A fenséges lakoma közben, ahol főtt homárt és salátát szolgálnak fel nektek, megbeszélitek a haditervet. Mungo elmondja, nem hiszi, hogy laknának emberek a Tűz-szigeten, bár ismeretei elég hiányosak. Amit tud, az mind a partvidék többi településének halászai között terjengő szóbeszéd. Azt is tudni vélik, hogy a Tűz-sziget annak idején börtönsziget volt, amelyet fizetett Gyíkemberek őriztek. Az Olaf herceg eléggé hiábavaló kísérlete volt annak érdekében, hogy megszabadítsa országát a nemkívánatos elemektől. A jó herceg azonban hamarosan rájött, hogy egyszerűbb lenne áttelepíteni hűséges alattvalóit a Tűz-szigetre, és a szárazföldön hagyni a gazembereket - ugyanis túl sok volt belőlük. Feladta hát eredeti tervét, és felszámolta a börtöntelepet. Amikor a Gyíkemberek nem kaptak fizetést, bosszút álltak a foglyokon, és a sziget egy királynak kikiáltott Gyíkember-börtönőr rémuralma alá került. A foglyoknak megparancsolták, hogy kutassanak arany után a föld mélyében a Gyíkkirály számára. Éheztették őket, és kegyetlenül bántak velük. Sokan közülük meghaltak, és ez lehet az oka, hogy a Gyíkkirály most újabb rabszolgák után küldi az embereit. Tovább