1988. évi I. törvény a közúti közlekedésrõl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel

[A vastag betûs szöveg az 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betûs a 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.]

A törvény célja

Tv. 1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvetõ feltételeinek, az abban résztvevõ személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elõsegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ korszerû jármûállomány és közúthálózat kialakítását, mûködését, a közutak védelmét.

BH1995. 472. Ahol a közlekedésbiztonsági szempontok alapján az úttest mellé közvilágítási lámpákat telepítenek, ott ezek a közút tartozékának minõsülnek. Az ilyen lámpákban ismeretlen gépjármû által okozott károkért a Biztosítók Szövetsége nem tartozik helytállni [58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 9. § (1) bek., 10. § (3) bek., Ptk. 95. § (1)-(2) bek., 1988. évi I. tv. 1. §, 2. § (1) és (5) bek., 47. § k) pont].

1988. évi I. törvény

a közúti közlekedésrõl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel

[A vastag betûs szöveg az 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betûs a 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.]

A törvény célja

Tv. 1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvetõ feltételeinek, az abban résztvevõ személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elõsegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ korszerû jármûállomány és közúthálózat kialakítását, mûködését, a közutak védelmét.

BH1995. 472. Ahol a közlekedésbiztonsági szempontok alapján az úttest mellé közvilágítási lámpákat telepítenek, ott ezek a közút tartozékának minõsülnek. Az ilyen lámpákban ismeretlen gépjármû által okozott károkért a Biztosítók Szövetsége nem tartozik helytállni [58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 9. § (1) bek., 10. § (3) bek., Ptk. 95. § (1)-(2) bek., 1988. évi I. tv. 1. §, 2. § (1) és (5) bek., 47. § k) pont].

A törvény hatálya

Tv. 2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevõkre, a közúti jármûvekre (a továbbiakban: jármû), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.

(2) A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott jármûvekre, azok üzembentartójára, illetõleg vezetõjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés, egyezmény, megállapodás eltérõen nem rendelkezik.

(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármûvekre, azok üzembentartójára, illetõleg vezetõjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerzõdés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

(4) Fegyveres erõk és fegyveres testületek tagjaira, jármûveire és magánútjaira jogszabály eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg.

(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út mûtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elõl el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

BH1994. 566. A közlekedési hatóság részére nem állapít meg a jogszabály hatósági jogkört arra, hogy a közút kezelõjét karbantartási kötelezettségének teljesítésére kötelezze [1988. évi I. tv. 2. § (5) bek., 34. § (1) és (5) bek., 35. §, 44. § (1) bek. h) pont, 47. § j) pont, 1991. évi XXXIII. tv. 16. § (1) bek., 30/1988. (IV. 21.) MT r. 30. § (1) bek., 94/1991. (VII. 23.) Korm. r. 2. § a) pont].

Vhr. 1. § A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út mûtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - az 5. §, a 27. §, a 29. § és a 35. § kivételével - a közforgalom elõl el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A közúti közlekedésben résztvevõk alapvetõ jogai és kötelezettségei

Tv. 3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elõl el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - jármûvezetõként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és jármûvek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.

(2) A közút kezelõje a közlekedés résztvevõit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentõsen befolyásoló körülményekrõl.

Tv. 4. § (1) A közúti közforgalmú személyszállítást végzõ jármûvön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja.

(2) A közúti közforgalmú személyszállítást végzõ jármû üzembentartója köteles az utazási feltételekrõl, menetrend alapján közlekedõ jármû üzembentartója ezen kívül a jármû közlekedésének idõpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeirõl az utasokat tájékoztatni.

Tv. 5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.

(2) Közúton jármûvet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármû vezetéséhez elõírt engedéllyel rendelkezik.

(3) A jármû vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetõleg a vezetõ nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.

Vhr. 2. § (1) Közúti jármûvezetõi engedélyt az kaphat, aki a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, az elõírt iskolai végzettséggel rendelkezik, egészségi és közbiztonsági szempontból a vezetésre alkalmas és eredményes képesítõ vizsgát tett.

(2) Közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvet az vezethet, aki a pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Külön jogszabály egyéb esetben is kötelezõvé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot.

(3) Aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság - határozatban - szabálysértési bírsággal sújtotta, rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra is kötelezhetõ.

Vhr. 2/A. § (1) Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát

a) a közút, annak mûtárgya, tartozéka beszennyezésével,

b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy - a közút kezelõjének hozzájárulása nélküli vagy attól eltérõ - elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával

vagy más hasonló módon sérti, vagy veszélyezteti, a közút kezelõje az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt elõidézõ magatartástól való tartózkodásra felszólítja; a közlekedési hatóság a felszólítás eredménytelensége esetében - a közút kezelõjének kérelmére - kötelezi. Ez az intézkedés nem mentesíti a közút kezelõjét a Tv. 34. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezettsége alól.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt cselekmények miatt a közlekedési hatóság eljár, az útügyi hatósági eljárási díjat annak terhére kell megállapítani, aki az eljárásra okot adott.

Tv. 6. § (1) Jármûvel az út-, a forgalmi, az idõjárási és a látási viszonyoknak megfelelõen kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármû sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) Jármûvel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.

(3) Aki jármûvel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveknek elsõbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellõ ideig jelezni kell.

(4) Útkeresztezõdésben - ha közúti jelzésbõl vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkezõ jármûnek van elsõbbsége.

6/1998. Büntetõ jogegységi határozat

1. A közúti közlekedés szabályai szerint elsõbbségadásra kötelezett általában akkor is felelõsséggel tartozik az elsõbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsõbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelõsségét, ha az elsõbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentõs körülményeket az elsõbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsõbbségre jogosult megtévesztette.

2. Az elsõbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsõbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggõ közúti balesetért ugyancsak felelõsséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármû megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.

Tv. 7. § (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad.

(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetõleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyrõl a közlekedés többi résztvevõjét tájékoztatni.

(3) Az a jármûvezetõ, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles errõl a rendõrséget vagy a közút kezelõjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetõsége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevõjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).

Tv. 7/A. § (1) A közúti balesettel érintett jármûvek vezetõi - a rendõrhatóság értesítésének, illetve a rendõri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlõen igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett jármûvek hatósági jelzését közölni.

(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármû vezetõje nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelõsségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen biztosítóintézetének bejelenteni.

A közúti közlekedéssel összefüggõ állami feladatok

Tv. 8. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggõ állami és önkormányzati feladatok:

a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenõrzése;

b) a közúti közlekedés szervezeti és mûködési feltételeinek meghatározása;

c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása;

d) a tömegközlekedés mûködtetésének biztosítása;

e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatása;

g) a jármûvek mûszaki vizsgálata;

h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.

(2) A hazai jármûállomány rendeltetésszerû, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ mûködtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelõ- és kenõanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.

Tv. 9. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggõ állami feladatokat a Kormány, a minisztériumok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.

(2) A közúti közlekedéssel összefüggõ önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselõ-testülete gondoskodik.

Vhr. 3. § (1) A közúti közlekedési és a közúti közlekedéssel összefüggõ jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához - ha az más miniszter hatáskörébe tartozik - a közlekedési és vízügyi miniszter egyetértése szükséges.

(2) A közúti közlekedés rendõrhatósági tevékenységének irányításához kapcsolódó jogszabályok kezdeményezéséhez vagy kiadásához - ha az más miniszter hatáskörébe tartozik - a belügyminiszter egyetértése szükséges.

Vhr. 4. §

Tv. 9/A. § (1) Menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban: tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetõleg önkormányzati intézmény vagy koncessziós társaság végezhet.

