontban említett jelzõtáblákkal nem jelezhetõ veszély van; a veszély fajtáját a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla tünteti fel; ilyen tábla jelzi, hogy az úttesten hosszanti vályúk alakultak ki (nyomvályús útszakasz: 94/a. ábra); ilyen tábla jelzi az utat keresztezõ vasúti pályát is, ha vasúti jármû áthaladását jelzõõr biztosítja (95. ábra).

z/1. "Gyalogosok" (95/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten gyalogosok közlekedésével;

z/2. "Kerékpárosok" (95/b. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten kerékpárosok közlekedésével;

z/3. A z/2. pontban említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (95/c. ábra) azt jelzi, hogy az úton olyan keresztezõdés van, ahol fokozottan számítani kell kerékpárosok keresztirányú közlekedésére;

z/4. "Útzár" (95/d. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az utat rendõrség útzár telepítésével lezárta.

z/5. "Körforgalom" (95/e. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a következõ útkeresztezõdésben körforgalmú forgalmi rend van.

94. ábra

94/a. ábra

95. ábra

95/a. ábra

95/b. ábra

95/c. ábra

95/d. ábra

95/e. ábra

(2) A veszélyt jelzõ tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság

- autópályán 250-500 méter,

- lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,

- lakott területen 50-100 méter,

kivéve ha a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.

96. ábra

97. ábra

(3) A jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán - két felfelé

mutató nyíl között - levõ felirat jelzi, ha a veszély hosszabb útszakaszon áll fenn (97. ábra).

(4) A vasúti átjárót - az (1) bekezdés v), x), illetõleg z) pontjában említett veszélyt jelzõ táblán felül - a következõ jelzõtáblák is jelzik:

a) "Vasúti átjáró kezdete" (98-99. ábra), illetõleg "Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete" (99/a-99/b. ábra);

98. ábra

99. ábra

99/a. ábra

99/b. ábra

b) "Vasúti átjárót elõjelzõ táblák" (100-102. ábra); a három elõjelzõ tábla azt jelzi, hogy a jármû vezetõje vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelzõ tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követõen elhelyezett kétsávos, majd egysávos elõjelzõ tábla a veszélyt jelzõ tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlõ részre osztja. Ezek az elõjelzõ táblák nincsenek minden vasúti átjáró elõtt elhelyezve.

100. ábra

101. ábra

102. ábra

(5) Az (1) bekezdés j) és z) pontjában meghatározott jelzõtábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esõzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítõ jelzõtábla, a megjelölt idõjárási körülmények esetében jelentkezõ fokozott baleseti veszélyre utal.

97/a. ábra

97/b. ábra

Tájékoztatást adó jelzõtáblák

17. § (1) A tájékoztatást adó jelzõtáblák a következõk:

a) "Kijelölt gyalogosátkelõhely" (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelõhely keresztezi;

a/1. "Gyalogos alul- vagy felüljáró" (103/a. ábra);

103. ábra

103/a. ábra

b) "Egyirányú forgalmi út" (104-105. ábra);

104. ábra

105. ábra

105/a. ábra

c) "Zsákutca" (106. ábra);

106. ábra

c/1. "Zsákutca kerékpáros továbbhaladási lehetõséggel" (106/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy kerékpáros részére a továbbhaladás lehetõsége biztosított.

106/a. ábra

d) "Autóbuszmegállóhely" (107. ábra); "Trolibuszmegállóhely" (108. ábra); illetõleg "Villamosmegállóhely" (109. ábra); a tábla menetrend szerint közlekedõ autóbusz-, trolibusz-, illetõleg villamosjárat megállóhelyét jelzi;

107. ábra

108. ábra

109. ábra

d/1. "Taxiállomás" (109/a. ábra); a tábla a személytaxi részére kijelölt várakozó helyet jelzi; a tábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelezheti a taxiállomáson egy idõben várakozó személytaxik megengedett számát;

109/a. ábra

e) "Várakozóhely" (110. ábra); a tábla a jármûvek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelezheti a várakozó helyen kötelezõ elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), illetõleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos jármûvek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármû 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenõrzõ óra van, kiegészítõ tábla (113. ábra) jelezheti azt az idõszakot is, amelyben a várakozást ellenõrzõ óra (parkométer) vagy jegykiadó automata mûködtetése kötelezõ, kiegészítõ tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott idõtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra), a mozgáskorlátozottakat szállító jármûvek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítõ tábla (115. ábra) vagy külön jelzõtábla (115/a. ábra) jelezheti;

e/1. "Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá esõ nehéz tehergépkocsik részére" (112/a., 112/b. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a várakozóhely a korlátozás hatálya alá esõ nehéz tehergépkocsik részére ki van jelölve;

110. ábra

111. ábra

112. ábra

112/a. ábra

112/b. ábra

112/c. ábra

e/2. "Várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - 113. és 114. ábra szerinti kiegészítõ táblán feltüntetett módon - a "Várakozási övezet (zóna) vége" (112/e. ábra) jelzõtábláig a várakozás feltételekhez kötött.

112/d. ábra

112/e. ábra

113. ábra

114. ábra

115. ábra

115/a. ábra

f) "Besorolás rendjét jelzõ tábla"(116. ábra): a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdés elõtt - a továbbhaladási iránytól függõen - melyik forgalmi sávba kell besorolni; a nyilak szárában - pajzs alakban - az út számozása is feltüntethetõ;

f/1. "Kerékpáros közvetett kapcsolat" (116/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésnél a kerékpárosnak, amennyiben balra kíván továbbhaladni, a kerékpárról leszállva, a keresztezõ út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedõ jármûvekhez kell besorolnia és az útkeresztezõdésen áthaladnia.

116/a. ábra

g) "Autóbusz forgalmi sáv" (117. ábra); a tábla az autóbusz forgalmi sáv kezdetét, az úttesten történõ elhelyezkedését és a rajta közlekedõk haladási irányát jelzi;

g/1. "Kerékpársáv" (117/a. ábra); a tábla a kerékpársáv úttesten történõ elhelyezkedését és a közlekedõk haladási irányát jelzi;

117. ábra

117/a. ábra

g/2. "Kerékpársáv vége" (117/b. ábra):

117/b. ábra

g/3. "Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv" (117/c. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az autóbusz forgalmi sávon a kerékpárosok közlekedése is megengedett.

117/c. ábra

g/4. "Út melletti kerékpárút" (117/d. és 117/e. ábra):

117/d. ábra

117/e. ábra

g/5. "Út melletti kerékpárút vége" (117/f. ábra):

117/f. ábra

h) "Kapaszkodósáv" (118. ábra): a tábla emelkedõ úton a lassabban haladó jármûvek közlekedésére szolgáló kiegészítõ sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi. A tábla jelezheti azt a sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármû a kapaszkodósávot köteles igénybe venni (119. ábra);

118. ábra

119. ábra

i) "Kapaszkodósáv vége" (120-121. ábra);

120. ábra

121. ábra

j) "Lakó-pihenõ övezet" (122. ábra);

122. ábra

k) "Lakó-pihenõ övezet vége" (123. ábra);

123. ábra

l)-q)

130. ábra

r) "Kerülõ útirányt jelzõ tábla" (130. ábra); a tábla - olyan útkeresztezõdés elõtt, amelyben a bekanyarodást tábla tiltja - azt jelzi, hogy a keresztezõ út milyen kerülõ útirányon érhetõ el;

s) "Lakott terület kezdete" (131., 131/a., 131/b., 131/c. ábra):

t) "Lakott terület vége" (132., 132/a., 132/b., 132/c. ábra):

131. ábra

131/a. ábra

131/b. ábra

131/c. ábra

132. ábra

132/a. ábra

132/b. ábra

132/c. ábra

u) "Helynévtábla" (133. ábra); a tábla jelentõsebb hely, folyó stb. nevét tünteti fel;

133. ábra

v) "Útirány elõjelzõ tábla" (134-137. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a megjelölt helységek a következõ útkeresztezõdésnél melyik irányban érhetõk el; az útirányt jelképezõ nyíl megszakításában levõ tilalmi, illetõleg veszélyt jelzõ tábla az útkeresztezõdést követõ útszakaszon fennálló - jelzõtáblával jelzett - tilalom, illetõleg veszély elõjelzésére szolgál (138-139. ábra);

134. ábra

135. ábra

136. ábra

137. ábra

138. ábra

139. ábra

x) "Útirányjelzõ tábla" (140-143. ábra); a tábla útkeresztezõdésnél jelzi, hogy a megjelölt helységek melyik irányban érhetõk el;

x/1. "Kerékpáros útirányjelzõ tábla" (142/a., 142/b. ábra);

140. ábra

141. ábra

142. ábra

142/a. ábra

142/b. ábra

143. ábra

y) "Útvonal megerõsítõ tábla" (144-145. ábra); a tábla az út számát, illetõleg azt jelzi, hogy az út hova vezet;

144. ábra

145. ábra

z) "Terelõút" (146-147. ábra); az út lezárása esetén arról tájékoztat, hogy a terelõút merre vezet.

146. ábra

147. ábra

(2) Az út mellett vagy közelében lévõ egyes létesítményekrõl a 2. számú függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínû - jelzõtáblák adhatnak tájékoztatást.

(3) Ha az "Egyirányú forgalmú út" jelzõtáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítõ táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg, az úttesten kijelölt kerékpársávon a kerékpáros vagy az autóbusz forgalmi sávon az autóbusz - a jelzõtáblán megjelölt iránnyal szemben - közlekedhet.

(4) Az (1) bekezdés v), x), y) pontjában meghatározott jelzõtáblák zöld, kék vagy fehér alapszínûek lehetnek.

Útburkolati jelek

18. § (1) Az útburkolati jelek:

a) úttest szélét jelzõ vonal: hosszirányú folytonos - az útkeresztezõdésnél szaggatott - vonal;

b) terelõvonal: hosszirányú - egy vagy [olyan útszakaszon, ahol a forgalmat a 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett fényjelzõ készülék szabályozza] közvetlenül egymás mellett levõ két párhuzamos - szaggatott vonal, amely az úttest felezõvonalát jelzi, a forgalmi sávokat egymástól vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a terelõvonal záróvonalban folytatódik; a terelõvonalon a jármûvel folyamatosan haladni nem szabad;

c) záróvonal: hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezõvonalát jelzi, illetõleg a két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól, vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a záróvonalat jármûvel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelõvonal is van, a záróvonal a terelõvonal felõl - az elõzésre, illetõleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával - átléphetõ;

d) autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levõ "BUSZ" felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;

e) elõjelzõ nyíl (148-150. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következõ útkeresztezõdésnél melyik irányba (irányokba) szabad továbbhaladni;

BH2003. 272. I. A megkülönböztetõ jelzéseket használó és közlekedési szabályt nem sértõ gépjármû vezetõjét nem terheli büntetõjogi felelõsség a sértett többszörös közlekedési szabályszegésével váratlanul elõidézett és elõre számításba nem vehetõ elháríthatatlan veszélyhelyzet súlyos eredményéért [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 18. § (1) bek. c) pont, 29. § (1) bek., 31. § (1) bek. a) pont, (3) és (6) bek., 42. § (1) bek., 49. § (2) bek.].

BH1998. 467. így az irányváltoztatásra és a forgalmi elsõbbségre vonatkozó szabályok megszegését is az igazgatási rendelkezéseknek az alapulvételével kell megítélni [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 18. § (1) bek. c) pont, 25. § (2) bek., KRESZ 1. sz. függelék III/b. pont].

148. ábra

149. ábra

150. ábra

151. ábra

f) terelõnyíl (151. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartásával - a jelzett irányban el kell hagyni;

g) gyalogosátkelõhely (152. ábra);

152. ábra

h) megállás helyét jelzõ vonal: keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a jármûvel - ha a megállást az elsõbbség megadása, a vasúti jármû áthaladásának biztosítása, illetõleg fényjelzõ készülék vagy vasúti átjárót biztosító jelzõberendezés jelzése szükségessé teszi - meg kell állni; ha az elsõbbségadási kötelezettség "Elsõbbségadás kötelezõ" jelzõtábla jelzésébõl következik, erre a vonal elõtt levõ háromszög alakú útburkolati jel (153. ábra) hívhatja fel a figyelmet;

153. ábra

h/1. "Elõretolt kerékpáros felállóhely balra bekanyarodó kerékpárosok számára" (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelzõ készülékkel szabályozott útkeresztezõdésben az oda kerékpársávon érkezõ és balra bekanyarodó kerékpárosoknak, a megállás helyét jelölõ vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színû útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt úttestre csak a tilos fényjelzés ideje alatt szabad a többi jármû elé - a besorolás általános szabályai szerint - besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.

153/a. ábra

i) kötelezõ megállás helyét jelzõ vonal (154. ábra); azt a helyet jelzi, ahol az "Állj! Elsõbbségadás kötelezõ" jelzõtábla jelzése folytán meg kell állni;

154. ábra

j) várakozóhely (155-156. ábra); az egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöli meg;

155. ábra

156. ábra

k) jármûforgalom elõl elzárt terület (157. ábra); az útburkolati jellel jelzett területre jármûvel ráhajtani tilos;

157. ábra

l) megállóhely (158. ábra); menetrend szerint közlekedõ autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelyét, illetõleg taxi állomását jelzi; a jel kiegészíthetõ a megfelelõ jármûre utaló felirattal;

158. ábra

m) megállási tilalmat jelzõ vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levõ folytonos vonal, amely - jogszabály rendelkezésébõl vagy jelzõtábla jelzésébõl folyó - megállási tilalomra hívja fel a figyelmet;

n) várakozási tilalmat jelzõ vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levõ szaggatott vonal, amely - jogszabály rendelkezésébõl vagy jelzõtábla jelzésébõl folyó - várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet;

o) veszélyes helyre figyelmeztetõ vonal (158/a. ábra): e vonallal együtt útburkolati jel jelezheti a veszély jellegét is (158/b., 158/c., 158/d. és 158/h. ábra);

158/a. ábra

158/b. ábra

158/c. ábra

158/d. ábra

158/h. ábra

p) veszélyes hely elõjelzésére szolgáló vonalak:

keresztirányú egymást követõ folytonos vonalak (158/f. ábra), amelyek azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre kell számítani;

p/1. az utat keresztezõ kerékpárút (158/g. ábra).

