Viktor Vasarely (19081997)
Az op-art vagy optikai mvszet megteremtje magyar szrmazs, de munkssgnak nagy rszt Franciaorszgban bontakoztatta ki. Pcsett szletett Vsrhelyi Gyz nven.

A kzpiskola elvgzse utn az orvostudomny fel tapogatzott. Be is iratkozott a budapesti egyetemre, m az anatmialeckk hatsra felledt benne az alkoti sztn, s magntanulmnyokba fogott. Ksbb a Bauhaus nven elhreslt Bortnyik Sndor-fle alkoti csoporthoz csatlakozott. Ez a festkr szabadtotta meg attl a szemllettl, mely szerint a festszet lnyege, hogy valamit nagyjbl pontosan brzoljon. Ehelyett a festszet j feladatait kutatta fel: funkcionlis mvszetet hozott ltre, mely a korszak trekvseinek korszer vonalba tartozott.

1930-ban Prizsba utazott egy reklmplakt plyzaton elnyert djbl, s ebben a mfajban is maradt egy idre: reklmgrafikusknt kereste kenyert. Ekkor formlta meg mvszetnek szmos jellegzetes vonst: a fekete-fehr s sznkontrasztokkal, a prhuzamosokra ptett perspektva kpi vilgval ksbb is szmos alkotsn tallkozunk. Festszetnek ekkor vlt fontos elemv a mozgs, a kinetika kpi megalkotsnak s a geometrikus formknak sszehzastsa.

Leghresebb munkit a Fekete-fehr-, a Kristly- s a Vonal-korszakban alkotta, m ezek mellett mg nhny jellegzetes alkoti peridus is elklnthet letmvben. A korai mvek kzl az elliptikus formkon alapul kpei ismertek, melyek mg tvol llnak a ksbbi, fknt a mozgssal eljtsz mveitl. Szintn a korai korszak alkotsait jellemzik a fny prizmn megtr sznei, melyek gyakran egytt jrnak a prizmk alaki struktrjra hasonlt alakzatokkal. Mintha egy bonyolult bogrszemen t ltnnk, a kpek leginkbb ehhez hasonltanak.

A Vonal-korszak a prhuzamosok s a mozgs egymshoz val viszonyt feszegeti, gyakran egyetlen kontrasztos sznprt vagy fekete-fehr ellenttet alkalmazva. Ezen kpek kzl gyakran lthatak reprodukcikon a klnfle llatokat, fknt zebrkat trbeliv tev, egyszer eszkztrral optikai csaldsokat okoz kpek.

Pcsett, egykori szlhzban 1976 ta van lland killtsa (Kptalan utca 3.), s budn a Zichy-kastlyban tekinthetk meg munki.
http://kepzo.jpm.hu/index.php?menuID=2&nyelv=HU&cikkID=119
http://www2.szepmuveszeti.hu/vasar.htm