(2) E célra alapítottnak kell tekinteni az e törvény hatálybalépésekor tömegközlekedés ellátására jogosult - az állam vagy az önkormányzat által alapított - közlekedési vállalatot, annak leányvállalatát, továbbá az ezek átalakításával - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrejött jogutód gazdasági társaságot is.

(3) Ha a tömegközlekedés fejlesztése és ezen belül a szolgáltatás javítása indokolt, a nemzetközi és a helységek között belföldön távolsági (a továbbiakban: együtt helyközi) tömegközlekedés esetében a közlekedési és vízügyi miniszter, helyi tömegközlekedés esetében az önkormányzat képviselõ-testülete arra az adott területen tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet felhívja.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az elõírt határidõre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselõ-testülete új szervezetet alapíthat vagy koncessziós pályázatot írhat ki.

(5) A koncessziós pályázatot

a) helyközi tömegközlekedésre a közlekedési és vízügyi miniszter;

b) helyi tömegközlekedésre az önkormányzat képviselõ-testülete

írja ki.

(6) A közlekedési és vízügyi miniszter a koncessziós pályázatot egy vagy több vonalra - kivételesen egy adott vonalon belüli járatra - írhatja ki.

(7) Az önkormányzat képviselõ-testülete a pályázatot a település közigazgatási határán belül kialakított közlekedési hálózat egészére vagy annak meghatározható területére (pl. városrész, kerület, utca) írhatja ki.

(8) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenõen - tartalmazni kell:

a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás követelményeit, a menetrendkészítési és közzétételi, valamint a szolgáltatás színvonalára vonatkozó elõírásokat, továbbá megállóhely létesítésére, illetve használatára vonatkozó kötelezettséget, az alkalmazható menet-, bérletjegyek és egyéb utazási igazolványok elfogadására vonatkozó elõírásokat;

b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetõleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;

c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, különösen a zavartalan üzemeltetéshez szükséges tartalék autóbuszállomány mértékét;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetérõl nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának fõbb szempontjait (pl. a helyi munkaerõ foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során elõminõsítési eljárás alkalmazása).

(9) E törvény alkalmazásában a tömegközlekedés

a) nemzetközinek minõsül, ha az autóbusszal az útvonal kezdõ és végpontja között határátlépést végeznek;

b) távolságinak minõsül, ha az autóbusszal vagy a trolibusszal települések között végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve, ha annak részeként az egyes települések közigazgatási határán belül az autóbusz helyi tömegközlekedést is ellát;

c) helyinek minõsül, ha az autóbusszal és a trolibusszal a település közigazgatási határán belül kialakított hálózaton végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve a kizárólag a település vasúti, illetõleg víziközlekedési összeköttetését biztosító állomás (megállóhely, vasútállomás, komp-, révátkelõhely) közbeesõ megállóhely nélküli elérését szolgáló, a közigazgatási határon kívül lévõ vonalszakaszt is.

(10) Menetrend a helyi és a helyközi tömegközlekedésre vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és indulási idõpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási elõírás.

(11) A helyi tömegközlekedés menetrendjét a jegyzõ, a helyközi tömegközlekedés menetrendjét a közlekedési és vízügyi miniszter, illetve felhatalmazása alapján a Közlekedési Fõfelügyelet hagyja jóvá; kihirdetésére - sajtó útján vagy más módon - a szolgáltató köteles.

(12) E törvény alkalmazásában helyközi tömegközlekedésnek minõsül az az autóbusszal végzett személyszállítás is, amelyet sajtó útján vagy más módon nyilvánosságra hozott ajánlat alapján - azonos kezdõ és végpontok között azonos útvonalon - ismétlõdõen végeznek; feltéve, hogy ahhoz idegenforgalmi szolgáltatás nem társul.

(13) E törvény hatálybalépését követõen az állam vagy az önkormányzat által tömegközlekedésre alapított gazdálkodó szervezet e tevékenységét csak a koncessziós pályázat kiírására jogosult jóváhagyásával bõvítheti. Ez a korlátozás az egyes vonalakon közlekedõ járatokat nem érinti.

(14) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - tömegközlekedési (helyközi, helyi) tevékenység ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.

(15) Azok a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], amelyek e törvény hatálybalépését megelõzõen tömegközlekedést szolgáló jármûveket hatósági engedély alapján üzemeltettek, e tevékenységüket 1996. november 30-ig folytathatják. Ez idõ alatt a szolgáltatás nyújtásához használt autóbuszaik számát nem növelhetik, tevékenységüket a járatok gyakoriságának sûrítésével vagy a járati útvonal hosszának növelésével nem bõvíthetik, és mûködésük során kötelesek megfelelni a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezéseinek.

(16) A koncesszió jogosultja - a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - koncessziós társaságot köteles alapítani, amely jogosult a következõ tevékenységek gyakorlására is:

a) autóbusz rendelkezésre bocsátása, bérbeadása, javítása;

b) az utaskiszolgáláshoz kapcsolódó létesítmények építése és üzemeltetése;

c) idegenforgalmi szolgáltatások végzése.

Tv. 9/B. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képezõ, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetõleg azok egyes szakaszai - és a mûtárgyaik üzemeltetése és karbantartása (a továbbiakban együtt: mûködtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsõbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a mûködtetést koncesszióba adhatja.

(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képezõ közutak és mûtárgyaik mûködtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a mûködtetést koncesszióba adhatja.

(3)

(4) A koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képezõ, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetõleg azok egyes szakaszai - és a mûtárgyaik mûködtetésére a közlekedési és vízügyi miniszter;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képezõ közutak és a mûtárgyaik mûködtetésére az önkormányzat képviselõ-testülete

írja ki.

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenõen - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptõkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tõkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetérõl nyújtott tájékoztatás);

d) a pályázatok elbírálásának fõbb szempontjait (pl. a helyi munkaerõ foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során elõminõsítési eljárás alkalmazása).

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltõ és szervizállomások, pihenõhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

Tv. 9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió idõtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és mûtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).

(2) A koncessziós szerzõdés egy alkalommal - eredeti idõtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

A közúti közlekedés fejlesztése

Tv. 10. § (1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.

(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.

Tv. 11. § (1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak összefüggõ rendszert alkossanak.

(2) A közúthálózat fejlesztése során a közlekedési igények alakulásából kell kiindulni, és figyelembe kell venni a honvédelmi, a földvédelmi, a környezet- és tájvédelmi, az egészségvédelmi, az idegenforgalmi, valamint az egyéb nem közlekedési érdekeket és célokat is.

Vhr. 5. § (1) A közúthálózat fejlesztésére tervet kell készíteni. A terv készítése során figyelembe kell venni a területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a terület- és településrendezési terveket.

(2) A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.

(3) A közúthálózatok fejlesztési tervének készítésére és egyeztetésére a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek készítésének és egyeztetésének szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Az országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési hatósággal egyeztetni kell.

(4) Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési és vízügyi miniszter elõterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.

(5) A helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként a tulajdonos települési önkormányzat képviselõ-testülete - több települést összekötõ helyi közút esetén a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével, több megyét érintõ helyi közút esetén a régió területfejlesztési koncepciója és a régió területrendezési tervének figyelembevételével a külön jogszabályban meghatározott szervezet - hagyja jóvá.

(6) A fõvárosban a helyi közúthálózat fejlesztési tervét - a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követõen - a Fõvárosi Szabályozási Kerettervvel összehangoltan a Fõvárosi Közgyûlés hagyja jóvá.

(7) A közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(8) Az elfogadott közúthálózat fejlesztési tervet a terület- és településfejlesztések és a településrendezések során figyelembe kell venni.