158/f. ábra

158/g. ábra

p/2. "Kerékpárosok közlekedésére kijelölt úttest" (158/i. ábra):

158/i. ábra

s) "X-jel" (158/j. ábra); az egymást keresztezõ vonalak a várakozás tilalmát jelzik, ahol a jelzett területet valamely okból (pl. kapubejárat, tûzcsap stb.) szabadon kell hagyni.

158/j. ábra

(2) Az (1) bekezdés

a) a), b), c), e), h), i) és k) pontjaiban említett útburkolati jel fehér vagy sárga,

b) l)-n) és p) pontjaiban említett útburkolati jel sárga,

c) a többi útburkolati jel fehér.

Ha az a) pontban említett útburkolati jel sárga színû, az úttestnek, illetõleg egy részének a lezárása miatt szükséges forgalmi rend változásra hívhatja fel a figyelmet.

(3) Különösen veszélyes helyekre - elsõsorban a vasúti átjáró és az útkeresztezõdés területére - szaggatott vonallal körülhatárolt sárga színû útburkolati jel (158/e. ábra) hívhatja fel a jármûvezetõk figyelmét.

158/e. ábra

(4) A kerékpársávot az úttest többi részétõl folytonos - az útkeresztezõdésnél, továbbá ahol a jármûvek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külsõ széle között jelölték ki, szaggatott - sárga vonal választja el.

(5) A járdára festett folytonos fehér vonal azt a határt jelzi, ameddig a jármûvek a járdának az úttest felõli részét várakozás céljára igénybe vehetik.

(6) A gyalog- és kerékpárútra festett folytonos sárga vonal a gyalogos és kerékpáros forgalmat választja el egymástól. Lakott területen belül - járdán létesített - kerékpárutat eltérõ színû és/vagy anyagú burkolat, vagy folytonos sárga vonal választja el a gyalogos forgalomtól.

(7) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplõ kiegészítõ tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjármûvei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.

Vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések

19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzõberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.

(2) A fénysorompó a vasúti jármû közeledését és áthaladását két egymás mellett levõ, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.

(3) A félsorompó a vasúti jármû közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színû - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is mûködik.

(4) A teljes sorompó a vasúti jármû közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetõleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színû sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely

a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;

b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levõ felváltva villogó piros fénnyel jelzi.

(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverõ, illetõleg piros fényt adó lámpa van.

(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha

a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;

b) a fél-, illetõleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;

c) a teljes sorompót kiegészítõ berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.

(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha

a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

c) a sorompórudak eltérõ állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

(8) A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi

a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,

b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítõ hang- vagy fényjelzõ berendezés jelzést nem ad.

BH1989. 51. Ha közút és a vasút keresztezõdésében biztonsági berendezés van, a bizalmi elv érvényesítése folytán a sorompó nyitott voltából az áthaladni szándékozó jármû vezetõjének általában nem kell számolnia vonat közeledésével [Btk 184. §. (3) bek., KRESZ 19. §. (8) bek. b) pont].

Egyéb közúti jelzések

20. § (1) A járda (járdasziget) szélén levõ fekete-fehér színû lánc-, illetõleg csõkorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos.

(2) Az út kanyarulatát - veszélyes útkanyarulatban a veszélyt jelzõ táblán felül - az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyílalakú fekete-fehér sávok mutatnak a továbbhaladás irányába (159. ábra).

159. ábra

(3) Az úttestnek, illetõleg az úttest egy részének a lezárását piros-fehér színû korlát, továbbá nyíl alakban vagy ferdén sávozott tábla, terelõfûzér vagy terelõbóják, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetében ezen felül folyamatos piros vagy villogó sárga fényt adó lámpák is jelzik.

(4) A fekete-fehér színû sorompó azt jelzi, hogy a lezárt területre engedély nélkül behajtani tilos.

(5) Négyszögletû fekete alapon fehér számértéket feltüntetõ jelzés azt a sebességet (km/órában) jelzi, amellyel forgalomirányító fényjelzõ készülékek elõtt az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerû (160. ábra).

160. ábra

(6) "Gyermekszállítás" (160/a. ábra), a személyszállító jármû elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármû környezetében kíséret nélküli gyermekek közlekedésére figyelmeztet.

160/a. ábra

20/A. § Egyes közúti jelzésekre vonatkozó külön rendelkezések

A 11-18. és a 20. §-ban meghatározott közúti jelzések ábráiban a feliratok, a számértékek, a továbbhaladás irányát jelzõ nyilak, az útkeresztezõdések és útszûkületek alaprajzi vázlatait feltüntetõ vonalak, továbbá az egyéb területek alaprajzi vázlatai (74., 106., 111., 112., 130., 138., 139., 155., 156. és 157. ábra) példálózó jellegûek; e jelzések mindenkor a tényleges helyzetet, illetõleg szabályozást tüntetik fel.

III. RÉSZ

A gyalogosokra és a jármûvek utasaira vonatkozó szabályok

Gyalogosok közlekedése

21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.

(2) Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetõleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.

(3) Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban

a) lakott területen lehetõleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a jármûforgalommal szemben,

b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedõ mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.

(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetõleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelõen becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedõ gyalogosnak a jármûvek vezetõi által elölrõl és hátulról kellõ távolságból észlelhetõ lámpát kell vinnie.

(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelõhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelõhely nincs,

a) lakott területen levõ fõútvonalon az útkeresztezõdésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedõ jármû megállóhelyén levõ járdasziget és az ahhoz közelebb esõ járda között (a járdasziget teljes hosszában),

b) egyéb helyen bárhol,

a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyõzõdött annak veszélytelenségérõl. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jármûvek vezetõit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

(7) A kijelölt gyalogosátkelõhelyen áthaladó gyalogosnak a jármûvekkel szemben elsõbbsége van. Ugyancsak elsõbbsége van - kijelölt gyalogosátkelõhely hiányában is - az útkeresztezõdésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a jármûvekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvekkel szemben azonban a gyalogosnak elsõbbsége ezeken a helyeken sincs.

(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a jármûvekkel szemben elsõbbsége nincs, mielõtt az úttestre lép, köteles meggyõzõdni arról, hogy áthaladásával a jármûforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármû olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

(9) A gyalogosnak tilos

a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;

b) olyan helyen, ahol a jármûvekkel szemben elsõbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármû stb.) közelében az úttestre lépni;

c) lánc-, illetõleg csõkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetõleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;

d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelõhelyen kívül - áthaladni;

e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;

f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkeresztezõdésen kívül áthaladni;

g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.

(10) Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelõhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyõzõdött arról, hogy vasúti jármû nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzõberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.

(11) Fõútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.

BH1998. 7. A város belterületén a folyamatos kocsisorban a gyalogátkelõhelynek 36-37 km/óra sebességgel történõ megközelítése megfelel a fokozott óvatosság követelményének, ezért ha a gyalogos kellõ körültekintés nélkül, a féktávolságon belül az ilyen sebességgel haladó jármû elé lép, és balesetet szenved, a jármû vezetõje nem tartozik büntetõjogi felelõsséggel [Btk. 187. § (1) és (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (6) bek., 43. § (2) bek.].

BH1997. 430. A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, az úttest széléhez viszonyítva megfelelõ oldaltávolságot tartva közlekedõ személygépkocsi vezetõje nem felel annak a sértettnek az elütéséért, aki szabálytalanul, az úttesten - annak szélétõl egy méterre - álló kivilágítatlan kerékpárjára fahasábokat rakva az úttest jelentõs részét elfoglalja [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 21. § (1) és (3) bek., 26. § (4) bek., 54. § (7) bek. e) pont].

BH1996. 459. I. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg a túlzott sebességgel nem haladó gépkocsivezetõ bûnössége, aki az esti sötétségben, a fényvisszaverõ prizmával nem rendelkezõ és kivilágítatlan kerékpárját ittasan, sötét ruhában toló sértettet - aki a jelzõtábla tiltó rendelkezései szerint ott jogszerûen nem is tartózkodhatott volna - halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1)-(2) bek., (3) bek. b) pont].

BH1996. 408. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nem állapítható meg a gépkocsivezetõ bûnössége, aki az éjszakai sötétségben a jármûvet megengedett sebességgel, tompított világítással vezetve, a fõútvonalon szabálytalanul és féktávolságon belül, ittasan áthaladó gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 21. § (8) bek.].

BH1995. 7. Halálos közúti baleset gondatlan okozásának minõsül annak a vádlottnak a cselekménye, aki óvatlanul és a sebesség csökkentése nélkül közelíti meg a kijelölt gyalogos-átkelõhelyet, amelyen és amelynek közelében gyalogosok is tartózkodnak, és elüti a váratlanul és féktávolságon belül a járdáról lelépõ 12 éves sértettet, aki késõbb a sérüléseibe belehal [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 43. § (2) bek., 21. § (6) és (8) bek.].

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármû esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a jármûvezetõnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

BH1993. 215. Nincs helye az éjszakai sötétségben gépkocsit vezetõ terhelt büntetõjogi felelõssége megállapításának, ha a kivilágítatlan és fényvisszaverõ prizmával fel nem szerelt, kerékpárját súlyos fokban ittasan és szabálytalanul toló sértett maga hozza létre a halálos eredménnyel járó balesetnél a közvetlen veszélyhelyzetet [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1) bek., 26. § (4) bek., 54. § (6) bek.].

BH1990. 365. A sértett közrehatásának a súlyos testi sértést okozó ittas jármûvezetés bûntette esetén olyan jelentõsége lehet, amely a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését eredményezheti [Btk. 89. § (1) bek., 188. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (2) bek.].

BH1983. 386. I. A közlekedési szabály kiemelkedõen durva megsértését valósítja meg az a gépkocsivezetõ, aki a sebességkorlátozásra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt nem képes a kijelölt gyalogátkelõhelyen áthaladó gyermekek elsõbbségét biztosítani és az egyik gyermeket elütve súlyos sérülést okoz. [Btk. 187. § (1) bek., 83. §, 89. § (1) bek., KRESZ 21. § (6) bek. a) pont, 43. §].

BH1981. 488. I. Az úttesten éjszaka keresztben fekvõ gyalogos elütéséért a jármû vezetõje csak akkor tehetõ felelõssé, ha a baleset elhárítására vonatkozó kötelezettségének felróható okból nem tesz eleget [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (2) és (6) bek.].

BH1980. 363. I. A kijelölt gyalogátkelõhelyen haladó gyalogost nem terheli olyan kötelezettség, hogy az átkelõhely közepére érve felmérje a jobb kéz felöl közeledõ forgalom tényleges helyzetét, ezért ennek elmulasztása esetén a bekövetkezett balesetben való közrehatása szóba sem kerülhet [KRESZ 21. § (7) bek., 43§ (2) bek.].

BH1980. 273. A jármûvezetéstõl eltiltás alkalmazása nem indokolt, ha a baleset nem elsõsorban a jármûvezetésben való járatlansággal vagy a kötelezõ figyelem súlyos elhanyagolásával, hanem döntõ módon a sértett közrehatásával okozati összefüggésben következett be [1961. évi V. törvény 58. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont. KRESZ 21. § (3) bek., 26. § (1) és (4) bek. és 54. § (6) bek.].

BH1978. 106. A gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelõhelyen feltétlen elsõbbsége van, ezért ezen a helyen nincs megállásban vagy járdára visszalépésben megnyilvánuló elhárítási kötelezettsége, és az õt itt ért baleset során közrehatása nem állapítható meg [1961. évi V. törvény 194. § (1) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 21. § (6) bek., 43. § (2) bek., függelék III. fejezet b) pontja].

Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése

22. § (1) Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén - közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.

(2) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl elõre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a jármûvek vezetõi által kellõ távolságból észlelhetõ lámpát kell vinni. Ha a csoport kellõen világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport elõtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerûen kivilágított jármû halad, a lámpák használata nem kötelezõ.

(3) A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetõje köteles gondoskodni.

(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetõleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) - az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - az úttesten közlekedhet.

A jármûvek utasaira vonatkozó szabályok

23. § (1) Az utas csak álló jármûre szállhat fel és csak álló jármûrõl szállhat le.

(2) Az utasnak tilos

a) a vezetõt a vezetésben zavarni;

b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;

c) a jármû lépcsõjén, illetõleg külsõ részén utazni;

d) a jármû ablakán vagy ajtaján kihajolni.

(3) A jármû ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(4) Menetrend szerint közlekedõ jármûre a megállóhelyen kívül felszállni, illetõleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármû személyzete erre elõzetesen - szóban vagy a vezetõ által mûködtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármû a megállóhelyen megállt.

(5) Veszélyes anyagot szállító jármûvön a vezetõn és a kísérõn kívül személyt szállítani tilos.

IV. RÉSZ

A jármûközlekedésre vonatkozó szabályok

I. fejezet

A jármûközlekedés általános szabályai

Elindulás

24. § (1) Az úttest szélérõl elinduló, a várakozó helyrõl az úttestre ráhajtó, az út más részérõl vagy útnak nem minõsülõ területrõl az úttestre ráhajtó jármû vezetõjének, az úttesten haladó jármûvek és gyalogosok részére elsõbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedõ jármûvekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveket ide nem értve - elsõbbsége van.

(2) Az elindulást, illetõleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.

(3) Lakott területen belül a jármûvek vezetõi kötelesek az elindulási szándékot jelzõ, menetrend szerint közlekedõ autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyrõl való elindulását (a jobb szélsõ forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehetõ - lassítással, szükség esetén megállással is lehetõvé tenni. Az autóbusz, illetõleg a trolibusz vezetõje azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyõzõdött annak veszélytelenségérõl.

BH1996. 8. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében helytálló a bûnösség megállapítása, ha a személygépkocsi vezetõje akkor kezdi meg az elõtte haladó jármû elõzését, amikor a gépkocsija elõzését már más jármû megkezdte, és az elõzõ jármû ennek folytán kisodródik, fának ütközik és az út szélén álló gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 24. § (1) bek. b) pont].

BH1989. 7. Ha a zárt pályán haladó villamos-szerelvény keresztezi a közutat, a közúti jármû vezetõje köteles áthaladási elsõbbséget adni a sínen közlekedõ jármûnek [Btk 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 24. § (1) bek, 53. §].

