A rzsk
A rzskrl ltalban
A rzsa a rzsaflk (Rosaceae) csaldjba tartoz ktszik nvny. A mai nemestett rzsafajtk se a napjainkban is vadon l gyeprzsa vagy kzismert nevn csipkerzsa, amelynek termse a csipkebogy.
A nemes rzsafajtk hamar a kertek legkedveltebb virgaiv vltak. Napjainkban megkzeltleg nyolcezer fajta szerepel a klnbz katalgusokban. Ez a szm folyamatosan vltozik, nmely fajta divatoss vlik, msok eltnnek a knlatbl. A rzsk felhasznlsa igen sokoldal s vltozatos.
A nagyra nv futrzsafajtk kivlan felfuttathatak lugasokra, kertsekre. Nevelhetnk bellk svnyt, ltethetjk ket gysokba, de igen mutats a kertben egy magnyosan ll rzsabokor is. Ahol a talaj s a klma a nemes rzsafajtk szmra nem megfelel, btran tarthatunk a vad fajokbl vagy a parkrzskbl.
Egyes rzsk szirmbl dessg is kszl.
A rzst elszeretettel hasznljk vgott virgknt is. Az utbbi idben egyre npszerbbek a laksban is tarthat, miniatr, gondos polst ignyl pldnyok.
A teahibrid rzsk
A teahibrid fajtacsoport els kpviselit a mlt szzad vgn lltottk el. Nemestsk ma is tart. Vgsra s kiltetsre egyarnt alkalmas, egyedi dszt ad fajtk tartoznak ide. Viszonylag magas termetek (1-2 mter), egy virgszron kevs, de igen nagy mret virgot hoznak. Mivel minden hajts bimbval zr, az j hajtsok pedig folyamatosan kpzdnek, a virgzs a nyr elejtl az szi fagyokig tart. A vlasztk bellk szinte ttekinthetetlenl szles.
A polyantha hibrid
Kevssel az els teahibridek ellltsa utn egy msik nemestsi irnyzat is elindult Eurpban, melynek clja az egynyri virgokhoz hasonlan sszefgg virgsznyeget ad, alacsony termet fajtk ellltsa volt. Els termkei a polyantha rzsk apr, de sok virgot hoztak, 60-80 cm-nl nem nttek magasabbra. Ennl erteljesebb nvekedsek s nagyobb virgak a polyanthbl a teahibridek bekeresztezsvel ellltott polyantha hibrid rzsk. A fajta egyik legszebb kpviselje az apr Margo Koster, mely akr egy cserpben is megl, de illata nincs. Napsugrnak is beczik.