45.

A folyadék kissé édeskés, olyan, mintha egy kanál cukrot olvasztottak volna fel egy pohár vízben. Alvás közben kiszáradt a szád, ezért egy hajtásra kiiszod. Vissza­ fekszel aludni, s közben azon jár az eszed, vajon ki lehetett a látogatód. Csakis Franklins, a lakáj, döntőd el végül magadban. Szép tőle, hogy behozott neked egy kis innivalót, de miért kellett rád zárnia az ajtót? Túl fáradt vagy ahhoz, hogy ezen töprengj, és az ágyon összekuporodva magadra húzod a takarót. Egyszer csak szédülni kezdesz, forog veled az egész szoba. Túl későn jössz rá, hogy belekevertek valamit az italodba! Mindent megpróbálsz, hogy leküzdd ezt a rossz érzést, de képtelen vagy rá. Elveszted az eszméletedet... Lapozz a 173-ra.