A közúti forgalom szervezésének elvei

Tv. 12. § (1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevõi kellõ idõben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehetõ legkevesebb közúti jelzõtáblát kell használni. A forgalomban résztvevõk továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelõ tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.

(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthetõ, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedõk figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elõsegítõ közérdekû tájékoztatást tartalmaznak.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegõjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelõje a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.

(5) A közút kezelõje a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérõ módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja.

(6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelõhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevõ gyermekeket, idõskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.

Vhr. 6. § (1) A közlekedés biztonságát elõsegítõ közérdekû tájékoztatást megjelenítõ jelzéshordozónak azt a - közút kezelõjének hozzájárulásával elhelyezett - berendezést kell tekinteni, amely a közúti közlekedés szabályainak betartására, az elvárt közlekedési magatartásra nevel, illetve figyelmeztet.

(2) A Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdése alkalmazása szempontjából a tilalom megszegõje alatt a reklámozót kell érteni. Ha a reklámozó kiléte nem állapítható meg, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására annak az ingatlannak a tulajdonosát kell kötelezni, amelynek területén a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy van. A tilalom megszegõjével szemben a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - jár el.

Tv. 13. § (1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fûzõdõ érdekeket - a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett - összhangba kell hozni.

(2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a mûemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülõhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelõ várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.

Tv. 14. § (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)

a) a közút kezelõje a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,

b) a rendõrség, tûzoltóság és a fegyveres erõk (honvédség, határõrség) a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben

jogosultak.

(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetõleg az ok megszûnésekor haladéktalanul el kell távolítani.

(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb idõtartamra történõ lezárásából eredõ kárt az intézkedõ szerv köteles megtéríteni.

Vhr. 7. § (1) A rendõrség, a tûzoltóság és a fegyveres erõk a közút kezelõjének hozzájárulásával zárhatják le a közutat és korlátozhatják (elterelhetik) annak forgalmát. Azonnali intézkedést igénylõ esetben - ha a kezelõ hozzájárulása nem szerezhetõ be - a közút kezelõjét haladéktalanul értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közút lezárása és a forgalom korlátozása (elterelése) érdekében szükséges intézkedések megtételéért és a kihelyezett jelzések eltávolításáért a kihelyezõ szervek felelõsek. A kihelyezés okának megszûnésekor el nem távolított közúti jelzések eltávolításáról - a kihelyezõ szervek értesítése mellett - a közút kezelõje gondoskodik.

(3) Ha a közút elõre tervezhetõ lezárása miatt terelõút kijelölése szükséges, a lezárás, illetõleg a kijelölés elõtt az érintett közút kezelõjének a hozzájárulását be kell szerezni. A közút lezárásával, a terelõút kijelölésével és az elterelt forgalom elviselésére való alkalmassá tételével, valamint a szükséges jelzések elhelyezésével, eltávolításával kapcsolatban felmerülõ költségeket az viseli, aki a közút lezárására okot adott, vagy akinek érdekében azt elrendelték.

Tv. 15. § (1) A közlekedési és vízügyi miniszter - rendeletben - meghatározott jármûvek közlekedését a közút kezelõjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

(2) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes árut szállító jármû közúti közlekedéséhez engedély szükséges.

(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetõleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelõje díj és pótdíj szedését rendelheti el.

Vhr. 8. § (1) A közlekedési és vízügyi miniszter által megállapított össztömeg-, tengelyterhelés- vagy mérethatárokat meghaladó és a lánctalpas jármû a közúti forgalomban csak a közút kezelõjének hozzájárulásával vehet részt. A hozzájárulásban a közút kezelõje feltételeket írhat elõ. Veszélyes árut szállító jármû közúti közlekedéséhez engedély szükséges.

(2) Az össztömeg- vagy tengelyterhelés-határokat meghaladó jármû üzemben tartója a közút használatáért díjat köteles fizetni.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt jármû hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglalt feltételektõl eltérõ módon vesz részt a forgalomban, a közlekedési hatóság a jármû üzemben tartóját a használati díj tízszereséig terjedõ pótdíj megfizetésére kötelezheti.

(4)

Vhr. 9. §

Tv. 16. § (1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentõsen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a közlekedési és vízügyi miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.

(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a fõpolgármester, illetõleg a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje feladata.

A közúti közlekedés résztvevõinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése

Tv. 17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.

Tv. 18. § (1) A közúti közlekedési szakemberek képzése állami közép- és felsõfokú oktatási intézményekben vagy tanfolyamokon történik.

(2) A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhetõ. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenõrzi, illetõleg ellátja annak szakfelügyeletét.

(3) A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végzõ jármûvezetõ és közúti közlekedési szakember idõszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.

(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a jármûvezetõnek

a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve

b) akit a bíróság közlekedési bûncselekmény elkövetése miatt a jármûvezetéstõl eltiltott, továbbá

c) akinek vezetõi engedélyét a közúti közlekedési elõéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

(5) A vezetõi engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a jármûvezetõnek, ha az eltiltás csak jármûkategóriára vagy jármûfajtára terjed ki, és az a vezetõi engedély visszavonásával nem jár.

BH1993. 765. A vezetõi engedély visszavonása nélkül nem lehet utánképzési kötelezettséget elõírni; meghatározott jármûkategória vezetésétõl való eltiltás nem minõsül a vezetõi engedély visszavonásának [1988. évi I. tv. 18. § (4) bek. a) pont: 20/1990. (VIII. 6.) BM r. 5. § (5) bek., (7) bek., (8) bek. a) pont].

Vhr. 10. § (1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelõzõ, felvilágosító és propagandamunka programját a belügyminiszter a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, az állami oktatási intézményekben a közúti közlekedési ismeretek oktatásának programját az oktatási miniszter a belügyminiszterrel és a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) Gépjármûvezetõi munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármû vezetõjét.

Vhr. 11. § (1) Az állami oktatásban - tantervi órakereten belül - a közúti közlekedési ismereteket oktatni kell.

(2) Az állami oktatásban - tantervi órakereten kívül - lehetõvé kell tenni, hogy az általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros kerékpárvezetõi igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola befejezésekor személygépkocsivezetõi engedélyt szerezhessenek.

Vhr. 12. § (1) Az állami közép- és felsõfokú oktatási intézményekben folytatott gépjármû és útügyi szakirányú képzés programját az oktatási miniszter a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) A közúti közlekedési szakember- és a közúti jármûvezetõképzõ tanfolyamok szakmai képzési szintjét, valamint tantervi irányelveit - a közúti jármûvezetõi tanfolyamok tekintetében az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a közlekedési és vízügyi miniszter, a tanfolyamok tantárgyait, tantervét, az egyes tantárgyak tananyagait és óraszámait a Közlekedési Fõfelügyelet határozza meg. A tanfolyamokon használható tankönyveket és oktatási segédleteket a Közlekedési Fõfelügyelet hagyja jóvá.

Vhr. 13. § (1) A közúti jármûvezetõi tanfolyamok elméleti és gyakorlati tantárgyait - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak olyan személy oktathatja, akinek szakoktatói vagy ezzel egyenértékû képesítése van.

(2) A közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatását vizsgabiztosok végzik. Vizsgabiztosnak csak olyan személy nevezhetõ ki, aki vizsgabiztosi képesítést szerzett.

(3) A közlekedési hatóságok az általuk kinevezett vizsgabiztosokat országos, illetõleg területi névjegyzékbe veszik fel.

(4) Vizsgáztatásra csak névjegyzékbe felvett vizsgabiztos osztható be. Az országos névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a Közlekedési Fõfelügyelet, a területi névjegyzékbe felvett vizsgabiztost a területi közlekedési felügyelet - vagy az általa megbízott más szerv - osztja be vizsgáztatásra.

