A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik. A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el.

A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar nyelv is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik ige hasonlósága is.Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az Ókori Görögország Pán természetisten nevével megegyező pan szót.

A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebbek a hímeknél); másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változataik között. A hímek testtömege így 35–70 kg között, testmagasságuk pedig 90-120 cm között változik; a nőstényeké 26–50 kg, illetve 70-100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 cm³, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járó Australopithecus fajoknak.

A csimpánz testének felépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjai és kezén-lábán szembefordítható (opponálható) hüvelykujjai segítségével épp oly ügyesen mozog a fákon és az ágak között, mint lent a földön. Testét ritkás fekete szőrzet borítja, arca azonban csupasz.