Haladás az úton

25. § (1) Jármûvel a forgalmi, az idõjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minõségének és állapotának) megfelelõen kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármû sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) Jármûvel az úttesten - az elõzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú jármûvel, kerékpárral, állati erõvel vont jármûvel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó jármûvel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetõvé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.

(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, illetõleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.

(4) Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, jármûvel a középsõ és a menetirány szerinti jobb szélsõ úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középsõ úttestjén kétirányú, a szélsõ úttestjein egyirányú forgalom van.

(5) Ha jelzõtábla jelzésébõl más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levõ járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.

(6) Járda, járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármû vagy rakománya ezek fölé nyúljék.

BH2003. 351. az ittas befolyásoltságnak a baleset bekövetkezésében való közrehatását úgy kell vizsgálni, hogy az eljárás alá vont személy ténylegesen tanúsított magatartása összehasonlítandó a józan, jogkövetõ és a közlekedésben a megengedett kockázat keretei között maradó gondos jármûvezetõtõl elvárt magatartással [Btk. 188. § (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 25. § (1) bek.].

BH2000. 402. A vadnak gyorsforgalmi utakon való hirtelen felbukkanása a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett elháríthatatlan oknak (rendellenességnek) minõsül [Ptk. 346. § (2)-(3) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. 25. § (1) bek., 26. § (1) és (4) bek.].

BH1999. 149. Amennyiben a közúton a kétirányú forgalmat záróvonal választja el, a közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége megállapítható, ha a jármûvezetõ a záróvonalat átlépi, és a forgalmi elsõbbséget élvezõ, szembõl haladó jármû vezetõje - az elõzésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett - a szabálytalanul közlekedõ jármû haladása miatt jobbra kényszerülve okoz sérülést az elõzött jármû vezetõjének [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 25. § (2) bek.].

BH1998. 520. A maradandó fogyatékosságot eredményezõ közúti baleset gondatlan okozása vétségében a terhelt bûnösségének a kimondása törvényes, ha a jogerõs ítéletében megállapított tényállás alapulvételével egyértelmû, hogy a terheltnek felróható abszolút és relatív sebességtúllépésben jelentkezõ közlekedési szabályszegése közvetlen okozati összefüggésben állt azzal, hogy a terhelt a hosszú útkanyarban a jármûvét állóra fékezve, az áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött az ott - a felezõvonal közvetlen közelében - haladó, a sértett által vezetett gépkocsival [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (1) bek. a) pont III. tétel].

BH1997. 163. Nem róható az elkövetõ terhére a jobbra tartási kötelezettség formális megszegése és a lakott területen belül a megengedett sebesség túllépése, ha a szabályszegések a bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben nem állnak, mivel az adott út- és forgalmi viszonyok mellett a felezõvonal megközelítése indokolt volt, és a baleset azért következett be, mert a szembejövõ jármû vezetõje a felezõvonalat átlépte [Btk. 187. §, KRESZ 25. § (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont].

BH1990. 168. Büntetéskiszabási szempontok a nem közúton okozott közlekedési baleset esetén [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, 51. §, 83. §, KRESZ 25. § (1) bek.].

BH1981. 488. II. Korlátozott látási viszonyok között a jármû csak olyan sebességgel haladhat, amely mellett minden olyan akadály elõtt meg tudja állítani jármûvét, amelyre az adott helyen reálisan számítani kell [KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

BH1978. 108. Súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség valósul meg annak részérõl, aki a jármû vezetését olyan személynek engedi át, akirõl tudja, hogy sem jármûvezetõi jogosítványa, sem megfelelõ jártassága nincs és az átvevõ a gyakorlatlanságával összefüggésben súlyos testi sértéssel járó balesetet okoz [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 43. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 4. § (2) bek., 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

Sebesség

26. § (1) Az egyes jármûvekkel legfeljebb a következõ sebességgel szabad közlekedni:

a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

a/1. a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ autóbusszal

b) egyéb gépjármûvel - kivéve a motoros triciklit - valamint gépjármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel

(2) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzõtábla lakott területen 50 km/óránál nagyobb sebességet jelez a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral legfeljebb a jelzõtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

(3) Olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a mûszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármû forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.

(4) A jármû sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezetõ jármûvét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály elõtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

(5) Nem szabad a jármûvel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.

BH2003. 351. az ittas befolyásoltságnak a baleset bekövetkezésében való közrehatását úgy kell vizsgálni, hogy az eljárás alá vont személy ténylegesen tanúsított magatartása összehasonlítandó a józan, jogkövetõ és a közlekedésben a megengedett kockázat keretei között maradó gondos jármûvezetõtõl elvárt magatartással [Btk. 188. § (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 25. § (1) bek.].

BH2002. 390. Nem róható az autóbuszvezetõ terhére a halálos tömegszerencsétlenséget eredményezõ közúti baleset gondatlan okozása vétségének a megvalósítása, ha a külsõ forgalmi sávban haladó autóbusz elé hirtelen behalad egy kisteherautó, majd az az irányváltás jelzése nélkül visszatér a belsõ forgalmi sávba, mert észleli, hogy a külsõ sáv csaknem egész szélességét egy meghibásodott, kivilágítatlan, álló jármû foglalja el; az autóbusz vezetõje pedig ilyen körülmények között az akadályt csak késõn ismerheti fel, és a balesetet fékezés ellenére sem képes elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (1) bek. b) pont és (4) bek., 27. § (1) bek.].

BH2002. 2. A maradandó fogyatékosságot eredményezõ közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt nem állapítható meg a terhelt büntetõjogi felelõssége, ha az elsõbbségadási kötelezettségének eleget téve hajt fel a közútra lakott területen, amelyen az elsõbbséggel bíró motorkerékpáros a megengedett maximális sebesség kétszeresével halad, és a baleset kizárólag a sértett gyorshajtása miatt következik be [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. a) pont, KRESZ 26. § (1) bek. a) pont, 31. § (5) bek. b) pont].

BH2001. 54. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg annak a gépkocsivezetõnek a bûnössége, aki az esti sötétségben a kivilágítatlan kerékpárral, a forgalmi sáv közepén, sötét ruhában haladó sértettet egy balra ívelõ kanyarban halálra gázolja, és a távolsági fényszóró helyett a tompított világítást használja [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 44. § (3) bek.].

BH2000. 528. Nem valósítja meg a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét a személygépkocsi vezetõje, aki az esti órákban, a szembõl jövõ forgalom miatt tompított világítással, 65-70 km/óra sebességgel vezeti a jármûvét, és a sötét ruházatban, enyhén ittasan, kivilágítatlan kerékpárral haladó sértettet az úttest jobboldali szélétõl 1,8 m távolságban elüti, melynek során a sértett halálos kimenetelû sérüléseket szenved [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevõ más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentõ ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelõs személy javára jelentkezõ közreható okként (concausa) értékelhetõ [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

BH2000. 402. A vadnak gyorsforgalmi utakon való hirtelen felbukkanása a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett elháríthatatlan oknak (rendellenességnek) minõsül [Ptk. 346. § (2)-(3) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. 25. § (1) bek., 26. § (1) és (4) bek.].

BH1999. 196. A közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg, aki az éjszakai órákban a tengelykapcsoló meghibásodása folytán mozgásképtelenné vált és az úttest jelentõs részét elfoglaló, kivilágított gépkocsija mögé állva, karjelzéssel törekedett a közeledõ jármû vezetõjét az akadályra figyelmeztetni, ennek ellenére a balesetet - amelynek eredményeként két személy súlyos testi sérülést szenvedett - nem tudta elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 26. § (4) bek., 33. § (1) bek., 56. §].

BH1998. 520. A maradandó fogyatékosságot eredményezõ közúti baleset gondatlan okozása vétségében a terhelt bûnösségének a kimondása törvényes, ha a jogerõs ítéletében megállapított tényállás alapulvételével egyértelmû, hogy a terheltnek felróható abszolút és relatív sebességtúllépésben jelentkezõ közlekedési szabályszegése közvetlen okozati összefüggésben állt azzal, hogy a terhelt a hosszú útkanyarban a jármûvét állóra fékezve, az áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött az ott - a felezõvonal közvetlen közelében - haladó, a sértett által vezetett gépkocsival [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (1) bek. a) pont III. tétel].

BH1997. 516. az elsõbbségadásra kötelezett jármû vezetõjét ez a kötelezettség a védett útvonalon közlekedõ jármû sebességétõl függetlenül terheli [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 26. §, 28. § (2) bek b) pont és (3) bek., 3. § c) pont].

BH1997. 430. A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, az úttest széléhez viszonyítva megfelelõ oldaltávolságot tartva közlekedõ személygépkocsi vezetõje nem felel annak a sértettnek az elütéséért, aki szabálytalanul, az úttesten - annak szélétõl egy méterre - álló kivilágítatlan kerékpárjára fahasábokat rakva az úttest jelentõs részét elfoglalja [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 21. § (1) és (3) bek., 26. § (4) bek., 54. § (7) bek. e) pont].

BH1997. 269. I. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében az elvárhatóság hiányában nem állapítható meg a gépjármûvezetõ bûnössége, aki a fényvisszaverõ prizma nélküli kerékpárjával ittasan haladó sértettet elüti, és az halálos kimenetelû sérülést szenved [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH1997. 163. Nem róható az elkövetõ terhére a jobbra tartási kötelezettség formális megszegése és a lakott területen belül a megengedett sebesség túllépése, ha a szabályszegések a bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben nem állnak, mivel az adott út- és forgalmi viszonyok mellett a felezõvonal megközelítése indokolt volt, és a baleset azért következett be, mert a szembejövõ jármû vezetõje a felezõvonalat átlépte [Btk. 187. §, KRESZ 25. § (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont].

BH1996. 408. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nem állapítható meg a gépkocsivezetõ bûnössége, aki az éjszakai sötétségben a jármûvet megengedett sebességgel, tompított világítással vezetve, a fõútvonalon szabálytalanul és féktávolságon belül, ittasan áthaladó gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 21. § (8) bek.].

BH1996. 296. Gondatlanság hiányában az úri. relatív sebességtúllépésre hivatkozva sem állapítható meg annak a gépkocsivezetõnek a büntetõjogi felelõssége, aki a lakott területen kívül, az esti sötétségben, a sötét ruhába öltözött és a közúton szabálytalanul, ittasan áthaladó gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH1996. 242. A közúti baleset okozásának vétsége miatt nem állapítható meg a bûnössége annak a gépkocsivezetõnek, aki éjszaka, tompított világítással és csökkentett sebességgel haladva a kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpárral, sötét ruhában közlekedõ és ittas sértettet a féktávolságon belül észleli és emiatt elüti, ha a sértett még a reálisan elvárható sebességnél lassabb haladása esetén is csak a féktávolságon belül lett volna észlelhetõ [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 5. § (1) bek. a) és b) pont, 26. § (4) bek.].

BH1995. 78. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége miatt a bûnösség megállapítása és a büntetés kiszabása nem tekinthetõ törvénysértõnek, ha a terhelt a fõútvonalon a gépkocsi sebességének a jelentõs túllépésével haladva gázolja halálra - az egyébként az úttesten szabálytalanul áthaladó - gyalogosokat [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (1) bek. a) pont és (4) bek.].

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármû esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a jármûvezetõnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

BH1993. 215. Nincs helye az éjszakai sötétségben gépkocsit vezetõ terhelt büntetõjogi felelõssége megállapításának, ha a kivilágítatlan és fényvisszaverõ prizmával fel nem szerelt, kerékpárját súlyos fokban ittasan és szabálytalanul toló sértett maga hozza létre a halálos eredménnyel járó balesetnél a közvetlen veszélyhelyzetet [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1) bek., 26. § (4) bek., 54. § (6) bek.].

BH1990. 458. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében való bûnösség megállapításának nincs helye, ha a lakott területen megengedett sebességgel haladó gépkocsi vezetõje a sötét ruházatban az úttesten ittasan fekvõ sértettet késõn észlelve jármûvével már nem képes kikerülni, és a sértett halálát eredményezõ sérülést okoz [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH1984. 138. Ittas jármûvezetés megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetõjogi felelõsség [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek. 34. § (1) bek. d) pont, 35. § (1) bek.].

BH1981. 488. II. Korlátozott látási viszonyok között a jármû csak olyan sebességgel haladhat, amely mellett minden olyan akadály elõtt meg tudja állítani jármûvét, amelyre az adott helyen reálisan számítani kell [KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

BH1980. 273. A jármûvezetéstõl eltiltás alkalmazása nem indokolt, ha a baleset nem elsõsorban a jármûvezetésben való járatlansággal vagy a kötelezõ figyelem súlyos elhanyagolásával, hanem döntõ módon a sértett közrehatásával okozati összefüggésben következett be [1961. évi V. törvény 58. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont. KRESZ 21. § (3) bek., 26. § (1) és (4) bek. és 54. § (6) bek.].

BH1978. 108. Súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség valósul meg annak részérõl, aki a jármû vezetését olyan személynek engedi át, akirõl tudja, hogy sem jármûvezetõi jogosítványa, sem megfelelõ jártassága nincs és az átvevõ a gyakorlatlanságával összefüggésben súlyos testi sértéssel járó balesetet okoz [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 43. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 4. § (2) bek., 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

FBK 1991/40. Ha a sebességkorlátozás jelzõtábla lakott területen 60 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival legfeljebb a jelzõtáblán megjelölt sebességgel lehet haladni [KRESZ 26. § (2) bek.]

Követési távolság

27. § (1) Jármûvel másik jármûvet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendõ ahhoz, hogy az elöl haladó jármû mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.

(2) Olyan jármûvel, illetõleg jármûszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármû mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármû közé legalább egy - elõzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.

Nincs szükség ilyen követési távolság tartására

a) ha

- a vezetõ elõzésre készül fel,

- az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy

- az úton az elõzés tilos,

b) fegyveres erõk oszlopban haladó gépjármûvei között,

c) egy nyomon haladó jármû (kétkerekû motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.

(3) A jármû sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.

(4)

BH2002. 390. Nem róható az autóbuszvezetõ terhére a halálos tömegszerencsétlenséget eredményezõ közúti baleset gondatlan okozása vétségének a megvalósítása, ha a külsõ forgalmi sávban haladó autóbusz elé hirtelen behalad egy kisteherautó, majd az az irányváltás jelzése nélkül visszatér a belsõ forgalmi sávba, mert észleli, hogy a külsõ sáv csaknem egész szélességét egy meghibásodott, kivilágítatlan, álló jármû foglalja el; az autóbusz vezetõje pedig ilyen körülmények között az akadályt csak késõn ismerheti fel, és a balesetet fékezés ellenére sem képes elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (1) bek. b) pont és (4) bek., 27. § (1) bek.].