Vhr. 14. §

A jármûvek használata

Tv. 19. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt jármûvek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A település területén levõ taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.

(3) A közforgalmú személyszállításra az üzemben tartót szerzõdéskötési kötelezettség terheli.

Tv. 20. § (1) Az e törvény és a külön jogszabály által engedélykötelesnek minõsített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (a továbbiakban: engedélyköteles tevékenység), a közlekedési hatóság részére történõ bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértõi bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság jogosult.

(2) A bírság összege:

a) az engedélyköteles tevékenység engedély nélkül való végzése, a jogosulatlan személyszállítás, a jogosulatlan árufuvarozás végzése esetén 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig, az e tevékenységekre vonatkozó szabályok megsértése esetén 30 000 Ft-tól 150 000 Ft-ig terjed,

b) a nem engedélyköteles tevékenység végzése esetén, a közlekedési hatóság részére történõ bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértõi 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedõ összegû bírságot kötelesek fizetni.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.

(5) A közlekedési hatóság jogosult ellenõrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minõsített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végzõ közúti jármû a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végzõ közúti jármû a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell indítani.

(6) A határvámhivatal a közúti jármûvek határátlépése során köteles meggyõzõdni arról, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevõ közúti jármûvek rendelkeznek-e - a nemzetközi közúti árufuvarozási és személyszállítási egyezmények szerint - az egyezményekben meghatározott engedéllyel, ideértve a nemzetközi árufuvarozói, illetõleg árufuvarozási engedélyt, illetve a jármû mûszaki alkalmasságát igazoló okmányt, továbbá a személyszállításhoz kapcsolódó okmányokat is. Amennyiben az országba belépõ, illetve onnan kilépõ közúti jármû az elõírt engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles a közúti jármûnek, személyzetének, továbbá a jármûvön lévõ árunak a határátlépését megtagadni és a Központi Közlekedési Felügyeletet haladéktalanul értesíteni.

Tv. 21. §

A közúti jármûvek üzemeltetésének mûszaki feltételei

Tv. 22. § (1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármû gyártható vagy hozható be külföldrõl, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetõleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármû vagy jármûsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.

(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenõrizni, hogy a jármûtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott mûszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.

(3) Jármû egyedi elõállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság elõzetes engedélye szükséges.

(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett jármûtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló mûszaki egységek típus-meghatározó mûszaki adatairól nyilvántartást vezet.

Vhr. 15. § (1) A típusbizonyítvány kiadását belföldi gyártás esetén - a sorozatgyártás megkezdése elõtt - a gyártónak, külföldrõl történõ behozatal esetén - a szerzõdés megkötése elõtt - annak kell kérnie, aki a jármûvet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármû belföldön kereskedelmi forgalomba nem kerül, a típusbizonyítványt a megrendelõnek kell kérnie.

(2) Külföldrõl behozott jármû típusvizsgálata során a közlekedési hatóság - a jogszabályban meghatározott mûszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények megtartásával - a külföldi típusvizsgálati eredményeket felhasználhatja vagy külön vizsgálat nélkül elfogadhatja.

Vhr. 16. § Jármû egyedi elõállítása (összeépítése) vagy átalakítása abban az esetben engedélyezhetõ, ha a mûszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények mellett kielégíti az esztétikai igényeket is és a jármû létrehozása gazdasági vagy egyéb szempontból indokolt.

Tv. 23. § (1) Jármû abban az esetben helyezhetõ forgalomba, ha arra hatósági engedélyt és jelzést adtak ki, törzskönyvvel látták el, valamint a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás fedezetének meglétét igazolták, továbbá az országos jármûnyilvántartásba bejegyezték.

(2) A hatósági engedély és jelzés kiadása elõtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés elõtti vizsgálat) ellenõrzi, hogy a jármû megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek.

(3) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármû forgalomba helyezés elõtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenõrzi.

(4) Egyedileg elõállított (összeépített) vagy átalakított jármû esetén a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármû megfelel-e az elõzetes engedélyben foglaltaknak. Elõzetes engedély nélkül elõállított vagy átalakított jármûre hatósági engedély és jelzés nem adható.

Vhr. 17. § (1) A jármûvek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról, valamint nyilvántartásáról - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a rendõrhatóság gondoskodik.

(2) A jármû nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változást az üzemben tartó köteles a hatóságnak bejelenteni.

Tv. 24. § (1) Az üzembentartó felelõs azért, hogy a forgalomban tartott jármûve a mûszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen. A jármûvek megfelelõségét a közlekedési hatóság idõszakos vizsgálaton ellenõrzi. Az idõszakos vizsgálatok végzése a jármûállomány területi megoszlásához igazodó vizsgálóhálózat állomásain történik.

(2) Az idõszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos a közlekedési hatóság megbízása alapján annak vizsgálóállomásán, illetõleg a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomáson végzi. Az idõszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenõrzi.

(3) Ha a jármû az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és errõl - gépjármû, mezõgazdasági vontató, lassú jármû és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.

Tv. 24/A. § A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetõleg a Kkt. 24. §-ának (2) bekezdésében szereplõ, a jármûvek idõszakos vizsgálatára feljogosított más szervet a közlekedési és vízügyi miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.

Tv. 25. § E törvénynek

a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az állati erõvel vont jármûvekre, a kézikocsikra és a lassú jármûvek külön jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,

b) a hatósági engedélyre, nyilvántartásba vételre és az idõszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,

c) a hatósági jelzésre, a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, elõállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetõleg a forgalomba helyezés elõtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb segédmotoros kerékpárokra

nem terjednek ki.

Vhr. 18. § A segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erõvel vont jármû, a kézikocsi, továbbá a forgalomba helyezés elõtti vizsgálatra nem kötelezett lassú jármû rendeltetésszerû használatra való alkalmasságát a gyártó, illetõleg a kereskedelmi forgalmazó tanúsítja.

Tv. 26. § A jármûállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású jármûveknél a gyártó, importból származó jármûveknél az importáló feladata

a) a jármûvek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal való ellátása,

b) a vevõszolgálati javítóhálózat megszervezése,

c) a mûszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,

d) a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés.

Tv. 27. § A jármûjavítási és karbantartási tevékenység végzésének feltételeit, a javításhoz és karbantartáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetõleg a jármûjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelõ- és kenõanyagokra vonatkozó minõségi követelményeket jogszabály vagy szabvány határozza meg.

Tv. 28. § (1) A jármûvek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az idõszakos vizsgálaton (24. §) túl, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármû telephelyén végzett mérésekkel ellenõrzi.

(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a közlekedési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezõ, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minõsülõ igazolólap kiállítására is.

(3) A gépjármûvek tüzelõanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körû ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvezõ irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy jármûsorozatban történõ behozatal keretében megvalósuló forgalomba helyezés elõtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelõanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.

(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelõanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket - az idõközben megjelenõ gépjármûtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.

Vhr. 19. § (1) A jármûvek által keltett zajhatást, légszennyezést a rendõrhatóság és a közlekedési hatóság mûszeres vizsgálattal a közúti forgalomban és az üzemben tartó telephelyén ellenõrizheti.

(2) A megengedett zajszintet és légszennyezési határértéket túllépõ jármûvek ellenõrzõ mérés céljából a mérõállomásra rendelhetõk be.

Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

Tv. 29. § (1) Utat létesíteni, korszerûsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad.

