1., Adott egy sk s rajta egy sokszg, amit vezrvonalnak neveznk.
2., A vezrvonal pontjain keresztl prhuzamos -a skra nem illeszked- egyeneseket hzunk.
3., A kapott vgtelen felletet az eredeti s egy vele prhuzamos skkal elmetszk.
4., Az gy kapott test a hasb. Ez ferde, ha az alkotk nem merlegesek a skokra (mint a kpen) vagy egyenes, ha merlegesek a skokra..
5., A hasbot kt prhuzamos sokszglap s annyi paralelogramma hatrolja, ahny oldal az alapsokszg.
6., Alaplapok.
7., Oldallapok. Ezek egytt alkotjk a hasb palstjt.
8., Az alaplapok oldalai az alaplek.
9., Kt szomszdos oldallap kzs le az oldall. Annyi oldall van ahny oldal az alaplap.
10., Az alaplapok skjainak tvolsga a testmagassg.
11., Az oldallapok magassga a lapmagassg.
12., Ferde hasbnl az alaplhez tartoz lapmagassg hosszabb a testmagassgnl.
13., Egyenes hasbnl az alaplhez tartoz magassg egyenl a testmagassggal.
14., Ha az egyenes hasb alapja szablyos sokszg ( pl.: hatszg ), akkor szablyos hasbnak nevezzk.
15., A szablyos hasb forgsszimmetrikus az alaplapok szimmetriakzppontjait sszekt egyenesre.