BH2001. 211. I. A halálos tömegszerencsétlenséget eredményezõ közúti baleset gondatlan okozásának vétségében a vádlott bûnössége nem állapítható meg, ha a fellebbezési eljárásba bevont mûszaki szakértõ megállapítása szerint a balesetet fékhiba idézte elõ, de az eljárás során nem került sor a fékszerkezet megbontására, és erre már utólagosan nincs lehetõség, ennek folyományaként pedig nem állapítható meg, hogy a fékhiba karbantartási hiányosságra vagy hirtelen fellépõ olyan mûszaki hibára vezethetõ-e vissza, amely a jármûvezetõ részérõl elháríthatatlan [Btk. 187. § (2) bek. c) pont, Be. 61. § (4) bek., 214. § (3) bek. b) pont, KRESZ 27. § (1) bek.].

Elsõbbség az útkeresztezõdésben

28. § (1) Az útkeresztezõdésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseibõl más nem következik - a jármûvel elsõbbséget kell adni

a) a jobbról érkezõ minden jármû és

b) a balról érkezõ villamos

részére.

(2) A másik jármû érkezési irányától függetlenül elsõbbséget kell adni az útkeresztezõdésben

a) minden jármûvel a megkülönböztetõ fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármû részére, továbbá minden ilyen gépjármûvekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztetõ fényjelzést használó gépjármû részére;

b) az olyan útról érkezõ jármûvel, amelyen az útkeresztezõdés elõtt "Elsõbbségadás kötelezõ" vagy "Állj! Elsõbbségadás kötelezõ" jelzõtábla van, a keresztezõ - illetõleg a kiegészítõ táblán vastag vonallal jelzett - útról érkezõ jármû részére;

c) földútról érkezõ jármûvel a szilárd burkolatú útról érkezõ jármû részére;

d) körforgalomban haladó jármûvel a körforgalmat keresztezõ villamos részére.

(3) Útkeresztezõdést jármûvel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezetõ eleget tehessen elsõbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármû sebességével ne tévesszen meg.

6/1998. Büntetõ jogegységi határozat  a közúti közlekedés szabályai szerint elsõbbségadásra kötelezett felelõsségérõl

BH2002. 435. A polgármesteri hivatal a közúti forgalom szervezése, a jelzõtáblák, jelzõlámpák elhelyezése során a közhatalom gyakorlása körében szervezõ, intézkedõ tevékenységet lát el [Ptk. 339. §, 349. §, 1990. évi LXV. tv. 8. § (4) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. 28. §, 20/1984. (XII. 21.) KM r. 2. § (1) bek., 5. § (3) bek.].

BH1998. 413. ha az azonos irányú forgalom két vagy több forgalmi sávon bonyolódik, a védett úton közlekedõ jármû elsõbbsége a keresztezõdés teljes területére vonatkozik [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont].

BH1998. 413. II. A közúti baleset bekövetkezése esetén a baleset valamennyi okát vizsgálni kell, és a büntetõjogi felelõsség kérdése csak az adott közlekedési helyzetre irányadó valamennyi rendelkezés együttes vizsgálata alapján, és nem csupán az egyik jármûvezetõ közlekedési magatartására (a kanyarodásra) vonatkozó szabályok értékelésével dönthetõ el [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ Függelék III/b. pont].

BH1998. 213. A vádlott megvalósítja a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét, ha a jármûvel a jobbra, kis ívben kikanyarodása során úgy halad be a párhuzamos közlekedésre alkalmas fõútvonal belsõ forgalmi sávjába, hogy ennek során nem biztosítja az ott haladó jármû forgalmi elsõbbségét és ezáltal a sértettnek 8 napot meghaladó gyógytartamú testi sérülését idézi elõ, minthogy a közúti közlekedés biztonságát alapvetõen az elsõbbség megadására vonatkozó szabályok biztosítják [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ I. sz. függelék II/b) pont].

BH1997. 516. az elsõbbségadásra kötelezett jármû vezetõjét ez a kötelezettség a védett útvonalon közlekedõ jármû sebességétõl függetlenül terheli [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 26. §, 28. § (2) bek b) pont és (3) bek., 3. § c) pont].

BH1996. 9. Az áthaladási elsõbbségre vonatkozó közlekedési szabály durva megsértése folytán a két személy halálát is eredményezõ halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége esetén végrehajtandó szabadságvesztés és a közúti jármûvezetéstõl eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek.].

BH1984. 296. Jármûvezetéstõl eltiltás kiszabását önmagában nem indokolja az, hogy a terheltet a rendõrhatóság közlekedési szabálysértésért korábban már egy alkalommal megbírságolta [Btk. 58. § (1) bek., 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. c) pont, BK. 107. sz.]

Irányváltoztatás, irányjelzés

29. § (1) Aki jármûvel irányt változtat (terelõvonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezõvonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, fõútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveknek elsõbbséget adni.

(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történõ bekanyarodást - a mûvelet elõtt kellõ idõben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történõ letérés esetében is. A jármû vezetõje egyéb esetben (pl. útkeresztezõdésben kanyarodó fõútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevõi számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztõ nem lehet.

(3) Az irányjelzést irányjelzõ készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármû esetében pedig karral vagy jelzõtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölrõl, hátulról és a megfelelõ oldalról jól látható legyen.

BH1987. 342. I. Maradandó fogyatékosságot eredményezõ közúti baleset gondatlan okozása esetén végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terhelt esetében nincs helye az elõzetes bírósági mentesítés alkalmazásának, ha a gondatlanság foka jelentõs és a súlyos eredmény kizárólag a terhelt magatartása folytán jött létre [Btk. 104. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 29. § (1) bek.].

BH1981. 350. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége valósul meg, ha az úttest jobb oldalán folyamatosan haladó kerékpáros szabálytalan irányváltoztatással idézi elõ a súlyos testi sérülést okozó balesetet [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 29. § (1) bek.].

Hangjelzés

30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelõzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az elõzési szándék jelzése céljából szabad.

Bekanyarodás

31. § (1) Az útkeresztezõdésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezetõ a jármûvel

a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,

b) útburkolati jelek hiányában

- jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,

- balra bekanyarodás esetében az úttest felezõvonala mellé, illetõleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére

köteles - az útkeresztezõdés elõtt kellõ távolságban - besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelõ besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot, továbbá egyirányú forgalmú úton az ellenirányba kijelölt autóbusz sávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A jármûvel másik útra - ha közúti jelzésbõl más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármû bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.

(4) Ha a jármû méretei vagy egyéb ok miatt az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal - szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével - és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármû a többi jármûvet ne veszélyeztesse.

(5) Elsõbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik

a) jobbra vagy balra bekanyarodó jármûvel

- annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármû bekanyarodik, továbbá

- az azonos irányból érkezõ villamos részére,

b) jobbra bekanyarodó jármûvel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levõ, attól jobbra esõ kerékpárúton érkezõ jármû részére,

c) balra bekanyarodó jármûvel

- az úttesten szembõl érkezõ és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármû,

- az úttest mellett levõ, attól balra esõ kerékpárúton érkezõ jármû

részére.

(6) A balra bekanyarodó jármû vezetõje párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyõzõdött arról is, hogy balról jármûvének elõzését vagy kikerülését másik jármû nem kezdte meg.

(7) Útkeresztezõdésen kívül történõ bekanyarodásra az (1)-(2) és a (4)-(6) bekezdés rendelkezései az irányadók.

(8) Az útkeresztezõdésben kanyarodó fõútvonal esetén

a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szabály a fõútvonalon kanyarodó és az arról letérõ jármûre egyaránt vonatkozik,

b) a fõútvonalról letérõ jármûvel elsõbbséget kell adni a fõútvonalon továbbhaladó jármû részére.

BH2002. 216. I. A két forgalmi sávos úttesten haladó, és balra kanyarodni szándékozó jármû vezetõje akkor jár el a KRESZ rendelkezéseinek megfelelõen, ha elsõ ütemben irányjelzés mellett az úttest felezõvonalához húzódik, és a második ütemet - a balra bekanyarodást - kizárólag akkor kezdheti meg, miután meggyõzõdött arról, hogy a jármûve elõzését a mögötte haladó jármû nem kezdte meg [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 31. § (1) bek. b) pont és (6) bek.].

BH2002. 2. A maradandó fogyatékosságot eredményezõ közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt nem állapítható meg a terhelt büntetõjogi felelõssége, ha az elsõbbségadási kötelezettségének eleget téve hajt fel a közútra lakott területen, amelyen az elsõbbséggel bíró motorkerékpáros a megengedett maximális sebesség kétszeresével halad, és a baleset kizárólag a sértett gyorshajtása miatt következik be [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. a) pont, KRESZ 26. § (1) bek. a) pont, 31. § (5) bek. b) pont].

BH1998. 413. II. A közúti baleset bekövetkezése esetén a baleset valamennyi okát vizsgálni kell, és a büntetõjogi felelõsség kérdése csak az adott közlekedési helyzetre irányadó valamennyi rendelkezés együttes vizsgálata alapján, és nem csupán az egyik jármûvezetõ közlekedési magatartására (a kanyarodásra) vonatkozó szabályok értékelésével dönthetõ el [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ Függelék III/b. pont].

BH1998. 213. A vádlott megvalósítja a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét, ha a jármûvel a jobbra, kis ívben kikanyarodása során úgy halad be a párhuzamos közlekedésre alkalmas fõútvonal belsõ forgalmi sávjába, hogy ennek során nem biztosítja az ott haladó jármû forgalmi elsõbbségét és ezáltal a sértettnek 8 napot meghaladó gyógytartamú testi sérülését idézi elõ, minthogy a közúti közlekedés biztonságát alapvetõen az elsõbbség megadására vonatkozó szabályok biztosítják [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ I. sz. függelék II/b) pont].

BH1992. 374. A balra kanyarodó jármû vezetõje által durva közlekedési szabályszegés folytán megvalósult halálos közúti baleset gondatlan okozása esetén nem vezet az ítélet megalapozatlanságához, ha a bíróság mûszaki szakértõ bevonása nélkül hozza meg a határozatát [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 31. § (1) bek. b) pont, (5) bek. c) pont].

BH1977. 89. A balra kanyarodás megkezdése - a felezõvonal átlépése - elõtt a gépkocsi vezetõje köteles meggyõzõdni arról, hogy jármûvének elõzését balról nem kezdték-e meg. [1961. évi V. törvény 194/A. §, KRESZ 31. § (6) bek, 60. § (1) bek.].

Kitérés

32. § (1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó jármûvek között megfelelõ oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a jármûvekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.

(2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a jármûvek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a jármûvekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetõvé tenni. Hátramenni azzal a jármûvel kell, amelyikkel ez - a jármûvek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehetõ.

(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szûkül és a közúti jelzésekbõl más nem következik, a szembejövõ jármûvek közül annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármû vezetõje az áthaladást lassítással, illetõleg - a szükséghez képest - megállással biztosítani köteles.

(4) Állati erõvel vont jármûvel, illetõleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezetõ feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedõs, a jármû sebességét csökkenteni kell, illetõleg - a szükségeshez képest - meg kell állni.

Megfordulás, hátramenet

33. § (1) Jármûvel megfordulni, illetõleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármû és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetõleg a várakozóhelyre történõ beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhetõ abban az esetben is, ha az a jármûforgalmat - anélkül, hogy a jármûveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.

(2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetõleg a várakozóhelyre történõ beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.

(3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a jármûvezetõnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közremûködésérõl. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármû mögötti területet és a jármû vezetõjével is kapcsolata legyen.

BH2001. 312. Megvalósítja a halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az a gépkocsivezetõ, aki a jármûve tolatása során a reá kötelezõ és tõle elvárható figyelem és körültekintés elmulasztása miatt nem észleli a jármûve mögött közlekedõ kerékpárost és ennek folytán õt halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 33. § (1) bek. 1. ford.].

BH1999. 351. A hátramenetre vonatkozó közúti közlekedési szabályok megsértésével jár el a gépkocsivezetõ, aki a tolatás végzése során a figyelmetlensége folytán nem észleli az úttesten haladó gyalogost, és õt a jármûvével elsodorja, melynek eredményeként a sértett maradandó fogyatékossággal járó sérülést szenved [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 33. § (1) bek.].

BH1999. 196. A közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg, aki az éjszakai órákban a tengelykapcsoló meghibásodása folytán mozgásképtelenné vált és az úttest jelentõs részét elfoglaló, kivilágított gépkocsija mögé állva, karjelzéssel törekedett a közeledõ jármû vezetõjét az akadályra figyelmeztetni, ennek ellenére a balesetet - amelynek eredményeként két személy súlyos testi sérülést szenvedett - nem tudta elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 26. § (4) bek., 33. § (1) bek., 56. §].

BH1996. 183. A közúton tolató jármû vezetõje abban az esetben is köteles az úttesten haladó jármûnek a zavartalan közlekedését biztosítani, ha az ott haladó jármû vezetõje a megengedett legnagyobb sebesség túllépésével vesz részt a közúti közlekedésben [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 33. § (1) bek.].

BH1985. 4. Felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége esetén [Btk. 89. § (1) és (3) bek., 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 33. § (1) bek.].

Elõzés

34. § (1) Elõzni abban az esetben szabad, ha

a) az elõzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az elõzni kívánó és a megelõzendõ jármû sebessége közötti különbségre - az elõzés a szembejövõ forgalmat nem zavarja;

b) az elõzni kívánó jármû elõzését más jármû nem kezdte meg;

c) az elõzni kívánó jármû elõtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármû elõzési szándékot nem jelzett;

d) az elõzés során a megelõzendõ jármû mellett megfelelõ oldaltávolságot lehet tartani;

e) a vezetõ az elõzés befejezése után a jármûvel a megelõzött jármû elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.

(2) Az elõzési szándékot - ha az elõzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(3) Az elõzést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - balról kell végrehajtani.

