309. |
Az ebédlő láttán tátva marad a szád. Egy hosszú asztal két végén egy-egy csodálatosán megmunkált szék áll s az asztalon ezüst étkészlet ragyog. Gazdag mintázatú piros tapéta borítja a szoba falait, melyeket a mennyezetről alácsüngő csillár gyertyái ragyognak be. Leülsz az asztalhoz, és a lakáj mögéd állva borral kínál. Ha fehér bort kérsz - lapozz a 269-re. Ha inkább vöröset - lapozz a 395-re. |