A naprendszer
A Merkúr
A Merkúr a bolygórendszer legbelső tagja. Ismert holdja
és légköre sincs. 4878 ki
lométeres
átmérőjével - ez a Föld átmérőjének alig negyven százaléka - a Plútó után a
Naprendszer második legkisebb bolygója. Mivel a Merkúr csak harmadakkora
távolságra kering a Naptól, mint a Föld, így felszínét sokkal több sugárzás
éri. (A Merkúrról nézve a Nap tizenegyszer fényesebb, mint a Földről.)
Becslések szerint a Merkúr vastartalma a Földének nagyjából kétszerese
lehet. Az 1800 kilométer sugarú belső vasma
g
után egy 600 km széles köpeny helyezkedhet el, majd a kéreg következik.
Utóbbi kettő már kőzetekből áll. Napközelsége miatt felszíni hőmérséklete a
450 Celsius-fokos hőséget is elérheti, viszont a Naptól elforduló részeken a
felszíni hőmérséklet mínusz 150 fok. A szélsőséges hőmérsékletek miatt
különleges, magas olvadáspontú keramikus anyagból készítették a szonda
hővédő pajzsát, amely szobahőmérsékletet biztosít a műszereknek.
Viszonylagos közelsége ellenére ma is a Merkúr a legkevésbé ismert
kőzetbolygó. A Messenger mérései alapján azonban a szakemberek számos,
évtizedekkel ezelőtt feltett kérdésre várnak választ: miért a Merkúr a
legtöbb vasat tartalmazó kőzetbolygó? A Föld mellett miért csak itt
található globális mágneses tér? A több száz Celsius-fokos nappali
hőmérséklet ellenére hogyan maradhatnak meg illóanyagok a sarkvidékeken?