(4) Csak jobbról szabad elõzni

a) azt a jármûvet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen helyezkedik el;

b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levõ pályán közlekedik.

(5) Jobbról is szabad elõzni a figyelmeztetõ jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó jármûvet, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy ezzel a többi jármûvet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

(6) Az elõzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.

(7) Lakott területen kívül a nagyméretû, valamint a lassan haladó jármû vezetõjének az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elõ kell segítenie azt, hogy jármûvét más jármû megelõzhesse.

(8) Tilos elõzni:

a) kijelölt gyalogosátkelõhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt;

b) villamost közvetlenül olyan megállóhely elõtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik;

c) be nem látható útkanyarulatban, illetõleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az elõzés annak érintése nélkül végrehajtható;

d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró elõtt;

e) útkeresztezõdésben és közvetlenül útkeresztezõdés elõtt, kivéve

- ha a forgalmat rendõr vagy fényjelzõ készülék irányítja és az elõzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,

- ha a jármû fõútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsõbbségét jelzõtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.

- körforgalmú úton,

- ha a jármûvel csak jobbról szabad elõzni [(4) bek.].

(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekû motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjármûvel való elõzésére.

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevõ más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentõ ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelõs személy javára jelentkezõ közreható okként (concausa) értékelhetõ [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

BH1984. 138. Ittas jármûvezetés megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetõjogi felelõsség [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek. 34. § (1) bek. d) pont, 35. § (1) bek.].

BH1981. 440. Ha az elõzést végrehajtó jármû vezetõje az elõzés megkezdése elõtt kellõ körültekintés ellenére sem észleli a szembõl, kivilágítatlanul, az úttest középvonalához közel haladó kerékpárost és azt elüti: elvárhatóság hiányában gondatlanság nem állapítható meg terhére [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, 14. §, KRESZ 34. § (1) bek. a) pont].

Kikerülés

35. § (1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármû vagy ott levõ egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell - értelemszerûen - alkalmazni.

(2) Az olyan megállóhely elõtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad.

BH1984. 138. Ittas jármûvezetés megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetõjogi felelõsség [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek. 34. § (1) bek. d) pont, 35. § (1) bek.].

Párhuzamos közlekedés

36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külsõ (jobb szélsõ) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak elõzés, balra bekanyarodás, illetõleg megfordulás céljából szabad. Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az elõzés befejezése után a külsõ forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetõleg gyorsjáratú autóbusszal a vezetõ több jármûvet kíván elõzni, megmaradhat a belsõ forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó jármûvek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sûrû, hogy a külsõ forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belsõ forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.

(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettõnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely jármûvel szabad közlekedni; a harmadik és további (belsõ) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival szabad.

(4) Lakott területen lévõ, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belsõ forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármû a mögötte gyorsabban haladó jármûvek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármû mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb elõrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevõit zavarni tilos.

(5) Ha a forgalom sûrûsége folytán a forgalmi sávokban összefüggõ jármûoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõ bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.

(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos

a) jármûvel az úttest felezõvonalát - a balra bekanyarodás, illetõleg a megfordulás esetét kivéve - átlépni;

b) két jármûnek - az egy nyomon haladó jármû melletti elhaladást kivéve - ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;

c) kijelölt gyalogosátkelõhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt másik jármû mellett elhaladni.

(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszûnik, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik terelõvonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármû csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik addig a jobbra esõ forgalmi sávban haladt.

(8) Autóbusz forgalmi sávban csak menetrend szerint közlekedõ autóbusz és trolibusz, valamint az autóbusz és trolibusz forgalom zavarása nélkül személytaxi, továbbá erre utaló külön jelzés esetén (117/c. ábra) kerékpáros közlekedhet. Más jármû erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedõ autóbusz és trolibusz - a kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat.

(9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a jármûveknek, amelyek a jelzõtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak.

(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történõ bekanyarodást a jobboldali szélsõ forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a jármûvezetõ a bekanyarodás helyét követõ elsõ bekanyarodási lehetõségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.

(11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

Közlekedés autópályán és autóúton

37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az elõjelzõ táblától kezdõdõen) csak olyan gépjármûvel, illetõleg gépjármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármû közlekedése tilos.

(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkezõ autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

(3) Tilos

a) autópályára és autóútra útmenti ingatlanról, valamint útnak nem minõsülõ más területrõl ráhajtani, illetõleg oda behajtani;

b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.

(4) Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Mûszaki okból megállni csak a leállósávon, illetõleg az útpadkán szabad, a jármûvet azonban onnan is mielõbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is - kivéve a forgalomellenõrzés céljából történõ megállást - tilos. A forgalomellenõrzés során használt jármûvet úgy kell elhelyezni, hogy az kellõ távolságból észlelhetõ legyen.

(5)

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármû esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a jármûvezetõnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

Közlekedés villamospályával ellátott úttesten

38. § (1) Villamospályára más jármûvel - a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve - ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy elõzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledõ villamos kellõ távolságból való észlelésében és a jármû a villamosforgalmat nem zavarja.

(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,

- ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,

- egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra, a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.

(3) Az egyenesen haladó jármû és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.

(4) Útkeresztezõdésben villamos és más jármû egymás közti viszonyában az elsõbbségre és a bekanyarodásra a 28. §-nak és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó jármûnek a vele azonos irányból érkezõ és bekanyarodó villamossal szemben is elsõbbsége van.

 (5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minõsül forgalmi sávnak.

(6) Ha útburkolati jel (terelõ- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb jármûvek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára - a villamosforgalom zavarása nélkül - más jármû is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt részét is figyelembe kell venni.

Közlekedés vasúti átjáróban

39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármû vezetõje köteles a jármû sebességét a vasúti átjáró elõtt elhelyezett - 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint - veszélyt jelzõ táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.

(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

(3) A vasúti átjáró elõtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelzõ útburkolati jel elõtt meg kell állni, ha

a) bármely irányból vasúti jármû közeledik,

b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,

c) a teljes sorompót kiegészítõ fényjelzõ berendezés, illetõleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,

d) a teljes sorompót kiegészítõ berendezés hangjelzést ad,

e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,

f) vasúti jelzõõr "Megállj" jelzést ad,

g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetõség,

h) ott "Állj! Elsõbbségadás kötelezõ" jelzõtábla van.

(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra jármûvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetõje meggyõzõdött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármû egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetõség van.

(5) Biztosított vasúti átjáróra jármûvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelzõ és/vagy hangjelzõ berendezése jelzést nem ad,

b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,

c) a vasúti jelzõõr "Megállj" jelzést nem ad,

d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetõség van.

(6) A vasúti átjárót biztosító jelzõberendezés üzemzavara esetén jármûvel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követõen - abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyérõl a vasúti pálya mindkét irányban kellõ távolságra belátható és a jármû vezetõje meggyõzõdött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármû nem közeledik, vagy

b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzõõr irányítja és a jelzõõr "Megállj" jelzést nem ad,

feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.

(7) Ha a vasúti átjáróban a jármû elakad, és vezetõje azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledõ vasúti jármû vezetõje vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetrõl a lehetõ legrövidebb idõn belül tudomást szerezzen.

BH1991. 268. A közlekedés biztonsága elleni bûntett megvalósul abban az esetben is, ha az elkövetõ a vasút-közút keresztezõdésben felállított fénysorompó fehér színû fényjelzést adó berendezését rongálja meg [Btk. 184. § (1) bek., KRESZ 39. § (4) bek.].

Közlekedés lakó-pihenõ övezetben

39/A. § (1) Lakó-pihenõ övezetbe - a "Lakó-pihenõ övezet" jelzõtáblától a "Lakó-pihenõ övezet vége" jelzõtábláig terjedõ területre - csak a következõ jármûvek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegû gépkocsi, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erõvel vont jármû és kézi kocsi, továbbá az oda áruszállítást végzõ legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsi,

c) az ott lakók költöztetését végzõ tehergépkocsi,

d) az oda látogatókat szállító autóbusz,

e) az oda építkezés céljából építõanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,

f) az út- és közmû építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetõleg postai gyûjtõ- és kézbesítõ szolgálat ellátására szolgáló jármû, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

(2) A lakó-pihenõ övezetben jármûvel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) A lakó-pihenõ övezetben a vezetõnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs,

a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a jármûvek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,

b) jármûvel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.

Megállás

40. § (1) Jármûvel megállni - ha közúti jelzésbõl vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezésébõl más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.

(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésbõl más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármû mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességû hely marad.

(3) Kétkerekû motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a jármûvek az úttestbõl egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármû is megállhat.

(4) Lakott területen kívül jármûvel - a lehetõséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.

(5) Tilos megállni:

a) ahol a jármû fényjelzõ készülék vagy jelzõtábla jelzésének az észlelését akadályozza;

b) ahol a jármû és az úttesten levõ záróvonal vagy a jármû és az úttest másik szélén álló jármû között legalább három méter széles hely nem marad;

c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a jármûvet a többi jármû vezetõje kellõ távolságból nem észlelheti;

d) körforgalmú úton, útkeresztezõdésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésbõl más nem következik; az útkeresztezõdésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló jármûre - ha ez a többi jármû bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;

e) kijelölt gyalogosátkelõhelyen, valamint a gyalogosátkelõhely elõtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb jármûvel 15 méter távolságon belül;

f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;

g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetõleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármû a vasúti jármû, illetõleg a villamos közlekedését akadályozza;

h) más jármûvel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetõleg taxiállomást jelzõ tábla elõtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelbõl más következik;

i) autóbuszöbölben és autóbusz-forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), továbbá a személytaxit;

j) villamos megállóhelynél levõ járdasziget és a hozzá közelebb esõ járda közötti úttestrészen;

k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésû jármûvel járdán;

l) kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, valamint kerékpársávon;

m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.

(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármû mûszaki hibája miatt nem tarthatók meg.

(7) A jármû ajtaját a vezetõ csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzõtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármû a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármû tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) jármûvével a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelzõtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

Várakozás

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenõen]:

a) a három külön úttesttel rendelkezõ út középsõ úttestjén;

b) lakott területen kívül fõútvonal úttestjén;

c) ahol a jármû az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;

d) ahol a jármû szabályosan várakozó másik jármû megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;

e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

(3) A mozgáskorlátozott személy vagy az õt szállító jármû vezetõje jármûvével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzõ tábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az õt szállító jármû vezetõje a jármûvével a várakozást ellenõrzõ órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenõrzõ óra vagy jegykiadó automata mûködtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e jármûre is irányadó.

(4) Várakozást ellenõrzõ óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzõtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettõl eltérõ idõszakot jelöl meg, ebben az idõszakban - csak az óra mûködtetésével és legfeljebb az órával jelzett idõtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármû eltávozása nélkül ismételten mûködésbe hozni tilos.

(5) Ahol jelzõtábla meghatározott idõtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének idõpontját a jármûvön - gépkocsi esetében a jármû szélvédõ üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármû eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.

(6)

(7) A jármûvet õrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezetõ gondoskodott arról, hogy a jármû önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.

(8) A sürgõsségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetõje - amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges -

a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és

b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban

meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.

BH1999. 552. Gépjármû parkolásával kapcsolatos kártérítési felelõsség a kézifék behúzásának elmulasztása esetén [Ptk. 339. § (1) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. (KRESZ) 41. § (7) bek.].

161. ábra

(9) A sürgõsségi orvosi ellátást végzõ orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt - külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel - a települési önkormányzat jegyzõje (fõjegyzõ) adja ki.

Magatartás a megkülönböztetõ vagy figyelmeztetõ jelzéseket használó jármûvekkel szemben

42. § (1) A megkülönböztetõ jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármû, illetõleg minden ilyen gépjármûvekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztetõ fényjelzést használó gépjármû részére minden jármûvel, minden helyzetben elsõbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetõvé kell tenni.

(2) Megkülönböztetõ fényjelzést használó, álló jármûvet megközelíteni, illetõleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.

(3) Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvet elõzni tilos. Az ilyen gépjármû mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevõjének zavarásával.

(4) A figyelmeztetõ jelzést (sárga villogó fényt) használó jármûvet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelõzni.

Magatartás veszélyes anyagot szállító jármûvekkel szemben

42/A. § A veszélyes anyagot szállító jármûvet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelõzni.

Magatartás a gyalogosokkal szemben

43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelõhelyen a jármûvel a gyalogosnak elsõbbséget kell adni. Útkeresztezõdésnél a bekanyarodó jármûvel - kijelölt gyalogosátkelõhely hiányában is - elsõbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármû bekanyarodik.

(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsõbbsége van, jármûvel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezetõ elsõbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármû sebességével ne tévessze meg.

(3) A kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt megálló vagy forgalmi okból álló jármû mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy azt a gyalogosok elsõbbségének a megsértése nélkül megteheti.

(4) A vezetõnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

a) villamos megállóhelynél levõ járdasziget és az ahhoz közelebb esõ járda között áthaladó gyalogosok, továbbá

b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetõleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetõen nem képes személyek

biztonságának a megóvására.

BH1998. 7. A város belterületén a folyamatos kocsisorban a gyalogátkelõhelynek 36-37 km/óra sebességgel történõ megközelítése megfelel a fokozott óvatosság követelményének, ezért ha a gyalogos kellõ körültekintés nélkül, a féktávolságon belül az ilyen sebességgel haladó jármû elé lép, és balesetet szenved, a jármû vezetõje nem tartozik büntetõjogi felelõsséggel [Btk. 187. § (1) és (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (6) bek., 43. § (2) bek.].

BH1995. 7. Halálos közúti baleset gondatlan okozásának minõsül annak a vádlottnak a cselekménye, aki óvatlanul és a sebesség csökkentése nélkül közelíti meg a kijelölt gyalogos-átkelõhelyet, amelyen és amelynek közelében gyalogosok is tartózkodnak, és elüti a váratlanul és féktávolságon belül a járdáról lelépõ 12 éves sértettet, aki késõbb a sérüléseibe belehal [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 43. § (2) bek., 21. § (6) és (8) bek.].

BH1992. 619. A kijelölt gyalogátkelõhelyen áthaladó gyalogost elgázoló és neki súlyos sérüléseket okozó gépjármûvezetõvel szemben a jármûvezetéstõl eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 58. § (1) bek., 187. § (1) bek., KRESZ 43. § (1) és (2) bek.].