(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására, vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, vagy megfelelõvé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

(3) A közforgalom elõl elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elõl el nem zárt magánutat a közforgalom elõl elzárni a magánút tulajdonosának (kezelõjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelõnek) kell kezdeményeznie.

(4) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út kezelõjének azt el kell bontania.

(5) A helyi (kivéve a fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ) közutak részét képezõ járdák és gyalogutak építésének, korszerûsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fõvárosban a kerületi - önkormányzat jegyzõjének hatáskörébe tartozik.

(6) A fõvárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levõ közutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjének hatáskörébe tartozik.

(7) A fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ közutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.

(8) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkezõ közlekedési hatóság feladata.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.

Tv. 29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli útépítés, illetve az engedély nélküli használatbavétel esetén az építtetõt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírság

a) az engedély nélküli útépítés esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendõ díj tízszereséig, engedélytõl eltérõ építés esetén ötszöröséig,

b) az engedély nélküli használatbavétel esetén a használatbavételi eljárási díj ötszöröséig

terjedhet.

(3) A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a bírság - közlekedési hatósági munka korszerûsítését célzó - felhasználásának rendjét rendeletben állapítsa meg.

Vhr. 20. § (1) A közlekedési hatóság a közút ideiglenes forgalomba helyezését engedélyezõ határozatot - amennyiben azt a közlekedésbiztonsági követelmények indokolják - azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2) Magánutat a közforgalom számára megnyitni csak abban az esetben szabad, ha az út a jogszabályi elõírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés követelményeinek megfelel. Magánút közforgalom számára történõ megnyitását, illetõleg a közforgalom elõl történõ elzárását engedélyezõ határozatban a közlekedési hatóság feltételeket állapíthat meg.

(3) Az út elbontására vonatkozó kötelezettségrõl és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására, az út tartozékainak eltávolítására és a földrészlet mûvelésre való alkalmassá tételére terjedhet ki.

Vhr. 21. § Az út elbontására vonatkozó kötelezettségrõl és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására és az út tartozékainak az eltávolítására terjedhet ki.

Tv. 30. § Közút építése érdekében - az építtetõ kérelmére - az érintett ingatlanra belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési tilalmat kell elrendelni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervébe és a területrendezési terv közlekedésfejlesztési fejezetébe felvett közút esetén az építési tilalom - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kivételesen, legfeljebb egy ízben öt, illetõleg tíz évvel meghosszabbítható. Az építési tilalom az ingatlan ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja.

Tv. 31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetõen helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttmûködhetnek. Az együttmûködés (a továbbiakban: útépítési együttmûködés) formáját a résztvevõk maguk határozzák meg.

(2) A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttmûködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevõ, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevõk által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

Vhr. 22. §

Vhr. 23. § Nem kell a külön jogszabályban elõírt útfejlesztési hozzájárulást fizetni annak, aki útépítési együttmûködésben részt vesz, vagy akit útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteleztek.

Tv. 32. § (1) A közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak - beleértve a kerékpárutakat is - a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az egyéb jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek tulajdonában álló területen levõ utak: magánutak. Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen levõ, közforgalom elõl elzárt utat, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok kezelésében levõ elsõrendû árvízvédelmi fõvonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott utat is.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentõsége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, az e törvény 29. §-a, illetve 46. §-a szerint hatáskörrel rendelkezõ közlekedési hatóság a közút kezelõjének - magánút esetében tulajdonosának - kérelmére az országos közutat helyi közúttá, a helyi közutat országos közúttá vagy magánúttá, a magánutat helyi közúttá nyilváníthatja. Az utak tulajdonosai ezt követõen az utak tulajdonjogának egymás javára, térítés nélkül történõ átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.

(3)

(4) Az e törvény 8. § (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben - fejezeti kezelésû célelõirányzatként - kell megállapítani.

Vhr. 23/A. § (1) A Tv. 32. §-ának (2) bekezdésében szabályozott eljárást kezdeményezõ kérelmet indokolni kell. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a forgalmi adatokat, azok változását (pl. a forgalom nagysága, a forgalom összetétele),

b) az útnyilvántartási adatokat (pl. az út száma, jele, km szelvénye, neve, helyrajzi száma, hossza, közigazgatási hovatartozása, kategóriába sorolása),

c) az út területét képezõ földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát,

d) az átadó és az átvevõ útkezelõ elõzetes megállapodását az átadás feltételeirõl, az átmeneti intézkedésekrõl és az átadás-átvétellel kapcsolatos jogokról, kötelezettségekrõl,

e) az átadni kívánt út vagy útszakasz fõbb mûszaki és minõségi adatait.

(2) A változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges megállapodás megkötését és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az átvevõ félnek kell kezdeményeznie.

Tv. 33. § (1) A közút kezelõi:

a) a koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;

b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a közlekedési és vízügyi miniszter által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggõ üzemeltetésre alapított közhasznú társaság (a továbbiakban: közútkezelõ közhasznú társaság), költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsõbbségi részvénnyel rendelkezik;

c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett helyi közutak és mûtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetõleg a 9/B. § (3) bekezdése szerint szerzõdés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet;

d) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levõ ingatlanon fekvõ magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõ (használó) tekintendõ.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt közútkezelõk az autópályák használatáért az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati díjat szedhetnek, valamint kezelhetik - a követelés elévülésének idõpontjáig - az úthasználati díjjal, illetve pótdíjjal összefüggõ külön jogszabályban megjelölt személy- és jármûazonosító adatokat. A díjfizetéssel érintett autópályákat vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt országos közutak kezelõinek tevékenységét a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által alapított gazdálkodó szervezet hangolja össze.

BH1999. 416. II. A terület tulajdonosa által az "önkéntes jogkövetés" alapján megépített, a helyi önkormányzat által birtokba vett, közútnak minõsülõ járda után az ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg [Ptk. 108. § (1) bek., 109. § (1) bek. b) pont, 171. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 33. § (1) bek. c) pont, 42. § (2) bek., 47. § h) pont, 30/1988. (IV. 21.) MT r. 34. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes r. 1. számú függelék a) pont].

BH1996. 33. A közút kezelõje kártérítési felelõsséggel tartozik, ha nem gondoskodik arról, hogy az út a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen [1988. évi I. tv. 33. §, 34. § (1) bek., 35. §, Ptk. 339. § (1) bek., 340. §, 344. § (1) és (3) bek.].

Tv. 34. § (1) A közút kezelõje köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(2) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelõje alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentõsebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelõjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértõ vagy veszélyeztetõ helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelõjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

(3) A közutat, annak mûszaki, minõségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelõnek nyilván kell tartania.

(4) A közút megrongálódását a közút kezelõje köteles haladéktalanul kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztetõ helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevõket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetõleg a közutat lezárni.

(5) A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésrõl a közút kezelõje gondoskodik.

BH2000. 447. A közút kezelõje a kezelõi kötelezettségét harmadik személy igénybevételével is teljesítheti. Ilyen esetben a szükséges ellenõrzés gyakorlásakor felróhatóság hiánya folytán kártérítési felelõsséggel nem tartozik [Ptk. 339. (1) bek., 559. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 34. § (1) bek., 35. §].

BH2000. 399. A közút fenntartójának felelõsségétõl függetlenül a közutat beszennyezõ is köteles az ebbõl eredõ károkért helytállni [Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 34. §, 35. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. (KRESZ) 5. § (1) bek. c) pont, 63. § (2) bek.].

BH2000. 104. A közút kezelõje felróhatóság hiányában nem felelõs az általa kezelt utakon bekövetkezõ balesetek kárkövetkezményeiért, és ezek elhárítása céljából nem köteles felelõsségbiztosítást kötni [1988. I. tv. 34. § (1) és (5) bek., 35. §, Ptk. 339. § (1) bek., 559. § (1) bek.].

