Kocsonyát mindenki tud főzni (pont úgy, ahogy a focihoz is mindenki ért).

Nézzük, hogyan lesz ebből
valami ilyesmi
Én azért lejegyzem, nálunk hogyan történik, hátha valaki kedvet kap ahhoz, hogy kipróbálja a mi variációnkat.

Tehát:

- 1 ½ kg sertés fül, farok, köröm, nyelv, esetleg csülök tisztítva, darabolva olyan méretre, ahogy a tányérokba el akarjuk helyezni őket
- 3 fej vöröshagyma
- 10-12 gerezd fokhagyma
- 20-25 szem egész feketebors
- 2-3 kiskanál só
- 3-4 kiskanál házi őrölt pirospaprika
- 1 cseresznyepaprika, illetve helyette bármi, ami egy kicsit csípőssé teszi, de ez persze el is maradhat

Az elkészítés roppant egyszerű. Feltesszük a husikat főni kb 3-4 liter vízben (inkább több legyen, mint kevesebb, mert utólag nem szerencsés pótolni, viszont a felesleget a főzési időt kicsit megtoldva elfőzhetjük). Amikor felforr, leszedjük az első habot, majd beletesszük a vöröshagymát kettévágva, a fokhagymát, a borsot, a sót és lassú tűzön kb. másfél óráig főzzük. Ne zubogjon, szép csendesen fődögéljen, arra figyeljünk azonban az elején oda, nehogy az edény alja a husikat odakapja. Ekkor beletesszük az őrölt pirospaprikát és a cseresznyepaprikát, vagy ami helyettesíti (lehet csípős pirosarany, Erős Pista, chili), de ha nem szeretjük a csípős ízt, akkor hagyjuk el nyugodtan. A csípősséggel egyébként is óvatosak legyünk, mert nem ez a lényeg. Főzzük még másfél órán keresztül. Kóstoljuk meg, hogy sóilag rendben van-e, ha szükséges sózzuk, ha túl sós, akkor így esszük!

Készítsünk elő tányérokat és a husikat szépen szedjük annyi tányérra, ahány adagot szeretnénk kiporciózni. Azok a csontok, amik maguktól kijönnek, nem kerülnek a tányérokba, de a többit bátran bent hagyhatjuk. Ezután szűrőn keresztül merjük rájuk a levet, mindegyikre annyit, hogy ellepje. Nálunk vannak olyan elvetemült családtagok, akik nem szeretik a sertésnek ezeket az alkatrészeit, ezért mindig kell „húsmentes” kocsonyát készíteni, értelemszerűen ebbe a tányérba csak lé kerül.

Hideg helyre tesszük, néhány óra múlva fogyasztható.