BH1983. 386. I. A közlekedési szabály kiemelkedõen durva megsértését valósítja meg az a gépkocsivezetõ, aki a sebességkorlátozásra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt nem képes a kijelölt gyalogátkelõhelyen áthaladó gyermekek elsõbbségét biztosítani és az egyik gyermeket elütve súlyos sérülést okoz. [Btk. 187. § (1) bek., 83. §, 89. § (1) bek., KRESZ 21. § (6) bek. a) pont, 43. §].

BH1981. 305. A pénzbüntetés napi tételei számának megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagylagosan alkalmazható büntetési nemek közül a bíróság a legenyhébbet választotta [Btk. 51. § (1) bek., 187. § (1) bek., KRESZ 43. §].

BH1981. 180. Nincs helye a közúti baleset gondatlan okozása vétségében való bûnösség megállapításnak, ha a gépkocsivezetõ az útpadkán haladó idõs életkorú sértettet észlelve megteremti a biztonságos elhaladás feltételeit, de a sértett váratlanul az úttestre lépve a gépkocsi oldalának esik és sérülést szenved [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 43. § (4) bek. b) pont.].

BH1978. 148. A KRESZ rendelkezései nem értelmezhetõk oly kiterjesztõen, hogy a gépkocsivezetõnek italbolt közelében mindig számítania kell arra, hogy ittas személyek esetleg meggondolatlan közlekedési magatartást tanúsítanak, s ezért ebbõl az okból a sebességet megfelelõen mindig csökkenteni kell (1961. évi V. törvény 194. §, KRESZ 26., 43. §).

BH1978. 106. A gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelõhelyen feltétlen elsõbbsége van, ezért ezen a helyen nincs megállásban vagy járdára visszalépésben megnyilvánuló elhárítási kötelezettsége, és az õt itt ért baleset során közrehatása nem állapítható meg [1961. évi V. törvény 194. § (1) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 21. § (6) bek., 43. § (2) bek., függelék III. fejezet b) pontja].

FBK 1993/10. Nem mentesülhet a felelõsség alól az a gépjármûvezetõ, aki a saját biztonságának megóvására felismerhetõen nem képes személy által létrehozott veszélyhelyzetet fékezés helyett forgalmi sáv változtatásával kívánja elhárítani [KRESZ 43. § (4) bek. b) pont Btk. 187. § (1) bek.]

II. fejezet

A jármûvek kivilágítása

A forgalomban részt vevõ jármûvek kivilágítása

44. § (1) A forgalomban részt vevõ jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.

(2) A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót, a lassú jármûvet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelzõ lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részbõl és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú jármûvet, amely sík úton önerejébõl 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.

(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata

a) másik jármûvel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövõ jármû, illetõleg állat vezetõjét elvakíthatja,

b) a másik jármû követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármû vezetõjét elvakíthatja,

c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármû vezetõjét elvakíthatja.

(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelzõ ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

(5) Keresõlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó jármûvön használni nem szabad.

(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevõjét nem vakítja el.

(7) A forgalomban részt vevõ motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevõ gépkocsit nappali menetjelzõ lámpával vagy tompított fényszóróval, mezõgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú jármûvet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

BH2001. 54. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg annak a gépkocsivezetõnek a bûnössége, aki az esti sötétségben a kivilágítatlan kerékpárral, a forgalmi sáv közepén, sötét ruhában haladó sértettet egy balra ívelõ kanyarban halálra gázolja, és a távolsági fényszóró helyett a tompított világítást használja [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 44. § (3) bek.].

Az álló jármûvek kivilágítása

45. § (1) Az úttesten álló jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a jármûvet egyéb külsõ fényforrás kellõen megvilágítja. A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót és a lassú jármûvet a helyzetjelzõ lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjármûvet azonban lakott területen elegendõ az úttest közepe felé esõ egy-egy elsõ és hátsó helyzetjelzõ lámpával vagy egy, elõre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.

(2) Álló jármûvön - a forgalmi okból megálló jármûvet kivéve - tompított fényszórót csak erõs ködben vagy sûrû hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.

BH2000. 286. ha a bekövetkezett eredmény nem a közlekedési szabályszegésnek a következménye, a szabályszegésnek nincs büntetõjogi következménye [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 45. § (1) bek., 56. § (5) és (6) bek.].

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármû esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a jármûvezetõnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

III. fejezet

A jármûvek terhelése

Személyszállítás

46. § (1) Személyt szállítani csak a jármûnek e célra kialakított álló- vagy ülõhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.

(2) Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - legfeljebb a jármû hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetõt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket egy személynek kell tekinteni.

(3) Motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A gépkocsi elsõ ülésén csak egy személy szállítható.

(4) Tehergépkocsin - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha

a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja,

b) a szállított személyek számára megfelelõen rögzített és biztonságos ülõhely van,

c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti,

d) a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg,

e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthetõ.

(5) A fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztetõ akadály elhárításánál használt tehergépkocsin - a (4) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásával - a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.

(6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve

a) a jármûszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását;

b) a mezõgazdasági vontató elsõ, nem billenõ rakfelületû pótkocsiján - a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával - történõ személyszállítást.

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevõ más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentõ ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelõs személy javára jelentkezõ közreható okként (concausa) értékelhetõ [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

Teherszállítás

47. § (1) Jármûvet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjármûvön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen jármûvel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal növelhetõ, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.

(2) A rakományt a jármûvön - annak belsejében, illetõleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány

a) a jármû vezetõjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevõjét pedig a jármû fényjelzõ berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;

b) a jármû ajtajainak, illetõleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;

c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármû stabilitását számottevõen ne rontsa;

d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;

e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyezõdést ne okozzon;

f) magassága - a jármû magasságával együtt - a négy métert ne haladja meg;

g) a jármûvön - a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve -, illetõleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.

(3) Zárt kocsiszekrényû jármû tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a jármûre tetõcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetõcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a jármûvön elõre és hátra legfeljebb 40-40 cm-re túlnyúlik.

(4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezõgazdasági szálasterményt szállító állati erõvel vont jármûre; a rakomány és a jármû együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert.

(5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületû jármûvön a rakomány úgy is elhelyezhetõ, hogy a rakfelületen túl elõre (legfeljebb a jármû elejéig), illetõleg a jármûvön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra) vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármû együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármû rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.

(6) A jármûvön túlnyúló rakományt (álló jármûvön is) legalább 40x40 cm méretû piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetõleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényû lámpával és piros fényvisszaverõvel, az oldalra kinyúló rakományt elõre fehér fényû lámpával és fehér fényvisszaverõvel, hátra piros fényû lámpával és piros fényvisszaverõvel meg kell jelölni. A rakomány külsõ széle és a lámpa átvilágított felületének, illetõleg a fényvisszaverõnek a külsõ széle között - vízszintes irányban - legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverõvel való megjelölése mellõzhetõ, ha a rakomány legszélsõ pontja a jármûnek az azonos oldalon levõ helyzetjelzõ lámpájától - vízszintes irányban - 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.

(7) A gépkocsi hátsó részéhez rögzített rakományt úgy kell elhelyezni, hogy

a) a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelzõ berendezések és a rendszámtábla látható legyen,

b) a gépkocsi hossztengelye irányában hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldal irányban legfeljebb 0,4 m-re nyúljon ki,

c) a rakomány szélessége 2,5 m-t ne haladja meg,

d) a rakomány megjelölése feleljen meg a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek.

BH1980. 348. A fuvarozónak arról, hogy a rakomány a fuvareszközön milyen állapotban van, - az elvárható gondosság mellett - különösen a fuvarozást nehezítõ körülmények között, fuvarozás közben is meg kell gyõzõdnie, és a kár bekövetkezésének megakadályozására megfelelõ intézkedéseket kell tennie [26/1960. (V. 21.) Korm. sz. r-tel kiadott Gépjármû Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) 67. § (2) bek. a) pont, 80. § (4) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. 47. § (2) bek. d) pont].

IV. fejezet

Egyes jármûfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok

A közlekedésben való részvétel külön feltételei

48. § (1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetõélekkel felszerelt kerekû jármûvel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetõleg a vezetõéleket védõabronccsal látták el.

(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.

(3) Olyan jármûvel, amelyre daru, létra, nem a jármû meghajtására szolgáló erõgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengõ) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a jármûvön túlnyúlhatnak.

(4) Olyan gépjármûvel, amelyet menetíró készülékkel (tachográffal) kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a menetíró készülék üzemképes és lezárt állapotban van, továbbá a gépjármû vezetõje azt üzembe is helyezte.

(5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni.

a) Nem kell becsatolni a biztonsági övet:

aa) a hátramenetben közlekedõ gépkocsi vezetõjének;

ab) a taxi gépkocsi vezetõjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;

ac) a mentõ gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;

ad) a jármûvezetés oktatása és az azt követõ gyakorlati vizsga során az oktatónak.

b) A személygépkocsi hátsó ülésén utazó 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket nem kell biztonsági gyermekülésben rögzíteni, ha:

ba) a biztonsági gyermekülés beszerelésére a személygépkocsi gyári kialakítása alapján nem alkalmas;

bb) a gyermek az üléshez beszerelt biztonsági övvel megfelelõen, biztonságosan rögzíthetõ;

bc) a 46. § (2) bekezdése alapján és a szállított személyek számából következõen egy ülõhelyen két gyermek foglal helyet;

bd) az egyidõben szállítani kívánt gyermekek száma miatt a biztonsági gyermekülésben történõ rögzítés nem oldható meg;

be) a szállítás taxi üzemmódban használt taxi gépkocsival, személygépkocsis személyszállítást végzõ gépkocsival, rendvédelmi szervek gépkocsijával vagy a mentõgépkocsi betegellátó terében történik.

(6) A személygépkocsi elsõ ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el.

(7) A zárt utastérrel (vezetõtérrel) nem rendelkezõ motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezetõ és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.

(8)

(9) Olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a mûszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármû hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét - kör alakú, 15 cm átmérõjû, 2 cm széles piros szegélyû, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel - feltüntették.

(10) Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását - a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel - engedélyezték.

BH2003. 114. Nem minõsül a veszélyes üzemi tevékenység körén kívül esõ, elháríthatatlan oknak, ha - a mentõautó fékezése miatt - a mentõ utasa kárt szenved. [Ptk. 345. § (1) bek., KRESZ 48. § (5) bek., Pp. 163. § (1) bek., 164. § (2) bek.].

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevõ más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentõ ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelõs személy javára jelentkezõ közreható okként (concausa) értékelhetõ [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

BH1988. 426. A biztonsági öv használatának elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett eredmény miatti felelõsség [Btk. 188. § (2) bek. b) pont, KRESZ 48. § (5) bek.].

BH1983. 306. II. A biztonsági öv alkalmazásának elmulasztásáért a balesetet okozó gépkocsivezetõ és nem a sértett, illetve a jármû utasa a felelõs [KRESZ 48. § (5) bek.].

BH1978. 270. Ha a biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztásával, illetve e közlekedési szabály [KRESZ 48. § (5) bek.] megszegésével van okozati összefüggésben a bekövetkezett sérülés vagy annak nagyobb mértéke, ezen az alapon is helye van a büntetõjogi felelõsség megállapításának (1961. évi V. törvény 194. és 194/A. §).

Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek

49. § (1) A gépjármû megkülönböztetõ jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad mûködtetni, ha a feladat sürgõs ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.

(2) A megkülönböztetõ fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármû vezetõje - a rendõr és a vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések jelzéseit kivéve - a közúti jelzéseket, továbbá a 24-43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyõzõdött arról, hogy a közlekedés többi résztvevõje az akadálytalan továbbhaladást lehetõvé tette.

(3) Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók.

(4) A megkülönböztetõ fényjelzést - ha a jármû olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos - mûködtetni kell. Megkülönböztetõ hangjelzést álló jármûvön használni nem szabad.

(5) A megkülönböztetõ jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

BH2003. 272. II. Az akadálytalan továbbhaladás lehetõségérõl való meggyõzõdés kötelezettsége a megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármû vezetõje számára nem jelent a többi jármûvezetõvel szükségszerûen (akár látható jelekkel) kialakított megegyezést [KRESZ 49. § (2) bek.].

BH1985. 48. A megkülönböztetett jelzéseket használó jármû vezetõje súlyos szabályszegésének - mint a baleset bekövetkeztében közreható oknak - az értékelése a büntetés kiszabása során [Btk. 89. § (1) bek., 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 49. § (2) bek.].

Figyelmeztetõ jelzést használó jármûvek

50. § (1) A jármû figyelmeztetõ jelzést adó berendezését mûködtetni a következõ esetekben kell:

a) az út vagy közmû építésére, fenntartására (javítására), illetõleg tisztítására szolgáló jármûvön, továbbá a kommunális szemét szállítására szolgáló jármûvön, ha az munkát végez,

b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó jármûvön, menet közben,

c) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretû jármûvet rendszeresen kísérõ jármûvön menet közben,

d) elromlott jármû vontatását rendszeresen végzõ jármûvön, ha az jármûvet ténylegesen vontat,

e) a közúton elromlott jármû hibaelhárítását rendszeresen végzõ jármûvön hibaelhárítás közben.

(2) A figyelmeztetõ jelzést használó, út- vagy közmû építésére, fenntartására, illetõleg tisztítására szolgáló jármû vezetõje, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,

a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;

b) 22 és 6 óra között - a megfelelõ biztonsági intézkedések (pl. jelzõõr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;

c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;

d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;

e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

(3) A figyelmeztetõ jelzést használó jármûnek a többi jármûvel szemben - az általános szabályoktól eltérõ - elsõbbsége nincs.

Útvonalengedélyhez kötött jármûvek

51. § (1) A közúti forgalomban csak az út kezelõjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni

a) olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármû, vagy tengelytúlsúlyos jármû);

b) olyan jármûvel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetõleg - rakománnyal együtt - a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármû);

c) lánctalpas jármûvel.

(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetõleg túlméretes jármûvel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas jármûvel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erõk által üzemben tartott jármûvekre.

A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése

51/A. § A 14. § (13) bekezdésében, a 40. § (9) bekezdésében, valamint a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott és az õt szállító jármûvön az engedélyre utaló jelzés van.