BH1996. 363. Az utak tisztítására, fenntartására kötött megállapodások nem csupán meghatározott tevékenység kifejtésére, hanem meghatározott eredmény létrehozására irányulnak, ezért a megállapodások nem megbízási, hanem vállalkozási szerzõdésnek minõsülnek [Ptk. 389. §, 474. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 34. § (1) és (5) bek., 1991. évi XX. tv. 92. § (7) bek.].

BH1996. 33. A közút kezelõje kártérítési felelõsséggel tartozik, ha nem gondoskodik arról, hogy az út a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen [1988. évi I. tv. 33. §, 34. § (1) bek., 35. §, Ptk. 339. § (1) bek., 340. §, 344. § (1) és (3) bek.].

BH1994. 566. A közlekedési hatóság részére nem állapít meg a jogszabály hatósági jogkört arra, hogy a közút kezelõjét karbantartási kötelezettségének teljesítésére kötelezze [1988. évi I. tv. 2. § (5) bek., 34. § (1) és (5) bek., 35. §, 44. § (1) bek. h) pont, 47. § j) pont, 1991. évi XXXIII. tv. 16. § (1) bek., 30/1988. (IV. 21.) MT r. 30. § (1) bek., 94/1991. (VII. 23.) Korm. r. 2. § a) pont].

Vhr. 24. § Közút és vasút szintbeni keresztezõdésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytõl - több vágány esetén a külsõ vágánytengelytõl - számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelõkorlátig - annak hiányában négy-négy méter távolságig - a vasút üzemeltetõjének feladata.

Vhr. 25. §

Vhr. 26. § A közforgalom elõl el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ más szervezetek és természetes személyek érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni.

Tv. 35. § Az út kezelõje a kezelõi kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követõen haladéktalanul kell a közút kezelõjéhez bejelenteni.

BH2000. 447. A közút kezelõje a kezelõi kötelezettségét harmadik személy igénybevételével is teljesítheti. Ilyen esetben a szükséges ellenõrzés gyakorlásakor felróhatóság hiánya folytán kártérítési felelõsséggel nem tartozik [Ptk. 339. (1) bek., 559. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 34. § (1) bek., 35. §].

BH2000. 399. A közút fenntartójának felelõsségétõl függetlenül a közutat beszennyezõ is köteles az ebbõl eredõ károkért helytállni [Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 34. §, 35. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. (KRESZ) 5. § (1) bek. c) pont, 63. § (2) bek.].

BH2000. 104. A közút kezelõje felróhatóság hiányában nem felelõs az általa kezelt utakon bekövetkezõ balesetek kárkövetkezményeiért, és ezek elhárítása céljából nem köteles felelõsségbiztosítást kötni [1988. I. tv. 34. § (1) és (5) bek., 35. §, Ptk. 339. § (1) bek., 559. § (1) bek.].

BH1996. 33. A közút kezelõje kártérítési felelõsséggel tartozik, ha nem gondoskodik arról, hogy az út a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen [1988. évi I. tv. 33. §, 34. § (1) bek., 35. §, Ptk. 339. § (1) bek., 340. §, 344. § (1) és (3) bek.].

BH1994. 566. A közlekedési hatóság részére nem állapít meg a jogszabály hatósági jogkört arra, hogy a közút kezelõjét karbantartási kötelezettségének teljesítésére kötelezze [1988. évi I. tv. 2. § (5) bek., 34. § (1) és (5) bek., 35. §, 44. § (1) bek. h) pont, 47. § j) pont, 1991. évi XXXIII. tv. 16. § (1) bek., 30/1988. (IV. 21.) MT r. 30. § (1) bek., 94/1991. (VII. 23.) Korm. r. 2. § a) pont].

A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata

Tv. 36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelõjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelõje feltételeket írhat elõ.

(2) Az igénybevételt kérõ a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt engedélyezheti, illetõleg a feltételeket módosíthatja.

(3) Ha a közút nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a közút nem közlekedési célú igénybevételérõl is - a közút kezelõjének hozzájárulásával - az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérõ a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elõírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyezõ hatóság a közút igénybevételérõl a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt.

Tv. 37. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közmûépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelõ hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban elõírt feltételektõl eltérõen vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelme alapján - az igénybe vevõt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban elõírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmû építése vagy fenntartása céljából a kezelõ hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérõen vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vhr. 27. § (1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelõi hozzájárulás eljárási szabályait a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) állapítja meg.

(2) Országos közút igénybevétele esetén az igénybevételi díj összegét, valamint a díj és a pótdíj fizetésének módját - az elfoglalt, illetõleg felbontott közúti terület forgalmi jelentõségére és nagyságára figyelemmel - a miniszter állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.

(3) A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeirõl szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelõje elõírhatja

a) az igénybevétel idejére képviselõjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy

b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat - részben vagy egészben történõ - helyreállítását kizárólag a közút kezelõje végezheti el.

(4) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelõje a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költséget az igénybe vevõ számla alapján 15 napon belül köteles a közút kezelõje részére megtéríteni.

(5) A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetében az igénybe vevõnek a közútkezelõi hozzájárulás jogosítottját kell tekinteni.

Tv. 38. § Kezelõi hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehetõ igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmû, közmûalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csõvezeték halasztást nem tûrõ kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

Vhr. 28. § (1) A közút rendkívüli igénybevételét az igénybe vevõ köteles a közút kezelõjének - az igénybevétel megkezdése elõtt, de legkésõbb azzal egyidejûleg - bejelenteni, az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, és az igénybe vett útterületet a közút kezelõjének elõírásai szerint helyreállítani.

(2) A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az elõírt hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.

Vhr. 29. § (1) Ha a nem közlekedési célú vagy a rendkívüli igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétõl számított 3 éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, a közútkezelõi hozzájárulás jogosultja - amennyiben lakóhelye vagy székhelye ismeretlen, a közút területén (alatt) elhelyezett létesítmény tulajdonosa (üzemeltetõje) - köteles azt kijavítani. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el.

(2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott eljárás során szakértõ kirendelése válik szükségessé, a szakértõ költségeinek elõlegezésére a kérelmezõ, viselésére pedig az köteles, aki az eljárásra okot adott.

Tv. 39. § (1) Közúthoz csatlakozást (a továbbiakban: útcsatlakozás) létesíteni a közút kezelõjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulásban a közút kezelõje feltételeket írhat elõ.

(2) A kérelmezõ a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az útcsatlakozást engedélyezheti, illetõleg a feltételeket módosíthatja.

(3) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették, a közlekedési hatóság annak elbontását vagy átépítését rendelheti el.

(4) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelõjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a jármûvek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.

Tv. 40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevõ, illetõleg az útcsatlakozás létesítõje felelõs.

Tv. 41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelõje) köteles gondoskodni.

(2) A közút kezelõje a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) annak felújítására, korszerûsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) a felújításra, korszerûsítésre, megszüntetésre kötelezheti.

Vhr. 30. § (1) E rendelet alkalmazásában építménynek minõsül a külön jogszabályban meghatározott építmény, továbbá a nyomvonal jellegû létesítmény, annak mûtárgya, szerelvénye és berendezése.

(2) A közút területén, az alatt vagy felett levõ építmények felújítását az út korszerûsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni. Út felújítása, korszerûsítése esetén a közút kezelõje (építtetõje) az építményt, illetõleg az útcsatlakozást érintõ munkákat az eredeti mûszaki színvonal mértékéig köteles elvégezni.

