1991 - 1992

Bin Laden átteszi székhelyét Szudánba. Anyagi hátteret biztosít a Szudán vezérnek Hassan Turabinak és más különbözõ Iszlamista céloknak Algériától Afganisztánig. Ebben az idõszakban az Al-Kaida olyan más helyi iszlamista terrorszervezetekkel kezd szövetségre lépni, mint az Islamic Jihad Movement of Eritrea, továbbá az al-tihaad és a szomál al-Islamiya.

1993

Február 26-án a World trade center földalatti parkolójában egy bomba robbant. A támadás 7 halálos áldozattal és több mint 1000 sebesülttel járt. A bombatámadás kapcsán Ramzi Youseff-t elítélték. Az összegyûjtött információk alapján, amik egyértelmûen arra utaltak, hogy közvetlen kapcsolatban állt Bin Ladennel, és anyagi segítséget is kapott az al Kaidától. Október 3-án Mogadisuban, a szomáliai fõvárosban lelõttek egy amerikai Black Hawk helikoptert, amely egy az éhínség elleni program, névlegesen a Remény Felélesztése Mûvelet keretében tett szolgálatot. 18 államokbeli rohamosztagos vesztette életét az ezt a támadást követõ mentõ hadmûveletben. Mivel összesen 25 katona halt meg, ez mondható a legerõszakosabb epizódjának az amerikai békefenntartó missziónak. Késõbb került megállapításra, hogy egy Mombasai székhelyû Al-Kaida terrorista sejt utazott Mogadishuba a cselekményt végrehajtani.

1994

SzaudArábia megfosztja Bin Ladent állampolgárságától. A felelõtlen magatartása miatt, ami ellentétes SzaudArábia érdekeivel és sérti a testvér országait.

1995

A Hosni Mubarak Egyiptomi elnök megölésére alakult összeesküvés meghiúsult.

1996

Bin Ladent kiutasították Szudánból. Visszatért Afganisztánba, ahol a Tálib rezsim ereje nõttön-nõtt.

Augusztus: Osama Bin Laden hadüzenete elõször két londoni arab illetõségû lapban jelent meg (Al Quds és Al Arabi). A Hadüzenet pontos címe "Declaration of War against the Americans Occupying the Land of the Two Holy Places" volt, ami magyarul annyit jelent, hogy Hadüzenet a két szent föld amerikai megszállóinak.

1996 Június 25: tizenkilenc amerikai katona halt meg egy Al-Kaida robbantás következtében, a Khober Tower katonai létesítményben Szaudarábiában.2001 Június 21-én Az Egyesült Államok Virginia államában, az alexandriai járásbíróságon kibocsátottak egy vádiratot, melyben gyilkossággal, összeesküvéssel, és más a robbantással kapcsolatos bûncselekményekkel vádolták a következõ személyeket:

- Ahmed Ibrahim Al-Mughassil

- Abdelkarim Hussein Mohamed Al-Nasser

- Ali Saed Bin Ali El-Hoorie

- Ibrahim Salih Mohammed al-Yacoub

- Nine other Saudis

- One Lebanese man

2004-ben a 9/11-es komissióban feljegyezték, hogy Osama Bin Laden valószínûleg robbanószerekkel segítette a robbantásért felelõs csoportot. Feltehetõen Iráni közbenjárással.

1997

Bin Laden a CNN-nek tett nyilatkozatában kimondja, hogy az Egyesült Államok megfizet az Izraelnek nyújtott támogatása miatt.

1998

1998 Augusztus 7: Csaknem egy idõben ért bombatámadás különbözõ amerikai nagykövetségeket. A tanzániai Dar es Salaam-ban, és a kenyai Nairobiban. A robbantások Nairobiban 213, Dar es Salaam-ban egy tucat halálos áldozatot követeltek, további 4000 ember a kenyai fõvárosban. és 85 Dar es Salaam-ban súlyosan megsérült. Az áldozatok többsége afrikai civil volt, és ugyancsak szó van néhány amerikai diplomata haláláról is. Bin Laden ezzel az incidenssel hívta fel magára és az Al-kaidára a figyelmet világszerte. Továbbá azt is elérte, hogy az FBI körözési listáján bekerült a tíz legjobban körözött személy közé.

1998 Augusztus 20:Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Bill Clinton, elrendelte az afganisztáni Al-Kaida gyakorló táborainak rakétatámadásokkal való sújtását, és egy szudáni gyógyszergyár lebombázását. Azt feltételezték, hogy vegyi fegyvereket állítanak elõ. Az Ayman al-Zawahiri vezette egyiptomi Iszlám Jihad összeolvad az al Kaidával, annak érdekében hogy létrehozzák a nemzetközi zsidó és keresztényellenes frontot. Ekkor a hírszerzõ ügynökségek úgy hitték, hogy Zawahiri az Al-Kaida második számú vezetõje lett.

1999

Letartóztatták az algériai Ahmed RESSAM-ot, miközben Kanadából kompon próbált meg becsempészni 60 kg robbanóanyagot, és bombakészítéshez felszerelést az Egyesült Államokba. 18 hónappal késõbb bebörtönözték, a Los Angelesi repülõtér elleni 1999 szilveszter éjszakájára tervezett bombatámadás kísérletében való részvételért.

2000

2000 Október 12: Két öngyilkos bombamerénylõ robbantotta fel robbanóanyagokkal megtömött hajóját, egy amerikai hadihajó mellett, miközben az üzemanyagot vett fel Áden kikötõjében, Jemen déli részén. 17 amerikai tengerész vesztette életét és további 39 megsebesült. Hat Jemeni gyanúsítottat azonosítottak, akik részt vettek a bombatámadásban. A gyanúsítottak harcoltak az afganisztáni szovjetek elleni háborúban, a 80-as években. Források szerint, Jamal al-Badawi fõgyanúsítottat bebörtönözték, Kiderült hogy kapott telefonhívásokat egy egyesült arab emírségekbeli személytõl, akit elmondása szerint Afganisztánban ismert meg a háború alatt, de nem látta utána. A kérdéses emirátusi illetõt késõbb Mohammed Omar al-Harazi-ként azonosították, aki használta még az "Abu al-Mohsin" és "Abu al-Hasan" álneveket is. Al-Harazi Szaud Arábiai állampolgár Jemenben született, a fõvárostól San-a-tól nyugatra a haraz-i hegyekben. A nyomozás ideje alatt Al-Badawi azt állította a nyomozóknak, hogy Al-Harazi nem állt közvetlen kapcsolatban Bin Ládennel, nem kapott tõle parancsokat és semmiféle támogatást a támadáshoz, pedig Al-Harazi viselkedése és beszédstílusa erre utalt. Másik két gyanúsítottat Ádentõl északra Lahejben a rendõrség köreiben azonosítottak, Walid al-Sourouri és Fatha Abdul Rahman hamis személyazonosságot, és más dokumentumokat biztosítottak az öngyilkos támadóknak. Yasser al-Azzani közvetlenül a támadás elõtt biztosított szállást, és egyéb segítséget a támadás indításához, Ádeni otthonában a merénylõknek. Jamal Ba Khorsh azért lett bevonva, hogy videofelvételt készítsen a támadásról, de érdekes módon a kérdéses felvétel soha nem került elõ. Az utolsó gyanúsított neve Ahmad al-Shinni volt, akinek részvétele nem tisztázott.

2001