Veszélyes anyagot szállító jármûvek

52. § (1) Veszélyes anyagot szállító jármûveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani.

(2) Veszélyes anyagot szállító jármûvel tilos megállni:

a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító jármûtõl, sátortábortól, tömegközlekedési jármû megállóhelyétõl, elektromos és egyéb távvezetéktõl, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;

b) lakott területen az elõbbieken túlmenõen csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetõleg közelében is.

(3) A veszélyes anyagot szállító jármûvel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni:

a) lakott területen kívül, épülettõl, vasúti átjárótól, útkeresztezõdéstõl, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;

b) lakott területen belül.

(4) A veszélyes anyag szállítása során elõállt rendkívüli veszélyrõl (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tûz stb.) a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.

(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterû veszélyes anyagot szállító jármûvet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító jármûvet õrizetlenül hagyni tilos.

(6) A veszélyes anyag szállítása esetén az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani.

Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok

53. § (1) A jármûvek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik

a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)-o) pontjában meghatározott jelzõtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;

b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)-(5) bekezdése, a 31. § (1)-(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)-(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)-e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)-(6) bekezdése, a 41. § (1)-(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;

c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelzõ készülékkel fel nem szerelt villamosra.

(2) A forgalomirányító fényjelzõ készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön - fehér fénypontokat mutató - fényjelzõ készülék mûködik.

(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetõje, illetõleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejezõdött. Ha a jármû megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.

(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetõje elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármû összes ajtaja becsukódott.

(5) A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levõ járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelzõ készülék jelzését kell figyelembe vennie.

BH1989. 7. Ha a zárt pályán haladó villamos-szerelvény keresztezi a közutat, a közúti jármû vezetõje köteles áthaladási elsõbbséget adni a sínen közlekedõ jármûnek [Btk 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 24. § (1) bek, 53. §].

Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok

54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetõleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetõvé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.

(2) Lakott területen levõ olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.

(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.

(4) Kerékpárral

a) a kerékpársávról - kivéve, ha jelzõtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felezõ vonalának közelében helyezték el - vagy,

b) lakott területen kívül a fõútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

c) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.

(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezetõ egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.

(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

(7) Tilos

a) fõútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;

b) elengedett kormánnyal kerékpározni;

c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;

d) kerékpárt más jármûvel, illetõleg állattal vontatni;

e) kerékpáron oldalra kinyúló, elõre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetõt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztetõ tárgyat szállítani;

f) kerékpárral állatot vezetni.

(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy

a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, valamint

b) segédmotoros kerékpáron utast szállítani,

c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad.

BH1997. 430. A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, az úttest széléhez viszonyítva megfelelõ oldaltávolságot tartva közlekedõ személygépkocsi vezetõje nem felel annak a sértettnek az elütéséért, aki szabálytalanul, az úttesten - annak szélétõl egy méterre - álló kivilágítatlan kerékpárjára fahasábokat rakva az úttest jelentõs részét elfoglalja [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 21. § (1) és (3) bek., 26. § (4) bek., 54. § (7) bek. e) pont].

BH1993. 215. Nincs helye az éjszakai sötétségben gépkocsit vezetõ terhelt büntetõjogi felelõssége megállapításának, ha a kivilágítatlan és fényvisszaverõ prizmával fel nem szerelt, kerékpárját súlyos fokban ittasan és szabálytalanul toló sértett maga hozza létre a halálos eredménnyel járó balesetnél a közvetlen veszélyhelyzetet [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1) bek., 26. § (4) bek., 54. § (6) bek.].

BH1980. 273. A jármûvezetéstõl eltiltás alkalmazása nem indokolt, ha a baleset nem elsõsorban a jármûvezetésben való járatlansággal vagy a kötelezõ figyelem súlyos elhanyagolásával, hanem döntõ módon a sértett közrehatásával okozati összefüggésben következett be [1961. évi V. törvény 58. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont. KRESZ 21. § (3) bek., 26. § (1) és (4) bek. és 54. § (6) bek.].

Állati erõvel vont jármûvek és kézikocsik

55. § (1) Állati erõvel vont jármûvel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármû a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetõleg - ha közlekedésre alkalmas - az útpadkára kell lehúzódni.

(2) Az állati erõvel vont jármûvet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

(3) Tilos

a) fõútvonalon állati erõvel vont jármûvel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) fõútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;

c) állati erõvel vont jármûvet - az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve - túlterhelni.

V. fejezet

Rendkívüli események

Mûszaki hiba

56. § (1) A vezetõ köteles a jármûvet - lehetõleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza - haladéktalanul megállítani, ha a jármû olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármû

a) kormányszerkezete,

b) üzemi fékberendezése,

c) összes féklámpája,

d) irányjelzõ berendezése, kivéve ha kézzel megfelelõ irányjelzés adható,

e) bal oldali elsõ vagy hátsó helyzetjelzõ lámpája, kivéve, ha a jármû kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelzõ ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthetõ.

(2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a jármûvel - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - közlekedni nem szabad.

(3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztetõ mûszaki hiba esetében a jármûvel - fokozott óvatossággal, lehetõleg kis forgalmú úton és idõszakban - a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen mûszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetõleg útkeresztezõdésben le kell térni.

(4) Ha a jármû sebességíró mûszere romlik el, a jármû a telephelyre való elsõ visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet.

(5) Az elromlott jármûvet - lehetõség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - az álló jármûvek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint - ki kell világítani. Ha a vezetõ ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármû mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb.), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.

(6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levõ elromlott gépjármûvet - kivéve a kétkerekû motorkerékpárt -, valamint mezõgazdasági vontatót, lassú jármûvet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelzõ háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelzõ háromszöget a jármû mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott jármûvet a többi jármû vezetõje kellõ távolságból észlelhesse. Az elromlott jármûvet elakadást jelzõ háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni.

(7) Az úttesten levõ elromlott jármûvet az elakadást jelzõ háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali elsõ és hátsó irányjelzõjének egyidejû mûködtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelzõ lámpával.

BH2000. 286. ha a bekövetkezett eredmény nem a közlekedési szabályszegésnek a következménye, a szabályszegésnek nincs büntetõjogi következménye [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 45. § (1) bek., 56. § (5) és (6) bek.].

BH1999. 196. A közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg, aki az éjszakai órákban a tengelykapcsoló meghibásodása folytán mozgásképtelenné vált és az úttest jelentõs részét elfoglaló, kivilágított gépkocsija mögé állva, karjelzéssel törekedett a közeledõ jármû vezetõjét az akadályra figyelmeztetni, ennek ellenére a balesetet - amelynek eredményeként két személy súlyos testi sérülést szenvedett - nem tudta elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 26. § (4) bek., 33. § (1) bek., 56. §].

BH1997. 381. A több ember halálát eredményezõ közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét valósítja meg az a tehergépkocsi-vezetõ, aki a meghibásodott pótkocsit éjjel, kivilágítatlanul úgy hagyja az úttesten, hogy az a forgalmi sáv nagy részét elfoglalva, abból csupán 80 cm marad szabadon, és az éjszaka "vakon" vezetett mikrobusz ennek nekiütközve két személy életét veszti [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 56. § (5) bek.].

BH1993. 5. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége - a gondatlanság (negligencia) hiányában - nem valósul meg, ha a mûszaki hiba miatt a fõútvonalon elakadt tehergépkocsi vezetõje a jármû hátrahagyásakor a közlekedési szabályokban foglaltaknak megfelelõen minden tõle elvárható kötelezettségének eleget tett az esetleges baleset elhárítása érdekében, de a baleset más jármûvezetõ figyelmetlensége folytán következett be [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, 14. §, KRESZ 56. § (5) bek.].

(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelzõ készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára szabad utat jelez;

b) a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévõ forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint - a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni;

c) az "X" alakú piros fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebbõl az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.

(9) Ha a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja, a "Fõútvonal" jelzõtábla, valamint az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák jelzései nem irányadók.

A közúti jelzõtáblákra vonatkozó közös rendelkezések

10. § (1) A közúti jelzõtáblák a jármûvezetõk részére

a) az útvonal típusát jelzik,

b) az elsõbbséget szabályozzák,

c) utasítást adnak,

d) tilalmat, illetõleg korlátozást jeleznek,

e) veszélyt jeleznek, vagy

f) tájékoztatást adnak.

(2) A jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla adhat útmutatást a jelzõtábla jelzésének értelmezésére.

(3) A jelzõtáblákat - a (4)-(6) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzõtáblát a bal oldalon, illetõleg az úttest felett megismételhetik. A jelzõtábla jelzése - a (4) és az (5) bekezdésben említett kivétellel - a jelzõtáblával szemben közlekedõ minden jármûre vonatkozik.

(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzõtábla jelzése az alatta levõ forgalmi sávban közlekedõ jármûvekre vonatkozik.

(5) A fényjelzõ készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelezõ haladási irányt jelzõ tábla jelzése azokra a jármûvekre vonatkozik, amelyekre a fényjelzõ készülék jelzése irányadó.

(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelzõ táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzõtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

Útvonaltípust jelzõ táblák

11. § (1) Az útvonaltípust jelzõ táblák:

a) "Autópálya" (1. ábra);

b) "Autópálya vége" (2. ábra);

c) "Autóút" (3. ábra);

d) "Autóút vége" (4. ábra);

e) "Fõútvonal" (5. ábra);

f) "Fõútvonal vége" (6. ábra).

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

(2) Ha az útkeresztezõdésben a fõútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelzi; a kiegészítõ tábla az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatán a fõútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel (7. ábra).

(3) Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (8. ábra).

7. ábra

8. ábra

Elromlott jármû vontatása

57. § (1) Elromlott jármû vontatása során - a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenõen - fokozott óvatossággal, lehetõleg kisforgalmú úton és idõszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott jármûvet vontató jármûvel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetõleg útkeresztezõdésben le kell térni.

(2) Elromlott gépjármûvet, mezõgazdasági vontatót és lassú jármûvet vontatni csak olyan jármûvel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármû tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan jármûvet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármû tényleges súlyát.

(3) Kétkerekû motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen jármûvel más jármûvet vontatni tilos.

(4) Olyan jármûvet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott jármûvet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Jármûvet emelve úgy vontatni, hogy a kormányozott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelõen rögzítették.

(5) A vontatott jármûvet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott jármûvön - a vezetõn kívül - személyt szállítani tilos; az emelve vontatott jármûvön még vezetõ sem utazhat.

 (6) A vontatórudat, illetõleg a vontatókötelet a jármûveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetõleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármû kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármû. Ha a vontatórúd, illetõleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltûnõ módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni.

(7) Olyan jármûvet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak - a húzó- és a nyomóerõk felvételére egyaránt alkalmas - merev vontatórúddal szabad vontatni.

(8) A vontatott jármû féklámpáját és irányjelzõ berendezését - kivéve ha a jármûvet emelve vontatják - mûködtetni kell, továbbá - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - a vontatott jármûvet is ki kell világítani.

BH2003. 226. A vontató és a vontatott gépkocsi vezetõi nem valósítják meg a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet elõidézõ által elkövetett bûntettét, ha a két álló jármû között levõ, kellõen meg nem jelölt vontatókötelet a súlyos fokban ittas sértett nem veszi észre, abban megbotlik, és az úttestre esve nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenved; ezt észlelve pedig a vádlottak kiszállnak a gépkocsiból, érdeklõdnek a sértettõl, hogy milyen sérülést szenvedett, majd az erre adott válasz után annak tudatában távoznak a helyszínrõl, hogy nincs segítségre szoruló személy [Btk. 172. § (3) bek. 1. tétel, KRESZ 57. § (6) bek., 58. § (1) és (2) bek.].

BH1979. 180. A nagyforgalmú autópályán megengedett nagyobb sebessségfolytán szükségszerûen nagyobb a vészhelyzet is. Ezért sz útviszonyok eseti kedvezõtlenné válása mind a közlekedésben résztvevõktõl, mind pedig az út karbantartójától fokozott helytállást követel[Ptk. 339. § (1) bek., 340. §, KRESZ 57. § (1) és (2) bek.].

BH1977. 44. II. Kármegosztás aránya a látási viszonyoknak meg nem felelõ sebességgel vezetett motorkerékpárnak kivilágítatlan lovaskocsival való összeütközése esetén (Ptk. 339., 340. §, KRESZ 57. §).

Közúti baleset

58. § (1) A balesettel érintett jármû vezetõje köteles a jármûvel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tõle telhetõt megtenni.

(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetrõl a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetõséghez képest gondoskodni kell a nyomok megõrzésérõl; a helyszínt csak az intézkedõ rendõr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító jármûvel következett be, a balesettel nem érintett jármûvek vezetõinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) a balesetrõl, közölni kell a jármû narancssárga alapszínû tábláján feltüntetett számokat.

(3) Ha a rendõrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelezõ, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendõri intézkedést kíván, és a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett jármûvek vezetõinek a rendõri intézkedést meg kell várniuk.

A rendõrhatóság értesítése, illetve rendõri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelezõ felelõsségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlõen igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármû vezetõje nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelõsségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen a biztosítónak bejelenteni.

(4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendõri intézkedés válik szükségessé, a rendõri intézkedés megtörténtéig a vezetõnek szeszes italt fogyasztania tilos.

(5) Személysérülést okozó baleset, illetõleg jármû kigyulladása esetében a balesettel nem érintett jármûvek vezetõi is kötelesek a tõlük elvárható segítséget nyújtani. Tûzoltókészülékkel ellátott jármû vezetõje a készüléket a kigyulladt jármû oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.

(6) A forgalom zavartalanságát - a lehetõséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.

(7) A baleset folytán megsérült jármû közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)-(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

BH2003. 226. A vontató és a vontatott gépkocsi vezetõi nem valósítják meg a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet elõidézõ által elkövetett bûntettét, ha a két álló jármû között levõ, kellõen meg nem jelölt vontatókötelet a súlyos fokban ittas sértett nem veszi észre, abban megbotlik, és az úttestre esve nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenved; ezt észlelve pedig a vádlottak kiszállnak a gépkocsiból, érdeklõdnek a sértettõl, hogy milyen sérülést szenvedett, majd az erre adott válasz után annak tudatában távoznak a helyszínrõl, hogy nincs segítségre szoruló személy [Btk. 172. § (3) bek. 1. tétel, KRESZ 57. § (6) bek., 58. § (1) és (2) bek.].