(3) Az ingatlan megközelítését szolgáló útcsatlakozás fenntartásáról annak az ingatlannak a tulajdonosa (kezelõje) köteles gondoskodni, amelyre az útcsatlakozás a jármûvek számára a közútról való ráhajtást lehetõvé teszi.

BH1994. 566. A közlekedési hatóság részére nem állapít meg a jogszabály hatósági jogkört arra, hogy a közút kezelõjét karbantartási kötelezettségének teljesítésére kötelezze [1988. évi I. tv. 2. § (5) bek., 34. § (1) és (5) bek., 35. §, 44. § (1) bek. h) pont, 47. § j) pont, 1991. évi XXXIII. tv. 16. § (1) bek., 30/1988. (IV. 21.) MT r. 30. § (1) bek., 94/1991. (VII. 23.) Korm. r. 2. § a) pont].

Vhr. 30/A. § Belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bõvítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplõ, közlekedési, közmûépítési területen belül nyomvonal jellegû építmény elhelyezése, bõvítése a közút kezelõjének hozzájárulásával végezhetõ.

Tv. 42. § (1) Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti.

(2) A közút mellett levõ terület használata jogszabályban meghatározott esetekben kártalanítás nélkül korlátozható.

(3) A közút mûtárgyának minõsülõ burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezetõ létesítménybe a közút területén kívüli területekrõl származó vizeket bevezetni csak a közút kezelõjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérõ vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

Tv. 42/A. § (1) A közút kezelõjének hozzájárulása szükséges külterületen

a) a közút tengelyétõl számított ötven méteren, autópálya, autóút és fõútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, kõ, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez,

b) a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

(2) A kérelmezõ a hozzájárulás megtagadása miatt a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti.

(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetõleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.

Vhr. 31. § (1) A közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétõl számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni. E távolságon kívül, valamint lakott területen belül égetni állandó felügyelet mellett és abban az esetben szabad, ha a közúton a láthatóságot nem csökkenti.

(2) Azt, aki a Tv. 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, a közút kezelõje a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetõleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére felszólítja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - kötelezi.

(3) A közút lakott területen kívüli szakasza esetében a külterületre vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni.

Vhr. 32. § (1) Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög - lakott területen a csökkentett rálátási háromszög - területén az út és a vasút szintjétõl számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

(2) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévõ fa, illetve egyéb növényzet kivágását.

(3) A közlekedési hatóság a közlekedés biztonságát veszélyeztetõ helyzet megszüntetése érdekében - a közút kezelõjének kérelmére - az útkeresztezõdés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolítását rendelheti el.

(4) A közút melletti ingatlanon levõ fákon és növényzeten az ingatlan tulajdonosa köteles az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében a szükséges gondozási munkákat saját költségén elvégezni.

Vhr. 33. § (1) A közút mellett fekvõ ingatlan tulajdonosa köteles

a) gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra föld, iszap, kõ vagy egyéb anyag ne kerülhessen,

b) saját költségén elvégezni az ingatlanán lévõ fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat.

(2) Az (1) bekezdésben elõírt kötelezettségek elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosát a közút kezelõje a közlekedés biztonsága, illetõleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - kötelezheti.

Vhr. 34. § Az ingatlan használatának a Tv. 12. §-ának (3)-(5) bekezdésében, 42. §-ában és 42/A. §-ában, valamint e rendelet 31-33. §-ában meghatározott korlátozása miatt a tulajdonost kártalanítás nem illeti meg.

BH1999. 416. II. A terület tulajdonosa által az "önkéntes jogkövetés" alapján megépített, a helyi önkormányzat által birtokba vett, közútnak minõsülõ járda után az ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg [Ptk. 108. § (1) bek., 109. § (1) bek. b) pont, 171. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 33. § (1) bek. c) pont, 42. § (2) bek., 47. § h) pont, 30/1988. (IV. 21.) MT r. 34. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes r. 1. számú függelék a) pont].

Tv. 43. § (1) A közút kezelõje a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerû használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédmûvet, illetõleg - kártalanítás ellenében - azon, az alatt vagy felett mûtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles tûrni a közúti jelzés elhelyezését az ingatlannak nem minõsülõ építmény, továbbá a villany-, telefon- és egyéb oszlop tulajdonosa is.

(3) A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdõ, fasor vagy cserjesáv telepíthetõ. Az erre a célra telepített vagy alkalmas erdõt védelmi rendeltetésû erdõnek kell nyilvánítani. A telepítéshez meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy kezelõi jogát.

(4) A közút, illetõleg az épülõ közút melletti ingatlan a fenntartási, építési munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében - kisajátítás nélkül - meghatározott idõre igénybe vehetõ.

Vhr. 35. § Ingatlan igénybevételérõl a közút kezelõje köteles a tulajdonost az igénybevétel elõtt legalább kilencven nappal értesíteni.

Vhr. 36. § A közút kezelõje a közlekedés biztonsága érdekében a közút melletti ingatlan tulajdonosát terhelõ, halasztást nem tûrõ munkákat - ha azokat a tulajdonos felszólítás ellenére sem végzi el - a tulajdonos egyidejû értesítése mellett, annak költségére elvégezheti vagy elvégeztetheti.

A közúti közlekedés ellenõrzése

Tv. 44. § (1) A közúti közlekedés ellenõrzésének ki kell terjednie

a) a közúti közlekedés rendjére,

b) a közúti forgalom szabályozására,

c) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemeltetésének szabályszerûségére, illetve a jármû üzemeltetésére vonatkozó elõírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez elõírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenõrzését is,

d) a jármûvek mûszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelõségére,

e) a jármûvek összeépítésére és átalakítására vonatkozó elõírások megtartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek minõsége tanúsításának meglétére,

f) a jármûfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására,

g) a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére,

h) a közút kezelõjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött jármûvek közlekedésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendõrhatóság; a b)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság, illetõleg külön jogszabály alapján a rendõrhatóság (a továbbiakban együtt: ellenõrzõ hatóság) jogosult. A közúti közlekedési szolgáltatás végzésének ellenõrzésére a külön jogszabályban meghatározott szervek jogosultak. A külföldi jármûvek ellenõrzését a rendõrhatóság, illetve a közlekedési hatóság (a tengelyterhelés és az össztömeg helyszíni ellenõrzését a közlekedési hatóság a rendõrhatóság közremûködésével) végzi.

(3) Az ellenõrzõ hatóság jelzésére a jármû vezetõje a jármûvet köteles megállítani, személyazonosságát igazolni, az ellenõrzéssel kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenõrzés során az ellenõrzõ hatóság a jármû mûszeres ellenõrzõ vizsgálatát rendelheti el, amelynek a helyszínére történõ közlekedésre a jármû vezetõjét utasíthatja. A megengedett - külön jogszabályban meghatározott - vezetési idõre vonatkozó elõírások megsértése esetén az ellenõrzõ hatóság pihenõidõ letöltését is elrendelheti.

(4) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett jármûvek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban megjelölt ellenõrzéseket a jármû telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott jármûfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenõrizheti.

Tv. 45. § (1) Az országos és a helyi közút kezelõje útellenõri szolgálatot mûködtet. Az útellenõri szolgálat mûködésének feltételeit a közlekedési és vízügyi miniszter által megállapított keretek között a közút kezelõje határozza meg.

(2) Az útellenõr feladata

a) a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,

b) a közúti jelzések láthatóságának, épségének és mûködésének ellenõrzése,

c) a közút mellett végzett - a közút forgalmát érintõ - tevékenységek ellenõrzése,

d) a közúttal és a forgalommal kapcsolatos információk szerzése és továbbítása,

e) a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhetõ halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességérõl a kezelõ haladéktalan értesítése.

