Varga Tamás A honlap szerkesztője E-mail:kobrut@inf.elte.hu Ide a honlappal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat várom. Varga Géza Dunaújvárosi Közterület-Felügyelet E-mail: vargagezajanos@freemail.hu Szakmai és egyéb kérdésekkel írjanak bátran erre az e-mail címre! |
1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről
Az Országgyűlés a
közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét
megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása,
az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti
keretek megteremtése, az ezekkel összefüggő közszolgálati feladatokat ellátó
személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A
közterület-felügyelet jogállása, szervezete és feladata 1. § (1) A közterületi rend és tisztaság védelméről a
települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő
útján gondoskodhat. (2)
Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú
városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény
keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a
továbbiakban együtt: képviselő-testület) hozhat létre a polgármesteri
(főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként vagy önálló
költségvetési szervként közterület-felügyelet elnevezéssel.
Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. (3) A
közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) feladatait a polgármesteri,
a főpolgármesteri (a továbbiakban: polgármesteri) hivatalban alkalmazott egy
vagy több közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) is elláthatja. (4) A felügyelet
feladata: a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen
folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység
szabályszerűségének ellenőrzése; b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó
jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása,
megszüntetése, illetve szankcionálása; c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti
környezet védelmében; d) közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében; e) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében; f) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok
végrehajtásának ellenőrzésében; g) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti
feladatok ellátásában. (5) A feladatkörében
eljáró felügyelő hivatalos személy. A (4) bekezdés a)-b) pontban
meghatározott feladatkörében eljáró felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni,
eljárást kezdeményezni vagy - kivételes esetben - az e törvényben meghatározott
intézkedést megtenni. (6) A felügyeletnek,
illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a (4) bekezdés
keretei között - törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat
meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet
jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. (7) A
képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg - a
szabályzattal együtt elfogadott - hivatali ügyrendben határozhatja meg a
felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait. 2. § (1) A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati
jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell
alkalmazni. (2) Felügyelőként
egészségileg és fizikailag alkalmas magyar állampolgár alkalmazható. (3) A felügyelőnek - a
Ktv.-ben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a
végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből. II. Fejezet A felügyelő
intézkedési jogköre Általános szabályok 3. § A felügyelő a feladatait az önkormányzat illetékességi
területén közterületen látja el. 4. § (1) A felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy
őrszolgálat keretében országosan egységes egyenruhában teljesíti. (2) A felügyelő
szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes,
egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő - a helyi
önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként
viseli. 5. § A felügyelő intézkedés előtt köteles felügyelői
minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító
számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A szolgálati igazolvány tartalmazza
a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét,
továbbá a felügyelői jelvény sorszámát. 6. § (1) A felügyelet a képviselő-testület által
meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a polgári védelemmel, a
vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a
továbbiakban: rendvédelmi szervek), határterületen a határőrséggel, az egyéb
állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így
különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a feladatai ellátásához
segítséget nyújtó egyéb szervezettel. (2) A rendvédelmi
szervvel, a határőrséggel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv,
illetőleg a határőrség segítője. 7. § (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott
feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetőleg folyamatos hatósági
ellenőrzést végez illetékességi területén. (2) A felügyelő az
intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából
lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt
készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint
használható fel. (3) Ha a kép- és
hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és
hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított hat hónap elteltével
meg kell semmisíteni. 8. § (1) A felügyelő köteles intézkedni vagy intézkedést
kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet,
mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására,
amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé. (2) A felügyelő
intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az
intézkedés törvényes céljával. (3) Több lehetséges
intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a
legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (4) A felügyelő
köteles a hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást
megadni. 9. § A felügyelő eljárása során a diplomáciai és konzuli
képviseletek, valamint azok személyzetének kiváltságait és mentességeit,
továbbá más, törvényben megállapított mentességeket köteles tiszteletben
tartani. Adatkezelés 10. § (1) A felügyelet az 1. §-ban szabályozott
feladatkörében, feladatainak ellátásához személyes adatot kezelhet. A
felügyelet a feladatkörébe tartozó iratokból az eljáró szerv részére személyes
adatot csak törvényben meghatározott célból és adatkörben továbbíthat a
hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan. (2) A felügyelet az
érintett természetes személy azonosító adatait (családi és utónév, nők esetében
leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, anyja leánykori családi
és utóneve, külföldiek esetében állampolgárság), lakcímét (lakóhelyének és
tartózkodási helyének adatai), valamint az üggyel összefügő adatokat kezeli. 11. § (1) Az igazoltatott személy azonosító adatait és
lakcímét - a 12. §-ban foglaltak kivételével - a felügyelet két évig kezelheti. (2) A felügyelet
jogosult további intézkedés céljából a kerékbilinccsel rögzített, valamint a
feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemeltetőjének) személyazonosító adatait
és lakcímét - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az
ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem
használhatja fel. (3) A felügyelet két
évig kezeli a kerékbilinccsel rögzített, továbbá a feltartóztatott jármű
adatait és a tulajdonos (üzemeltető) személyazonosító adatait, lakcímét. 12. § A felügyelet feladatkörébe tartozó szabálysértési és
államigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön
törvények rendelkezései az irányadók. 13. § (1) A Belügyminisztérium központi nyilvántartást vezet
a felügyelőkről és a számukra kiadott felügyelői szolgálati igazolványról,
valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről. A központi
nyilvántartás tartalmazza a felügyelő családi és utónevét, születési helyét és
idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a
szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát. (2) A felügyelő neve,
a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekű adat, ezeket az adatokat a
felügyelő előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A felügyelői
intézkedések 14. § A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről
alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást
tud adni. 15. § (1) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb
jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása
érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan
hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és
idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű
aláírását. A felügyelő az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy
közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás -
az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság
megállapításához szükséges ideig tarthat. A személyazonosság megállapításáig az
érintett feltartóztatható. (3) Azt a személyt,
aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi
rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az
előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerint a
rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az
érintett személyt feltartóztatja. 16. § A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az
elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali
lefolytatása érdekében a felügyelő előállíthatja. Az elkövető ellenszegülése
esetén a 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. 17. § A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény
súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni
bírsággal sújtani. 18. § A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a
szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi
elismervény ellenében visszatarthatja, illetőleg visszatartja és az elkövetés
helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át. 19. § A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles
felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli
megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban,
tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása
esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására. 20. § (1) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett,
illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű
balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a
jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő az önkormányzat
rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat. (2) A jármű
rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek
elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell
eljárnia. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a
felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A
kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját,
használóját) terheli. (3) Ha a baleset
folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő
intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot
vagy az út kezelőjét. (4) A felügyelő - a
helyi közút kezelőjének megbízásából - a helyi közútról eltávolíttathatja a
hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak
ilyen jelzéssel vehet részt. 21. § A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a
köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási
tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet. 22. § A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása
során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet (épületet,