BH1992. 570. A cserbenhagyás vétsége megvalósul, ha személyeket érintõ közlekedési baleset következett be és a jármûvek esetleges sérülése folytán az emberi életet, testi épséget közvetlenül fenyegetõ veszély miatt a jármû vezetõje a segítségnyújtás szükségességérõl való meggyõzõdés végett a megállási és tájékozódási kötelezettséget mulasztja el [Btk. 190. § KRESZ 58. § (1) bek.].

BH1981. 437. Segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet elõidézõ által elkövetett büntette esetén helye van a jármûvezetéstõl eltiltás kiszabásának, minthogy a jármûvezetésre vonatkozó rendelkezések kötelezõen írják elõ az azonnali megállási, segítségnyújtási, illetõleg általában a káros következmények elhárítására vonatkozó kötelezettséget [Btk. 58. § (1) bek., 172. § (3) bek., KRESZ 58. § (1) bek.].

A jármûvek eltávolítása

59. § (1) A rendõrhatóság - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a jármûvet, amely

a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítõ táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzõtábla hatálya alá esõ területen szabálytalanul várakozik,

b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(3) és (5), valamint a (8) bekezdésének b), illetõleg c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, illetõleg a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,

c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,

d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott jelzõtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik,

e) kerékpárúton várakozik.

A jármû elszállítására - a rendõrhatóság értesítése mellett - a közlekedési hatóság, illetõleg az út kezelõje is jogosult.

(2) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetõleg az ebbõl származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendõrhatóság felhívhatja az üzemben tartót a jármû eltávolítására. Ha az üzemben tartó a kellõ idõben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendõrhatóság a jármûvet az üzemben tartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzemben tartó a jármû eltávolítására elõzetesen nem hívható fel, a rendõrhatóság a jármûvet saját költségére távolíttathatja el; az üzemben tartót a jármû eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A jármûvet a tûzoltóság is eltávolíthatja; errõl azonban a rendõrhatóságot is értesítenie kell. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán megsérült és elhagyott jármûvek eltávolítására is.

(3) Hatósági jelzéssel nem rendelkezõ azt a jármûvet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, fõútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt jármûvet a rendõrhatóság vagy a közút kezelõje - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja.

V. RÉSZ

Vegyes rendelkezések

A jármûvet javító mûhelyre vonatkozó rendelkezések

60. § (1) A jármû biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetõleg ellenõrzését végzõ vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) felelõs azért, hogy a javítást, a karbantartást, illetõleg az ellenõrzést szabályszerûen elvégezték.

(2) A javítást végzõ vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) köteles a rendõrhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a tudomására jutott olyan jármûrongálódást, amelyrõl alaposan feltehetõ, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett.

BH1977. 89. A balra kanyarodás megkezdése - a felezõvonal átlépése - elõtt a gépkocsi vezetõje köteles meggyõzõdni arról, hogy jármûvének elõzését balról nem kezdték-e meg. [1961. évi V. törvény 194/A. §, KRESZ 31. § (6) bek, 60. § (1) bek.].

A jármûvek üzemben tartóira vonatkozó külön rendelkezések

61. § (1) A sebességíró mûszerrel felszerelt gépjármû üzemben tartója köteles a sebességíró mûszerben elhelyezett írólapokat megvizsgálni és sebességtúllépés esetében a vezetõvel szemben eljárni. Az írólapokat 6 hónapig, ha pedig baleset következett be, a büntetõ, a szabálysértési, a polgári, illetõleg a fegyelmi eljárás jogerõs befejezéséig meg kell õrizni és - felhívásra - az ellenõrzésre, illetõleg eljárásra jogosult hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az üzemben tartó köteles a sebességíró mûszer meghibásodásának okait és körülményeit kivizsgálni és az annak eredményéhez képest szükséges intézkedéseket megtenni. A vizsgálati iratok megõrzésére az (1) bekezdés rendelkezései irányadók.

(3) Veszélyes anyagot szállító jármû üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármû vezetõje megfelelõen képzett legyen (az adott szállításhoz megfelelõ bizonyítvánnyal rendelkezzen), a szükséges tudnivalókat ismerje, és a jármû az elõírt felszerelésekkel rendelkezzen.

(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a jármûvet üzemben tartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javító mûhelye.

Állatok hajtása (vezetése)

62. § (1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetõleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetõleg az útpadkára kell lehúzódni.

 (2) Úton állatot olyan személy hajthat, illetõleg vezethet, aki az állatot irányítani képes, és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy- és a vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendõ.

(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani.

(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetõleg állatcsoport bal oldalán elõre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a jármûvek vezetõi által kellõ távolságból észlelhetõ lámpát kell vinni.

(5) Tilos

a) fõútvonalon állatot hajtani, illetõleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) állati erõvel vont jármû bal oldalához és más jármûhöz állatot, valamint állati erõvel vont jármû után kettõnél több állatot kötni;

c) állatot az úton õrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.

(6) Állatot az út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.

(7) Az e §-ban foglalt rendelkezések - a (2) bekezdés elsõ mondatát kivéve - nem vonatkoznak a kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát pórázon vezetõ személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok

63. § (1) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezõ veszély elhárításáról gondoskodni, illetõleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyrõl a közlekedés többi résztvevõjét tájékoztatni.

(2) Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás elõtt a jármûrõl a rátapadt sarat - amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti - el kell távolítani.

(3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetõleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.

VI. RÉSZ

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

64. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben említett kivétellel - az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejûleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet, valamint az ennek módosítása, illetõleg kiegészítése tárgyában kiadott 1/1965. (I. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1966. (VI. 24.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1967. (II. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 3/1968. (V. 26.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1971. (I. 29.) BM-KPM együttes rendelet, 2/1971. (VII. 1.) BM-KPM együttes rendelet és 5/1974. (XI. 12.) BM-KPM együttes rendelet hatályukat vesztik.

(2)

A jármûvekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

65. § (1)

(2) Ahol korábbi jogszabály - a közúti közlekedéssel kapcsolatban - munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú jármûvet kell érteni.

A közúti jelzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

66. § (1)

(2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbuszmegállóhely jelzésére korábban alkalmazott táblák - kicserélésükig - továbbra is érvényesek.

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következõ:

I. Az úttal kapcsolatos fogalmak

a) Út: a gyalogosok és a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetõleg magánterület (közforgalom elõl el nem zárt magánút).

b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttõl szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

c) Úttest: az útnak a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló része.

d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezõvonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra esõ úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendõ.

e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendõ szélességû - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.

f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levõ, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.

f/1. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.

g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levõ, útburkolattal el nem látott része.

h) Kerékpárút: jelzõtáblával kerékpárútként megjelölt út.

i) Járdasziget: az útnak az úttesten levõ, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a jármûforgalom elõl elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a jármûforgalom irányítására szolgáló - része.

j) Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van.

k) Útkeresztezõdés: két vagy több útnak azonos szintben való keresztezõdése, egymásba torkollása, illetõleg elágazása.

l) Autópálya: jelzõtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.

m) Autóút: jelzõtáblával autóútként megjelölt út.

n) Fõútvonal: jelzõtáblával fõútvonalként megjelölt út.

o) Gyalogút: jelzõtáblával gyalogútként megjelölt út, illetõleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttõl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

p) Útzár: a közútnak, rendõrségi ellenõrzés céljából, a jármûvek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történõ lezárása.

r) Biztosított vasúti átjáró: a közúti jármûvek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítõ berendezés; hangjelzõ berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzõõr szabályozza.

s) Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti jármûvek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzõõr nem szabályozza.

sz) Földút: jármû közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkõ, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró elõtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.

t) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kõ vagy mûkõ, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.

II. A közúti jármûvekkel kapcsolatos fogalmak

a) Jármû: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erõvel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejébõl 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minõsül jármûnek. Az ilyen eszközökkel közlekedõ személyek gyalogosoknak minõsülnek.

b) Gépjármû: olyan jármû, amelyet beépített erõgép hajt. A mezõgazdasági vontató, a lassú jármû, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minõsül gépjármûnek.

c) Gépkocsi: olyan gépjármû, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekû motorkerékpár azonban nem gépkocsi.

d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezetõ ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülõhely van.

e) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsõvezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezetõ ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülõhely van.

f) Trolibusz: elektromos felsõvezetékhez kötött gépkocsi.

g) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.

h) Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levõ nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentõs részét átveszi.

i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

j) Motorkerékpár: olyan gépjármû, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négy kerekû gépjármû, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

k) Motoros tricikli: olyan motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésû három kereke van.

l) Mezõgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkezõ, pótkocsi vontatására és/vagy mezõgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, mûködtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármû, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.

m) Lassú jármû: olyan jármû, amelyet beépített erõgép hajt és sík úton önerejébõl 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

n) Pótkocsi: olyan jármû, amely gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval vagy lassú jármûvel történõ vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegû pótkocsi: könnyû pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegû pótkocsi: nehéz pótkocsi.

o) Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentõs részét a vontató veszi át.

p) Jármûszerelvény: gépjármûbõl, mezõgazdasági vontatóból vagy lassú jármûbõl és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetõvel, egységként résztvevõ jármûkombináció.

r) Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekû jármû, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belsõ égésû motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményû egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg.

r/1. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekû jármû, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetõleg legfeljebb 300 W teljesítményû motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhetõ el.

s) Villamos: olyan jármû, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.

sz) Veszélyes anyagot szállító jármû: olyan jármû, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínû, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg (162. és 163. ábra).

162. ábra

163. ábra

t) Sajáttömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármû tömege.

u) Össztömeg: a jármû saját tömegének, valamint a rajta levõ személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.

v) Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármû össztömege nem haladhat meg.

z) Tengelyterhelés: a jármû egy-egy tengelyén levõ kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.

III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

a) Vezetõ: az a személy, aki az úton jármûvet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minõsül vezetõnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követõ gyakorlati vizsga során vezetõnek az oktató minõsül.

b) Elsõbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevõjével szemben. Azt a jármûvet, amelynek elsõbbsége van, az elsõbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsõbbsége van, az elsõbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.

c) Elõzés: jármûvel az úttesten azonos irányban haladó jármû melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különbözõ forgalmi sávokban folyamatosan haladó jármûvek egymás melletti elhaladása nem minõsül elõzésnek.

d) Megállás: jármûvel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetõleg - ha a vezetõ a jármûnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történõ egy helyben tartózkodás.

e) Várakozás: jármûvel a megállásnál hosszabb ideig történõ egyhelyben tartózkodás.

f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelzõ táblák közé esõ terület.

g) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétõl a reggeli szürkület megszûnéséig terjedõ idõszak.

h) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhõsödés, köd, esõ, hóesés, porfelhõ vagy más ok miatt elõállt jelentõsebb korlátozottsága.

i) Mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék (végberendezés).

j) Biztonsági gyermekülés: külön jogszabályban meghatározott követelményeket kielégítõ, a gépkocsiban megfelelõ módon elhelyezhetõ, a gyermek biztonságos rögzítésére szolgáló berendezés.

2. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

I.

Az út mellett vagy közelében levõ egyes létesítményekrõl tájékoztatást adó jelzõtáblák:

a) "Elsõsegélyhely" (1. ábra)

b) "Kórház" (2. ábra)

1. ábra

2. ábra

c) "Mûszaki segélyhely" (3. ábra)

d) "Távbeszélõ állomás" (4. ábra)

3. ábra

4. ábra

e) "Üzemanyagtöltõ állomás" (5. ábra)

5. ábra

f) "Idegenforgalmi tájékoztatás" (6. és 7. ábra)

6. ábra

7. ábra

16. ábra

(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelzõ készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára szabad utat jelez;

b) a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévõ forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint - a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni;

c) az "X" alakú piros fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebbõl az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.

(9) Ha a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja, a "Fõútvonal" jelzõtábla, valamint az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák jelzései nem irányadók.

A közúti jelzõtáblákra vonatkozó közös rendelkezések

10. § (1) A közúti jelzõtáblák a jármûvezetõk részére

a) az útvonal típusát jelzik,

b) az elsõbbséget szabályozzák,

c) utasítást adnak,

d) tilalmat, illetõleg korlátozást jeleznek,

e) veszélyt jeleznek, vagy

f) tájékoztatást adnak.

(2) A jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla adhat útmutatást a jelzõtábla jelzésének értelmezésére.

(3) A jelzõtáblákat - a (4)-(6) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzõtáblát a bal oldalon, illetõleg az úttest felett megismételhetik. A jelzõtábla jelzése - a (4) és az (5) bekezdésben említett kivétellel - a jelzõtáblával szemben közlekedõ minden jármûre vonatkozik.

(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzõtábla jelzése az alatta levõ forgalmi sávban közlekedõ jármûvekre vonatkozik.

(5) A fényjelzõ készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelezõ haladási irányt jelzõ tábla jelzése azokra a jármûvekre vonatkozik, amelyekre a fényjelzõ készülék jelzése irányadó.

(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelzõ táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzõtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

Útvonaltípust jelzõ táblák

11. § (1) Az útvonaltípust jelzõ táblák:

a) "Autópálya" (1. ábra);

b) "Autópálya vége" (2. ábra);

c) "Autóút" (3. ábra);

d) "Autóút vége" (4. ábra);

e) "Fõútvonal" (5. ábra);

f) "Fõútvonal vége" (6. ábra).

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

(2) Ha az útkeresztezõdésben a fõútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelzi; a kiegészítõ tábla az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatán a fõútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel (7. ábra).

(3) Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (8. ábra).

7. ábra

8. ábra

g) "Rendõrség" (8. ábra)

h) "Étterem" (9. ábra)

8. ábra

9. ábra

i) "Büfé" (10. ábra)

j) "Iható víz" (11. ábra)

10. ábra

11. ábra

k) "Nyilvános illemhely" (12. ábra)

l) "Szálloda, motel" (13. ábra)

12. ábra

13. ábra

m) "Bérelhetõ faház" (14. ábra)

n) "Táborozásra, illetõleg lakókocsik részére kijelölt hely" (15-17. ábra)

14. ábra

15. ábra

16. ábra

17. ábra

o) "Múzeum" (18. ábra)