A naprendszer

A Szaturnusz

A Naprendszer hatodik bolygója. A Naptól átlagosan 1428,5 millió km távolságban kering, s egy keringése 29 év 167 napig tart. Mérete kisebb, mint a Jupiteré, de a Földnél majdnem tízszer nagyobb: átmérője kb. 120000 km. Tengelyforgása gyors, forgási periódusa 10 óra 39 perc. A gyors forgás miatt a bolygó alakja lapult, sarki átmérője csak 109 ezer km. A Naprendszer második legnagyobb bolygójának átlagos sűrűsége mindössze 0,7 g/cm3 ! Nem tudjuk, van-e szilárd magja. A légkör anyaga a Jupiterhez hasonló: hidrogén és hélium, ammóniával és metánnal; befelé haladva egyre nő a sűrűsége és nyomása, míg talán cseppfolyós halmazállapotba kerül. Ha van szilárd magja, ez legbelül foglal helyet, s csak kismértékű lehet. Mivel a bolygó igen messze van a Naptól, felszíne (pontosabban a felhőzet teteje, amit mérni lehet ) kb. 120K hőmérsékletű. A légkör tetején fagyott ammónia- és metánkristályok rétege úszik, emiatt a Jupiterhez hasonló felhősávok csak homályosabban vehetők ki.
Már Galileinek feltűnt, hogy a Szaturnusz körül valami “ nincs rendben “. De hogy mi, azt műszere tökéletlensége miatt nem tudta megállapítani. 1656-ben egy jobb távcsövekkel dolgozó holland csillagász, Christian Huygens fedezte föl valójában a Szaturnusz gyűrűrendszerét. A későbbi megfigyelők észrevették, hogy a gyűrű nem egybefüggő, hanem koncentrikus algyűrűkre tagolódik.
Az űrszondás észlelésekig 3 algyűrűt tartottak számon. Ezek között a Szaturnusz holdjainak gravitációs zavaró hatása következtében rések vannak. A Voyager-szondák felvételein a gyűrű több ezer gyűrűcskékre bomlik. Ezeket nagyon sok kicsiny, talán cm nagyságrendű jégdarab és kő alkotja, amelyek legföljebb néhány km vastag rétegben, nagyjából a bolygó egyenlítősíkjában keringenek a Szaturnusz körül, és távolról nézve gyűrűnek látszanak.
1633 Elkészül a legkorábbi rajz a Szaturnuszról.
1655 Christian Huygens felfedezi a Titánt.
1675 Felfedezik a Cassini-rést a gyűrűk között.
1837 Felfedezik a Encke-rést.
1876 Megfigyelik a feltűnően fehér foltot.
1932 Ammóniát és metánt találnak a légkörben.
1979 A Pioneer 11 felkeresi a Szaturnuszt.
1980 A Voyager 1 felvételeket készít a Szaturnuszról és a Titánról.
1981 A Voyager 2 misszió útja.
1990 A Hubble űrteleszkóp megfigyeléseket végez.


Adatok Szaturnuszról

Tömege
95 földtömeg, 5,68*1026 kg

Átmérője az egyenlítőnél
9, 46 földátmérő, 120420 km

Sűrűsége
0, 71 g/cm3

Hőmérséklete a felhőzet legkülső rétegeiben
-150oC

Forgási periódusa
10, 54 óra

Átlagos távolság a Naptól
9, 54 CSE, 1427 millió km

Keringési periódus (év)
29, 46 év