(3) Feladatainak ellátása során az útellenõr intézkedik, figyelmeztet, a szabálytalan magatartás megszüntetésére felhív, illetõleg büntetõ, szabálysértési feljelentést tesz, vagy közlekedési hatósági eljárást kezdeményez.

(4) Az útellenõrt fokozott büntetõjogi védelem illeti meg.

(5) A 33. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott közútkezelõk az úthasználati díj megfizetésének ellenõrzése és a pótdíj behajtása, valamint az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából olyan elektronikus ellenõrzési rendszer mûködtetésére is jogosultak, amely az érvényes matricával nem rendelkezõ gépjármû rendszámát, áthaladásának helyét és idõpontját az adatfeldolgozást követõen rögzíti.

Vegyes és záró rendelkezések

Tv. 46. § (1) E törvény 29. §-ának (5) és (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel a közlekedési hatósági feladatokat a Közlekedési Fõfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet és a területi (megyei, fõvárosi) közlekedési felügyeletek látják el.

(2) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben elsõ fokon a települési önkormányzat jegyzõje - a fõvárosi kerületek esetében a kerület jegyzõje - jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes közlekedési felügyelet. Azokban az ügyekben, amelyekben elsõ fokon a fõváros fõjegyzõje jár el, a másodfokú hatóság a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet.

Tv. 46/A. § A közlekedési hatóság jogosult:

a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,

b) a jármûvezetõk utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a jármûvezetõ,

c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közremûködõ jármûvezetõ,

d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben - jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember

személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett elõéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minõsítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.

Vhr. 37. §

Vhr. 38. §

Tv. 46/B. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott érvényesítõ címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes rendeletben szabályozza.

Tv. 46/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott ellenõrzõ hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármû ellenõrzésérõl felvett ellenõrzési jegyzékben megjelölt, a gépjármûvezetõre vonatkozó személyes adatok (név, állampolgárság, születési hely, születési idõ, anyja neve, lakcím, a vezetõi engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma), a kísérõ nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megõrizni.

(2) A közlekedési hatóság jogosult a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó személyes adatainak [név, állampolgárság, anyja neve, lakcím, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képesítésérõl szóló bizonyítványának érvényessége (alágazat, veszélyességi osztályok)] kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megõrizni.

Tv. 47. § A törvény alkalmazásában:

a) Közületi szerv: az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, a gazdálkodó szervezet, a részvénytársaság, a korlátolt felelõsségû társaság, a külföldi részvétellel mûködõ gazdasági társulás és az egyesület.

b) Importáló: a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerzõdéseirõl szóló jogszabály szerinti külkereskedelmi társasági szerzõdés esetén a belföldi vállalat, bizományi szerzõdés esetén a megbízó, szállítási szerzõdés esetén a megrendelõ, saját számlára történõ import esetén a külkereskedelmi vállalat, önálló külkereskedelmi joggal felruházott gazdálkodó szervezet által behozott jármû esetén a gazdálkodó szervezet.

c) Közúti jármû: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes jármûfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.

d) Tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedõ gépjármûvekkel végzett közforgalmú személyszállítás.

e) Közúti személyszállítás: a közúti jármûvel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármû gépjármûvezetõvel együtt történõ rendelkezésre bocsátása.

f) Közúti árufuvarozás: a közúti jármûvel végzett árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármû gépjármûvezetõvel együtt történõ rendelkezésre bocsátása.

g) Vevõszolgálati javítóhálózat: a jármûvek garanciális javítását és alkatrészellátását végzõ szervezetek rendszere.

h) Út: a gyalogosok és a jármûvek közlekedésére szolgáló közterület, illetõleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.

i) Közforgalom elõl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzõtáblával jelzett magánút.

j) Az út mûtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezetõ létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló mûtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló mûtárgy: áteresz.

k) Az út tartozéka: a várakozóhely, a vezetõoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló mûszaki és egyéb létesítmény, berendezés (segélykérõ telefon, pihenõhely), a zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelõje által létesített hóvédõ erdõsáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésû erdõ), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggõ üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével.

l) Közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggõ rendszere.

m) Az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsût, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezetõ létesítményt is magában foglaló - külsõ széle.

n) Az út területe: az út határai közötti terület.

o) Útcsatlakozás: útnak, jármûforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltõ-állomás) területének, illetõleg a jármûvek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása.

p) Útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.] szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi vagy mezõgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkezõ magánszemélyek és jogi személyek.

r) Kerékpárút: jelzõtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút.

s) Gyalogút: jelzõtáblával gyalogútként megjelölt, illetõleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttõl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

BH1995. 472. Ahol a közlekedésbiztonsági szempontok alapján az úttest mellé közvilágítási lámpákat telepítenek, ott ezek a közút tartozékának minõsülnek. Az ilyen lámpákban ismeretlen gépjármû által okozott károkért a Biztosítók Szövetsége nem tartozik helytállni [58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 9. § (1) bek., 10. § (3) bek., Ptk. 95. § (1)-(2) bek., 1988. évi I. tv. 1. §, 2. § (1) és (5) bek., 47. § k) pont].

Tv. 48. § (1) Ez a törvény 1988. július 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a közhasználatú gépjárómû vállalatokról szóló 1930. évi XVI. törvénycikk és az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejû rendelet hatályát veszti.

(2) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,

2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,

3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerzõdések szabályait,

4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,

5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemben tartásának általános szabályait,

6. a közúti jármûvek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,

7.

8. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait,

9. a közúti közlekedés szabályait,

10. az egyes veszélyes árukat szállító jármûvek útvonalát kijelölje, ideértve az engedély kiadásának feltételeit,

b) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy

1. a közúti közlekedési szolgáltatások végzésének, valamint az azokhoz használt jármûvek üzemben tartásának részletes szabályait,

2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait,

3. az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezésérõl szóló szabályokat,

4. a közutak kezelésének szakmai szabályait,

5. az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének mûszaki és eljárási szabályait,

6. a közutak ellenõrzésének szabályait,

7. a közutak tervezésére és a mûszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,

8. a közúti hidak nyilvántartására és mûszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat,

9. az útépítés felügyeleti ellenõrzés szabályait,

10. az útépítésre, illetõleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki követelményeit, valamint megfelelõsége igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, valamint az újfajta építési módok (mûszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait,

11. a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeit,

12. a közúti jármûvek mûszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,

13. a közúti jármûvezetõk pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait,

14. a gépjármûfenntartó tevékenység végzésének szabályait,

15. a gépjármûvek vámkezelését megelõzõ vizsgálattal kapcsolatos szabályokat,

16. a nemzetközi forgalomban közlekedõ gépjármûvekre vonatkozó szabályokat,

17. az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait,

18. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait,

c) a közlekedési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter, hogy a közúti jármûvek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat együttesen,

d) a belügyminiszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját, a közúti jármûvek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármû hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét,

e) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a felügyeleti és az ellenõrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait rendeletben állapítsa meg.

(4) A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a közlekedési és vízügyi miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérõ rendelkezéseket is megállapíthat.

(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.

Vhr. 39. § Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba: egyidejûleg az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejû rendelet végrehajtásáról rendelkezõ 34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 19/1970. (VI. 7.) Korm. és a 37/1985. (VIII. 1.) MT rendelet, továbbá a túlsúlyos jármûvek közlekedésének korlátozásáról szóló 16/1973. (VI. 27.) MT rendelet, valamint az azt módosító 46/1980. (XI. 11.) MT és a 17/1983. (VI. 1.) MT rendelet hatályát veszti.