182. |
Dühöd félelembe csap át, amikor a férfi, ahelyett hogy elengedné a csuklódat, lehajol, felveszi a kést a földről, és a torkodnak szegezi. - Ne haragudj, drága barátom - mondja -, de nem vállalhatom a kockázatot, hogy ne tán elmondod valakinek: fegyver van nálam. Bármi áron, de ki kell szabadulnom innen a barátaimmal! Ez majd akkor fog bekövetkezni, ha a foglár az ételünket hozza legközelebb. Rettentően sajnálom, hogy szabadulásunk ára a te életed! - Miután e szavakat kimondja, a kés pengéje mélyen beléd hatol. Kalandod itt véget ér! |
|
|
|
|