építményt stb.) - a képviselő-testület rendelkezésére - lezárja,
megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen és az illetéktelenül ott
tartózkodókat eltávolítja. 23. § (1) A felügyelő eljárására - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni. (2) Az e törvényben
szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási
eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók. (3) Ha a felügyelői
intézkedést követően a (2) bekezdésben említett eljárás nem indul, az
intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától
számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani. (4) A jegyző a panasz
tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános
szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a fővárosi,
megyei közigazgatási hivatal vezetőjénél fellebbezéssel élhet. III. Fejezet A feladat
végrehajtásának eszközei 24. § (1) A felügyelő: a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás
megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot, b) az önmaga vagy más személy elleni támadás
megakadályozására, illetőleg vagyonvédelemre szájkosárral ellátott - pórázon
lévő vagy póráz nélküli - szolgálati kutyát alkalmazhat. (2) A testi erő, a
könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazására - ha az eset körülményei
lehetővé teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell. (3) Amennyiben a testi
erő, a könnygázszóró palack vagy a szolgálati kutya alkalmazása következtében a
jogszerű intézkedéssel szembeszegülő személy megsérül, a felügyelő - a tőle
elvárható módon - köteles gondoskodni a sérült személy elsősegélyben
részesítéséről, szükség esetén annak orvosi ellátásáról. 25. § Szolgálati kutya - a törvényben meghatározott esetben
is - csak akkor alkalmazható, ha a képviselő-testület annak igénybevételét
rendeletben szabályozta. 26. § (1) A testi erő, a könnygázszóró palack és a
szolgálati kutya alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul -
legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon - jelenteni kell a jegyző útján a
felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak. (2) A testi erő, a
könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazásának a jogszerűségét a
felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az
államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. IV. Fejezet Záró
rendelkezések Értelmező és átmeneti
rendelkezések 27. § E törvény alkalmazása során a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati
tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat,
ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom
számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az
a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat; b) közterületi
rend: a közterület rendeltetésszerű
használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása; c) feltartóztatás: a felügyelőnek az a tevékenysége, amelynek során azt a
személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra
történő felszólításnak nem engedelmeskedik, valamint a szabálysértés
elkövetésén tetten ért személyt, illetőleg a feltartóztatott jármű vezetőjét az
intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín
elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza; d) felügyelet alatt felügyelőt kell érteni azon a
településen, ahol az 1. § (3) bekezdése szerint nem szerveztek felügyeletet és
annak feladatait felügyelő látja el. 28. § (1) A felügyelet részére megállapított államigazgatási
feladatokat és hatásköröket e törvény hatálybalépésétől a felügyelő látja el. (2) A 3/1983. (I. 29.)
MT rendelet és a 16/1984. (III. 18.) MT rendelet szerint létrehozott felügyelet
jogutódja a felügyeletet alapító képviselő-testület polgármesteri hivatala. (3) 2000. január
1-jéig a már működő felügyeletet a törvénynek megfelelően át kell szervezni, a
közalkalmazott felügyelők foglalkoztatási jogviszonyát közös megegyezés esetén
közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani. Az érintetteket e törvény
hatálybalépéséig - a közszolgálati idő és iskolai végzettség alapján - a Ktv.
szerint be kell sorolni. (4) E törvény
hatálybalépésekor felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati
jogviszonya a középfokú iskolai végzettség hiánya miatt nem szüntethető meg, ha a) az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint
öt év van hátra, vagy b) középfokú oktatási intézményben - a törvény
hatálybalépését követő tanévben - megkezdi tanulmányait és az előírt időben a
képesítést (végzettséget) megszerzi. BH2003. Felhatalmazó
rendelkezések 29. § Felhatalmazást kap a) az egészségügyi miniszter és a belügyminiszter arra,
hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai alkalmassági
követelményeit; b) a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a helyszíni
bírságolási eljárással kapcsolatos szabályokat, a felügyelői intézkedések,
továbbá a testi erő, könnygázszóró palack, szolgálati kutya alkalmazásának,
illetőleg rendszeresítésének részletes eljárási szabályait, az egyenruhára
vonatkozó szabályokat, a szolgálati igazolvánnyal, a felügyelői jelvénnyel és a
felügyelőkkel kapcsolatos központi nyilvántartás vezetésének, illetve a
szolgálati igazolvány rendszeresítésének szabályait, valamint a felügyelők
szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét. Hatálybalépés 30. § (1) E törvény 2000. január 1. napján, a (4)-(5) bekezdés
a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. (2) A törvény
hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a fővárosi közterület-felügyeletről szóló 3/1983. (I.
29.) MT rendelet, b) a közterület-felügyeletről szóló 16/1984. (III. 18.)
MT rendelet. (3) (4) (5) A Kjt. az e
törvény 1. számú mellékletébe foglalt új, 4. számú melléklettel egészül
ki. 1. számú melléklet az
1999. évi LXIII. törvényhez
|